2019. évi XLII. törvény indokolás
2019. évi XLII. törvény indokolás
a Magyarország Kormánya és a Nemzetközi Távközlési Egyesület között, a Nemzetközi Távközlési Egyesület ITU Telecom World 2019 rendezvényének lebonyolításáról, szervezéséről és finanszírozásáról szóló, a fogadó országgal kötött Megállapodás kihirdetéséről szóló 2019. évi XLII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az ENSZ Nemzetközi Távközlési Egyesülete 2018. szeptember 13-án bejelentette, hogy Magyarország nyerte el az ITU Telecom World 2019 konferencia rendezésének jogát. A 2018-as ITU Telecom World konferenciának Durban adott otthont 2018. szeptember 10–13. között a Dél-afrikai Köztársaságban. Az ITU Telecom World 2019 konferencia megrendezésére 2019. szeptember 9–12 között kerül sor.
Az ITU az ENSZ legfontosabb, infokommunikációs területen működő globális intézménye. Feladata a nemzetközi távközlési együttműködés segítése. A genfi székhelyű szervezetnek 193 tagállamában jelenleg közel 700 ágazati és társult tagja van. Magyarország az ITU 2018. évi döntéshozó közgyűlésén (Meghatalmazotti Értekezlet) elnyerte a szervezet szűkebb érdemi döntéseket tárgyaló testületébe, a Tanácsba való felvételét. A 48 tagú testület dönt a négyévenkénti közgyűlések között a szervezetet érintő fontosabb kérdésekben. Magyarország és az ITU kapcsolata ezáltal még szorosabbá vált.
Az ITU Telecom World egy olyan globális rendezvény, amelyen az infokommunikációs technológiák fejlesztői, kormányzati szereplők, szabályozó hatóságok, vezető iparági szereplők találkoznak egy többnapos konferencia keretében a legújabb trendek bemutatása, iparági és kormányzati kapcsolatok kialakítása, illetve elmélyítése érdekében. A rendezvény lehetőséget ad állam- és kormányfők találkozására ENSZ szakmai szervezetek, szabályozó hatóságok és ipari vállalatok vezetőivel.
Hazánk immár második alkalommal ad otthont az eseménynek: az ITU Telecom World világkonferenciáját 2015. október 12–15. között Magyarországon rendezték meg. A világkonferencia 2015-ös sikeres megrendezése ráirányította az infokommunikációs (a továbbiakban: IKT) szektor szereplőinek figyelmét Magyarországra, ezáltal erősödött a magyar gazdaság tőkevonzó képessége. A több mint 4000 főt vonzó esemény közvetlen és közvetett módon is növelte az állami bevételeket, továbbá hozzájárult a konferenciaturizmus és ahhoz kapcsolódó ágazatok fejlődéséhez.
A sikeres rendezvény, valamint az azt követő időszak pozitív visszajelzései alapján Magyarország megpályázta az esemény újbóli megrendezését.
A világkonferencia megrendezése kiemelt nemzeti érdek a 2019. évi rendezvény fókuszában a mikro kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV-k) életét megkönnyítő digitális innovációk állnak majd, valamint központi szerepet szánnak a kis- és középvállalkozások infokommunikációs ökoszisztémában betöltött szerepének, lehetőségeinek. Központi szerepet szánnak a KKV-k IKT ökoszisztémában betöltött szerepének, lehetőségeinek. Nem kevésbé fontos téma lesz az Ipar 4.0, valamint az 5G. Mindez hozzájárulhat az IKT szektor további fejlődéséhez, továbbá a kedvező, modern, innovatív Magyarország-kép erősítése révén közvetlen és közvetett gazdasági haszonnal is járhat.
A magyar GDP több mint 20%-át közvetve a digitális gazdaság állítja elő, ebben élen járunk Európában. A szektor közvetve mintegy 400 ezer embert foglalkoztat, amely Írország és Finnország után a legmagasabb arány az Európai Unióban. Az IKT szektor a nemzetgazdaság exportjának 8,3%-át adta 2014-ben. Az IKT szektor a magyar K+F ráfordítások több mint 10%-át adja. Ezek alapján az infokommunikációs ágazat, és különösen az abban tevékenykedő kis- és középvállalkozások kulcsszerepet játszhatnak a hazai gazdasági növekedés élénkítésében és a versenyképesség növelésében. A világkonferencia 2019. évi megrendezése a versenyképes tudással rendelkező hazai KKV-k számára kapcsolatépítési, üzletszerzési lehetőséget jelent, valamint külföldi befektetők Magyarországra vonzását szolgálja. Az esemény megjelenési lehetőséget biztosít a hazai IKT szektor innovatív startup vállalkozásainak is. Mindezek révén az esemény megrendezése hozzájárulhat a Digitális Jólét Program céljainak megvalósításához, illetve Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiájának sikerre viteléhez is.
A következő évek kulcsfontosságúak lesznek az 5G hálózatok megjelenése és elterjedése szempontjából. Magyarország célja, hogy az 5G fejlesztések egyik európai központjává váljon 2020-ra, valamint 2020 után az elsők között vezesse be az 5G-t. Célunk továbbá, hogy régiós vezető szerepet játsszunk az 5G-re épülő alkalmazások tesztelésében. Az 5G várhatóan áttörést hoz a hálózatba kapcsolt eszközök (IoT, Internet of Things) működésében, illetve az ún. big data rendszerek segítségével átalakítja a gazdasági ágazatokat az ipartól a mezőgazdaságon át az egészségügyig (Ipar 4.0, precíziós mezőgazdaság, digitális egészségügy). Magyarország számára kiemelten fontos, hogy az új technológia nemzetközi szabályozásáról folyó szakmai diskurzusban megfelelő pozíciót foglaljon el. Magyarország számára az esemény megrendezése különösen értékes, mivel a hazai infokommunikációs vállalkozásoknak nemzetközi szakértői közönség előtt is alkalmuk nyílik a bemutatkozásra, szakmai kapcsolatok kialakítására és a tudásmegosztásra. A világkonferencia 2019-ben történő megrendezése kiemelt módon segítheti az 5G technológia fejlesztésében és világméretű szabványosításában meglévő magyar pozíciók további erősítését, a fenti célok elérését.
Budapest európai helyszínként különösen vonzó, könnyen elérhető az európai országok számára, emellett fejlett infrastruktúrával, világszínvonalú szolgáltatásokkal áll a konferenciák résztvevőinek rendelkezésére.
A magyar szakemberek a távközlés és az informatika kezdetei óta számos fontos tudományos teljesítménnyel és innovációval járultak hozzá az ágazat fejlődéséhez, így ebből a szempontból is kiemelkedő lehetőség rejlik a budapesti helyszínben. Az IKT szektornak nem csupán múltja, hanem bíztató jelene és még ígéretesebb jövője van Magyarországon.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Magyarország Kormánya és a Nemzetközi Távközlési Egyesület között, a Nemzetközi Távközlési Egyesület ITU Telecom World 2019 rendezvényének lebonyolításáról, szervezéséről és finanszírozásáról szóló, a fogadó országgal kötött Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) tárgykörére tekintettel a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja, illetve (3) bekezdés b) és c) pontja alapján az Országgyűlés ad felhatalmazást a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére. Jelen § – az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontjával, illetve az Nsztv. 7. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban – a szerződéskötési eljárás e belső jogi aktusát rögzíti.
A 2. §-hoz
Az Nsztv. által megteremtett ún. egyszerűsített dualista-transzformációs rendszernek megfelelően a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazás a kihirdetéssel egy aktusba olvad össze [Nsztv. 7. § (2) bekezdés, illetve 9. § (1) bekezdés]. Mivel a Megállapodás tárgyából kifolyólag az Országgyűlés a cselekvő belső jogi síkon, a kihirdetés is törvényi formát ölt.
A 3. §-hoz
Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően e § rendelkezik a Megállapodás kihirdetéséről és tartalmazza a Megállapodás hiteles angol nyelvű szövegét és annak hivatalos magyar nyelvű fordítását.
A Megállapodás, valamint annak Melléklete részletes rendelkezések formájában tartalmazza többek között az ITU Telecom World 2019 konferencia megrendezésének paramétereit (elnevezés, helyszín, időpont, logók, egyéb technikai feltételek), az ITU és Magyarország felelősségi körét, feladataikat, a kapcsolódó kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket, a konferencia esetleges elmaradásának következményeit, a vitarendezési mechanizmusokat.
A 4.-§-hoz és az 5. §-hoz
E §-ok rendelkeznek a Megállapodás belső jogi hatálybalépésének napjáról [amely az Nsztv. 10. § (3) bekezdése értelmében egybeesik a nemzetközi jogi hatálybalépés időpontjával]. A hatálybalépés naptári napját a külgazdasági és külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. A hatálybalépés naptári napját megállapító külügyminisztériumi közleményt hivatalból, a szaktárca külön közbenjárása nélkül adja ki a külgazdasági és külügyminiszter. Figyelemmel arra, hogy a 2015-ben megrendezett hasonló Konferencia már lezajlott, így az annak megrendezéséről szóló, a mostanihoz hasonló, törvényben kihirdetett korábbi nemzetközi szerződés hatályban tartása felesleges, szükséges azt deregulálni a jogrendszerből.
A 6. §-hoz
A végrehajtáshoz szükséges intézkedésekről a külgazdasági és külügyminiszter az innovációért és technológiáért felelős miniszterrel szakmailag együttműködve gondoskodik.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás