39/2019. (VIII. 23.) AM rendelet indokolás
39/2019. (VIII. 23.) AM rendelet indokolás
a haszongalamb vásárlásához nyújtott csekély összegű támogatásról szóló 39/2019. (VIII. 23.) AM rendelethez
2019.08.31.
Magyarországon a rendszerváltást megelőző évtizedekben a vágógalamb-előállítás növelése exportfejlesztési célból államilag is támogatott mezőgazdasági tevékenység volt, ami termelői szakcsoportok létrehozásával, felvásárlási hálózatok kialakításával és az exportigényeknek megfelelő feldolgozással járt. Ennek következtében Magyarország az éves szintű vágógalamb-előállításban világviszonylatban a 2–3. helyre került.
Az egykor Magyarországon közkedvelt galambhús a szocio-demográfiai változások, valamint az állat modern világunkban keletkezett téves, negatív megítélése miatt nem szerepel a mai családok étrendjében. Megfelelő marketingtevékenység folytatása esetén a galambhússal kapcsolatos fogyasztói attitűd megváltozhat, amelyet segíthet az a tény, hogy a galambhús alacsony zsírtartalmú, koleszterinben szegény, könnyen emészthető és magas vastartalmú élelmiszer, így hozzájárulhat az egészség megőrzéséhez. Nemzetközi szinten a galambhús hagyományosan beépült a fogyasztók étrendjébe. Az Európai Unió tagállamai galambhúsból 100%-ig önellátóak, ezekre a piacokra főleg megbízható mennyiségű és minőségű árualappal és megfelelő árképzés mellett lehet belépni. A termelő országok a galambhúst főként Ázsiába exportálják, magyar export galambhúsból az elmúlt években minimális mennyiségű volt (2016-ban és 2017-ben körülbelül 100 kg/év).
Az egységes testméretű, magas hasznos húsarányt (70%) produkáló, előhűtött galamb keresett és kifizetődő exportcikk lehet napjainkban is. Megfelelő fajtaválasztás és korszerű tenyésztéstechnológia, jól kialakított logisztikai háttér, valamint a hazai és a külföldi piacok revitalizálásához megfelelően megválasztott marketingeszközök alkalmazása mellett azonban van realitása a hazai húsgalambtenyésztés újraindításának. Az exportpiacra történő termelés mellett a hazai termelés újbóli beindítása mellett szól annak munkaerőpiaci hatása, amely hozzájárulhat a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű kistérségek népességmegtartó képességének javításához.
A rendelet alapján az agrártárca a haszongalamb vásárlásához mezőgazdasági csekély összegű nemzeti támogatás formájában kíván állami segítséget nyújtani. A rendelet a támogatás jogosultsági feltételeit, forrását, keretösszegét, valamint a támogatási kérelem benyújtására, elbírálására és a támogatás kifizetésére vonatkozó részletszabályokat tartalmazza.
A rendelet továbbá tartalmazza a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2018. évi igénybevételének feltételeiről szóló 33/2018. (XI. 29.) AM rendelet módosítását, amely révén az agrártárca lehetőséget kíván biztosítani – az utófinanszírozás változatlansága mellett – a teljes támogatási összeg előlegként történő igénybevételére, ezzel segítve a projektek határidőben történő, zökkenőmentes megvalósítását. A nyertes pályázóknak csupán az önrészt kell finanszírozniuk, így elkerülhető az előfinanszírozás és az esetleg emiatt történő hitelfelvétel. Tekintettel arra, hogy a módosítás révén csak egy elszámolást kell elkészíteni (nem kell az előleg elszámolása után külön záró elszámolást benyújtani), a program pénzügyi lebonyolítása egyszerűsödik, és csökkennek az adminisztrációs terhek.
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az indokolás közzététele javasolt az Indokolások Tárában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás