362/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet

a) a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszínre és védőövezetére,

b) a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényben (a továbbiakban: Vötv.) meghatározott, a világörökségi terület védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokra és feladatkörrel rendelkező intézményekre, szervezetekre és szervekre, valamint azok eljárásaira,

c) az 1. melléklet szerinti területen lakóhellyel, székhellyel vagy telephellyel rendelkező természetes és jogi személyekre,

d) az 1. melléklet szerinti területen végzett és megvalósítani kívánt, a kiemelkedő egyetemes értékre befolyással bíró tevékenységre

a) az évezredes – 1561 óta dokumentált, 1737 óta zárt borvidékként működő –, ugyanakkor ma is eleven borászati kultúra, így a szőlőtermelés és az aszú bor készítése,

b) a borászati kultúrával kölcsönhatásban formálódott tájkarakter, így a táj képe és szerkezete, valamint

c) a térség gazdag és sokszínű kulturális öröksége, a Tokaj-hegyaljai lakosság társadalmi, kulturális, etnikai és vallási sokszínűsége, a Tokaji aszú különleges hírneve

a) a szőlőművelés és a borkészítés egyedülálló formájának kialakulására ható klimatikus és környezeti adottságok – a vulkanikus lejtők és vizes élőhelyek különleges mikroklímát eredményező, a szőlőszemek aszúsodását okozó Botrytis cinerea nemespenész megtelepedését elősegítő – együttese, továbbá a környező tölgyerdők jelenléte, és

b) a hegyaljai szőlőbirtokok, falvak, kisvárosok és vulkanikus hegyek kőzeteiben kézi munkával vájt történelmi – vágott- vagy lyuk-, illetve az ásott pincékből álló – pincerendszerek.

a) az „Ezeréves”, folytonos megújulásra képes szőlészeti-borászati kultúra,

b) a 13. századtól folyamatosan épülő pincék, pincerendszerek egyedülálló sűrűsége, a több ezer objektumból álló pinceegyüttes,

c) az egykori mezővárosok láncolatára épülő településhálózat települési, építészeti, tárgyi öröksége,

d) karakteres tájképi együttesek, amelyek a sok évszázados tájhasználat, a földtani és felszínalaktani adottságok, valamint az élővilág szinergiájának leképeződései,

e) az élő és élettelen természeti értékek, azaz a biológiai, a földtani-felszínalaktani és a vízrajzi értékek rendkívüli diverzitása,

f) a kultúrák évezredes egymásra rétegződését tükröző gazdag régészeti emlékanyag, és

g) a több száz éve zajló kutatási, gyűjtési, művészi alkotó, mítosz- és hagyományteremtő tevékenység eredményeinek páratlan gazdagsága.

a) a 6. alcímben meghatározott kezelési követelmények, korlátozások és tilalmak,

b) a Vötv. 6/B. §-a alapján kiadott, az egységes jogértelmezést és jogalkalmazást elősegítő szakmai iránymutatások, és

c) a világörökségi terület épített és természeti értékeinek bemutatását, a beavatkozások, építési tevékenységek és környezetalakítások során követendő jó példákat összegző, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2/A. § (2) bekezdése szerinti, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott egyedi településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: Tokaj Világörökségi Arculati Kézikönyv)

a) szakmai konzultációt biztosít az országos jelentőségű településképi követelményekről,

b) kiemelt településképi véleményezési eljárást folytat le a napelemes erőművek villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárását megelőzően,

c) kiemelt településképi véleményezési vagy bejelentési eljárást folytat le a 12. § (1) bekezdés e), g) és j) pontja, továbbá a 13. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben, és

d) településképi kötelezést adhat ki, és településkép-védelmi bírságot szabhat ki, ha országos jelentőségű településképi követelmények megszegését észleli.

a) ingatlant a borszőlőkataszterből kivonni – kivéve, ha ez a gépesített modern szőlőművelés érdekében létesített feltáró-utak kialakítását szolgálja – nem lehet;

b) a 2. melléklet szerinti borszőlő termőhelyi kataszterben szereplő ingatlanon a borszőlőn és étkezési szőlőn kívül más növény üzemi termesztése nem megengedett, egyben törekedni kell a hagyományos gazdálkodásra jellemző, a 3. mellékletben meghatározott, helyileg honos növényfajok visszatelepítésére azzal, hogy országos jelentőségű védett természeti terület és Natura 2000 terület esetében a növénytelepítést úgy kell megvalósítani, hogy az a természetvédelmi kezelési tervben, valamint a Natura 2000 fenntartási tervben foglaltakkal összhangban álljon;

c) a szőlészet és borászat épületeit, építményeit és egyéb környezetalakítását – kőteraszok, mezsgyefásítás, utak menti fasorok telepítése, a sajátos szőlőhegyi történeti tájelemek közé tartozó kőfalak (kőgátak, bástyák), lépcsők (garádicsok), kőrakások (kősáncok), vízárkok, utak, liktorvermek, szőlőhegyi szakrális kisemlékek, az egykori parcella- és birtokhatárokat jelző kőgarádok – úgy lehet megvalósítani és fenntartani, hogy az a Vötv. 6/B. §-a szerinti szakmai iránymutatásokkal, valamint Tokaj Világörökségi Arculati Kézikönyvében foglaltakkal összhangban álljon;

d) a bányászati tevékenység elsődlegesen a világörökségi területen megvalósuló építési beruházásokat kell szolgálja;

e) új külfejtéses művelésű bányatelek, célkitermelőhely nem létesíthető, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek területe horizontálisan nem bővíthető;

f) azokon a bányatelkeken, amelyek 12 hónapot meghaladóan nem rendelkeznek érvényes műszaki üzemi tervvel, környezetvédelmi engedéllyel vagy egységes környezethasználati engedéllyel, a bányászati tevékenység ismételten nem engedélyezhető;

g) a 12 hónapot meghaladóan szüneteltetett bányászati kitermelést újból megindítani nem lehet;

h) bányatelken kívüli új feldolgozó üzem vagy telephely nem létesíthető, meglévő feldolgozó üzem, illetve telephely nem bővíthető;

i) a bányászati kitermelés mértéke az e rendelkezés hatálybalépésekor hatályos műszaki üzemi tervben szereplő t/év kapacitáshoz viszonyítva nem növelhető;

j) a bányászati tevékenységből származó nyersanyag elszállítását végző szállítójármű kerekeit a bányatelek elhagyását megelőzően sár- és pormentesíteni kell, és a szállítmányt – a kiporzás megakadályozása érdekében – takarva szükséges elszállítani;

k) bányászati feldolgozó üzemterület technológiáját úgy kell kialakítani és szervezni, hogy a szállópor koncentrációja minimális legyen, továbbá

l) erdőtelepítés csak a 3. mellékletében meghatározott, adott területen őshonos fajokkal történhet azzal, hogy országos jelentőségű védett természeti terület és Natura 2000 terület esetében a növénytelepítést úgy kell megvalósítani, hogy az a természetvédelmi kezelési tervben, valamint a Natura 2000 fenntartási tervben foglaltakkal összhangban álljon.

a) a történeti pincekataszterben szereplő pincét elbontani, felszámolni, eltömedékelni, rendeltetésszerű használatát ellehetetlenítő módon átépíteni nem lehet; és

b) új beépítésre szánt területet vagy közterületet kijelölni, telekalakítást végezni, új építményt, épületet vagy épületrészt elhelyezni, meglévő épületet, épületrészt átalakítani vagy elbontani csak úgy lehet, ha az a meglévő történelmi pincét nem veszélyezteti.

a) a települések településszerkezeti terveiben, helyi építési szabályzataiban, valamint településképi rendeleteiben biztosítani kell a borászathoz kapcsolódó intenzív, a borvidékre jellemző területhasználatot és tájhasználatot;

b) a XIII. századtól korunkig épült egyes építészeti emlékek, így

c) a történelmi dinasztiák épületeinek 200 méteres környezetére a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet műemléki jelentőségű területre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, és azt a helyi önkormányzat a településképi rendeletében településképi szempontból meghatározó területnek nyilváníthatja;

d) a b) és c) pont szerinti területen az építmények anyaghasználatának, homlokzati kialakításának és a telkeken a zöldfelületek kialakítási módjának illeszkednie kell az országos vagy helyi védelem alatt álló építményekhez annak érdekében, hogy azok környezetükkel együtt megőrizzék településképi tulajdonságaikat;

e) új lapostetős épület a világörökségi területen csak az állami főépítész javaslata vagy tudomásulvétele alapján épülhet, kiemelt településképi véleményezési vagy településképi bejelentési eljárást követően;

f) hullámpala, műanyag hullám-, trapézlemez, azbesztlemez, azbesztpala, cseréplemez, valamint bitumenes lemez tetőfelületen, homlokzaton és kerítésen nem alkalmazható;

g) új nyers vagy festett beton felületképzésű kerítés világörökségi területen csak az állami főépítész jóváhagyásával helyezhető el, továbbá a kerítés maximális magassága a 180 centimétert nem haladhatja meg, kivéve meglévő műemléki, vagy helyi védelem alatt álló építmények esetén, vagy ha a terepviszonyok azt szükségessé teszik;

h) óriásplakátot és hozzá tartozó tartószerkezetet világörökségi területen csak ideiglenesen és az állami főépítész tudomásulvételével lehet elhelyezni, és csak abban az esetben, ha az óriásplakát a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékét, az azt megtestesítő attribútumot, vagy az ezek megőrzését célzó rendezvényt reklámoz;

i) világörökségi területen, épületeken a homlokzati felület 15%-nál nagyobb felületet vagy 12 m²-nél nagyobb felületet elfoglaló reklám, épületfelirat kialakítása nem megengedett, táblák helyett a grafikai igényességű festett vagy kivágott betűk alkalmazását kell előnyben részesíteni;

j) villódzó, káprázást okozó vagy futó fényű világítás, felirat és zajreklám világörökségi területen nem helyezhető el;

k) világörökségi területen ipari csarnok építése az állami főépítész kiemelt településképi véleménye alapján és úgy történhet, hogy a Tokaj Világörökségi Arculati Kézikönyvben bemutatott tagolt, magastetős kialakítás érvényesül; és

l) a világörökség területén mobilházak, konténerek, lakókocsik vagy szállás céljára használt újrahasznosított vagy forgalomból kivont közlekedési eszközök két hónapnál hosszabb időre nem telepíthetőek.

a) erdőterületet megszüntetni, erdőt kivágni mezőgazdasági, illetve beépítésre szánt terület kialakítása érdekében tilos;

b) beépítésre nem szánt területen az épületeket és építményeket tagoltan, a tereplejtést követve, a terepre ültetve lehet csak elhelyezni;

c) dombtetőre épületet, építményt, műtárgyat és műalkotást elhelyezni csak az állami főépítész kiemelt településképi véleményezési vagy bejelentési eljárása alapján, annak javaslata vagy tudomásulvétele alapján lehet;

d) világörökségi területen a borszőlőkataszter területén, valamint a 4. melléklet szerinti láthatósági területen légvezetéket az időszakos vagy ünnepi díszkivilágítások kivételével elhelyezni nem lehet;

e) új közvilágítást és díszvilágítást csak úgy lehet szabályosan telepíteni, ha az az égbolt felé fényszennyezést nem eredményez;

f) a nyilvántartott kunhalmokat és földvárakat valamint környezetüket településképi szempontból meghatározó területté kell nyilvánítani és úgy kell a településképi követelményeket meghatározni, hogy azok környezetükkel együtt megőrizzék településképi tulajdonságaikat.

a) ha a bányatelek borszőlőkataszter által nyilvántartott területre esik, vagy azt érint, úgy a kataszter által érintett bányatelek-részen kitermelés, jövesztés, feldolgozás nem történhet;

b) az 5. melléklet szerinti bányatelkeken, a bányászati tevékenység felülvizsgálatakor, megújításakor bányafelügyeleti engedély csak akkor adható, ha a korábbi műszaki üzemi terv szerinti rekultiváció és tájkép-rehabilitáció megtörtént;

c) a kitermeléssel már nem érintett bánya-részterületek rekultivációjáról és tájkép-rehabilitációjáról, továbbá a bánya- és üzemi terület 3 szintű növényállománnyal történő takaró fásításáról a 3. melléklet szerinti helyi őshonos növényfajok felhasználásával folyamatosan gondoskodni kell azzal, hogy országos jelentőségű védett természeti terület és Natura 2000 terület esetében a növénytelepítést úgy kell megvalósítani, hogy az a természetvédelmi kezelési tervben, valamint a Natura 2000 fenntartási tervben foglaltakkal összhangban álljon.

d) bányászati tevékenységgel kapcsolatos minden részfeladatot a bányatelken belül, vagy a világörökségi területen kívül kell megvalósítani, bányatelken kívül új szállítószalag telepítése tilos;

e) a bányaüzemhez tartozó összes épületet, építményt és műtárgyat úgy kell kialakítani, hogy azok anyaghasználata, színe és felületképzése a tájképbe illeszkedő legyen, összhangban Tokaj Világörökségi Arculati Kézikönyvével; továbbá

f) bányatelek hulladéklerakóvá nem alakítható.

a) napelempark, napelemes erőmű borszőlőkataszter területén nem helyezhető el;

b) napelempark, napelemes erőmű a 6. melléklet szerinti erdőterületen, védett természeti területen és Natura 2000 területnek a Különleges Természetmegőrzési Területén nem helyezhető el;

c) napelempark, napelemes erőmű településképi szempontból meghatározó területen csak az állami főépítész engedélyével helyezhető el;

d) a 4. melléklet szerinti láthatósági területen napelemparkot, napelemes erőművet csak a 3. mellékletben meghatározott őshonos növényfajokból álló, legalább 8 méter széles, többszintű védő erdősávval lehet megvalósítani;

e) a napelempark, napelemes erőmű egybefüggő, együttlátszó felülete nem lehet nagyobb, mint 4 ha, kivéve, ha a 3. mellékletben meghatározott őshonos növényfajokból álló többszintű, elválasztó erdősáv telepítést alkalmaznak legalább 3 ha területegységenként, gondoskodva a tájképi illeszkedésről. A napelempark, napelemes erőmű teljes területe elválasztó erdősáv alkalmazása esetén sem haladhatja meg a 10 ha-t;

f) napelemparkot a borkataszteri telkek felett, illetve domb- és hegygerincen lévő erdő területén elhelyezni nem lehet;

g) a napelemparkok kiszolgáló építményeit és műszaki-kiszolgáló berendezéseit terepsík alatt, vagy terepsík felett, de a Tokaj Világörökségi Arculati Kézikönyvvel összhangban levő burkolati anyaghasználattal kell megvalósítani; továbbá

h) napelemparkok elektromos hálózatra kötéseit csak terepsík alatt lehet megvalósítani és a csatlakozó elektromos hálózat is csak földkábellel valósítható meg, így légkábel nem engedélyezhető.

a) a gyomfák telepítése tilos, terjedésüket meg kell állítani, azok kivágásáról a terület tulajdonosának gondoskodnia kell;

b) feketefenyő, erdei fenyő, nyárfa 0,5 hektárnál nagyobb egybefüggő területre történő telepítése, véderdőként, utcai sorfaként történő telepítése tilos;

c) nagyüzemi szőlőművelés esetén a parcellák kialakításakor fásított mezsgyéket és hagyásfákat kell telepíteni a 3. mellékletben meghatározott növényfajok alkalmazásával úgy, hogy az országos jelentőségű védett természeti terület és Natura 2000 terület esetében a növénytelepítést olyan módon kell megvalósítani, hogy az a természetvédelmi kezelési tervben, valamint a Natura 2000 fenntartási tervben foglaltakkal összhangban álljon; továbbá

d) a régi kőteraszos művelésű szőlőültetvényeket településképi védelem alá kell helyezni és meg kell őrizni.

a) a termőtalaj lemosódását a borszőlővel művelt területeken zápor-víztörő gátakkal vagy a sorközök művelésével meg kell akadályozni;

b) útépítéskor és felújításkor az utak mellé a 3. melléklet szerinti őshonos fajokat kell telepíteni;

c) a vízfolyások és nyílt vízelvezető árkok medrének betonfalú kiépítése, a növényzet kiirtása tilos;

d) a vízfolyásokat, patakokat kísérő növényzet csak a 3. melléklet szerinti őshonos fajok telepítésével alakítható ki azzal, hogy országos jelentőségű védett természeti terület és Natura 2000 terület esetében a növénytelepítést úgy kell megvalósítani, hogy az a természetvédelmi kezelési tervben, valamint a Natura 2000 fenntartási tervben foglaltakkal összhangban álljon;

e) a szántóterületek mentén kialakult mezsgyéket, növénysávokat meg kell őrizni, az 50 hektár feletti művelés esetén törekedni kell újabb növénysávok, növényzettel borított mezsgyék és árkok kialakítására; továbbá

f) törekedni kell az ökológiai alapú és szempontú diverz tájgazdálkodásra, a tájkarakter és jelleg megőrzésére, az optimális talajvíz- és tápanyagháztartásához, egyensúlyához igazodó termelési és művelési formák megválasztására.

a) a világörökségi területen található 7. melléklet szerinti régészeti lelőhelyek jelentőségének megismertetése, védelmük hatékonyabbá tétele és az általuk képviselt értékek társadalmasítása érdekében a területen található régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok, valamint a terület kutatásával foglalkozó egyetemek oktatási segédanyagokat, oktatási tematikákat kell kidolgozni;

b) a bemutatóhelyek, tanösvények használói számára a más világörökségi helyszíneken is megismert jó gyakorlatok figyelembe vételével tájékoztató anyagokat kell készíteni; továbbá

c) világörökségi területen a 30 cm-nél mélyebb földmozgatáshoz, tereprendezéshez örökségvédelmi bejelentés szükséges.

a) a Tokaj-hegyaljai népművészet megőrzése és ápolása a települési önkormányzatok feladatellátásának részét képezi;

b) a Tokaj-hegyaljai asztalos, díszműbádogos, lakatos műves, fazekas, bőrműves, kádár, hímző, szövő, viseletkészítő, népijáték-készítő, fafaragó, kőfaragó, gyertyaöntő, mézeskalács készítő és csipkekészítő mesterek alkotásainak bemutatására, kiállítások megtartására helyet kell biztosítani, és állami támogatás igénybevételével elő kell segíteni ezen ősi mesterségek fennmaradását;

c) műalkotás világörökségi területen közterületről látható módon történő 15 napot meghaladó elhelyezéséhez a Magyar Művészeti Akadémia előzetes jóváhagyása szükséges; és

d) bányászati tevékenység során a robbantásos jövesztések idejének, gyakoriságának, valamint az azok miatt fellépő akusztikai terhelésnek tekintettel kell lenni az ünnepnapokra, adott terület kulturális eseményeire, továbbá a közeli lakó- és üdülőterületek komfortos használatára.