• Tartalom
Oldalmenü

4/2019. (II. 27.) EMMI rendelet

egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról1

2019.02.28.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a)–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím, valamint a 3. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés k) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 5. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 4. és 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása

1. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: Nmr.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás a feladatait tájékoztatás nyújtásával, szociális segítőmunkával, ezen belül a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 2. § l) pont lb) alpontja szerinti esetkezeléssel, valamint más személy, illetve szervezet által nyújtott szolgáltatások, ellátások közvetítésével látja el.”

2. § Az Nmr. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az esetnaplót a miniszter által meghatározott, a Szociális Ágazati Portálon közzétett formában kell vezetni.”

3. § Az Nmr. 25. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatást nyújtó személy a szolgáltatásnyújtás helye szerinti intézménnyel nem állhat foglalkoztatási jogviszonyban.
(5) Az óvodai és iskolai szociális segítő a szolgáltatásnyújtás helye szerinti intézményben a tevékenysége során a gyermekek, tanulók felügyeletéről az egyéni szociális szolgáltatások megvalósításának ideje alatt maga gondoskodik.
(6) Az óvodai és iskolai szociális segítőnek a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két éven belül el kell végeznie az óvodai és iskolai szociális segítő képzést. Nem kell elvégezni az óvodai és iskolai szociális segítő képzést azon személyeknek, akik részt vettek az EFOP-3.8.2-16 „Szociális humán erőforrás fejlesztés” elnevezésű, európai uniós finanszírozású projekt keretében szervezett képzésben, vagy akik iskolai szociális munka szakirányú végzettséggel rendelkeznek.”

4. § Az Nmr. 26. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A család- és gyermekjóléti központ az óvodai és iskolai szociális segítő részére a köznevelési intézménybe szóló megbízólevelet állít ki.
(2b) A köznevelési intézmény az óvodai és iskolai szociális segítő személye kapcsán kifogással élhet a család- és gyermekjóléti központ vezetőjénél. A kifogással kapcsolatos részletes eljárásrendet az együttműködési megállapodás tartalmazza.”

5. § Az Nmr. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha
a) egy bölcsődei csoportban egy sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb tizenegy gyermek,
b) egy bölcsődei csoportban kettő sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb tíz gyermek,
c) egy speciális bölcsődei csoportban három–hat sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb hat gyermek
nevelhető, gondozható.”

6. § Az Nmr. a 155/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Az elhanyagolt és bántalmazott, különösen a szexuálisan bántalmazott gyermekek vizsgálatát és terápiáját végző szolgáltatás
155/B. § (1) A szakszolgálat a Gyvt. 61. § (2) bekezdése szerinti szolgáltatást a szakmai programjában meghatározott szakmai egység működtetésével biztosítja, amelynek feladata az elhanyagolt és bántalmazott, különösen a szexuálisan bántalmazott gyermek áldozatok (a továbbiakban ezen alcímben együtt: bántalmazott gyermekek) vizsgálata és terápiája, valamint – hivatalos szerv megkeresése alapján – meghallgatása.
(2) A bántalmazott gyermekek vizsgálatát és meghallgatását pszichológus vagy pszichiáter végzettségű személy, terápiáját klinikai szakpszichológus vagy pszichiáter végzettségű személy, valamint a vizsgálatot, terápiát és meghallgatást előkészítő tevékenységet szociális munkás végzettségű személy látja el. A szakemberek tevékenységének végzéséhez szükséges feltételeket a szakszolgálat biztosítja.
(3) A bántalmazott gyermekek vizsgálatával, terápiájával és meghallgatásával kapcsolatos feladatok ellátása érdekében a szakszolgálat
a) önálló munkakört hozhat létre,
b) a feladatellátással megbízhatja az általa más munkakörben foglalkoztatott személyt a munkaköri feladatainak ellátásán túl, vagy
c) a feladatellátásra külső szakembereket kérhet fel.
(4) A bántalmazott gyermekek vizsgálatát, terápiáját és meghallgatását biztonságos, nyugodt, a gyermek életkori sajátosságaira és személyiségállapotára figyelemmel lévő, a bizalmi kapcsolat kialakítására alkalmas környezetben kell nyújtani.
(5) A szakszolgálat a bántalmazott gyermekek vizsgálatára, terápiájára és meghallgatására irányuló szolgáltatását térítésmentesen nyújtja.”
179. § Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 4/2019. (II. 27.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Módr1.) hatálybalépésekor foglalkoztatásban álló óvodai és iskolai szociális segítőnek az óvodai és iskolai szociális segítő képzést 2021. január 1-jéig kell elvégeznie.
180. § A gyermekotthonban a Módr1. hatálybalépésekor gyógypedagógus munkakörben foglalkoztatott személyt foglalkoztatásának időtartama alatt szakképzettnek kell tekinteni, ha végzettsége a Módr1. hatálybalépését megelőző napon hatályos 2. számú melléklet II. Rész „II. Szakellátások” cím 2. pontjában a gyógypedagógus munkakörre előírt képesítési előírásoknak megfelel.”

8. § (1) Az Nmr. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az Nmr. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

9. § Az Nmr.

b) 6. § (1) bekezdésében a „64.” szövegrész helyébe a „64. és 64/A.” szöveg,

c) 8. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „zárható le” szövegrész helyébe a „zárható le, és esetkezelés szükséges” szöveg,

d) 8. § (1) bekezdés b) pontjában a „7. számú melléklet” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés” szöveg,

e) 49. § (3) bekezdés a) pontjában és 51/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „öt gyermek” szövegrész helyébe a „hat gyermek” szöveg,

f) 51/F. § (2) bekezdés a) pontjában a „három gyermek” szövegrész helyébe a „négy gyermek” szöveg

lép.

10. § Hatályát veszti az Nmr.

a) 26. § (2) bekezdés a) pontjában az „az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatást nyújtó személy megnevezését, valamint” szövegrész,

2. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló
9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet módosítása

11. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: Ir.) 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Demens személyek ellátása esetén az igénybevételre irányuló kérelemhez be kell nyújtani a pszichiáter, neurológus vagy geriáter szakorvos által kiállított,
a) nappali ellátás esetén a demencia kórképet igazoló,
b) bentlakásos intézményi ellátás esetén a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozatát megállapító
szakvéleményt.”

12. § Az Ir. a következő 26. §-sal egészül ki:

26. § A demencia kórkép 21. § (5) bekezdése szerinti igazolására az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 4/2019. (II. 27.) EMMI rendelet hatálybalépését megelőzően más szerv vagy személy által kiállított szakvélemény is elfogadható.”

3. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosítása

13. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: R.) 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az igénybevételi naplót a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által meghatározott, a Szociális Ágazati Portálon közzétett formában kell vezetni.”

14. § Az R. a következő 30. §-sal és azt megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„Szociális diagnózis
30. § (1) A szociális diagnózist a szociális diagnózist készítő esetmenedzser a (2) bekezdés szerinti adattartalommal, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített, Szociális Ágazati Portálon közzétett adatlapon készíti el.
(2) A szociális diagnózis az egyén
a) személyi állapotára és családi kapcsolataira,
b) lakhatási körülményeire,
c) egészségi állapotára és esetleges fogyatékosságára,
d) mindennapi életvitelére, egyes képességei hiányából fakadó nehézségeire,
e) kommunikációjára, személyes kapcsolataira,
f) munkaerőpiaci státuszára,
g) krízishelyzetek kezelésére vonatkozó képességére,
h) támogatást igénylő életterületeinek felmérésére, a támogatás mértékére és
i) számára igénybe venni javasolt ellátások, szolgáltatások meghatározására
vonatkozó adatokat tartalmazza.
(3) A szociális diagnózist készítő esetmenedzser feladata a szociális diagnózis elkészítése során
a) az igénylő, valamint családja helyzetének megismerése, szükségletei meglétének vagy hiányának, valamint jogosultságának megállapítása,
b) a megfelelő szolgáltatások és szolgáltatási elemek megállapítása,
c) az igénylő tájékoztatása a számára szükséges szolgáltatások elérhetőségéről vagy hiányáról, szükség esetén segítségnyújtás a szolgáltatóval történő kapcsolatfelvételben.
(4) A szociális diagnózist készítő esetmenedzser feladata a járás területén elérhető szociális szolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások, egészségügyi, munkaerőpiaci, karitatív és egyéb szolgáltatások feltérképezése és a rájuk vonatkozó információk évenkénti aktualizálása.
(5) A szociális diagnózis elkészítése irányított személyes interjún alapul, amely során a szociális diagnózist készítő esetmenedzser az ellátást igénylőt bevonja a diagnózis készítésébe.
(6) A szociális diagnózis elkészítésébe az ellátást igénylő hozzájárulásával más szakember is bevonható.
(7) A személyes interjú felvétele során az esetmenedzser döntése alapján több személyes találkozásra is sor kerülhet. A szociális diagnózist az első interjútól számított 15 munkanapon belül kell elkészíteni. Az ellátást igénylő krízishelyzete esetén a szolgáltatás a szociális diagnózis elkészítése előtt is igénybe vehető.
(8) A szociális diagnózist a szociális diagnózist készítő esetmenedzser és a szolgáltatást igénylő személy aláírja.
(9) A szociális diagnózis az aláírás időpontjától számított hat hónapig használható fel az Szt. 64/A. § (3) bekezdése szerint szolgáltatás igénylésére.
(10) A szociális diagnózist készítő esetmenedzsernek a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított egy éven belül el kell végeznie a szociális diagnózist készítő esetmenedzseri képzést. Nem kell elvégezni a szociális diagnózist készítő esetmenedzseri képzést azon személyeknek, akik részt vettek az EFOP-3.8.2-16 „Szociális humán erőforrás fejlesztés” elnevezésű, európai uniós finanszírozású projekt keretében szervezett képzésben.”

15. § Az R. 39/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

39/I. § (1) A közösségi ellátásban alkalmazott személynek – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a foglalkoztatás kezdő időpontjától rendelkeznie kell a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vagy a Főigazgatóság által kiadott közösségi pszichiátriai ellátással kapcsolatos képzés tanúsítványával.
(2) A közösségi pszichiátriai ellátással kapcsolatos képzés elvégzése alól
a) mentesül a pszichiáter, pszichoterapeuta vagy klinikai szakpszichológus végzettségű személy,
b) felmentés adható, ha a munkakört betöltendő személy a képzésben már hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, és azt két éven belül elvégzi.
(3) A közösségi pszichiátriai ellátással kapcsolatos képzésre történő jelentkezéseket a Főigazgatósághoz kell benyújtani.”

16. § Az R. a következő 42/A. §-sal egészül ki:

42/A. § Ha a fenntartó vis maior helyzetben az ellátás céljára korábban általa nem használt épületet, épületrészt von be, ezen épületre, épületrészre legfeljebb hat hónapig nem kell alkalmazni a 41. § (2) bekezdés d), f) és g) pontjában, a 41. § (4) bekezdés a) pontjában és a 42. § (2) bekezdésében foglaltakat.”

17. § Az R. 110/L. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéni foglalkoztatási terv tartalmazza)

b) fejlesztési jogviszony esetében az Szt. 99/C. § (4) bekezdés a) pontja szerinti dokumentumokat,”

18. § Az R. 119. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kiváltási terveket elkészítésüket követően meg kell küldeni a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. részére.”

19. § Az R. 3. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

20. § Az R.

a) 20. § (2) bekezdés c) pontjában a „4. számú melléklet” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés” szöveg,

b) 39/L. § (1a) bekezdésében a „bekezdésében foglaltak mellett” szövegrész helyébe a „bekezdés a)–c) és e) pontjában foglalt, valamint” szöveg

lép.

21. § Hatályát veszti az R.

a) 104/B. § (1) bekezdésében az „ötéves időtartamra” szövegrész,

4. Az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló
81/2004. (IX. 18.) ESZCSM rendelet módosítása

22. § (1) Az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló 81/2004. (IX. 18.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazási köre)

b) a támogató szolgálat,”

[képzésre terjed ki (a továbbiakban együtt: képzés).]

(2) A Kr. 1. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazási köre)

d) a közösségi pszichiátriai ellátás,”

[képzésre terjed ki (a továbbiakban együtt: képzés).]

(3) A Kr. 1. §-a a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazási köre)

f) az óvodai és iskolai szociális segítő,
g) a szociális diagnózist készítő esetmenedzser”

[képzésre terjed ki (a továbbiakban együtt: képzés).]

23. § A Kr. 2. § (3) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(A Főigazgatóság a képzést maga végzi, vagy ezzel – képzési megállapodás keretében – olyan más intézményt is megbízhat, amely)

a) az oktatási programban szerepel,”

24. § A Kr. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A képzésen az vehet részt, aki az 1. §-ban meghatározott szakterületen a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendeletben, illetve a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben foglalt képesítési előírásokat egyebekben teljesíti.”

25. § A Kr. 12. §-a és az azt megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím és rendelkezés lép:

„A támogató szolgálat képzés
12. § (1) A támogató szolgálat képzés felkészíti a képzésen részt vevő személyt a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 39/A. §-ában foglalt feladatok ellátására.
(2) A képzés kötelező óraszáma segítő munkakör esetén 80 óra, ebből
a) 16 óra elméleti oktatás,
b) 64 óra gyakorlati oktatás.
(3) A képzés kötelező óraszáma gondozó, illetve terápiás munkatárs esetén 160 óra, ebből
a) 60 óra elméleti oktatás,
b) 100 óra gyakorlati oktatás.”

26. § A Kr. 16. §-a és az azt megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím és rendelkezés lép:

„A közösségi pszichiátriai ellátás képzés
16. § (1) A közösségi pszichiátriai ellátás képzés felkészíti a képzésen részt vevő személyt a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 39/F. § (2) bekezdésében, 39/G. § (3) bekezdésében és 39/H. §-ában foglalt feladatok ellátására.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt képzés kötelező óraszáma 185 óra, ebből
a) 140 óra elméleti oktatás,
b) 45 óra gyakorlati oktatás.”

27. § A Kr. a 17/A. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„Az óvodai és iskolai szociális segítő képzés”

28. § A Kr. 17/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

17/A. § (1) Az óvodai és iskolai szociális segítő képzés felkészíti a képzésen részt vevő személyt a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 25. és 26. §-ában foglalt óvodai és iskolai szociális segítéshez kapcsolódó szakmai feladatok elvégzésére.
(2) A képzés kötelező óraszáma 90 óra, ebből
a) 27 óra elméleti oktatás,
b) 63 óra gyakorlati oktatás.
(3) Felsőfokú szociális szakképzettséggel nem rendelkező személyeknek a (2) bekezdés szerinti óraszámon túl 30 óra kiegészítő képzésben kell részt venniük, amelyből 15 óra elméleti oktatás, 15 óra gyakorlati oktatás.”

29. § A Kr. a következő 17/B. §-sal és azt megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„A szociális diagnózist készítő esetmenedzser képzés
17/B. § (1) A szociális diagnózist készítő esetmenedzser képzés felkészíti a képzésen részt vevő személyt a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 30. §-ában foglalt feladatok ellátására.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt képzés kötelező óraszáma 90 óra, ebből
a) 27 óra elméleti oktatás,
b) 63 óra gyakorlati oktatás.”

30. § A Kr. a következő 19. §-sal egészül ki:

19. § Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 4/2019. (II. 27.) EMMI rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1. § b) és d) pontját, valamint 12. és 16. §-át a Módr. hatálybalépését követően indult képzésekre kell alkalmazni. A Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő támogató szolgálattal és közösségi pszichiátriai ellátással kapcsolatos képzéseket eredményesen elvégző személyek számára a tanúsítványt a „támogató szolgálat képzés” és a „közösségi pszichiátriai ellátás képzés” elvégzéséről kell kiállítani.”

31. § A Kr.

a) 4. § (1) bekezdésében az „az 1. számú melléklet szerinti” szövegrész helyébe az „a Szociális Ágazati Portálon közzétett” szöveg,

b) 4. § (3) bekezdésében a „2. számú mellékletében foglalt” szövegrész helyébe a „Szociális Ágazati Portálon közzétett” szöveg,

c) 10. § (4) bekezdésében a „3. számú melléklet szerinti” szövegrész helyébe a „Szociális Ágazati Portálon közzétett” szöveg

lép.

32. § Hatályát veszti a Kr.

5. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet módosítása

33. § A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet (a továbbiakban: Gr.) 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Szt. 68/A. §-ának (3) bekezdése szerinti, gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények a következők:]

a) a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozata, amelyet pszichiáter, neurológus vagy geriáter szakorvos szakvéleményével igazoltak;”

34. § A Gr. a következő 7. §-sal egészül ki:

7. § A demencia kórkép 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolására az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 4/2019. (II. 27.) EMMI rendelet hatálybalépését megelőzően más szerv vagy személy által kiállított szakvélemény is elfogadható.”

6. Záró rendelkezések

35. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 4/2019. (II. 27.) EMMI rendelethez

1.    Az Nmr. 1. számú melléklet „I. Alapellátások” cím 1. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ellátás

Munkakör/fő)

„Család- és gyermekjóléti központ

intézményvezető

1 fő

4000 fő lakosságszámra (település / közös hivatalhoz tartozó települések) vetítve, vagy – ha
ez magasabb létszámot eredményez –
minden 25 ellátott családra 1 fő, de minimum 1 fő

családsegítő

1 fő

7000 fő járási lakosságszámra vetítve, de minimum 3 fő azzal, hogy esetmenedzser esetében – ha
ez magasabb létszámot eredményez – minden 50 ellátott családra 1 fő

esetmenedzser/tanácsadó

1 fő

család- és gyermekjóléti központonként

szociális diagnózist készítő esetmenedzser

1 fő

10 000 fő járási lakosságszámra vetítve

szociális asszisztens (ajánlott létszám)

1 fő

1000 fő köznevelési intézményben
nyilvántartott gyermekre vetítve

óvodai és iskolai szociális segítő

1 fő

2.    Az Nmr. 1. számú melléklet „II. Szakellátások” cím 2/b) „Speciális gyermekotthon” pontjában, „A 2, 2/a) és 2/c) pont szerinti ellátásokban 40, illetve 48 gyermekre” pontjában, és 2/e) „Kizárólag menekültként el nem ismert, kísérő nélküli kiskorúakat ellátó gyermekotthon” pontjában a „pszichológus” szövegrész helyébe a „pszichológus vagy pszichológiai tanácsadó” szöveg lép.

2. melléklet a 4/2019. (II. 27.) EMMI rendelethez

1.     Az Nmr. 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím fejlécében a „Vezetői beosztás” szövegrész helyébe az “Intézményi munkakör” szöveg lép.
2.     Az Nmr. 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 1/a. „Család- és gyermekjóléti központ” pontjában
a)    az „esetmenedzser” szövegrész helyébe az „esetmenedzser/szociális diagnózist készítő esetmenedzser” szöveg,
b)    az esetmenedzser beosztás képesítéseiben a „pedagógiai előadó” szövegrész helyébe a „pedagógiai előadó, okleveles emberi erőforrás tanácsadó” szöveg,
c)    a tanácsadó beosztás képesítéseiben az „okleveles szociálpolitikus-közgazdász” szövegrész helyébe az „okleveles szociálpolitikus-közgazdász, okleveles emberi erőforrás tanácsadó” szöveg,
d)    az óvodai és iskolai szociális segítő beosztás képesítéseiben a „pszichopedagógus” szövegrész helyébe a „pszichopedagógus, okleveles emberi erőforrás tanácsadó, mentálhigiénés szakképzettség, óvodapedagógus, tanító”
szöveg lép.
3.     Az Nmr. 2. számú melléklet II. Rész „II. Szakellátások” cím 1. „Nevelőszülői hálózat” pontjában a nevelőszülői tanácsadó munkakör, 2. „Gyermekotthon” pontjában a nevelő munkakör, 3. „Területi gyermekvédelmi szakszolgálat” pontjában a bizottsági családgondozó, az örökbefogadási tanácsadó, a gyermekvédelmi gyám, a közvetítő és az elhelyezési ügyintéző munkakörök képesítéseiben a „pszichológus” szövegrész helyébe a „pszichológus, viselkedéselemző” szöveg lép.
4.     Az Nmr. 2. számú melléklet II. Rész „II. Szakellátások” cím 1. „Nevelőszülői hálózat” pontjában a növendékügyi előadó munkakör és 2. „Gyermekotthon” pontjában a növendékügyi előadó munkakör képesítéseiben a „személyügyi szervező” szövegrész helyébe a „személyügyi szervező, felsőfokú szociális szakképzettség, pedagógus szakképzettség” szöveg lép.
5.     Az Nmr. 2. számú melléklet II. Rész „II. Szakellátások” cím 2. „Gyermekotthon” pontja a pszichológus munkakört követően a következő rendelkezéssel egészül ki:

(Ellátási forma

Intézményi munkakör

Képesítés)

(2. Gyermekotthon)

 

 

(pszichológus
„pszichológiai tanácsadó

pszichológus, pszichiáter)
mentálhigiénés szakképzettség, viselkedéselemző”

6.     Az Nmr. 2. számú melléklet II. Rész „II. Szakellátások” cím 2. „Gyermekotthon” pontjában a gyógypedagógus munkakör képesítéseiben hatályát veszti a „felsőfokú pedagógus szakképzettség, művészetterapeuta, szociálpedagógus” szövegrész.

3. melléklet a 4/2019. (II. 27.) EMMI rendelethez

1.    Az R. 3. számú melléklet „intézményvezető” munkakörhöz tartozó Szakképzettségek és szakképesítések oszlopban
a)    a „– diplomás ápoló” szövegrész helyébe a
„– diplomás ápoló
– egészségügyi tanár”,
b)    a „– közgazdász alkalmazott közgazgazdaságtan alapképzési szakon
– közgazdász emberi erőforrások alapképzési szakon” szövegrész helyébe a
„– közgazdász”
szöveg lép.
2.    Az R. 3. számú melléklet „terápiás munkatárs” munkakörhöz tartozó Szakképzettségek és szakképesítések oszlopban
a)    a „– gyermek- és ifjúságpszichiátriai és addiktológiai konzultáns” szövegrész helyébe a
„– gyermek- és ifjúságpszichiátriai és addiktológiai konzultáns
– gyógymasszőr”,
b)    a „– klinikai lelkigondozó” szövegrész helyébe a
„– klinikai lelkigondozó,
– kognitív- és viselkedésterápiás konzultáns”
szöveg lép.
3.    Az R. 3. számú melléklet „szociális munkatárs” munkakörhöz tartozó Szakképzettségek és szakképesítések oszlopban
a „– gyermek- és ifjúságpszichiátriai és addiktológiai konzultáns” szövegrész helyébe a
„– gyermek- és ifjúságpszichiátriai és addiktológiai konzultáns
– hajléktalanellátás esetében felsőfokú végzettség”
szöveg lép.
4.    Az R. 3. számú melléklet „Kiegészítő szabály:” rész 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az alábbi munkakörök betöltéséhez nincs felsőfokú képesítési elvárás, de a munkakörhöz illeszkedő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel is betölthető: gondozó, ápoló, segítő, asszisztens az alábbi munkakörök betöltéséhez nincs középfokú képesítési elvárás, de bármely középfokú végzettséggel és szakképzettséggel is betölthető: falugondnok, tanyagondnok.”
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2019. március 1. napjával.