BÜ BH 2019/41
BÜ BH 2019/41
2019.02.01.
A vádlottnak a „védője útján” történő idézése nem tekinthető szabályszerű idézésnek [1998. évi XIX. tv. (korábbi Be.) 67. § (2) bek.; 2017. évi XC. törvény (Be.) 113. §].
[1] A kerületi bíróság a 2017. április 10. napján megtartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettében [Btk. 375. § (5) bek., (3) bek. b) pont], társtettesként, folytatólagosan elkövetett információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének kísérletében [Btk. 375. § (5) bek., (2) bek. b) pont], 2 rendbeli társtettesként elkövetett információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettében [Btk. 375. § (5) bek.], 58 rendbeli készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségében [Btk. 393. § (1) bek. b) pont] és 27 rendbeli készpénz-helyettesítő fizető eszköz meghamisításának vétségében [Btk. 392. § (1) bek. b) pont].
[2] Ezért őt – halmazati büntetésül – 3 év szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani. Kimondta, hogy az I. r. terhelt a szabadságvesztés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
[3] Az ítélet ellen az ügyészség az I. r. terhelttel szemben kiszabott súlyosításáért, míg az I. r. terhelt és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést. Az ellentétes irányú jogorvoslatok folytán eljárt törvényszék a 2017. no-vember 29. napján meghozott és jogerőre emelkedett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári jogi igény elbírálására vonatkozó részében megváltoztatta, egyebekben az I. r. terhelt vonatkozásában helybenhagyta.
[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt.
[5] Felülvizsgálati indítványában az I. r. terhelt kifejtette, hogy a törvényszék a 2017. november 29. napján megtartott nyilvános ülésre őt nem írásban hanem meghatalmazott védője útján idézte. „Jogi képviselőm a bírói idézést számomra nem teljesítette, ezért nem volt tudomásom, hogy másodfokú jogerős ítélet született a távollétemben.”
[6] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaposnak tartotta és azt indítványozta, hogy a Kúria – az 1998. évi XIX. törvény 428. § (2) bekezdése alapján – a felülvizsgálati indítványnak adjon helyt, a másodfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül és a törvényszéket utasítsa új eljárás lefolytatására.
[7] A Legfőbb Ügyészség kifejtette, hogy az alapügyben eljárt másodfokú bíróság az 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.) 361. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülésen járt el. A korábbi Be. 364. § (1) bekezdés I. mondata szerint a terheltet a nyilvános ülésre idézni kell. A korábbi Be. 362. § (3) bekezdése értelmében a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében is meg lehet tartani, s ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható. A korábbi Be. 67. § (2) bekezdése szerint az idézés és az értesítés írásban, illetőleg más alkalmas módon vagy eszközzel – különösen távbeszélő, telefax, számítógép útján – vagy a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság előtti személyes megjelenés alkalmával szóban történik.
[8] Érvelése szerint a másodfokú bíróság a 2017. november 21. napján megtartott nyilvános ülésen szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent I. r. terheltet a 2017. november 29. napján megtartandó nyilvános ülésre a meghatalmazott védője útján szóban idézte, így az I. r. terhelt idézése a második nyilvános ülésre nem volt szabályszerű.
[9] A felülvizsgálati indítvány alapos.
[10] A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) 2018. július 1. napján lépett hatályba, a Be. 868. § (1) bekezdése értelmében e törvényt a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.
[11] A Be. 870. § (3) bekezdése értelmében a korábbi Be. alapján előterjesztett felülvizsgálati indítványt a Be. hatálybalépését követően a Kúria akkor bírálja el, ha a Be. alapján is helye van a felülvizsgálati indítvány előterjesztésének.
[12] Az I. r. terhelt a felülvizsgálati indítványát tartalma szerint a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt okra alapította.
[13] A korábbi Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja eljárásjogi szabálysértés esetén szolgált felülvizsgálat alapjául, ha a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a bíróság határozatának meghozatalára a korábbi Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. Eme abszolút eljárásjogi szabálysértések közül a korábbi Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pont azt az esetkört szabályozta, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.
[14] Az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványában megjelölt felülvizsgálati ok a Be. 648. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjával megfeleltethető, mely szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja a korábbi Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontjával azonos tartalmú. Így a Kúria a felülvizsgálati indítvány alapján eljárt.
[15] A bírósági iratok alapján a Kúria megállapította, hogy a törvényszék a 2017. november 21. napján megtartott nyilvános ülésre írásban idézte az I. r. terheltet. Az idézést 2017. október 16. és 2017. október 24. napján megkísérelte a Magyar Posta kézbesíteni, ami nem vezetett eredményre, így az idézést „nem kereste” jelzéssel küldte vissza a törvényszéknek.
[16] A másodfokú bíróság 2017. november 21. napján a nyilvános ülést a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent terhelt távollétében megtartotta, majd azt 2017. november 29. napjára elnapolta, melyre az I. r. terheltet a meghatalmazott védője útján szóban idézte.
[17] A másodfokú bíróság a 2017. november 29. napján megtartott nyilvános ülésen, melyen sem az I. r. terhelt, sem a meghatalmazott védője nem jelent meg, ügydöntő határozatot hirdetett.
[18] A korábbi Be. 361. § (1) bekezdése értelmében a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani. E jogszabályhely (3) bekezdése szerint a másodfokú bíróság a terheltet, valamint kötelező védelem esetén a védőt a nyilvános ülésre idézi.
[19] A korábbi Be. 362. § (1) bekezdése alapján a nyilvános ülés előkészítésére és megtartására a tárgyalásra (366. §) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A korábbi Be. 362. § (3) bekezdése értelmében a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében is meg lehet tartani, s ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható.
[20] Az idézés módját a korábbi Be. 67. § (2) bekezdése szabályozta, miszerint az idézés írásban, illetőleg más alkalmas módon vagy eszközzel – különösen távbeszélő, telefax, számítógép útján – vagy a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság előtti személyes megjelenés alkalmával szóban történik.
[21] A korábbi Be. 345. §-a előírta, hogy a másodfokú bírósági eljárásban a korábbi Be. XI-XIII. Fejezetében megállapított rendelkezéseit a XIV. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
[22] A korábbi Be. XIV. Fejezete nem tartalmazott külön rendelkezést a nyilvános ülés határozathirdetésre történő elnapolására, így a korábbi Be. 322. § szabályozása volt az irányadó, miszerint a határozat meghozatalára és kihirdetésére a tárgyalás nyolc, kivételesen tizenöt napra elnapolható. A határozat kihirdetésének határnapját a tárgyalás elnapolásakor ki kell tűzni. Ha e tárgyaláson a terhelt, illetőleg a védő a szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, a határozat a terhelt, illetőleg a védő távollétében is kihirdethető. E mulasztás miatt nincs helye igazolásnak.
[23] E szabályozás tükrében a 2017. november 29. napján megtartott nyilvános ülésre az I. r. terhelt idézése nem volt szabályszerű, ezért távollétében a nyilvános ülés megtartására nem volt törvényes lehetőség. Így a másodfokú bíróság olyan személy távollétében tartotta meg a nyilvános ülést, akinek a jelenléte kötelező volt, ami a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezési és egyben – a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján – felülvizsgálati ok.
[24] Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte és a törvényszéket új másodfokú eljárás lefolytatására utasította.
(Kúria Bfv. II. 599/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás