• Tartalom
Oldalmenü

39/2019. (XI. 20.) MNB rendelet

a tőkepiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről1

2020.04.04.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §2 E rendelet hatálya a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó szervezetre, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 1. § a) pontjában meghatározott kockázati tőkealap, magántőkealap és zártkörű ABA kivételével a Kbftv. szerinti befektetési alapra és befektetési alapkezelőre, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti központi értéktári, központi szerződő fél és tőzsdei tevékenységet végző szervezetre (a továbbiakban együtt: adatszolgáltató) terjed ki.

2. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint rendszeres és eseti adatszolgáltatást (a továbbiakban: felügyeleti jelentés) teljesít a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére.

(2) A felügyeleti jelentés elkészítésének alapját az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozás szerint készített főkönyvi, analitikus és egyéb nyilvántartások képezik.

(3) A felügyeleti jelentés alapjául szolgáló dokumentumokat, a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a felügyeleti jelentés esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.

3. § (1) Az adatszolgáltató e rendelet szerinti felügyeleti jelentés teljesítésére vonatkozó kötelezettsége – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az MNB által kiadott tevékenységi engedélyről szóló határozat véglegessé válása napjától a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat véglegessé válása napjáig áll fenn.

(2) A fióktelep az e rendelet szerinti felügyeleti jelentést a működése megkezdésének napjától a tevékenysége befejezésének napjáig teljesíti.

4. § (1) A Bszt. hatálya alá tartozó szervezet, valamint a Tpt. szerinti központi értéktári tevékenységet végző szervezet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában, gyakorisággal és határidőre felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A Bszt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás végzésére nem jogosult adatszolgáltató adatszolgáltatási kötelezettsége a 2. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 2–9., 14., 22., 23. és 34. sorában meghatározott felügyeleti jelentésre nem terjed ki.

(3) A Tpt. szerinti központi értéktári tevékenységet végző szervezet a központi értékpapír-nyilvántartás adatait – az értékpapír ISIN azonosítójának, fajtájának, egyéb jellemzőinek, valamint a kibocsátó adatainak megnevezésével – elektronikus formában, a tárgyidőszakot követő munkanap 10.00 óráig küldi meg az MNB részére.

(4) Az (1) bekezdés szerinti felügyeleti jelentés kitöltésére vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

5. § (1)3 A befektetési alap és a befektetési alapkezelő – a (2) és (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – a 4. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában, gyakorisággal és határidőre felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A Bszt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás végzésére nem jogosult adatszolgáltató adatszolgáltatási kötelezettsége a 4. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 1. és 2. sorában meghatározott felügyeleti jelentésre nem terjed ki.

(2a)4 A Kbftv. 1. § a) pontjában meghatározott kockázati tőkealap-kezelő és ABAK adatszolgáltatási kötelezettsége a 4. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 20a. sorában meghatározott felügyeleti jelentésre terjed ki.

(3) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A Bszt. hatálya alá tartozó, magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás a 6. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában, gyakorisággal és határidőre felügyeleti jelentést teljesít a tárgyévi javadalmazási adatokról az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A Bszt. hatálya alá tartozó, értékpapírszámla vezetésére engedéllyel rendelkező szervezet, valamint a Kbftv. hatálya alá tartozó, értékpapírszámla vezetésére engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelő a 8. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában, gyakorisággal és határidőre felügyeleti jelentést teljesít az értékpapírszámla-jóváírások, értékpapírszámla-terhelések adatairól az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó előírásokat a 9. melléklet tartalmazza.

8. § A Tpt. szerinti tőzsdei tevékenységet végző szervezet a 10. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában, gyakorisággal és határidőre felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

9. § (1) Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentést, a 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 110. cikke alapján fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adatszolgáltatásokat az MNB által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva az MNB „Elektronikus Rendszer Hitelesített Adatok Fogadásához” megnevezésű rendszerén (a továbbiakban: ERA rendszer) keresztül teljesíti.

(2) Az adatszolgáltató a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke alapján fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét az ERA rendszeren vagy az MNB által erre a célra kiépített elektronikus csatornán (a továbbiakban: webes szolgáltatás) keresztül, az adatszolgáltatást fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva teljesíti.

(3) Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítésében való akadályoztatásával kapcsolatos bejelentését elektronikus formában, az ERA rendszeren keresztül nyújtja be az MNB részére.

(4) Az ERA rendszer használatára, valamint a felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítésében való akadályoztatás bejelentésére vonatkozó szabályokat a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 37/2019. (XI. 19.)MNB rendelet (a továbbiakban: alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr.) 2. melléklet I. B. 1. pontja, az ERA rendszer használatát segítő részletes útmutatást az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletek tartalmazzák. A webes szolgáltatás használatát segítő útmutatást a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke alapján fennálló adatszolgáltatási kötelezettség webes szolgáltatás útján való teljesítéséről szóló, az MNB honlapján közzétett tájékoztató tartalmazza.

10. § (1) Ha az MNB megállapítja, hogy a felügyeleti jelentés javítást igényel, az adatszolgáltató a javított felügyeleti jelentést az MNB javításra vonatkozó felszólítása kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül küldi meg az MNB részére.

(2) Ha az adatszolgáltató a felügyeleti jelentés teljesítését követően olyan, az adatszolgáltató által – számviteli politikájában vagy egyéb módon – meghatározott jelentős mértékű eltérést tár fel, amely a 2. § (2) bekezdése szerinti, a felügyeleti jelentés alapjául szolgáló nyilvántartások javítását teszi szükségessé, akkor a felügyeleti jelentést visszamenőleg is, az eltéréssel érintett teljes időszakra vonatkozóan módosítja. A jelen bekezdés szerint módosított felügyeleti jelentést az eltérés feltárásától számított 15 munkanapon belül küldi meg az adatszolgáltató az MNB részére.

11. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2020. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 2. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 22. és 23. sora, az ott meghatározott felügyeleti jelentések táblái, valamint a 3. melléklet II.1.22. pontja 2020. április 1-jén lép hatályba.

12. § Az adatszolgáltató

a) a tőkepiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 37/2018. (XI. 13.) MNB rendelet [a továbbiakban: 37/2018. (XI. 13.) MNB rendelet] szerinti, 2020. január 1-jét megelőző tárgyidőszakra vonatkozó felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás,

b) a 37/2018. (XI. 13.) MNB rendelet 2. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 22. és 23. sora szerinti, 2020. január–március hónapra mint tárgyidőszakra vonatkozó felügyeleti jelentés teljesítése során a 37/2018. (XI. 13.) MNB rendelet szabályait alkalmazza.

13. § E rendelet

1. 9. § (1), (3) és (4) bekezdésében a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 110. cikke,

2. 9. § (1), (3) és (4) bekezdésében – a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 38/2019. (XI. 20.) MNB rendelet 12. §-ával együtt – az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló, 2014. április 16-i 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 17. cikk (1) bekezdése,

3. 9. § (2)–(4) bekezdésében a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

14. §5

1. melléklet a 39/2019. (XI. 20.) MNB rendelethez

Általános kitöltési előírások
I.
A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok
1. Kapcsolódó jogszabályok
1.1.    a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény;
1.2.    az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.);
1.3.    a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.);
1.4.    a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.);
1.5.    a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv.tv.);
1.6.    Tpt.;
1.7.    Bszt.;
1.8.    a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.);
1.9.    a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.);
1.10.    Kbftv.;
1.11.    az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.);
1.12.    a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.);
1.13.    a befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet;
1.14.    a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet];
1.15.    a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.);
1.16.    a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.);
1.17.    az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 327/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet;
1.18.    a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazásáról szóló 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet];
1.19.    a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet;
1.20.    az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló 79/2014. (III. 14.) Korm. rendelet;
1.21.    alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr.;
1.22.    a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 45/2018. (XII. 17.) MNB rendelet;
1.23.    a befektetési szolgáltatási tevékenységhez, illetve a kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódó ösztönzőkről szóló 15/2017. (VI. 30.) NGM rendelet [a továbbiakban: 15/2017. (VI. 30.) NGM rendelet];
1.24.    a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet;
1.25.    az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 2008. november 3-i 1126/2008/EK bizottsági rendelet;
1.26.    a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2012. december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottság rendelet (a továbbiakban: ABAK-rendelet);
1.27.    a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CRR);
1.28.    az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozási technikai standardok tekintetében való kiegészítéséről szóló 2014. január 7-i 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;
1.29.    a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EK rendelet módosításáról szóló 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: MiFIR);
1.30.    a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a felügyeleti hatóságoknak történő adatszolgáltatás táblái tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról szóló 2015. december 2-i EU 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet;
1.31.    az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: ÁÉKBV irányelv);
1.32.    az alternatív befektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: ABAK irányelv);
1.33.    a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. június 26-i 2013/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: CRD);
1.34.    a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (átdolgozás) szóló 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: MIFID II);
1.35.    a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről szóló 2013. szeptember 24-i 1071/2013/EU európai központi bank rendelet (EKB/2013/33) (átdolgozott szöveg) (a továbbiakban: EKB BSI rendelet).
2. Rövidítések
2.1.    BAMOSZ: Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége;
2.2.    BÉT: Budapesti Értéktőzsde;
2.3.    EBA: Európai Bankhatóság;
2.4.    EU: Európai Unió.
3. Fogalmak
3.1.    Alapbér: az intézmény által nyújtott minden olyan javadalmazás, amelynek kifizetéséhez az intézmény nem szabja feltételül valamilyen előre meghatározott teljesítménymutató elérését.
3.2.    Az adatszolgáltató (a közvetlen tulajdon alapján hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű) tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó természetes személy: az adatszolgáltató hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója.
3.3.    Az adatszolgáltató (a közvetlen tulajdon alapján hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű) tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás: olyan gazdasági társaság, amelyben a befektetési vállalkozás vagy a befektetési vállalkozás tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója a Ptk. 3:324. § (1) bekezdése szerinti minősített többséget jelentő részesedéssel rendelkezik.
3.4.    Alklíring tag: az a szabályozott piaci kereskedési joggal rendelkező jogi személy, amelynek garantált szabályozott piaci ügyleteit egy általános klíringtaggal kötött szerződése alapján a KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt. az általános klíringtag számára garantálja.
3.5.    Devizabelföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 30. pontja szerinti személyek, szervezetek.
3.6.    Devizakülföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 31. pontja szerinti személyek, szervezetek.
3.7.    EGT-állam: EU-tagállamok és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (Norvégia, Liechtenstein, Izland).
3.8.    Értékpapírok fizikai készlete: az értékpapíroknak – mind a nyomtatott, mind a dematerializált értékpapíroknak – a jelentés tárgynapjára vonatkozóan elszámolt, és az őrzési helyeken, továbbá a központi értéktári számlákon meglévő tényleges készlete.
3.9.    Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység: pénzügyi eszköz elhelyezése a pénzügyi eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül.
3.10.    Felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 98. pontja szerinti fogalom.
3.11.    Garantált teljesítményjavadalmazás: az intézmény által az újonnan belépő vezető állású személy és munkavállaló részére a teljesítménytől függetlenül nyújtott, előre rögzített mértékű javadalmazás.
3.12.    Halmozó részvény: a jegyzett és befizetett részvények közül azok az osztalékelsőbbségi részvények, amelyek a nyereséges év(ek)ben a korábbi (esetleg) veszteséges év(ek)ben elmaradt hozamokra is feljogosítanak.
3.13.    Harmadik ország: olyan ország, amely nem részese az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak.
3.14.    IAS: az 1126/2008/EK bizottsági rendelet mellékletében meghatározott nemzetközi számviteli standardok.
3.15.    Idegen tulajdonú értékpapír: az ügyfél tulajdonát képező értékpapír.
3.16.    IFRS-ek: az 1126/2008/EK bizottsági rendelet mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok.
3.17.    Irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 97. pontja szerinti fogalom.
3.18.    Javadalmazás: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 82. pontjában meghatározott fogalom.
3.19.    Kapcsolt vállalkozás: a Számv.tv. 3. § (2) bekezdés 7. pontjában meghatározott vállalkozás.
3.20.    Kereskedelmi banki tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdés 2. táblázat 4. sorában meghatározott fogalom.
3.21.    Kereskedés és értékesítés: a CRR 317. cikk (4) bekezdés 2. táblázat 2. sorában meghatározott fogalom.
3.22.    Kereskedési könyvi bizományi ügyletek fedezetére (biztosítékára) vonatkozó fedezeti szorzók: állampapírok esetében – ide nem értve az állampapír-alapok befektetési jegyeit – a szorzó értéke 0,9, egyéb tőzsdei papíroknál – ideértve az állampapír-alapok befektetési jegyeit is – a szorzó értéke 0,8.
3.23.    Kiegészítő szolgáltatás: a Bszt. 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység.
3.24.    Klíringtag: az a személy, aki a KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt.-vel klíringtagsági szerződést, és a KELER Központi Értéktár Zrt.-vel szolgáltatási szerződést kötött a garantált szabályozott piaci vagy a gázpiaci ügyletek elszámolására és teljesítésére.
3.25.    Kockázati profilra jelentős hatást gyakorló személyek: azon vezető állású személyek és munkavállalók, akik szakmai tevékenysége a CRD 92. cikk (2) bekezdése szerint jelentős hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára.
3.26.    Kockázati teljesítmény újraértékelése: a 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalom.
3.27.    Lakossági banki tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésének 2. táblázat 5. sorában meghatározott fogalom.
3.28.    LEI-kód: a szervezethez rendelt globális jogiszemély-azonosító, amely egyedileg azonosítja a pénzügyi tranzakciókban részt vevő felet.
3.29.    Meghatározó piaci szereplő: a CRR 227. cikk (3) bekezdésében meghatározott szervezetek.
3.30.    MiFIR tranzakciós jelentés: a MiFIR 26. cikkében előírt adatszolgáltatás.
3.31.    Nyitva szállítás megbízás alapján teljesített ügyleteknél: amennyiben az ügyfél rendelkezési jogot szerez a megbízás alapján teljesített ügyletből származó pénz-, illetve pénzügyi eszköz fölött, mielőtt a befektetési vállalkozás felé rendezte volna az ügyletből ráháruló minden pénzügyi teljesítési, illetve pénzügyi eszköz szállítására vonatkozó szerződés szerinti kötelezettségét.
3.32.    Piaci árral rendelkező pénzügyi eszköz: minden olyan pénzügyi eszköz, amelyre a jelentési időpontot megelőző egy naptári hónapban legalább öt, az adatszolgáltató által dokumentálható (de nem feltétlenül az adatszolgáltató által lebonyolított) kötés történt, illetve legalább öt alkalommal volt rá nyilvános vételi vagy eladási árajánlat.
3.33.    PIBB: a pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások), a befektetési vállalkozások, és a biztosító részvénytársaságok (beleértve a viszontbiztosítókat is) közös megnevezése.
3.34.    Tárgyévi javadalmazás:
a) a tárgyév teljesítményéért az intézmény által a tárgyévben kifizetett, az Szja. tv. szerinti jövedelem, valamint a tárgyév teljesítményéért a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő, nem halasztott jövedelem,
b) a tárgyév teljesítményéért a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő halasztott jövedelem és
c) a tárgyévet megelőző üzleti év, illetve évek teljesítményéért a tárgyévre halasztott, és az intézmény által a tárgyévben kifizetett vagy elhatárolt jövedelem, kivéve, ha azt az intézmény a tárgyévet megelőző üzleti évben, illetve években a b) pont szerint számvitelileg elhatárolta.
3.35.    Tárgyévi halasztott teljesítményjavadalmazás: a tárgyévi javadalmazásnak a 3.34. pont b) és c) alpontja szerinti eleme.
3.36.    Teljesítményjavadalmazás: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 83. pontjában meghatározott fogalom.
3.37.    T nap: az ügyletkötés napja.
3.38.    Ügyfél azonosító: belföldi vállalkozás esetén a KSH-törzsszám (az adószám első nyolc számjegye), belföldi természetes személynél a születési dátum, külföldi ügyfél esetében az adatszolgáltató által alkalmazott azonosító (pl. SWIFT kód).
3.39.    Ügyfelet, ügyfélcsoportot jelölő kódok:
    A - az adatszolgáltató Számv.tv. 3. § (2) bekezdés 1. pontja szerinti anyavállalata;
    T - az adatszolgáltató anyavállalatnak nem minősülő, hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosa (természetes személy, jogi személy);
    K - az adatszolgáltató Számv.tv. 3. § (2) bekezdés 2-4. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása;
V - az adatszolgáltató hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás (jogi személy);
S - az adatszolgáltató hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó természetes személy;
    E - a fenti kategóriába nem tartozó személyek, szervezetek és vállalkozások.
3.40.    Vállalati pénzügyek: a CRR 317. cikk (4) bekezdésének 2. táblázat 1. sorában meghatározott fogalom.
3.41.    Vezető állású személy: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 71. pontja szerinti személy.
3.42.    Vonatkozási idő: azon időpont, illetve időszak, amelyre a felügyeleti jelentés vonatkozik.
3.43.    A táblákban és a kitöltési előírásokban használt további fogalmakat, rövidítéseket – külön magyarázat hiányában – az 1. pont szerinti jogszabályok által meghatározott módon kell érteni.
4. A felügyeleti jelentés formai követelményei
4.1. A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg, elektronikus úton, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembevételével kell csatolni:
-    a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,
-    a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf
A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.
A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja, vagyis az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a mérleg fordulónapja, pl. a 2020. évre vonatkozóan: „20201231”.
A fentiek alapján pl. az éves beszámoló mellékletét képező kiegészítő melléklet file neve: xxxxxxxx_20201231_kiegmell
A melléklet típusa az MNB felé elektronikusan megküldendő dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza, amelyek megtalálhatók a 2. és 4. melléklet összefoglaló tábláiban.
4.2. Amennyiben
-    az adatszolgáltató az ERA rendszer „Adatszolgáltatás” szolgáltatásában egy felügyeleti jelentéscsomagként kezelt felügyeleti jelentések bármelyikének teljesítésére e rendelet alapján nem köteles, vagy
-    a felügyeleti jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges,
akkor az adatszolgáltató a tábla kötelező mezőit nulla („0”) értékkel feltöltve küldi meg.
4.3. Amennyiben az adatszolgáltató módosító jelentést küld, azzal egyidejűleg tájékoztatja az MNB-nek az adott adatszolgáltató felügyeletét ellátó főosztályát a módosításról és annak indokairól.
A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző sorokat is) a „Mód” oszlopban „M”-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.
4.4. Nem kell értéket beírni
-    az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,
-    a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.
Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.
4.5. A táblák „Megnevezés” mezőibe az adatszolgáltató nem írhat adatot, szöveget.
A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.
4.6. A pénznemben kifejezett adatokat – az adott táblában, kitöltési előírásban foglalt, az adatok nagyságrendjére vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában – egy forintra, illetve az adott deviza egységére kerekítve kell megadni.
4.7. A 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adatszolgáltatások formai követelményei
Az adatküldés formai és technikai követelményeit az ERA rendszer „Adatszolgáltatás” szolgáltatásának Felhasználói kézikönyve tartalmazza.
5. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei
5.1. A hatályos számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden egyes táblába csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.
5.2. A nyilvántartási rendszernek meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak, és felügyeleti ellenőrzésre is alkalmasnak kell lennie. Biztosítani kell, hogy az adatszolgáltató működését szolgáló belső szabályzatok, előírások, az ügyletekre vonatkozó dokumentációk, szerződések, valamint a számviteli és egyéb nyilvántartások magyar nyelven álljanak rendelkezésre.
5.3. A felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak (a napi vonatkozási idejű jelentések kivételével) meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg- és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves jelentés sorait a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérlegadatok és mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell az MNB részére megküldeni.
5.4. Az egyes (eszköz- és forrás-, illetve eredménykimutatási) tételek részletezése a Számv.tv., valamint a vonatkozó számviteli kormányrendeletek szerinti előírásoknak megfelelően történik.
5.5. A forgalmi típusú jelentéseknél a forintra átszámítás az ügylet napján érvényes árfolyammal történik, az intézmény számviteli politikájában lefektetetteknek megfelelően.
5.6. Az értékpapírok állományára vonatkozó jelentésekben az érvénytelen, valamint a lejárt értékpapírokat nem kell szerepeltetni.

2. melléklet a 39/2019. (XI. 20.) MNB rendelethez6

MHKT_7.PDF

3. melléklet a 39/2019. (XI. 20.) MNB rendelethez7

A Bszt. hatálya alá tartozó szervezet és a Tpt. szerinti központi értéktári tevékenységet végző szervezet felügyeleti jelentéseire vonatkozó kitöltési előírások
I.
A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok
1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések
A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt rövidítéseket az 1. melléklet 2. pontja, a fogalmak értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.
2. A felügyeleti jelentés formai követelményei
A felügyeleti jelentés követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.
3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei
A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja határozza meg.
4. Az IFRS-ek szerinti mérleg és átfogó jövedelemkimutatás általános kitöltési előírásai
4.1. Előjelekre vonatkozó szabályok
4.1.1.    Egy táblában szereplő valamely tétel megnevezésében a zárójelek használata azt jelenti, hogy az adott tételt le kell vonni ahhoz, hogy megkapjuk az „összesen” értéket, de nem jelenti azt, hogy az adott tételt negatív értékként kell megjeleníteni.
4.1.2.    A negatív értékként megjelenítendő tételeket a táblák a megnevezés előtt „(-)” jellel jelölik, például „(-) Saját részvények”.
4.2. Számviteli portfóliók
4.2.1. Pénzügyi eszközök
4.2.1.1.    A „számviteli portfóliók” kifejezés a különböző értékelési szabályok szerint csoportosított pénzügyi instrumentumokat jelenti. Ezek a csoportok nem tartalmazzák a „készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek” tételbe sorolt, látra szóló követel egyenlegeket, valamint az „értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok” között megjelenített pénzügyi instrumentumokat.
4.2.1.2.    Az IFRS-ek alapján a pénzügyi eszközöket a következő számviteli portfóliókba kell sorolni:
a)    kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök,
b)    kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök,
c)    az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök,
d)    az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök,
e)    amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök.
4.2.2. Pénzügyi kötelezettségek
Az IFRS-ek alapján a pénzügyi kötelezettségeket a következő számviteli portfóliókba kell sorolni:
a)    kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek,
b)    az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek,
c)    amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek.
4.3. Pénzügyi instrumentumok
4.3.1. Pénzügyi eszközök
4.3.1.1.    A mérleg eszköz oldalán az eszköztételeket könyv szerinti értéken kell jelenteni.
4.3.1.2.    Meghatározott táblákban a pénzügyi eszközöket bruttó könyv szerinti értéken kell jelenteni. Bruttó könyv szerinti értéknek az amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében az értékvesztéssel nem csökkentett könyv szerinti érték minősül.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok – a kereskedési céllal tartottak kivételével – bruttó könyv szerinti értéke függ az eszköz minősítésétől. Teljesítő instrumentumok esetében a bruttó könyv szerinti érték megegyezik a valós értékkel. Nem teljesítő instrumentumok esetében a bruttó könyv szerinti értéknek a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összegével nem módosított könyv szerinti érték minősül. A bruttó könyv szerinti érték nem haladhatja meg az instrumentum kezdeti megjelenítéskori értékét.
A kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értéke megegyezik a valós értékkel.
4.3.1.3.    A pénzügyi eszközöket a következő eszközosztályokba kell besorolni:
a)    készpénz,
b)    származtatott ügyletek,
c)    tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok,
d)    hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,
e)    hitelek,
f)    előlegek,
g)    jegybanki és bankközi betétek.
4.3.2. Pénzügyi kötelezettségek
4.3.2.1.    A mérleg forrás oldalán a forrástételeket könyv szerinti értéken kell jelenteni.
4.3.2.2.    A pénzügyi kötelezettségeket a következő eszközosztályokba kell besorolni:
a)    származtatott ügyletek,
b)    rövid pozíciók,
c)    betétek,
d)    felvett hitelek,
e)    kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
f)    egyéb pénzügyi kötelezettségek.
4.4. A táblákban meghatározott pénzügyi információkat az IFRS-ek megjelenítésre, beszámításra és értékelésre vonatkozó szabályaival összhangban kell előállítani. A táblák kitöltését segítő, az egyes sorokra, oszlopokra vonatkozó konkrét IAS- és IFRS-hivatkozásokat az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.
II.
A felügyeleti jelentésre vonatkozó részletes szabályok
1. Egyedi táblák
1.1. 30A Pénzmozgások
A tábla kitöltése
A két különböző ügyfélszámla (ideértve az adatszolgáltató saját számláját is) közötti pénzátvezetéseket, devizaváltásokat, az ügyfélszámlára történő pénztári befizetéseket, beutalásokat, az ügyfélszámláról történő pénztári kifizetéseket és kiutalásokat (e táblában a továbbiakban együtt: művelet) tartalmazza a tábla. A hitelintézet (HB), valamint a hitelintézeti fióktelep (HBF) csak a befektetési szolgáltatási tevékenységéhez köthető műveleteket jelenti. A befektetési szolgáltatási tevékenységhez köthető műveletek körébe tartoznak – egyebek mellett – például az értékpapírszámlákon [ideértve a tartós befektetési számlának (a továbbiakban: TBSZ) és a nyugdíj előtakarékossági számlának (a továbbiakban: NYESZ) minősülő értékpapírszámlákat is] végzett műveletek, a NYESZ értékpapír letéti számlát és pénzszámlát, a bankbetétet tartalmazó TBSZ-t érintő műveletek.
Mivel a tábla kizárólag az ügyfélszámlákat érintő műveletekre terjed ki (ideértve a saját számlákat is), az ügyfél ügyfélszámlája (az értékpapírszámla pénzszámla része) és az ügyfél folyószámlája közötti műveletet csak az ügyfélszámla oldaláról kell jelenteni (a folyószámla oldaláról nem). Tehát az ügyfélszámlán történő jóváírás esetén jóváírást, terhelés esetén terhelést kell jelenteni, és azt az ügyfélkódot megadni, amely az ügyfélszámlához kapcsolódik.
Az egy ügyfél két számlája közötti műveleteket is tartalmazza a tábla, így jelenteni kell pl. egy adott ügyfél bankszámlája és értékpapírszámlája közötti műveleteket is. A társasági eseményekhez kapcsolódó pénzmozgásokat (pl. osztalék, kamat, hozam, tőketörlesztés) szerepeltetni kell a táblában. Nem kell jelenteni az olyan „technikai” jellegű tételt, mint pl. a kerekítési különbözet, továbbá a kapcsolódó díjakkal, jutalékokkal, a kamatadóval összefüggő pénzmozgásokat, a beszedett késedelmi kamatot.
A jelentés vonatkozási napja csak munkanap lehet. Egy adott vonatkozási napra készített jelentés csak az adott napon végrehajtott műveleteket tartalmazhatja, kivétel ez alól a Magyarországon munkaszüneti napnak számító napokon végrehajtott műveletek jelentése. Az ilyen műveleteket a végrehajtásukat követő 2. munkanap 18. óráig kell jelenteni az utolsó, még nem jelentett műveletekkel egyidejűleg.
A devizaváltást és a pénzátvezetést két soron kell jelenteni: a 4. oszlopban az egyiket „J” (jóváírás), a másikat „T” (terhelés) megjelöléssel. Az intézményen belüli átutalás átvezetésnek tekintendő, és ahhoz hasonlóan, szintén két sorban kell jelenteni.
Ha egy befektetési vállalkozás megbízói számlájára a számlavezető bankjánál történik a pénztári befizetés, akkor pénztári befizetésként azt a bank fogja jelenteni. A befektetési vállalkozáshoz átutalásként fog megérkezni a befizetés a számlavezető banktól, így a befektetési vállalkozásnak az átutalást kell jelentenie, partnerként a bankot szerepeltetve.
A tábla oszlopai:
1.    oszlop: A bejelentő cég azonosítása: a műveletet végrehajtó vállalkozás (vagyis az adatszolgáltató) azonosítására szolgáló egyedi kód, az ISO 9362 szabvány szerinti (11 karakter hosszúságú) SWIFT/Bank Identifier Code (BIC).
2.    oszlop: Pénzmozgás napja: a művelet végrehajtásának napja, ÉÉÉÉHHNN formátumban. Ez a dátum egyúttal a jelentés vonatkozási napja is.
3.    oszlop: Pénzmozgás időpontja: a művelet végrehajtásának időpontja, ISO 8601 időformátumban (ÓÓ:PP:MM+/-ÓÓ, 11 karakter).
4.    oszlop: Jóváírás/terhelés jelzése: annak meghatározása, hogy a művelet az ügyfél (saját számlára vonatkozó művelet esetén a jelentő adatszolgáltató) szempontjából jóváírás vagy terhelés-e. A lehetséges értékek: „J” = Jóváírás, „T” = Terhelés.
5.    oszlop: Kereskedési szerep: annak meghatározása, hogy a vállalkozás a műveletet saját számlájára (saját részére, illetve egy vagy több ügyfél megbízásából) vagy egy ügyfél nevében és annak számlájára hajtja-e végre. A lehetséges értékek: „P” = Saját számla, „A” = Ügyfélszámla. Az ügyfélszámlára történő pénztári befizetések és az ügyfélszámláról történő pénztári kifizetések esetén – mivel ezek a műveletek csak az ügyfélszámlát érintik – a „kereskedési szerep”-nél „A” (vagyis ügyfélszámla) szerepeltetendő. A devizaváltást, a pénzátvezetést és a belső utalást (ami ennél a táblánál pénzátvezetésnek minősül) két soron kell jelenteni (terhelés, illetve jóváírás). Az ügyfél szempontjából jelentett sorban a „kereskedési szerep”-nél „A” (vagyis ügyfélszámla), abban a sorban pedig, amely az adatszolgáltató szempontjából tartalmazza a műveletet, „P” (saját számla) szerepeltetendő.
6.    oszlop: Tranzakciótípus: annak meghatározása, hogy a művelet melyik tranzakciótípusba sorolható az ügyfél (adott esetben az adatszolgáltató) szempontjából. Lehetséges értékek: „A” = Pénzátvezetés, „D” = Devizaváltás, „F” = Pénztári befizetés, kifizetés, „U” = Beutalás, kiutalás.
7.    oszlop: Árfolyam: devizaváltás esetén az átváltás árfolyama, 5 tizedesjegyig, a tizedes jelölése ponttal történik (max. 19 karakter). Devizaváltás esetén az adott sorban szereplő deviza egy egységét kell megadni a másik devizában kifejezve [pl. ha EUR-t váltanak HUF-ra (vagy fordítva), és 1 EUR = 306 HUF árfolyamot alkalmaznak, akkor az EUR sorába 306, míg a HUF sorába 0,00327 (= 1/306) jelentendő]. A többi műveletnél, ahol tehát csak egy deviza szerepel, az „árfolyam” oszlopba 1-et kell írni.
8.    oszlop: Devizanem: a művelet elszámolásának devizaneme. A devizanemet az ISO 4217 szabvány szerinti devizanem kóddal (3 karakter) kell megadni.
9.    oszlop: Érték: a művelet pénzösszege, a 8. oszlopban szereplő devizanemben kifejezve. Az értéket 5 tizedesjegy pontosságig lehet megadni, a tizedes jelölése ponttal történik (max. 19 karakter).
10.    oszlop: A művelet hivatkozási száma: az adatszolgáltató által megadott, a műveletre vonatkozó egyedi azonosító, maximum 29 karakteres, egyedi alfanumerikus kód. Átvezetés esetén mindkét jelentendő sorban ugyanazt a hivatkozási számot kell szerepeltetni.
11.    oszlop: Ügyfélkód: azon ügyfél (beleértve az adatszolgáltatót) azonosítására szolgál, akinek – a 4. oszloppal összhangban – a javára, illetve terhére a műveletet végrehajtották. Alapesetben az ügyfél LEI-kódját, ha az nincs, akkor belső kódját (max. 40 karakter) kell megadni. A táblában és a MiFIR tranzakciós jelentésben ugyanazokat a belső kódokat kell használni (CONCAT). Saját számlára kötött ügylet esetén a saját LEI-kódot kell szerepeltetni. A jelentendő adat típusát a 12. oszlop értéke („L” vagy „I”) határozza meg.
12.    oszlop: Ügyfélkód típusa: a 11. oszlophoz kapcsolódóan az ügyfél azonosító kódjának típusa. A lehetséges értékek: „L” = LEI-kód, „I” = Belső kód.
13.    oszlop: A partner azonosítója: a partner BIC kódja. Ha a partnernek nincs BIC kódja, akkor az adott intézmény rövid (vagy rövidített), beszédes nevét kell megadni, pontosan 11 karakter hosszan. Ha a rövid név 11 karakternél rövidebb lenne, akkor „X”-ekkel kell feltölteni úgy, hogy 11 karakter hosszú legyen. Pénztári befizetésnél a partner az az intézmény, ahol a befizetés történik, tehát maga az adatszolgáltató. Pénzátvezetésnél, devizaváltásnál a partner azonosítójaként − mindkét sorban − ugyancsak a saját BIC kódot kell feltüntetni.
14.    oszlop: Partnerkód típusa: a 13. oszlophoz kapcsolódóan a partner azonosító kódjának típusa. A lehetséges értékek: „B” = BIC, „I” = Belső kód.
15.     oszlop: A jelentés készítésének napja: a jelentés lezárásának dátuma ÉÉÉÉHHNN formátumban.
1.2. 30B Pénzfedezettségi jelentés
A tábla kitöltése
A táblát tárgynapra kell kitölteni, a saját pénzeszközöket és az ügyfelet megillető pénzeszközöket elkülönítetten, devizanemenként megbontva.
Az egyes devizákra vonatkozó adatok (2-5. oszlop) az adott deviza egységében szerepelnek. Ahol több deviza összesítéséről van szó (vagyis az 1. és a 6. oszlopban), az adatokat az MNB által közzétett, a vonatkozási napra irányadó hivatalos devizaárfolyamon átszámítva, forintban kell megadni.
A negatív számlaegyenlegeket − abszolút értéken − hitelként kell jelenteni (a 30B31 sorban).
A tábla sorai:

30B1

Ügyfelek követelései
Az ügyfeleket tárgynapon megillető − mind az ügyfélszámlán lévő, mind az arra át nem vezetett − pénzeszközök.

30B11

Ügyfélszámlák bruttó követel egyenlege
A tárgynapra vonatkozóan az ügyfélszámlák követel egyenlegeit tartalmazza. Az összesítésnél bruttó elvet kell követni, a tartozások és követelések ügyfelek között nem nettósíthatók, minden ügyfelet külön-külön kell számba venni.
Ha az adatszolgáltató az ügyfélszámláról az ügyfél részére pénzkifizetést teljesít, akkor az ügyfelekkel szembeni tartozás összegének módosítását a számviteli politikában meghatározott elvek alapján kell végrehajtani.

30B2

Pénzeszközök
E táblában pénzeszköznek minősülnek a más szempontból (pl. számvitel, likviditás) követelésnek tekintendő tételek.

30B212

Elszámolási szolgáltatást nyújtó intézményeknél, illetve központi értéktáraknál lévő pénzeszköz
A KELER Központi Értéktár Zrt.-nél, más központi értéktárban, elszámolási szolgáltatást nyújtó intézményeknél lévő összes pénzeszköz. A befektetési vállalkozás ügyfeleinek pénzeszközeit a „megbízói pénzeszköz” sorokon kell jelenteni.

30B213

Hitelintézetnél, harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetnél, központi banknál vezetett számla
Az adatszolgáltató által hitelintézet(ek)nél, központi banknál vezetett számlák napi záró egyenlegei közül a pozitív (és nulla) értékek összege. (A negatív egyenlegek – abszolút értéken – számolt összegét a 30B31 sor tartalmazza.)

 

 

30B23

Más befektetési szolgáltató(k)nál lévő pénzeszköz
Bármely más befektetési szolgáltatónál (így a klíringtagoknál) elhelyezett pénzeszközök.

30B24

Közvetítőnél lévő megbízói pénzeszköz
Az adatszolgáltató által igénybe vett közvetítőnél lévő megbízói pénzeszközök összege.

30B25

Úton lévő pénzeszköz
Az adatszolgáltató saját vagy ügyfele tulajdonában lévő azon pénzeszközök, amelyek az adatszolgáltató különböző külső vagy belső letéti helyei között (így különösen: hitelintézetnél vezetett számlák között, tőzsdeforgalmi számla és hitelintézetnél vezetett számla között, pénztár és hitelintézetnél vezetett számla vagy tőzsdeforgalmi számla között, illetve pénztárak között) mozgásban vannak, az utalást indító letéti hely nyilvántartásából kivezették, de a célszámlán még nem írták jóvá.

30B261

Saját pénzeszközök összesen
Az adatszolgáltató saját tulajdonú pénzeszközeinek összegét kell összesítve szerepeltetni. Az ügyféltől árfolyamnyereség címén levont adót – amíg az intézmény ténylegesen nem fizeti meg – szintén a saját pénzeszközök között kell kimutatni.

30B262

Ügyfélkövetelések pénzfedezete
A „megbízói” pénzeszközök összesített értéke.

30B31

Igénybe vett hitelek (abszolút értéken)
Hitel- vagy kölcsönszerződés alapján igénybe vett, bármilyen nemű hitelnek, valamint a negatív számlaegyenlegeknek abszolút értéken vett összege.

30B32

Saját számlán lévő állampapírok árfolyamértéke
A saját számlán lévő állampapírok azon a – valószínűsíthető – piaci értéken, amelyen értékesíthetők.

30B4

Központi szerződő félnél lévő garancia alapok
A garancia alapokra vonatkozó, KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt. által visszaigazolt összeget kell szerepeltetni.

30B5

Elsődleges fedezettség
Azon összeg, amivel az adatszolgáltató belső és külső letéti helyein (számláin) található ügyféltulajdonú pénzeszközök túl- vagy alulfedezik az ügyfelekkel szembeni bruttó kötelezettséget.

30B6

Másodlagos fedezettség
A 30B5 sortól annyiban tér el, hogy az adatszolgáltató pénztárában lévő, hitelintézetnél, központi banknál, központi értéktárnál vezetett saját számlákon elhelyezett, valamint más befektetési vállalkozásnál lévő saját pénzeszközöket, továbbá az úton lévő saját tulajdonú (az adatszolgáltató tulajdonában lévő) pénzeszközöket is figyelembe veszi.
Ugyanakkor le kell vonni a 30B31 sorban feltüntetett összeget (a hitelből fedezett ügyfélkövetelések kiszűrése érdekében).

30B7

Harmadlagos fedezettség
Ebben a sorban az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek fedezettsége – a fentiekben felsorolt pénzeszközök mellett – figyelembe veszi az adatszolgáltató saját számláján lévő állampapírok árfolyamértékét, továbbá a Garancia Alapokban fennálló részesedéseket is. (Az utóbbi eszközök a kereskedési jog végleges visszavonása után saját rendelkezésűvé válnak.)

30B8

Negyedleges fedezettség
Az ügyfélkövetelések negyedleges fedezettsége figyelembe veszi az előző három fedezettségi kategóriában levont, a 30B31 kódnál feltüntetett hitelek összegét is.

30B91

Ügyfélszámlák bruttó tartozik egyenlege
Az adatszolgáltató – ügyfelekkel szembeni pénzköveteléseit tartalmazó – ügyfélszámlák tartozik egyenlegeinek összege. Ez a sor nem érinti az előző sorokban feltüntetett, pénzfedezettségre vonatkozó számítást, csak tájékoztató jelleggel szerepel. A sorra fennáll a következő összefüggés: 30B91=30B911+30B912.

1.3. 30C Értékpapír-fedezettség részletezése (darab)
A tábla kitöltése
Kizárólag az adatszolgáltató részére vezetett (nevén lévő) értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapírok állományát kell szerepeltetni.
A saját tulajdonú és az idegen tulajdonú papírokra vonatkozó adatokat teljeskörűen kell szolgáltatni.
Az értékpapírokat akkortól kell jelenteni, amikor azok megjeleníthetők a 3-10. oszlop valamelyikében.
A táblában minden ISIN kód csak egyszer szerepelhet.
A táblát darabszámmal kell kitölteni.
A befektetési jegyek esetében akkor kell az adatokat megadni, ha a vételek (illetve eladások) darabszáma már ismert. (Adott esetben pl. a T+2-dik napon.)
A tábla oszlopai:

3. és 4. oszlop

A KELER Központi Értéktár Zrt. kivonata alapján kell kitölteni.

7.- 10. oszlop

Az egyéb külső helyen lévő értékpapírok, ideértve az adatszolgáltató ügyfeleinek azon értékpapírjait is, amelyeket óvadékként, biztosítékként más befektetési szolgáltatónál az adatszolgáltató részére vezetett, az adatszolgáltató nevére szóló értékpapír(hely)számlán helyeztek el.

11. és 12. oszlop

Azok az értéktárból vagy külső letétből kiszállított és a nyilvántartásból kivezetett értékpapírok, amelyeket a rendeltetési helyen még nem írtak jóvá. Értékpapír vásárlása esetén pozitív, eladása esetén negatív számot kell megadni. Az előbbiek alapján, ha pl. az adatszolgáltató értékpapírt vásárolt az ügyfelétől, és a megvásárolt értékpapírokat még nem vezették át a KELER megbízói alszámláról a KELER Zrt.-nél vezetett saját számlára, akkor az érintett értékpapírokat a 12. oszlopban („Szállítás alatt saját”) kell szerepeltetni.

14. oszlop

A saját tulajdonban álló (a saját számlára kölcsön vett, illetve arról kölcsönadott értékpapírok átvezetése után kialakult saját rendelkezésű értékpapír-állományból származó) értékpapírok állománya. A saját számlás és bizományi értékpapír-kölcsönzési ügyleteknél az értékpapír-kölcsönzési szerződés alapján az ügyfél számlájáról az adatszolgáltató számlájára, vagy az adatszolgáltató számlájáról az ügyfél számlájára, illetve az ügyfelek számlái között az értékpapírokat a Bkr. 10. § (1) és (2) bekezdéseinek előírásai alapján át kell vezetni, és az átvezetett értékpapírok mennyiségét kell a megfelelő rovatokon feltüntetni.

15. oszlop

Az értékpapír mennyiségi egységében fennálló, ügyfelekkel szembeni bruttó kötelezettség (módosítva az értékpapír-kölcsönzésből adódó állománymozgásokkal). Itt szerepeltetni kell azokat az értékpapírokat, amelyeket az ügyfél kapott óvadékba, de nem kell szerepeltetni azt az állományt, amelyet az ügyfél kölcsönadott egy harmadik félnek.

16. oszlop

Az értékpapír mennyiségi egységében fennálló, ügyfelekkel szembeni bruttó követelés (módosítva az értékpapír-kölcsönzésből adódó állománymozgásokkal).

20. oszlop

A 31D1, illetve a 31D2 kódú tábla esetében, az értékpapírok értékének meghatározásához használt árfolyam forintban kifejezett értéke. Az árfolyamot a 31D1, illetve a 31D2 kódú tábla kitöltésénél, az értékpapírok értékének meghatározásakor alkalmazott tizedesjegy pontossággal kell megadni.

21. oszlop

Az eszközosztályok lehetséges értéke: állampapír – „Á”, kötvény – „K”, részvény – „R”, befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír – „B”, egyéb – „E”. Az értékpapírok besorolását a 31D2 kódú táblával összhangban szükséges elvégezni.

1.4. 30ER Befektetési szolgáltatók részére vezetett értékpapírszámlák állományi adatai (darab)
Az adatszolgáltatónál mint harmadik személynél, az MNB felügyelete alatt álló hazai, befektetési szolgáltatási tevékenységet végző intézmények részére vezetett valamennyi értékpapírszámla állományi adatait tartalmazza a tábla, beleértve a nullás egyenlegű számlákat is. Az adatokat intézményenként és azon belül értékpapíronként kell megadni.
A táblához kapcsolódóan, az MNB felügyelete alatt álló hazai, befektetési szolgáltatási tevékenységet végző intézmények listáját az MNB közzéteszi a honlapján.
A tábla oszlopai
1. oszlop: a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző intézmény KSH-törzsszáma az adószám első 8 számjegyével azonos.
3. oszlop: elsődlegesen az intézmény ISO 17442 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kódja [LEI-kód: Legal Entity Identifier (20 karakter)]. Ha az intézmény nem rendelkezne LEI-kóddal, akkor az ISO 9362 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kód [SWIFT-kód: Bank Identifier Code (11 karakter)]. Ha az intézmény nem rendelkezne sem LEI-kóddal, sem pedig SWIFT-kóddal, akkor a belső azonosítót kell szerepeltetni.
4. oszlop: az 1-3. oszlopban meghatározott intézmény értékpapírszámláján lévő értékpapír ISIN kódja. Ha az értékpapír nem rendelkezik ISIN kóddal, akkor az értékpapír belső azonosítója.
5. oszlop: a 4. oszlopban azonosított értékpapírból az 1-3. oszlopban meghatározott intézmény megbízói állománya, darabban kifejezve.
6. oszlop: a 4. oszlopban azonosított értékpapírból az 1-3. oszlopban meghatározott intézmény saját állománya, darabban kifejezve.
1.5. 30KA Letétkezelt befektetési alapok és portfóliók kiegészítő adatai
Azoknak a letétkezelt befektetési alapoknak, biztosítói és pénztári portfólióknak az adatait tartalmazza a tábla, amelyekre az adatszolgáltató a 30LA kódú táblában a tárgynapra vonatkozóan adatokat jelentett.
A tábla oszlopai
2. oszlop: a 30LA kódú tábla 2. oszlopában használt azonosító.
3. oszlop: a lehetséges értékek: befektetési alap – „BA”, pénztári portfólió – „PP”, biztosítói portfóliók – „BizP”.
4. oszlop: Az eszközöknek a kezelési szabályzatban foglalt értékelési elvek szerint kiszámított összértéke, forintban kifejezve. A forintra történő átszámítást a kezelési szabályzatnak megfelelően kell elvégezni, amennyiben a kezelési szabályzat erről nem rendelkezik, akkor az MNB által közzétett, a vonatkozási napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon.
5. oszlop: a portfóliókezelő LEI-kódja, ha nem rendelkezik LEI-kóddal, akkor a KSH-törzsszáma.
1.6. 30LA A letétkezelt befektetési alapok és portfóliók eszközösszetétele
A napi gyakoriságú tábla az adatszolgáltató által letétkezelt befektetési alapok, pénztári és biztosítói portfóliók eszközeit tartalmazza. Nem kell jelenteni a saját portfóliókezelési tevékenység miatt letétkezelt állományokat, tehát azokat, amelyek esetében a vagyonkezelő és a letétkezelő személye ugyanaz. A táblában azon befektetési alapok, pénztári és biztosítói portfóliók adatait kell szerepeltetni, amelyek esetében az adott napra nettó eszközértéket (piaci értéket) számoltak. Ez alól kivételt jelentenek a nettó eszközértéket heti gyakoriságnál ritkábban számító befektetési alapok, portfóliók, amelyek esetében vonatkozási napnak azon hónap utolsó napját kell tekinteni, amelyik hónapban a nettó eszközértéket kiszámolták. Ha az adatszolgáltató havonta többször, de a heti gyakoriságnál ritkábban számít nettó eszközértéket egy alapra (portfólióra), akkor a hónap folyamán utoljára elvégzett számításoknál használt adatokat kell jelentenie, vonatkozási napként a hónap utolsó napját megjelölve.
A tábla mindig csak az adott vonatkozási napra érvényes eszközösszetételt tartalmazza. Ha munkaszüneti napra is számolnak eszközértéket, akkor azt is jelenteni kell, vonatkozási napként az adott munkaszüneti napot alkalmazva. (Tehát úgy kell kezelni az érintett munkaszüneti napot, mint ha munkanap lenne.)
A végleges jelentést az előzetes jelentés módosításaként kell beküldeni. Ha nincs szükség módosításra, mert az eredetileg beküldött adatok nem változtak, akkor nem kell újból beküldeni a jelentést, ebben az esetben az előzetes jelentés egyben véglegesnek is minősül.
A tábla oszlopai
2. oszlop: Befektetési alap esetén a befektetési alap azonosítására szolgáló ISIN kód. Minden alkalommal az első befektetésijegy-sorozatnak az ISIN kódjával kell azonosítani az adott befektetési alapot. Pénztári és biztosítói portfólió esetén a portfólió egyedi azonosítására alkalmas azonosító. Az azonosítók előállításáról és a letétkezelő részére történő átadásról a pénztárak, illetve biztosítók gondoskodnak. Ha valamilyen oknál fogva az alapnak, illetve a portfóliónak nem lenne azonosítója, akkor az 1. oszlopban szerepeltetett megnevezést lehet azonosítóként is használni. Fontos, hogy mindig pontosan ugyanaz a karaktersorozat legyen az alap, illetve a portfólió azonosítója.
3. oszlop: a lehetséges értékek: befektetési alap – „BA”, pénztári portfólió – „PP”, biztosítói portfóliók – „BizP”.
4. oszlop: alapértelmezés szerint a befektetési alapban vagy portfólióban lévő egyes eszközök neve. Azoknál a soroknál, ahol a 7. oszlopban szereplő kód 30LA01, 30LA02 vagy 30LA03 kezdetű, a számlavezető megnevezését, a 30LA09 kód esetén az ingatlan címét, a 30LA10 kód esetén az ingatlantársaság megnevezését, a 30LA11 kód esetén a kölcsönnyújtó megnevezését kell szerepeltetni.
5. oszlop: értékpapír esetén az ISIN kód, ha az értékpapír nem rendelkezik ISIN kóddal, akkor az értékpapír belső azonosítója; azoknál a soroknál, ahol a 7. oszlopban szereplő kód 30LA01, 30LA02 vagy 30LA03 kezdetű, a számlavezető intézménynek, a 30LA11 kód esetén pedig a kölcsönnyújtónak az ISO 9362 nemzetközi szabvány szerint meghatározott azonosító kódja [SWIFT-kód: Bank Identifier Code (11 karakter)]; ha a 7. oszlopban 30LA09 kód szerepel, akkor az ingatlan helyrajzi száma. Ha a kölcsönnyújtónak nincs BIC-kódja (Bank Identifier Code), akkor alkalmazható a LEI-kód (Legal Entity Identifier), vagy a KSH-törzsszám. Ha a 7. oszlopban 30LA05, 30LA06, 30LA07 vagy 30LA08 kód szerepel, akkor a szabályozott piacon kötött határidős, opciós, repó és SWAP ügylet esetén a szabályozott piacon meghatározott azonosító kódot kell megadni. Nem szabályozott piacon kötött határidős, opciós és repó ügylet esetén a következő azonosító kódot kell alkalmazni: alaptermék ISIN-kódja, deviza esetén az ISO 4217 szabvány szerinti devizanem kód, ezt követően – szóköz nélkül – a lejárati dátum ÉÉÉÉHHNN formátumban (pl. USD20200221). Nem szabályozott piacon kötött SWAP ügylet esetén az azonosítónak tartalmaznia kell az ügyletben részt vevő alaptermékek azonosítóját (ISIN kód, deviza esetén az ISO 4217 szabvány szerinti devizanem kód, egyéb azonosító), sorrendben először a követelést majd a kötelezettséget, ezt követően az ügylet lejárati dátumát ÉÉÉÉHHNN formátumban.
6. oszlop: az alapban található eszközök darabszáma. Határidős, opciós, repó és SWAP ügyletek esetében (tehát, ha a 7. oszlopban 30LA05, 30LA06, 30LA07 vagy 30LA08 kód szerepel) azt kell megadni, hogy hány egységnyi alaptermékre vonatkozik a megkötött ügylet. Ha az alaptermék deviza, akkor a deviza mennyiségét kell jelenteni. Azoknál a soroknál, ahol a 7. oszlopban szereplő kód 30LA01, 30LA02 vagy 30LA03 kezdetű, továbbá ahol a 7. oszlopban 30LA11, 30LA12, vagy 30LA13 a kód, a mezőt nem kell kitölteni.
7. oszlop: az eszközosztályban az alábbi táblázat szerinti kódokat kell szerepeltetni az adott eszközkategóriának megfelelően.

Kód

Eszközkategória

30LA011

Pénzforgalmi számla - Forint

30LA012

Pénzforgalmi számla - Deviza

30LA021

Bankbetét - Forint

30LA022

Bankbetét - Deviza

30LA031

Házipénztár - Forint

30LA032

Házipénztár - Deviza

30LA041111

Magyarország által kibocsátott állampapír - Államkötvény

30LA041112

Magyarország által kibocsátott állampapír - Kincstárjegy

30LA041113

Magyarország által kibocsátott állampapír - Az MNB által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

30LA041114

Magyarország által kibocsátott állampapír - Egyéb

30LA041121

Más EGT-állam által kibocsátott állampapír - Államkötvény

30LA041122

Más EGT-állam által kibocsátott állampapír - Kincstárjegy

30LA041123

Más EGT-állam által kibocsátott állampapír - Az Európai Központi Bank vagy az EGT más államának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

30LA041124

Más EGT-állam által kibocsátott állampapír - Egyéb

30LA041131

Nem EGT-állam által kibocsátott állampapír - Államkötvény

30LA041132

Nem EGT-állam által kibocsátott állampapír - Kincstárjegy

30LA041133

Nem EGT-állam által kibocsátott állampapír - Egyéb

30LA04121

Kötvények - Vállalati kötvény

30LA04122

Kötvények - Hitelintézeti kötvény

30LA04123

Kötvények - Önkormányzati kötvény

30LA04124

Kötvények - Jelzáloglevél

30LA04125

Kötvények - Nem hazai kibocsátású kötvények

30LA041311

Szabályozott piacra bevezetett részvények - Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények

30LA041312

Szabályozott piacra bevezetett részvények - Más szabályozott piacra bevezetett részvények

30LA04132

Szabályozott piacra be nem vezetett részvények

30LA0414101

Hazai kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Likviditási alap

30LA0414102

Hazai kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Pénzpiaci alap

30LA0414103

Hazai kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Rövid kötvényalap

30LA0414104

Hazai kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Hosszú kötvényalap

30LA0414105

Hazai kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Szabad futamidejű kötvényalap

30LA0414106

Hazai kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Kötvénytúlsúlyos vegyes alap

30LA0414107

Hazai kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Kiegyensúlyozott vegyes alap

30LA0414108

Hazai kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Dinamikus vegyes alap

30LA0414109

Hazai kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Részvényalap

30LA0414110

Hazai kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Árupiaci alap

30LA0414111

Hazai kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Abszolút hozamú alap

30LA0414112

Hazai kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Tőkevédett alap

30LA0414113

Hazai kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Származtatott alap

30LA0414114

Hazai kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Közvetlen ingatlanokba fektető alap

30LA0414115

Hazai kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Közvetett ingatlanokba fektető alap

30LA0414116

Hazai kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Kockázati tőkealap és magántőke alap

30LA0414201

Külföldi kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Likviditási alap

30LA0414202

Külföldi kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Pénzpiaci alap

30LA0414203

Külföldi kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Rövid kötvényalap

30LA0414204

Külföldi kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Hosszú kötvényalap

30LA0414205

Külföldi kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Szabad futamidejű kötvényalap

30LA0414206

Külföldi kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Kötvénytúlsúlyos vegyes alap

30LA0414207

Külföldi kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Kiegyensúlyozott vegyes alap

30LA0414208

Külföldi kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Dinamikus vegyes alap

30LA0414209

Külföldi kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Részvényalap

30LA0414210

Külföldi kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Árupiaci alap

30LA0414211

Külföldi kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Abszolút hozamú alap

30LA0414212

Külföldi kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Tőkevédett alap

30LA0414213

Külföldi kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Származtatott alap

30LA0414214

Külföldi kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Közvetlen ingatlanokba fektető alap

30LA0414215

Külföldi kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Közvetett ingatlanokba fektető alap

30LA0414216

Külföldi kibocsátású befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír - Kockázati tőkealap és magántőke alap

30LA0415

Egyéb értékpapírok

30LA05

Határidős ügyletek

30LA06

Vételi és eladási opciók

30LA07

Repó ügyletek

30LA08

SWAP ügyletek

30LA09

Ingatlan

30LA10

Részesedések ingatlantársaságokban

30LA11

Nyújtott hitelek, kölcsönök

30LA12

Követelések

30LA13

Kötelezettségek

30LA14

Egyéb

8. oszlop: a befektetési és egyéb eszközöknek a kezelési szabályzatban foglalt értékelési elvek szerint kiszámított értéke, forintban kifejezve. A felhalmozott kamatokat is figyelembe kell venni a piaci érték meghatározásakor. A forintra történő átszámítást a kezelési szabályzatnak megfelelően kell elvégezni, amennyiben a kezelési szabályzat erről nem rendelkezik, akkor az MNB által közzétett, a vonatkozási napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon. Ha az értéknapra nem állna rendelkezésre egyeztetett, rekonsziliált, visszaigazolt nettó jelenérték, akkor az utolsó, visszaigazolt jelenértéket kell jelenteni.
9. oszlop: annak a devizának az ISO kódja, amelyikben az adott sorban szereplő eszköz denominált. Ha ugyanazon eszközre különböző devizákban is van az alapnak vagy portfóliónak pozíciója, akkor devizánként külön sorban kell azokat jelenteni.
A tábla sorai:
30LA14 Egyéb: ebben a sorban azokat a tételeket kell összevontan szerepeltetni, amelyek a többi sorban nem jelennek meg. A tételeket a jellegüknek megfelelő előjellel kell figyelembe venni, és úgy összegezni.
1.7. 30LB Letétkezelt befektetési alapok és portfóliók egy jegyre, illetve egy egységre jutó nettó eszközértéke
A táblában azon letétkezelt befektetési alapok, pénztári és biztosítói portfóliók adatait kell szerepeltetni, befektetési alapoknál sorozatonkénti bontásban, amelyek esetében az adott napra nettó eszközértéket (piaci értéket) számoltak (és amelyek szerepelnek az adott vonatkozási napra vonatkozó 30LA kódú táblában). A biztosítói portfóliók esetében csak azon portfóliókra vonatkozóan kell kitölteni a táblát, amelyeknél a letétkezelő végzi a befektetési egységek nyilvántartását.
A tábla oszlopai
2. oszlop: befektetési alap esetén a befektetési alap azonosítására szolgáló ISIN kód, amely sorozatban kibocsátott alap esetén az első sorozat ISIN kódja, míg pénztári és biztosítói portfólió esetén a portfólió egyedi azonosítására alkalmas azonosító. Az azonosítók előállításáról és a letétkezelő részére történő átadásáról a pénztár, illetve a biztosító gondoskodik.
3. oszlop: a lehetséges értékek: befektetési alap – „BA”, pénztári portfólió – „PP”, biztosítói portfóliók – „BizP”.
4. és 5. oszlop: kizárólag befektetési alapok esetén kell kitölteni, tehát akkor, ha a 3. oszlopban szereplő érték „BA”.
5. oszlop: az adott sorozat ISIN kódja. (Nem sorozatban kibocsátott alap esetén a 2. oszlop értékével azonos.)
6. és 7. oszlop: a 8. oszlopban meghatározott devizanemben kell jelenteni, a kezelési szabályzatban meghatározott (de legfeljebb 6 tizedesjegy) pontossággal.
8. oszlop: az alap, illetve a portfólió nyilvántartás szerinti devizanemének ISO 4217 szabvány szerinti kódja (3 karakter)
9-12. oszlop: biztosítói eszközalap (portfólió) esetén, tehát ha a 3. oszlopban „BizP” szerepel, a darabszámok tekintetében a biztosítónál lévő saját befektetési egységeket és az ügyfelek befektetési egységeit összevontan kell kezelni.
1.8. 30PE Befektetési vállalkozások részére vezetett pénzszámlák egyenlegei (a deviza egységében)
Az adatszolgáltatónál mint harmadik személynél, az MNB felügyelete alatt álló hazai befektetési vállalkozások részére vezetett valamennyi pénzszámlát jelenteni kell, beleértve a nullás egyenlegű számlákat is.
A táblához kapcsolódóan, az MNB által felügyelt hazai befektetési vállalkozások listáját az MNB közzéteszi a honlapján.
A tábla oszlopai
1. oszlop: a befektetési vállalkozás KSH-törzsszáma (az adószám első 8 számjegye).
3. oszlop: elsődlegesen a befektetési vállalkozás ISO 17442 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kódja [LEI-kód: Legal Entity Identifier (20 karakter)]. Ha a befektetési vállalkozás nem rendelkezik LEI-kóddal, akkor az ISO 9362 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kódja [SWIFT-kód: Bank Identifier Code (11 karakter)]. Ha befektetési vállalkozás nem rendelkezik sem LEI-kóddal, sem pedig SWIFT-kóddal, akkor a belső azonosítót kell szerepeltetni.
4. és 9. oszlop: az adatokat – az MNB által közzétett, a vonatkozási napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon átszámítva – forintban kell megadni.
5-8. oszlop: az adott deviza egységében szerepelnek az adatok.
1.9. 30TR A letétkezelt alapok és portfóliók tranzakciói
A tábla kitöltése
A tábla az adatszolgáltató által letétkezelt befektetési alapok, biztosítói és pénztári portfóliók tranzakcióit tartalmazza, vagyis azon alapok és portfóliók tranzakcióit, amelyek állományait az adatszolgáltató a 30LA kódú táblában jelenti. Nem kell jelenteni a saját portfóliókezelési tevékenység miatt letétkezelt állományokhoz kapcsolódó tranzakciókat, vagyis azokat, amelyek esetében a vagyonkezelő és a letétkezelő személye ugyanaz. Ebben a táblában tranzakción az értékpapírokhoz, határidős, opciós, repó- és SWAP-ügyletekhez, ingatlanok adásvételéhez kapcsolódó azon műveleteket kell érteni, amelyek a 30LA kódú tábla 7. oszlopában 30LA04 kóddal kezdődő, illetve 30LA05-30LA09 kódú sorok állományi változásait eredményezik.
A táblában nem kell jelenteni a pénzmozgásokat (sem a terheléseket, sem a jóváírásokat), mert azok a 30LA tábla 30LA011-30LA032 sorainak állományi változásait befolyásolják.
A tábla oszlopai:
1. oszlop: az adatszolgáltató azonosítására szolgáló egyedi kód, az ISO 9362 szabvány szerinti (11 karakter hosszúságú) SWIFT/Bank Identifier Code (BIC).
2. oszlop: a tranzakció vonatkozási napja, az a nap, amikortól a befektetési alap vagy portfólió eszközérték számításánál figyelembevételre kerül az adott tranzakció (tehát hatása a 30LA kódú táblában is megjelenik). Ez a dátum egyúttal a jelentés vonatkozási napja is, amely az eszközérték számításának napja. A dátumot ÉÉÉÉHHNN formátumban kell megadni.
3. oszlop: a kötés napja ÉÉÉÉHHNN formátumban.
4. oszlop: a kötés időpontja, ISO 8601 időformátumban (ÓÓ:PP:MM+/-ÓÓ, 11 karakter). Ha a tranzakció pontos időpontja nem ismert, akkor a mező értéke „00:00:00+00”.
5. oszlop: annak meghatározása, hogy a tranzakció a befektetési alap, illetve a portfólió szempontjából jóváírás vagy terhelés-e. A lehetséges értékek: „J” = jóváírás, „T” = terhelés.
6. oszlop: Lehetséges értékek: „E” =értékpapírokhoz, „H” = határidős ügylethez, „O” = opciós ügylethez, „R”= repóhoz, „S”=SWAP ügylethez, „I”=ingatlan adásvételéhez kapcsolódó.
7. oszlop: az eszköz megnevezése, ingatlan esetében az ingatlan címe.
8. oszlop: értékpapír esetén az ISIN kód; ingatlan esetében a helyrajzi szám. Szabályozott piacon kötött határidős, opciós, repó és SWAP ügylet esetén a szabályozott piacon meghatározott azonosító kódot kell szerepeltetni. Nem szabályozott piacon kötött határidős, opciós és repó ügylet esetén a következő azonosító kódot kell alkalmazni: alaptermék ISIN-kódja, deviza esetén az ISO 4217 szabvány szerinti devizanem kód (3 karakter), ezt követően – szóköz nélkül – a lejárati dátum ÉÉÉÉHHNN formátumban (pl. USD20200221). Nem szabályozott piacon kötött SWAP ügylet esetén az azonosítónak tartalmaznia kell az ügyletben részt vevő alaptermékek azonosítóját (ISIN kód, deviza esetén az ISO 4217 szabvány szerinti devizanem kód, egyéb azonosító), sorrendben először a követelést majd a kötelezettséget, ezt követően az ügylet lejárati dátumát ÉÉÉÉHHNN formátumban.
9. oszlop: az egységár, 5 tizedesjegy pontossággal. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó bruttó árfolyam (százalékos formában) és az egy egységnyi névérték szorzatát kell szerepeltetni. Ingatlan adásvétel esetén az ingatlan árát kell megadni. Határidős, opciós, repó és SWAP ügylet esetén a kötési árat kell jelenteni. Az árfolyamot (illetve adott esetben az árat) forintban kifejezve kell megadni. A forintra történő átszámítást a kezelési szabályzatnak megfelelően kell elvégezni. Ha a kezelési szabályzat erről nem rendelkezik, akkor az MNB által közzétett, a vonatkozási napon érvényes hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egységárának kiszámítását a következő példa mutatja. Egy 1000 USD névértékű, 103.42%-os bruttó árfolyamú kötvénynek az egységára (1 USD=288,25 HUF esetén): 1000×1,0342×288,25 = 298 108,15000 (HUF).
10. oszlop: a tranzakció elszámolásának devizaneme, az ISO 4217 szabvány szerinti devizanem kóddal (3 karakter).
11. oszlop: egységesen darabszámot kell jelenteni az értékpapírok, az ingatlanok, a határidős ügyletek, a vételi, illetve eladási opciók, a repó ügyletek és a SWAP ügyletek esetében. Határidős, opciós, repó és SWAP ügyleteknél azt kell megadni, hogy hány egységnyi alaptermékre vonatkozik a megkötött ügylet. Ha a származékos ügylet alapterméke deviza, akkor itt a deviza mennyiségét kell jelenteni, a 8. oszlopban megadott azonosítóval összhangban (nem pedig a 10. oszlopban szereplő devizában).
12. oszlop: a tranzakcióhoz közvetlenül kapcsolódó jutalék.
13. oszlop: minden díj és költség, amely a tranzakcióhoz közvetlenül kapcsolódik.
14. oszlop: az adatszolgáltató által megadott, a tranzakcióra vonatkozó egyedi azonosító (maximum 29 karakteres, alfanumerikus kód).
15. oszlop: a 30KA kódú tábla 1. oszlopában alkalmazott név.
16. oszlop: a 30LA kódú tábla 2. oszlopában használt azonosító (amelyet a 30KA kódú tábla 2. oszlopában is alkalmaz az adatszolgáltató).
17. oszlop: a 30KA kódú tábla 3. oszlopában jelentett típus.
18. oszlop: a partner BIC kódja. Ha a partnernek nincs BIC kódja, akkor az adott intézmény rövid (vagy rövidített), beszédes nevét kell megadni, pontosan 11 karakter hosszan. Ha a rövid név 11 karakternél rövidebb lenne, akkor „X”-ekkel kell feltölteni úgy, hogy 11 karakter hosszú legyen.
19. oszlop: a 18. oszlophoz kapcsolódóan a partner azonosító kódjának típusa. A lehetséges értékek: „B” = BIC, „I” = belső kód.
1.10. 31A Befektetési vállalkozás - Felügyeleti mérleg – Eszközök
A tábla sorai:

31A131

Tőzsdei ügyletek elszámolásaiból
Itt csak saját számlás ügyletekből származó követelések jelenhetnek meg. Azok az adatszolgáltatók, amelyek a tőzsdén kötött azonnali bizományi ügyleteikből adódóan fennálló, még nem teljesített követeléseiket év közben a számviteli szabályok szerint a főkönyvi – mérleg – számlákon is elszámolták, a hó végi záráskor, a bizományi ügyletek kapcsán tőzsdei ügyletek elszámolásaiból fennálló követeléseiket stornó tételként kötelesek kezelni, és a havi felügyeleti jelentésnek ebbe a sorába azt nem állíthatják be.

31A1333

Követelések tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból
Itt csak saját számlás ügyletekből származó követelések jelenhetnek meg.

31A13451

Ügyleti letétek, biztosítékok és árkülönbözetek összege
A határidős és opciós ügyletek esetén a fizetett letétek, pénzügyi biztosítékok, árkülönbözetek összege (amíg az ügylet le nem zárul).

31A139

Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
A valós értéken történő értékelésbe bevont, le nem zárt kereskedési- és fedezeti célú származékos ügyletek várható eredménye.

1.11. 31B Befektetési vállalkozás - Felügyeleti mérleg – Források
A tábla kitöltése
A 31B tábla kitöltése alapvetően megegyezik a számviteli előírásokban foglaltakkal, azonban egyes esetekben eltér attól. A számviteli mérleg tagolásától eltérő tételeknél az alábbiakban meghatározott előírásokat kell alkalmazni és annak megfelelően a mérlegben kimutatni.
A tábla sorai:

31B1134

Tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból
A tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan keletkezett kötelezettség, valamint az a kötelezettség, amely akkor keletkezik, ha az adatszolgáltató a tőzsdén kívül a teljesített vételi megbízás esetén, az ügyféltől kapott vételár összegét a mérleg fordulónapjáig nem fizette ki az eladónak. Annak összegét az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek csökkenéseként és a tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból eredő kötelezettség növekedéseként kell a mérleg fordulónapjával elszámolni.


31B1137,
31B1147,
31B1157


Egyéb
Egyéb
Egyéb
Ezeken a sorokon „a befizetett, de a Cégbíróságon még be nem jegyzett tőke” − az alapítókkal szembeni kötelezettség – értékét kell szerepeltetni. A tőkeemelésnek azt a részét, amelyet a vállalkozás saját tőkén belüli tartalékából (tőke- vagy eredménytartalékból) hajt végre, csak a cégbírósági bejegyzést követően − a vonatkozó tartalékállomány csökkentésével egyidejűleg − lehet a jegyzett tőkében szerepeltetni.
Az adóhatósággal szemben fennálló rövid lejáratú kötelezettségeket (járulékokat) a 31B1157 soron kell kimutatni.

31B116

Kötelezettségek értékelési különbözete
A pénzügyi kötelezettségek értékeléskori valós értékének és törlesztésekkel korrigált bekerülési értékének különbsége.

31B31

Céltartalék a várható kötelezettségekre
A határidős, opciós és swap ügyletek, a jegyzési garanciavállalás, a Bszt. szerint a tőke megóvására és a hozamra adott ígéret miatti, valamint a Számv.tv. miatt képzett egyéb céltartalékok.

31B413

Dotációs tőke
Fióktelep külföldi, nem EU székhelyű vállalkozásától a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke.

31B461

Értékhelyesbítés értékelési tartaléka
A Számv.tv. 58. §-a szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítések összege.

31B462

Valós értékelés értékelési tartaléka
A Számv.tv. 59/A.-59/F. §-a szerinti valós értéken történő értékelés elszámolt értékelési különbözete.


31B48


Tárgyévi eredmény /év közben tárgyidőszaki eredmény/ (+,-)
Az eredmény év közben az eredményszámlák lezárása utáni – a bevételeknek, ráfordításoknak és költségeknek – egyenlege, amelyet a társasági adóelőleg befizetett összegével csökkenteni kell.
Év végén az előzetes eredménynél az (előzetes adatok alapján meghatározott) adófizetési kötelezettséggel csökkentett összeget kell figyelembe venni.
Az év végi végleges adat a közgyűlés által elfogadott éves beszámoló szerinti (auditált) mérleg eredménye.

1.12. 31C Tájékoztató adatok (1)
A tábla sorai:

31C11

Minősített befolyást jelentő PIBB-részesedések
A PIBB vállalkozásokba történt, minősített befolyást jelentő befektetések, függetlenül attól, hogy a forgatási célú (kereskedési célra vásárolt) értékpapírok között vagy a befektetett eszközök között szerepelnek a mérlegben.

31C12

Minősített befolyást nem jelentő PIBB-részesedések
A PIBB vállalkozásokba történt, minősített befolyást nem jelentő befektetések, függetlenül attól, hogy a forgatási célú (kereskedési célra vásárolt) értékpapírok között vagy a befektetett eszközök között szerepelnek a mérlegben.

31C14

Ügyfelekkel szembeni követelések
A befektetési szolgáltatási tevékenységből és a kiegészítő szolgáltatásból eredő valamennyi követelés.

31C15

Per alá vont követelések teljes értéke
A mérlegben szereplő követelésállományból az ügyfelekkel szembeni követelések azon része, amelyek bírósági per tárgyát képezik.

31C17

31C18


Peresített ügyekből eredő kötelezettségek
Valamennyi – nem kizárólag befektetési szolgáltatásból és kiegészítő szolgáltatásból eredő – peresített kötelezettség teljes értéke.
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek
A Bkr. 5. § (8) bekezdése szerinti tételek.

31C20

Átlagos állományi létszám (fő)
Átlagos statisztikai állományi létszám. A KSH előírásai szerint teljesített havi munkaügyi adatszolgáltatásban jelentett adatoknak megfelelően kell kitölteni.


31C21,
31C211, 31C212


31C221,
31C222,
31C223,


31C222



31C231,

31C232,

31C233

Közvetítők száma (db)
Függő ügynök (db)
Befektetési vállalkozás (db)
Ezt a három adatot a Bszt. 111. §-ának figyelembevételével kell meghatározni.

Közvetítők által szerzett ügyfelek száma az időszak végén (fő, illetve db)
Közvetítők által szerzett ügyfelek vagyona piaci értéken az időszak végén
Közvetítők részére kifizetett jutalék a tárgyhóban
Ezt a három adatot a Bszt. 111. §-a szerinti közvetítőkre vonatkozóan kell megadni.

Közvetítők által szerzett ügyfelek vagyona piaci értéken az időszak végén
A közvetítők által szerzett ügyfelek számláin nyilvántartott vagyon. Ha az ügyfelet eredetileg közvetítő szerezte, akkor az ilyen ügyfél által újonnan szerzett értékpapírcsomag piaci értékét is tartalmazza a 31C222 sor.
Befektetési vállalkozás (mint közvetítő) által a megbízók részére közvetített ügyfelek száma az időszak végén (fő, illetve db)
Befektetési vállalkozás (mint közvetítő) által a megbízók részére közvetített ügyfélvagyon piaci értéken az időszak végén
Megbízóktól közvetítői tevékenységért befolyt jutalék a tárgyhóban
Ezt a három adatot a befektetési vállalkozás azon tevékenységére vonatkozóan kel megadni, amelyet a Bszt. 111. §-a szerinti közvetítői minőségében végez.

1.13. 31D1 Tájékoztató adatok (2)
A tábla kitöltése
A devizában denominált értékpapírokat forintban kell szerepeltetni. Az átváltási árfolyam az adatszolgáltató számviteli politikájában meghatározott árfolyam, illetve ha ilyen nincs, akkor az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam. A jelentésben a fizikai készletet kell szerepeltetni.
A tábla sorai:

31D1011


31D1012


31D10213


31D10312

A nyújtott befektetési szolgáltatásból és kiegészítő szolgáltatásból eredő összes követelés
A nyújtott befektetési szolgáltatásból és kiegészítő szolgáltatásból eredő valamennyi követelés, a Bkr.-ben, Hitkr.-ben ilyen címen fennálló követelés.

A nyújtott befektetési szolgáltatásból és kiegészítő szolgáltatásból eredő összes tartozás
A nyújtott befektetési szolgáltatásból és kiegészítő szolgáltatásból eredő valamennyi tartozás, a Bkr.-ben, illetve a Hitkr.-ben ilyen címen fennálló kötelezettség.

A Bszt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás keretében kezelt, nyilvántartott, megbízói tulajdonú értékpapír-állomány.

Ügyfél tulajdonában lévő értékpapírok
A kölcsönadáskori nyilvántartási értéken kell szerepeltetni.

31D1041








31D10411




31D1042

Ügyfelek száma
Azon – jogi és nem jogi – személyek száma, akik valamely befektetési szolgáltatásra irányuló szerződéssel rendelkeznek az adatszolgáltatóval. Ha ugyanazon személy több szerződéssel vagy portfólióval is rendelkezik az adatszolgáltatóval, akkor is csak egyszer kell figyelembe venni.
Alapok és alapkezelők részére nyújtott szolgáltatás esetén, ha a szolgáltatás alapkezeléshez kapcsolódik, akkor az egyes alapokat, ha pedig portfóliókezeléshez kapcsolódik, akkor az egyes alapkezelőket kell egy személynek tekinteni.

Aktív ügyfelek száma
Aktív ügyfélnek minősül az az ügyfél, akinek ügyfélszámláján vagy értékpapírszámláján egyenleg szerepel, vagy aki az elmúlt egy évben valamilyen befektetési szolgáltatást (pl. befektetési tanácsadást) igénybe vett.

Vezetett ügyfél értékpapírszámlák száma (db)
A Tpt. 5. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti értékpapírszámlák száma.
Csak az olyan értékpapírszámlák (ezen belül csak az olyan TBSZ-, illetve NYESZ-értékpapírszámlák) számát kell megadni (a 31D1042, 31D10421, 31D10422 soroknál), amelyeken van állomány.


31D1043

Vezetett ügyfél pénzszámlák száma (db)
A Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja szerinti ügyfélszámlák száma. A hitelintézetnek a bankszámlának nem minősülő ügyfélszámlák számát kell megadnia. A 31D1043 sor adata nem lehet kisebb, mint a 31D10431 és a 31D10432 sorban jelentett adatok összege.

31D1052

Portfóliókezelt vagyon átvételkori piaci értéken
A portfóliókezelési tevékenységet végző társaság által átvett vagy rendelkezése alá került vagyon átvételkori piaci értéken. A bekövetkezett tőkeváltozásokat (az átadott eszköz mennyiségi változásait) figyelembe kell venni az érték kiszámításánál.

31D1053

Portfóliókezelt vagyon aktuális piaci értéken
A portfóliókezelt vagyon, a hónap utolsó napjára meghatározott piaci értéken. Mind a tőkeváltozásokat, mind pedig a hozamok hatásait tartalmazza az adat.



31D107,
illetve
31D109







31D112,
illetve
31D113



Tárgyhóban szabályozott piacon teljesült (illetve továbbított) megbízások száma összesen – azonnali ügyletek (db)
Tárgyhóban szabályozott piacon kívül teljesült (illetve továbbított) megbízások száma összesen – azonnali ügyletek (db)

Az ügyféltől felvett és továbbított megbízások, valamint az ügyfél javára végrehajtott megbízások. Nem kell figyelembe venni azokat a megbízásokat, amelyek csupán az ügyletek elszámolására vonatkoznak, vagyis amikor az ügyfél az adatszolgáltató bevonása nélkül, közvetlenül kötötte az ügyletet a partnerével.

Internalizálás a tárgyhóban

Rendszeres internalizálás a tárgyhóban
A 35B táblában jelentett forgalomból az internalizált, illetve rendszeres internalizálás keretében teljesített megbízások értéke.

1.14. 31D2 Idegen tulajdonú értékpapírok állománya piaci értéken és a tárgynapi értékpapírtranszferek
A tábla kitöltése
Az adatokat piaci értéken kell megadni. A piaci érték meghatározásához a CRR-ben előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni. A devizában denominált értékpapírok árát és ügyletértékét a 31D1 táblánál írtak szerint kell forintra átváltani. A jelentésben a fizikai készletet kell szerepeltetni.
A tábla sorai
31D21 Idegen tulajdonú értékpapírok állománya piaci értéken
A 31D21 sor, hasonlóan a 31D1 kódú tábla 31D1021 sorához, az idegen tulajdonú értékpapírok összesített állományát tartalmazza piaci értéken, csak a megbontásban különböznek egymástól. Ennek megfelelően, a nyilvántartásokban az alábbi elvi egyezőségeknek naponta teljesülniük kell:
-    a 31D1021 sor 1. oszlopában szereplő adat egyenlő a 31D21 sor 1-7. oszlopáig terjedő részösszeggel,
-    a 31D1021 sor 2. oszlopában szereplő adat egyenlő a 31D21 sor 8-14. oszlopáig terjedő részösszeggel, és
-    a 31D1021 sor 3. oszlopában szereplő adat egyenlő a 31D21 sor 15. oszlopában szereplő adattal.
31D22 Betranszferált értékpapírok
Ezen a soron az adott vonatkozási napon végrehajtott, más befektetési szolgáltató által vezetett számláról érkező értékpapírtranszferek közül csak azokat kell jelenteni, amelyek nem tranzakciók (ügyletek) végrehajtását jelentik (így az értékpapírtranszferrel párhuzamosan pénzmozgás sem történik, pl. egy ügyfél egy másik befektetési szolgáltatónál vezetett számlájáról transzferál értékpapírt az adatszolgáltatónál vezetett értékpapírszámlájára). A sort a fizikai készlet alapján kell tölteni, tehát csak azoknak a transzfereknek a figyelembevételével, amelyeknél az értékpapíroldali teljesítés ténylegesen megtörtént.
A harmadik fél letétkezelő által vezetett számláról érkező transzfereket nem kell jelenteni (harmadik fél letétkezelő az az intézmény, amelynél a befektetési szolgáltató a saját és ügyfelei pénzeszközeit és pénzügyi eszközeit ténylegesen, fizikailag elhelyezi, ahol a számláit vezeti).
Csak az idegen tulajdonú értékpapírokhoz kapcsolódóan kell jelenteni a más befektetési szolgáltató által vezetett számláról érkező értékpapírtranszfereket.
31D23 Kitranszferált értékpapírok
Kitöltésére a 31D22 sornál leírtak alkalmazandók azzal, hogy az ott szereplő transzferekkel ellentétes irányú értékpapírmozgásokra vonatkozó adatokat szükséges jelenteni.
A befektetési alapok besorolása a következő táblázatban szereplő, BAMOSZ által használt kategóriákba történik, kiegészítve a kockázati tőke- és magántőkealappal.
A befektetési alapok kategorizálása

A befektetési alapok kategóriái

A besorolás kritériumai

Likviditási alapok (ideértve a rövid lejáratú pénzpiaci alapokat is)

A portfólióban lévő eszközök súlyozott átlagos hátralévő futamideje a 60 napot, az eszközök súlyozott átlagos hátralévő élettartama a 120 napot nem haladhatja meg. Emellett az egyes értékpapírok hátralévő futamideje legfeljebb 397 nap lehet.

Pénzpiaci alapok

A portfólióban lévő eszközök súlyozott átlagos hátralévő futamideje a 6 hónapot, az eszközök súlyozott átlagos hátralévő élettartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. Emellett az egyes értékpapírok hátralévő futamideje legfeljebb 2 év, a legközelebbi kamat-meghatározási időpontig legfeljebb 397 nap lehet.

Rövid kötvényalapok

A portfólióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje 6 hónap és 3 év közötti.

Hosszú kötvényalapok

A portfólióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet.

Szabad futamidejű kötvényalapok

Olyan alapok, amelyek nem ragaszkodnak egy előre meghatározott durációs limithez.

Kötvénytúlsúlyos (vagy óvatos) vegyes alapok

A portfólióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya nem haladja meg a 35%-ot. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú) legfeljebb 20 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.

Kiegyensúlyozott vegyes alapok

A portfólióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya 35-65%. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú) legfeljebb 40 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.

Dinamikus vegyes alapok

A portfólióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya meghaladja a 65%-ot. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú) legfeljebb 40 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.

Részvényalapok

A portfólióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 80%-ot.

Árupiaci alapok

Azon alapok, amelyek legalább 50%-ban árupiaci kitettséget jelenítenek meg (ami lehet alapokon vagy származékos ügyleteken keresztül).

Abszolút hozamú alapok

Azon alapok, amelyek tőkepiaci környezettől független pozitív hozam elérésére törekednek, és kiinduló pontként a kockázatmentes hozam meghaladását tekintik.

Tőkevédett alapok

A Kbftv. 3. melléklet I. fejezet I. 1.14 pontja szerinti hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok.

Származtatott alapok

Azon származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a fenti alapok közé.

Közvetlen ingatlanokba fektető alapok

Azon alapok, amelyek az ingatlankitettséget közvetlen ingatlanok tartásával valósítják meg.

Közvetett ingatlanokba fektető alapok

Azon alapok, amelyek a 40 %-ot meghaladó ingatlankitettséget közvetett módon (alapokon, ingatlanrészvényeken stb.) keresztül valósítják meg.

1.15. 32A Befektetési vállalkozás - Eredménykimutatás
A tábla kitöltése
A tábla az adatszolgáltatónak – az érvényes számviteli előírások alapján összeállított – főkönyvi, illetve az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásain alapszik, de az adófizetési kötelezettség tekintetében év közben eltér az éves beszámoló eredménykimutatásától.
A ráfordításokat, költségeket az alapértelmezésnek megfelelően nem kell negatív előjellel ellátni. Ha azonban az adatszolgáltató jelentésében – a számlák aggregálása után – valamelyik ráfordítás vagy költség sor „követel”, illetve bevétel sor „tartozik” egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni.
Az egyes eredménysorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.
Az adatszolgáltatóra vonatkozó jogszabályban előírt céltartalékokat az esedékesség időpontjában (negyedév, mérleg fordulónapja stb.) meg kell képezni és el kell számolni. Az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor (az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően) a már megképzett tartalékok összege is változhat.
A 32A4-32A62 sorokat csak az éves, auditált jelentésben kell kitölteni.
32A113 Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei
A Bszt. 8. § (5) bekezdésében meghatározott tevékenységgel kapcsolatos bevételeket tartalmazza.
32A119 Nem befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai
A Bszt. 8. § (5) bekezdésében meghatározott tevékenységgel kapcsolatos ráfordításokat tartalmazza.
1.16. 32B Eredményadatok részletezése
A tábla kitöltése
A táblában az adatszolgáltató befektetési szolgáltatási, valamint portfóliókezelési tevékenységből származó bevételeit, illetve ráfordításait és költségeit kell szerepeltetni, a részletező soroknak megfelelő bontásban. Az ügynöki tevékenységet és a bizományosi tevékenységet a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályainak történő megfelelés alapján kell megkülönböztetni.
1.17. 32F0101 BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK IFRS-EK SZERINTI MÉRLEGE ─ ESZKÖZÖK
A „Készpénz” magában foglalja a forgalomban lévő, általánosan fizetésre használt forint- és külföldi bankjegyek és -érmék állományát.
A „Számlakövetelések központi bankokkal szemben” közé tartoznak a központi bankoknál tartott látra szóló követelések egyenlegei.
Az „Egyéb látra szóló betétek” tartalmazza a hitelintézeteknél tartott látra szóló követelések egyenlegét.
A „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” az adatszolgáltató tulajdonában lévő, értékpapírként kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok.
„Betétek”: a számlakövetelésnél és látra szóló betéteknél nem szerepeltetett, hitelintézeteknél betéti szerződés keretében elhelyezett betétek.
Az „Előlegek” sor tartalmazza azokat a tételeket, amelyek nem sorolhatók az EKB BSI rendelet szerinti hitelek közé. Ez a tétel többek között tartalmazza a függő tételek (pl. a befektetésre, átutalásra vagy elszámolásra váró összegek) és átvezetési tételek (pl. csekkek és beszedésre elküldött egyéb fizetési formák) követeléseinek teljes összegeit. A pénzügyi instrumentumokhoz tartozó előlegek nem tartalmazzák a termékre, szolgáltatásra adott előlegeket.
A „Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások” sor tartalmazza az IFRS-ek értelmében fedezeti elszámolás céljára tartott származtatott ügyleteket.
„Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések”: a leányvállalatokban, közös vállalkozásokban, valamint a társult vállalkozásokban lévő befektetések közül bekerülési értéken vagy az IAS 28 szerinti tőkemódszer használatával elszámolt befektetések (IAS 27 10. bekezdése), az IFRS 5 szerint értékesítésre tartottá minősített befektetések kivételével.
Az „Értékesítésre tartott befektetett eszközök és elidegenítési csoportok” tartalmára az IFRS 5 irányadó.
Azokat az eszközöket, amelyek nem pénzügyi eszközök, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg előbb meghatározott tételei közé, az „Egyéb eszközök” között kell feltüntetni. Az egyéb eszközök között szerepelhet arany, ezüst és egyéb áru, még akkor is, ha azokat kereskedési szándékkal tartják.
1.18. 32F0102 BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK IFRS-EK SZERINTI MÉRLEGE ─ KÖTELEZETTSÉGEK
A „Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” az adatszolgáltató által értékpapírként kibocsátott adósságinstrumentumok.
Az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” tartalmaznak minden olyan pénzügyi kötelezettséget, amely nem származtatott ügylet, rövid pozíció, felvett hitel vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
Az IFRS-ek értelmében az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” tartalmazhatnak pénzügyi garanciákat, ha azok értékelése vagy az eredménnyel szemben valós értéken [IFRS 9 4.2.1. bekezdés a) pontja] vagy a halmozott amortizációval csökkentett kezdeti bekerülési értéken [IFRS 9 4.2.1. bekezdés c) pont ii. alpontja] történik. A hitelnyújtási elkötelezettségeket akkor kell az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” között szerepeltetni, ha azok az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek [IFRS 9 4.2.1. bekezdés a) pontja], vagy azok a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb melletti hitelnyújtásra vonatkozó elkötelezettségek. [IFRS 9 2.3 bekezdés c) pontja, IFRS 9 4.2.1. bekezdés d) pontja]. E szerződésekből származó céltartalékokat [IFRS 9 4.2.1. d) pont i. és ii alpontja] az „Adott kötelezettségvállalásokra és garanciákra képzett céltartalékok” között kell feltüntetni.
Ha a hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák vagy egyéb adott kötelezettségvállalások eredménnyel szembeni értékelése valós értéken történik, a valós értékben bekövetkező változást, ideértve a hitelkockázat változása miatti változásokat, az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” között kell feltüntetni, és nem az „Adott kötelezettségvállalások és garanciák”-ra képzett céltartalékként.
Az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” emellett tartalmaznak fizetendő osztalékot, függő és átvezetési tételek tekintetében fizetendő összegeket, és értékpapír-tranzakciók vagy devizatranzakciók jövőbeli elszámolása tekintetében fizetendő összegeket (a fizetési határidő előtt megjelenített, tranzakciókra vonatkozó fizetési kötelezettségek).
A „Származtatott ügyletek – Fedezeti elszámolások” sor tartalmazza az IFRS-ek értelmében fedezeti elszámolás céljára tartott származtatott ügyleteket.
A „Nyugdíj és egyéb munkaviszony megszűnése utáni meghatározott juttatási kötelmekre” képzett céltartalékok közé tartoznak a meghatározott juttatásra vonatkozó nettó kötelezettségek összegei.
Az IFRS-ek értelmében az „Egyéb hosszú távú munkavállalói juttatásokra” képzett céltartalékok tartalmazzák az IAS 19 153. bekezdésében felsorolt hosszú távú munkavállalói juttatási programok hiányainak összegeit is. A rövid távú munkavállalói juttatásokból [IAS 19 11. bekezdés a) pontja], a meghatározott hozzájárulási programokból [IAS 19 51. bekezdés a) pontja] és a végkielégítésekből [IAS 19 169. bekezdés a) pontja] származó elhatárolt kiadásokat az „Egyéb kötelezettségek” között kell szerepeltetni.
Az „Adott kötelezettségvállalások és garanciák”-ra képzett céltartalék tartalmazza a kötelezettségvállaláshoz és garanciához kapcsolódó valamennyi céltartalékot, függetlenül attól, hogy értékvesztésüket az IFRS 9 szerint határozzák-e meg vagy céltartalékképzésük az IAS 37-nek megfelelően történik, illetve az IFRS 4 szerinti biztosítási szerződésként kezelik őket. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt elkötelezettségekből és pénzügyi garanciákból eredő kötelezettségek nem tüntethetők fel céltartalékként, bár hitelkockázathoz kapcsolódnak, hanem azokat „Egyéb pénzügyi kötelezettségek”-ként kell jelenteni.
A „Kérésre visszafizetendő jegyzett tőke” tartalmazza azokat az adatszolgáltató által kibocsátott tőkeinstrumentumokat, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek. A fióktelep itt mutatja ki a társaság központjával szembeni nettó kötelezettségeket (+/-).
Azokat a kötelezettségeket, amelyek nem pénzügyi kötelezettségek, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg meghatározott tételei közé, az „Egyéb kötelezettségek” között kell feltüntetni.
Az „Értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek” tartalmára az IFRS 5 irányadó.
1.19. 32F0103 BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK IFRS-EK SZERINTI MÉRLEGE ─ SAJÁT TŐKE
Az IFRS-ek előírásai értelmében a tőkeinstrumentumok azok a pénzügyi instrumentumok, amelyeket az IAS 32 annak minősít.
A „Jegyzett, de még be nem fizetett tőke” tartalmazza annak az adatszolgáltató által kibocsátott tőkének a könyv szerinti értékét, amelyet a részvényesek már lejegyeztek, de az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában még nem fizettek be.
Az „Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-eleme” tartalmazza az adatszolgáltató által kibocsátott összetett pénzügyi instrumentumok (vagyis az olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek kötelezettség- és sajáttőke-elemmel egyaránt rendelkeznek) sajáttőke-elemét, ha az a vonatkozó számviteli szabályozás szerint el van különítve (ideértve a többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó összetett pénzügyi instrumentumokat).
Az „Egyéb kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok” közé tartoznak azok a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, amelyek pénzügyi instrumentumok, kivéve a „Jegyzett tőkét” és az „Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-elemét”.
Az „Egyéb tőke” magában foglalja az összes olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumot, amely nem pénzügyi instrumentum, ideértve többek között a tőkeinstrumentumban teljesített részvényalapú kifizetési ügyleteket [IFRS 2 10. bekezdése].
Az „Átértékelési tartalék (IFRS-ekre való áttéréskor)” az IFRS-ek első alkalmazásából eredő tartalékok összegét tartalmazza, amelyeket nem oldottak fel más típusú tartalékok javára.
Az „Egyéb tartalék” sor tartalmazza a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetésekből nyereség vagy veszteség révén származó, az elmúlt évek során felhalmozott bevételek és ráfordítások összegét, amennyiben azokat a tőkemódszerrel számolják el, valamint a más tételekben nem szerepeltetett tartalékokat, tartalmazhat továbbá törvény és jogszabály által előírt tartalékot is.
A „(-) Saját részvények” soron kell szerepeltetni az adatszolgáltató által visszavásárolt sajáttőke instrumentumokat.
1.20. 32F02 BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK IFRS-EK SZERINTI ÁTFOGÓ JÖVEDELEMKIMUTATÁSA
A teljes átfogó jövedelem magában foglalja az „Eredménykimutatás” és az „Egyéb átfogó jövedelem” minden összetevőjét.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokból és a fedezeti elszámolások közé sorolt fedezeti ügyletekből eredő kamatbevételeket és kamatráfordításokat az egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönülten, a „Kamatbevételek” és „Kamatráfordítások” [„tiszta ár” (nettó ár)] között, vagy az ezen instrumentumkategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként [„piszkos ár” (bruttó ár)] kell feltüntetni. A „tiszta ár” vagy „piszkos ár”-ra vonatkozó megközelítést következetesen kell alkalmazni az eredménnyel szemben valós értéken értékelt valamennyi pénzügyi instrumentumra és a fedezeti elszámolások kategóriájához sorolt származtatott fedezeti ügyletekre.
Az adatszolgáltatónak a következő tételeket számviteli portfóliók szerinti bontásban is meg kell adnia:
1. „Kamatbevételek”;
2. „Kamatráfordítások”;
4. „Osztalékbevétel”;
7. „Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközökből és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó”;
19. „Módosítás miatti nyereség/ (-) veszteség, nettó”
21. „Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása”.
A tiszta ár alkalmazása esetén a fedezett pénzügyi instrumentumokból származó pontos kamatbevételek és kamatráfordítások megjelenítése érdekében a „Kamatbevételek _ Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök” és a „Kamatráfordítások_Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek” tartalmazza a kereskedési céllal tartott kategóriába besorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek gazdasági szempontból fedezeti instrumentumnak minősülnek, számviteli szempontból azonban nem.
Tiszta ár alkalmazása esetén a „Kamatbevételek _Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök” és a „Kamatráfordítások _Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek” tartalmazza továbbá valamely – az adott alkalomból valós értéken megjelölt – pénzügyi instrumentummal szembeni hitelkockázat vagy annak egy része kezeléséhez felhasznált, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívához kapcsolódó időarányos díjakat és egyenlegfizetéseket [IFRS 9 6.7. bekezdése].
Tiszta ár alkalmazása esetén a „Kamatbevétel _Származtatott ügyletek — Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat” és a „Kamatráfordítások _Származtatott ügyletek — Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat” tartalmazza a „fedezeti elszámolások” kategóriába besorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek kamatlábkockázatot fednek le, ideértve az ellentétes kockázati pozíciójú tételcsoportok fedezetei ügyleteit (nettó pozíció fedezete), amelyek fedezett kockázata az eredménykimutatás különböző sorain levő tételeket érint. Tiszta ár használata esetén ezeket az összegeket bruttó kamatbevételként és kamatráfordításként és azon fedezett tételekből származó pontos kamatbevételként és kamatráfordításként kell megadni, amelyekhez kapcsolódnak. Tiszta áron számítva, amennyiben a fedezett tételek kamatbevételt (-ráfordítást) generálnak, ezeket az összegeket kamatbevételként (-ráfordításként) kell feltüntetni akkor is, ha negatív (pozitív) összegről van szó.
A „Kamatbevételek _Egyéb eszközök” azon kamatbevételek összegét tartalmazza, amelyek nem szerepelnek a többi tétel között, például azokat a kamatbevételeket, amelyek a készpénz, a számlakövetelések központi bankokkal szemben, az egyéb látra szóló betétek, valamint az értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok kategóriákhoz kapcsolódnak, továbbá a meghatározott juttatási program nettó eszközeiből származó nettó kamatbevételeket.
A pénzügyi kötelezettségekhez kapcsolódó negatív effektív kamatot a kamatbevételek között „Pénzügyi kötelezettségekkel kapcsolatos kamatbevétel”-ként kell jelenteni. Az ezen a soron jelentett kötelezettségek kamatai növelik az adatszolgáltató hozamát.
A „Kamatráfordítások _egyéb kötelezettségek” az egyéb tételek közé nem tartozó kamatráfordítások összegét tartalmazza, például az értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportokba tartozó kötelezettségekhez kapcsolódó kamatráfordításokat, egy céltartalék könyv szerinti értékének az idő múlását tükröző növekedéséhez kapcsolódó kamatráfordításokat, vagy a meghatározott juttatási program nettó kötelezettségeiből származó nettó kamatráfordításokat.
A pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó negatív effektív kamatot a kamatráfordítások között „Pénzügyi követelésekkel kapcsolatos kamatráfordítás”-ként kell jelenteni. Az ezen a soron jelentett eszközök kamatai növelik az adatszolgáltató ráfordítását.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból származó osztalékbevételt – tiszta ár alkalmazása esetén – az ezen instrumentum kategóriákból származó egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönítve, „Osztalékbevétel”-ként, vagy – piszkos ár alkalmazása esetén – az ezen instrumentum-kategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként kell feltüntetni.
Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken megjelölt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból származó osztalékbevétel az időszak alatt kivezetett instrumentumokhoz kapcsolódó osztalékokat, továbbá az adatszolgáltatási időszak végén tartott instrumentumokhoz kapcsolódó osztalékokat foglalja magában.
A leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetésekből származó osztalékbevétel akkor tartalmazza az említett befektetések osztalékát, amennyiben azokat a tőkemódszertől eltérő módszer használatával számolják el.
A „Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (–) veszteség, nettó” a kereskedési céllal tartottként besorolt pénzügyi instrumentumok átértékeléséből vagy kivezetéséből származó nyereséget és veszteséget tartalmazza. Ez a tétel tartalmazza az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentum egésze vagy egy része hitelkockázatának kezelésére használt, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívákon keletkezett nyereséget és veszteséget, valamint a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökön és pénzügyi kötelezettségeken keletkezett osztalékot, valamint kamatbevételt és kamatráfordítást, piszkos ár alkalmazása esetén.
Az „Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy (-) vesztesége, nettó” sor tartalmazza az eredménykimutatásban az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt kötelezettségek saját hitelkockázata tekintetében megjelenített összeget is, amennyiben a saját hitelkockázat változásainak az egyéb átfogó jövedelemben való megjelenítése számviteli meg nem felelést eredményez vagy növeli azt [IFRS 9 5.7.8. bekezdése]. Ez a tétel tartalmazza továbbá az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt fedezett instrumentumok nyereségét és veszteségét, amennyiben a megjelölés célja a hitelkockázat kezelése, valamint az eredménnyel szemben valós értéken megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kamatbevételét és -ráfordítását, piszkos ár használata esetén.
Az „Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó” sor nem tartalmazza az olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokon keletkező nyereséget, amelyek esetében az adatszolgáltató intézmény úgy döntött, hogy azokat az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeli [IFRS 9 5.7.1. bekezdés b) pontja].
Amennyiben az üzleti modell megváltoztatása egy pénzügyi eszköz eltérő számviteli portfólióba való átsorolásához vezet, az átsorolásból származó nyereséget vagy veszteséget azon számviteli portfólió megfelelő soraiban kell feltüntetni, amelyekbe a pénzügyi eszközt átsorolták, a következőknek megfelelően:
-    amennyiben egy pénzügyi eszközt az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt számviteli portfólióba sorolnak át [IFRS 9 5.6.2. bekezdése], az átsorolásból eredő nyereségeket vagy veszteségeket a „Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (–) veszteség, nettó” tételben vagy a „Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy (-) vesztesége, nettó” tételben kell feltüntetni;
-    amennyiben egy pénzügyi eszközt az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába sorolnak át [IFRS 9 5.6.7. bekezdése], a korábban az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített, az eredménybe átsorolt halmozott nyereséget vagy veszteséget a „Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó” tételben vagy a „Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy (-) vesztesége, nettó” tételben kell feltüntetni.
A „Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (-) veszteségek, nettó” sor tartalmazza a fedezeti instrumentumokon és fedezett tételeken keletkező nyereségeket és veszteségeket, ideértve az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumoktól eltérő fedezett tételeken valamely valósérték-fedezeti ügyletben keletkező nyereségeket és veszteségeket, az IFRS 9 6.5.8. bekezdésének megfelelően. Tartalmazza továbbá valamely cash flow-fedezeti ügyletben a fedezeti instrumentumok valósérték-változásának nem hatékony részét. A cash flow-fedezeti ügyletek tartalékának átsorolását az „Eredménykimutatás” ugyanazon soraiban kell megjeleníteni, mint a fedezett tételekből eredő cash flow által eredményezetteket. A „Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (-) veszteségek, nettó” sor tartalmazza a nettó pozíciók fedezeti ügyletéből eredő nyereségeket is.
A „Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség” tartalmazza a nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereségeket és veszteségeket, kivéve ha az eszközök értékesítésre tartottnak vagy leányvállalatokba, társult vállalkozásokba, valamint közös vállalkozásokba történt befektetéseknek minősülnek.
A „Módosítás miatti nyereség vagy (-) veszteség, nettó” tartalmazza a pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értékének az újratárgyalt vagy módosított szerződéses cash flow-k tükrözése céljából történő kiigazításából eredő összegeket [IFRS 9 5.4.3. bekezdése és az A. függelék]. A módosításból származó nyereségek vagy veszteségek nem tartalmazzák a várható hitelezési veszteségek összegének módosításából eredő hatást, amelyet az „Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása” soron kell feltüntetni.
A „Céltartalékképzés vagy (-) céltartalékok feloldása. Adott kötelezettségvállalások és garanciák” sor tartalmazza az IFRS 9, az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartozó valamennyi kötelezettségvállalásra és garanciára képzett céltartalékok változását. Az IFRS-ek szerinti elszámolás esetén a valós értéken értékelt elkötelezettségek és pénzügyi garanciák valós értékében bekövetkezett bármely változást „Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy (-) vesztesége, nettó” soron kell feltüntetni. Következésképpen a céltartalékok tartalmazzák azon kötelezettségvállalások és garanciák értékvesztésének összegét, amelyek esetében az értékvesztés meghatározása az IFRS 9 szerint történik, vagy a céltartalékképzés megfelel az IAS 37-nek, illetve amelyeket az IFRS 4 értelmében biztosítási szerződésként kezelnek.
Az IFRS-ek szerinti elszámolás esetén az „Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása” tartalmazza a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak az IFRS 9 5.5. bekezdése szerinti értékvesztési szabályok alkalmazásából eredő értékvesztés miatti nyereségét vagy veszteségét, függetlenül attól, hogy az IFRS 9 5.5. bekezdése szerinti várható hitelezési veszteség becslése 12 hónapra vagy az élettartamra vonatkozik-e, ideértve a vevőköveteléseken, szerződéses eszközökön és lízingből származó követeléseken keletkező értékvesztési nyereséget vagy veszteséget [IFRS 9 5.5.15. bekezdése].
Az „Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása” tartalmazza továbbá azon leírt összegeket, amelyek a leírás időpontjában meghaladják az értékvesztés összegét, és ezért közvetlenül az eredményben kerülnek megjelenítésre veszteségként, valamint a korábban leírt, közvetlenül az eredménykimutatásban elszámolt összegek megtérülését.
A „Megszűnt tevékenységeknek nem minősülő, értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközökből és elidegenítési csoportokból származó nyereség vagy (-) veszteség” a megszűnt tevékenységeknek nem minősülő, értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközökből és elidegenítési csoportokból származó eredményt tartalmazza.
Az IFRS-ek szerinti elszámolás esetén a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget a „Megszűnt tevékenységek nyeresége vagy (-) vesztesége adófizetés előtt” soron kell jelenteni, amennyiben az IFRS 5 szerinti megszűnt tevékenységről van szó.
Az egyéb működési bevételek és ráfordítások tartalmazzák a következő tételeket: a valós érték modell alkalmazásával értékelt tárgyi eszközök valósérték-korrekciói, befektetési célú ingatlanokból származó bérletidíj-bevételek és közvetlen működési költségek, az operatív lízingből (kivéve a nem befektetési célú ingatlanokból) származó bevételek és ráfordítások, és a többi működési bevétel és ráfordítás.
Az egyéb működési bevétel tartalmazza az adatszolgáltató mint lízingbe adó által operatív lízingtevékenysége – kivéve a befektetési célú ingatlanként minősített eszközökkel folytatott ilyen tevékenységet – során kapott bevételeket, az egyéb működési ráfordítás pedig a nála az operatív lízinggel kapcsolatban felmerült költségeket. Az adatszolgáltató mint lízingbe vevő költségeit az „Egyéb adminisztrációs költségek” között kell feltüntetni.
Az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken értékelt arany, egyéb nemesfém-állományok és egyéb áruk kivezetéséből, átértékeléséből származó nyereséget és veszteséget az „Egyéb működési bevételek” vagy az „Egyéb működési ráfordítások” között kell feltüntetni.
Az IAS 27 10. bekezdése alapján a tőkemódszerrel elszámolt leányvállalatokba, társult vállalkozásokba, valamint közös vállalkozásokba történt befektetések eredményéből való részesedést [IAS 1 82. bekezdés c) pont] a „Leányvállalatokba közös vállalkozásokba, és társult vállalkozásokba történt befektetések nyereségéből vagy (-) veszteségéből való részesedés” soron kell szerepeltetni.
Az egyéb átfogó jövedelemkimutatás sor tartalmazza a tárgyidőszak során bekövetkező események hatására a saját tőkében bekövetkezett nem közvetlen változásokat.
Az egyéb átfogó jövedelem elemei olyan bevételi és ráfordítási tételek (beleértve az átsorolás miatti módosításokat is), amelyek nem minősülnek az IAS/IFRS-ek szerint eredménytételnek.
Külön sorokon kell bemutatni az eredménybe nem átsorolható és átsorolható tételeket.
1.21. 33SZLA Számlavezetők
A tábla kitöltése
Az adatszolgáltató harmadik személyeknél (e tábla tekintetében a továbbiakban: intézményeknél) vezetett, befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó valamennyi értékpapír- és pénzszámláját tartalmazza a jelentés. A korlátozott funkciójú pénzszámlákat is szerepeltetni kell, ha azok befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódnak.
A hónap végére vonatkozó saját és megbízói pénzeszközök, illetve értékpapírok egyenlegét számlavezetőnként, és azon belül számlaszámonként bontva kell jelenteni. Ha egyetlen számla van, ami ügyfél- és értékpapírszámlaként is funkcionál, akkor egyetlen soron lehet jelenteni a pénzeszközök és az értékpapírok egyenlegét is, a megfelelő azonosító (szerződésben foglalt számla azonosítója) megadásával.
A táblában valamennyi számlavezető partnert szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy a tárgyhó végén az adatszolgáltató az adott partnernél vezetett számláján ténylegesen rendelkezett-e pénz- vagy értékpapíregyenleggel. Ha a tárgyhó végén egy partnernél vezetett számla pénz- vagy értékpapíregyenlege nulla volt, akkor 0-t kell szerepeltetni.
A tábla oszlopai
1. oszlop: Számlavezető megnevezése: annak az intézménynek a neve, amelynél a szolgáltató saját, illetve az ügyfelek tulajdonában lévő pénzügyi eszközeit és pénzeszközeit elhelyezték. A számlavezető partner hivatalos, cégnyilvántartás szerinti cégnevét kell szerepeltetni. A táblában az adatszolgáltató részére ténylegesen nyilvántartást, számlát vezető szervezet nevét szükséges megadni, abban az esetben is, ha ezen partnerrel az adatszolgáltató nem áll közvetlen szerződéses kapcsolatban (pl. transfer agent-ek igénybevétele esetén).
2. oszlop: Számlavezető azonosító kódja: elsődlegesen az intézmény ISO 17442 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kódja [LEI-kód: Legal Entity Identifier (20 karakter)] . Ha a számlavezető nem rendelkezik LEI-kóddal, akkor az ISO 9362 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kódja [SWIFT/Bank Identifier Code (11 karakter)].
3. oszlop: Számlavezető országa: annak az országnak az ISO 3166 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kétbetűs kódja, amelyben a szolgáltató található.
4. oszlop: Számlavezető intézmény típusa: a lehetséges értékek: „K” = központi bank, „H” = hitelintézet, „E” = központi értéktár, központi szerződő fél, „B” = befektetési vállalkozás, „X” = egyéb.
5. oszlop: A számlavezető partnerkockázati besorolása: a számlavezető partnerkockázati besorolása alatt az adatszolgáltató által alkalmazott értékelő, minősítő rendszer alapján kapott értéket kell szerepeltetni, amely a partner rendszeres – legalább éves gyakoriságú, az MNB részére kötelezően megküldendő jelentésben részletezett – felülvizsgálatának eredményét tükrözi.
6. oszlop: Számlaszám: az oszlopban az adott számlavezetőnél vezetett számlák nemzetközi pénzforgalmi jelzőszámát (IBAN), ennek hiányában a belföldi pénzforgalmi jelzőszámot, ha ez nem áll rendelkezésre, akkor a számlavezető partnerrel – illetve a számla- vagy nyilvántartás vezetésre vonatkozóan – kötött szerződésben foglalt, vagy a rendszeres rekonsziliáció során használt számlakivonaton feltüntetett számlaazonosítót kell szerepeltetni.
7. és 8. oszlop: Pénzszámla egyenlege (Ft): a külföldi pénznemben fennálló számlaegyenlegek értékét a 31D1 táblánál leírtak szerint kell forintra átszámolni.
9. és 10. oszlop: Értékpapír számla egyenlege (Ft): az értékpapír fizikai készletének piaci értékét kell megadni. A piaci érték meghatározásához a CRR-ben előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni.
A külföldi pénznemben denominált értékpapírokat forintban kell szerepeltetni, a 31D1 táblánál leírtak szerint.
Ha az értékpapírszámlát vezető ügyfelek pénzeszközeit az MNB-nél (mint harmadik személynél) helyezték el, akkor ezeket a pénzeszközöket a tábla 8. oszlopában jelenteni kell.
Ugyanakkor, ha az MNB-nél vezetett saját számlán olyan összeg van, amely nem a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik, akkor azt nem kell a 7. oszlopban szerepeltetni.
1.22. 33LEZ OTC származékos piac – A nap során lezárt pozíciók adatai és 33NYIPO OTC származékos piac – Nyitott pozíciók adatai a nap végén
A táblák kitöltése
A táblákban csak a szabályozott piacon kívüli (OTC) kereskedés adatai szerepelnek. A táblák tartalmazzák az OTC-n lebonyolított összes olyan műveletet, amelyeket az adatszolgáltató a Bszt. 5. §-a szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység és az azt kiegészítő szolgáltatás keretében végez, tekintet nélkül a tőkeáttétel mértékére, és függetlenül attól, hogy ügyfél ügyletről vagy saját számlára végrehajtott ügyletről van-e szó. A tőkeáttétel mértékétől való függetlenség azt is magában foglalja, hogy azokat a műveleteket is jelenteni kell, amelyeknél a pozíció nyitásához minimálisan szükséges fedezetigény nulla, vagyis a tőkeáttétel mértéke (a pozíció főösszegének és a pozíció nyitásához minimálisan szükséges fedezetigény hányadosa) végtelen. Az összes ügyfélmegbízást figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy azokat az adatszolgáltató közvetlenül a piacon hajtotta végre, vagy pedig a saját számlával szemben. A saját számlára végrehajtott ügyfélmegbízások eredményeképpen az ügyfelek számláján nyilvántartott nyitott tőkeáttételes pozíciók adatait is jelenteni szükséges, ezen pozíciók adatait az ügyfelek irányából kell jelenteni. Nem kell jelenteni a szolgáltató azon saját számlás pozíciót, amelyek nem ügyfélmegbízások végrehajtásához kapcsolódnak.
A letétigényre vonatkozó adatoknál az adott pozíció megnyitásához, illetve nyitva tartásához minimálisan szükséges fedezetigény összegét kell szerepeltetni.
A veszteségre vonatkozó adatokat is pozitív számmal kell jelenteni (tekintettel arra, hogy külön oszlopban szerepelnek a nyereség-, illetve a veszteségadatok).
Ha egy nyitott ügyletnek csak egy részét zárják le, akkor a 33LEZ kódú táblában az eredeti ügyletnek csak azt a részét kell szerepeltetni, amelyet lezártak (a kötéskori elvi főösszeg megfelelő részét kell jelenteni). A 33NYIPO kódú táblában pedig az eredeti ügyletnek azt a részét kell jelenteni, amely továbbra is nyitott (a kötéskori elvi főösszeg megfelelő részét, illetve a nap végi elvi főösszeget).
A 33LEZ és a 33NYIPO kódú táblában az ügyleteket nem lehet összevonni.
Az árfolyamok alkalmazása: a kötéskori elvi főösszeg megadásakor a kötés napján érvényes árfolyamot kell használni. A lezárt pozíció eredményét a pozíció zárásakor érvényes árfolyamon kell átszámítani, a pozíció nyitása utáni befizetéseket a befizetés napján érvényes árfolyamon, míg a nap végi adatokat (a 33NYIPO kódú tábla 14-18. oszlopának adatait) a tárgynapi árfolyamon.
33LEZ OTC származékos piac – A nap során lezárt pozíciók adatai
Az adatokat ügyfelenként, és azon belül pozíciónként kell jelenteni. Az opciós ügyletek esetében csak a lehívott opciókra vonatkozó adatokat kell szerepeltetni, a lejárt opciókra vonatkozókat nem. A tábla tartalmazza a day trade ügyleteket is.
A tábla oszlopai
1. oszlop: Számlavezető megnevezése: annak az intézménynek a neve, amelynél a szolgáltató saját, illetve az ügyfelek tulajdonában lévő pénzügyi eszközeit, pénzeszközeit elhelyezték, és az adott pozíciót nyilvántartják.
2. oszlop: Ügyfél kódja: az adatszolgáltató által az ügyfél azonosítására használt kód. Saját számlára végrehajtott ügylet esetén a saját BIC kódot kell megadni. A saját számlával szemben végrehajtott ügyfélmegbízás esetén is az ügyfél kódját kell szerepeltetni, tehát ugyanúgy kell jelenteni, mint általában az ügyfélmegbízások végrehajtása esetén.
3. oszlop: Ügyfél minősítése: a Bszt. 47-51. §-ában előírtak szerint.
A lehetséges értékek: „L” = lakossági ügyfél, „SZ” = szakmai ügyfél, „E” = elfogadható partner. Saját számlás pozíció esetén nem kell kitölteni. A saját számlával szemben végrehajtott ügyfélmegbízás esetén is az ügyfélre vonatkozó információt kell megadni.
4. oszlop: Ügyfél kockázati profilja: a Bszt. 44. és 45. §-a alapján – az előzetes tájékozódási kötelezettség keretén belül – kitöltött megfelelési, illetve alkalmassági teszt eredményeként az ügyfél kockázati profilját jelző fokozat. Az intézmény egyedi értékelési rendszerében használt kategóriának megfelelő fokozatot kell megadni. A lehetséges értékek: „1”, „2”, „3” stb., illetve a „kockázati kategóriába nem besorolt” kategória esetén „0”. Saját számlás pozíció esetén nem kell kitölteni.
5. oszlop: A mögöttes termék típusa
A lehetséges értékek: „F” = két nem major deviza, „Fm1” = két major deviza, „Fm2” = egy major deviza, „E” = részvény, „B” = állampapír, „J” = kamatláb vagy hozam, „I” = (nem major) index, „Im” = major index, „K” = kötvény, „C”= kriptodeviza, „A” = áru, „Ag” = arany, „X” = Egyéb. Azoknál a kamatcserés ügyleteknél is „J”-t kell szerepeltetni, ahol a kamatcsere mellett devizacserére is sor kerül. Az Fm1, Fm2, Im és Ag megjelölések az ESMA-nak a különbözeten alapuló ügyletekkel és a bináris opciókkal kapcsolatos termékintervenciós határozatairól szóló értesítése
(https://www.esma.europa.eu/sites/default/files/library/esma35-43-1135_notice_of_pi_decisions_on_cfds_and_binary_options_hu.pdf ) I. mellékletének következő pontjaiban szereplő termékeknek felelnek meg: Fm1 = (a), Fm2 = (b) (ii), Im = (b) (i), Ag = (b) (iii).
6. oszlop: A mögöttes termék megnevezése: az OTC ügylet tárgyát képező pénzügyi eszköz alaptermékének neve.
7. oszlop: A mögöttes termék ISIN kódja: az ESMA FIRDS regiszterben szereplő azonosító. Ha a mögöttes terméknek nincs azonosítója az ESMA FIRDS regiszterben, akkor 0-t (nullát) kell jelenteni.
8. oszlop: Ügylet megnevezése: kizárólag a következő megnevezések használhatók: bináris opció, call (nem bináris) opció, put (nem bináris) opció, határidős (forward) ügylet, csereügylet (swap), különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás (CFD), rolling spot.
9. oszlop: A pozíció jellege (H/R): a lehetséges értékek: „H” = hosszú, „R” = rövid.
10. oszlop: A pozíció nyitásának napja: a dátumot „éééé.hh.nn” formátumban kell megadni.
11. oszlop: A pozíció zárásának napja: a dátumot „éééé.hh.nn” formátumban kell megadni.
13. oszlop: Tőkeáttétel mértéke a pozíció nyitásakor: a tőkeáttétel mértékét egész számra kerekítve kell megadni. Ha az ügylet kötése limitre történik, nem pedig biztosítékra, akkor 1-et kell szerepeltetni.
14. és 15. oszlop: Az ügyfél szempontjából a lezárt pozíció bruttó nyeresége, illetve vesztesége: a pozíció lezárásának napján érvényes aktuális árfolyamon kell a nyereség/veszteség adatokat megadni.
16. oszlop: Letétigény összege a pozíció nyitásakor: az ügyfél által a pozíció nyitásához minimálisan elhelyezni szükséges letét összege. Ha az ügylet kötése limitre történik, nem pedig biztosítékra, akkor nullát („0”) kell szerepeltetni. Portfólió szintű fedezettség esetén a fedezetigényt a pozíciók elvi főösszege arányában kell allokálni.
17. oszlop: A pozíció nyitása utáni befizetések: a pozíció nyitva tartásához történt befizetések összege. A portfóliókezelés keretében kötött ügyletek esetében nem kell jelenteni.
18. oszlop: Portfóliókezelt: a lehetséges értékek: portfóliókezelés keretében kötött ügylet esetén „I”, egyéb esetben „N”.
33NYIPO OTC származékos piac – Nyitott pozíciók adatai a nap végén
A tábla adatait ügyfelenként, és azon belül pozíciónként kell megadni. A pozíciók egymással szemben nem nettósíthatók.
A tábla oszlopai
1-8. oszlop: kitöltésük a 33LEZ kódú tábla 1-8. oszlopánál leírtak szerint történik.
9. oszlop: A pozíció nyitásának napja: a dátumot „éééé.hh.nn” formátumban kell megadni.
11. oszlop: A pozíció jellege (H/R): a lehetséges értékek: „H” = hosszú, „R” = rövid.
12. Letétigény összege a pozíció nyitásakor: kitöltése a 33LEZ kódú tábla 16. oszlopánál leírtak szerint történik.
13. és 18. oszlop: a tőkeáttétel mértékét egész számra kerekítve kell megadni. Ha az ügylet kötése limitre történik, nem pedig biztosítékra, akkor 1-et kell szerepeltetni.
15. oszlop: Letétigény összege a nap végén: kizárólag az adott pozíció fedezetigényének megfelelő fedezetet kell szerepeltetni. Ha az ügylet kötése limitre történik, nem pedig biztosítékra, akkor nullát („0”) kell jelenteni. Portfólió szintű fedezettség esetén a fedezetigényt a pozíciók elvi főösszege arányában kell allokálni.
19. oszlop: Portfóliókezelt: a lehetséges értékek: portfóliókezelés keretében kötött ügylet esetén „I”, egyéb esetben „N”.
1.23. 34A Értékpapír kölcsönzés
A tábla kitöltése
A táblában a tárgyidőszak alatt lezárt értékpapír-kölcsönzési ügyleteket kell intézménytípusonként összesítve feltüntetni. A tárgyidőszak végén fennálló ügyletek adatait nem kell jelenteni. A 2. oszlop kitöltésénél a CRR-ben előírt értékelési szabályok az irányadók.
1.24. 35A Havi forgalmazási jelentés – szabályozott piaci kereskedés adatai
A tábla kitöltése
A Bszt. 6. §-ában meghatározott pénzügyi eszközökre tőzsdén kötött, ügyfélmegbízásra végrehajtott [Bszt. 5. § (1) bekezdés b) pont] vagy továbbított [Bszt. 5. § (1) bekezdés a) pont], illetve a saját számlás kereskedelmi tevékenység havi forgalmi adatait kell jelenteni, a táblában meghatározott eszközbontásban.
A táblában a tőzsdén és a multilaterális kereskedési rendszeren (MTF-en) kötött ügyleteket kell jelenteni, függetlenül attól, hogy az EU területén működnek-e vagy sem. Minden más ügyletet a 35B kódú táblában kell jelenteni.
A „továbbított megbízás” oszlop azokat az ügyleteket tartalmazza, amelyeknél az ügyféltől kapott megbízást nem az adott befektetési szolgáltató hajtja végre, hanem azt továbbadja egy másik befektetési szolgáltatónak, aki ténylegesen végrehajtja a megbízást.
A forgalom számbavételekor a kötés napja számít.
Mind a vételi, mind az eladási ügyleteket figyelembe kell venni, és összegzett – nem nettósított – árfolyamértéken, forintra átszámítva kimutatni. A forintra való átváltás a 31D1 kódú táblánál leírtak szerint történik.
A forgalmi adatokat – a saját számlás és a megbízás alapján végrehajtott ügyletekre egyaránt – minden adatszolgáltatónak magának kell jelentenie, függetlenül attól, hogy a tőzsdei kereskedéshez kapcsolódó elszámolási szolgáltatásokat általános, illetve egyéni klíringtagként vagy alklíringtagként veszi-e igénybe.
Az általános klíringtag csak a saját számlás, és a saját ügyfelei megbízása alapján teljesített (illetve továbbított) forgalmat jelenti.
Amelyik ügyletben HUF szerepel (pl. EUR/HUF, USD/HUF vételi vagy eladási ügylet), azt a forintügyletek közé kell besorolni.
1.25. 35B Havi forgalmazási adatok – szabályozott piacon kívüli kereskedési adatai
A tábla kitöltése
A táblát a 35A kódú táblánál leírtak szerint kell kitölteni.
A saját számláról végrehajtott ügyfélmegbízásokat a szerződés függvényében a saját számlás forgalom vagy a megbízás alapján végrehajtott forgalom oszlopban kell szerepeltetni.
A saját számláról végrehajtott ügyfélmegbízás a „szerződés függvényében” lehet saját számlás forgalom (ha az ügyletről adás-vételi szerződés születik az intézmény és az ügyfele között), és lehet megbízás alapján végrehajtott forgalom (ha az ügyletről megbízási szerződés születik az intézmény és az ügyfele között, és az intézmény – mint internalizáló – saját számláról teljesíti a megbízást).
A táblában nem kell jelenteni a repót és a kölcsönügyleteket sem. (Azok valóságos tartalma ugyanis más, mint a „normál” forgalmi ügyleteké.)
35B2 sor: Pénzpiaci eszközök összes azonnali forgalma
Az értékpapírokon kívüli egyéb pénzpiaci eszközök azonnali forgalmát kell jelenteni.
35B34 sor: Egyéb származtatott ügyletek
Itt kell jelenteni pl. a CFD-ügyleteket.
1.26. 35C Havi kereskedési adatok partnerek, illetve megbízók szerint, a továbbított forgalom nélkül
A tábla kitöltése
A táblát a 35A, illetve 35B kódú táblánál leírtak szerint kell kitölteni.
A saját számlára lebonyolított forgalmat a partner szerint, míg a bizományosi ügyleteket a megbízó szerint kell megbontani (devizabelföldi, illetve devizakülföldi kategóriára).
A tábla a továbbított forgalom adatait nem tartalmazza.
1.27. 37A Portfólió elemzés – minősítés
A minősítési kategóriák és az azokba történő besorolás szabályai
Problémamentesnek minősíthetők azok a követelések, illetve készletek, amelyről valószínűsíthető, hogy azok értéke megtérül, illetve az adatszolgáltatónak abból vesztesége nem származik, továbbá követelés esetén a tőke-, illetve kamattörlesztési késedelme a tíz napot nem haladja meg, vagy ha várhatóan veszteség kapcsolódik hozzá, akkor a rendelkezésre álló fedezet arra teljes mértékben fedezetet nyújt.
Külön figyelendőnek minősíthetők az olyan követelések és készletek, amelyekkel kapcsolatosan veszteség a minősítés időpontjában még nem valószínűsíthető, de az adatszolgáltató olyan információ birtokába került, amely következtében az adott kockázatvállalás az általánostól eltérő kezelést igényel. Ebbe a kategóriába tartoznak azok a tételek is, amelyek esetében a befektetési hitel típusa, az adós személye következtében különleges kezelést igényel, de a minősítés időpontjában konkrét, veszteségre utaló tényező még nem jelentkezett. A tételt abban az esetben kell ebbe a kategóriába sorolni, ha az itt említett bizonytalansági tényezők miatt esetlegesen felmerülő, fedezettel nem fedett veszteség nem haladja meg a tétel értékének 10%-át.
Átlag alattinak minősíthetők az olyan követelések és készletek, amelyek esetében a minősítés időpontjában bizonytalan mértékű veszteség valószínűsíthető, illetve, amelyek a szokásosnál magasabb kockázatúnak minősülnek az adós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzete, illetve a készlet piaci értéke alapján, továbbá a követelés késedelmi ideje a tíz napot meghaladja, de a harminc napot nem éri el, feltéve, hogy a fedezettel nem fedett várható veszteség meghaladja a tétel értékének 10%-át, de nem nagyobb 30%-nál.
Kétesnek minősíthetők azok a követelések, illetve készletek, amelyek esetében egyértelműen megállapítható, hogy az az adatszolgáltatónak a jövőben veszteséget okoz, de a veszteség mértéke a minősítés időpontjában még nem ismert, továbbá a követelés törlesztési késedelme tartós (legalább kilencven napot meghaladó) vagy rendszeres, feltéve, hogy a rendelkezésre álló fedezetekkel nem fedett várható veszteség mértéke meghaladja a tétel értékének 30%-át, de nem nagyobb 70%-nál.
Rossznak minősíthető a követelés, illetve a készlet, ha
a) az adós a törlesztési kötelezettségét rendszeresen nem teljesíti, annak többszöri felszólítás után sem tesz eleget, illetve a készlet piaci értéke annak könyv szerinti értékét nem fedezi vagy eladhatatlansága miatt piaci értékkel nem rendelkezik, feltéve, hogy a tétel kapcsán jövőben várható, fedezettel nem fedett veszteség előreláthatóan meghaladja a tétel értékének 70%-át,
b) az ügyfél, partner ellen felszámolási eljárás indult meg (kivéve azokat a követeléseket, amelyek a felszámolási eljárás során keletkeztek) és az a) pont szerinti mértékű veszteség valószínűsíthető, amelyet a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedez.
A táblában használt fogalmak
Könyv szerinti érték (nettó): a bruttó könyv szerinti érték értékvesztéssel csökkentett értéke.
Bruttó könyv szerinti érték: követelés esetében a bekerülési érték még nem törlesztett összege, készlet esetében a beszerzési érték.
Mérlegen kívüli tétel céltartalékkal csökkentett értéke: a mérlegen kívüli tétel nyilvántartás szerinti értékének a megképzett céltartalékkal történő csökkenetésével megkapott „fiktív” érték.
A tábla kitöltése
A táblában a Bkr. 8. § (3) bekezdése alapján minősítendő követelések értékét a részletező sorok szerinti bontásban kell jelenteni. Nem kell szerepeltetni azokat az állományokat, amelyek a hivatkozott rendelet szerint nem tartoznak minősítési kötelezettség alá.
Az egyes minősítési kategóriákban egyaránt fel kell tüntetni az állományok könyv szerinti értékét és az állományok könyv szerinti bruttó értékét.
A mérlegen kívüli tételeknél a nyilvántartási érték céltartalékkal csökkentett értékét, valamint a nyilvántartási értéket kell szerepeltetni.
Az elszámolt értékvesztést és az értékvesztés visszaírását a 37B1 kódú táblában, a céltartalékképzést és a megképzett céltartalék feloldását a 37B2 kódú táblában kell szerepeltetni.
1.28. 37C Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos adatok
A táblában az adatszolgáltató által a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni.
A táblában a tárgynegyedévre vonatkozó és az év elejétől halmozott adatokat kell szerepeltetni.
A devizában felmerülő állományi adatokat a tárgynegyedév végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon átszámított forint összegen kell megadni.
A devizaügyletet az adott tranzakció lebonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.
A táblában használt fogalmak
-    kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti természetes személy;
-    kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti természetes személy;
-    kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a Pmt. 4. § (4) bekezdése szerinti természetes személy;
-    tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany.
A tábla sorai
37C1 Nem teljeskörűen átvilágított ügyfél
A tárgynegyedév végén azon ügyfelek száma, amelyeknél az adatszolgáltatónak nem áll rendelkezésére ügyfeléről a Pmt. 7-10. §-ában előírt és annak megfelelő összes szükséges adat és nyilatkozat a tényleges tulajdonosról, illetve a kiemelt közszereplői státuszra vonatkozóan.
37C11 ebből: ügyfélkövetelés
A 37C1 sorból az ügyfélköveteléshez kapcsolódó adatokat kell feltüntetni. Ügyfélkövetelés összege: az ügyfél összes követelése az adatszolgáltatóval szemben. Az ügyfélkövetelés nem nettósítható.
A „Fő, ill. darab” oszlopban az ügyfelek számát kell megadni.
37C12 ebből: ügyfélkötelezettség
A 37C1 sorból az ügyfélkötelezettséghez kapcsolódó adatokat kell feltüntetni. Ügyfélkötelezettség összege: az ügyfél összes tartozása az adatszolgáltatóval szemben. Az ügyfélkötelezettség nem nettósítható.
A „Fő, ill. darab” oszlopban az ügyfelek számát kell megadni.
37C2 Összes ügyfél-átvilágítás
A tárgyidőszakban lefolytatott normál, egyszerűsített és fokozott ügyfél-átvilágítások összesített száma. Amennyiben az ügyfél átvilágítása során azonos eljárásban egyidejűleg több kapcsolódó személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése, valamint nyilatkoztatása is megtörténik (például: képviselő, rendelkezésre jogosult, meghatalmazott, kedvezményezett), azt egy átvilágítási eljárásnak kell tekinteni.
A 37C2 sorban szereplő adatokat a 37C21, a 37C22, illetve a 37C23 kezdetű sorokban három szempont szerint kell tovább bontani: az ügyfél-átvilágítás mélységére való tekintettel, a Pmt. 6. §-ának megfelelően, illetve a Pmt. 22-24. §-a szerint. Az utóbbi két alábontás nem teljes körű.
37C211 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás
A Pmt. 15. §-a alapján, a Pmt. 65. §-ában meghatározott belső szabályzatban rögzített esetekben lefolytatott egyszerűsített ügyfél-átvilágítások száma.
37C212 Fokozott ügyfél-átvilágítás
A Pmt. 16-17. §-a alapján lefolytatott fokozott ügyfél-átvilágítások száma.
37C2121 37C212-ből: kiemelt közszereplő ügyfél (PEP) átvilágítása
Azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyeknél az adatszolgáltató a Pmt. 9/A. §-a alapján megállapította, hogy az ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül.
37C2122 37C212-ből: kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy átvilágítása
A 37C212 sorból azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyeknél az adatszolgáltató a Pmt. 9/A. §-a alapján megállapította, hogy az ügyfél kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, vagy vele közeli kapcsolatban álló személynek minősül.
37C2123 37C212-ből: nem személyes ügyfél-átvilágítás
A 37C212 sorból azon ügyfél-átvilágítások száma, ahol az ügyfelek az adatszolgáltatónál nem jelentek meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, így az átvilágítás a Pmt. 17. §-ában foglalt intézkedések mellett történt meg.
37C213 Normál ügyfél-átvilágítás
Az átvilágítás alapeljárását meghatározó, a Pmt. 7-10. §-ában rögzített szabályok alapján lefolytatott átvilágítások száma.
37C221 Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás
Azon átvilágítások száma, ahol az új ügyfelet a Pmt. 6. § (1) bekezdés a) pontja alapján világították át.
37C222 Négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás miatti átvilágítás
Azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyeknél az ügyfeleket a tárgynegyedévben a Pmt. 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján amiatt világította át az adatszolgáltató, mert négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakciót kezdeményeztek, az ügyleti megbízást megelőzően az adatszolgáltató nem létesített velük üzleti kapcsolatot, és átvilágításukra még nem került sor. Az adatszolgáltató belső eljárásrendjétől függően egy eseti ügyfél átvilágítása több alkalommal is megtörténhet. A ténylegesen lefolytatott átvilágítási eljárások számát, illetve az ügyleti megbízások forintösszegét kell feltüntetni.
37C223 Egymással ténylegesen összefüggő, négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű, több ügyleti megbízás miatti átvilágítás
Azon átvilágítások száma, ahol az ügyfeleket a tárgynegyedévben a Pmt. 6. § (2) bekezdése értelmében amiatt világították át, mert a Pmt. 3. § 37. pontjában meghatározott ténylegesen összefüggő több olyan ügyleti megbízást kezdeményeztek, amelyek együttes összege elérte vagy meghaladta a négymillió-ötszázezer forintot. Az adatszolgáltató belső eljárásrendjétől függően egy eseti ügyfél átvilágítása több alkalommal is megtörténhet. A sorban a ténylegesen lefolytatott átvilágítási eljárások számát, illetve az ügyleti megbízások forintösszegét kell szerepeltetni.
37C231 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele
A Pmt. 22-24. §-a szerinti, más szolgáltató által végzett és az adatszolgáltató által elfogadott átvilágítások száma.
37C232 Közvetítő által végzett átvilágítás
A Bszt. 111. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott közvetítők által végzett átvilágítások száma.
37C3 10 millió forintot elérő vagy meghaladó készpénz ki- és befizetések
Az adott negyedévben készpénzben teljesített azon ügyletek száma, illetve teljes forintösszege, amelyek értéke elérte a tízmillió forintot.
37C4 Saját bejelentések
Az adatszolgáltató által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az adott negyedévben küldött bejelentések összesített száma, illetve a bejelentések teljes forintösszege. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.
37C411 37C4-ből: a Pmt. 30. §-a alapján pénzmosás gyanúja miatt tett bejelentések
A 37C4 sorból az adatszolgáltató által pénzmosás gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés a) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, adott negyedévben küldött bejelentések száma és a bejelentések teljes forintösszege. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.
37C412 37C4-ből: a Pmt. 30. §-a alapján terrorizmus finanszírozása gyanúja miatt tett bejelentések
A 37C4 sorból az adatszolgáltató által terrorizmus finanszírozása gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés b) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, adott negyedévben küldött bejelentések száma és a bejelentések teljes forintösszege. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.
37C413 37C4-ből: a Kit. alapján tett bejelentések
A 37C4 sorból az adatszolgáltató által a Kit. 4. § (1) bekezdése, illetve 14. § (8) bekezdése alapján a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, illetve a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az adott időszakban küldött bejelentések száma és a bejelentések teljes forintösszege. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.
37C42 Bejelentésekből külföldi fizetőeszközben lebonyolított ügyletek
Azokat az ügyleteket kell szerepeltetni, amelyeket az adatszolgáltató devizában (pl. átutalás kezdeményezése és fogadása, konverzió), illetve valutában (pl. pénzváltás, készpénzátutalás) bonyolított le.
37C5 Bejelentésekből: 4 munkanapra felfüggesztett tranzakciók
Azon bejelentéseket kell szerepeltetni, amelyek esetében az adatszolgáltató a Pmt. 34. § (1) bekezdése és 35. § (1) bekezdése alapján felfüggesztést alkalmazott.
37C51 37C5-ből: az adatszolgáltató által kezdeményezett felfüggesztések
A 37C5 sorból azon bejelentések, amelyek esetében az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 34. § (1) bekezdése alapán az adatszolgáltató kezdeményezte.
37C52 37C5-ből: pénzügyi információs egységként működő hatóság által kezdeményezett felfüggesztések
A 37C5 sorból azon bejelentések, amelyek esetében az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 35. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság kezdeményezte.
A 37C51 és 37C52 sorok összege kiadja az adatszolgáltató által a tárgynegyedévben alkalmazott összes felfüggesztés számát.
37C53 37C5-ből: pénzügyi információs egységként működő hatóság kérésére meghosszabbított felfüggesztések
A 37C5 sorból azon bejelentések, amelyek esetében az adatszolgáltató a Pmt. 35. § (3) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság jelzésére a felfüggesztést meghosszabbította.
37C6 Bíróság, nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, lefoglalt követelések
A bíróság, illetve a nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, illetve lefoglalt ügyfélkövetelések száma és összege.
37C7 Terrorista, illetve szankciós listák alapján zárolt követelések
Azon ügyfelek számát és azok teljes ügyfélkövetelését kell szerepeltetni, amelyeknél az adatszolgáltató általi zárolásra azért került sor, mert az ügyfél valamely, az adatszolgáltató által alkalmazott terrorista, illetve szankciós listán szerepelt, és ezt az adatszolgáltató a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak mint illetékes hatóságnak bejelentette.
37C8 Privátbanki ügyfélkapcsolat létesítése
Azon ügyfelek száma, akikkel az adatszolgáltató a tárgynegyedévben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló MNB rendelet szerint, vezetői jóváhagyás mellett létesített privátbanki üzleti kapcsolatot.
1.29. 37D Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatok
A táblában az adatszolgáltató tulajdonosi szerkezetéről, ügyfeleiről, valamint az általa a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni.
A táblában a tárgyév végi állapotot tükröző adatokat kell szerepeltetni.
A táblában használt fogalmak
-    kettős felhasználású termék: a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti, a hivatkozott tanácsi rendelet I. mellékletét képező jegyzékben szereplő termék;
-    kiemelt kockázatú ország: a Pmt. 3. § 31. pontja szerinti ország;
-    kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti természetes személy;
-    kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti természetes személy;
-    kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: Pmt. 4. § (4) bekezdése szerinti természetes személy;
-    tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany;
-    tulajdonos: azon természetes vagy jogi személy, illetve szervezet, amely a szolgáltatóban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékát birtokolja.
A tábla sorai
37D01 Kiemelt kockázatú országban nyilvántartott tulajdonosi kör
Az adatszolgáltató azon tulajdonosainak száma, akik, illetve amelyek kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel, illetve ezen országokban kerültek bejegyzésre, nyilvántartásba vételre.
37D02 Kiemelt kockázatú országban bejegyzett képviselet, fióktelep vagy tulajdonosi érdekeltség
Az adatszolgáltató és tulajdonosa kiemelt kockázatú országban nyilvántartott, illetve bejegyzett képviselete, fióktelepe mellett szerepeltetni kell azon pénzügyi szolgáltatókat is, amelyekben az adatszolgáltató vagy tulajdonosainak tulajdonosi részesedése nagyobb tíz százaléknál.
37D03 Kiemelt közszereplő ügyfél (PEP)
Azon ügyfelek tárgyév végi száma, amelyekről az adatszolgáltató a Pmt. 9/A. §-a alapján megállapította, hogy kiemelt közszereplőnek minősülnek.
37D04 Kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy
Azon ügyfelek tárgyév végi száma, amelyekről az adatszolgáltató a Pmt. 9/A. §-a alapján megállapította, hogy az ügyfél kiemelt közszereplő Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti közeli hozzátartozója, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül.
37D06 Kiemelt kockázatú országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfelek (beleértve a 37D05 sort is)
Azon ügyfelek száma – beleértve a 37D05 sort is –, akik kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel, illetve ezen országokban kerültek bejegyzésre, nyilvántartásba vételre.
37D08 Nem állami vagy önkormányzati tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság ügyfelek
Az állami vagy önkormányzati tulajdonban nem álló, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9/F. §-a szerinti nonprofit gazdasági társaságnak minősülő ügyfelek száma.
37D10 Ingatlanforgalmazással foglalkozó ügyfelek
A Pmt. 3. § 17. pontja szerinti ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző ügyfelek száma.
37D11 Szerencsejáték szervezéssel foglalkozó ügyfelek
Azon ügyfelek száma, akik, illetve amelyek hatósági engedélyhez kötött játékkaszinót, kártyatermet működtetnek vagy szerencsejáték szervező tevékenységet folytatnak.
37D12 Bizalmi vagyonkezelő ügyfelek
Azon jogi személyiségű ügyfelek száma, amelyek a Ptk. 6:310. §-a szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelői tevékenységet folytatnak.
1.30. 37FA Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I. és
37FB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.
A táblákban használt fogalmak:
Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.
Panasz: az adatszolgáltató befektetési szolgáltatási tevékenységével és kiegészítő szolgáltatásával kapcsolatos magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, fogyasztóktól érkezett, vagy fogyasztók által előterjesztett panaszok, amelyeket a panaszkezelésről szóló jogszabályok a panasznyilvántartó rendszerben rögzíteni rendelnek el.
37FA Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.
A tábla a panaszok témája szerinti bontásban tartalmazza az adatszolgáltatóhoz a befektetési szolgáltatási tevékenységgel és kiegészítő szolgáltatással kapcsolatosan a tárgyidőszakban érkezett panaszok számát.
A tábla oszlopai
A 24. oszlopban szereplő, tárgyidőszakban nyilvántartásba vett panaszügyek panasztípusok szerinti bontását az 1-23. oszlopok tartalmazzák. A tábla kitöltése során minden, a tárgyidőszakban érkezett panaszt egyszer kell figyelembe venni, vagyis az egyes panasztípusokba besorolt panaszok összesített darabszámának meg kell egyeznie a tárgyidőszakban érkezett panaszok összesített darabszámával (a 37FA1,24 mező értékével). Ennek érdekében, ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.
Árfolyam
-    egyes tranzakcióknál az árfolyam konkrét mértékének kifogásolása,
-    az ügyfél szerint nem megfelelő árfolyam alkalmazása a kalkulációban,
-    az árfolyam nem megfelelő figyelembevétele vagy figyelmen kívül hagyása egy-egy pénzügyi instrumentum értékének meghatározásánál,
-    árfolyamváltozás kifogásolása,
-    minden egyéb, az árfolyammal kapcsolatos panasz.
Egyoldalú szerződésmódosítás
Az ügyféllel kötött szerződés kamatának, díjának, minden egyéb költségnek vagy feltételnek a módosítása.
Elektronikus szolgáltatás
Azok a panaszok, amelyek kifejezetten az elektronikus eszköz nem kielégítő működésére, rendszerbeli hiányosságára vonatkoznak.
Elszámolás
Azok a panaszok, amelyek elszámolási vitát eredményeznek egyes tranzakciókkal (pénztári ki-befizetés, átutalási-átvezetési megbízás, akkreditív-nyitás, beszedési megbízás, tőzsdei és OTC adásvételi és portfólió-kezelési megbízások stb.) kapcsolatosan.
IT rendszerhiba
Olyan, a szolgáltató informatikai háttér-rendszerére vonatkozó panasz, amely nem tartozik az elektronikus szolgáltatás kategóriába, így különösen a számlavezető- és nyilvántartási rendszer hibájára, elérhetetlenségére vonatkozó panasz.
Jogosulatlan tevékenység
Az MNB engedélyének hiányában végzett engedélyköteles tevékenységgel kapcsolatos panaszok.
Ösztönzők
A Bszt., valamint a 15/2017. (VI. 30.) NGM rendelet értelmében a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatás, illetve kiegészítő szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban csak akkor fogadhat el, fizethet, illetve nyújthat bármilyen díjat, jutalékot, illetve nem pénzbeli előnyt, amennyiben ezek az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségét növelik. Ebben a kategóriában a fogyasztóktól beérkezett azon panaszokat kell feltüntetni, amelyek az ösztönzőkkel kapcsolatosak (ideértve az ösztönzőkre vonatkozó tájékoztatást is).
Jutalék, költség, díj mértéke
A befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan, vagy egyéb címen felszámított jutalék, költség, díj mértéke vagy új díj bevezetése miatti panasz.
Kamat, hozam mértéke
A befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó kamat, illetve hozam mértékének kifogásolása.
Megbízás teljesítése
Azok a panaszok, amelyek egyes tranzakciók hibás vagy elmaradt teljesítéséből erednek.
Nyilvántartási hiányosság
A megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli és informatikai háttér hibáira, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák (hibás bizonylat, beadvány elvesztése stb.) miatti panaszok.
Pénzügyi visszaélés
Minden olyan beadvány, amelynek tárgya bűncselekmény elkövetésének (például csalás, pénzmosás) gyanúját veti fel.
Számlaegyenleg vitatása
Minden olyan fogyasztói panasz, amely arra vonatkozik, hogy a fogyasztónak nyújtott bármely kimutatás ellentmondásban áll bármely más, a szolgáltatótól származó kimutatással vagy egyéb bizonylattal.
Szolgáltatás minősége
Az ügyfelekkel szemben tanúsított magatartás, udvariatlan kiszolgálás, nehezen elérhető ügyintézők, ügyintézés lassúsága stb.
Tájékoztatási hiányosság
-    szerződéskötés előtt: ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy az ügyfelet az adatszolgáltató hiányosan, tévesen vagy bármilyen egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, az ügyfelet terhelő többletköltségekről, vagy bármilyen olyan tényezőről, amely az ügyfél szempontjából lényeges lehet a megfelelő üzleti döntéshozatalához; ide tartozik továbbá, ha a panasz arra irányul, hogy nem történt meg a fogyasztó arra vonatkozó figyelmeztetése, hogy a megfelelési teszt alapján az egyes konkrét megbízás szerinti pénzügyi eszköz vagy ügylet nem megfelelő számára ;
-    szerződéskötés után (szerződés fennállása alatt): ha a panasz a szerződéskötés utáni időszakban történt tájékoztatási hiányosságra vonatkozik, pl. szerződéses feltételek változásával, kondícióváltozással, jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos téves, illetve hiányos tájékoztatás;
-    szerződés megszűnéséhez kapcsolódóan: ha a panasz a szerződés megszűnésével kapcsolatos vagy már megszűnt szerződéssel kapcsolatos hiányos, téves vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatásra vonatkozik.
Előzetes tájékozódási kötelezettség
A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján előírt alkalmassági, illetve megfelelési teszt elvégzésével, értékelésével és eredményével kapcsolatosan megfogalmazott panasz. Itt kell feltüntetni azokat a panaszokat is, amelyek az alkalmassági jelentéssel/nyilatkozattal kapcsolatosan fogalmaznak meg kifogásokat (ideértve: a jelentés/nyilatkozat átadásának elmaradását, késedelmes átadását, tartalmára vonatkozó észrevételeket).
Megbízás végrehajtását követő tájékoztatás
A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a befektetési szolgáltatási tevékenység keretében végrehajtott megbízást követő tájékoztatással (ideértve annak teljesítését, tartalmát, késedelmes teljesítését vagy teljesítésének hiányát) összefüggésben keletkező valamennyi panasz. Itt kell szerepeltetni azokat a panaszokat is, melyek arra vonatkoznak, hogy az adatszolgáltató nem tesz eleget a Bszt. 68-69/A. §-ában meghatározott valamely utólagos tájékoztatási kötelezettségének.
Titoktartás
A jogszabály által védeni rendelt tény, információ, adat (így különösen az értékpapírtitok) adatszolgáltató általi jogosulatlan kiadását, felhasználását, hozzáférhetővé tételét kifogásoló panasz, ide nem értve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság feladatkörébe tartozó, személyes adatok kezelését kifogásoló panaszokat.
Ügynök
Az adatszolgáltató ügynökének tevékenységével kapcsolatos panaszok.
Méltányossági kérelem
Díjakkal, költségekkel, jutalékokkal, megbízásokkal stb. kapcsolatos kérelmek elintézésére tett panaszok.
Egyéb
Minden, a fenti kategóriákba nem sorolható panasz.
A tábla sorai
37FA11 Befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos
A Bszt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi tevékenységgel összefüggésben érkezett panaszok.
37FA111 Megbízás felvétele és továbbítása
A Bszt. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység.
37FA112 Megbízás végrehajtása az ügyfél javára
A Bszt. 4. § (2) bekezdés 46. pontjában meghatározott tevékenység.
37FA113 Portfóliókezelés
A Bszt. 4. § (2) bekezdés 53. pontjában meghatározott tevékenység.
37FA114 Befektetési tanácsadás
A Bszt. 4. § (2) bekezdés 9. pontjában meghatározott tevékenység.
37FA115 Jegyzési garanciavállalás
A Bszt. 4. § (2) bekezdés 33. pontjában meghatározott tevékenység.
37FA116 Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység
A Bszt. 5. § (1) bekezdés g)-i) pontja szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységek.
37FA12 Kiegészítő szolgáltatással kapcsolatos panasz
A Bszt. 5. § (2) bekezdésében meghatározott valamennyi szolgáltatással összefüggésben érkezett panasz.
37FA121 Pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése
A Bszt. 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás.
37FA122 Letétkezelés, értékpapírszámla vezetése, értékpapír nyilvántartása, az ügyfélszámla vezetése
A Bszt. 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatás.
37FA123 Befektetési hitel nyújtása
A Bszt. 5. § (2) bekezdés c) pont szerinti szolgáltatás.
37FA124 Egyéb kiegészítő szolgáltatás
A Bszt. 5. § (2) bekezdés d)-h) pontja szerinti szolgáltatások.
37FA13 Árutőzsdei szolgáltatással kapcsolatos
A Bszt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységgel kapcsolatos panasz.
37FA14 Egyéb tevékenységgel kapcsolatos
Minden olyan tevékenységre vagy szolgáltatásra vonatkozó panasz, amely a fenti kategóriákba nem sorolható.
37FB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.
A tábla sorai
37FB1 Tárgyidőszakban lezárt panaszügyek száma összesen
Az összesített adat megadása mellett a panaszkezelés időtartama és a panaszügyek megalapozottsága szerinti megbontásban is jelenteni kell a lezárt panaszok számát.
37FB2 Folyamatban lévő panaszügyek száma az időszak végén
A tárgyidőszak végén még lezáratlan, folyamatban lévő panaszügyek száma.
37FB31 Panaszügyekkel, panaszkezeléssel foglalkozó személyek száma (fő)
Azon személyek száma, akik teljes munkaidőben foglalkoznak az intézmény érdekében a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb jogviszony keretében). A tárgynegyedév végi állományi létszámot kell megadni.
37FB33 Kártérítés kifizetésével érintett szerződések száma (db)
Azon szerződések vagy megbízások darabszáma, amelyekre vonatkozóan az adatszolgáltató kifizette a 37FB32 sorban szereplő kártérítési összeget.
37FB34 Fogyasztók száma az időszak végén (fő)
Azon, fogyasztónak minősülő személyek száma, akik valamely befektetési szolgáltatásra irányuló szerződéses jogviszonyban állnak az adatszolgáltatóval. Ha ugyanazon személy több szerződéssel vagy portfólióval is rendelkezik az adatszolgáltatónál, akkor is csak egyszer kell figyelembe venni.
37FB341 Aktív fogyasztók száma az időszak végén (fő)
Azon fogyasztók száma, akiknek ügyfélszámláján vagy értékpapírszámláján egyenleg szerepel, vagy akik az elmúlt negyedévben valamilyen befektetési szolgáltatást (pl. befektetési tanácsadást) igénybe vettek. Ha ugyanazon fogyasztó számára értékpapírszámlát és ügyfélszámlát is vezet az adatszolgáltató, csak egyszer kell figyelembe vennie a fogyasztót.
37FB35 Fogyasztók részére vezetett értékpapírszámlák száma (db)
A fogyasztók részére vezetett, a Tpt. 5. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti értékpapírszámlák száma.
37FB36 Fogyasztók részére vezetett pénzszámlák száma (db)
A fogyasztók részére vezetett, a Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja szerinti ügyfélszámlák száma.
37FB39 Fogyasztókkal a tárgynegyedév folyamán kötött, pénzügyi eszközökre vonatkozó szerződések száma (db)
A pénzügyi eszközökre vonatkozó szerződések közé tartozik pl. az OTC vétel/eladás, befektetési jegy vétele/visszaváltása, bizományosi vétel/eladás, aukció, jegyzés.
1.31. 37G Informatikai adatok
A tábla az adatszolgáltató informatikai rendszerének működési kontroll környezetével kapcsolatos adatokat mutatja be.
Az „Igen/Nem” jellegű kérdéseknél a lehetséges értékek: „I”, „N”.
Az időpontra vonatkozó kérdéseknél konkrét dátumot kell megadni.
A tábla sorai
37G01 Az intézmény létszámadatai
A 37G01 kezdetű sorok a negyedév végi létszámadatokat tartalmazzák.
37G061 Az intézménynél külső auditor által lefolytatott utolsó informatikai vizsgálat jelentésének készítője és tárgya
Ha több ilyen jelentés is készült a tárgynegyedévben, akkor az informatikai rendszer biztonságának ellenőrzése szempontjából legjelentősebb jelentés készítőjét és tárgyát kell megadni.
37G08 Elérhetőségi adatok
A 37G08 kezdetű sorokat akkor kell kitölteni, ha az adatszolgáltatónak van informatikai vezetője, illetve biztonsági felelőse.
37G091 Az intézmény fő tevékenységét kiszolgáló nyilvántartási rendszer megnevezése
A fő tevékenységet kiszolgáló nyilvántartási rendszer itt az adatszolgáltató ügyfélszámla-, eszköz- és tranzakció-nyilvántartásának informatikai rendszerét jelenti.
37G093 Az intézmény által használt portfóliókezelő rendszer megnevezése
Ha az adatszolgáltató más rendszerben kezeli a saját portfólióját és az ügyfelek portfólióit, akkor mindkettőt szerepeltetni kell.
37G11 Felhőszolgáltatás
A felhőszolgáltatás fogalmát, valamint a 37G11 sor alábontó soraiban kért információk magyarázatát a közösségi és publikus felhőszolgáltatások igénybevételéről szóló 4/2019. (IV. 1.) MNB ajánlás, valamint az Európai Bankhatóság 2017. december 20-i, a felhőszolgáltatóknak történő kiszervezésről szóló ajánlásai (EBA/REC/2017/03) tartalmazza. Amennyiben az adatszolgáltató több felhőszolgáltatást vesz igénybe, akkor a válaszokat több blokk kitöltésével kell megadni. Egy mezőn belüli felsorolás esetén az adatokat pontosvesszővel (;) kell elválasztani.
1.32. 37H Befektetési alapok és portfóliók limitsértései
A tábla kitöltése
A tábla a letétkezelt befektetési alapok esetében a befektetési jegy sorozatok limitsértéseit, továbbá a letétkezelt portfóliók – beleértve a befektetési és a pénztári portfóliókat is – limitsértéseit tartalmazza, instrumentumonként. A táblában a tárgynegyedévi limitsértéseket kell szerepeltetni.
A limitsértés akkor minősül passzívnak, ha a piaci árfolyamok (ideértve a devizák, áruk, értékpapírok, ingatlanok, származtatott ügyletek árfolyamát) mozgása vagy értékpapír-kölcsönzési ügylet óvadékának portfólióba kerülése, a befektetési jegyek visszaváltása vagy vásárlása, illetve a befektetési alapkezelő befektetési döntéshozatali és végrehajtási tevékenységén kívül álló ok következtében sérülnek a kezelési szabályzatban meghatározott befektetési limitek. Minden más esetben a limitsértés aktív limitsértésnek minősül.
A tábla oszlopai
1. oszlop     A befektetési alapot vagy portfóliót kezelő megnevezése.
3. oszlop    Befektetési alap esetében a befektetési jegy sorozat ISIN kódja, portfólió esetében az egyedi azonosításra alkalmas számlaszám. Ha a portfóliónak nincs számlaszáma, akkor az adatszolgáltató által használt belső kód.
Ha a limitsértés nem csak egy adott sorozatnál, hanem a befektetési alap egészénél következett be, a limitsértést abban az esetben is valamennyi érintett sorozatra külön-külön jelenteni kell.
4. oszlop    A limit típusa: „T” törvényi limit esetén, vagy „B”, ha belső szabályzatban (kezelési szabályzatban, portfóliókezelési szerződésben, vagyonkezelési irányelvekben) található a limit.
5. oszlop    A limitszabály szöveges leírása, legfeljebb 512 karakter hosszúságban. A limitszabály rövidített szövegezéssel is megadható, de abban meg kell jelölni a vonatkozó jogszabályi rendelkezést, illetve a kezelési szabály vonatkozó pontját is.
6. oszlop    Az 5. oszlopban megadott limitszabály szerint a limit minimum, illetve maximum értéke. Ha egy befektetési szabály alsó és felső korlátot egyaránt tartalmaz, akkor csak annak a korlátnak az értékét kell megadni, amelyik sérült. Azt nem kell jelezni, hogy alsó vagy felső korlátról van-e szó. Például, ha a befektetési korlát 5-20%, és az alsó korlát sérült, akkor a 6. oszlopba „5%” kerül. Példa egy összetettebb korlátra: ha a befektetési korlát a MAX-index átlagos hátralévő futamideje + 0,5 év, és ez egyenlő 3,2 évvel, akkor a 6. oszlopba „3,2"-et kell beírni.
7. oszlop    A limitet sértő instrumentum megnevezése. Értékpapír esetében az értékpapír rövid neve; pénzforgalmi számla vagy bankbetét esetében a számlavezető megnevezése; ingatlan esetében az ingatlan címe; hitel esetében a kölcsönnyújtó megnevezése. Származtatott ügylet, pozíció esetében a megnevezésnek utalnia kell a származtatott ügylet típusára, a 33LEZ kódú tábla 6. oszlopához kapcsolódó kitöltési előírásban részletezettek szerint. Ha nem egy instrumentum okozta a limitsértést, akkor a limitet sértő eszközosztályt kell megadni, az 50A táblában szereplő bontást alkalmazva, a lehető legpontosabban. Például, a részvények az 50A következő alábontó soraiban jelenhetnek meg: 50A0511, 50A0521, 50A061, 50A071. Ha az érintett részvények mindegyike az 50A0511 sorba tartozik, akkor a „szabályozott piacon vagy más elismert piacon jegyzett részvény” megnevezést kell szerepeltetni.
8. oszlop    Értékpapírok esetében az ISIN kód, pénzforgalmi számla vagy bankbetét esetében a számlavezető intézmény ISO 9362 nemzetközi szabvány szerint meghatározott azonosító kódja [SWIFT/Bank Identifier Code (11 karakter)], ingatlan esetén az ingatlan helyrajzi száma, származtatott ügylet, pozíció esetében a nyilvántartási kódja. Ha a 7. oszlopban nem konkrét eszköz, hanem egy eszközosztály szerepel, akkor a 8. oszlopban lévő mezőt üresen kell hagyni.
9. oszlop    A limitszabály megsértésének első napja.
10. oszlop    A limitszabály megsértésének utolsó napja. Ha a negyedév végén még mindig fennáll a limitsértés, akkor üresen kell hagyni.
11. oszlop    A limittől való legnagyobb eltérés mértéke, 2 tizedesjegy pontossággal, előjelhelyesen. Ugyanazt a mértékegységet kell alkalmazni, mint amelyik a limitszabályban szerepel. Abban az esetben például, ha az alsó limit 5%, és 2,87%-ra csökkent az adott instrumentum aránya, a 11. oszlopban „-2,13%”-ot kell szerepeltetni. Ehhez hasonlóan, ha a felső 20%-os limit sérül, és az adott instrumentum aránya 22,87%, akkor „2,87%”-ot kell beírni.
12. oszlop A típus lehetséges értékei: befektetési alap – „BA”, pénztári portfólió – „PP”, egyéb – „E”. A pénztári portfólióba az Öpt. szerinti pénztárakat, valamint az Mpt. szerinti magánnyugdíjpénztárakat kell besorolni. Minden portfóliót, amelyik nem tartozik a befektetési alapok, illetve a pénztári portfóliók közé sem, az egyéb („E”) kategóriába kell sorolni.
1.33. 39AE Ügyfél- és saját eszközök hely szerinti kimutatása
A tábla kitöltése
A mezőket az adatszolgáltató saját nyilvántartásai alapján, bizonylatokkal (a KELER Központi Értéktár Zrt. elektronikus vagy papír alapú kimutatásai és egyebek) igazolható adatokkal, a tárgyhó végére vonatkozóan kell kitölteni.
A tábla oszlopai

1. oszlop

A tárgyhó végén az árutőzsdei szolgáltató pénztárában lévő, az áruügyletekkel kapcsolatos pénzeszközök.

2. oszlop

A tárgyhó végén az árutőzsdei szolgáltató hitelintézeti pénzforgalmi számláin lévő, az áruügyletekkel kapcsolatos pénzeszközök.

3. oszlop

A KELER Központi Értéktár Zrt.-nél vezetett különböző számlák (megbízói és saját, alapletét- és árkülönbözeti számlák, megbízói alszámlák) egyenlegei (állampapírok esetén befogadási értéken vett) összege.

4. oszlop

Az árutőzsdei szolgáltató saját értéktárában elhelyezett (saját és ügyfél tulajdonú) értékpapírok tényleges készlete.

5. oszlop

A külső letétben elhelyezett értékpapírok értékét kell kimutatni a letéti igazolás szerinti értéken.

A tábla sorai

39AE111

Megbízók pénze
A pozitív egyenleggel (pénzköveteléssel) rendelkező ügyfelek követeléseinek összege. Ez az összeg nem csökkenthető a negatív egyenleggel (pénzkötelezettséggel) rendelkező ügyfelek kötelezettségével.

39AE121

Saját pénzeszközök
A KELER Központi Értéktár Zrt. pénzszámlák (ideértve az Alapszintű Pénzügyi Fedezetet, Kollektív Garancia Alapot stb. is, de ide nem értve a vételár letéti számlát) összegéből le kell vonni a megbízók pénzét (39AE111), ide nem értve a vételár letéti számlák megbízókat megillető összegeit.

39AE2

Saját tőke
Az árutőzsdei szolgáltatói tevékenységet nem kizárólagos tevékenységként végző társaságok ebbe a sorba a törvény szerinti minimális szavatoló tőkét írják be akkor, ha szavatoló tőkéjük meghaladja a Bszt. 105. § (2) bekezdése szerinti minimális szavatoló tőke összegét. Ha saját tőkéjük nem éri el a Bszt. szerinti minimális értéket, akkor szavatoló tőkéjük tényleges értékét kell feltüntetniük.

1.34. 39KC KELER Központi Értéktár Zrt. - Ügyfél- és saját tulajdonú értékpapír-állomány
A tábla kitöltése
A táblát tulajdonos és hely szerinti bontásban kell teljeskörűen elkészíteni. A „fizikai készleteket” kell jelenteni, a felsorolás értékpapír-fajtánként történik. A sorok kitöltésének általános szabályaira a 30C kódú táblánál leírtak az irányadók.

4. oszlop

Valamennyi – a KELER Központi Értéktár Zrt.-nél vezetett számlán, illetve saját értéktárban lévő – értékpapírt fel kell tüntetni.

5. oszlop

A más központi értéktárnál (nem a KELER Központi Értéktár Zrt.-nél), illetve elszámolási szolgáltatást nyújtó intézményeknél elhelyezett értékpapírok mennyiségét a letéti igazolás mennyiségi egységében kell kimutatni.


6. oszlop

A letéti igazolás mennyiségi egységében kell kimutatni.

7. oszlop

Az értéktárból vagy egyéb külső letétből kiszállított és a nyilvántartásból kivezetett azon értékpapírokat kell feltüntetni, amelyeket rendeltetési helyükön még nem vettek nyilvántartásba.

1.35. KELERPE - KELER Központi Értéktár Zrt. pénzszámla egyenleg (a deviza egységében)
Az egyes szolgáltatók pénzszámla egyenlegein kívül a jelentés tartalmazza a KELER Központi Értéktár Zrt. saját állományát, valamint a KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt. állományát is.
A tábla oszlopai
5-8. oszlop    Az adott deviza egységében szerepelnek az adatok.
4. és 9. oszlop    Az adatokat – az MNB által a vonatkozási napra vonatkozóan közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámítva – forintban kell megadni.
1.36. KELERER – KELER Központi Értéktár Zrt. értékpapír számla
KELERA2 – KELER Központi Értéktár Zrt. - Bruttó kereskedési állomány
A táblák kitöltésére vonatkozó, az adatszolgáltatóval egyeztetett előírásokat az MNB megküldi a KELER Központi Értéktár Zrt.-nek.
1.37. KELERAP – KELER Központi Értéktár Zrt. - Állampapír tranzakciós adatok
A tábla oszlopai
1. oszlop    Az értékpapír ISIN azonosítója, az ISO 6166-os szabványnak megfelelő 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító.
2. oszlop    A KELER Zrt. szabályzata szerinti „T nap”, „éééé.hh.nn” formátumban.
3. oszlop    A KELER Zrt. szabályzata szerinti „Elszámolási nap”, „éééé.hh.nn” formátumban.
4. oszlop    Az ügylet könyvelésének napja, „éééé.hh.nn” formátumban.
5. oszlop    Az ügylet benyújtásának ideje, az ISO 8601 szerinti „hh:mm:ss” időformátumban.
6. oszlop    Az eladó KSH-törzsszáma (az adószám első 8 számjegye).
7. oszlop    A vevő KSH-törzsszáma (az adószám első 8 számjegye).
8. oszlop    Az ISO 4217-es szabvány szerinti, 3 karakteres pénznemkód.
9. oszlop    A tranzakcióban szereplő értékpapírok össznévértéke (darabszám×névérték), a deviza egységében kifejezve.
10. oszlop    bruttó ár, a névérték százalékában (pl. 102,36% esetén: 102,36).
11. oszlop    „MTS” vagy „OTC”, ahol MTS: az Euro MTS által működtetett, Bszt. szerinti multilaterális kereskedési rendszer (MTF) megnevezése.
2. Konszolidált táblák
31KA Összevont felügyeleti mérleg – Eszközök,
31KB Összevont felügyeleti mérleg – Források és
32KA Összevont eredménykimutatás
A táblák kitöltése
Az összevont mérleget és eredménykimutatást a kitöltési előírásoknak az egyedi mérlegre, illetve eredménykimutatásra vonatkozó rendelkezései figyelembevételével, a Bkr. szabályai szerint kell kitölteni.

4. melléklet a 39/2019. (XI. 20.) MNB rendelethez8

MHKT_8.PDF

5. melléklet a 39/2019. (XI. 20.) MNB rendelethez9

A befektetési alap és a befektetési alapkezelő felügyeleti jelentéseire vonatkozó kitöltési előírások
I.
A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok
1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések
A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt rövidítéseket az 1. melléklet 2. pontja, a fogalmak értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.
2. A felügyeleti jelentés formai követelményei
2.1. A Kbftv. hatálya alá tartozó befektetési alapok éves beszámolóját tartalmazó pdf formátumú fájlokat az ERA rendszeren belül az „E-ügyintézés - Tőkepiac/Felügyelés/Felügyelés” útvonalon elérhető „Tőkepiaci felügyelet” űrlaphoz történő csatolás útján kell beküldeni.
2.2. A felügyeleti jelentés további formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.
3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei
A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja határozza meg.
II.
A táblákra vonatkozó részletes szabályok
1. Az 50A és az 50W kódú táblákat a nyilvánosan létrehozott befektetési alapok esetében naponta vagy hetente kell jelenteni. A nettó eszközértéket hetente vagy annál ritkábban megállapító, nyilvánosan létrehozott alapoknál a nettó eszközértéket az adatszolgáltatást megelőző hét utolsó munkanapjára kell megállapítani, amely a nettó eszközérték vonatkozási napja is egyben.
A zártkörűen létrehozott alapok havonta jelentenek.
50A Befektetési alap nettó eszközértékének megállapítása
A tábla kitöltése
A tábla a nettó eszközértéket és az egy jegyre jutó nettó eszközértéket befektetési jegy sorozatonként tartalmazza. Az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket 6 tizedesjegy pontossággal kell megadni.
Az illikvid eszközök elkülönítésével képzett sorozatot nem sorozatként, hanem önálló alapként kell jelenteni.
A tábla vonatkozási ideje a forgalmazás-elszámolási nap.
A táblát forintban kell kitölteni. A forinttól eltérő devizában denominált pénzügyi eszközöket, pénzeszközöket, követeléseket és kötelezettségeket a vonatkozási napon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
A táblában az 50A158 sorkódig az alap egészére vonatkozó adatokat kell jelenteni.
Az 50A21-50A29 sorkódú ismétlő blokkok a befektetési jegy sorozatonkénti adatokat tartalmazzák.
A sorozatoknál szereplő követelések és kötelezettségek kimutatásánál a nettó eszközértékben szereplő elhatárolt értéket kell feltüntetni.
Az ismétlő blokkon belüli egyéb követelés sorba akkor kell adatot írni, ha az egyéb követelésekből a sorozatra jutó rész egyértelműen elkülöníthető.
A tábla tartalmazza mindazon eszközöket, amelyekbe az alapok a 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet. szerint befektethetnek.
Az állampapírok – a limiteknek megfelelően – az OECD és a nem OECD állampapírok csoportjába sorolandók.
A tábla oszlopai
1. oszlop: A befektetési alapban lévő egyes eszközök neve, az 50A01 és 50A02 kezdetű soroknál a számlavezetők megnevezése. Az 50A02 kezdetű sorok esetében a számlavezető megnevezését ki kell egészíteni a betét lejárati dátumával is, a következő formátumban: bank neve, ÉÉÉÉHHNN (pl.: XYZ Bank, 20200621). Az 50A13 kezdetű soroknál az ingatlanok címe, az 50A1563 kezdetű soroknál a kölcsönnyújtó megnevezése.
2. oszlop: értékpapír esetén az ISIN kód; az 50A01 és az 50A02 kezdetű sorok esetében a számlavezető intézménynek, az 50A1563 kezdetű soroknál pedig a kölcsönnyújtónak az ISO 9362 nemzetközi szabvány szerint meghatározott azonosító kódja [SWIFT/Bank Identifier Code (11 karakter)]; az 50A13 kezdetű soroknál az ingatlan helyrajzi száma. Ha a kölcsönnyújtónak nincs BIC kódja (Bank Identifier Code), akkor alkalmazható a LEI-kód (Legal Entity Identifier) vagy a KSH-törzsszám.
3. oszlop: az alapban található eszközök darabszáma.
4. oszlop: a befektetési és egyéb eszközöknek az alap kezelési szabályzatában foglalt értékelési elvek szerint kiszámított értéke. A nem forintban denominált eszközöket a vonatkozási napon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítva kell jelenteni.
5. oszlop: az eszközök nettósított kockázati kitettségének a 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet. 22. § (2) bekezdése szerint kiszámított értéke.
6. oszlop: Annak a devizának az ISO kódja, amelyikben az adott sorban szereplő eszköz denominált. Ha ugyanazon eszközre különböző devizákban is van az alapnak pozíciója, akkor devizánként külön sorban kell azokat jelenteni.
A tábla sorai
50A051 sor: megfelelően likvid értékpapírnak minősül a tőzsdén jegyzett vagy elismert értékpapírpiacon forgalmazott olyan értékpapír, amelynek az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.
50A052 sor: az a tőzsdei papír, amely nem minősül megfelelően likvid értékpapírnak.
50A06 sor: az itt szereplő értékpapírok a befektetési korlátok szempontjából nem képeznek önálló kategóriát, rájuk a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok korlátjai az irányadók.
50A07 sor: a befektetési korlátok szempontjából az itt szereplő értékpapírok is a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok közé sorolandók.
50A0815 Egyéb, illetve 50A092 Egyéb sor: a 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 48. § (3) bekezdése szerinti ingatlantársaságnak nyújtott kölcsönt – a futamidőtől függően – ezek valamelyikében kell jelenteni.
50A10 sor: a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 21. és 61. pontjában meghatározott értékpapírok.
50A11 és 50A12 kezdetű sorok: a derivatív pozíciókat tételesen (kötésenként) kell jelenteni. Ha egy nyitott ügyletnek csak egy részét zárják le, akkor az eredeti ügyletnek azt a részét kell szerepeltetni, amelyik továbbra is nyitott (a kötéskori elvi főösszeg megfelelő részét).
50A131 és 50A132 kezdetű sorok: csak az adatszolgáltató által tulajdonolt ingatlanokat kell szerepeltetni.
50A14 kezdetű sorok: a követelések között szerepel minden, a nettó eszközértéket növelő követelés, függetlenül a követelés típusától (eredetétől).
50A143 sor: az óvadéki repó ügyletek azonnali lábából származó követelések és az óvadéki repóba vétel után járó kamat időarányos része.
50A144 sor: a szállításos repó ügyletek határidős lábából származó követelések.
50A145 sor: az értékpapír-kölcsön ügyletek határidős lábából származó követelések aktuális piaci értéke.
50A15 kezdetű sorok: a kötelezettségek között szerepel minden, a nettó eszközértéket csökkentő tartozás, függetlenül a tartozás típusától (eredetétől).
50A153 sor: az óvadéki repó ügyletek azonnali lábából származó kötelezettségek és az óvadéki repóba adás után fizetendő kamat időarányos része.
50A154 sor: a szállításos repó ügyletek határidős lábából származó kötelezettségek.
50A155 sor: az értékpapír-kölcsön ügyletek határidős lábából származó kötelezettségek.
50A1561 sor: az ingatlan tranzakciókkal kapcsolatos kötelezettségek (vételárhátralék, adók, illetékek, jutalékok, tanácsadási díjak stb.) az ingatlanfinanszírozáshoz kapcsolódó hitelek nélkül.
50A1562 sor: az ingatlanhasznosításhoz kapcsolódó kötelezettségek (pl. karbantartási költség, közüzemi díjak, őrzés, káresemények, építményadó).
50A1563 sor: az ingatlanfinanszírozás, ingatlanberuházás finanszírozása céljából felvett kölcsönök.
50A16 sor: azok az ingatlantársaságok, amelyekre érvényesülnek a 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet VII. fejezetében meghatározott szabályok.
50A3 sor: a befektetési alap azonosítására szolgáló ISIN kód. Minden jelentésnél ugyanannak a befektetési jegy sorozatnak az ISIN kódját kell beírni.
50A5 sor: a befektetési alap nyilvántartási devizanemének ISO kódja.
50W Befektetési alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke
A tábla kitöltése
A nettó eszközértéket naponta megállapító alapok napi gyakorisággal, míg a nettó eszközértéket hetente vagy annál ritkábban megállapító, nyilvánosan létrehozott alapok heti gyakorisággal teljesítik a jelentést. A zártkörűen létrehozott alapok havonta jelentenek. Az alap azon adatait tartalmazza a tábla, amelyekre az adatszolgáltató az 50A kódú táblában a tárgynapra vonatkozóan adatokat jelentett.
A táblát forintban kell kitölteni.
A tábla oszlopai
4. oszlop: Egy jegyre jutó nettó eszközérték
Az adatot 6 tizedesjegy pontossággal kell megadni.
A tábla sorai
50W2 sor: a befektetési alap azonosítására szolgáló ISIN kód. Minden jelentésnél ugyanannak a befektetési jegy sorozatnak az ISIN kódját kell beírni. Megegyezik az 50A3 sorban szereplő kóddal.
2. 50C Portfóliók hozama, költsége, az alapkezelő díjbevétele
A tábla kitöltése
A külföldön kibocsátott, de az adatszolgáltató által kezelt alapok adatait is jelenteni kell a táblában.
A táblát a befektetési alapok esetében befektetési jegy sorozatonként kell kitölteni.
A táblában a már nyilvántartásba vett, de eszközökkel még nem rendelkező alapok sorozatait is jelenteni kell.
A befektetési alapok kategorizálása

A befektetési alapok kategóriái

A besorolás kritériumai

Likviditási alapok (ideértve a rövid lejáratú pénzpiaci alapokat is)

A portfólióban lévő eszközök súlyozott átlagos hátralévő futamideje a 60 napot, az eszközök súlyozott átlagos hátralévő élettartama a 120 napot nem haladhatja meg. Emellett az egyes értékpapírok hátralévő futamideje legfeljebb 397 nap lehet.

Pénzpiaci alapok

A portfólióban lévő eszközök súlyozott átlagos hátralévő futamideje a 6 hónapot, az eszközök súlyozott átlagos hátralévő élettartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. Emellett az egyes értékpapírok hátralévő futamideje legfeljebb 2 év, a legközelebbi kamat-meghatározási időpontig legfeljebb 397 nap lehet.

Rövid kötvényalapok

A portfólióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje 6 hónap és 3 év közötti.

Hosszú kötvényalapok

A portfólióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet.

Szabad futamidejű kötvényalapok

Olyan alapok, amelyek nem ragaszkodnak egy előre meghatározott durációs limithez.

Kötvénytúlsúlyos (vagy óvatos) vegyes alapok

A portfólióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya nem haladja meg a 35%-ot. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú) legfeljebb 20 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.

Kiegyensúlyozott vegyes alapok

A portfólióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya nagyobb mint 35%, de nem haladja meg a 65%-ot. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú) legfeljebb 40 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.

Dinamikus vegyes alapok

A portfólióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya meghaladja a 65%-ot. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú) legfeljebb 40 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.

Részvényalapok

A portfólióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 80%-ot.

Árupiaci alapok

Azon alapok, amelyek legalább 50%-ban árupiaci kitettséget jelenítenek meg (ami lehet alapokon vagy származékos ügyleteken keresztül).

Abszolút hozamú alapok

Azon alapok, amelyek tőkepiaci környezettől független pozitív hozam elérésére törekednek, és kiinduló pontként a kockázatmentes hozam meghaladását tekintik.

Tőkevédett alapok

A Kbftv. 3. melléklet I. fejezet I. 1.14 pontja szerinti hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok.

Származtatott alapok

Azon származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a fenti alapok közé.

Közvetlen ingatlanokba fektető alapok

Azon alapok, amelyek az ingatlankitettséget közvetlen ingatlanok tartásával valósítják meg.

Közvetett ingatlanokba fektető alapok

Azon alapok, amelyek a 40 %-ot meghaladó ingatlankitettséget közvetett módon (alapokon, ingatlanrészvényeken stb. keresztül) valósítják meg.

Kockázati tőkealap

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. pontja szerinti alternatív befektetési alap.

Magántőkealap

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 70. pontja szerinti alternatív befektetési alap.

Az egyes alapok kategóriába sorolásának kiegészítő szabályai:
a) Kötvény- és pénzpiaci alapok nem tartalmazhatnak részvény-típusú eszközöket. A határidős eladással fedezett részvények ebből a szempontból kötvényjellegű eszköznek minősíthetők, az eszköz futamideje ilyenkor megegyezik a határidős ügylet hátralévő lejárati idejével.
b) A befektetési jegyeket az őket kibocsátó alap kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni.
c) A befektetési alapokba fektető alapok besorolását a mögöttes termék kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni.
A tábla oszlopai:
1. oszlop: az alapkezelő által kezelt egyes portfóliók neve (a tábla sorainak megfelelő bontásban).
2. oszlop: befektetési alapok esetében a befektetési jegy sorozat ISIN kódja, kezelt portfóliók esetében a portfólió egyedi azonosítója. Az egyedi azonosítót úgy kell kialakítani, hogy az egyértelműen lehetővé tegye az alátámasztó dokumentumokkal történő azonosítást.
3. oszlop: a tárgynegyedév utolsó napjára (utolsó forgalmazási nap) a portfólió kiszámított értéke (nettó eszközérték), forintban kifejezve. A nem forintban denominált befektetési alapok esetében a nettó eszközértéket a negyedév fordulónapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámolni. Ha a tárgynegyedév során egy portfólió vagyonkezelési mandátuma megszűnik, vagy egy alap megszűnik, akkor a nettó eszközérték oszlopba 0 értéket kell írni (mert a tárgynegyedév utolsó napjára vonatkozik ez az oszlop). A tábla többi oszlopát (amelyek nem egy időpontra, hanem egy időszakra vonatkoznak) értelemszerűen kell tölteni.
4. oszlop: az alapkezelő által megadott, az alap, a pénztári, biztosítói vagy egyéb portfólió teljesítményének összehasonlító értékelésére szolgáló, előre kiválasztott mutató (referenciaindex, benchmark) negyedéves, nem évesített értéke, 2 tizedesjegy pontossággal (pl. 2,14% esetén 2,14-et kell beírni). Több tőkepiaci indexből álló referenciahozam esetén a referenciahozam az egyes tőkepiaci indexek hozamának súlyozott átlaga.
5. oszlop: az alap vagy a pénztári, biztosítói, illetve egyéb portfólió nettó (vagyis mindenfajta költség levonása utáni) negyedéves, nem évesített hozama, 2 tizedesjegy pontossággal.
6. oszlop: az 1. oszlopban tételesen felsorolt befektetési jegy sorozatok, pénztárak, biztosítói portfóliók, illetve egyéb portfóliók száma.
7. oszlop: az alapkezelési, portfóliókezelési díjaknak, sikerdíjaknak az alapkezelőnél bevételként elszámolt tárgynegyedévi összege.
8. oszlop: az adott negyedévben a kezelt alapra terhelt költségek. A kezelési szabályzat vonatkozó részében rögzítettek szerint kiszámolt és a befektetési alapra terhelt költségeket kell jelenteni. Minden olyan költséget figyelembe kell venni, ami számvitelileg az alapot terheli (tehát az elszámolt és az elhatárolt költségeket is jelenteni kell, és az is közömbös, hogy az elnevezésben díj, vagy költség szerepel). Nem kell figyelembe venni a befektetéshez közvetlenül kapcsolódó költségeket (pl. értékpapír tranzakciós költségek, fizetett opciós díjak). Az alapra terhelt költségeket is sorozatonként kell jelenteni. Azokat a költségeket, amelyek a befektetési alap szintjén jelentkeznek és nem rendelhetők hozzá egyértelműen egy sorozathoz, becslés alkalmazásával (pl. a piaci értékek arányában) kell szétosztani a sorozatok között.
A tábla sorai:
50C51 sor: Halmozódástól tisztított összesen I. = (alapok+pénztárak+biztosítói portfóliók+egyéb portfóliók) - (a pénztári, biztosítói, egyéb portfóliókban lévő saját befektetési alapok befektetési jegyei)
50C511 sor: Halmozódástól tisztított összesen II. = (alapok+pénztárak+biztosítói portfóliók+egyéb portfóliók) - (az alapokban és a pénztári, biztosítói, egyéb portfóliókban lévő saját befektetési alapok befektetési jegyei)
50C5111 sor: Halmozódástól tisztított összesen III. = (alapok+pénztárak+biztosítói portfóliók+egyéb portfóliók) - (az alapokban és a pénztári, biztosítói, egyéb portfóliókban lévő hazai befektetési alapok befektetési jegyei)
3. 50GA Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I. és
50GB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.
A táblákban használt fogalmak:
Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.
Panasz: Az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, fogyasztóktól érkezett panaszok, amelyeket a panaszkezelésről szóló jogszabályok a panasznyilvántartó rendszerben rögzíteni rendelnek.
50GA Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.
A tábla a panaszok témája szerinti bontásban tartalmazza az adatszolgáltatóhoz a tárgyidőszakban érkezett panaszok számát.
A tábla oszlopai
A 24. oszlopban szereplő, tárgyidőszakban nyilvántartásba vett panaszügyek panasztípusok szerinti bontását az 1-23. oszlop tartalmazza. Az 50GA kódú tábla kitöltése során minden, a tárgyidőszakban érkezett panaszt egyszer kell figyelembe venni, vagyis az egyes panasztípusokba besorolt panaszok összesített darabszámának meg kell egyeznie a tárgyidőszakban érkezett panaszok összesített darabszámával (az 50GA1;24 mező értékével). Ennek érdekében, ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.
Tájékoztatási hiányosság
-    szerződéskötés előtt: ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy az ügyfelet az adatszolgáltató hiányosan, tévesen, vagy bármilyen egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, az ügyfelet terhelő többletköltségekről, vagy bármilyen olyan tényezőről, amely az ügyfél szempontjából lényeges lehet a megfelelő üzleti döntés meghozatalához;
-    szerződéskötés után (szerződés fennállása alatt): ha a panasz a szerződéskötés utáni időszakban történt tájékoztatási hiányosságra vonatkozik (pl. szerződéses feltételek változásával, kondícióváltozással, jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos téves, illetve hiányos tájékoztatás, portfólió-kimutatás „hiányos” tartalma);
-    szerződés megszűnéséhez kapcsolódóan: ha a panasz a szerződés megszűnésével kapcsolatos vagy már megszűnt szerződéssel kapcsolatos hiányos, téves vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatásra vonatkozik.
Előzetes tájékozódási kötelezettség
A jogszabályban előírt alkalmassági, illetve megfelelési teszt elvégzésével, értékelésével és eredményével kapcsolatosan megfogalmazott panasz. Itt kell feltüntetni azokat a panaszokat is, amelyek az alkalmassági jelentéssel, illetve nyilatkozattal kapcsolatosan fogalmaznak meg kifogásokat (ideértve a jelentés vagy nyilatkozat átadásának elmaradását, késedelmes átadását, tartalmára vonatkozó észrevételeket).
Rendszeres, rendkívüli tájékoztatás, jelentési kötelezettség
A jogszabályban előírt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási és jelentési kötelezettséggel (ideértve annak teljesítését, tartalmát, késedelmes teljesítését vagy teljesítésének hiányát) összefüggésben keletkező valamennyi panasz.
Árfolyam
-    Egyes tranzakcióknál az árfolyam konkrét mértékének kifogásolása,
-    az ügyfél szerint nem megfelelő árfolyam alkalmazása a kalkulációban,
-    az árfolyam nem megfelelő figyelembevétele vagy figyelmen kívül hagyása egy-egy pénzügyi instrumentum értékének meghatározásánál,
-    árfolyamváltozás kifogásolása,
-    minden egyéb, az árfolyammal kapcsolatos panasz.
Szolgáltatás minősége
Az ügyfelekkel szemben tanúsított magatartás, udvariatlan kiszolgálás, nehezen elérhető ügyintézők, ügyintézés lassúsága stb.
Ösztönzők
A Bszt., valamint a 15/2017. (VI. 30.) NGM rendelet értelmében a befektetési alapkezelő a befektetési szolgáltatás, illetve kiegészítő szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban csak akkor fogadhat el, fizethet, illetve nyújthat bármilyen díjat, jutalékot, illetve nem pénzbeli juttatást, amennyiben ezek az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségét növelik. Ebben a kategóriában a fogyasztóktól beérkezett azon panaszokat kell feltüntetni, amelyek az ösztönzőkkel kapcsolatosak (ideértve az ösztönzőkre vonatkozó tájékoztatást is).
Jutalék, költség, díj mértéke
A portfólió-kezelési tevékenységhez kapcsolódóan vagy egyéb címen felszámított jutalék, költség, díj mértéke, vagy új díj bevezetése miatti panasz.
Kamat, hozam mértéke
A nettó eszközérték számításával, az egy jegyre jutó nettó eszközérték meghatározásával kapcsolatos kifogások.
Nyilvántartási hiányosság
A megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli és informatikai háttér hibáira, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák (hibás bizonylat, beadvány elvesztése stb.) miatti panaszok.
IT rendszerhiba
Olyan, az adatszolgáltató informatikai háttér-rendszerére vonatkozó panasz, amely nem tartozik az elektronikus szolgáltatás kategóriába, így különösen a számlavezető- és nyilvántartási rendszer hibájára, elérhetetlenségére vonatkozó panasz.
Elszámolás
Ide sorolandók azok a panaszok, amelyek elszámolási vitát eredményeznek egyes tranzakciókkal (átutalási-átvezetési megbízás, portfólió-kezelési megbízás stb.) kapcsolatosan.
Számlaegyenleg vitatása
Minden olyan fogyasztói panasz, amely arra vonatkozik, hogy a fogyasztónak nyújtott bármely kimutatás ellentmondásban áll bármely más, a szolgáltatótól származó kimutatással vagy egyéb bizonylattal.
Megbízás teljesítése
Azok a panaszok, amelyek egyes tranzakciók hibás vagy elmaradt teljesítéséből erednek.
Egyoldalú szerződésmódosítás
Az ügyféllel kötött szerződés kamatának, díjának, minden egyéb költségnek vagy feltételnek a módosítása.
Elektronikus szolgáltatás
Azok a panaszok, amelyek kifejezetten az elektronikus eszköz nem kielégítő működésére, rendszerbeli hiányosságára vonatkoznak.
Jogosulatlan tevékenység
Az MNB engedélyének hiányában végzett engedélyköteles tevékenységgel kapcsolatos panaszok.
Pénzügyi visszaélés
Minden olyan beadvány, amelynek tárgya bűncselekmény elkövetésének (pl. csalás, pénzmosás) gyanúját veti fel.
Titoktartás
A jogszabály által védeni rendelt tény, információ, adat (így különösen az értékpapírtitok) adatszolgáltató által történő jogosulatlan kiadását, felhasználását, hozzáférhetővé tételét kifogásoló panasz, ide nem értve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság feladatkörébe tartozó, személyes adatok kezelését kifogásoló panaszokat.
Ügynök
Az adatszolgáltató ügynökének tevékenységével kapcsolatos panaszok.
Méltányossági kérelem
Díjakkal, költségekkel, jutalékokkal, megbízásokkal stb. kapcsolatos kérelmek elintézésére tett panaszok.
Egyéb
Minden, a fenti kategóriákba nem sorolható panasz.
A tábla sorai
50GA11-50GA18 sorok: a Kbftv. 6. § (1) és (2) bekezdésében, illetve a Kbftv. 7. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott tevékenységek (vagyis a szolgáltatási ágak).
50GB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.
A tábla sorai
50GB1 kezdetű sorok
Az összesített adat megadása mellett a panaszkezelés időtartama és a panaszügyek megalapozottsága szerinti megbontásban is jelenteni kell a lezárt panaszok számát.
50GB2 Folyamatban lévő panaszügyek száma az időszak végén
A tárgyidőszak végén még lezáratlan, folyamatban lévő panaszügyek száma.
50GB31 Panaszügyekkel, panaszkezeléssel foglalkozó személyek száma (fő)
Azon személyek száma, akik teljes munkaidőben foglalkoznak az intézmény érdekében a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb jogviszony keretében). A tárgynegyedév végi állományi létszámot kell megadni.
50GB33 Kártérítés kifizetésével érintett szerződések száma (db)
Azon szerződések vagy megbízások darabszáma, amelyekre vonatkozóan az adatszolgáltató kifizette az 50GB32 sorban szereplő kártérítési összeget.
50GB34 Fogyasztók száma az időszak végén (fő)
Azon, fogyasztónak minősülő személyek száma, akik részére az adatszolgáltató a Kbftv. 6. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 7. § (1)-(3) bekezdése szerinti tevékenységet nyújt. Ha ugyanazon személy részére az adatszolgáltató a Kbftv. szerinti tevékenységek közül többet is végez, akkor is csak egyszer kell figyelembe venni az adott személyt.
50GB341 Aktív fogyasztók száma az időszak végén (fő)
Azon fogyasztók száma, akik az elmúlt negyedévben valamilyen szolgáltatást (pl. befektetési tanácsadást) igénybe vettek, vagy akiknek ügyfélszámláján vagy értékpapírszámláján egyenleg szerepel.
50GB35 Fogyasztók részére vezetett értékpapírszámlák száma (db)
A fogyasztók részére vezetett, a Tpt. 5. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti értékpapírszámlák száma.
50GB36 Fogyasztók részére vezetett ügyfélszámlák száma (db)
A lakossági ügyfelek részére vezetett, a Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja szerinti ügyfélszámlák száma.
4. 50H Kereskedési partnerek, letétkezelők
A tábla kitöltése:
A befektetési alapkezelő által, a befektetéskezelési tevékenysége során, az üzletkötéshez igénybe vett kereskedési partnereket, letétkezelőket kell a táblában felsorolni partnerenként, letétkezelőnként külön-külön sorban kimutatva a velük szemben fennálló kitettség értékét.
A táblában csak azokat a partnereket kell szerepeltetni, amelyekkel szemben az intézménynek kitettsége van. Ez azt jelenti, hogy nem kell azokat a partnereket felsorolni, amelyek esetében a 6-10. oszlop mindegyikébe nulla kerülne.
A külföldi pénznemben fennálló számlaegyenlegek értékét és a külföldi devizában denominált értékpapírokat forintban kell szerepeltetni. Az átváltási árfolyam a számviteli politikában, kezelési szabályzatban, egyéb dokumentumokban (szerződés) meghatározott árfolyam, illetve, ha ilyen nincs, akkor a negyedév végén érvényes, MNB által közzétett hivatalos árfolyam.
Az értékpapírok piaci értékének meghatározásához (a 9. és 10. oszlopnál) az alapkezelő befektetési alapokra vonatkozó kezelési szabályzatában, illetve egyedi portfóliók esetében a szerződésben előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni.
A tábla oszlopai:
1. oszlop Kereskedési partner, letétkezelő megnevezése: annak az intézménynek a neve, amelynek szolgáltatásait az alapkezelő igénybe veszi a befektetéskezelési tevékenységéhez kapcsolódóan. Az intézmény neve előtt külön jelölni kell, hogy az adott szolgáltató kereskedési partnernek („ker”) vagy letétkezelőnek („letétkez”) minősül, és amennyiben mindkettő vonatkozik rá, akkor külön soron kell kimutatni a letétkezelői, valamint a kereskedési partneri jogviszonyból származó követelést. Elhelyezett betét esetén kereskedési partnernek (és nem letétkezelőnek) kell tekinteni azt a bankot, amelynél a betétet elhelyezték.
2. oszlop Kereskedési partner, letétkezelő azonosító kódja: az intézmény ISO 17442 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kódja [LEI-kód: Legal Entity Identifier (20 karakter)]. Ha a kereskedési partner, letétkezelő nem rendelkezik LEI-kóddal, akkor az ISO 9362 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kódja [SWIFT/Bank Identifier Code (11 karakter)].
3. oszlop Kereskedési partner, letétkezelő országa: annak az országnak az ISO 3166 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kétbetűs kódja, amelyikben a szolgáltató található.
4. oszlop Kereskedési partner, letétkezelő intézmény típusa: a lehetséges értékek: „K” = központi bank; „H” = hitelintézet; „E” = elszámolóház, központi szerződő fél; „B” = befektetési vállalkozás; „X” = egyéb.
5. oszlop Kockázati besorolás: az adatszolgáltató által kialakított szempontrendszer szerinti belső besorolás eredménye.
6. oszlop Pénzforgalmi számlán, pénzszámlán nyilvántartott pénzeszköz értéke: az igénybe vett szolgáltatónál vezetett pénzforgalmi számlán, pénzszámlán, befektetési szolgáltatónál vezetett ügyfélszámlán nyilvántartott érték.
7. oszlop Lekötött betét: letétkezelőnél, egyéb hitelintézetnél lekötött betét értéke.
8. oszlop Óvadékba, fedezetbe adott pénzeszközök: a származtatott ügyletek fedezetéül, egyéb óvadékba, fedezetként elhelyezett pénzeszközök értéke.
9. oszlop Értékpapírszámlán, letétszámlán nyilvántartott értékpapírok: az értékpapír piaci értékét kell megadni.
10. oszlop Óvadékba, fedezetbe, kölcsönbe adott értékpapírok értéke: a származtatott ügyletek fedezetéül, egyéb óvadékba, fedezetként, kölcsönbe elhelyezett értékpapírok piaci értéke.
5. 50I1 Az alternatív befektetési alapok nettó eszközértéke és száma a negyedév végén
A tábla kitöltése
A Kbftv. 67. § (1) bekezdésében szereplő bontásban kell megadni az alternatív befektetési alapok nettó eszközértékét és számát. A külföldön kibocsátott, de az adatszolgáltató által kezelt alapokról is jelenteni kell a táblában.
A tábla sorai:
50I15 A befektetési alap forgalmazási köre: ha az alap jegyeit lakossági befektetők is vásárolhatják, akkor alapesetben a lakossági befektetőknek forgalmazott alapok közé kell besorolni. Ha azonban biztosan lehet tudni, hogy csak szakmai befektetők vásárolják egy adott alap befektetési jegyeit, akkor az alapot az 50I1, illetve 50I2 kódú táblában a „szakmai befektetőknek forgalmazott” alapok között kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy a tájékoztató alapján magánszemélyek is vásárolhatnák a befektetési jegyeket.
6. 50I2 Az ÁÉKBV-k nettó eszközértéke és száma a negyedév végén
A tábla kitöltése
A Kbftv. 67. § (1) bekezdésében szereplő bontásban kell megadni az ÁÉKBV-k nettó eszközértékét és számát. A külföldön kibocsátott, de az adatszolgáltató által kezelt alapokról is jelenteni kell a táblában.
A tábla sorai:
50I22 Az ÁÉKBV forgalmazási köre: az 50I1 kódú tábla 50I15 soránál leírtak szerint kell kitölteni.
7. 50J Az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére jogosult alapkezelők - Pénzfedezettségi jelentés (a deviza egységében)
A tábla kitöltése
A táblát tárgynapra kell kitölteni, a saját pénzeszközöket és az ügyfelet megillető pénzeszközöket elkülönítetten, devizanemenként megbontva.
Az egyes devizákra vonatkozó adatok (2-5. oszlop) az adott deviza egységében szerepelnek. Ahol több deviza összesítéséről van szó (vagyis az 1. és a 6. oszlopban), az adatokat forintban kell megadni.
A negatív számlaegyenlegeket − abszolút értéken − hitelként kell jelenteni (az 50J31 sorban).
A tábla sorai:

50J1

Ügyfelek követelései
Az ügyfeleket tárgynapon megillető − mind az ügyfélszámlán lévő, mind az arra át nem vezetett − pénzeszközök.

50J11

Ügyfélszámlák bruttó követel egyenlege
A tárgynapra vonatkozóan az ügyfélszámlák követel egyenlegeit tartalmazza. Az összesítésnél bruttó elvet kell követni, a tartozások és követelések ügyfelek között nem nettósíthatók, minden ügyfelet külön-külön kell számba venni.
Ha az adatszolgáltató az ügyfélszámláról az ügyfél részére pénzkifizetést teljesít, akkor az ügyfelekkel szembeni tartozás összegének módosítását a számviteli politikában meghatározott elvek alapján kell végrehajtani.

50J2

Pénzeszközök
E táblában pénzeszköznek minősülnek a más szempontból (pl. számvitel, likviditás) követelésnek tekintendő tételek.

50J212

Elszámolási szolgáltatást nyújtó intézményeknél, illetve központi értéktáraknál lévő pénzeszköz
A KELER Központi Értéktár Zrt.-nél, más központi értéktárban, elszámolási szolgáltatást nyújtó intézményeknél lévő összes pénzeszköz. A befektetési vállalkozás ügyfeleinek pénzeszközeit a „megbízói pénzeszköz” sorokon kell jelenteni.

50J213

Hitelintézetnél, harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetnél, központi banknál vezetett számla
Az adatszolgáltató által hitelintézetnél, központi banknál vezetett számlák napi záró egyenlegei közül a pozitív (és nulla) értékek összege. (A negatív egyenlegek – abszolút értéken – számolt összegét az 50J31 sor tartalmazza.)

50J23

Más befektetési szolgáltató(k)nál lévő pénzeszköz
Bármely más befektetési szolgáltatónál (így a klíringtagoknál) elhelyezett pénzeszközök.

50J24

Közvetítőnél lévő megbízói pénzeszköz
Az adatszolgáltató által igénybe vett közvetítőnél lévő megbízói pénzeszközök összege.

50J25

Úton lévő pénzeszköz
Az adatszolgáltató saját vagy ügyfele tulajdonában lévő azon pénzeszközök, amelyek az adatszolgáltató különböző külső vagy belső letéti helyei között (így különösen: hitelintézetnél vezetett számlák között, tőzsdeforgalmi számla és hitelintézetnél vezetett számla között, pénztár és hitelintézetnél vezetett számla vagy tőzsdeforgalmi számla között, illetve pénztárak között) mozgásban vannak, az utalást indító letéti hely nyilvántartásából kivezették, de a célszámlán még nem írták jóvá.

50J261

Saját pénzeszközök összesen
Az adatszolgáltató saját tulajdonú pénzeszközeinek összegét kell összesítve szerepeltetni. Az ügyféltől árfolyamnyereség címén levont adót – amíg az intézmény ténylegesen nem fizeti meg – szintén a saját pénzeszközök között kell kimutatni.

50J262

Ügyfélkövetelések pénzfedezete
A „megbízói” pénzeszközök összesített értéke.

50J31

Igénybe vett hitelek (abszolút értéken)
Hitel- vagy kölcsönszerződés alapján igénybe vett, bármilyen nemű hitelnek, valamint a negatív számlaegyenlegeknek abszolút értéken vett összege.

50J32

Saját számlán lévő állampapírok árfolyamértéke
A saját számlán lévő állampapírok azon a – valószínűsíthető – piaci értéken, amelyen értékesíthetők.

50J4

Központi szerződő félnél lévő garancia alapok
A garancia alapokra vonatkozó, KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt. által visszaigazolt összeget kell szerepeltetni.

50J5

Elsődleges fedezettség
Azon összeg, amivel az adatszolgáltató belső és külső letéti helyein (számláin) található ügyféltulajdonú pénzeszközök túl- vagy alulfedezik az ügyfelekkel szembeni bruttó kötelezettséget.

50J6

Másodlagos fedezettség
Az 50J5 sortól annyiban tér el, hogy az adatszolgáltató pénztárában lévő, hitelintézetnél, központi banknál, központi értéktárnál vezetett saját számlákon elhelyezett, valamint más befektetési vállalkozásnál lévő saját pénzeszközöket, továbbá az úton lévő saját tulajdonú (az adatszolgáltató tulajdonában lévő) pénzeszközöket is figyelembe veszi.
Ugyanakkor le kell vonni az 50J31 sorban feltüntetett összeget (a hitelből fedezett ügyfélkövetelések kiszűrése érdekében).

50J7

Harmadlagos fedezettség
Ebben a sorban az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek fedezettsége – a fentiekben felsorolt pénzeszközök mellett – figyelembe veszi az adatszolgáltató saját számláján lévő állampapírok árfolyamértékét, továbbá a Garancia Alapokban fennálló részesedéseket is. (Az utóbbi eszközök a kereskedési jog végleges visszavonása után saját rendelkezésűvé válnak.)

50J8

Negyedleges fedezettség
Az ügyfélkövetelések negyedleges fedezettsége figyelembe veszi az előző három fedezettségi kategóriában levont, az 50J31 kódnál feltüntetett hitelek összegét is.

50J91

Ügyfélszámlák bruttó tartozik egyenlege
Az adatszolgáltató – ügyfelekkel szembeni pénzköveteléseit tartalmazó – ügyfélszámlák tartozik egyenlegeinek összege. Ez a sor nem érinti az előző sorokban feltüntetett, pénzfedezettségre vonatkozó számítást, csak tájékoztató jelleggel szerepel.

8. 50K Az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére jogosult alapkezelők - Értékpapír fedezettség részletezése (darab)
A tábla kitöltése
A saját tulajdonú papírokra és az ügyfelek papírjaira vonatkozó adatokat teljeskörűen kell szolgáltatni.
Az értékpapírokat akkortól kell jelenteni, amikor azok megjeleníthetők a 3-10. oszlop valamelyikében.
A táblában minden ISIN kód csak egyszer szerepelhet.
A táblában az adatokat darabszám szerint kell megadni.
A befektetési jegyek esetében akkor kell az adatokat megadni, ha a vételek (illetve eladások) darabszáma már ismert. (Adott esetben pl. a T+2-dik napon.)
A tábla oszlopai:

3. és 4. oszlop

A KELER Központi Értéktár Zrt. kivonata alapján kell kitölteni.

7. és 8. oszlop

Az egyéb külső helyen lévő értékpapírok, ideértve az óvadékként, biztosítékként más adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat is.

9. és 10. oszlop

Azok az értéktárból vagy külső letétből kiszállított és a nyilvántartásból kivezetett értékpapírok, amelyeket a rendeltetési helyen még nem írtak jóvá. Értékpapír vásárlása esetén pozitív, eladása esetén negatív számot kell megadni.

12. oszlop

A saját tulajdonban álló (a saját számlára kölcsön vett, illetve arról kölcsönadott értékpapírok átvezetése után kialakult saját rendelkezésű értékpapír-állományból származó) értékpapírok állománya. A saját számlás és bizományi értékpapír-kölcsönzési ügyleteknél az értékpapír-kölcsönzési szerződés alapján az ügyfél számlájáról az adatszolgáltató számlájára, vagy az adatszolgáltató számlájáról az ügyfél számlájára, illetve az ügyfelek számlái között az értékpapírokat át kell vezetni, és az átvezetett értékpapírok mennyiségét kell a megfelelő rovatokon feltüntetni.

13. oszlop

Az értékpapír mennyiségi egységében fennálló, ügyfelekkel szembeni bruttó kötelezettség (módosítva az értékpapír-kölcsönzésből adódó állománymozgásokkal). Itt szerepeltetni kell azokat az értékpapírokat, amelyeket az ügyfél kapott óvadékba, de nem kell szerepeltetni azt az állományt, amelyet az ügyfél kölcsönadott egy harmadik félnek.

14. oszlop

Az értékpapír mennyiségi egységében fennálló, ügyfelekkel szembeni bruttó követelés (módosítva az értékpapír-kölcsönzésből adódó állománymozgásokkal).

9. 50L A befektetési alapok kibocsátási jellemzői sorozatonként
A tábla kitöltése
A táblát az alapkezelő által kezelt minden befektetési alap esetében befektetési jegy sorozatonként kell kitölteni.
A táblát forintban kell kitölteni.
A tábla oszlopai
3. oszlop: az alapkezelő által kezelt befektetési alap kibocsátási módja szerint lehet saját, vagyis az alapkezelő által kibocsátott alap, illetve idegen kibocsátású alap. Minden olyan sorozat sajátnak minősül, amelynek regisztrációját, kibocsátását az alapkezelő kezdeményezi. A lehetséges értékek: „saját” vagy „idegen”.
4. oszlop: a befektetési alap kibocsátási helyszínét az ISO 3166 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kétbetűs országkódot használva kell megadni.
8. oszlop: a befektetési alap kezelésének módja lehet „saját” vagy „idegen”. Az alap akkor minősül idegen kezelésűnek, ha az alapkezelő a nem általa kibocsátott alap befektetés-kezelését és kockázatkezelését kiszervezett tevékenység keretében végzi. Minden más esetben az alap saját kezelésűnek tekintendő.
10. 50P Befektetési alapra terhelt költségek
A tábla kitöltése
A táblát az alapkezelő által kezelt összes nyilvános befektetési alap vonatkozásában ki kell kitölteni, a tárgyévi adatokkal.
A tábla adatait alaponként, és azon belül sorozatonként kell megadni.
A %-ban megadott adatok esetében ki kell tenni a % jelet. Az érték adatokat az adott sorozat devizanemében kell megadni.
A sorozatokat (alapokat) az év végi állapotnak megfelelően kell szerepeltetni. Ha az 1-6. oszlop adatai a tárgyév során megváltoztak, a változás tényét, időpontját, továbbá a változás előtti és utáni értékeket a jelentéshez csatolt külön dokumentumban kell megadni.
A tábla oszlopai
1. oszlop: az alapkezelő által kezelt befektetési alap megnevezése.
2. oszlop: az alapkezelő által kezelt befektetési alap sorozatának megnevezése.
3. oszlop: az alap (sorozat) ISIN kódja.
4. oszlop: fajta szerint lehet nyíltvégű vagy zártvégű alap.
5. oszlop: futamidő vonatkozásában lehet határozott vagy határozatlan futamidejű alap.
6. oszlop: típusa szerint lehet értékpapír, ingatlan, alapok alapja, indexkövető vagy származtatott alap.
7. oszlop: a befektetési politika alapján az alábbi kategóriákba sorolható:

 

Likviditási alapok

 

Pénzpiaci alapok

 

Rövid kötvényalapok

 

Hosszú kötvényalapok

 

Szabad futamidejű kötvényalapok

 

Kötvénytúlsúlyos (vagy óvatos) vegyes alapok

 

Kiegyensúlyozott vegyes alapok

 

Dinamikus vegyes alapok

 

Részvényalapok

 

Árupiaci alapok

 

Abszolút hozamú alapok

 

Tőkevédett alapok

 

Származtatott alapok

 

Közvetlen ingatlanokba fektető alapok

 

Közvetett ingatlanokba fektető alapok

8. oszlop: a földrajzi kitettség vonatkozásában az alap hazai vagy külföldi kategóriába sorolható.
9. oszlop: a befektetési alap (sorozat) nyilvántartási devizanemének ISO-kódja.
10. oszlop: az átlagot egyszerű számtani átlagként kell meghatározni azon napok figyelembevételével, amelyekre a nettó eszközérték meghatározásra és közzétételre került.
A 11. és 12. oszlopot csak azon alapok esetében kell kitölteni, amelyek tárgyévben hozamot fizettek ki.
13. oszlop: a tárgyévi hozamot 4 tizedesjegy pontossággal kell megadni, pl.: 12,4133%.
14. oszlop: a tárgyévi referenciahozamot 4 tizedesjegy pontossággal kell megadni.
A 15-19. és 21-23. oszlop adatait az alapkezelési szabályzat alapján kell kitölteni, a tárgyévben érvényben lévő adatok alapján. A sávos, befektetési formától függő díjakat részletesen is fel kell tüntetni. Amennyiben az a folyamatos díjtól eltérő, be kell mutatni az egyszeri indulási, illetve megszűnési díjat is. Az adatokat százalékban kell megadni a % jel feltüntetésével, két tizedesjegy pontossággal.
20. oszlop: a sikerdíj elszámolásának gyakorisága: havi, negyedéves, éves, egyéb.
A 26-42. oszlopot a sorozat devizanemének egységében kell megadni.
A 33. oszlopban kell szerepeltetni a közzétételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatosan az alapra terhelt költségeket is.
A 35. oszlopban az értékpapírok adásvételéhez kapcsolódó megbízási díjakat, jutalékokat és transzferköltségeket kell szerepeltetni.
Ha a 29-35. oszlopban szerepeltetendő költségeket az alapkezelési díj tartalmazza, azt az adott oszlopban „Igen"-nel kell jelölni.
A 38. oszlopban az alapra (sorozatra) terhelt és továbbszámlázott költségeket, illetve az értékcsökkenési leírást összesítve kell megadni.
A 42. oszlopban az alapra terhelt egyéb költségeket összesítve kell megadni. Ha ennek értéke meghaladja a 26. oszlopban szereplő összköltség 5 %-át, akkor a 42. oszlopban megadott értéket az 50Q kódú táblában részletesen be kell mutatni.
A 43. oszlopot akkor kell kitölteni, ha a kollektív értékpapírokba történő befektetés részaránya a sorozat nettó eszközértékhez viszonyítva meghaladja a 10 %-ot. A 43. oszlopban szereplő adatnak és az 50R kódú tábla 6. oszlopában szereplő részletezett értékeknek összhangban kell lenniük.
11. 50Q A nyilvános befektetési alapra terhelt egyéb költségek részletezése
A tábla kitöltése
A táblában azokat a sorozatokat (alapokat) kell szerepeltetni, amelyeknél az 50P kódú tábla 42. oszlopában szereplő érték meghaladja az 50P kódú tábla 26. oszlopában szereplő érték 5%-át.
Az adatokat sorozatonként, és azon belül a 4. oszlopban feltüntetett költségfajtánként kell megadni.
A tábla oszlopai
4. oszlop: az alapra terhelt egyéb költség azonosítható leírása.
5. oszlop: a sorozatra (alapra) terhelt egyéb költség összege a sorozat devizanemében.
6. oszlop: a sorozat devizanemének ISO-kódja.
12. 50R Implicit költségek részletezése
A tábla kitöltése
Az 50R kódú táblában a sorozat nettó eszközértékének 10%-ánál nagyobb arányt képviselő kollektív értékpapírokba történő befektetés implicit költségeit kell részletezni.
A tábla oszlopai:
4. oszlop: a sorozat nettó eszközértékének 10%-ánál nagyobb arányt képviselő kollektív értékpapírba történő befektetés megnevezése.
5. oszlop: a 4. oszlopban szereplő kollektív értékpapír ISIN kódja.
A 6. oszlopban a 10%-nál nagyobb arányt képviselő kollektív értékpapírokba történő befektetéshez kapcsolódó arányosított folyó díjterhelési mutatót kell szerepeltetni (%-ban). Az itt feltüntetett értéket a kiemelt befektetői információs tájékoztató elkészítésének és alkalmazásának főbb alapelveiről a befektetési alapok és a befektetési alapok alapkezelőinek számára című 7/2012. (V. 31.) PSZÁF ajánlás II. 8. és 15. pontjában foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.
A 7. oszlopot a kiemelt befektetői információs tájékoztató elkészítésének és alkalmazásának főbb alapelveiről a befektetési alapok és a befektetési alapok alapkezelőinek számára című 7/2012. (V. 31.) PSZÁF ajánlás II. 8. pont a)-e) alpontjában meghatározott módszertan alapján kell kitölteni, az oszlopban az alkalmazott módszert (alpontot) kell szerepeltetni.
8. oszlop: ha az alap eszközértékében szereplő kollektív értékpapírt intézményi befektetők számára hozták létre, azt „Igen"-nel kell jelölni, ellenkező esetben „Nem"-et kell szerepeltetni.
9. oszlop: ha a mögöttes alapot (kollektív értékpapírt) az alapkezelő vagy a Tpt. szerinti kapcsolt vállalkozása kezeli, azt „Igen"-nel kell jelölni, ellenkező esetben „Nem"-et kell feltüntetni.
10. oszlop: a mögöttes alap (kollektív értékpapír) kezelési díja, %-ban kifejezve.
13. 50S A nyilvános befektetési alapok forgalmazói és a forgalmazói visszatérítések
A táblát valamennyi nyilvános befektetési alapra sorozatonként, és azon belül forgalmazónként kell kitölteni.
A 8. és 9. oszlop a vételi, illetve visszaváltási jutalék kiszámításának szöveges leírását tartalmazza.
14. 50T A befektetési alapkezelő szavatolótőke-követelménye és szavatoló tőkéje
A tábla kitöltése
A tábla kitöltésére a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 91. pontja és a 16. §-a az irányadó.
A Kbftv. 16. §-ában euróban meghatározott összegeket a tárgynegyedév utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
A tábla „a” oszlopában minden mezőt kötelező kitölteni, ha egy adott mezőnek nem lenne értéke, akkor 0-t (nullát) kell beírni.
A tábla sorai:
50T1 Szavatolótőke-követelmény összesen
A Kbftv. 16. §-a alapján számolt tőkekövetelmény.
Számítása: 50T1 = max{(50T11+50T13);50T12}+50T14.
50T12 A Kbftv. 16. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tőkekövetelmény, a fix általános költség 25%-ának megfelelő összeg
A fix általános költségeket a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet Va. fejezete szerint kell meghatározni.
50T2 Szavatoló tőke (Kbftv. 4. § (1) bekezdés 91. pont): a CRR-ben meghatározott fogalom.
50T3 Likvid eszközökben rendelkezésre álló szavatoló tőke
Likvid eszközként a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 69. pontjában meghatározott eszközöket lehet figyelembe venni.
15. 50U Informatikai adatok
A tábla az adatszolgáltató informatikai rendszerének működési kontroll környezetével kapcsolatos adatokat mutatja be.
Az „Igen/Nem” jellegű kérdéseknél a lehetséges értékek: „I”, „N”.
Az időpontra vonatkozó kérdéseknél konkrét dátumot kell megadni.
A tábla sorai
50U01 Az intézmény létszámadatai
Az 50U01 kezdetű sorok a negyedév végi létszámadatokat tartalmazzák.
50U061 Az intézménynél külső auditor által lefolytatott utolsó informatikai vizsgálat jelentésének készítője és tárgya
Ha több ilyen jelentés is készült a tárgynegyedévben, akkor az informatikai rendszer biztonságának ellenőrzése szempontjából legjelentősebb jelentés készítőjét és tárgyát kell megadni.
50U08 Elérhetőségi adatok
Az 50U08 kezdetű sorokat akkor kell kitölteni, ha az intézménynek van informatikai vezetője, illetve biztonsági felelőse.
50U091 Az intézmény fő tevékenységét kiszolgáló nyilvántartási rendszer megnevezése
A fő tevékenységet kiszolgáló nyilvántartási rendszer itt az adatszolgáltató ügyfélszámla-, eszköz- és tranzakció-nyilvántartásának informatikai rendszerét jelenti.
50U093 Az intézmény által használt portfóliókezelő rendszer megnevezése
Ha az adatszolgáltató más rendszerben kezeli a saját portfólióját és az ügyfelek portfólióit, akkor mindkettőt szerepeltetni kell.
50U10 Felhőszolgáltatás
A felhőszolgáltatás fogalmát, valamint a 50U10 sor alábontó soraiban kért információk magyarázatát a közösségi és publikus felhőszolgáltatások igénybevételéről szóló 4/2019. (IV. 1.) MNB ajánlás, valamint az Európai Bankhatóság 2017. december 20-i, a felhőszolgáltatóknak történő kiszervezésről szóló ajánlásai (EBA/REC/2017/03) tartalmazza. Amennyiben az adatszolgáltató több felhőszolgáltatást vesz igénybe, akkor a válaszokat több blokk kitöltésével kell megadni. Egy mezőn belüli felsorolás esetén az adatokat pontosvesszővel (;) kell elválasztani.
16. 51M Ingatlanalapok ingatlankitettségének állományváltozása a negyedév folyamán
A tábla kitöltése
A tábla az ingatlanalapok ingatlankitettségének állományváltozását tartalmazza ingatlanonkénti részletezettségben.
Az 51M2-vel kezdődő sorokban, az „egyéb ingatlanok” között a már befejezett, építés alatt nem álló ingatlanokat kell szerepeltetni.
A tábla oszlopai
3. oszlop: az ingatlan előző negyedév végi értéke (megegyezik az előző negyedév utolsó 50A kódú jelentésében az ingatlanra megadott piaci értékkel).
4. oszlop: ha a negyedév folyamán az ingatlan felértékelésre került, akkor az értékelési különbözetet (növekményt) itt kell szerepeltetni.
5. oszlop: a tárgynegyedévben vásárolt ingatlan vételára.
6. oszlop: minden olyan értéknövekedés, amely nem jelenik meg a 4. és 5. oszlopban.
7. oszlop: a tárgynegyedévben az ingatlanon elszámolt értékvesztés, leértékelés.
8. oszlop: a tárgynegyedévben eladott ingatlan eladási ára.
9. oszlop: minden olyan csökkenés, amely nem jelenik meg a 7. és 8. oszlopban.
10. oszlop: az ingatlan tárgynegyedév végi értéke (megegyezik a tárgynegyedév utolsó 50A kódú jelentésében az ingatlanra megadott piaci értékkel).
A 12-24. oszlopot a Kbftv. 7. mellékletének figyelembevételével kell kitölteni.
12. oszlop: a Kbftv. 7. melléklet 2. pontjának megfelelően kell megadni.
18. oszlop: az építési övezet jele.
23. oszlop: a lehetséges értékek:
-    teljesen közművesített,
-    villannyal, vezetékes vízzel, csatornával ellátott,
-    villannyal, vezetékes vízzel, gázzal ellátott,
-    villannyal, vezetékes vízzel ellátott,
-    csak villannyal ellátott,
-    egyéb módon ellátott.
Az 51M és az 50A kódú tábla közötti összefüggések:
51M1,c = az előző negyedév utolsó havi 50A kódú táblájában jelentett 50A131,d
51M1,j = a tárgynegyedév utolsó havi 50A kódú táblájában jelentett 50A131,d
51M2,c + 51M3,c = az előző negyedév utolsó havi 50A kódú táblájában jelentett 50A132,d
51M2,j + 51M3,j = a tárgynegyedév utolsó havi 50A kódú táblájában jelentett 50A132,d
17. 51P A befektetési alap befektetési politikája által megengedett eszközök aránya
A táblát a kezelési szabályzattal összhangban kell kitölteni. A százalékos értékeket tizedes formában kell megadni, például: 25%-os arány esetén 0,25 a szerepeltetendő érték.
A kezelési szabályzatban meghatározott eszközök és a táblában szereplő eszközök részletezettsége eltérhet egymástól. Pl. előfordul, hogy a kezelési szabályzatban a kollektív befektetési értékpapírok szintjén határoznak meg befektetési korlátokat, de azon belül további megbontást nem alkalmaznak. Ugyanakkor, a tábla 51P10 sorában szerepel a „befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapír”, az alatta lévő sorokban további részletezéssel. Ebben az esetben a kezelési szabályzatban meghatározott (minimum és maximum) értéket szerepeltetni kell mind az 50P10 sorban, mind pedig az alábontását tartalmazó 51P101…51P1022 sorokban. A többi eszköz esetében is hasonló eljárást kell követni.
18. 51Q Befektetési alap befektetési politikájának egyéb jellemzői
A táblát a kezelési szabályzattal összhangban kell kitölteni.
A tábla oszlopai
2. oszlop: Az index súlya (összesen = 1,00) Leképezett indexek esetén az indexek egymáshoz viszonyított aránya. A százalékos értékeket tizedes formában kell megadni, például: 16%-os arány esetén 0,16-ot kell szerepeltetni. Az indexek arányának összesen 1,00-et kell kiadnia.
3. oszlop: Az index eltérési lehetőségének jogszabályhelye: az eltérési lehetőségek jogszabályhelyeit kell megadni.
A tábla sorai
51Q1 Tőkeáttétel maximális mértéke: a tőkeáttétel maximális mértéke a nettó eszközértékhez viszonyítva.
51Q2 Származtatott ügyletek alkalmazásának célja: a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból, illetve a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség. A lehetséges értékek: F (fedezeti), B (befektetési), FB (fedezeti és befektetési).
51Q3001…51Q3999 Leképezett index: ezeket a sorokat csak az indexkövető alapok esetében kell kitölteni.
51Q4 Befektetési politika, illetve a változtatás engedélyének határozatszáma: nyilvános befektetési alap esetén a befektetési politika felügyeleti engedélyének határozatszáma.
18a. 59NF Nyilatkozat a Kbftv. 1. § a) pontjában meghatározott, az MNB felügyelete alóli mentesüléshez szükséges feltételekről
A tábla kitöltése
A táblát az a kockázati tőkealap-kezelő, ABAK és az ezen típusú fióktelepek jelentik, amelyekre a Kbftv. 1. § a) pontja szerinti, az MNB felügyelete alóli mentesülésre vonatkozó kivételszabály (a továbbiakban: kivételszabály) alkalmazható, illetve amelyek esetében a kivételszabály alkalmazhatósága szempontjából időközben változás állt be.
Az érintett kockázati tőkealap-kezelő a teljes táblát, az érintett ABAK a tábla 59NF2 és 59NF3 sorát tölti ki.
A tábla sorai
59NF1 A kockázati tőkealapokban és magántőkealapokban kezelt eszközök értéke összesen (forint)
A kockázati tőkealap-kezelő által a rendszeres – éves gyakoriságú – adatszolgáltatás teljesítése során a tárgyév végére vonatkozó adatokat, a kivételszabály alkalmazhatóságának változásakor – azaz a feltételek alkalmazhatósága beálltakor vagy megszűnésekor – teljesítendő eseti adatszolgáltatásban a változás napjára vonatkozó adatokat kell feltüntetni.
59NF2 Az ABAK nyilatkozata arról, hogy a Kbftv. 2. § (2) bekezdése szerinti kockázati tőkealap-kezelőnek minősül-e
A lehetséges értékek: „0” – a kivételszabály nem alkalmazható a kockázati tőkealap-kezelőre; „1” – a kivételszabály alkalmazható a kockázati tőkealap-kezelőre; „2”: ezt az értéket a táblát kitöltő egyéb, kockázati tőkealap-kezelőnek nem minősülő ABAK-nak kell beírnia.
59NF3 Az ABAK nyilatkozata arról, hogy olyan ABAK-e, amely egy vagy több, de kizárólag zártkörű ABA-t kezel, amelyeknek ugyanezen ABAK vagy annak anyavállalatai vagy leányvállalatai, vagy ezen anyavállalatok egyéb leányvállalatai az egyedüli befektetői, feltéve, hogy e befektetők maguk nem ABA-k
A lehetséges értékek: „0” – a kivételszabály nem alkalmazható az ABAK-ra; „1” – a kivételszabály alkalmazható az ABAK-ra.
19. 60A A kockázati tőkealap, illetve a magántőkealap adatai – Források
20. 60D A kockázati tőkebefektetés állományának alakulása a tárgynegyedévben
A tábla kitöltése
Az alap kockázati tőkebefektetései, illetve azok tárgynegyedévi változása szerepel a táblában.
A befektetéseket két szintig tartalmazza a tábla, a köztes befektető társaság segítségével végrehajtott befektetés esetében nem elég a köztes befektető társaságba történő befektetés számbavétele, szerepeltetni kell a köztes befektető társaság befektetéseit is.
A tábla kitöltését az adásvétel pénzügyi lebonyolításának módja nem befolyásolja. Ha pl. egy üzletrész eladása esetén az ár megfizetése részletekben történik, az eladást arra a negyedévre vonatkozó jelentésben (a 60D3 kezdetű sorokban) kell szerepeltetni, amikor az eladásra sor került (és ezzel összhangban, a záró állományban az eladott befektetés már nem szerepelhet).
A táblában használt fogalmak
Köztes befektető társaság: a kockázati tőkealapok, illetve a magántőkealapok vagyonából kifejezetten tőkebefektetések végrehajtására létrehozott vállalkozás, amely saját tőkéjét alapvetően más társaságokban történő tulajdonrész szerzésére fordítja.
Irányítási jog: a kockázati tőkealap, illetve a magántőkealap (tulajdoni, illetve szavazati hányad vagy egyéb szerződés alapján) saját maga képes a vezető tisztségviselők megválasztására, visszahívására, a stratégiai döntések meghozatalára, illetve ezen döntések befolyásolására, megakadályozására.
A tábla oszlopai
2. oszlop: Vállalkozás cégjegyzékszáma: BS-CF-NNNNNN formátumú cégjegyzékszám (12 karakter), ahol BS a céget nyilvántartó bíróság két számjegyű sorszáma, CF a cégformára utaló két számjegyű jelzőszám, NNNNNN pedig a cégjegyzéket vezető bíróságon kiadott hat számjegyből álló sorszám.
3. oszlop: részvény esetén „R”, üzletrész esetén „U”.
5. oszlop: a 60D2 és 60D3 kezdetű soroknál az adott negyedévben lebonyolított vétel, illetve eladás időpontja; a 60D1 és 60D4 kezdetű soroknál az első vétel időpontja (akkor is, ha a befektetési arány kialakítása több lépcsőben történt).
8. oszlop: a 60D1 kezdetű soroknál az adott negyedévet megelőzően elvégzett utolsó értékelés időpontja; a 60D4 kezdetű soroknál az adott negyedév végéig elvégzett utolsó értékelés időpontja.
9. oszlop: a 8. oszlopban feltüntetett időpontokban elvégzett értékelés alapján kell kitölteni.
11. oszlop: üzletrészek esetén az érintett társaság jegyzett tőkéjének arányában kell meghatározni.
12. oszlop: „I”, ha a kockázati tőkealap rendelkezik az adott társaság kapcsán irányítási, döntési vagy vétójoggal, és „N”, ha nem rendelkezik velük.
13. oszlop: „K” közvetlen befektetés, „KBT” köztes befektető társaságba történt befektetés, „TT” köztes befektető társaságon keresztül történt (közvetett) befektetés.
A tábla sorai
60D5: a 60D4 kezdetű sorok közül azok összege, amelyek a 13. oszlopban K, illetve KBT jelölést kaptak.
60D6: a 60D4 kezdetű sorok közül azok összege, amelyek a 13. oszlopban TT jelölést kaptak.
Összefüggés: 60D6 = 60D4 - 60D5
60D7: Záró állomány - köztes befektető társaságba történt befektetések, vagyis 60D7 = 60D4 - a 60D4 kezdetű, KBT-vel jelölt sorok.
21. 60H A kockázati tőkealap, illetve a magántőkealap befektetésállományának alakulása - Nyújtott kölcsönök időszak végén fennálló állománya
A tábla oszlopai
6. oszlop: Kölcsön összege: a kölcsönszerződés keretében (a részfolyósításokat is figyelembe véve), a tárgynegyedév végéig folyósított kölcsön összesen.
7. oszlop: Kamatozás: fix kamatozás esetén a kamat százalékban kifejezett értéke, két tizedesjegy pontossággal; változó kamatozás esetén a kamat számításának rövid leírása (pl. BUBOR + 5.00%).
8. oszlop: Törlesztés ütemezése: a törlesztés ütemezésének rövid leírása (pl. félévente egyszer, lejáratkor egy összegben).
9. oszlop: Törlesztés összege: az adott negyedév végéig összesen – a korábbi negyedéveket is figyelembe véve – mennyit törlesztettek a kölcsönből. A ténylegesen kifizetett értéket kell jelenteni.
10. oszlop: Értékvesztés: az adott kölcsönön elszámolt értékvesztés értéke a tárgynegyedév végén.
11. oszlop: Tőkekövetelés: a tárgynegyedév végén még fennálló tőkekövetelés értéke (amely a kamat tőkésítését is tartalmazza adott esetben).
Ha a tárgynegyedévben egy kölcsönt leírtak, azaz a könyvekből (a számviteli nyilvántartásból) kivezették, akkor azt a tőkekövetelés oszlopban nulla értékkel szerepeltetni kell.
22. 50EE Befektetési alapkezelő - mérleg / eszközök
A Számv.tv. vonatkozó előírásainak megfelelően kell kitölteni.
23. 50EF Befektetési alapkezelő - mérleg / források
A Számv.tv. vonatkozó előírásainak megfelelően kell kitölteni.
24. 50ER Befektetési alapkezelő - eredménykimutatás
A Számv.tv. vonatkozó előírásainak megfelelően kell kitölteni.
25. 50EI IFRS-eket alkalmazó befektetési alapkezelő kiemelt pénzügyi információi
A táblában meghatározott pénzügyi információkat az IFRS-ek megjelenítésre, beszámításra és értékelésre vonatkozó szabályaival összhangban kell előállítani.
A tábla sorai
50EI11 Pénzügyi eszközök
A mérleg eszköz oldalán a pénzügyi eszközöket könyv szerinti értéken kell jelenteni, az IFRS9 standard szerint.
50EI111 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek
Ez a sor tartalmazza a készpénzt, a látra szóló betéteket, valamint az IAS7 szerinti pénzeszköz-egyenértékeseket (a rövid lejáratú likvid pénzeszközöket).
50EI12 Egyéb eszközök
Azokat az eszközöket, amelyek nem pénzügyi eszközök, itt kell feltüntetni. Az egyéb eszközök között szerepelhet arany, ezüst és egyéb áru, még akkor is, ha azokat kereskedési szándékkal tartják.
50EI21 Pénzügyi kötelezettségek
A mérleg forrás oldalán a pénzügyi forrástételeket könyv szerinti értéken kell jelenteni.
50EI23 Egyéb kötelezettségek
Azok a kötelezettségek, amelyek nem tartoznak az EI21 és az EI22 sorban szereplő kötelezettségek közé sem.
50EI3 Saját tőke összesen
Az IFRS-ek előírásai értelmében a tőkeinstrumentumok azok a pénzügyi instrumentumok, amelyeket az IAS 32 annak minősít.
50EI32 Egyéb tőke
Magában foglalja – a jegyzett tőke kivételével – a kibocsátott, tulajdonosi részesedést megtestesítő összes instrumentumot. Itt kell szerepeltetni továbbá a névértéken felüli befizetést (ázsiót) is.
50EI36 Egyéb
A saját tőke értékét befolyásoló, a táblában nem szereplő egyéb tételek. Ilyenek például: a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések tartalékai vagy halmozott veszteségei; a saját részvények (negatív előjellel); az évközi osztalék (negatív előjellel); az átértékelési tartalék (az IFRS-ekre való áttéréskor).
26. 50EJ IFRS-eket alkalmazó befektetési alapkezelő átfogó jövedelemkimutatása
Az átfogó jövedelemkimutatás magában foglalja az üzleti év nyereségét vagy (-) veszteségét és az egyéb átfogó jövedelmet.
A tábla sorai
50EJ7 Egyéb átfogó jövedelem (adózás után): a tárgyidőszak során bekövetkező események hatására a saját tőkében bekövetkezett, nem közvetlen eredményben elszámolt változásokat tartalmazza a sor. Ezen sor elemei olyan bevételi és ráfordítási tételek, amelyek nem minősülnek az IAS, illetve az IFRS-ek szerint eredménytételnek.

6. melléklet a 39/2019. (XI. 20.) MNB rendelethez

MHKT_3.PDF

7. melléklet a 39/2019. (XI. 20.) MNB rendelethez

Kitöltési előírások a befektetési vállalkozás javadalmazási felügyeleti jelentéséhez
I.
A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok
1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések
A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt fogalmakat az 1. melléklet 3. pontja, a rövidítéseket az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.
2. A felügyeleti jelentés formai követelményei
A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.
3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei
3.1. A felügyeleti jelentést a tárgyévi javadalmazásra vonatkozóan kell teljesíteni.
3.2. Az intézmény a vezető állású személyeket és munkavállalókat a munkaköri leírás alapján üzletágakba sorolja. A vezető állású személyt és munkavállalót kizárólag abban az üzletágban kell figyelembe venni, amelyben tevékenysége jelentős részét végzi. Az intézménynek a létszám adatokat év végi adatok alapján, teljes munkaidőre átszámítva, egész számra kerekítve kell kitölteni.
3.3. A pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje euro. Ha a tárgyévi javadalmazást az intézmény eurótól eltérő pénznemben nyújtotta, akkor a javadalmazás összegét át kell számítani euróra a tárgyév végére vonatkozó, az EU költségvetésének tervezéséhez alkalmazott árfolyamon, melyet az Európai Bizottság a honlapján megjelentet.
http://ec.europa.eu/budget/contracts_grants/info_contracts/inforeuro/inforeuro_en.cfm
Például forint esetében a forint összeget a 2 tizedesjegy pontossággal megadott EUR/HUF árfolyammal kell osztani.
3.4. A felügyeleti jelentésben javadalmazási adatként a személyi jövedelemadó alapját képező bruttó adatokat kell szerepeltetni.
3.5. A felügyeleti jelentés további tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja határozza meg.
II.
A felügyeleti jelentésre vonatkozó részletes előírások
1. R1B Egymillió euro vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített vezető állású személyekkel és munkavállalókkal kapcsolatos adatok
A táblában az egymillió euro vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített vezető állású személyekkel és munkavállalókkal kapcsolatos adatokat kell jelenteni.
Azon intézménynek, amely nem nyújtott egyetlen vezető állású személynek vagy munkavállalónak sem egymillió euro vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazást, a felügyeleti jelentést nemlegesen, a kötelező mezők nullával való kitöltésével kell teljesíteni.
A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó intézménynek egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézménynek azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesíteni. A harmadik országban bejegyzett leányvállalat és fióktelep adatát a felügyeleti jelentés teljesítésekor nem kell figyelembe venni.
Az adatokat az intézménynek minden olyan EGT-állam vonatkozásában, országonkénti bontásban meg kell adni, amelyben van olyan vezető állású személy vagy munkavállaló, akit az intézmény egymillió euro vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített. Az egymillió euro vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített vezető állású személyt vagy munkavállalót arra az országra vonatkozó felügyeleti jelentésben kell feltüntetni, amelyben az adott vezető állású személy vagy munkavállaló szakmai tevékenységét kifejti.
Ha az egymillió eurót vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített vezető állású személy vagy munkavállaló a csoporton belül több országban is javadalmazásban részesült, akkor arra az országra vonatkozó adatszolgáltatásban kell feltüntetni, amelyben a szakmai tevékenysége jelentős részét kifejti.
A tábla oszlopai
a) Ország neve
b) Fizetési sáv: az egymillió eurós fizetési sávokat a következők szerint kell kialakítani: az első sáv 1 000 000-1 999 999 euro, a második sáv 2 000 000-2 999 999 euro stb.
e) Befektetési bank: ebbe a körbe a vállalatfinanszírozási tanácsadási szolgáltatások, részvény- és tőkepiaci szolgáltatások, kereskedés és értékesítés sorolandó.
f) Lakossági bank: ebbe a körbe a betétgyűjtés és a teljes kölcsönnyújtási tevékenység (magánszemélyeknek és vállalatoknak) sorolandó.
g) Eszközkezelés: ebbe a körbe a portfólió kezelés, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás és az eszközkezelés más formái sorolandók.
h) Vállalati funkciók: minden funkció, amely konszolidációs szinten a teljes intézményért és egyedi szinten a leányvállalatok ilyen funkciójáért (pl. Emberi Erőforrások, IT) felelős.
i) Független kontroll funkciók: a független kockázatkezelési, megfelelőség biztosítási és belső ellenőrzési funkciókban dolgozók az EBA belső irányításra vonatkozó iránymutatásaiban leírtak szerint.
j) Egyéb tevékenység: azon munkavállalók, akiket nem lehet besorolni az egyik felsorolt üzleti területre sem. Az intézményeknek meg kell adniuk e munkavállalók funkcióját a Tájékoztató adatoknál.
A tábla fentiekben nem nevesített oszlopait az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott fogalmak alapján kell kitölteni.
A tábla sorai
R1B001 Azonosítók
A táblában az egyes országokra és fizetési sávokra vonatkozó adatokat egymás alatti blokkokban kell jelenteni. A blokkokat úgy kell megadni, hogy először az első országban levő vezető beosztású személyek és munkavállalók fizetési sávjait tartalmazó blokkokat kell megadni, majd – ha van – a második országét stb.
R1B00102 Egymillió euro vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített kontroll funkciót betöltő munkavállalók száma (fő)
A kontroll funkciók magukban foglalják az üzleti egységen belüli kontroll funkciókat, valamint a független megfelelőség biztosítási, kockázati kontroll és belső ellenőrzési funkciót.
R1B00103 Egymillió euro vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített egyéb munkavállalók száma (fő)
Ebben a sorban a vezető állású és a kontrollfunkciót betöltő munkavállalók közé nem tartozó, egymillió euro vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített munkavállalók számát kell feltüntetni.
R1B001063 Ebből: teljesítményjavadalmazás egyéb típusú eszközökben
R1B001073 Ebből: tárgyévi halasztott teljesítményjavadalmazás egyéb típusú eszközökben
Az R1B001091 sorban a tárgyévben kifizetett végkielégítések teljes összegének a javadalmazási politika alkalmazásáról szóló 3/2017. (II. 9.) MNB ajánlás 141. pont a)-d) alpontjában meghatározott végkielégítési tételekkel csökkentett összegét kell feltüntetni.
Az R1B0011201-R1B0011299 sorban a tábla i) oszlopában összesítve szereplő Egyéb tevékenységek üzletágban azokat a tevékenységeket kell megnevezni, amelyeket az egymillió euro vagy azt meghaladó javadalmazásban részesített vezető állású személyek és munkavállalók végeznek.
A tábla fentiekben nem nevesített sorait az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott fogalmak alapján kell kitölteni.
2. R2B Az intézmény vezető állású személyeinek és munkavállalóinak javadalmazására vonatkozó összesített információk
A táblát csak a tárgyév végén 500 milliárd forintot meghaladó auditált mérlegfőösszeggel rendelkező intézményeknek kell teljesíteni.
A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó intézménynek egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézménynek azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesíteni. A harmadik országban bejegyzett leányvállalat és fióktelep adatát a felügyeleti jelentés teljesítésekor figyelembe kell venni.
A tábla oszlopai
Az oszlopok tartalmára az R1B kódú tábla oszlopainál leírtak megfelelően irányadók.
A tábla sorai
Az R2B2 Összlétszám a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva (fő) sorban a létszámokat a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva, a tárgyévi átlaglétszám alapján kell megadni.
Az R2B3 A tárgyév adózás utáni nettó eredménye sorban az adózás utáni nettó eredményt a felügyeleti jelentéshez használt számviteli rendszer alapján kell megadni. Csoportok esetében ez a konszolidált elszámolások alapján kimutatott profit (vagy veszteség).
Az R2B4 Tárgyévi összes javadalmazás sor magában foglalja az alap- és a teljesítményjavadalmazást.
Az R2B501-R2B599 sorban a tábla i) oszlopában összesítve szereplő Egyéb tevékenységek üzletágban jelentett tevékenységeket kell megnevezni.
A tábla fentiekben nem nevesített sorait az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott fogalmak alapján kell kitölteni.
3. R3B Kockázati profilra lényeges hatást gyakorló személyek javadalmazására vonatkozó összesített információk
A táblát csak a tárgyév végén 500 milliárd forintot meghaladó auditált mérlegfőösszeggel rendelkező intézményeknek kell teljesíteni.
A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó intézménynek egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézménynek azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesíteni. A harmadik országban bejegyzett leányvállalat és fióktelep adatát a felügyeleti jelentés teljesítésekor figyelembe kell venni.
A tábla oszlopai
Az oszlopok tartalmára az R1B kódú tábla oszlopainál leírtak megfelelően irányadók.
A tábla sorai
R3B01 Létszám (fő)
Természetes személyek száma, tárgyévi átlaglétszám.
R3B043 Ebből teljesítményjavadalmazás egyéb típusú eszközökben
R3B053 Ebből: halasztott teljesítményjavadalmazás egyéb típusú eszközökben
Az R3B111 sorban a tárgyévben kifizetett végkielégítések teljes összegének a javadalmazási politika alkalmazásáról szóló 3/2017. (II. 9.) MNB ajánlás 141. pont a)-d) alpontjában meghatározott végkielégítési tételekkel csökkentett összegét kell feltüntetni.
Az R3B1601-R3B1699 sorban a tábla h) oszlopában összesítve szereplő Egyéb tevékenységek üzletágban azokat a tevékenységeket kell megnevezni, amelyeket a kockázati profilra lényeges hatást gyakorló személyek végeznek.
A tábla fentiekben nem nevesített sorait az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott fogalmak alapján kell kitölteni.
4. R4B Egymillió euro vagy azt meghaladó összegű éves javadalmazásban részesített, kockázati profilra lényeges hatást gyakorló személyekre vonatkozó információk
A CRR 450. cikk (1) bekezdés i) pontja alapján teljesítendő jelentés.
A táblát csak a tárgyév végén 500 milliárd forintot meghaladó auditált mérlegfőösszeggel rendelkező intézményeknek kell jelenteni.
A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó intézménynek egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézménynek azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesíteni. A harmadik országban bejegyzett leányvállalat és fióktelep adatát a felügyeleti jelentés teljesítésekor figyelembe kell venni.
A táblában az egyes fizetési sávokba tartozó kockázati profilra lényeges hatást gyakorló személyek számát kell jelenteni. A fizetési sávokat euróban, a következőképpen kell kialakítani:
-    az ötmillió euro alatti javadalmazások esetében 500 ezer eurós fizetési sávok,
-    Az ötmillió euro összegű vagy afeletti javadalmazás esetében egymillió eurós fizetési sávok.
(1 500 000 euro alatt, 1 500 000-1 999 999 euro, …, 5 000 000-5 999 999 euro stb.)
A táblában annyi sort kell szerepeltetni, amennyi különböző fizetési sávban van egymillió euro vagy azt meghaladó összegű javadalmazásban részesülő, kockázati profilra lényeges hatást gyakorló személy.

8. melléklet a 39/2019. (XI. 20.) MNB rendelethez

MHKT_4.PDF

9. melléklet a 39/2019. (XI. 20.) MNB rendelethez

A MIFTR jelentésre vonatkozó kitöltési előírások
MIFTR jelentés
1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések
A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblában és a kitöltési előírásban használt fogalmakat az 1. melléklet 3. pontja, a rövidítéseket az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.
2. A jelentés formai követelményei
A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.
3. A jelentés tartalmi követelményei
A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja határozza meg.
4. A tábla kitöltése
A felügyeleti jelentést kizárólag azon befektetési szolgáltatók és befektetési alapkezelők kötelesek teljesíteni, amelyek rendelkeznek értékpapírszámla vezetésére vonatkozó engedéllyel.
A táblában jelenteni kell minden olyan értékpapírszámla-jóváírást és értékpapírszámla-terhelést (a továbbiakban együtt: művelet), függetlenül annak jogcímétől, amely az adott ügyfél adott befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapírszámlájának összesített egyenlegében állományváltozással jár, kivéve azokat, amelyek a MiFIR tranzakciós jelentésben jelentésköteles tranzakciók, illetve azok elszámolásához kapcsolódnak. Így szerepeltetni kell pl. a forgalomba hozatallal, jegyzéssel, lejárattal, visszaváltással összefüggő műveleteket, a hagyaték átadásához kapcsolódó műveleteket, az ajándékozás jogcímén történő műveleteket, gazdasági társaság megszűnése, átalakulása esetén a jogutód számlájával kapcsolatos műveleteket.
Visszaváltás esetében, az értékpapírok számlákról történő „kivezetése” érdekében, jelenteni kell az értékpapírok fizikai megsemmisítését is. Ha a fizikai megsemmisítést lejárat, visszaváltás előzte meg, akkor az értékpapírok ügyfélszámlákról történő „kivezetését” az adatszolgáltató elvben már jelentette (hiszen ezek jelentésköteles műveletek). Ha azonban az adatszolgáltató gyakorlata az, hogy lejáratkor, visszaváltáskor átvezeti a fizikai papírokat egy technikai számlára, akkor első lépésben a technikai számlára történő átvezetést kell jelenteni (ezzel történik meg a lejárt, visszaváltott papírok ügyfélszámlákról való kivezetése), második lépésben pedig – a fizikai megsemmisítéskor – a technikai számláról történő „kivezetést” (terhelést) szükséges jelenteni. Az utóbbi esetben, a partner mezőben – a nem „kétlábú” műveletekhez hasonlóan – a saját BIC kódot szükséges szerepeltetni.
A két különböző ügyfélszámla (ideértve az adatszolgáltató saját számláját is) közötti műveletek esetében az értékpapír-átvezetés a belső számlák közötti, az értékpapírtranszfer pedig a külső számlát is érintő értékpapírmozgást jelenti. Az adott ügyfél ugyanazon számláján belüli (alszámlák közötti) mozgásokat nem kell jelenteni.
Az értékpapír-átvezetést (ha mindkét oldalon az adatszolgáltató egy-egy ügyfele vagy a befektetési szolgáltató saját számlája áll) két külön sorban kell szerepeltetni: vételi (B), illetve eladási (S) oldalról. Értékpapír-átvezetésnél a partner azonosítójaként mindkét sorban a saját BIC kódot kell feltüntetni. Az értékpapírtranszfert, valamint minden egyéb műveletet egy soron kell jelenteni.
Jelenteni kell azt az átvezetést is, amelynél az egyik számla technikai, a másik pedig ügyfélszámla (ideértve az adatszolgáltató saját számláját is), mert az átvezetés érinti az adott ügyfélszámla értékpapír-állományát.
Az értékpapírmozgások teljes láncolatának áttekinthetősége érdekében a két technikai számla közötti átvezetéseket is szükséges jelenteni.
A befektetési alapot mint entitást ugyanúgy kell kezelni, mint akármelyik másik ügyfelet. Az alapok számára végzett letétkezelési tevékenység részeként megjelenő számlamozgásokat (adás/vétel, egyéb értékpapír-transzferek két különböző számla között) a letétkezelőnek (mint befektetési szolgáltatónak) kell jelentenie, feltéve, hogy a tranzakciót a MiFIR tranzakciós jelentésben nem jelentette.
A beazonosítatlan értékpapírtranszferek jelentésének módja attól függ, hogy ezek kezelése az értékpapír-nyilvántartási rendszerben hogyan történik. Ha pl. a beazonosítatlan értékpapírtranszfert először saját számlára számolják el, akkor első lépésként jelenteni szükséges egy vételt, ahol az ügyfélkód oszlopban a saját LEI-kódot kell szerepeltetni, a beazonosítást követően pedig egy átvezetést kell jelenteni, ahol az adatszolgáltató saját számlája az eladó, a transzfer eredeti címzettje pedig a vevő.
Az ügyfélmegbízások teljesítéséhez igénybevett külső partner és az adatszolgáltató közötti értékpapírtranszfereket is szerepeltetni kell, szintén azzal a feltétellel, hogy azok nem a MiFIR tranzakciós jelentésben jelentésköteles ügylet teljesítéséhez kapcsolódnak.
A MIFTR jelentés vonatkozásában (a KELER Központi Értéktár Zrt. Általános Üzletszabályzatában szereplő meghatározással egyezően) értékpapírnak minősül minden, a Tpt. hatálya alá tartozó okirat vagy – jogszabályban megjelölt – más módon rögzített, nyilvántartott adat, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában nyomdai úton történő vagy dematerializált megjelenítését jogszabály lehetővé teszi. Értékpapír továbbá az olyan okirat és befektetési eszköz, amely a megjelenítés formájától függetlenül a kibocsátás helyének joga alapján értékpapírnak minősül.
A jelentés vonatkozási napja csak munkanap lehet. Egy adott vonatkozási napra készített jelentés csak az adott napon végrehajtott műveleteket tartalmazhatja, amely szabály alól kivételt jelent a Magyarországon munkaszüneti napnak számító napokon végrehajtott műveletek jelentése. Az ilyen műveleteket a végrehajtásukat következő 2. munkanap 18 óráig kell jelenteni az utolsó, még nem jelentett műveletekkel egyidejűleg.
A tábla egyes oszlopai:
1. oszlop: A bejelentő cég azonosítása: a műveletet végrehajtó vállalkozás (vagyis az adatszolgáltató) azonosítására szolgáló egyedi kód, az ISO 9362 szabvány szerinti (11 karakter hosszúságú, csak betűt vagy számot tartalmazó) SWIFT/Bank Identifier Code (BIC).
2. oszlop: Transzfer/átvezetés napja: az a nap (ÉÉÉÉHHNN formátumban), amikor a művelet ténylegesen megtörténik. Ha az értékpapírtranszfer egy ügyletkötéshez kapcsolódik, akkor itt jellemzően az elszámolás (teljesítés) napja szerepel. A 2. oszlopban megadott dátum egyúttal a jelentés vonatkozási napja is.
3. oszlop: Transzfer/átvezetés időpontja: a művelet végrehajtásának azon időpontja (másodperc pontossággal), amikor az adatszolgáltató belső informatikai rendszerében a művelet rögzítése, jóváhagyása megtörténik, ISO 8601 időformátumban (ÓÓ:PP:MM+/-ÓÓ, 11 karakter).
4. oszlop: Vétel/eladás jelzése: annak meghatározása, hogy a művelet az ügyfél (saját számlára vonatkozó művelet esetén a jelentő adatszolgáltató) szempontjából vétel (értékpapír jóváírása) vagy eladás (értékpapír-terhelés). A lehetséges értékek: „B” = Vétel, „S” = Eladás (1 karakter).
5. oszlop: Kereskedési szerep: annak meghatározása, hogy a vállalkozás a műveletet saját számlájára (saját részére, illetve egy vagy több ügyfél megbízásából) vagy egy ügyfél nevében és annak számlájára hajtja-e végre. A lehetséges értékek: „P” = Saját számla, „A” = Ügyfélszámla (1 karakter).
6. oszlop: Az értékpapír azonosítása: az ügylet tárgyát képező értékpapír ISIN kódja. Ha az értékpapírnak nincs ISIN kódja, akkor a rövid nevének 1-12 karakterét kell szerepeltetni. Ha a rövid név 12 karakternél rövidebb, akkor annyi „X”-szel kell azt kiegészíteni, hogy 12 karakter hosszúságú legyen.
7. oszlop: Egységár: az értékpapíronkénti ár, a jutalék és a felhalmozott kamat figyelmen kívül hagyásával. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén a nettó árat kell megadni a névérték százalékában (pl. 98.26% esetén 98.26-ot kell szerepeltetni). Ahol nem értelmezhető, ott 0-át kell jelenteni.
8. oszlop: Árjelzés: az a pénznem, amelyben az árat kifejezik. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén a névérték pénzneme és a „%" jel. A pénznemet az ISO 4217 szabvány szerinti pénznem kóddal (3 karakter) kell megadni, amely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál kiegészül a „%” jellel (+1 karakter).
9. oszlop: Mennyiség: az értékpapír egységeinek száma, a kötvényeknél az össznévérték (alapcímlet×darabszám). A mennyiséget 5 tizedesjegy pontosságig lehet megadni, a tizedes jelölése ponttal történik (max. 19 karakter).
10. oszlop: A művelet hivatkozási száma: az adatszolgáltató által megadott, a műveletre vonatkozó egyedi azonosító, maximum 29 karakteres, egyedi alfanumerikus kód. Átvezetés esetén mindkét jelentendő sorban ugyanazt a hivatkozási számot kell szerepeltetni.
11. oszlop: Ügyfélkód: Azon ügyfél (beleértve az adatszolgáltatót) azonosítására szolgál, aki a 4. oszloppal összhangban vevőnek, illetve eladónak minősül. Alapesetben természetes személy esetén az ügyfél CONCAT azonosítóját (nem magyarországi természetes személy esetében is), nem természetes személy esetén az ügyfél LEI-kódját (ISO 17442 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kód [LEI/Legal Entity Identifier (20 karakter)]), ha nincs LEI-kód, akkor egy belső kódot (max. 40 karakter) kell megadni. Azon országok esetében, amelyek nem fogadták el a CONCAT használatát, az általuk meghatározott azonosítóval kell képezni az ügyfél azonosítóját (NATIONAL_ID), a MiFIR jelentéssel konzisztens módon. Saját számlára kötött ügylet esetén a saját LEI-kódot kell szerepeltetni. A jelentendő adat típusát a 14. oszlop értéke („C”, „L” vagy „I”) határozza meg.
12. oszlop: A megbízás/ügyletkötés napja: a műveletre adott megbízásnak, illetve annak az ügyletkötésnek a dátumát kell megadni, amellyel összefüggésben a műveletre sor kerül. Ha az értékpapír-jóváírás esetén a megbízás napja nem ismert, akkor itt is a 2. oszlopban megadott dátumot kell szerepeltetni, ÉÉÉÉHHNN formátumban (8 karakter).
13. oszlop: Elszámolás devizaneme: az ISO 4217 szabvány szerinti pénznemkód (3 karakter).
14. oszlop: Ügyfél kód típusa: a 11. oszlophoz kapcsolódóan az ügyfél azonosító kódjának típusa. A lehetséges értékek: „C” = CONCAT vagy NATIONAL_ID, „L” = LEI-kód, „I” = belső kód (1 karakter).
15. oszlop: A partner azonosítója: a partner BIC kódja.
Ha a partnernek nincs BIC kódja, akkor az adott intézmény rövid (vagy rövidített), beszédes nevét kell megadni, pontosan 11 karakter hosszan. Ha a rövid név 11 karakternél rövidebb lenne, akkor „X”-ekkel kell feltölteni úgy, hogy 11 karakter hosszú legyen.
16. oszlop: A jelentés készítésének napja: a jelentés lezárásának dátuma ÉÉÉÉHHNN formátumban (8 karakter).
17. oszlop: Mód: változás esetén minden adatot újra kell küldeni, kivéve a törölni szándékozott tranzakciót. A módosító jelentésben „M" jelöli a változással érintett sort, egyéb esetben „E" szerepel az oszlopban (1 karakter).

10. melléklet a 39/2019. (XI. 20.) MNB rendelethez

MHKT_5.PDF
1

A rendeletet a 43/2020. (XI. 19.) MNB rendelet 14. §-a hatályon kívül helyezte 2020. november 20. napjával.

2

Az 1. § a 6/2020. (IV. 3.) MNB rendelet 2. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

3

Az 5. § (1) bekezdése a 6/2020. (IV. 3.) MNB rendelet 2. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

4

Az 5. § (2a) bekezdését a 6/2020. (IV. 3.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

5

A 14. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 2. melléklet a 6/2020. (IV. 3.) MNB rendelet 2. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

8

A 4. melléklet a 6/2020. (IV. 3.) MNB rendelet 2. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

9

Az 5. melléklet a 6/2020. (IV. 3.) MNB rendelet 2. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.