PÜ BH 2019/44
PÜ BH 2019/44
2019.02.01.
A cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezés megszüntetéséről való döntés során a mérlegelés szempontjai körébe kell vonni egyebek mellett a felperesnek a jövedelmi viszonyai-hoz fűződő érdekeit [1952. évi III. (régi Pp.) 206. § (1) bek., 2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:19. § (2) bek. 2:30. § (1) és (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 49 éves. A második házasságából 2008. évben született gyermeke nevelőszülőknél van elhelyezve. A felperes házastársával él közös háztartásban, a házastársa résztulajdonában álló ingatlanban. A kisegítő iskolában 8 osztályt végzett, munkahellyel nem rendelkezik. Résztulajdonosa egy belterületi ingatlannak.
[2] A felperest a bíróság 1994. február 2-án jogerős ítélettel cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte. A 2005. augusztus 13-án jogerős ítélet a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezését általános jelleggel fenntartotta. A gondnokság alá helyezés felülvizsgálata során a 2011. január 4-én meghozott jogerős ítélet a felperes cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezését a 100 000 forintot meghaladó értékű ingó és ingatlanvagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog tekintetében fenntartotta. Az újabb, 2013. november 28. napján kelt jogerős ítélet a felperes cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezését általános jelleggel fenntartotta, a választójogból kizárta és a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontját 2018. október 1. napjában határozta meg. A felperes gondnokság alá helyezése megszüntetése iránti keresetét a bíróság a 2015. február 5. napján jogerős ítélettel elutasította.
[3] A felperes havonta 76 240 forint összegű rokkantsági nyugdíjban, 50 535 forint árvaellátásban és 20 300 forint családi pótlékban részesül. Megtakarítással nem rendelkezik, személyi kölcsön-, folyószámlahitel- és hitelkártya-szerződést kötött, amelyek alapján 1 365 844 forint, 260 297 forint és 639 556 forint összegű tartozása keletkezett és utóbb emiatt végrehajtási eljárás indult vele szemben. A felperes részletekben fizette meg az F. Zrt. felé fennálló tartozását is. Rokkantsági ellátásának 33%-a letiltás alatt áll. A fennmaradó összeget a folyósító szerv 50-50%-os megosztásban a felperes, illetőleg a gondnoka kezéhez utalja.
[4] A felperes gondnoka 2013. június 14-től Cs. I.-né hivatásos gondnok volt, akit 2016. október 17-én felmentettek tisztsége alól, mert a felperessel való kapcsolata megromlott. A gondnok segítségével a felperes megállapodást kötött a pénzintézettel, így a tartozások egy részét elengedték, míg a további tartozás megfizetésére részletfizetést engedélyeztek. A hivatalos gondnok sikeres közreműködésének eredményeként az alperes áramdíjtartozása kiegyenlítésre került. A tartozások teljesítését a hivatásos gondnok intézte a hozzá folyósított jövedelemrészből.
A kereseti kérelem és az alperes viszontkeresete
[5] A felperes keresetében kérte a gondnokság alá helyezésének megszüntetését arra hivatkozással, hogy jövedelme beosztására, ügyei intézésére önállóan is képes.
[6] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Viszontkeresettel kérte a felperes cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésének fenntartását a társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli-ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó jövedelme 50%-át meghaladó jövedelemmel való rendelkezés; a bírósági, hatósági eljárások kezdeményezése; az ingó és ingatlanvagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog; a tartózkodási hely meghatározása; az örökösödési ügyek; az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása; a bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtétele; a lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozatok megtétele ügycsoportokban és a felperes választójogból való kizárását.
[7] A felperes a viszontkereset elutasítását kérte.
Az első- és másodfokú ítélet
[8] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította és a felperes cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezését módosította. A felperest cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezte a társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli-ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó jövedelem 50%-át meghaladó jövedelemmel való rendelkezés; az ingó és ingatlanvagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog; az örökösödési ügyek; az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása és a tartózkodási hely meghatározása ügycsoportok tekintetében és a felperest a választójogból kizárta. Ezt meghaladóan a viszontkeresetet elutasította. A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontját 2022. március 15. napjában állapította meg.
[9] Ítélete indokolása szerint a kirendelt pszichiáter szakértő megállapította, hogy a felperes betegsége enyhe fokú értelmi fogyatékosság, a kisgyermek kora óta fennálló epilepszia, az ennek talaján kialakult súlyos fokú epilepsziás karakteropátia, és már az enyhe fokú szellemi hanyatlás tünetei is észlelhetők. A felperes mentális zavarai miatt a kritikai ítélő funkciói beszűkültek, akarati életét az indulati befolyásoltság, pillanatnyi ötletek hatása jellemzi, éngyenge és befolyásolható. Az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége továbbra is tartósan, nagymértékben csökkent, állapotában javulás nem, és a kor előrehaladtával csak romlás várható.
[10] A felek a szakvéleményt elfogadták, annak megállapítását az előzményi iratok, továbbá Cs. I.-né gondnok tanú és személyes meghallgatása során az elsőfokú bíróság által szerzett tapasztalat is alátámasztotta. A volt hivatásos gondnok tanúvallomása igazolta, hogy a felperes ügyeinek intézésében, különös tekintettel a vagyonjogi ügyek intézésében, a pénz beosztásában nagy fokban felelőtlen, azokat csak segítséggel képes elvégezni. Házastársa is úgy nyilatkozott, hogy a pénzt ő kezeli. A felperes személyes nyilatkozatában pedig maga adta elő, hogy előfordult olyan eset is: kihasználták. A felperes pszichiátriai gondozásra nem jár.
[11] Az elsőfokú bíróság a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:19. § (2) és (3) bekezdésére és a 2:30. § (1) bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy a felperes ügyei viteléhez szükséges belátási képessége mentális zavara miatt tartósan és nagymértékben csökkent. A jövőre nézve lényegében irreális terveket fogalmaz meg, saját képességeit lehetőségeit jelentősen túlbecsüli, kritikai ítélőfunkciói meggyengültek, a bonyolultabb helyzetek átlátására nem képes, ezért továbbra is indokolt a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésének meghatározott ügycsoportokban való fenntartása. Ez egyben a felperes érdekét is szolgálja, jogai védelme érdekében szükséges, ezért a kereset teljesítésének nincs indoka.
[12] Az alperes viszontkeresetének túlnyomó részben helyt adott, ezen ügycsoportokban a felperes belátási képessége tartósan, nagymértékben csökkent, ezért vagyoni jogainak megóvásához, a megélhetéséhez szükséges alapvető feltételek biztosításához, betegségének kezeléséhez továbbra is indokolt a cselekvőképesség részleges korlátozása. A felperes pszichés állapota és szellemi fogyatkozása miatt a választójog gyakorlásághoz szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik, ezért az elsőfokú bíróság a 2013. évi XXXVI. törvény 13/A. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásával a felperest kizárta a választójogból. A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontját a Ptk. 2:29. § (1) bekezdés a) pontja alapján határozta meg.
[13] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta.
[14] Ítélete indokolásában hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az arra alapított döntésével, annak jogi és ténybeli indokaival a másodfokú bíróság egyetértett. Hangsúlyozta, hogy a felperes jövedelmi és vagyoni viszonyaival összefüggő érdekeinek megóvásához feltétlenül szükséges, hogy a felperes szabadon csak jövedelme fele részével rendelkezzen. Az áramszolgáltatás visszakapcsolása, továbbá a hiteltartozások rendezése korábban is a gondnok közreműködésével valósult meg, ez a tevékenység pedig nyilvánvalóan a felperes érdekét szolgálta. Ha a felperes a teljes jövedelmét kézhez venné, fennállna annak veszélye, hogy ismételten közüzemi tartozást halmozna fel és ezzel önmagát hozná hátrányos helyzetbe.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[15] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát – tartalma szerint – az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával úgy kérte, hogy a Kúria a társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli-ellátás igénylése, illetőleg az ezzel, valamint a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó jövedelem 50%-át meghaladó jövedelemmel való rendelkezés ügycsoport tekintetében szüntesse meg a gondnokság alá helyezést. Megsértett jogszabályhelyként az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 206. § (1) bekezdését jelölte meg.
[16] A felülvizsgálati kérelem indokai szerint a felperes a jelenlegi gondnoka személyével sem elégedett, mert nem tartja vele a kapcsolatot, jövedelméről kérése ellenére nem számol be. A gondnok helyett mindent a felperes intéz, fizeti a számláit. Így a jövedelmével kapcsolatos feladatait felelősséggel képes ellátni, ezért indokolatlan, hogy jövedelmének csak a fele részével rendelkezik. Az új gondnok meghallgatása nélkül a felperes vagyoni ügyeinek intézésével kapcsolatban megalapozott döntés nem hozható. Az eljárt bíróságok ezért nem tettek eleget a tényállás teljes körű felderítése iránti kötelezettségüknek, a tényállást hiányos bizonyítás alapján állapították meg és ebből megalapozatlan jogkövetkeztetéseket vontak le.
[17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan.
[19] A Ptk. 2:19. § (2) bekezdése alapján a bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége mentális zavara következtében tartósan, vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent és emiatt egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt. A Ptk. 2:30. § (1) bekezdése értelmében a bíróság a cselekvőképességet érintő gondnokságot megszünteti, ha elrendelésének oka már nem áll fenn és a (3) bekezdés szerint a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítását.
[20] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes mentális zavara és életvitele indokolja-e a társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli-ellátás igénylése, illetőleg az ezzel, valamint a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó jövedelem 50%-át meghaladó jövedelemmel való rendelkezés ügycsoport tekintetében a felperes cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésének megszüntetését.
[21] Az ügyben eljárt bíróságok az előzményi perek, a felek előadása, a tanúvallomások és a felek által elfogadott szakértői vélemény együttes, a régi Pp. 206. § (1) bekezdésének megfelelő – ebből következően jogszabálysértés hiányában felülvizsgálati kérelemmel eredményesen nem támadható – mérlegeléssel megalapozottan vonták le azt a következtetést, hogy a felülvizsgálati kérelemben kifogásolt ügycsoportban is indokolt a felperes gondnokság alá helyezésének a fenntartása a jövedelmi viszonyaival összefüggő érdekei megóvásának biztosítására.
[22] A felperes az alapeljárásban nem indítványozta jelenlegi gondnoka tanúkénti kihallgatását, ami kizárja a felülvizsgálati kérelmében indokoltnak tartott bizonyítás mellőzésére alapított jogszabálysértés megállapítását. A korábbi gondnokság alá helyezési perek és jelen per adatai egyértelműen alátámasztják, hogy a felperesnek – a befolyásolhatóságára is tekintettel – a társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli-ellátás igénylése, illetőleg a jövedelemével való rendelkezési jog területén is szüksége van gondnoka támogatására és segítségére.
[23] A kifejtettekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott része nem jogszabálysértő, ezért azt hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. II. 20.120/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás