BK ÍH 2019/35.
BK ÍH 2019/35.
2019.06.01.
A záradékot kijavító, határozati formát igénylő bírósági döntés ellen jogorvoslatnak van helye [Be. 453. § (1), (3) bekezdés a) és b) pont, Be. 460. §-a (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés, Be. 461. § (2) bekezdés, Be. 462. §, Be. 579. § (2) bekezdés, Be. 614. § (1), (3) bekezdés, Be. 672. § (1) bekezdés, Be. 674. § (7) bekezdés].
A törvényszék végzése ellen – amelyben a feltételes szabadság tárgyában hozott végzésének záradékát kijavította – kizárólag az elítélt jelentett be fellebbezést, amelyet nem indokolt.
A fellebbviteli főügyészség az átiratában a fellebbezés elutasítását indítványozta, mivel álláspontja szerint az a törvényben kizárt. A törvényszék a kijavítás jogszabály-helyeként a Be. 453. §-ának (1) bekezdésére hivatkozott. A Be. 460. §-a (2) bekezdésének a) pontja és a (3) bekezdése határozza meg a nem ügydöntő végzések véglegessé válásának feltételeit. Idézi a Be. 462. §-át, amely a záradék kijavításának, pontosításának törvényi lehetőségét szabályozza. Ennek második mondata szerint: „Az így kijavított vagy pontosított határozatot azoknak kell kézbesíteni, akiknek a részére a bíróság a kijavítással érintett határozatot megküldte”. A fellebbviteli főügyészség megfogalmazása szerint a kézbesítéssel a bíróság a tájékoztatási kötelezettségének tett eleget. A fellebbviteli főügyészség leszögezte, hogy a kijavításra helyesen került sor, elsősorban a Be. 462. §-a alapján. A Be. 453. §-ának (1) bekezdése is hasonló rendelkezés, azonban a (3) bekezdésének a) és b) pontja meghatározza azt is, hogy a kijavítás tárgyában hozott végzés ellen mikor van helye fellebbezésnek. Jelen ügyben a kijavító végzést a törvényszék hivatalból hozta, nem pedig indítványra, és a kijavítás nem korábbi határozata rendelkező részét vagy indokolását érintette.
Az átirat szerint így a kijavító végzés ellen tévesen biztosított fellebbezési jogot a törvényszék. A bíróság által tévesen biztosított fellebbezési jog nem jelent felülbírálati kötelezettséget még akkor sem, ha azzal éltek. Ilyenkor a fellebbezést – mint törvényben kizártat – el kell utasítani (BH 2011.276.).
Az ítélőtábla a törvényszék végzését a Be. 579. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel az 598. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti tanácsülésen bírálta felül, az 598. §-ának (4) bekezdésére is tekintettel.
A törvényszék az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban hozott másodfokú végzésének záradékát javította ki a felülbírálandó végzésével. A kijavító végzés nem ügydöntő végzés, és nincs jelentősége annak, hogy az milyen eljárásban született határozatot érint. Különös tekintettel arra, hogy a Be. 672. §-ának (1) bekezdése szerint az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A határozat kijavításával kapcsolatban a Fejezet külön rendelkezést nem tartalmaz.
A törvényszék ugyan másodfokú bírósági eljárásban, de nem a felülbírálat körében hozta meg a kijavító végzését. Annak előzménye nem volt, ezért olyan nem ügydöntő végzést hozott, amely ellen elsőfokú eljárásban is fellebbezésnek lenne helye. Ez nyitotta meg a Be. 614. §-ának (1) bekezdése szerinti fellebbezési jogot. Az ítélőtábla másodfokú bíróságként jár el az ügyben a Be. 614. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében. A Be. 674. §-ának (7) bekezdését tehát nem lehet az értelmezés körébe vonni, fel sem merülhet a törvényileg tilalmazott harmadfokú eljárás.
A törvényszék a határozatának véglegessé válási záradékát javította ki. Erre a Be. 462. §-ának alkalmazásával kerülhetett csak sor, amely kifejezetten a (jogerősítési és) véglegessé válási záradék kijavításának lehetőségét szabályozza.
A véglegessé válási záradék fogalma a nem ügydöntő határozathoz kapcsolódik. A Be. 461. §-ának (2) bekezdése tartalmazza, hogy mely rendelkezéseket tartalmazó nem ügydöntő végzéseket kell véglegessé válási záradékkal ellátni. A felsorolás azonban nem taxatív. Minden más nem ügydöntő határozat esetén lehetőség van a záradékolásra. A tájékoztatáshoz való jog körében értelmezendő, hogy mindenki számára világos legyen, hogy további rendes jogorvoslatnak nincs helye, illetve a bíróság rendelkezése végrehajtható.
A Be. 462. §-a alapján hozott, a záradékot kijavító, határozati formát igénylő bírósági döntés elleni fellebbezés kizárásáról nem szól az eljárási törvény. A Be. 579. §-ának (2) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzése ellen fellebbezésnek van helye, ha azt e törvény nem zárja ki. Ez értelmezendő a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésére is a már említett Be. 614. §-ának (1) bekezdése értelmében.
A Be. 453. §-a, ami a határozat kijavításáról szól, nem értelmezhető a záradékkal kapcsolatban. A Be. 451. §-a tartalmazza a határozat részeit, amelyben nem szerepel a záradék, a jogalkotó azt nem tekinti ide tartozónak. A Be. 453. §-a tehát csak a határozat részeire vonatkozhat, ez következik abból is, hogy a záradék kijavítását a törvény csak ezt követően, a 462. §-ában szabályozza, visszautalás nélkül.
Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék végzését – a jogszabályi hivatkozás pontosításával – a Be. 614. §-ának (1) bekezdése folytán alkalmazandó 605. §-ának (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Debreceni Ítélőtábla Bpkf.III.45/2019/2)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás