• Tartalom

44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet

44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet

a babaváró támogatásról

2019.07.01.

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 12. § és a 18. § tekintetében a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 51. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A gyermekvállalás és a gyermeknevelés támogatása érdekében az e rendelet alapján nyújtott kölcsönhöz (a továbbiakban: kölcsön) kapcsolódóan az e rendeletben meghatározott feltételekkel állami támogatásként

a) kamattámogatás és

b) gyermekvállalási támogatás

[az a) és b) pont szerinti támogatások a továbbiakban együtt: babaváró támogatás] vehető igénybe.

(2) A kölcsön és a babaváró támogatás igénybevételéről szóló szerződés (a továbbiakban: kölcsönszerződés) 2022. december 31-éig köthető meg.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. gyermek: az igénylők, illetve a támogatott személyek vér szerinti és – a halva született vagy elhunyt gyermek kivételével – velük közös háztartásban élő gyermeke, ideértve a magzatot a várandósság betöltött 12. hetétől (a továbbiakban: magzat), valamint az igénylők által közösen örökbefogadott gyermek,

2. hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet,

3. igénylők: azok a házastársak, akik – együttes igénylőként – kölcsönszerződés megkötése iránti kérelmet (a továbbiakban: kölcsönkérelem) nyújtanak be a hitelintézetnél,

4. megváltozott munkaképességű: az a személy, akinek az egészségi állapota – a rehabilitációs hatóság hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye alapján – legfeljebb 50%-os,

5. támogatott személyek: azok az igénylők, akikkel a hitelintézet kölcsönszerződést köt,

6. ügyleti kamat: a kölcsön szerződésszerű törlesztése során a hitelintézet által érvényesített, a kölcsönösszeg éves százalékos mértékében meghatározott ellenszolgáltatás.

(2) E rendelet alkalmazásában az igénylővel közös háztartásban élő gyermeknek azt kell tekinteni, akinek bejelentett magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: lakcím) az igénylőével megegyezik.

3. § (1) Az e rendelet szerinti, a járási (fővárosi kerületi) hivatal hatáskörébe tartozó eljárásokban az együttes igénylők, illetve a támogatott személyek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, Pest megye vagy a főváros területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező igénylők esetén Budapest Főváros Kormányhivatalának XIII. Kerületi Hivatala (a továbbiakban együtt: járási hivatal) jár el első fokon.

(2) A járási hivatal e rendelet szerinti hatósági ügyeiben a másodfokú hatóság és a felügyeleti szerv – országos illetékességgel – Budapest Főváros Kormányhivatala.

(3) A járási hivatal és Budapest Főváros Kormányhivatala e rendelet szerinti hatósági eljárásában

a) az ügyfelet hiánypótlásra két alkalommal is fel lehet hívni,

b) az ügyfél az eljárás szünetelését nem kérheti, és

c) az ügyintézési határidő 30 nap.

(4) A járási hivatal és Budapest Főváros Kormányhivatala a hitelintézetnek az igénylők, illetve a támogatott személyek hitelképességével kapcsolatos döntését nem bírálhatja felül, a hitelképességgel kapcsolatban megállapításokat nem tehet, és egyéb módon sem korlátozhatja a hitelintézet hitelezési tevékenységét.

2. Igénybevételi feltételek

4. § (1) A kölcsönszerződés megkötését a házaspár – együttes igénylőként – akkor igényelheti, ha a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában

a) a feleség betöltötte a 18. életévét, de még nem töltötte be a 41. életévét,

b) mindkét házasfél rendelkezik magyarországi lakcímmel,

c) legalább az egyik házasfél legalább 3 éve folyamatosan

ca) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a alapján biztosított,

cb) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytat, vagy

cc) az f) pont fa) alpontjában foglaltaknak megfelelő házasfél kereső tevékenysége alapján valamely más állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozik,

d) a bíróság

da) egyik házasfél büntetőjogi felelősségét sem állapította meg az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt, vagy

db) valamelyik házasfél büntetőjogi felelősségét megállapította az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt, de az igénylő e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült,

e) egyik házasfélnek sincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása,

f) mindkét házasfél megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:

fa) magyar állampolgár vagy olyan személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak kell tekinteni,

fb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, vagy

fc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján hontalan jogállásúnak ismerték el,

g) abban az esetben, ha a házaspár valamely tagja legalább egy gyermeket nevel, akkor legalább az egyik házastárs az első házasságában él, azzal, hogy az özvegyülés miatt megszűnt házasságot e feltétel érvényesülése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni,

h) egyiküknek sincs a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti, a Központi Hitelinformációs Rendszerben nyilvántartott tartozása,

i) esetükben nem áll fenn olyan tény vagy körülmény, amelynek alapján a közös gyermekvállalás nyilvánvalóan lehetetlennek tekinthető, és

j) vállalják, hogy legalább egyikük a kölcsönszerződés megkötését követően született vagy örökbefogadott gyermekeiket a nagykorúvá válásukig, de legfeljebb a kölcsönszerződés megszűnéséig a saját háztartásában neveli.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti 3 éves időszak számítása során

a) az (1) bekezdés c) pont ca)–cc) alpontja szerinti egymást követő időszakokat össze kell számítani,

b) folyamatosnak kell tekinteni az időszakot, ha abban legfeljebb 30 nap megszakítás van, illetve a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok befejezését követően a következő, babaváró támogatásra jogosító jogviszony megkezdéséig hat hónapnál hosszabb megszakítás nincs,

c) a kölcsönkérelem benyújtását megelőző 180 napos időtartamnak a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) vagy e)–j) pontja szerinti jogviszonyban töltött időnek kell minősülnie, és

d) a közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött idő egy évet meghaladó része nem számítható be.

(3) Nem magyar állampolgár támogatott személlyel kölcsönszerződés a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt köthető.

(4) Kölcsönszerződés csak olyan igénylőkkel köthető, akiket a hitelintézet az általános belső szabályai szerint az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősít.

(5) Ugyanazon igénylővel kölcsönszerződés csak egy alkalommal köthető.

3. A kölcsönkérelem elbírálása

5. § (1) A kölcsönkérelmet a hitelintézetnél kell benyújtani.

(2) A kölcsönkérelem benyújtásakor az igénylők teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárulnak ahhoz, hogy

a) a kölcsönre és a babaváró támogatásra vonatkozó adatokat, valamint a saját és kiskorú gyermekeik

aa) nevét,

ab) születési nevét,

ac) anyjuk nevét,

ad) születési helyüket és idejüket,

ae) állampolgárságukat vagy hontalan jogállásukat,

af) lakcímüket,

ag) értesítési címüket,

ah) személyazonosító igazolványuk, úti okmányuk vagy kártyaformátumú vezetői engedélyük számát,

ai) személyi azonosítójukat és

aj) adóazonosító jelüket

a kölcsönkérelem elbírálása, a kölcsönszerződés megkötése, a kölcsön folyósítása és a jogszerű igénybevétel ellenőrzése céljából a hitelintézet kezelje, és továbbítsa a kincstár, az állami adóhatóság, a járási hivatal és Budapest Főváros Kormányhivatala részére, és

b) az a) pont szerinti adataikat a kincstár, az állami adóhatóság, a járási hivatal és Budapest Főváros Kormányhivatala az e rendeletben meghatározott feladataik ellátása céljából kezelje, továbbá a kincstár a babaváró támogatás folyósításához nyilvántartsa.

(3) A kölcsönkérelem benyújtásakor az igénylők büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoznak

a) a fennálló házasságról, továbbá a 4. § (1) bekezdés g) pontja esetében a jogosultsági feltétel fennállásáról, illetve arról, hogy a korábbi házasság a volt házastárs halálával szűnt meg,

b) a 4. § szerinti egyéb jogosultsági feltételek fennállásáról, és

c) arról, hogy az általuk közölt adatok a valóságnak megfelelnek, és hozzájárulnak ahhoz, hogy azokat a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szervek ellenőrizhessék.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilatkozat tartalmazza

a) a házastársak nevét, személyi azonosítóját, születési helyüket és idejüket, valamint a házasságkötés helyét és idejét,

b) a 4. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltétel esetében az igénylők írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy a nyilatkozatban foglalt személyes adatokat a hitelintézet, az állami adóhatóság, a járási hivatal és Budapest Főváros Kormányhivatala a kölcsönre való jogosultsága megállapításának és az igénybevétel jogszerűsége ellenőrzésének céljából és időtartamára kezelje.

(5) A kölcsönszerződés megkötésére való jogosultsághoz a (2)–(4) bekezdésben foglaltakon túl

a) a személyazonosságot és az életkort személyazonosító igazolvánnyal, úti okmánnyal vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel,

b) a bejelentett lakcímet az azt igazoló hatósági igazolvánnyal,

c) a személyi azonosítót a személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvánnyal,

d) a Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyra vonatkozó feltételeknek való megfelelést a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó járási (fővárosi kerületi) hivatala által kiállított igazolással, illetve az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással és annak hiteles magyar nyelvű fordításával,

e) az adóazonosító jelet adóigazolvánnyal,

f) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával,

g) a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésről szóló határozattal vagy a jogállást igazoló hatósági igazolással

kell igazolni.

(6) Az igénylők által benyújtott nyilatkozatok, okiratok valódiságát – ha a hitelintézettől elvárható gondosság tanúsítása mellett azok hamis vagy hamisított volta nem ismerhető fel – vélelmezni kell.

(7) A hitelintézet az igénylők erre irányuló kérelme és hozzájáruló nyilatkozata esetén beszerzi a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó járási (fővárosi kerületi) hivatalától a Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokat.

6. § (1) A kölcsönkérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylők a kérelmet, valamint az e rendelet szerinti igénylési feltételek fennállását igazoló dokumentumokat és nyilatkozatokat hiánytalanul benyújtják a hitelintézet részére.

(2) A hitelintézet a kölcsönkérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek, amelyben tájékoztatja a kölcsönkérelem elbírálásának folyamatáról és időtartamáról.

(3) Ha a kölcsönkérelem elbírálásához szükséges, a hitelintézet az igénylőtől – legfeljebb 10 napos határidő tűzésével – a benyújtott dokumentumok kiegészítését kérheti.

(4) A hitelintézet a kölcsönkérelmet a benyújtást követő 10 napon belül bírálja el, amelybe nem számít bele a (3) bekezdés szerinti kiegészítésre biztosított időtartam és az 5. § (7) bekezdése szerinti adatok hitelintézet általi beszerzéséhez szükséges időtartam.

(5) A kölcsönszerződés megkötésére való jogosultságot a kölcsönkérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján kell megállapítani. Az e rendeletben foglalt igénybevételi feltételek és a hitelképesség meglétét a hitelintézet teljeskörűen köteles ellenőrizni.

(6) A hitelintézet a kölcsönkérelemnek az igénybevételi feltételek nem teljesülése miatt történt elutasítása esetén az igénylőket írásban tájékoztatja a kölcsönkérelem elutasításának indokáról, a nem teljesülő igénybevételi feltételekről és a 8. § szerinti eljárásról.

(7) A hitelintézet – a kamattámogatás megszűnése esetén az ügyleti kamaton kívül – a kölcsönkérelem elbírálásáért és a kölcsön folyósításáért a támogatott személyek felé díjat, költséget vagy egyéb ellenszolgáltatást nem számíthat fel.

7. § A hitelintézet a kölcsönkérelem benyújtását, valamint az elbíráláshoz szükséges nyilatkozatok és okiratok bemutatását követően az igénylők 5. § (2) bekezdés szerinti adatait haladéktalanul megküldi a kincstár részére. A kincstár a megküldött adatok alapján a kölcsönkérelmet benyújtó igénylőkről a 4. § (5) bekezdésben foglalt feltétel érvényesítése érdekében a feltétel ellenőrzésére alkalmas nyilvántartást vezet.

8. § (1) Ha a hitelintézet a kölcsönkérelmet a 4. § (1)–(3) bekezdése szerinti feltételek – ide nem értve a 4. § (1) bekezdés h) pontja szerinti feltételt – hiánya miatt utasította el, az igénylők – az erről szóló írásbeli tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül – a 4. § (1)–(3) bekezdése szerinti feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthatnak be a járási hivatalhoz. A kérelemhez csatolni kell a kölcsönkérelem elutasításáról szóló írásbeli tájékoztatást.

(2) A járási hivatal megkeresésére a hitelintézet 8 napon belül köteles megküldeni a járási hivatalnak a kölcsönkérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát.

(3) Ha a járási hivatal, illetve Budapest Főváros Kormányhivatalának véglegessé vált határozata megállapítja, hogy az igénylő a kölcsönkérelem hitelintézethez történő benyújtásakor a 4. § (1)–(3) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelt, a hitelintézet e feltételek hiányára hivatkozással a kölcsönszerződésnek az igénylőkkel történő megkötését és a kölcsön folyósítását nem tagadhatja meg.

4. A kölcsönszerződés

9. § (1) Az e rendeletben foglalt igénybevételi feltételek és a hitelképesség megléte esetén a hitelintézet az igénylőkkel megköti a kölcsönszerződést.

(2) A kölcsönszerződés tartalmazza a támogatott személyek

a) hozzájárulását ahhoz, hogy a gyermekük születését, illetve örökbefogadását a hitelintézet megkeresésére a kincstár – a családtámogatási adatbázist magában foglaló egységes szociális nyilvántartásban már rendelkezésre álló, és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve – ellenőrizze,

b) nyilatkozatát, amelyben vállalják, hogy a várandósság betöltött 12. hetét és a szülés várható időpontját a várandósgondozási könyvvel igazolják, és hozzájárulnak ezen adatok kezeléséhez,

c) nyilatkozatát, amelyben vállalják, hogy ha a gyermek születését vagy örökbefogadását követően nem igényelnek családtámogatási ellátást, vagy ha azt családtámogatási kifizetőhelyen igénylik, a vér szerinti gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímét igazoló hatósági igazolványát és adóigazolványát, illetve örökbefogadott gyermek esetén az örökbefogadást engedélyező végleges határozatot, valamint az örökbefogadott gyermek lakcímét igazoló hatósági igazolványát és adóigazolványát bemutatják, valamint büntetőjogi felelősség vállalásával tett, teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoznak a közös háztartásban élésről, illetve halva születés vagy vetélés esetén az ennek megtörténtét igazoló okiratot legfeljebb 60 napon belül a hitelintézet részére bemutatják, és hozzájárulnak ezen adatok kezeléséhez, és

d) nyilatkozatát, hogy a kamattámogatás megszűnésére okot adó körülmény bekövetkezését – ha e rendelet másként nem rendelkezik – 30 napon belül bejelentik a hitelintézetnek.

10. § (1) A kölcsön összege nem haladhatja meg a 10 000 000 forintot.

(2) A kölcsön folyósítására a kölcsönszerződés megkötését követően, egy összegben kerül sor.

(3) A kölcsön forintalapú, a díj és az ügyleti kamat megfizetése és a tőketartozás törlesztése csak forintban történhet.

(4) A kölcsönszerződésben meghatározott ügyleti kamat mértéke a kamattámogatás időszaka alatt nem lehet magasabb, mint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult – a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított – átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 130 százalékának 2 százalékponttal növelt értéke. Az állampapír-átlaghozamot az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi. A közzétett állampapír-átlaghozamot a közzététel naptári hónapját követő hónaptól kell alkalmazni.

(5) Az ügyleti kamat (4) bekezdésben meghatározott mértékét a kölcsönszerződésben rögzített kamatperiódus fordulónapján kell alkalmazni azzal, hogy a kölcsön kamata a kamattámogatás időszaka alatt csak 5 évente változhat.

(6) A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) hatálya alá tartozó, e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönökre – az Fhtv. 2. § (5) bekezdésére tekintettel – az Fhtv. 17/B. § (2) bekezdése, 17/C. §-a és 17/D. §-a nem alkalmazható.

11. § (1) A kölcsön törlesztését a folyósítás napját követő hónaptól kell megkezdeni.

(2) A kölcsön teljes futamideje a 20 évet nem haladhatja meg, amelybe nem számít bele az első gyermek születését vagy örökbefogadását követően igénybe vett szüneteltetés időtartama.

(3) A törlesztőrészlet havi összege a kamattámogatás időszaka alatt – a kezességvállalási díjjal együtt – nem haladhatja meg az 50 000 forintot.

(4) A hitelintézet az előtörlesztésért a támogatott személyek terhére díjat és egyéb költséget nem számíthat fel.

12. § A támogatott személyek nem teljesítése esetén a hitelintézet a kölcsön felmondását megelőzően a belső szabályai szerint felszólítja a támogatott személyeket a tartozás rendezésére. A kezesség beváltására az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. Kamattámogatás és a törlesztés szüneteltetése

13. § (1) A támogatott személy a kamattámogatás időszakában ügyleti kamatot nem fizet, azt kamattámogatás formájában az állam nevében a kincstár folyósítja a hitelintézet részére annak elszámolása alapján.

(2) A kamattámogatás igénybevételéhez külön kérelmet nem kell benyújtani, az igénylők a kamattámogatásra a kölcsönszerződés megkötésétől – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a kölcsön teljes futamidejére jogosultak.

(3) A kamattámogatás havi összege legfeljebb az ügyleti vagy üzleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított kamattámogatás 1/12-ed része. A kölcsön egyhavi törlesztőrészletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része.

(4) A hitelintézet az igénybe vett kamattámogatás éves összegéről évente egyszer, az éves elszámolás keretében tájékoztatja a támogatott személyeket.

14. § (1) A támogatott személyek a törlesztés szüneteltetésére jogosultak

a) a várandósság legalább 12. hetét betöltött magzatuk után, ha a várandósság a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában vagy azt követően fennáll, és a magzat legkésőbb a kölcsön folyósításától számított 5 éves időszakon belül betölti a várandósság 12. hetét, vagy

b) az e rendelet hatálybalépését követően született, a támogatott személyek által közösen örökbefogadott gyermek után, ha az örökbefogadást engedélyező határozat a kölcsönszerződés megkötését követően, de legkésőbb a kölcsön folyósításától számított 5 éven belül válik véglegessé.

(2) A támogatott személyek nem jogosultak a törlesztés szüneteltetésére, ha egyikük sem rendelkezik már magyarországi lakcímmel.

(3) A törlesztés szüneteltetésére a támogatott személyek az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő második gyermekre tekintettel is jogosultak.

(4) A törlesztés szüneteltetése iránti kérelmet a hitelintézethez kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a 9. § (2) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott iratokat.

(5) Ha a kölcsönszerződést a várandósság ideje alatt, a várandósság betöltött 12. hetét követően kötik meg, a törlesztés szüneteltetése iránti kérelmet a kölcsönszerződés megkötésekor is be lehet nyújtani.

(6) Az (5) bekezdésben nem említett esetben a törlesztés szüneteltetése iránti kérelem

a) vér szerinti gyermek esetén a várandósság betöltött 12. hetét követően – ideértve a szülést követő időszakot is –,

b) örökbefogadott gyermek esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően

nyújtható be.

(7) A törlesztés

a) az (5) bekezdésben foglaltak szerint benyújtott kérelem esetén a kölcsönszerződés megkötését követő naptól, de legkésőbb a 6. § (4) bekezdésében meghatározott elbírálási határidő lejártát követő naptól,

b) a (6) bekezdésben foglaltak szerint benyújtott kérelem esetén annak hitelintézet általi kézhezvételét követő naptól

számított 3 évig szünetel.

(8) A törlesztés szüneteltetése időszakának lejártát követően a törlesztési kötelezettség tovább folytatódik.

15. § (1) Ha

a) a támogatott személyek a kölcsön folyósításától számított 5 éven belül nem teljesítik a 14. § (1) bekezdésében foglaltakat, akkor az 5 éves időszak lejártát követő naptól,

b) a támogatott személyek egyike sem rendelkezik már magyarországi lakcímmel, akkor az utolsó magyarországi lakcím megszűnését követő naptól,

c) a gyermekvállalási támogatással érintett kiskorú gyermeket a támogatott személyek egyike sem neveli már a saját háztartásában, akkor a gyermeknek a szülők háztartásából való kikerülését követő naptól

a kölcsöntartozás hátralévő összegére vonatkozóan a kamattámogatás megszűnik, a kölcsön ügyleti kamata a (9) bekezdésben foglaltak szerint módosul, és – a 17. §-ban foglalt esetek kivételével – az addig igénybe vett kamattámogatást az arra való jogosultság megszűnését követő 120 napon belül egy összegben, a hitelintézet útján vissza kell fizetni a kincstárnak.

(2) Ha a támogatott személyek egyike a kamattámogatással érintett kölcsön folyósításától számított 5 éven belül, a házasságuk fennállása alatt meghal, és a támogatott személyek nem teljesítik a 14. § (1) bekezdésében foglaltakat, az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a kamattámogatás a házastárs halálától számított 6 hónapos időszak lejártáig nem szűnik meg, és ezen időtartam lejártáig a törlesztési kötelezettség szünetel, továbbá az addig igénybevett kamattámogatás összegének utólagos felszámítására a kamattámogatással érintett időszak lejártát követően nem kerül sor.

(3) Ha a házastársa halálát követően a támogatott személy a kölcsön folyósításától számított 5 éven belül a 4. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő újabb házasságot köt, a 14. § (1) bekezdésében foglalt időtartam számítása újrakezdődik, és

a) az ezen időtartamon belül teljesített, a 14. § (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetén – a kamattámogatással érintett időszak (2) bekezdés szerinti lejártát követően is – érvényesíthető a kamattámogatás és a törlesztés szüneteltetése, és

b) érvényesíthető a gyermekvállalási támogatás.

(4) A hitelintézet a továbbiakban fizetendő törlesztőrészlet módosult összegéről és – ha a kamattámogatást vissza kell fizetni – a visszafizetendő összegről

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a határidő lejártát megelőző hónap 15. napjáig,

b) az a) pontban nem említett esetben a kamattámogatás megszűnésére okot adó körülményről való tudomásszerzést követő 30 napon belül

tájékoztatást küld a támogatott személyeknek.

(5) Ha a (3) bekezdés szerinti esetben a támogatott személy a kamattámogatásra ismételten jogosultságot szerez, a hitelintézet az erről való tudomásszerzést követő 15 napon belül tájékoztatást küld a támogatott személynek a továbbiakban fizetendő törlesztőrészlet módosult összegéről.

(6) Ha a 14. § (1) bekezdésében foglaltakat nem teljesítő támogatott személyek a kamattámogatással érintett kölcsönt a folyósítástól számított 5 éven belül legalább 50%-os mértékben előtörlesztik, a támogatott személyeknek az előtörlesztett összegre vonatkozó kamattámogatást egy összegben, a hitelintézet útján vissza kell fizetniük. A kamattámogatás visszafizetendő összegéről a hitelintézet az előtörlesztést követő hónap 15. napjáig tájékoztatást küld a támogatott személyeknek.

(7) Ha a támogatott személyek a kamattámogatást részben vagy egészben nem fizetik vissza, a hitelintézet az ügy iratait megküldi a kincstárnak. A kincstár – a 17. §-ban foglaltak figyelembevételével – hivatalból határoz a visszafizetésről.

(8) Az e rendeletben foglalt, a hitelintézet felé teljesített, babaváró támogatásra vonatkozó visszafizetési kötelezettség kapcsán hozzá beérkezett összeget a hitelintézet a kincstár által megjelölt számlára utalja át.

(9) Ha a támogatott személyek visszafizették a (6) bekezdés szerinti összeget, de utóbb, a kölcsön folyósításától számított 5 éven belül teljesítik a 14. § (1) bekezdésében foglaltakat, és ezt a várandósság 12. hetének betöltését, a gyermek születését, illetve az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő 60 napon belül igazolják a kincstár felé, továbbá rendelkeznek magyarországi lakcímmel, a kincstár a visszafizetett kamattámogatást egy összegben megtéríti a részükre.

(10) A kamattámogatás megszűnését követően a támogatott személyek által fizetendő ügyleti kamat mértéke nem lehet magasabb, mint az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukciókon kialakult – a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított – átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 130 százalékának 5 százalékponttal növelt értéke.

16. § (1) Ha a támogatott személyek közötti házasságot a kölcsönszerződés futamideje alatt felbontják vagy érvénytelenné nyilvánítják, az erről szóló bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő törlesztési esedékesség napjától a kamattámogatás megszűnik, és a támogatott személyek a 15. § (10) bekezdésében foglalt mértékű ügyleti kamatot fizetnek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a 17. §-ban foglalt esetek kivételével – a megelőző időszakban igénybe vett kamattámogatás összegét egy összegben, a hitelintézet útján vissza kell fizetni a házasság jogerős felbontásától vagy érvénytelenné nyilvánításától számított 120 napon belül, ha a támogatott személyek a kölcsönszerződés megkötésétől a házasság felbontásáig vagy érvénytelenné nyilvánításáig terjedő időszakban nem teljesítették a 14. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(3) A támogatott személyek a házasság felbontásáról, illetve érvénytelenné nyilvánításáról – a jogerős bírósági ítélet kézhezvételétől számított 30 napon belül, a jogerős bírósági ítélet másolatának megküldésével – értesítik a hitelintézetet.

(4) A hitelintézet a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül tájékoztatja a támogatott személyeket a kamattámogatás megszűnéséről, és az igénybe vett, egy összegben visszafizetendő kamattámogatás összegéről, valamint a továbbiakban fizetendő törlesztőrészlet módosult összegéről.

(5) Ha a támogatott személyek a kamattámogatást részben vagy egészben nem fizetik vissza, a hitelintézet az ügy iratait megküldi a kincstárnak. A kincstár – a 17. §-ban foglaltak figyelembevételével – hivatalból határoz a visszafizetésről.

(6) Ha a támogatott személy a házasságának felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását követően, a kölcsön folyósításától számított 5 éven belül a 4. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő újabb házasságot köt, a 14. § (1) bekezdése szerinti időtartam számítása újrakezdődik, és

a) az ezen időtartamon belül teljesített, a 14. § (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetén érvényesíthető a kamattámogatás és a törlesztés szüneteltetése, és

b) érvényesíthető a gyermekvállalási támogatás.

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti esetben a támogatott személy a kamattámogatásra ismételten jogosultságot szerez, a hitelintézet az erről való tudomásszerzést követő 15 napon belül tájékoztatást küld a támogatott személynek a továbbiakban fizetendő törlesztőrészlet módosult összegéről.

17. § (1) A támogatott személy – a kölcsön folyósításától számított 5 éves időszak lejártát megelőzően benyújtott – kérelmére a korábban igénybe vett kamattámogatásnak a 15. § (1) bekezdése és 16. § (2) bekezdése szerinti megszűnése és visszafizetési kötelezettsége alól a járási hivatal a hozzá benyújtott kérelem alapján hatósági eljárásban, méltányosságból felmentést engedélyezhet, ha

a) a támogatott személyek egyike a kölcsönszerződés megkötését követően megváltozott munkaképességűvé vált, és emiatt a gyermek megszületését nem vállalták,

b) az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet [a továbbiakban: 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet] szerinti, az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet 4. számú melléklet 13. főcsoportjában megjelölt egészségügyi szolgáltató igazolja, hogy a támogatott személyek

ba) a kötelező egészségbiztosítás keretében finanszírozott számú, a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet [a továbbiakban: 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet] 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) – a kötelező egészségbiztosítás keretében vagy azon kívül – részt vettek, vagy

bb) a gyermekvállalását azért nem tudták teljesíteni, mert velük szemben a reprodukciós eljárás megkezdése előtt, vagy a reprodukciós eljárás közben a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti kizáró egészségügyi ok merült fel, a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, vagy a férj spermiogrammja alapján a 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet 2. § (1) bekezdés c) pont ca)–cf) alpontja szerinti egyik reprodukciós eljárásra sem alkalmas, vagy

c) a támogatott személyek számára a gyermekvállalás egészségügyi dokumentációval igazoltan ellenjavallt.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolás kiállítása során az egészségügyi szolgáltató az igazoláson feltünteti a kizáró ok megállapításának időpontját azzal, hogy az igazoláson a kizáró ok tényén és a megállapítás időpontján kívül egészségügyi adat nem tüntethető fel.

(3) A támogatott személy kérelmére a 15. § (1) és 16. § (2) bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettségre a járási hivatal méltányosságból legfeljebb 24 havi részletfizetést engedélyezhet, ha a támogatott személy igazolja, hogy számára a kamattámogatás egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene.

18. § (1) A támogatott személyek a kölcsön fennálló összege után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján a havonta fizetendő törlesztőrészlettel egyidejűleg – kezességvállalási díjat fizetnek. A kezességvállalási díj mértéke évente a kezességgel biztosított fennálló kötelezettség összegének 0,5%-a.

(2) A hitelintézet a kölcsön folyósítását követő 15 napon belül, majd az ezt követő évtől a kölcsönszerződés megszűnésének évéig minden év január 31-éig megállapítja és írásban közli a támogatott személyekkel a kezességvállalási díjjal növelt havi törlesztőrészlet összegét.

(3) A hitelintézet a megfizetett kezességvállalási díjat 5 napon belül átutalja a kincstár által meghatározott számlára.

6. Gyermekvállalási támogatás

19. § (1) A támogatott személyek a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő

a) második gyermekük esetén a még fennálló, e rendelet szerinti kölcsöntartozás 30%-ának megfelelő összegű,

b) harmadik gyermekük esetén az e rendelet szerinti teljes fennmaradó kölcsöntartozásnak megfelelő összegű

vissza nem térítendő gyermekvállalási támogatásra jogosultak.

(2) A gyermekvállalási támogatás

a) a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában vagy azt követően fennálló várandósság esetén, a támogatott személyeknek a várandósság legalább 12. hetét betöltött magzata után igényelhető, és

b) az e rendelet hatálybalépését követően született, a támogatott személyek által közösen örökbefogadott gyermek után igényelhető, ha az örökbefogadást engedélyező határozat a kölcsönszerződés megkötését követően válik véglegessé.

(3) Ha a kölcsönszerződést ikerterhesség ideje alatt, a várandósság betöltött 12. hetét követően kötik meg, a gyermekvállalási támogatás iránti kérelmet a kölcsönszerződés megkötésekor is be lehet nyújtani.

(4) A (3) bekezdésben nem említett esetben a gyermekvállalási támogatás iránti kérelem

a) vér szerinti gyermek esetén a várandósság betöltött 12. hetét követően – ideértve a szülést követő időszakot is –,

b) örökbefogadott gyermek esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően

nyújtható be.

(5) A gyermekvállalási támogatás iránti kérelmet a hitelintézethez kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a 9. § (2) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott iratokat.

(6) Ugyanazon magzat, illetve gyermek után kizárólag egy alkalommal folyósítható gyermekvállalási támogatás.

(7) A jogosultsági feltételek teljesülését a benyújtott igazolások alapján a hitelintézet állapítja meg.

(8) A gyermekvállalási támogatás magzatra tekintettel történő igénybevétele esetén a gyermekvállalási támogatás megállapításakor meg kell jelölni a szülés várható időpontját.

(9) A hitelintézet a gyermekvállalási támogatás iránti kérelem elutasítása esetén a támogatott személyeket részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról, a nem teljesülő feltételekről és a 20. § szerinti eljárásról.

(10) A támogatott személyek nem jogosultak gyermekvállalási támogatásra, ha egyikük sem rendelkezik már magyarországi lakcímmel.

20. § (1) Ha a hitelintézet a gyermekvállalási támogatás iránti kérelmet elutasítja, a támogatott személyek a járási hivatalhoz fordulhatnak a gyermekvállalási támogatásra való jogosultság megállapítása iránt. A kérelemhez csatolni kell a gyermekvállalási támogatás elutasításáról szóló írásbeli tájékoztatást.

(2) A járási hivatal megkeresésére a hitelintézet 8 napon belül köteles megküldeni a járási hivatalnak a gyermekvállalási támogatás iránti kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát.

(3) Ha a járási hivatal, illetve Budapest Főváros Kormányhivatala véglegessé vált határozata megállapítja a gyermekvállalási támogatás iránti jogosultságot, az a hitelintézetre nézve kötelező.

21. § (1) A gyermekvállalási támogatást a fel nem mondott kölcsönszerződésből eredő tőketartozás és kamatainak csökkentésére kell felhasználni.

(2) A gyermekvállalási támogatást a kérelem és az igazolások hiánytalan benyújtásakor kell előtörlesztésként elszámolni. A gyermekvállalási támogatás elszámolt összegének megállapításánál az alábbi összegek közül az alacsonyabbat kell alapul venni:

a) a várandósság 12. hetének betöltésekor, illetve az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásának időpontjában vagy

b) a gyermekvállalási támogatás iránti kérelem és az igazolások hiánytalan benyújtásakor

fennálló, nem lejárt tőke- és nem lejárt ügyleti kamattartozás összege.

(3) Törlesztési hátralékkal rendelkező támogatott személyek esetén a gyermekvállalási támogatást a hátralék nélkül számolt tartozás után kell megállapítani. A meg nem fizetett hátralékot a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint, a fennmaradó összeget pedig a (2) bekezdése szerinti előtörlesztésként kell elszámolni.

(4) A gyermekvállalási támogatás összegét az állam nevében a kincstár folyósítja a hitelintézet számára annak elszámolása alapján.

(5) A gyermekvállalási támogatás igénybevételével történő előtörlesztés esetén – amennyiben még van fennmaradó tartozás – a kérelem és az igazolások hiánytalan benyújtását követő 10 napon belül a hitelintézet köteles változatlan futamidő mellett a támogatott személyek havi törlesztőrészleteit újraszámolni, és arról a támogatott személyeket értesíteni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti értesítésben, és azt követően a kölcsönszerződés fennállásának időtartama alatt évente legalább egy alkalommal a hitelintézet tájékoztatja a támogatott személyeket arról, hogy mekkora összegű babaváró támogatásban részesültek, a babaváró támogatás igénybevétele nélkül mekkora összegű lenne a fennálló tartozásuk, továbbá hogy a babaváró támogatást Magyarország Kormánya biztosította.

7. A jogosultság ellenőrzése és a visszafizetés

22. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett

a) babaváró támogatást és a meg nem fizetett kezességvállalási díjat az államháztartásról szóló törvény szerinti késedelmi kamattal növelt összegben – a visszafizetést, megfizetést előíró határozat véglegessé válását követő 120 napon belül – kell visszafizetni, illetve megfizetni,

b) szüneteltetés esetén az elmaradt törlesztőrészleteket a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegben – a hitelintézet felhívásának kézhezvételét követő 120 napon belül – kell a hitelintézetnek megfizetni.

(2) Ha magzat után igénybe vett babaváró támogatás, illetve szüneteltetés esetén a támogatott személyek a gyermek születését, a halvaszületést, illetve a vetélést a szülés várható időpontját követő 60 napon belül nem igazolják, a hitelintézet – a határidő lejártát követő 15 napon belül – értesíti erről a kincstárat. Ha a gyermekre vonatkozóan a családok támogatásáról szóló törvény szerinti egységes szociális nyilvántartásban nem található adat, a kincstár erről haladéktalanul értesíti az állami adóhatóságot.

(3) Az állami adóhatóság a kölcsön és a babaváró támogatás igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát a támogatott személyeknél – a kölcsönszerződés megkötésétől a futamidő végéig – hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja.

(4) Ha az állami adóhatóság a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a babaváró támogatást, illetve a törlesztés szüneteltetését, erről 5 napon belül értesíti a hitelintézetet, és határozatban rendelkezik a jogosulatlanul igénybe vett babaváró támogatás összegének visszafizetése, a visszafizetés elmaradása esetén a jogosulatlan igénybevételből származó követelés adók módjára történő behajtása iránt.

(5) Az állami adóhatóság a (3) bekezdés szerinti ellenőrzést követő eljárás eredményéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja.

8. A hitelintézet elszámolása és felelőssége

23. § (1) A babaváró támogatásokat a hitelintézet számolja el a kincstárral.

(2) A hitelintézet a babaváró támogatásokat a kincstár honlapján található adatszolgáltatási felületen (a továbbiakban: eAdat) elérhető tájékoztató szerinti formában tartja nyilván.

(3) A hitelintézetet az e rendelet szerinti feladatok ellátásáért az általa jogszerűen folyósított kölcsön összege után 0,8%-os mértékű, a december 31-én fennálló állomány után február 28-áig 0,3%-os mértékű költségtérítés illeti meg, amelyet a babaváró támogatásokkal együtt számol el a kincstárral.

(4) A hitelintézet a tárgyhónapra legfeljebb az előző hónapban ténylegesen kifizetett és elszámolt babaváró támogatásokkal azonos összegű előleget igényelhet utólagos elszámolási kötelezettséggel.

(5) A hitelintézet elszámolását a kincstár ellenőrzi.

(6) A kincstár a hitelintézet által jogszerűen igényelt babaváró támogatások kifizetését az elszámolás beérkezése hónapjának 20. napját követő 8 munkanapon belül indítja a hitelintézetnek az eAdaton történő regisztrációja során megjelölt számlája javára.

(7) A hitelintézet az elszámolás keretében a babaváró támogatások részére történő megfizetését vagy általa történő visszafizetését jogcímenként összesítve számolja el, és a visszafizetéssel csökkentett összeg átutalását igényli.

(8) A kincstár az ellenőrzése során a hitelintézetnél helyszíni ellenőrzést végezhet, és jogosult a szükséges információkat, dokumentumokat bekérni, vagy azokba a helyszínen betekinteni.

(9) Ha a kincstár az ellenőrzése során a hitelintézet terhére jogosulatlan támogatáslehívást állapít meg, azt a hitelintézet – a kincstár megállapításait tartalmazó dokumentum kézhezvételét követő 30 napon belül – a Ptk. szerinti, vállalkozások közötti fizetési késedelem esetére meghatározott késedelmi kamattal növelt összegben köteles a kincstár által megjelölt számlára megfizetni.

(10) Ha a kincstár az ellenőrzés során a hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel, az elszámolással kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti.

(11) Az elszámolási kötelezettséget a hitelintézet megbízásából másik hitelintézet is teljesítheti. A megbízási szerződésnek ki kell terjednie a megbízott hitelintézet felelősségére.

24. § (1) A hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely az e rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(2) A hitelintézet a neki felróható okból a támogatott személyeknek okozott kárért a támogatott személyekkel szemben köteles helytállni, e kötelezettségét az államra nem háríthatja át.

9. Adatszolgáltatás

25. § (1) A babaváró támogatásokhoz kapcsolódó szakmai informatikai rendszereket a kincstár üzemelteti és fejleszti.

(2) A kölcsönt és a babaváró támogatást nyújtani kívánó hitelintézetnek regisztrálnia kell az eAdaton.

26. § (1) A hitelintézet – az eAdaton található útmutató szerinti formában, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig – ellenőrzési célból megküldi a kincstár részére

a) a kölcsönszerződés megkötésének, módosításának vagy megszűnésének adatait,

b) az új támogatott személyek

ba) természetes személyazonosító adatait,

bb) lakcímét,

bc) értesítési címét,

bd) személyazonosító igazolványának, úti okmányának vagy kártyaformátumú vezetői engedélyének számát és

be) adóazonosító jelét, valamint

c) azon gyermekek

ca) nevét,

cb) személyi azonosítóját és

cc) adóazonosító jelét,

akikre tekintettel a babaváró támogatásokat igénybe veszik.

(2) A hitelintézet negyedévente – a negyedév utolsó hónapjának elszámolásával egyidejűleg – elektronikus úton személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére. Az adatszolgáltatás kiterjed a hitelintézet által megkötött támogatási szerződések számára, összegére, fennálló állományára és a hitelintézet által benyújtott elszámolás keretében lehívott babaváró támogatások összegeire.

(3) A hitelintézet az adatszolgáltatását az (1) bekezdés szerinti esetben a kincstár, a (2) bekezdés szerinti esetben a miniszter kérésére felülvizsgálja, és szükség esetén a javított adatszolgáltatást ismételten megküldi.

(4) A miniszter az (1) vagy (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás

a) nem teljesítése esetén a babaváró támogatások teljes összegének,

b) hiányos teljesítése esetén a hiányos adatszolgáltatással érintett babaváró támogatások összegének

a hitelintézet részére történő folyósítását felfüggesztheti.

(5) Ha a hitelintézet az elmulasztott vagy hiányos adatszolgáltatást pótolja, a babaváró támogatásokat – az adatszolgáltatás pótlását követő havi elszámolás szerinti folyósítással egyidejűleg – ismételten folyósítani kell.

(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés nem érinti a hitelintézetnek az adatszolgáltatási hiánnyal nem érintett babaváró támogatásokra vonatkozó elszámolási jogosultságát.

(7) Az adatszolgáltatási kötelezettséget a hitelintézet megbízásából másik hitelintézet is teljesítheti. A megbízási szerződésnek ki kell terjednie a megbízott hitelintézet felelősségére.

27. § A hitelintézet köteles a babaváró támogatással nyújtott kölcsönre vonatkozó reklámjaiban, hirdetéseiben az alábbi szöveget feltüntetni: „A hirdetésben szereplő kölcsönt a Magyarország Kormánya által biztosított babaváró támogatással nyújtjuk.”

10. Záró rendelkezések

28. § Ez a rendelet 2019. július 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

1. melléklet a 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelethez


Büntetőjogi kizáró feltételek

A kamattámogatás akkor nem igényelhető, ha az igénylő és házastársa büntetőjogi felelősségét a bíróság
a) bűntett,
b) a 2011. december 31. napjáig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti adócsalás vétsége [1978. évi IV. törvény 310. §], munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás [1978. évi IV. törvény 310/A. § (1) bekezdés], visszaélés jövedékkel vétsége [1978. évi IV. törvény 311. § (1) bekezdés], jövedéki orgazdaság vétsége [1978. évi IV. törvény 311/A. § (1) bekezdés], jövedékkel visszaélés elősegítésének vétsége [1978. évi IV. törvény 311/B. § (1) bekezdés], csempészet vétsége [1978. évi IV. törvény 312. §], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésének vétsége [1978. évi IV. törvény 314. § (4) bekezdés],
c) a 2013. június 30. napjáig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti gondatlanságból elkövetett családi jogállás megsértésének vétsége [1978. évi IV. törvény 193. § (3) bekezdés], kiskorú elhelyezésének megváltoztatása vétsége [1978. évi IV. törvény 194. §], kiskorú veszélyeztetésének vétsége [1978. évi IV. törvény 195. § (4) bekezdés], tartás elmulasztásának vétsége [1978. évi IV. törvény 196. § (1) bekezdés], számvitel rendje megsértésének vétsége [1978. évi IV. törvény 289. § (4) bekezdés], csődbűncselekmény esetében a hitelezői kielégítési sorrend kijátszásának vétsége [1978. évi IV. törvény 290. § (5) bekezdés], gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának vétsége [1978. évi IV. törvény 299. § (2) bekezdés], visszaélés társadalombiztosítási, szociális, vagy más jóléti juttatással vétsége [1978. évi IV. törvény 309. § (1) bekezdés], költségvetési csalás vétsége [1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdés], jövedékkel visszaélés elősegítésének a vétsége [1978. évi IV. törvény 311/B. § (1) bekezdés], lopás vétsége [1978. évi IV. törvény 316. § (2) bekezdés], sikkasztás vétsége [1978. évi IV. törvény 317. § (2) bekezdés], csalás vétsége [1978. évi IV. törvény 318. § (2) bekezdés], hűtlen kezelés vétsége [1978. évi IV. törvény 319. § (2) bekezdés], hanyag kezelés vétsége [1978. évi IV. törvény 320. § (1) bekezdés], rablás előkészületének vétsége [1978. évi IV. törvény 321. § (6) bekezdés], rongálás vétsége [1978. évi IV. törvény 324. § (2) bekezdés], jogtalan elsajátítás vétsége [1978. évi IV. törvény 325. § (1) bekezdés] orgazdaság vétsége [1978. évi IV. törvény 326. § (2) bekezdés], hitelsértés vétsége [1978. évi IV. törvény 330. §], vagy
d) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti kiskorúval való kapcsolattartás akadályozásának vétsége [Btk. 210. § (1) bekezdés], kiskorú elhelyezésének megváltoztatása vétsége [Btk. 211. § (1) bekezdés], tartási kötelezettség elmulasztása vétsége [Btk. 212. § (1) bekezdés], kapcsolati erőszak vétsége [Btk. 212/A. § (1) bekezdés], gondatlanságból elkövetett családi jogállás megsértésének vétsége [Btk. 213. § (3) bekezdés], rablás előkészületének vétsége [Btk. 365. § (5) bekezdés], lopás vétsége [Btk. 370. § (2) bekezdés], rongálás vétsége [Btk. 371. § (2) bekezdés], sikkasztás vétsége [Btk. 372. § (2) bekezdés], csalás vétsége [Btk. 373. § (2) bekezdés], gazdasági csalás vétsége [Btk. 374. § (2) bekezdés], hűtlen kezelés vétsége [Btk. 376. § (2) bekezdés], hanyag kezelés vétsége [Btk. 377. § (1) bekezdés], jogtalan elsajátítás vétsége [Btk. 378. § (1) bekezdés], orgazdaság vétsége [Btk. 379. § (2) bekezdés], társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége [Btk. 395. § (1) bekezdés], költségvetési csalás vétsége [Btk. 396. § (1) bekezdés], jövedékkel visszaélés elősegítésének vétsége [Btk. 398. § (1) bekezdés], csődbűncselekmény esetében a hitelezői kielégítési sorrend kijátszásának vétsége [Btk. 404. § (4) bekezdés], feljelentés elmulasztása felszámolási eljárásban vétsége [Btk. 404/A. §], tartozás fedezetének elvonása vétsége [Btk. 405. § (1) bekezdés], gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vétsége [Btk. 409. § (2) bekezdés], gazdasági titok megsértése vétsége [Btk. 413. § (1) bekezdés]
miatt megállapította, és az elkövető az igénylés időpontjában még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére