BK ÍH 2019/37.
BK ÍH 2019/37.
2019.06.01.
I. A véglegessé válás az alaki jogerőt testesíti meg, amely azt jelenti, hogy a határozat rendes jogorvoslattal már nem támadható.
II. A véglegessé vált határozattal szemben bejelentett fellebbezés nem elkésettnek, hanem a törvényben kizártnak minősül, ezért ilyen esetben igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye [Be. 139. § (1) bekezdés; Be. 460. § (1) és (2) bekezdés c) pont; Be. 461. § (1), (2) bekezdés b) pont; Be. 588. § (1) bekezdés, Be. 645. § (3) és (5) bekezdés].
A járásbíróság 2017. február 20. napján kihirdetett ítéletével M. G. IV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. közokirat hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bekezdés a) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás vétségében [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont] és folytatólagosan bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk. 345. §) Ezért őt mint visszaesőt halmazati büntetésül 2 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.
A törvényszék, mint másodfokú bíróság 2018. január 29. napján jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a IV. r. vádlottal szemben megváltoztatta, megállapította a IV. r. vádlott többszörös visszaesői minőségét, továbbá azt, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház, a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.
A fenti jogerős ítélettel szemben a IV. r. terhelt perújítási indítványt terjesztett elő.
A törvényszék végzésével a IV. r. terhelt által előterjesztett perújítási indítványt elutasította.
A fenti végzést a IV. r. terhelt 2018. július 23. napján kézbesítési íven vette át azzal, hogy a határozat elleni esetleges fellebbezés kérdésében 8 napon belül kíván nyilatkozni. Az elítélt a fenti határidőn belül nem jelentett be fellebbezést, így a fenti végzés 2018. július 31. napján véglegessé vált.
A IV. r. terhelt 2018. szeptember 17-i keltezéssel a törvényszék perújítási indítványt elutasító végzésével szemben fellebbezést jelentett be.
A törvényszék végzésével érdemi indokolás nélkül – mint elkésettet – elutasította a IV. r. terheltnek a törvényszék 2018. július 31. napján véglegessé vált végzése ellen benyújtott fellebbezését.
E határozat ellen a IV. r. elítélt a kézbesítési íven, indokolás nélkül jelentett be fellebbezést.
A fellebbviteli főügyészség átiratában a törvényszéki végzés helybenhagyására tett indítványt.
Az ítélőtábla álláspontja szerint a fellebbezés az alábbi indokok alapján nem alapos.
A törvényszék helyesen állapította meg, hogy a IV. r. terhelt a perújítási indítványa elutasításáról rendelkező, véglegessé vált nem ügydöntő végzés ellen jelentett be fellebbezést, amely a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény [a továbbiakban: Be.] 645. § (3) bekezdése szerint érdemi indokolás nélkül elutasítható.
A hivatkozott törvényhely nem a fellebbezés elutasításának okairól rendelkezik, hanem arról a helyzetről, amikor a bíróságnak nem kell érdemben indokolnia a perújítás elutasításáról döntő végzés elleni fellebbezés elutasítását.
A törvényszék tehát – figyelemmel a Be. 645. § (5) bekezdésében foglaltakra – okszerűen vizsgálta azt is, hogy a Be. 588. § (1) bekezdésében felsoroltak közül melyik ok alapozza meg a fellebbezés elutasítását.
E körben az ítélőtábla nem értett egyet a törvényszék jogi álláspontjával, amely szerint a terhelt fellebbezését annak elkésettsége miatt kellett elutasítani.
A perújítási indítvány elutasításáról szóló végzést véglegessé válási záradékkal kell ellátni [Be. 461. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont]. A nem ügydöntő végzés azon a napon válik véglegessé, amikor a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el [Be. 460. § (2) bekezdés c) pont].
A nem ügydöntő határozat a véglegessé válást követően – ha a büntetőeljárási törvény eltérően nem rendelkezik – nem változtatható meg [Be. 460. § (1) bekezdés]. A véglegessé válás valójában az alaki jogerőt testesíti meg, amely azt jelenti, hogy a határozat rendes jogorvoslattal már nem támadható. Ebből következően a véglegessé vált határozat ellen is kizárt a fellebbezés.
Az ügyiratok tartalma szerint a IV. r. terhelt a 2018. szeptember 17-i keltezésű fellebbezése benyújtásakor tisztában volt a perújítási indítványa tárgyában hozott határozat véglegessé válásával, ugyanis a véglegességi záradékkal ellátott végzést – a törvényszék iratában fellelhető kézbesítési ív tanúsága szerint – 2018. szeptember 11-én a büntetés-végrehajtási intézetben átvette. Tehát a fellebbezését már kifejezetten a kézbesített és véglegessé vált határozat ellen terjesztette elő. Ezért a fellebbezés elutasítását nem az elkésettsége, hanem a törvényben kizártsága alapozza meg [Be. 588. § (1) bekezdés első fordulata], így igazolási kérelem előterjesztésének sem volt helye [Be. 139. § (1) bekezdés].
Megjegyzendő, hogy a IV. r. terheltnek a 2018. szeptember 17-i keltezésű beadványa – a fellebbezés bejelentésén túl – tartalmilag újabb perújítási indítványként is értékelhető (erre a IV. r. terhelt kérés formájában maga is utal), amely kapcsán a törvényszéknek kell vizsgálnia, hogy az tartalmaz-e olyan a Be. 637. § (1) bekezdésében meghatározott okot, amely a perújítás elrendelését megalapozza, vagy a korábbival azonos tartalmú.
Mindezekre tekintettel az ítélőtábla – a Be. 645. § (4) bekezdés szerint tanácsülésen – a Be. 605. § (1) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával helybenhagyta a sérelmezett elsőfokú végzést.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Beüf.10.236/2019/3.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás