41/2019. (XI. 19.) BM rendelet indokolás
41/2019. (XI. 19.) BM rendelet indokolás
a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek részére nyújtott központosított infokommunikációs közszolgáltatások igénybevételének szabályairól szóló 41/2019. (XI. 19.) BM rendelethez
2019.11.27.
Az állam stabil és biztonságos működésének egyik alapvető eleme, hogy azok az állami szervek, amelyek nem tartoznak a végrehajtó hatalomhoz, azaz nem állnak a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt, közvetlenül részesülhessenek azokból a központi közszolgáltatásokból, amelyeket a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek számára éppen a stabil és biztonságos környezet és az átlátható központi működtetés érdekében biztosít, szervez a Kormány.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 104/A. §-a 2017. május 5-i hatálybalépésétől kezdődően kötelezi a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendeletben kijelölt központi szolgáltatót (a NISZ Zrt.-t és az IdomSoft Zrt.-t) arra, hogy amennyiben a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv (a továbbiakban: Kormánytól független szerv) vezetője és a belügyminiszter közszolgáltatás igénybevételére és annak fedezetére szolgáló források biztosítására megállapodást köt, a központi szolgáltató a – közszolgáltatás igénybevételét kezdeményező – Kormánytól független szerv részére nyújtsa az igényelt közszolgáltatást.
Az E-ügyintézési tv. 2019. július 27-én hatályba lépett, a 104/A. §-t is érintő módosítását megelőzően a szabályozás kifejezetten az IT szolgáltatások körében biztosította az önrendelkezésen alapuló igénybevétel lehetőségét, miközben az érintett költségvetési szervek ténylegesen és tartósan elsősorban a kormányzati célú hálózatok és az ezeken nyújtott hálózati szolgáltatásokhoz való hozzáférést kívánták volna igénybe venni. Emellett a 106. § d) pontjában szabályozott felhatalmazó rendelkezés is indokolttá tette egy olyan új közszolgáltatási megoldás kidolgozását, amely átlátható módon biztosítja, hogy a Kormánytól független szervek a Kbt., illetve az európai uniós közbeszerzési irányelvvel összhangban, jogszabályban meghatározott kizárólagos jogra alapozva vehessék igénybe a Kormány által szabályozott és szervezett állami közszolgáltatásokat.
Az új közszolgáltatási modell kialakítását indokolta továbbá, hogy a kizárólagos jogra alapozott közszolgáltatás nyújtás tekintetében a korábbi nemzeti szabályozás és az európai uniós szolgáltatási, illetve közbeszerzési irányelvek közötti összhang nem volt teljes körű és hézagmentes a Kormánytól független szervek szolgáltatás- igénybevételével összefüggő szabályrendszer tekintetében.
A BM rendelet az új közszolgáltatási modell részelemeire (igénybevétel kezdeményezése, megállapodás kötése a Kormánytól független szerv mint igénylő és a Kormány felelős tagjaként eljáró belügyminiszter mint a közszolgáltatást nyújtó között, a szolgáltatás nyújtásának, igénybevételének és finanszírozásának szabályai) és a közszolgáltatás nyújtásához kapcsolódó kizárólagos jogviszonyra vonatkozó részletszabályokat tartalmaz.
A BM rendelet szabályozási tárgykörét az E-ügyintézési törvény 104/A. és a 106. § d) pontjában foglalt rendelkezések határozzák meg. Ezekre tekintettel és összhangban az európai uniós versenyjogi és közbeszerzési követelményekkel, valamint szem előtt tartva különösen a kormányzat és a közigazgatási stabil és biztonságos működéséhez fűződő kiemelt állami érdekeket, a BM rendelet az alábbi garanciális szabályok érvényesülése mellett biztosítja a közszolgáltatások igénybevételét a Kormánytól független szervek részére:
Nem nyújtható a közszolgáltatás a Kormánytól független szerv részére,
– ha a közszolgáltatás nyújtása nem egyeztethető össze az EUMSZ rendelkezéseivel, vagy
– ha a közszolgáltatás nyújtása akadályozza vagy veszélyezteti a kormányzati és közigazgatási tevékenység stabil és biztonságos működését.
A BM rendelet nem terjed ki – a Kormány jogkörébe tartozó jogalkotási feladatként – új közszolgáltatás és ehhez kapcsolódó új kizárólagos jog létrehozására, és nem fogalmaz meg a Kormánytól független szervre vonatkozó kötelezést tartalmazó rendelkezést.
A Kormánytól független szervek kizárólag a Kormány által szervezett és az e-közigazgatásért felelős miniszter által a központi szolgáltatók útján nyújtott közszolgáltatást vehetik igénybe a BM rendelet alapján. A Kormány csak abban az esetben minősít egy szolgáltatást közszolgáltatássá, ha a szolgáltatás nyújtása nem ütközik a hátrányos megkülönböztetés tilalmába, közérdeken alapuló kényszerítő okkal indokolható, valamint alátámasztható megfelelő arányossági elemzéssel. A közszolgáltatások keretében igénybe vehető szolgáltatási tartalmakat (a közszolgáltatások minőségi és mennyiségi követelményeit) a Kormány és az e-közigazgatásért felelős miniszter jogszabályban és egyéb szabályozási eszközökben határozza meg, a központi szolgáltató nem nyújthat a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek részére ezektől a feltételektől eltérő szolgáltatást. Ez a követelmény oly módon érvényesül a rendelet tekintetében, hogy a Kormánytól független szervek a BM rendelet alapján az e-közigazgatásért felelős miniszterrel megkötendő megállapodásban magukra nézve kötelező érvényűnek ismerik el (önrendelkezési jogukkal élve) a közszolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályokat. A szolgáltatás igénybevételéhez önkormányzat, önkormányzati társulás által fenntartott költségvetési intézmény esetén az önkormányzat és önkormányzati társulás egyetértése szükséges. A közszolgálati szerződést a költségvetési szerv vezetője mellett az alapító önkormányzat polgármestere vagy az önkormányzati társulás elnöke írja alá.
A közszolgáltatások igénybevétele során a Kormánytól független szervek az alávetésen alapuló és a szabályozás eredményeként a BM rendeletben – jogszabályban – meghatározott kizárólagos jog alapján a Kbt. kizárólagos jogra vonatkozó kivételszabálya alapján közvetlenül, közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül vehetik igénybe a közszolgáltatásokat a központi szolgáltatótól.
A BM rendeletben szabályozott szolgáltatási modell alapján a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv azokat a közszolgáltatásokat veheti igénybe, amelyeket a Kormány a rendeletében szabályozott, és amely vonatkozásában a közszolgáltatás tartalma, mennyisége és minősége tekintetében az e-közigazgatásért felelős miniszter által meghatározott feltételek érvényesülnek.
A fenti konjunktív feltételek együttesen alkotják a kizárólagos jogra alapozott igénybevétel jogi alapjait. Amennyiben a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv olyan szolgáltatásokat kívánna igénybe venni, amelyek nem minősülnek közszolgáltatásnak, vagy az egyébként a Kormány által közszolgáltatásnak minősített szolgáltatásokat az e-közigazgatásért felelős miniszter által előzetesen meghatározott tartalmi, mennyiségi vagy minőségi követelményektől eltérő feltételekkel venné igénybe a szervezet, nem jön létre – és így nem alapozza meg a közbeszerzési eljárás mellőzésével való igénybevételt – a jogszabályban előírt kizárólagos jogviszony. Ebben az esetben a központi szolgáltató nem az állam (a Kormány és az e-közigazgatásért felelős miniszter) által közérdekből meghatározott feltételek mellett nyújtja a szolgáltatást, ezáltal a központi szolgáltató jogszabályban meghatározott kizárólagos szolgáltatási joga sem állapítható meg, azaz közvetlenül a versenyjogi szabályok megsértését is eredményezné az ilyen módon történő szolgáltatásnyújtás.
A BM rendelet részletszabályokat tartalmaz továbbá a közszolgáltatást igénybevevő Kormánytól független szerv és a közszolgáltatást nyújtó e-közigazgatásért felelős miniszter között megkötendő megállapodás kötelező tartalmára, a megállapodásban kötelezően szerepeltetendő nyilatkozatokra. A szabályozás szerint a megállapodásban kötelező elemként szerepeltetni kell a Kormánytól független szerv által igénybe venni kívánt közszolgáltatásokat, amelyek közfeladatok ellátására vonatkozhatnak, valamint azok ellentételezésének összegét és szabályait. Közfeladat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény (a továbbiakban: Áht.) 3/A. §-ában meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amelyek ellátásához szükséges pénzügyi fedezet az Áht.-ban meghatározott eszközökkel valósul meg.
A BM rendelet a kormányzati és közigazgatási szervek részére nyújtott közszolgáltatásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel egyezően tartalommal szabályozza a Kormánytól független szervek által igénybe vett közszolgáltatások ellentételezésének szabályait. A közszolgáltatások nyújtásának finanszírozására és a költségek elszámolására vonatkozó azonos szabályok összhangban vannak azzal a garanciális követelménnyel, hogy a központi szolgáltató a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére ugyanazon közszolgáltatásokat, azonos szolgáltatási tartalommal, előzetesen meghatározott normatív mennyiségi és minőségi követelményekkel kell nyújtsa, mint a kormányzati és közigazgatási igénybevevők részére.
A miniszteri rendelet kiadása közvetlenül összekapcsolódik a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) vezetője által, az E-ügyintézési tv. 104/A. §-ára tekintettel a belügyminiszternél kezdeményezett különböző közszolgáltatások igénybevételével.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (4) bekezdés c) pontja alapján a GVH autonóm államigazgatási szerv, melyet a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény hozott létre, és ekként nem áll a Kormány irányítása alatt.
A rendelet általános indokolása a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (1) bekezdésében foglaltak szerint közzétételre kerül az Indokolások Tárában.
A jogszabály indokolását – a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján – az Indokolások Tárában közzétenni szükséges.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás