• Tartalom

362/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet

a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi terület kezeléséről és kiemelkedő egyetemes értékének védelméről1

2020.01.14.

A Kormány a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (1) bekezdés e) pontjában,

a 2. § (2) bekezdése és az 1. melléklet tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) pontjában,

az 5. és a 6. alcím tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés j) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya

a) a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszínre és védőövezetére,

b) a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényben (a továbbiakban: Vötv.) meghatározott, a világörökségi terület védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokra és feladatkörrel rendelkező intézményekre, szervezetekre és szervekre, valamint azok eljárásaira,

c) az 1. melléklet szerinti területen lakóhellyel, székhellyel vagy telephellyel rendelkező természetes és jogi személyekre,

d) az 1. melléklet szerinti területen végzett és megvalósítani kívánt, a kiemelkedő egyetemes értékre befolyással bíró tevékenységre

terjed ki.

2. § (1) A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi területtel érintett települések felsorolását, továbbá a világörökségi terület térképi lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, térképi lehatárolásban szereplő terület településképi szempontból kiemelten meghatározó területnek minősül.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1. kiemelkedő egyetemes érték: a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj vonatkozásában az UNESCO Világörökség Bizottság 2013. évi ülésszakán a 37 COM 8E számú döntéssel elfogadott tartalom;

2. attribútum: világörökségi helyszínen kiemelkedő egyetemes értéket hordozó tényező, a kiemelkedő egyetemes értéket megtestesítő, kifejező valamennyi dolog, anyagi és nem anyagi jelenség.

3. A kiemelkedő egyetemes érték és az ezt hordozó attribútumok

4. § (1) A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékét

a) az évezredes – 1561 óta dokumentált, 1737 óta zárt borvidékként működő –, ugyanakkor ma is eleven borászati kultúra, így a szőlőtermelés és az aszú bor készítése,

b) a borászati kultúrával kölcsönhatásban formálódott tájkarakter, így a táj képe és szerkezete, valamint

c) a térség gazdag és sokszínű kulturális öröksége, a Tokaj-hegyaljai lakosság társadalmi, kulturális, etnikai és vallási sokszínűsége, a Tokaji aszú különleges hírneve

jelenti.

(2) A kiemelkedő egyetemes érték része a környezeti tényezők különleges kombinációja:

a) a szőlőművelés és a borkészítés egyedülálló formájának kialakulására ható klimatikus és környezeti adottságok – a vulkanikus lejtők és vizes élőhelyek különleges mikroklímát eredményező, a szőlőszemek aszúsodását okozó Botrytis cinerea nemespenész megtelepedését elősegítő – együttese, továbbá a környező tölgyerdők jelenléte, és

b) a hegyaljai szőlőbirtokok, falvak, kisvárosok és vulkanikus hegyek kőzeteiben kézi munkával vájt történelmi – vágott- vagy lyuk-, illetve az ásott pincékből álló – pincerendszerek.

5. § A kiemelkedő egyetemes értéket hordozó attribútumok a következők:

a) az „Ezeréves”, folytonos megújulásra képes szőlészeti-borászati kultúra,

b) a 13. századtól folyamatosan épülő pincék, pincerendszerek egyedülálló sűrűsége, a több ezer objektumból álló pinceegyüttes,

c) az egykori mezővárosok láncolatára épülő településhálózat települési, építészeti, tárgyi öröksége,

d) karakteres tájképi együttesek, amelyek a sok évszázados tájhasználat, a földtani és felszínalaktani adottságok, valamint az élővilág szinergiájának leképeződései,

e) az élő és élettelen természeti értékek, azaz a biológiai, a földtani-felszínalaktani és a vízrajzi értékek rendkívüli diverzitása,

f) a kultúrák évezredes egymásra rétegződését tükröző gazdag régészeti emlékanyag, és

g) a több száz éve zajló kutatási, gyűjtési, művészi alkotó, mítosz- és hagyományteremtő tevékenység eredményeinek páratlan gazdagsága.

4. A közhatalmi védelem eszközei

6. § (1) A világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékét hordozó attribútumok megóvását

a) a 6. alcímben meghatározott kezelési követelmények, korlátozások és tilalmak,

b) a Vötv. 6/B. §-a alapján kiadott, az egységes jogértelmezést és jogalkalmazást elősegítő szakmai iránymutatások, és

c) a világörökségi terület épített és természeti értékeinek bemutatását, a beavatkozások, építési tevékenységek és környezetalakítások során követendő jó példákat összegző, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2/A. § (2) bekezdése szerinti, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott egyedi településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: Tokaj Világörökségi Arculati Kézikönyv)

segítik elő.

(2) Az állami főépítész, az örökségvédelmi hatóság és a tájegységi tervtanácsként eljáró területi tervtanács hatósági eljárása és döntésének meghozatala során az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével jár el.

(3) A világörökségi területen a 6. alcímben meghatározott országos jelentőségű településképi követelmények érvényesülése érdekében az állami főépítész

a) szakmai konzultációt biztosít az országos jelentőségű településképi követelményekről,

b) kiemelt településképi véleményezési eljárást folytat le a napelemes erőművek villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárását megelőzően,

c) kiemelt településképi véleményezési vagy bejelentési eljárást folytat le a 12. § (1) bekezdés e), g) és j) pontja, továbbá a 13. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben, és

d) településképi kötelezést adhat ki, és településkép-védelmi bírságot szabhat ki, ha országos jelentőségű településképi követelmények megszegését észleli.

5. A kiemelkedő egyetemes értéket hordozó attribútumok védelmének általános szabályai

7. § (1) A világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékét hordozó attribútumok sértetlen és hiteles megőrzése, az attribútumokat sértő vagy veszélyeztető állapotok megelőzése és megszüntetése mindenkinek kötelessége.

(2) A világörökségi területen valamennyi tevékenység – különösen a településfejlesztési, településrendezési, erdő- és mezőgazdasági, marketing-, építési és egyéb beruházási tevékenység, a bányászat, a közlekedési infrastruktúra- és vonalas közműfejlesztés – csak olyan módon végezhető, hogy az a kiemelkedő egyetemes értéket és az azt hordozó attribútumokat ne veszélyeztesse.

6. Az egyes attribútumok védelme

8. § Az „Ezeréves”, folytonos megújulásra képes szőlészeti-borászati kultúra megőrzése érdekében a világörökségi területen

a) ingatlant a borszőlőkataszterből kivonni – kivéve, ha ez a gépesített modern szőlőművelés érdekében létesített feltáró-utak kialakítását szolgálja – nem lehet;

b) a 2. melléklet szerinti borszőlő termőhelyi kataszterben szereplő ingatlanon a borszőlőn és étkezési szőlőn kívül más növény üzemi termesztése nem megengedett, egyben törekedni kell a hagyományos gazdálkodásra jellemző, a 3. mellékletben meghatározott, helyileg honos növényfajok visszatelepítésére azzal, hogy országos jelentőségű védett természeti terület és Natura 2000 terület esetében a növénytelepítést úgy kell megvalósítani, hogy az a természetvédelmi kezelési tervben, valamint a Natura 2000 fenntartási tervben foglaltakkal összhangban álljon;

c) a szőlészet és borászat épületeit, építményeit és egyéb környezetalakítását – kőteraszok, mezsgyefásítás, utak menti fasorok telepítése, a sajátos szőlőhegyi történeti tájelemek közé tartozó kőfalak (kőgátak, bástyák), lépcsők (garádicsok), kőrakások (kősáncok), vízárkok, utak, liktorvermek, szőlőhegyi szakrális kisemlékek, az egykori parcella- és birtokhatárokat jelző kőgarádok – úgy lehet megvalósítani és fenntartani, hogy az a Vötv. 6/B. §-a szerinti szakmai iránymutatásokkal, valamint Tokaj Világörökségi Arculati Kézikönyvében foglaltakkal összhangban álljon;

d) a bányászati tevékenység elsődlegesen a világörökségi területen megvalósuló építési beruházásokat kell szolgálja;

e) új külfejtéses művelésű bányatelek, célkitermelőhely nem létesíthető, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek területe horizontálisan nem bővíthető;

f) azokon a bányatelkeken, amelyek 12 hónapot meghaladóan nem rendelkeznek érvényes műszaki üzemi tervvel, környezetvédelmi engedéllyel vagy egységes környezethasználati engedéllyel, a bányászati tevékenység ismételten nem engedélyezhető;

g) a 12 hónapot meghaladóan szüneteltetett bányászati kitermelést újból megindítani nem lehet;

h) bányatelken kívüli új feldolgozó üzem vagy telephely nem létesíthető, meglévő feldolgozó üzem, illetve telephely nem bővíthető;

i) a bányászati kitermelés mértéke az e rendelkezés hatálybalépésekor hatályos műszaki üzemi tervben szereplő t/év kapacitáshoz viszonyítva nem növelhető;

j) a bányászati tevékenységből származó nyersanyag elszállítását végző szállítójármű kerekeit a bányatelek elhagyását megelőzően sár- és pormentesíteni kell, és a szállítmányt – a kiporzás megakadályozása érdekében – takarva szükséges elszállítani;

k) bányászati feldolgozó üzemterület technológiáját úgy kell kialakítani és szervezni, hogy a szállópor koncentrációja minimális legyen, továbbá

l) erdőtelepítés csak a 3. mellékletében meghatározott, adott területen őshonos fajokkal történhet azzal, hogy országos jelentőségű védett természeti terület és Natura 2000 terület esetében a növénytelepítést úgy kell megvalósítani, hogy az a természetvédelmi kezelési tervben, valamint a Natura 2000 fenntartási tervben foglaltakkal összhangban álljon.

9. §2

10. § A XIII. századtól folyamatosan épülő pincék, pincerendszerek egyedülálló sűrűsége, a több ezer objektumból álló pinceegyüttes megőrzése érdekében a világörökségi területen

a) a történeti pincekataszterben szereplő pincét elbontani, felszámolni, eltömedékelni, rendeltetésszerű használatát ellehetetlenítő módon átépíteni nem lehet; és

b) új beépítésre szánt területet vagy közterületet kijelölni, telekalakítást végezni, új építményt, épületet vagy épületrészt elhelyezni, meglévő épületet, épületrészt átalakítani vagy elbontani csak úgy lehet, ha az a meglévő történelmi pincét nem veszélyezteti.

11. §3

12. § (1) Az egykori mezővárosok láncolatára épülő településhálózat települési, építészeti, tárgyi örökségének megőrzése érdekében:

a) a települések településszerkezeti terveiben, helyi építési szabályzataiban, valamint településképi rendeleteiben biztosítani kell a borászathoz kapcsolódó intenzív, a borvidékre jellemző területhasználatot és tájhasználatot;

b) a XIII. századtól korunkig épült egyes építészeti emlékek, így

ba) a keresztény és zsidó vallás gótikus, barokk vagy klasszicista templomai, kápolnái, zsinagógái, imaházai és szakrális kisemlékei,

bb) a reneszánsz, barokk vagy klasszicista várak, kastélyok, kúriák és városi paloták,

bc) a mezővárosokban megtelepedő kereskedők városi lakóházai,

bd) a mezővárosokban és a falvakban megmaradt népi építészeti emlékek,

be) a pincék és pincerendszerek,

bf) a keresztény, a zsidó, az ortodox szláv és az egyéb nemzetiségi kultúra épített emlékei, és

bg) egyéb épített örökségi elemek, így a kőfalak, támfalak, szárazon rakott kőkerítések

200 méteres környezetére a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet műemléki jelentőségű területre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, és azt a helyi önkormányzat a településképi rendeletében településképi szempontból meghatározó területnek nyilváníthatja;

c) a történelmi dinasztiák épületeinek 200 méteres környezetére a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet műemléki jelentőségű területre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, és azt a helyi önkormányzat a településképi rendeletében településképi szempontból meghatározó területnek nyilváníthatja;

d) a b) és c) pont szerinti területen az építmények anyaghasználatának, homlokzati kialakításának és a telkeken a zöldfelületek kialakítási módjának illeszkednie kell az országos vagy helyi védelem alatt álló építményekhez annak érdekében, hogy azok környezetükkel együtt megőrizzék településképi tulajdonságaikat;

e) új lapostetős épület a világörökségi területen csak az állami főépítész javaslata vagy tudomásulvétele alapján épülhet, kiemelt településképi véleményezési vagy településképi bejelentési eljárást követően;

f) hullámpala, műanyag hullám-, trapézlemez, azbesztlemez, azbesztpala, cseréplemez, valamint bitumenes lemez tetőfelületen, homlokzaton és kerítésen nem alkalmazható;

g) új nyers vagy festett beton felületképzésű kerítés világörökségi területen csak az állami főépítész jóváhagyásával helyezhető el, továbbá a kerítés maximális magassága a 180 centimétert nem haladhatja meg, kivéve meglévő műemléki, vagy helyi védelem alatt álló építmények esetén, vagy ha a terepviszonyok azt szükségessé teszik;

h) óriásplakátot és hozzá tartozó tartószerkezetet világörökségi területen csak ideiglenesen és az állami főépítész tudomásulvételével lehet elhelyezni, és csak abban az esetben, ha az óriásplakát a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékét, az azt megtestesítő attribútumot, vagy az ezek megőrzését célzó rendezvényt reklámoz;

i) világörökségi területen, épületeken a homlokzati felület 15%-nál nagyobb felületet vagy 12 m2-nél nagyobb felületet elfoglaló reklám, épületfelirat kialakítása nem megengedett, táblák helyett a grafikai igényességű festett vagy kivágott betűk alkalmazását kell előnyben részesíteni;

j) villódzó, káprázást okozó vagy futó fényű világítás, felirat és zajreklám világörökségi területen nem helyezhető el;

k) világörökségi területen ipari csarnok építése az állami főépítész kiemelt településképi véleménye alapján és úgy történhet, hogy a Tokaj Világörökségi Arculati Kézikönyvben bemutatott tagolt, magastetős kialakítás érvényesül; és

l) a világörökség területén mobilházak, konténerek, lakókocsik vagy szállás céljára használt újrahasznosított vagy forgalomból kivont közlekedési eszközök két hónapnál hosszabb időre nem telepíthetőek.

(2) A népi építészet hitelesen megmaradt épületeit és építményeit óvni kell. A népi építészeti épületet elbontani csak akkor lehetséges, ha az az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti.

(3) A világörökségi területen újonnan létesítendő ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi-szolgáltató rendeltetésű építmények állami főépítész által meghatározott homlokzatának vagy homlokzatainak takarását kétszintű növényállománnyal kell biztosítani. Az állami főépítész az ilyen módon takarandó homlokzatot az általa meghatározott magaslati pontokról, továbbá gyorsforgalmi utak, főutak, országos mellékutakról való láthatóság alapján határozza meg. A kétszintű növényállomány faszintjében olyan magas növésű, őshonos fafajokat, a cserjeszintre olyan őshonos cserjéket kell ültetni, amelyek a 3. mellékletben szerepelnek. Országos jelentőségű védett természeti terület és Natura 2000 terület esetében a növénytelepítést úgy kell megvalósítani, hogy az a természetvédelmi kezelési tervben, valamint a Natura 2000 fenntartási tervben foglaltakkal összhangban álljon.

13. § (1) A karakteres tájképi együttesek megőrzése érdekében

a) erdőterületet megszüntetni, erdőt kivágni mezőgazdasági, illetve beépítésre szánt terület kialakítása érdekében tilos;

b) beépítésre nem szánt területen az épületeket és építményeket tagoltan, a tereplejtést követve, a terepre ültetve lehet csak elhelyezni;

c) dombtetőre épületet, építményt, műtárgyat és műalkotást elhelyezni csak az állami főépítész kiemelt településképi véleményezési vagy bejelentési eljárása alapján, annak javaslata vagy tudomásulvétele alapján lehet;

d) világörökségi területen a borszőlőkataszter területén, valamint a 4. melléklet szerinti láthatósági területen légvezetéket az időszakos vagy ünnepi díszkivilágítások kivételével elhelyezni nem lehet;

e) új közvilágítást és díszvilágítást csak úgy lehet szabályosan telepíteni, ha az az égbolt felé fényszennyezést nem eredményez;

f) a nyilvántartott kunhalmokat és földvárakat valamint környezetüket településképi szempontból meghatározó területté kell nyilvánítani és úgy kell a településképi követelményeket meghatározni, hogy azok környezetükkel együtt megőrizzék településképi tulajdonságaikat.

(2) A karakteres tájképi együttesek megőrzése érdekében

a) ha a bányatelek borszőlőkataszter által nyilvántartott területre esik, vagy azt érint, úgy a kataszter által érintett bányatelek-részen kitermelés, jövesztés, feldolgozás nem történhet;

b) az 5. melléklet szerinti bányatelkeken, a bányászati tevékenység felülvizsgálatakor, megújításakor bányafelügyeleti engedély csak akkor adható, ha a korábbi műszaki üzemi terv szerinti rekultiváció és tájkép-rehabilitáció megtörtént;

c) a kitermeléssel már nem érintett bánya-részterületek rekultivációjáról és tájkép-rehabilitációjáról, továbbá a bánya- és üzemi terület 3 szintű növényállománnyal történő takaró fásításáról a 3. melléklet szerinti helyi őshonos növényfajok felhasználásával folyamatosan gondoskodni kell azzal, hogy országos jelentőségű védett természeti terület és Natura 2000 terület esetében a növénytelepítést úgy kell megvalósítani, hogy az a természetvédelmi kezelési tervben, valamint a Natura 2000 fenntartási tervben foglaltakkal összhangban álljon.

d) bányászati tevékenységgel kapcsolatos minden részfeladatot a bányatelken belül, vagy a világörökségi területen kívül kell megvalósítani, bányatelken kívül új szállítószalag telepítése tilos;

e) a bányaüzemhez tartozó összes épületet, építményt és műtárgyat úgy kell kialakítani, hogy azok anyaghasználata, színe és felületképzése a tájképbe illeszkedő legyen, összhangban Tokaj Világörökségi Arculati Kézikönyvével; továbbá

f) bányatelek hulladéklerakóvá nem alakítható.

(3) A karakteres tájképi együttesek megőrzése érdekében

a) napelempark, napelemes erőmű borszőlőkataszter területén nem helyezhető el;

b) napelempark, napelemes erőmű a 6. melléklet szerinti erdőterületen, védett természeti területen és Natura 2000 területnek a Különleges Természetmegőrzési Területén nem helyezhető el;

c) napelempark, napelemes erőmű településképi szempontból meghatározó területen csak az állami főépítész engedélyével helyezhető el;

d) a 4. melléklet szerinti láthatósági területen napelemparkot, napelemes erőművet csak a 3. mellékletben meghatározott őshonos növényfajokból álló, legalább 8 méter széles, többszintű védő erdősávval lehet megvalósítani;

e) a napelempark, napelemes erőmű egybefüggő, együttlátszó felülete nem lehet nagyobb, mint 4 ha, kivéve, ha a 3. mellékletben meghatározott őshonos növényfajokból álló többszintű, elválasztó erdősáv telepítést alkalmaznak legalább 3 ha területegységenként, gondoskodva a tájképi illeszkedésről. A napelempark, napelemes erőmű teljes területe elválasztó erdősáv alkalmazása esetén sem haladhatja meg a 10 ha-t;

f) napelemparkot a borkataszteri telkek felett, illetve domb- és hegygerincen lévő erdő területén elhelyezni nem lehet;

g) a napelemparkok kiszolgáló építményeit és műszaki-kiszolgáló berendezéseit terepsík alatt, vagy terepsík felett, de a Tokaj Világörökségi Arculati Kézikönyvvel összhangban levő burkolati anyaghasználattal kell megvalósítani; továbbá

h) napelemparkok elektromos hálózatra kötéseit csak terepsík alatt lehet megvalósítani és a csatlakozó elektromos hálózat is csak földkábellel valósítható meg, így légkábel nem engedélyezhető.

(4) A karakteres tájképi együttesek megőrzése érdekében

a) a gyomfák telepítése tilos, terjedésüket meg kell állítani, azok kivágásáról a terület tulajdonosának gondoskodnia kell;

b) feketefenyő, erdei fenyő, nyárfa 0,5 hektárnál nagyobb egybefüggő területre történő telepítése, véderdőként, utcai sorfaként történő telepítése tilos;

c) nagyüzemi szőlőművelés esetén a parcellák kialakításakor fásított mezsgyéket és hagyásfákat kell telepíteni a 3. mellékletben meghatározott növényfajok alkalmazásával úgy, hogy az országos jelentőségű védett természeti terület és Natura 2000 terület esetében a növénytelepítést olyan módon kell megvalósítani, hogy az a természetvédelmi kezelési tervben, valamint a Natura 2000 fenntartási tervben foglaltakkal összhangban álljon; továbbá

d) a régi kőteraszos művelésű szőlőültetvényeket településképi védelem alá kell helyezni és meg kell őrizni.

14. § Az élő és élettelen természeti értékek, azaz a biológiai, a földtani-felszínalaktani és a vízrajzi értékek rendkívüli diverzitása megőrzése érdekében

a) a termőtalaj lemosódását a borszőlővel művelt területeken zápor-víztörő gátakkal vagy a sorközök művelésével meg kell akadályozni;

b) útépítéskor és felújításkor az utak mellé a 3. melléklet szerinti őshonos fajokat kell telepíteni;

c) a vízfolyások és nyílt vízelvezető árkok medrének betonfalú kiépítése, a növényzet kiirtása tilos;

d) a vízfolyásokat, patakokat kísérő növényzet csak a 3. melléklet szerinti őshonos fajok telepítésével alakítható ki azzal, hogy országos jelentőségű védett természeti terület és Natura 2000 terület esetében a növénytelepítést úgy kell megvalósítani, hogy az a természetvédelmi kezelési tervben, valamint a Natura 2000 fenntartási tervben foglaltakkal összhangban álljon;

e) a szántóterületek mentén kialakult mezsgyéket, növénysávokat meg kell őrizni, az 50 hektár feletti művelés esetén törekedni kell újabb növénysávok, növényzettel borított mezsgyék és árkok kialakítására; továbbá

f) törekedni kell az ökológiai alapú és szempontú diverz tájgazdálkodásra, a tájkarakter és jelleg megőrzésére, az optimális talajvíz- és tápanyagháztartásához, egyensúlyához igazodó termelési és művelési formák megválasztására.

15. § A kultúrák évezredes egymásra rétegződését tükröző gazdag régészeti emlékanyag megőrzése érdekében

a) a világörökségi területen található 7. melléklet szerinti régészeti lelőhelyek jelentőségének megismertetése, védelmük hatékonyabbá tétele és az általuk képviselt értékek társadalmasítása érdekében a területen található régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok, valamint a terület kutatásával foglalkozó egyetemek oktatási segédanyagokat, oktatási tematikákat kell kidolgozni;

b) a bemutatóhelyek, tanösvények használói számára a más világörökségi helyszíneken is megismert jó gyakorlatok figyelembe vételével tájékoztató anyagokat kell készíteni; továbbá

c) világörökségi területen a 30 cm-nél mélyebb földmozgatáshoz, tereprendezéshez örökségvédelmi bejelentés szükséges.

16. § A több száz éve zajló kutatási, gyűjtési, művészi alkotó, mítosz- és hagyományteremtő tevékenység eredményeinek páratlan gazdagsága megőrzése érdekében

a) a Tokaj-hegyaljai népművészet megőrzése és ápolása a települési önkormányzatok feladatellátásának részét képezi;

b) a Tokaj-hegyaljai asztalos, díszműbádogos, lakatos műves, fazekas, bőrműves, kádár, hímző, szövő, viseletkészítő, népijáték-készítő, fafaragó, kőfaragó, gyertyaöntő, mézeskalács készítő és csipkekészítő mesterek alkotásainak bemutatására, kiállítások megtartására helyet kell biztosítani, és állami támogatás igénybevételével elő kell segíteni ezen ősi mesterségek fennmaradását;

c) műalkotás világörökségi területen közterületről látható módon történő 15 napot meghaladó elhelyezéséhez a Magyar Művészeti Akadémia előzetes jóváhagyása szükséges; és

d) bányászati tevékenység során a robbantásos jövesztések idejének, gyakoriságának, valamint az azok miatt fellépő akusztikai terhelésnek tekintettel kell lenni az ünnepnapokra, adott terület kulturális eseményeire, továbbá a közeli lakó- és üdülőterületek komfortos használatára.

7. A világörökségi terület kezelésének szabályai

17. § A világörökségi gondnokságnak a világörökségi terület kezelését a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értéke és az azt hordozó attribútumok hitelességének sérelme nélkül kell végeznie.

8. Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A 9. § és a 11. § 2022. január 1-jén lép hatályba.

19. § (1) A 12. § (1) bekezdés h)–i) pontjában foglaltakkal ellentétes óriásplakátokat, tartószerkezeteiket, és reklámfelületeket – a vizuális környezetszennyezés megszüntetése érdekében – 2020. június 30-ig el kell bontani és meg kell szüntetni.

(2) A 13. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott területen a már meglévő légvezetékeket terepszint alá kell áthelyezni, valamint a 13. § (1) bekezdés e) pontjával összhangban a meglévő, nem szabályszerű fényforrásokat szabályossá kell tenni 2020. június 30-ig.

20. § Hatályát veszti a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi kezelési tervéről szóló 485/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet.

1. melléklet a 362/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez


A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi területe

1. A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi területtel érintett települések: Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu.

2. Térképi lehatárolás

2. melléklet a 362/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez


A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín és védőövezet borszőlő termőhelye kataszter szerint

3. melléklet a 362/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez


A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín és védőövezet alkalmazható őshonos növényfajai és dísznövényfajai

A) Belterületen alkalmazható őshonos- és dísznövényfajok

AA) Fák és cserjék

I. Általánosan alkalmazható fa- és cserjefajok
I.1. Fák
1. Acer campestre – mezei juhar fajták
2. Acer campestre 'Globosum' – gömbkoronájú mezei juhar
3. Acer platanoides – korai juhar és fajtái
4. Acer platanoides 'Globosum' – gömbkoronájú korai juhar
5. Acer tataricum – tatárjuhar
6. Betula pendula – nyírfa
7. Carpinus betulus – gyertyán
8. Carpinus betulus 'Pendula' – közönséges gyertyán csüngő
9. Castanea sativa – szelídgesztenye
10. Crataegus laevigata 'Paul's Scarlet' – teltvirágú galagonya, díszgalagonya
11. Crataegus monogyna – egybibés galagonya
12. Crataegus monogyna 'Stricta' – oszlopos egybibés galagonya
13. Fraxinus angustifolia 'Raywood', 'Tahi' – keskenylevelű kőris és fajtái
14. Fraxinus excelsior 'Westhof's Glorie' ,'Tekeres' – magas kőris és fajtái
15. Farxinus excelsior 'Nana' – gömbkoronájú magas kőris
16. Malus baccata 'Liset' – díszalma
17. Prunus mahaleb – sajmeggy
18. Prunus padus 'Watereri' és 'Rózsaszín Május' – zselnicemeggy fajták
19. Pyrus nivalis 'Kartália' – hófehér díszkörte
20. Pyrus pyraster 'Márkói', 'Veszprémi' – vadkörte fajták
21. Quercus frainetto – magyar tölgy
22. Quercus petraea – kocsánytalan tölgy
23. Quercus robur 'Koster'/'Fastigiata' – kocsányos tölgy oszlopos fajtái
24. Sorbus aria – lisztes berkenye
25. Sorbus aria 'Favorit' – lisztes berkenye fajta
26. Sorbus aucuparia 'Cardinal Royal' – tűzpiros termésű berkenye
27. Sorbus rotundifolia 'Bükkszépe' – kereklevelű berkenye
28. Sorbus degenii 'Csákvár' – Dégen-berkenye fajta
29. Tilia cordata – kislevelű hárs
30. Tilia cordata 'Savaria'/'Greenspire' – kislevelű hárs fajtái
31. Tilia platyphyllos – nagylevelű hárs
32. Tilia platyphyllos 'Pannonia', 'Ági' – nagylevelű hárs fajtái
33. Tilia tomentosa – ezüsthárs és fajtái
34. Tilia tomentosa 'Teri' – ezüsthárs fajta
I.2. Cserjék
1. Acer campestre – mezei juhar
2. Berberis vulgaris 'Atropurpurea' – sóskaborbolya és bordólombú fajtája
3. Buddleja davidii – nyáriorgona
4. Carpinus betulus – közönséges gyertyán
5. Clematis montana var. rubens – hegyi iszalag
6. Clematis vitalba – erdei iszalag
7. Cornus mas – húsos som
8. Cornus sanguinea – veresgyűrű som
9. Corylus avellana 'Atropurpurea' – közönséges mogyoró és fajtái
10. Crataegus monogyna – egybibés galagonya
11. Crataegus laevigata 'Paul's Scarlet' – pirosvirágú galagonya
12. Cytisus scoparius – seprűzanót
13. Deutzia scabra – gyöngyvirág cserje
14. Deutzia 'Kalmiflora' – teltvirágú gyöngyvirág
15. Elsholtzia stauntonii – kései szálkamenta
16. Euonymus europaeus – csíkos kecskerágó
17. Forsythia sp. – aranycserje fajok és fajták
18. Genista tinctoria – festő rekettye
19. Hedera sp. – borostyán fajták
20. Hedera helix 'Arborescens' – cserje habitusú borostyánok
21. Hippophaë rhamnoides – homoktövis
22. Hydrangea arborescens, H. macrophylla, H. quercifolia – hortenzia fajok és fajták
23. Hypericum calycinum – örökzöld orbáncfű
24. Ligustrum vulgare – közönséges fagyal
25. Ligustrum ovalifolium – széleslevelű fagyal és fajtái
26. Lonicera caprifolium – jerikói lonc
27. Lonicera japonica 'Halliana' – japán lonc
28. Lonicera periclymenum 'Serotina' – búbos lonc és fajtája
29. Lonicera xylosteum – ükörkelonc
30. Jasminum nudiflorum – téli jázmin
31. Kerria japonica 'Plenifera' – boglárka cserje
32. Juniperus communis – közönséges boróka és fajtái
33. Phyladelphus coronarius – jezsámen
34. Phyladelphus virginialis 'Schneestrum' – teltvirágú jezsámen
35. Physocarpus opulifolius 'Dart's Gold' – hólyagvessző
36. Potentilla fruticosa – cserjés pimpó fajták
37. Prunus laurocerasus 'Schipkaensis', 'Otto Luyken', 'Kleopátra', 'Piri') – babérmeggy fajták
38. Prunus tenella 'Kati' – törpemandula fajták
39. Parthenocissus quinquefolia – ötlevélkéjű vadszőlő
40. Parthenocissus tricuspidata 'Veitchii' – japán vadszőlő és fajtája
41. Ribes alpinum – havasi ribiszke fajták
42. Rózsák: Márk Gergely magyar rózsanemesítő fajtái 'Árpád-házi Szent Erzsébet Emléke', 'II. Rákóczi Ferenc Emléke', 'Kodály Zoltán emléke' vagy a miniatűr 'Fekete István Emléke' és a talajtakaró 'Nagyhagymás')
43. Rosa rugosa – ráncoslevelű rózsa
44. Sambucus nigra – fekete bodza
45. Spiraea × cinerea 'Grefsheim' – hamvas gyöngyvessző
46. Spiraea nipponica – nipponi gyöngyvessző
47. Spiraea japonica – japán gyöngyvessző
48. Symphorycarphus albus – fehér hóbogyó
49. Syringa 'Andreutzen' – kerti orgona
50. Syringa josikaea – Jósika-orgona
51. Syringa × meyeri 'Palibin' – törpe orgona
52. Syringa vulgaris – kerti orgona
53. Syringa vulg. 'Katherine Havemeyer' – levendulakék teltvirágú orgona
54. Syringa vulg. 'Andenken' – lila teltvirágú orgona
55. Viburnum lantana – ostorménfa
56. Vitex agnus-castus – illatos barátcserje (védett helyen)
57. Vitis vinifera – szőlő
58. Wisteria sinensis – lilaakác

II. Elsősorban városias, településközponti környezetben alkalmazható fa- és cserjefajok
II.1. Fák
1. Aesculus × carnea – hússzínű vadgesztenye
2. Alnus × spaethii – lándzsáslevelű éger
3. Amelanchier lamarckii – rézvörös fanyarka
4. Crataegus laevigata 'Paul's Scarlet' – galagonya fajta
5. Corylus colurna – törökmogyoró
6. Fraxinus ornus 'Mecsek' – gömbkoronájú virágos kőris
7. Malus sp. – díszalmák
8. Parrotia persica – perzsafa fajták
9. Platanus × acerifolia – közönséges platán és fajtái
10. Platanus × acerifolia 'Alphen's Globe' – közönséges platán fajta
11. Prunus fruticosa 'Globosa' – gömbmeggy
II.2. Cserjék
1. Abelia × grandiflora – nagyvirágú tárnicslonc
2. Caryopteris incana 'Cary' – kínai kékszakáll fajta
3. Cornus alba 'Sibirica' – pirosvesszejű som
4. Cornus sericea 'Flaviramea' – sárgavesszejű som

III. Falusias karakterű településrészeken alkalmazható fa- és cserjefajok
III.1. Fák
1. Cydonia oblonga – birsalma
2. Juglans regia – dió
3. Malus – alma
4. Mespilus germanica – naspolya
5. Morus alba – fehér eperfa
6. Morus nigra – fekete eperfa
7. Prunus armeniaca – kajszi
8. Prunus domestica subg. – nemes szilva
9. Pyrus – körte
III.2. Cserjék
1. Hibiscus syriacus – kerti mályvacserje
2. Philadelphus coronarius – közönséges jezsámen
3. Ribes uva-crispa – egres
4. Ribes sp. – ribizke
5. Syringa vulgaris – közönséges orgona
6. Viburnum opulus 'Roseum' – labdarózsa
7. Vitis vinifera – szőlő

IV. Hegyvidéki környezetben alkalmazható fa- és cserjefajok
IV.1. Fák
1. Acer pseudoplatanus – hegyi juhar és fajtái
2. Betula pendula 'Bíbor' – közönséges nyír és fajtái
3. Carpinus betulus 'Fastigiata', 'Columnaris' – közönséges gyertyán és oszlopos fajtái
4. Fagus sylvatica – bükk és fajtái
5. Ilex aquifolium – közönséges magyal
6. Juniperus communis 'Bakony' – oszlopos boróka
7. Sorbus aucuparia – madárberkenye és fajtái
8. Taxus baccata – örökzöld a közönséges tiszafa és fajtái
9. Ulmus glabra – hegyi szil
IV.2. Cserjék
1. Weigela florida – Rózsalonc

V. Vízparton és vízpart közelében alkalmazható fa- és cserjefajok
V.1. Fák
1. Alnus glutinosa – enyves éger
2. Fraxinus angustifolia – keskenylevelű kőris
3. Quercus robur – kocsányos tölgy és fajtái
4. Populus nigra – fekete nyár
5. Populus nigra 'Italica' – jegenyenyár
6. Prunus padus – zselnicemeggy
7. Salix alba – fehér fűz
8. Salix fragilis – törékeny fűz
9. Salix alba 'Tristis' – európai szomorúfűz
10. Ulmus laevis – vénicszil
V.2. Cserjék
1. Salix purpurea 'Gracilis' – csigolyafűz
2. Salix elaeagnos 'Angustifolia' – keskenylevelű parti fűz
3. Viburnum opulus 'Compactum' – kányabangita és fajtái

AB) Évelők

Általánosan alkalmazható évelők
1. Achillea filipendulina – jószagú cickafark
2. Achillea ptarmica – kenyérbél cickafark fajták
3. Ajuga reptans – indás ínfű
4. Alchemilla mollis – lágyszőrű palástfű
5. Alyssum saxatile és Alyssum montanum – sziklai és hegyi ternye fajták
6. Anemone hupehensis, A. × hybrida – kínai és kerti szellőrózsa
7. Anemone sylvestris – erdei szellőrózsa
8. Antennaria dioica – parlagi macskatalp
9. Aquilegia vulgaris – közönséges harangláb fajták
10. Artemisia abrotanum – istenfa
11. Aruncus dioicus – tündérfürt
12. Aster amellus – csillagőszirózsa fajták
13. Astrantia major – nagy völgycsillag fajták
14. Bergenia cordfolia – szívlevelű bőrlevél
15. Briza media – rezgőfű
16. Brunnera macrophylla – kaukázusi nefelejcs
17. Campanula persicifolia, C. glomerata, C. rapunculoides – őshonos harangvirág fajok és fajták
18. Campanula poscharskyana – balkáni harangvirág
19. Calamagrostis × acutiflora 'Karl Foerster' – hibrid nádtippan
20. Calamintha nepeta – mirigyes pereszlény
21. Carex flacca – deres sás
22. Carex umbrosa – árnyéki sás
23. Centranthus ruber – sarkantyúvirág
24. Cerastium tomentosum – molyhos madárhúr
25. Ceratostigma plumbaginoides – tarackoló kékgyökér
26. Chrysanthemum sp. – kerti krizantém régi fajták
27. Convallaria majalis – májusi gyöngyvirág
28. Crocus sativus – sáfrány
29. Deschampsia caespitosa – gyepes sédbúza fajták
30. Dianthus deltoides – mezei szegfű fajták
31. Dianthus gratianopolitanus 'Feuerhexe' – pünkösdi szegfű fajták
32. Digitalis sp. – gyűszűvirág fajok
33. Doronicum orientale – kaukázusi zergevirág fajták
34. Dryopteris filix-mas – erdei pajzsika
35. Echinacea purpurascens 'Magnus', 'Alba' – bíbor kasvirág régi, jól bevált fajták
36. Euphorbia amygdaloides – erdei kutyatej
37. Euphorbia polychroma – színeváltó kutyatej
38. Eryngium planum – kék iringó
39. Festuca pallens – deres csenkesz
40. Festuca 'Walberla' – lila csenkesz
41. Festuca gautieri – medveszőrcsenkesz
42. Filipendula vulgaris – koloncos legyezőfű
43. Gaura lindheimeri – évelő díszgyertya
44. Geranium × cantabrigiense – angol gólyaorr fajták
45. Geranium macrorrhizum – illatos gólyaorr
46. Geranium 'Rozanne' – gólyaorr hibrid
47. Geranium phaeum – fodros gólyaorr
48. Geranium sangineum – piros gólyaorr és fajtái
49. Helleborus sp. – hunyor fajok
50. Hemerocallis fulva – lángszínű sásliliom
51. Hosta plantaginea – fehér árnyékliliom
52. Hyacinthus – jácint fajok
53. Hyssopus officinalis – izsóp
54. Iberis sempervirens 'Tahoe' – örökzöld tatárvirág
55. Inula ensifolia – kardlevelű peremizs
56. Iris germanica – nőszirom fajták
57. Iris sibirica – szibériai nőszirom fajták
58. Lamium galeobdolon 'Florentinum' – sárga árvacsalán
59. Lavandula angustifolia, Lavandula × intermedia, Lavandula × chaytorae – levendula és fagytűrő,tágtűrésű fajtái
60. Leucanthemum vulgare 'Maikönigin' – réti margitvirág
61. Lilium candidum, L. regale stb. – madonnaliliom és más régi liliom fajták
62. Linum perenne – évelő len
63. Liriope muscari – árnyéki gyeppótló gyöngyikés gyepliliom
64. Lychnis coronaria – bársonyos kakukkszegfű fajták
65. Lychnis chalcedonica – égőszerelem
66. Lychnis viscaria – szurokszegfű
67. Lysimachia punctata – pettyegetett lizinka
68. Lupinus polphyllus – erdei csillagfürt
69. Luzula sylvatica – erdei perjeszittyó
70. Maianthemum bifolium – kétlevelű árnyékvirág
71. Molinia caerulea – kékperje
72. Narcissus – nárcisz fajok
73. Nepeta × faassenii 'Six Hill's Giant', Nepeta grandiflora 'Summer Magic' – macskamenta fajok és fajták
74. Oenothera tetragona – négyszögletes ligetszépe
75. Origanum vulgare – szurokfű
76. Paeonia sp. – pünkösdirózsa fajok és fajták
77. Persicaria affinis – örökzöld keserűfű
78. Perovskia atriplicifolia – kék sudárzsálya és fajtái
79. Phalaris arundinacea 'Picta' – csíkos pántlikafű
80. Phlomis tuberosa – gumós macskahere
81. Physostegia virginiana – füzérajak
82. Phlox paniculata – bugás lángvirág
83. Polianthus tuberosa – tubarózsa
84. Polystichum sp. – vesepáfrány fajok és fajták
85. Pulmonaria officinalis – orvosi tüdőfű
86. Primula veris – tavaszi kankalin
87. Prunella grandiflora – nagyvirágú gyíkfű
88. Rosmarinus officinalis – rozmaring
89. Ruta graveolens – kerti ruta
90. Salvia nemorosa 'Mainacht', 'Caradonna' – ligeti zsálya és fajtái
91. Salvia officinalis 'Purpurascens' – orvosi zsálya és fajtái
92. Sanguisorba officinalis – őszi vérfű
93. Santolina chamaecyparissus – hamvas cipruska
94. Saponaria ocymoides – gyepes szappanfű
95. Saponaria officinalis – orvosi szappanfű
96. Sedum spectabile – pompás varjúháj
97. Sempervivum tectorum – házi kövirózsa
98. Scabiosa columbaria – galambszínű ördögszem
99. Sesleria sp. – nyúlfarkfű fajok
100. Stachys monieri 'Hummelo' – orvosi tisztesfű
101. Teucrium chamaedrys – sarlós gamandor
102. Thalictrum aquilegifolium – erdei borkóró
103. Thymus sp. – kakukkfű fajok és fajták
104. Tulipa – tulipán fajok
105. Veronica prostrata, V. austriaca, V. incana, V. spicata, V. longifolia – veronika fajok és fajták
106. Vinca minor – kis télizöld és fajtái
107. Waldsteinia geoides – waldstein pimpó

AC) Egynyáriak

Általánosan alkalmazható egynyáriak
1. Antirrhinum majus – tátika
2. Alcea rosea – mályvarózsa magyar fajták (kétéves)
3. Bassia scoparia – seprűfű
4. Calendula officinalis – körömvirág
5. Cosmos bipinnatus – pillangóvirág
6. Nigella damascena – borzaskata
7. Portulaca grandiflora – porcsinrózsa
8. Tropaeolum majus – kerti sarkantyúka
9. Ipomoea purpurea – futónövény kerti hajnalka

B) Külterületen alkalmazható őshonos növényfajok

I. Szőlők környezetébe, szőlőhegyre:
1. Acer campestre – mezei juhar fajták
2. Acer platanoides – korai juhar
3. Acer tataricum – tatárjuhar
4. Betula pendula – közönséges nyír
5. Carpinus betulus – közönséges gyertyán
6. Castanea sativa – szelídgesztenye
7. Cornus mas – húsos som
8. Cornus sanguinea – veresgyűrű som
9. Corylus avellana közönséges mogyoró
10. Crataegus monogyna – egybibés galagonya
11. Cydonia oblonga – birs
12. Ficus carica – füge
13. Fraxinus angustifolia – keskenylevelű kőris
14. Hedera helix – borostyán
15. Juniperus communis 'Bakony' – közönséges boróka és fajtái
16. Juglans regia – dió
17. Ligustrum vulgare – közönséges fagyal
18. Populus tremula – rezgőnyár
19. Prunus dulcis – mandula
20. Prunus mahaleb – sajmeggy
21. Prunus spinosa – kökény
22. Pyrus pyraster – vadkörte
23. Rosa canina – gyepűrózsa
24. Sorbus domestica – házi berkenye
25. Sorbus torminalis – barkócaberkenye
26. Quercus petraea – kocsánytalan tölgy
27. Quercus pubescens – molyhos tölgy
28. Quercus robur 'Fastigiata' – oszlopos kocsányos tölgy
29. Tilia cordata – kislevelű hárs
30. Viburnum lantana – ostorménfa
31. gyümölcsfák

II. Egyéb tájfásításokhoz alkalmazható fajok
1. Acer campestre – mezei juhar
2. Berberis vulgaris – sóskaborbolya
3. Cornus mas – húsos som
4. Cornus sanguinea – veresgyűrű som
5. Crataegus monogyna – egybibés galagonya
6. Fraxinus angustifolia – keskenylevelű kőris
7. Fraxinus excelsior – magas kőris
8. Ligustrum vulgare – közönséges fagyal
9. Populus tremula – rezgőnyár
10. Prunus avium – vadcseresznye
11. Prunus mahaleb – sajmeggy
12. Prunus spinosa – kökény
13. Pyrus Pyraster – vadkörte
14. Quercus cerris – csertölgy
15. Quercus petraea – kocsánytalan tölgy
16. Quercus robur – kocsányos tölgy
17. Rosa canina – gyepűrózsa
18. Sorbus torminalis – barkócaberkenye
19. Tilia cordata – kislevelű hárs
20. Ulmus minor – mezei szil
21. Ulmus laevis – vénicszil

III. Víz közvetlen közelében és patakparton:
1. Alnus glutinosa – enyves éger
2. Prunus padus – zselnicemeggy
3. Salix alba – fehér fűz
4. Salix cinerea – hamvas fűz
5. Salix fragilis – törékeny fűz

4. melléklet a 362/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez


A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín és védőövezet láthatósági területeinek lehatárolása

5. melléklet a 362/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez


A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín és védőövezet bányatelkeinek lehatárolása

6. melléklet a 362/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez


A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín és védőövezet erdőterületeinek, védett természeti területeinek és Natura 2000 területeinek lehatárolása

7. melléklet a 362/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez


A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín és védőövezet régészeti lelőhelyeinek lehatárolása

8. melléklet a 362/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez


A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín és védőövezet egyes lehatárolásainak összesített térképe
1

A rendelet a 3/2020. (I. 13.) Korm. rendelet 1. §-a alapján nem lép hatályba.

2

A 9. § a 18. § (2) bekezdése alapján 2022. január 1-jén lép hatályba.

3

A 11. § a 18. § (2) bekezdése alapján 2022. január 1-jén lép hatályba.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére