• Tartalom
Oldalmenü

39/2019. (XI. 15.) BM rendelet

az idegenrendészeti szerv által fenntartott, a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló intézményre, a befogadó állomásra és a közösségi szállásra, valamint a rendőrség által fenntartott, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtására szolgáló őrzött szállásra vonatkozó közegészségügyi követelményekről, a közegészségügyi ellenőrzésekről, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjéről

2019.11.17.

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 7. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben –,
a 18. § és a 4. melléklet tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben –
a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. befogadó állomás: az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott, a menedékes, valamint a befogadott elhelyezését és ellátását biztosító intézmény,

2. Főigazgatóság által fenntartott intézmények: az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) által fenntartott, a menekültügyi eljárásban vagy az idegenrendészeti eljárásban részt vevő személyek számára szállást, ellátást nyújtó, valamint a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló befogadó állomás, közösségi szállás és menekültügyi őrzött befogadó központ,

3. Főigazgatóság közegészségügyi felügyelője: a Főigazgatóság által fenntartott intézményekben az e rendeletben meghatározott közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátására foglalkoztatott szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy,

4. Főigazgatóság közegészségügyi szakorvosa: a Főigazgatóság állományában az e rendeletben meghatározott közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátására foglalkoztatott orvos,

5. Főigazgatóság személyi állománya: a Főigazgatóság által fenntartott intézményekben a külföldiek ellátásában, valamint az idegenrendészeti eljárással és a menekültügyi eljárással összefüggő feladatok végrehajtásában részt vevő személyek,

6. Főigazgatóság szerződéses orvosa: a Főigazgatóságnál az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult orvos,

7. Belügyminisztérium közegészségügyi főfelügyelője: a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek közegészségügyi-járványügyi és egészségfejlesztési feladatainak ellátásáról, valamint a védőoltás elrendelésének rendjéről szóló 1/2014. (I. 10.) BM rendelet [a továbbiakban: 1/2014. (I. 10.) BM rendelet] 1. § 1. pontjában meghatározott személy,

8. közösségi szállás: az idegenrendészeti eljárás alatt álló külföldiek elhelyezésére szolgáló intézmény,

9. külföldi: olyan nem magyar állampolgár vagy hontalan, akinek menekültügyi eljárása vagy idegenrendészeti eljárása van folyamatban, és akit a Főigazgatóság által fenntartott intézmények valamelyikében helyeztek el,

10. menekültügyi őrzött befogadó központ: a menekültügyi őrizet végrehajtásának szabályairól és a menekültügyi óvadékról szóló 29/2013. (VI. 28.) BM rendelet [a továbbiakban: 29/2013. (VI. 28.) BM rendelet] 1. § a) pontjában meghatározott intézmény,

11. őrizetes: az a személy, akinek kiutasítást előkészítő, illetve idegenrendészeti őrizetét vagy kitoloncolási őrizetét az arra jogosult hatóság elrendelte, továbbá akinek az ilyen őrizetét a bíróság meghosszabbította,

12. őrzött szállás: az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól szóló 27/2007. (V. 31.) IRM rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott, az idegenrendészeti őrizet végrehajtására szolgáló intézmény,

13. őrzött szállás orvosa: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) személyi állományába tartozó vagy szerződéses jogviszonyban foglalkoztatott, az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján az őrzött szálláson elhelyezettek részére egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos,

14. Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője: a Rendőrségnél az 1/2014. (I. 10.) BM rendelet alapján közegészségügyi főfelügyelőként foglalkoztatott személy,

15. Rendőrség közegészségügyi-járványügyi felügyelője: a Rendőrségnél az 1/2014. (I. 10.) BM rendelet alapján közegészségügyi-járványügyi felügyelőként foglalkoztatott személy,

16. Rendőrség személyi állománya: a külföldiek elfogásában, előállításában, visszatartásában, őrzésében, kísérésében, egészségügyi ellátásában, valamint az egyéb ügyintézéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásában részt vevő, a Rendőrség által foglalkoztatott személy,

17. Rendvédelmi Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat: az 1/2014. (I. 10.) BM rendelet 1. § 7. pontjában ekként meghatározott fogalom,

18. rendvédelmi tisztifőorvos: a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Országgyűlési Őrség, valamint a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok közegészségügyi-járványügyi feladatait ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló 4/2014. (I. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 4/2014. (I. 10.) Korm. rendelet] 1. § b) pontjában meghatározott személy,

19. rendvédelmi tisztiorvos: a Rendőrségnek a 4/2014. (I. 10.) Korm. rendelet 1. § c) pontja szerinti rendvédelmi tisztiorvosa.

2. Az őrzött szállás közegészségügyi-járványügyi követelményei

2. § (1) Az őrzött szállásra történő befogadás végrehajtása során az őrizetes orvosi vizsgálatát (ezen alcím tekintetében a továbbiakban: orvosi vizsgálat) az őrzött szállás orvosa végzi. Az őrzött szállásra történő befogadásra annak hivatali idején kívül is sor kerülhet. Hivatali időn túl az orvosi vizsgálat szerződéses orvossal is elvégeztethető. A hivatali időt az országos rendőrfőkapitány határozza meg, aki erről, valamint a végrehajtással kapcsolatos intézkedésekről a Főigazgatóság főigazgatóját tájékoztatja.

(2) Az orvosi vizsgálatot végző orvos általános belgyógyászati vizsgálatot végez, és vizsgálati leletben írásban rögzíti az őrizetes aktuális egészségi állapotát. A vizsgálati leletnek ki kell terjednie az őrizetes életfontosságú szervei működésének mérhető és fizikális módszerrel megítélt szakmai adataira, az őrizetes testsúlyának megállapítására, az őrizetesen lévő külsérelmi nyomok megállapítására (látlelet), keletkezésének okára, illetve rögzíteni kell, ha az őrizetesen külsérelmi nyomok nem találhatók. A vizsgálati leletet az orvosi vizsgálatot végző orvos az orvosi dokumentációk között – nem selejtezhető módon – helyezi el.

(3) Az orvosi vizsgálat eredménye alapján az alábbi minősítések adhatók:

a) az őrizetes közösségben elhelyezhető,

b) az őrizetes közösségben egészségügyi ellenőrzés mellett helyezhető el (feltárt krónikus, nem fertőző megbetegedés miatt),

c) az őrizetes közösségben nem elhelyezhető.

(4) Az orvosi vizsgálat eredményét az eljáró hatóság kapja meg, amelyet nem selejtezhető módon tárol.

(5) A befogadott őrizetes csak az orvosi vizsgálat után, az orvosi vizsgálatot végző orvos írásbeli egyetértése alapján helyezhető el közösségben.

(6) Az orvosi vizsgálathoz egyszer használatos gumikesztyűt, orvosi köpenyt – szükség esetén védőlábbelit, egyszer használatos orvosi orr-száj maszkot, egyszer használatos védőköpenyt, valamint FFP3 védőmaszkot – kell biztosítani.

3. § (1) Az őrizetes részére az elhelyezése során biztosítani kell a hideg-meleg folyóvíz és a WC használatának lehetőségét.

(2) Kiskorú csak szülőjével, illetve a jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személlyel közös lakóhelyiségben helyezhető el, ahol a kiskorú számára életkorának megfelelő fekvőhelyet kell biztosítani.

(3) Az őrizetes az őrzött szállás napirendjében foglaltak szerint dohányozhat.

(4) Az őrizetes számára a megfelelő személyi felszerelési tárgyakat, szükség szerint az évszaknak megfelelő ruházatot, a tisztálkodáshoz, valamint a hálókörlet tisztaságának fenntartásához szükséges eszközöket az őrzött szállás biztosítja. A kiskorú őrizetes számára az életkorának megfelelő speciális higiéniai eszközöket kell biztosítani. A tisztálkodáshoz szükséges – kiskorú őrizetes esetén speciális – higiéniai eszközöket szükség szerint, de legalább havonta pótolni kell.

(5) A (4) bekezdés szerinti tárgyakat és eszközöket az őrzött szállás az országos rendőrfőkapitány utasításában meghatározottak szerint biztosítja.

(6) Az őrzött szállás fenntartója az őrzött szálláson az egészségügyi szakasszisztens jelenlétét folyamatosan biztosítja. Az őrizet végrehajtása során az orvosi rendelésen tolmácsot – az orvos kérelme alapján – az őrzött szállás biztosítja.

(7) Ha az idegenrendészeti eljárás során fertőző megbetegedésre vagy annak gyanújának megállapítására kerül sor, és a megbetegedett személy más helyszínre kerül átszállításra, a megállapított tényről, körülményről a vizsgálatot végző orvos haladéktalanul, de legkésőbb a befogadást megelőzően tájékoztatja az átszállítás helye szerinti intézmény vezetőjét, így különösen a menekültügyi őrzött befogadó központ és a befogadó állomás vezetőjét, valamint az ott egészségügyi szolgálatot ellátó személyeket.

3. Az őrizetes fertőző megbetegedésével vagy annak gyanújával, továbbá az őrizetes
kórokozó-hordozó állapotával kapcsolatos járványügyi tevékenységek

4. § (1) Nem helyezhető el közösségben az az őrizetes, aki fertőző beteg vagy kórokozó-hordozó. Az őrzött szállás orvosa fertőző vagy fertőzésre gyanús, továbbá kórokozó-hordozó őrizetes esetén a rendvédelmi tisztiorvos vagy – annak akadályoztatása esetén – a Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője szakmai javaslatának figyelembevételével intézkedik az őrizetesnek az őrzött szállás elkülönítőhelyiségében történő elhelyezéséről vagy a betegség természetének megfelelő egészségügyi intézménybe történő beutalásáról. Kiskorú fertőző beteg vagy kórokozó-hordozó részére egészségügyi intézménybe történő beutalása esetén is biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy szülője, illetve a jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy elkísérje.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt járványügyi eseményt először az őrzést biztosító személyi állomány tagja észleli, vagy tudomására jut, a járványügyi eseményről haladéktalanul jelentést tesz szolgálati elöljárója útján az őrzött szállás vezetőjének. Az őrzött szállás vezetője telefonon és írásban haladéktalanul tájékoztatja az őrizetet elrendelő hatóságot, a rendvédelmi tisztiorvost vagy – annak akadályoztatása esetén – a Rendőrség közegészségügyi főfelügyelőjét.

(3) A rendvédelmi tisztiorvos a járványügyi eseményről és a megtett intézkedésekről tájékoztatja a megbetegedés megállapításának helye és az őrizetes tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal), valamint a rendvédelmi tisztifőorvost.

(4) A fertőző beteg őrizetest elszállításáig az őrzött szállás elkülönítőhelyiségében kell elhelyezni. A fertőző beteg őrizetes elszállítása után az őrzött szállás orvosa intézkedik a fertőző ágens elleni hatékony fertőtlenítésről, amely kiterjed a helyiség, a berendezési és használati tárgyak, textíliák fertőtlenítésére.

(5) Ha az őrizetes egészségi állapota miatt nem helyezhető el őrzött szálláson, haladéktalanul egészségügyi intézménybe kell szállítani. Kiskorú fertőző beteg vagy kórokozó-hordozó részére egészségügyi intézménybe történő szállítása esetén is biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy szülője, illetve a jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy elkísérhesse.

4. A Főigazgatóság által fenntartott intézmények közegészségügyi-járványügyi követelményei

5. § (1) A befogadó állomáson, a közösségi szálláson és a menekültügyi őrzött befogadó központba történő befogadás végrehajtása során a külföldi orvosi vizsgálatát (ezen alcím tekintetében a továbbiakban: orvosi vizsgálat) a Főigazgatóság szerződéses orvosa végzi el, illetve a menekültügyi őrzött befogadó központban a Főigazgatóság szerződéses orvosa mellett az őrzött szállás orvosa is elvégezheti.

(2) Az orvosi vizsgálatot végző orvos általános belgyógyászati vizsgálatot végez, és vizsgálati leletben írásban rögzíti a külföldi aktuális egészségi állapotát. A vizsgálati leletnek ki kell terjednie – a 29/2013. (VI. 28.) BM rendeletben előírtak mellett – a külföldi életfontosságú szervei működésének mérhető és fizikális módszerrel megítélt szakmai adataira, a külföldi testsúlyának megállapítására, a külföldin lévő külsérelmi nyomok megállapítására (látlelet), annak okára, illetve rögzíteni kell, ha a külföldin külsérelmi nyomok nem találhatók. A vizsgálati leletet az orvosi vizsgálatot végző orvos az orvosi dokumentációk között – nem selejtezhető módon – helyezi el.

(3) Az orvosi vizsgálat eredménye alapján az alábbi megállapítások tehetők:

a) a külföldi közösségben elhelyezhető,

b) a külföldi közösségben egészségügyi ellenőrzés mellett helyezhető el (feltárt krónikus, nem fertőző megbetegedés miatt),

c) a külföldi közösségben nem elhelyezhető.

(4) Az orvosi vizsgálat eredményét az eljáró hatóság kapja meg, amelyet nem selejtezhető módon tárol.

(5) A külföldi csak az orvosi vizsgálat után, az orvosi vizsgálatot végző orvos írásbeli egyetértésével helyezhető el közösségben.

(6) Az orvosi vizsgálathoz használt védőeszközökre a 2. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadóak.

(7) A Főigazgatóság által fenntartott intézményekben a Főigazgatóság által fenntartott intézmény napirendjében meghatározottak szerint lehet dohányozni.

(8) A menekültügyi őrzött befogadó központ az egészségügyi szakasszisztens jelenlétét folyamatosan biztosítja.

(9) A menekültügyi őrizet végrehajtása során az orvosi rendelésen közreműködő tolmácsot – az orvos kérelmére – a menekültügyi őrzött befogadó központ biztosítja.

5. A Főigazgatóság által fenntartott intézményekben elhelyezett külföldiek fertőző megbetegedésével vagy annak gyanújával, továbbá a Főigazgatóság által fenntartott intézményekben elhelyezett külföldiek kórokozó-hordozó állapotával kapcsolatos járványügyi tevékenységek

6. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerint elvégzett orvosi vizsgálat alapján nem helyezhető el közösségben az a külföldi, aki fertőző beteg vagy kórokozó-hordozó.

(2) A Főigazgatóság szerződéses orvosa vagy az őrzött szállás orvosa fertőző vagy fertőzésre gyanús, továbbá kórokozó-hordozó külföldi esetén – a Főigazgatóság közegészségügyi szakorvosának szakmai javaslatának figyelembevételével – gondoskodik a fertőző beteg elkülönítőhelyiségben történő elhelyezéséről vagy a betegség természetének megfelelő egészségügyi intézménybe történő beutalásáról. Ha a külföldi egészségi állapota miatt nem helyezhető el menekültügyi őrzött befogadó központban, haladéktalanul egészségügyi intézménybe kell szállítani. Kiskorú fertőző beteg vagy kórokozó-hordozó részére egészségügyi intézménybe történő beutalása esetén, egészségügyi intézménybe történő szállítása esetén is biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy szülője, illetve a jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy elkísérhesse. A külföldi átszállítása során a külsérelmi nyom megállapítására szolgáló látlelet másolatát át kell adni az egészségügyi intézménynek.

(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdésben megjelölt járványügyi eseményt nem a Főigazgatóság szerződéses orvosa, hanem a Főigazgatóság által fenntartott intézmény valamely alkalmazottja vagy a menekültügyi őrzött befogadó központ őrzését biztosító személyi állomány tagja észleli, vagy tudomására jut, a járványügyi eseményről haladéktalanul jelentést tesz közvetlen vezetője, illetve szolgálati elöljárója útján a Főigazgatóság által fenntartott intézmény vezetőjének.

(4) A Főigazgatóság által fenntartott intézmény vezetője a tudomására jutott járványügyi eseményről telefonon, majd írásban haladéktalanul tájékoztatja az őrizetet elrendelő hatóságot, a Főigazgatóság közegészségügyi szakorvosát és a külföldi tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt.

7. § (1) A Főigazgatóság szerződéses orvosa bejelenti a betegség megállapításának helye és a beteg tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak, valamint ezzel egyidejűleg a Főigazgatóság közegészségügyi felügyelőjének és a Rendőrség közegészségügyi főfelügyelőjének a Főigazgatóság személyi állománya, valamint a Főigazgatóság által fenntartott intézményekben elhelyezett külföldiek körében járványosan vagy szórványosan fellépő, jelentésre kötelezett valamennyi fertőző megbetegedést, illetve annak gyanúját. A bejelentést a fertőző beteg bejelentésére szolgáló felületen az orvos megjegyzései rovatban a „Főigazgatóság” megkülönböztető jelzést feltüntetve kell megküldeni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést követően a Főigazgatóság szerződéses orvosa intézkedik a betegségből gyógyult személy fertőzőképességének megállapítására irányuló mikrobiológiai szűrővizsgálat elvégeztetésére.

(3) A Főigazgatóság közegészségügyi felügyelője a csoportos és tömeges fertőző megbetegedéseket szóban azonnal és írásban 24 órán belül jelenti – a Főigazgatóság közegészségügyi szakorvosának egyidejű tájékoztatása mellett – a Belügyminisztérium közegészségügyi főfelügyelőjének. A Főigazgatóság szerződéses orvosa a bekövetkezett fertőző betegségről – az érintett személyt azonosító személyes adatok nélkül – megküldött bejelentésről nyilvántartást vezet.

(4) A nyilvántartás tartalmazza

a) a megbetegedés helyét,

b) a betegség megnevezését,

c) a megbetegedés kezdetének és bejelentésének idejét,

d) az esetleges kórházi ápolás esetén a kórházba szállítás napját,

e) a kórház nevét, címét,

f) a beteg környezetéhez tartozók közül a munkahelyről kitiltandók számát,

g) a diagnosztikai és felszabadítandó mintavételek napját és eredményeit, azt, hogy a beteg az adott betegség ellen kapott-e védőoltást, hogy a beteg környezetében az adott betegség előfordulása miatt hányan és milyen védőoltást kaptak,

h) a beteg gyógyulásának, halálozásának vagy kijelentésének napját, a zárófertőtlenítés napját és az ehhez használt szer megnevezését, valamint

i) a Főigazgatóság személyi állománya körébe tartozó beteg foglalkozását, munkahelyét.

8. § (1) A fertőző beteget elszállításáig az elkülönítőhelyiségben kell elhelyezni. A fertőző beteg elszállítása után a Főigazgatóság szerződéses orvosa intézkedik a fertőző ágens elleni hatékony fertőtlenítésről, amely kiterjed a helyiség, a berendezési és használati tárgyak, textíliák fertőtlenítésére.

(2) Ha a fertőző beteggel szállítása során a Rendőrség személyi állományának valamely tagja érintkezett, a Főigazgatóság közegészségügyi szakorvosa – a Rendőrség személyi állományának egészsége védelmében – a járványügyi eseményről és a megtett intézkedésekről haladéktalanul értesíti a rendvédelmi tisztiorvost.

(3) Ha a menekültügyi eljárás vagy az idegenrendészeti eljárás során fertőző megbetegedésre vagy annak gyanújának megállapítására kerül sor, és a megbetegedett külföldi más helyszínre kerül átszállításra, a megállapított tényről, körülményről a vizsgálatot végző orvos haladéktalanul, de legkésőbb a befogadást megelőzően tájékoztatja az átszállítás helye szerinti intézmény vezetőjét, valamint az ott egészségügyi szolgálatot ellátó személyeket.

6. A fertőző beteg szállítása

9. § (1) A fertőző betegségben szenvedő őrizetes vagy külföldi (ezen alcím tekintetében a továbbiakban: fertőző beteg) szállítása az egészségügyről szóló törvényben meghatározott gépjárművel vagy olyan szolgálati gépjárművel történhet, amely könnyen mosható és fertőtleníthető belső felületekkel rendelkezik.

(2) A fertőző beteget szállító gépjárművek fertőtlenítése a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletben [a továbbiakban: 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet] meghatározott módon történhet.

(3) Ha a fertőző beteg szállítása a Főigazgatóság gépjárművével történt, annak fertőtlenítésére intézkedni kell. A szállítást követő fertőtlenítésre vonatkozó szabályokat a Főigazgatóság főigazgatója által kiadott közegészségügyi-járványügyi szabályzat rögzíti.

(4) Ha a fertőző beteg szállítása szolgálati gépjárművel történt, annak fertőtlenítésére az adott rendvédelmi szerv vezetője intézkedik. A szállítást követő fertőtlenítésre vonatkozó szabályokat az országos rendőrfőkapitány által kiadott közegészségügyi-járványügyi szabályzat rögzíti.

(5) Ha a fertőzött beteg egészségi állapota indokolja, szállítását mentőgépjárművel kell végrehajtani.

7. Az őrzött szállással kapcsolatos közegészségügyi tevékenységek

10. § (1) A rendvédelmi tisztifőorvos

a) elemzi és értékeli a Rendőrség és a Főigazgatóság érintett személyi állománya, az őrzött szállásokon és a Főigazgatóság által fenntartott intézményekben elhelyezett személyek közegészségügyi-járványügyi helyzetét, amelyhez az országos tisztifőorvostól információt, tájékoztatást kérhet,

b) javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre,

c) az országos tisztifőorvos véleményének kikérésével meghatározza a közegészségüggyel-járványüggyel összefüggésben jelentendő tevékenységek, események körét,

d) az országos tisztifőorvos véleményének kikérésével elvi szakmai állásfoglalást ad ki, valamint

e) jogosult feladatai végrehajtása érdekében természetes személytől, gazdálkodó szervezettől a Rendőrség és a Főigazgatóság érintett személyi állományát, valamint az őrzött szállásokon és a Főigazgatóság által fenntartott intézményekben elhelyezett személyeket érintő, személyes adatokat nem tartalmazó, közegészségüggyel és járványüggyel összefüggő adatokat térítésmentesen megkérni.

(2) A Rendőrség közegészségügyi-járványügyi felügyelőjének, valamint az őrzött szállás orvosának járványügyi feladatát képezi

a) a járványok megelőzése, illetve leküzdése érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése,

b) a Rendőrség személyi állománya fertőző megbetegedésekkel szembeni védelmére vonatkozó javaslatok kidolgozása, valamint

c) a Rendőrség személyi állományába tartozó fertőző betegekkel, a fertőzésre gyanús állapotú személyekkel, a kórokozó-hordozókkal és mindezek környezetével kapcsolatos járványügyi tevékenység ellátása.

(3) A Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője az őrzött szállások vonatkozásában

a) koordinálja az őrizetesekkel összefüggő közegészségügyi feladatokat ellátó, a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi felügyelőjének a tevékenységét,

b) segíti és ellenőrzi az őrizetesek egészségügyi ellátását végző orvosok és közegészségügyi feladatot ellátó egészségvédelmi megbízottak közegészségügyi tevékenységét, valamint

c) elemzi és értékeli – a rendvédelmi tisztifőorvos, illetve a rendvédelmi tisztiorvos által meghatározottak alapján – az őrzött szállások közegészségügyi helyzetét, tevékenységét, javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre.

(4) Ha a munkakörhöz vagy a szolgálati feladathoz kapcsolódóan a Rendőrség személyi állománya tagjának vagy csoportjainak egészségét, biztonságát veszélyeztető biológiai kockázat áll fenn, az érintetteket a kockázat csökkentése érdekében megfelelő védőoltásban kell részesíteni.

8. A Főigazgatóság által fenntartott intézményekkel kapcsolatos közegészségügyi tevékenységek

11. § (1) A Főigazgatóság által fenntartott intézmények vonatkozásában közegészségügyi tevékenységet a Főigazgatóság közegészségügyi szakorvosa, a Főigazgatóság közegészségügyi felügyelője, valamint a Főigazgatóság szerződéses orvosai látnak el.

(2) A Főigazgatóság közegészségügyi szakorvosának az a személy bízható meg, aki megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsgával vagy közegészségtan-járványtan szakvizsgával rendelkezik.

(3) A Főigazgatóság közegészségügyi szakorvosa

a) belső közegészségügyi ellenőrzést végez a Főigazgatóság által fenntartott intézményekben,

b) bejelentést tesz a megbetegedés megállapításának helye és a beteg tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak a járványosan vagy szórványosan fellépő, jelentésre kötelezett valamennyi fertőző megbetegedés, illetve annak gyanúja esetén,

c) a Főigazgatóság személyi állománya körében bekövetkezett járványügyi eseményről jelentést tesz a rendvédelmi tisztifőorvosnak,

d) kezdeményezi a járványok megelőzése, illetve leküzdése érdekében szükséges intézkedéseket,

e) kidolgozza a Főigazgatóság személyi állománya fertőző megbetegedésekkel szembeni védelmére vonatkozó javaslatokat, valamint

f) ellátja a fertőző betegekkel, a fertőzésre gyanús állapotú személyekkel, a kórokozó-hordozókkal és mindezek környezetével kapcsolatos járványügyi tevékenységet.

(4) A Főigazgatóság közegészségügyi felügyelője

a) a Főigazgatóság által fenntartott intézményekben közegészségügyi-járványügyi helyszíni ellenőrzést végez,

b) végzi a Főigazgatóság személyi állományával, valamint a külföldiekkel összefüggő közegészségügyi-járványügyi tevékenységet,

c) segíti a Főigazgatóság személyi állományának foglalkozás-egészségügyi ellátását, valamint a Főigazgatóság külföldiek egészségügyi ellátását végző szerződéses orvosainak közegészségügyi tevékenységét,

d) javaslatot tesz a Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője részére a Főigazgatóság által fenntartott intézményekben dolgozó, a Rendőrség személyi állományának egészségvédelmét támogató követelmények biztosítására, valamint

e) elemzi és értékeli a Főigazgatóság által fenntartott intézmények közegészségügyi helyzetét, tevékenységét.

(5) Az egészségügyi, közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátásának személyi feltételeit az 1. melléklet tartalmazza.

12. § (1) A Főigazgatóság közegészségügyi szakorvosa, a Főigazgatóság közegészségügyi felügyelője és a Főigazgatóság szerződéses orvosai javaslatot tesznek a Főigazgatóság főigazgatójának a Főigazgatóság veszélyeztetett személyi állománya célzott népegészségügyi, illetve járványügyi szűrővizsgálatára, szükség esetén megfigyelésére.

(2) Ha a munkakörhöz vagy a szolgálati feladathoz kapcsolódóan a Főigazgatóság személyi állománya tagjának vagy csoportjainak egészségét, biztonságát veszélyeztető biológiai kockázat áll fenn, az érintetteket a kockázat csökkentése érdekében megfelelő védőoltásban kell részesíteni. A Főigazgatóság személyi állományának munkakörhöz kötött kötelező védőoltásait a biológiai kockázatértékelés eredménye alapján – figyelemmel a 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletben meghatározott rendelkezésekre – a Főigazgatóság közegészségügyi szakorvosának javaslatát is figyelembe véve a Főigazgatóság főigazgatója határozza meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott védőoltások költségvetési fedezetét a Főigazgatóság biztosítja.

(4) A Belügyminisztérium közegészségügyi főfelügyelője az 1/2014. (I. 10.) BM rendelet 4. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl – a személyes adatok kivételével – jogosult megismerni a Főigazgatóságnál keletkezett, közegészségügyi tárgyú dokumentumokat, így különösen

a) a járványügyi események dokumentumait,

b) a közegészségügyi tevékenységgel kapcsolatos jegyzőkönyvek és intézkedések iratait,

c) a közegészségügyi helyzet éves értékeléséről készített dokumentumot,

d) a szakterületével összefüggő rendkívüli eseményekről készített egyéb jelentéseket,

e) a kockázatértékeléssel kapcsolatban keletkezett valamennyi dokumentumot, valamint

f) az egyéb, a feladatai ellátásához szükséges iratot és dokumentumot.

(5) A Főigazgatóság főigazgatója közegészségügyi-járványügyi szabályzatban határozza meg

a) a (2) bekezdésben foglaltak szerinti oltóanyagok beszerzésének rendjét,

b) a Főigazgatóság által fenntartott intézményekre vonatkozó közegészségügyi feladatokat (élelmezés, takarítás, textíliák mosatása, rovar- és rágcsálóirtás, kémiai biztonság, veszélyes hulladék, veszélyes anyagok, létesítési követelmények), valamint

c) a Főigazgatóság gépjárműveinek fertőtlenítésére vonatkozó szabályokat.

9. Az őrzött szállással, menekültügyi őrzött befogadó központtal és a Főigazgatóság által fenntartott intézményekkel kapcsolatos közegészségügyi-járványügyi ellenőrzési tevékenység

13. § (1) Helyszíni ellenőrzésre jogosultak

a) a rendvédelmi tisztiorvos, a Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője, a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi felügyelője az őrzött szállások vonatkozásában,

b) a rendvédelmi tisztiorvos, a Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője, a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi felügyelője, a Rendőrség alapellátó orvosa a menekültügyi őrzött befogadó központ tekintetében az ott szolgálatot teljesítő rendőri állomány vonatkozásában,

c) a járási hivatal, a Főigazgatóság közegészségügyi szakorvosa és a Főigazgatóság közegészségügyi felügyelője a Főigazgatóság által fenntartott intézmények tekintetében.

(2) A helyszíni ellenőrzés során megállapított tényeket, hiányosságokat ellenőrzési jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amely tartalmazza az ellenőrzést végzők és az ellenőrzött szerv részéről az ellenőrzésben részt vevők nevét, szolgálati beosztását és szolgálati helyét.

(3) A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, amelyből az 1. példányt az ellenőrzött szerv vezetője, a 2. példányt a Rendőrség vonatkozásában a rendvédelmi tisztiorvos, a Főigazgatóság vonatkozásában a Főigazgatóság közegészségügyi szakorvosa kapja. A 3. példányt az ellenőrzést végző szerv irattárában kell elhelyezni.

(4) A rendvédelmi tisztiorvos, valamint a Főigazgatóság főigazgatója – a Főigazgatóság közegészségügyi szakorvosa útján – az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket, és ellenőrzi azok végrehajtását.

10. A szakmai együttműködésre irányadó szabályok

14. § (1) A járványügyi intézkedések kidolgozása és végrehajtása során a Rendvédelmi Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálatban közreműködők, valamint a Főigazgatóság közegészségügyi szakorvosa és a Főigazgatóság közegészségügyi felügyelője szakmai konzultációt folytatnak a járási hivatallal, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal (a továbbiakban: kormányhivatal).

(2) A Főigazgatóság közegészségügyi szakorvosa munkája során együttműködik a rendvédelmi tisztifőorvossal, a Belügyminisztérium közegészségügyi főfelügyelőjével, a járási hivatallal, valamint a kormányhivatallal.

(3) A Főigazgatóság közegészségügyi felügyelője a Főigazgatóság által fenntartott intézmények vonatkozásában együttműködik a Belügyminisztérium közegészségügyi főfelügyelőjével, a Rendőrség közegészségügyi főfelügyelőjével, a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi felügyelőjével, valamint a járási hivatallal. A Főigazgatóság közegészségügyi felügyelője a Rendőrség személyi állományát, valamint az őrizeteseket veszélyeztető – tudomására jutott – közegészségügyi-járványügyi eseményekről haladéktalanul tájékoztatja a Rendőrség közegészségügyi főfelügyelőjét, és közreműködik a járási hivatal által lefolytatott hatósági eljárásban.

15. § (1) A rendvédelmi tisztiorvos járványügyi esemény esetén szakmai segítséget kérhet a járási hivataltól.

(2) A rendvédelmi tisztiorvos a járványügyi eseményről és a megtett intézkedésekről tájékoztatja a betegség megállapításának és a beteg tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal tisztifőorvosát, valamint a rendvédelmi tisztifőorvost.

(3) A Főigazgatóság által fenntartott intézményekben bekövetkezett járványügyi esemény esetén a járási hivatal kérheti a Rendvédelmi Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat közreműködését a vizsgálat lefolytatásában.

(4) A Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője, valamint a Főigazgatóság közegészségügyi felügyelője szakmai feladataik ellátása során közvetlen kapcsolatot tartanak a Belügyminisztérium közegészségügyi főfelügyelőjével.

16. § (1) A Főigazgatóság által fenntartott intézményekben fellépő járványok, valamint a különösen veszélyes járványos megbetegedések leküzdésével és más közegészségügyi események okainak megszüntetésével, valamint egyéb, az e rendeletben szabályozott feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő pénzügyi-anyagi, tárgyi szükségletek biztosítása érdekében a rendvédelmi tisztifőorvos, valamint a Főigazgatóság főigazgatója javaslatot tesznek a belügyminiszternek.

(2) A Főigazgatóság főigazgatója, valamint az országos rendőrfőkapitány évente legalább egy alkalommal közösen értékelik a Rendőrség és a Főigazgatóság személyi állománya, valamint az őrzött szálláson, illetve a Főigazgatóság által fenntartott intézményekben elhelyezett őrizetesek és külföldiek közegészségügyi helyzetét, a közegészségügyi ellenőrzések tapasztalatait, továbbá meghatározzák az ezekkel kapcsolatos feladatokat. A közegészségügyi helyzetértékelést az 1/2014. (I. 10.) BM rendelet 2. mellékletében, valamint a 2. és a 3. mellékletben meghatározott szempontrendszer alapján a tárgyévet követő év március 1-jéig kell elkészíteni és megküldeni a rendvédelmi tisztifőorvos részére.

11. Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

18. §1

19. §2

1. melléklet a 39/2019. (XI. 15.) BM rendelethez

A közegészségügyi feladatokat ellátó személyek létszáma, a szakképesítési követelmények és a munkavégzés napi időtartama a Főigazgatóság által fenntartott intézményeknél

 

A

B

C

D

E

1

Szerv

Megnevezés

Szakképesítés

Létszám (fő)

Munkaidő

2

a Főigazgatóság által fenntartott intézmények

Főigazgatóság közegészségügyi szakorvosa

felsőfokú

2

rész/teljes

3

a Főigazgatóság által fenntartott intézmények

Főigazgatóság közegészségügyi felügyelője

felsőfokú

2

teljes

2. melléklet a 39/2019. (XI. 15.) BM rendelethez

Szempontrendszer a Főigazgatóság személyi állományával kapcsolatos éves közegészségügyi-járványügyi tevékenység helyzetértékeléshez

1. A közegészségügyi szakképesítésű szakemberek foglalkoztatásának helyzete.

2. A közegészségügyi ellenőrzések tapasztalatai:

a) ellenőrzések száma,

b) főbb hiányosságok,

c) a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések,

d) eredmények.

3. A kockázatértékelés éves felülvizsgálatának megállapításai (összegezve).

4. Munkakörnyezeti helyzetértékelés:

a) a munkahelyek higiénés helyzetének értékelése: takarításra, munkakörnyezeti rendre, tisztasági festésre vonatkozó megállapítások, intézkedések, eredmények,

b) közegészségügyi-járványügyi szempontból minősített épületek, objektumok száma és azok állapota.

5. Járványügyi helyzetértékelés:

a) bejelentésre kötelezett fertőző megbetegedések számának alakulása és a megtett járványügyi intézkedések,

b) a munkakörhöz kötött kötelező védőoltások számának alakulása,

c) ételfertőzések-ételmérgezések előfordulása.

6. Élelmezésbiztonsági helyzetértékelés:

a) élelmezési egységek HACCP-minőségbiztosítási rendszerrel való rendelkezése, valamint a szerv területén üzemelő hideg-, melegital-, szendvicsautomaták száma,

b) külső cég által történő ételszállítás, az ételszállításra vonatkozó közegészségügyi szabályok teljesülése,

c) az otthonról hozott ételek hűtésére, melegítésére, mosogatására vonatkozó közegészségügyi feltételek teljesülése,

d) a tárgyévben végzett rovar-, rágcsálóirtások száma,

e) intézkedések, eredmények.

7. Kémiai biztonsággal kapcsolatos helyzetértékelés: a veszélyes anyag, készítmény bejelentésére, felhasználására, tárolására, kockázatelemzésére vonatkozó előírások teljesülése.

8. A veszélyes hulladék tárolására, kezelésére, szállítására, nyilvántartására vonatkozó előírások teljesülése.

9. Végrehajtott közegészségügyi tárgyú oktatások száma, tapasztalatai.

10. Hazai szervezetekkel, intézményekkel való együttműködés során végzett feladatok.

11. Egyéb.

3. melléklet a 39/2019. (XI. 15.) BM rendelethez

Szempontrendszer az őrzött szállásokon és a Főigazgatóság által fenntartott intézményekben elhelyezett személyekkel kapcsolatos éves közegészségügyi-járványügyi tevékenység helyzetértékeléshez

1. Kimutatás egészségügyi és pszichológiai tevékenységről

1.1. Befogadás előtti orvosi vizsgálat (fő)

a) Rendőrségi állományú orvos/Főigazgatóság szerződéses orvosa

b) Szerződéses orvos

c) Külsős egészségügyi szolgáltató

1.2. Orvosi alapellátás (esetszám)

a) Rendőrségi állományú orvos/Főigazgatóság szerződéses orvosa

b) Szerződéses orvos

c) Külső egészségügyi szolgáltató

1.3. Fogdapszichológiai ellátást igénybe vettek száma (esetszám)

a) Szakorvosi ellátás

b) Ambuláns ellátás

c) Szakrendelő

d) Kórházi ambulancia

e) Országos Mentőszolgálat

f) Fekvőbeteg-intézeti ellátás

2. Kimutatás az elhelyezett, kábítószer-használó őrizetesek és külföldiek egészségügyi ellátásáról

2.1. Kábítószergyorsteszt használata befogadás alkalmával végzett vizsgálatkor (fő)

a) Rendőrségi állományú orvos által végzett

b) Nem rendőrségi állományú orvos által végzett

c) Főigazgatóság által fenntartott intézményekben végzett

2.2. Kábítószer-használónak minősített személyek ellátása (esetszám)

a) Egészségügyi ellátást nem igényelt

b) Alapellátó orvos látta el konzílium nélkül

c) Alapellátó orvos látta el konzíliummal

d) Nem volt ellátható

3. Kimutatás fertőző megbetegedések számáról (esetszám)

a) Tbc

b) Hepatitis

c) HIV

d) Tetvesség

e) Rühesség

f) Ételfertőzés

g) Egyéb

4. Kimutatás az őrzött szállásokon és a Főigazgatóság által fenntartott intézményekben végzett felcseri tevékenységről (esetszám)

a) Szakrendelőbe történő beutalások ügyintézése

b) Mentőhívás

c) Rosszullét

d) Kötözés, sebellátás

e) Injekciózás

f) Vércukormérés

g) EKG-vizsgálat

h) Egyéb rendkívüli esemény (pl. fertőző megbetegedés, öngyilkosság)

5. Kimutatás orvosi tevékenységről a rendőrségi állományú orvos és a Főigazgatóság szerződéses orvosa esetében

a) Befogadás előtti orvosi vizsgálat (fő)

b) Vér-, illetve vizeletvétel kábítószerre (esetszám)

c) Vér-, illetve vizeletvétel alkoholra (esetszám)

d) Látlelet felvétele (esetszám)

e) DNS-mintavétel (esetszám)

f) Egyéb biológiai mintavétel (esetszám)

g) Egyéb tevékenység (esetszám)

4. melléklet a 39/2019. (XI. 15.) BM rendelethez3

1

A 18. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

2

A 19. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 4. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

_