BÜ BH 2019/38
BÜ BH 2019/38
2019.02.01.
A kábítószerrel kereskedés kísérletének megállapítására önmagában alkalmas magatartás az elkövetőnek olyan szervező tevékenysége, aminek következtében a továbbiakban mások számára valóságos és közvetlen elérhetőségbe került a kábítószer [Btk. 176-177. §].
[1] A törvényszék a 2016. október 11. napján kelt ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem előkészületének bűntettében [Btk. 176. § (6) bek. a) pont] és kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. § (1) és (3) bek.], valamint a kerületi bíróság ítéletével közokirat-hamisítás bűntettének kísérlete [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. c) pont] miatt alkalmazott próbára bocsátást megszüntette. Ezért a II. r. terheltet halmazati büntetésül 10 év fegyházbüntetésre és 10 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte azzal, hogy a II. r. terhelt a szabadságvesztés-büntetés kétharmad része, de legkevesebb 3 hónap kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra; továbbá 3000 euró, és 278 000 forint pénzösszegre vagyonelkobzást is elrendelt.
[2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2017. május 25. napján jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. terhelt tekintetében megváltoztatta; a II. r. terhelt cselekményét egységesen kábítószerrel visszaélés bűntettének [1978. évi IV. tv. 282/A. § (1) bek. IV. ford., (3) bek.] minősítette; a kerületi bíróság ítélete esetében a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezte, és a közokirat-hamisítás bűntettének kísérlete vonatkozásában a bűnösség ismételt kimondását mellőzte, egyben a halmazati büntetést emiatt is kiszabottnak tekintette. A II. r. terhelt szabadságvesztés-büntetését 7 év börtönbüntetésre enyhítette, a Magyarország területéről történő kiutasításra és a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést mellőzte. Megállapította, hogy a II. r. terhelt a szabadságvesztés-büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, az eljárás során lefoglalt 3000 euró és 278 000 forint pénzösszeg lefoglalását megszüntette és azokat a II. r. terheltnek kiadni rendelte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.
[3] Az elsőfokú bíróság által megállapított – és a másodfokú bíróság által pontosított – tényállás lényege a következő.
[4] Az I. r. terhelt és a II. r. terhelt 2011 nyarán egy fesztiválon, míg az I. r. terhelt és a III. r. terhelt 2011. év végén – 2012. év elején ismerkedtek meg. Az I. r. terhelt kezdetben a II. r. terhelt „foglalkozásáról” csak annyit tudott, hogy illegális kémiai vegyszerekkel kereskedik, többek között Magyarországon. Feladata a csempészetekre ún. szállító emberek beszervezése volt Romániából, akiknek – miután elfogadták a beszervezést – intézte a szállításhoz kapcsolódó feltételeket, foglalásokat repülőjegyekre, szállodákba. Az I. r. terhelt ezt követően ma már meg nem állapítható időben tudta meg azt, hogy a II. r. terhelt kábítószerekkel is kereskedik. Ennek ellenére tovább folytatta pénzért a kábítószerfutárok beszervezését. A III. r. terhelt egy barátja révén azért vette fel a kapcsolatot az I. r. terhelttel, mert rossz anyagi helyzete miatt gyors pénzkereseti lehetőséget keresett. Barátja elmondásából tudta azt, hogy az I. r. terhelt kábítószerekkel foglalkozik, a II. r. terhelt jobb keze, ő a kapcsolati ember, aki Romániában talál embereket a II. r. terhelt részére kábítószer-csempészetre. A III. r. terhelt tisztában volt azzal, hogy csak úgy tud gyorsan, sok pénzt keresni, ha ő is részt vesz az illegális dologban, és futárként kábítószert fog csempészni. A III. r. terhelt anyagilag kiszolgáltatott helyzete miatt vállalta a kábítószer-csempészetet, az I. r. terhelt közreműködésével Romániából B.-re utazott, az utazás költségeit a II. r. terhelt fizette. A II. r. terhelt 2012 februárjában az I. r. terhelt közvetítésével B.-n megismerkedett a III. r. terhelttel, aki továbbra is vállalta a futár szerepét. Megbeszélték azt, hogy 10 000 USD ellenében ma már meg nem állapítható pontos tömegű, de kereskedelmi mennyiségű kokaint fog csempészni Magyarországra azért, hogy azt itt a II. r. terhelt tovább értékesíthesse. Az ajánlat elfogadása után a terheltek egyeztették az utazás részleteit, a III. r. terhelt társai szervezésében és instrukciói alapján 2012. február 20-án Brazíliába repült. Az utazás költségeit a II. r. terhelt fedezte. A III. r. terhelt Brazíliában 2012. február 24-én találkozott egy T. nevű személlyel, aki egy szállodában helyezte el, ahol egy hétig lakott, várva azt a kapcsolattartóját, akitől a kokaint át kellett volna vennie. Ez idő alatt azonban nem vették fel vele a kapcsolatot, ezért a III. r. terhelt felhívta a II. r. terheltet, aki tájékoztatta arról, hogy „az üzlet elbukott”, és nem tud neki segíteni semmiben, a hazajutásban sem, oldja meg saját maga helyzetét. Azt nem lehetett pontosan megállapítani, hogy milyen mennyiségű és hatóanyagú kokaint kellett volna a III. r. terheltnek Magyarországra hoznia, de mivel azt a II. r. terhelt továbbértékesítésre szánta volna, csak azt lehetett megállapítani, hogy a csempészni szándékolt kábítószer mennyisége a csekély mennyiséget meghaladta, de nem érte el a jelentős mennyiség alsó határát.
[5] Az I. r. terhelt 2013. év elején ismét B.-re utazott, találkozott a II. r. terhelttel, aki rávette arra, hogy vegye fel a kapcsolatot a III. r. terhelttel és vegye rá egy újabb csempészetre. Az I. r. terhelt rávette a III. r. terheltet, hogy vállaljon el egy újabb szállítást Dél-Amerikából, chaten elmagyarázta, hogyan fog működni a dolog, kivel kell találkoznia és hol fog lakni. A II. r. terhelt is felvette vele a kapcsolatot a neten, meggyőződött arról, hogy a III. r. terhelt továbbra is „rendes ember”, ezért közölte vele, hogy egy „vegyszeres melót, nem igazi cuccot” kell Argentínából B.-be hoznia, melyet „csak egyetlen ember tud kimosni”. A II. r. terhelt 3000 dollárt ígért a III. r. terheltnek a szállításért, melyet az elfogadott abban a tudatban, hogy olyan folyékony halmazállapotú anyagot kell Magyarországra csempésznie egy bőröndben, amiből a II. r. terhelt kokaint tud készíteni. Az utazás költségeit ismét a II. r. terhelt finanszírozta, majd a II. r. terhelt által biztosított pénzből az I. r. terhelt megvette a III. r. terhelt szállásjegyét is. A terheltek megbeszélték az utazás és cselekmény részleteit, különösen azt, hogy a csempészett folyadék három dzsekiben lesz elrejtve, az I. r. és II. r. terheltek ellátták a III. r. terheltet a szükséges instrukciók-kal. A III. r. terhelt 2013. március 28. napján B.-ből Argentínába utazott, ahová március 29-én érkezett meg. A II. r. terhelt neten folyamatosan tartotta a III. r. terhelttel a kapcsolatot, aki a megbeszéltek szerint három dzsekivel tért vissza a szállodájába, ahol az instrukcióknak megfelelően a három becsomagolt sportkabátot a bélés anyagokba itatott kokainnal a bőröndjébe tette továbbra is abban a tudatban, hogy a kabátokban csővezetékbe rejtve folyadék van. A III. r. terhelt a bőröndökkel 2013. április 11. napján hazaindult, majd április 13-án 4.40 körüli időben érkezett meg a repülőtérre. Előzetes megállapodásuknak megfelelően azonnal tájékoztatta erről telefonon a II. r. terheltet, akivel még telefonos kapcsolatban voltak, amikor a repülőtéren a III. r. terheltet a nyomozó hatóság intézkedés alá vonta, ezt meghallva a II. r. terhelt rögtön megszakította vele a telefonos kapcsolatot. A III. r. terhelttől a kabátokat a bennük lévő kokainnal együtt a rendőrség lefoglalta. Azt nem lehetett bizonyítani, hogy az I. r. és a III. r. terheltek tudtak volna arról, hogy a kabátokban valóban kokain volt. Ezzel szemben a II. r. terhelt mint megrendelő tisztában volt azzal, hogy a kabátokban kokain van, melyet tovább kívánt értékesíteni. Az összesen 2503,2 gramm kokain összesített kokain bázis tartalma 1383,1 gramm, ami a jelentős mennyiség alsó határát meghaladta, annak mintegy 34,577-szerese.
[6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – az 1998. évi XIX. törvény 416. § (1) bekezdés a) és b) pontját megjelölve – a megtámadott határozat megváltoztatása és a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. Indokai szerint az eljárt bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével minősítette a II. r. terhelt cselekményét jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének, a 2. tényállási pont tekintetében megfelelő ok nélkül tett különbséget a terheltek elkövetéskori tudattartalmára vonatkozóan, megfelelő indok nélkül minősítette súlyosabban a II. r. terhelt cselekményét a terhelttársaihoz képest. Álláspontja szerint a II. r. terhelt cselekménye elsősorban az 1978. évi IV. törvény 282/A. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kábítószerrel visszaélés bűntettének (1. tényállási pont), valamint ugyanezen törvény 282. § (3) bekezdés b) pont V. fordulata szerinti kábítószerrel visszaélés bűntettének minősülhet. Másodlagosan kérte, hogy a II. r. terhelt cselekményét a Kúria az 1978. évi IV. törvény 282/A. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kábítószerrel visszaélés bűntettének (1. tényállási pont), valamint ugyanezen törvény 282. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jelentős mennyiségű kábítószer országba történő behozatalával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntetteként minősítse, mindkét esetben a kiszabott büntetést lényegesen enyhítse. Hivatkozott arra, hogy a teljesedésbe ment második szállítás esetében az eljárt bíróság tévesen differenciált az egyes terheltek cselekményei között. Míg az I. r. és III. r. terhelt védekezését annyiban elfogadta, hogy őket csak kábítószer előállításához szükséges anyag országba történő behozatalában mondta ki bűnösnek, addig a II. r. terhelt cselekvőségét jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének minősítette. A súlyosabb minősítésre megfelelő bizonyítékok és kellő indokolás hiányában került sor. Álláspontja szerint az egyes terheltek elkövetéskori tudattartalmára vonatkozó adatok és bizonyítékok között e különbségtételre okot adó eltérések nem voltak. Másodsorban kifogásolta, hogy ha a II. r. terhelt mégis tudatában volt annak, hogy nem kábítószer előállításához szükséges anyag, hanem ténylegesen kokain lesz a fuvar tárgya, abban az esetben is e cselekménye helyesen jelentős mennyiségű kábítószer országba történő behozatala bűntetteként értékelhető. Az ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis a lefoglalt kábítószer mennyiségéből nem lehet következtetni az elkövető kereskedési szándékára. Amennyiben ennek ellenkezője lenne igaz, akkor nem lenne értelme annak, hogy a törvény a jelentős, illetőleg a különösen jelentős mennyiségű kábítószer országba történő behozatalát is külön büntetni rendeli. Utalt arra, hogy a forgalomba hozatal keretében sem értékelhető a II. r. terhelt magatartása, mert semmiféle bizonyíték nem merült fel arra, hogy az országba behozott kábítószerrel való későbbi kereskedéssel kapcsolatba hozható bármilyen közreműködői, tettesi magatartást tanúsított volna. A III. r. terhelt által a Magyarország területére behozott kábítószer pedig a tettenérés folytán nem is került forgalomba. Mindezek alapján a II. r. terhelt cselekményeinek helyes minősítése mellett a kiszabott büntetés jelentős enyhítését kérte.
[7] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Az ügyészi álláspont szerint az indítvány részben a tényállás megalapozottságát, az eljárt bíróságok bizonyítékértékelő tevékenységét vitatja, amikor a II. r. terhelt cselekményének enyhébb minősülését az irányadó tényállástól eltérő tényekre alapozza, amely törvényben kizárt. Az ügyész szerint az irányadó tényállás maradéktalanul tartalmazza azon tényeket, amelyek a II. r. terhelt terhére megállapított bűncselekményben a bűnösségének megállapítását, a cselekmény jogerős ítélet szerinti minősítését megalapozzák. Mindezek alapján a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta.
[8] A II. r. terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[9] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. A Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[10] Kétségtelen, hogy a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor; a 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja pedig lehetővé teszi a felülvizsgálatot, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki.
[11] Nem sértett azonban törvényt az eljárt bíróság, amikor a II. r. terhelt bűnösségét egységesen visszaélés kábítószerrel bűntettében (1. és 2. tényállási pont) megállapította, és helyes az alkalmazandó büntetőtörvény megválasztása is.
[12] Az elkövetés idején hatályos 1978. évi IV. törvény 282/A. § (1) bekezdése szerint, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el; a (3) bekezdés szerint pedig a cselekmény súlyosabban minősül, ha jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. A (4) bekezdés a) és b) pontja alapján a cselekmény előkészülete is büntetendő.
[13] A törvény a forgalmazói jellegű elkövetési magatartásoktól elkülönülten, önálló bűncselekményként szabályozza az ún. fogyasztói típusú elkövetési magatartásokat. Az 1978. évi IV. törvény 282/A. §-ában felsorolt forgalmazói típusú magatartások közé tartozik a kábítószer forgalomba hozatala, vagy azzal való kereskedés.
[14] Amint arra a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) 1/2007. BJE határozata rámutatott, a forgalomba hozatallal – miként a kereskedéssel is – szükségszerűen együtt járó átadás ezt megelőzően több résztevékenységből tevődhet össze. A kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések haszonszerzésre irányulnak, és magukban foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladókhoz vagy a fogyasztókhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett, önálló cselekmény. A kábítószernek kereskedés céljára történő megszerzése önmagában akkor is kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá (BH 2017.144.).
[15] A forgalomba hozatal (kereskedés) megkezdéseként értékelendő a forgalmazással összefüggő résztevékenységek megvalósítása. Ha a rendelkezésre álló adatok, így pl. a lefoglalt kábítószer mennyisége alapján nem vonható le következtetés az elkövető forgalomba hozatali szándékára, akkor nem a forgalomba hozatallal elkövetett, hanem valamely fogyasztói típusú elkövetési magatartással megvalósuló kábítószerrel visszaélés befejezett bűncselekménye állapítható meg a konkrét lefoglalt mennyiségek szerinti minősítéssel.
[16] Ha azonban adat van az elkövető forgalomba hozatali szándékára, akkor ez az eset egyéb körülményei mellett következtetési alapot adhat a forgalomba hozatallal elkövetett bűncselekmény megállapítására (1/2007. BJE határozat III/3/a. pont). A kereskedés rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, amelynek keretei között nem-csak az eladó és a vevő, hanem még a rendszeres közvetítők is – mint a kereskedelmi tevékenység közreműködői – tettesként vonhatók felelősségre.
[17] Kétségtelen, hogy a kereskedéssel elkövetett fordulatnak kísérleti stádiuma általában kizárt. Azonban az elkövetési magatartások egyre szervezettebbé, fondorlatosabbá, konspiratívabbá, ekként láncolatossá válása folytán immár előfordulhat.
[18] Az irányadó tényállásból – a védői érveléssel szemben – nem csupán a II. r. terhelt fogyasztói típusú elkövetési magatartására, hanem épp ellenkezőleg, forgalomba hozatali szándékára vonhatók le következtetések.
[19] A tényállás szerint ugyanis:
[20] - a II. r. terhelt „foglalkozása” illegális kémiai vegyszerekkel való kereskedés, csempészetekre ún. szállító emberek beszerzése volt Romániából, akiknek – miután elfogadták a beszervezést – intézte a szállításhoz kapcsolódó feltételeket, foglalásokat, repülőjegyeket stb.
[21] - a III. r. terhelt azért vette fel a kapcsolatot az I. r. terhelttel, mert tudta, hogy ő a II. r. terhelt jobb keze, aki Romániában talál embereket a II. r. terhelt részére kábítószer csempészetére;
[22] - a terheltek megállapodása kiterjedt arra, hogy a III. r. terhelt pontosan meg nem állapítható tömegű, de kereskedelmi mennyiségű kokaint fog csempészni Magyarországra azért, hogy azt itt a II. r. terhelt továbbértékesíthesse; az utazás, kinttartózkodás költségeit a II. r. terhelt fizette;
[23] - ilyen előzményeket követően 2013. év elején a terheltek ismételten találkoztak azért, hogy a III. r. terheltet rávegyék egy újabb csempészetre, aki elvállalt egy újabb szállítást Dél-Amerikából;
[24] - ennek tudatában a III. r. terhelt 2013. március 28-án Argentínába utazott, a korábbi instrukcióknak megfelelően átvette a három sportkabátot, a bélésanyagukba itatott kokainnal, azzal 2013. április 13-án B.-be érkezett és előzetes megállapodásuknak megfelelően erről azonnal tájékoztatta a II. r. terheltet;
[25] - a nyomozó hatóság azonban eközben intézkedés alá vonta a III. r. terheltet, és tőle a kabátokat a bennük lévő kokainnal együtt lefoglalta.
[26] Tény, hogy az országba behozott kokain – a hatóság közbelépése folytán – nem került átadásra a II. r. terhelt részére.
[27] E tényekből kitűnően egyértelműen megállapítható, hogy a II. r. terhelt szándéka nem csupán a jelentős mennyiségű kokain birtoklására, hanem annak forgalomba hozatalára, viszonteladókhoz, fogyasztókhoz való eljuttatására, és mindezek révén haszonszerzésre irányult.
[28] A terheltek által kialakított szervezett, irányított több személy együttes közreműködésével megvalósuló kábítószer-megszerzési tevékenység – nyilvánvalóan annak leplezése érdekében – szükségszerűen több résztevékenységből tevődött össze. A tényállás szerint az első esetben a III. r. terhelt Brazíliában nem jutott a behozni, majd továbbértékesíteni kívánt kábítószer birtokába. A második esetben azonban a résztevékenységek megvalósulása ezen (előkészületi) szaktól továbblépett akkor, amikor a III. r. terhelt a rábízott feladatot elvégezve Argentínában a kokainnal átitatott kabátokat megszerezte, birtokba vette, és azzal Magyarországra érkezett, majd telefonon nyomban felvette a kapcsolatot a II. r. terhelttel.
[29] Ezen elkövetői magatartás a II. r. terhelt esetében nyilvánvalóan túlhaladt az előkészületi jellegű cselekményen; azáltal, hogy a III. r. terhelt által megszerzett kábítószer a potenciális piacra kerülés lehetőségét megnyitva, továbbértékesítési célzattal az elkövetői láncolat közbenső láncszeméig (a III. r. terheltig) eljutott, nyilvánvalóan a kereskedői elkövetési magatartás elemének megvalósulását megkezdte, ezáltal tényállási elemet valósított meg; a II. r. terheltnek való tényleges átadás (megszerzés) hiányában azonban nem vált befejezetté. Ebben az esetben a II. r. terhelt – szervező – magatartása következtében a kábítószer, annak piaca számára reális és objektív elérhetőségbe került. Ez pedig ilyenkor a kereskedés kísérletét valósítja meg.
[30] Ekként az az 1978. évi IV. törvény 282/A. § (1) bekezdés IV. fordulata szerinti kereskedéssel elkövetett visszaélés kábítószerrel bűncselekménye kísérletének megállapítására nyújthat alapot (1978. évi IV. tv. 16. §).
[31] Nem tévedett az eljárt bíróság akkor, amikor a II. r. terhelt cselekményeit a Kúria 1/2007. BJE határozatának II/4. pontja alatt kifejtettek figyelembevételével természetes egységként értékelte.
[32] Nem sértett törvényt tehát az eljárt bíróság, amikor a II. r. terhelt büntetőjogi felelősségét visszaélés kábítószerrel bűntettében [1978. évi IV. tv. 282/A. § (1) bek. IV. ford., (3) bek.] megállapította azzal, hogy a Kúria álláspontja szerint e cselekmény kísérleti szakban maradt (1978. évi IV. tv. 16. §).
[33] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja lehetővé teszi a felülvizsgálatot, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki.
[34] A büntetés (illetve az intézkedés) törvényessége esetében a felülvizsgálat oka a Btk. – adott büntetés kiszabása (intézkedés alkalmazása) anyagi jogi alapjára, valamint a nemére, mértékére vonatkozó – mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megszegése.
[35] Konkrét ügyben a büntetés (intézkedés) anyagi jogi alapja
– részint a helyes minősítést meghatározó,
– részint az adott büntetés kiszabására (intézkedés alkalmazására), valamint nemére, mértékére vonatkozó anyagi jogi rendelkezés.
[36] A minősítés azonban nem önmagában oka a felülvizsgálatnak. Kizárólag minősítésre vonatkozó kifogás esetében felülvizsgálatnak nincs helye. Felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a minősítés mellett egyben a kiszabott büntetés is sérelmezett. Ha pedig törvénysértő a minősítés, akkor vizsgálandó, hogy helyes minősítés esetében mennyiben helytálló a kiszabott büntetés.
[37] Az 1978. évi IV. törvény 17. § (1) bekezdése szerint kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.
[38] Jelen ügyben az eljárt másodfokú bíróság helyesen alkalmazta a II. r. terhelt esetében az elkövetés idején hatályos 1978. évi IV. törvény rendelkezéseit, és helytállóan hivatkozott arra, hogy a 282/A. § (3) bekezdése szerinti visszaélés kábítószerrel bűntette 5 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerrel követik el; mint ahogy arra is, hogy a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezése következtében a II. r. terhelttel szemben közokirat-hamisítás bűntette kísérlete miatt halmazati büntetés kiszabásának van helye.
[39] A befejezett bűncselekményre és a kísérletre egyaránt irányadó büntetési tételkeretre figyelemmel a II. r. terhelttel szemben alkalmazott 7 év szabadságvesztés-büntetés ennélfogva nem tekinthető törvénysértőnek.
[40] Az indítvány kifogásolta a másodfokú bíróság indokolási kötelezettségének mikénti teljesítését.
[41] A Be. (2017. évi XC. tv.) 868. § (1) bekezdése alapján a törvény rendelkezéseit – a 868-876. §-ban meghatározott eltérésekkel – a hatályba lépéskor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.
[42] A Be. 649. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. E rendelkezésből következően a Be. 608. § (1) bekezdésében fel nem sorolt – relatív – eljárási szabálysértések esetén nem teszi lehetővé a felülvizsgálatot.
[43] A Be. 609. § (1) bekezdése és (2) bekezdés d) pontja értelmében azonban a jelenleg hatályos eljárási törvény szerint, ha a bíróság az indokolási kötelezettségének nem, vagy csak részben tett eleget, már nem abszolút, hanem relatív eljárási szabályszegésnek minősül.
[44] A Be. 870. § (3) bekezdése értelmében pedig a korábbi jogszabály alapján előterjesztett panasz, felülbírálati indítvány, fellebbezés vagy egyéb indítvány elbírálását e törvény hatálybalépése után a nyomozó hatóság, az ügyészség, illetve a bíróság mellőzi, és erről az előterjesztőt tájékoztatja, ha e törvény alapján nincs helye panasz, felülbírálati indítvány, fellebbezés vagy egyéb indítvány előterjesztésének, vagy annak címzettje e törvény alapján nem jogosult a döntésre.
[45] Mindezekből következően az indokolási kötelezettség mikénti teljesítésére vonatkozó részében a felülvizsgálati indítvány elbírálását a Kúria mellőzte.
[46] A Kúria a Be. 649. § (2) bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt.
[47] Ekként a Kúria a II. r. terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatot a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján a II. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. III. 324/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás