• Tartalom

45/2019. (III. 12.) Korm. rendelet

45/2019. (III. 12.) Korm. rendelet

a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról

2019.07.02.

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 15. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § A gyermekvállalás segítése és a gyermeknevelés támogatása, valamint a három- vagy többgyermekes családok megfelelő befogadóképességű személygépkocsihoz jutásának elősegítése érdekében az e rendeletben meghatározott feltételekkel vissza nem térítendő személygépkocsi-szerzési támogatás (a továbbiakban: szerzési támogatás) vehető igénybe.

2. § E rendelet hatálya – amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – kiterjed

a) a magyar állampolgárra és arra a személyre, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak kell tekinteni,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyre, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, vagy

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján hontalanként elismert személyre.

3. § E rendelet alkalmazásában:

a) élettárs: a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) szerint a nevelési ellátásra jogosultság szempontjából élettársként figyelembe vehető személy;

b)1 megfelelő befogadóképességű személygépkocsi: a kérelem benyújtásának időpontjában a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendelet értelmében személyszállítás céljára készült és jóváhagyott, M1 járműkategóriába sorolt olyan járműkísérő lappal rendelkező gépkocsi – a lakóautó jellegű jármű kivételével –, amelyben a vezető ülését is beleértve legalább hét állandó ülőhely van, továbbá új járműnek minősül, ideértve a belföldi kereskedelmi forgalomban személygépkocsik értékesítésével üzletszerűen foglalkozó, adószámmal rendelkező szervezet vagy – a nagycsaládostól vagy a támogatással érintett személytől eltérő – személy (a továbbiakban: autókereskedő) által a nagycsaládos általi megszerzése előtt legfeljebb egy évvel forgalomba helyezett és legfeljebb 2000 kilométert futott személygépkocsit is, amelyet az autókereskedő továbbértékesítési céllal szerzett be, és amelyet a forgalomba helyezése és a nagycsaládos általi megszerzése közti időszakban nem használtak vagy kizárólag értékesítés előtti bemutatás céljára használtak;

c) megfelelő befogadóképességű személygépkocsival rendelkező személy: aki a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti járműnyilvántartásban a b) pont szerinti személygépkocsi tulajdonosaként vagy üzemben tartójaként szerepel;

d)2 nagycsaládos: a Cst. szerint

da) legalább három gyermek után családi pótlékra jogosult, a Cst. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szülő, ide nem értve a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbefogadni kívánó személyt,

db) legalább két – ikrekkel való várandósság esetén egy – gyermek után családi pótlékra jogosult várandós nő a várandósság betöltött 12. hetét követően vagy az ilyen várandós nővel közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa, aki a Cst. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szülőnek – ide nem értve a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbefogadni kívánó személyt – minősül,

dc) legalább három gyermek után családi pótlékra jogosult gyám, amely esetben a gyermekek számába a gyámság alatt álló gyermek akkor számít bele, ha mindkét szülője meghalt, és a gyámság legalább egy éve fennáll,

azzal, hogy az igénylő saját háztartásában nevelt vagy gondozott olyan gyermekét, akire tekintettel a családi pótlékra való jogosultság megszűnése előtt közvetlenül magasabb összegű családi pótlékra volt jogosult, vagy fogyatékossági támogatásban részesül, életkorától és a családi pótlékra való jogosultság megszűnésétől függetlenül kell figyelembe venni, a Cst. 9. § (4) bekezdése szerinti gyermek pedig a lakóhelye szerinti szülőnél vehető figyelembe;

e) támogatással érintett személy: a nagycsaládos házastársa vagy élettársa;

f) zártvégű pénzügyi lízingszerződés: olyan, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott pénzügyi lízingszerződés, amelynél a lízingbevevő a szerződésben meghatározott lízingdíj összegének megfizetésével a lízingtárgy tulajdonjogát megszerzi;

g)3 casco biztosítás: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 1. melléklet A) rész 3. pont a) alpontja szerinti biztosítási ágazatba tartozó kárbiztosítási szerződés.

2. A szerzési támogatás szabályai

4. § (1) A szerzési támogatás a megfelelő befogadóképességű személygépkocsi megvásárlásához – ideértve a hitelintézeti kölcsön igénybevételével történő szerzés esetét is –, vagy tulajdonjoga zártvégű pénzügyi lízingszerződés útján történő megszerzéséhez (a továbbiakban együtt: megszerzés) vehető igénybe.

(2) A szerzési támogatás mértéke 2 500 000 forint, de legfeljebb a megszerzés időpontjában érvényes bruttó vételár 50%-a.

3. A szerzési támogatásra való jogosultság

5. § (1) Szerzési támogatásra jogosult a nagycsaládos, ha

a) ő, vagy a támogatással érintett személy „B” kategóriára érvényesített vezetői engedéllyel rendelkezik, és nem áll e kategória tekintetében járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt,

b) az állami adó- és vámhatóságnál, vagy az önkormányzati adóhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása,

c) büntetőjogi felelősségét az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság nem állapította meg jogerősen, vagy a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült,

d) sem ő, sem a támogatással érintett személy – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – nem részesült korábban szerzési támogatásban, és

e) Magyarország területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti körülményeknek a kérelem benyújtásakor kell fennállniuk.

(3) Ha a nagycsaládos és a támogatással érintett személy házassága vagy élettársi kapcsolata megszűnt, és a megszűnést követően a szerzési támogatással megszerzett megfelelő befogadóképességű személygépkocsival rendelkező személy korábbi házas- vagy élettársa a 3. § d) pontja szerint továbbra is nagycsaládosnak minősül, a szerzési támogatást ismételten igényelheti.

(4) A szerzési támogatás iránti kérelem benyújtására 2019. július 1. és 2022. december 31. között van lehetőség.

4. A szerzési támogatás igénylése és megállapítása

6. § (1) A szerzési támogatás iránti kérelemben fel kell tüntetni

a) azt, hogy a szerzési támogatás iránti kérelmet benyújtó nagycsaládos (a továbbiakban: igénylő) a szerzési támogatást milyen összegben, valamint hogy adásvételi vagy pénzügyi lízingszerződés megkötéséhez igényli,

b) az igénylő, a támogatással érintett személy, valamint – a magzat kivételével – a szerzési támogatás megállapításánál figyelembe venni kívánt gyermekek adóazonosító jelét,

c) azt, hogy az 5. § (3) bekezdése szerinti jogosultsági feltételek fennállnak-e.

(2) A szerzési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell

a) az igénylő büntetőjogi felelősség vállalásával tett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát

aa) az 5. § (1) bekezdése szerinti jogosultsági feltételek fennállásáról,

ab) arról, hogy a megfelelő befogadóképességű személygépkocsit a 6. alcím szerinti feltételeknek megfelelően használja, és

b) a 3. § d) pont db) alpontja szerinti esetben a várandósság 12. hetének betöltését igazoló várandósgondozási könyv másolatát vagy a kezelőorvos által kiállított, a várandósság tényéről és fennállása idejéről szóló igazolást.

(3) A személyazonosság igazolása érdekében a személyazonosító igazolványt, útlevelet vagy kártyaformátumú vezetői engedélyt a kérelem benyújtásakor be kell mutatni.

(4) A szerzési támogatással kapcsolatos eljárásokban a Magyar Államkincstár központi szerve (a továbbiakban: Kincstár) jár el.

(5) A szerzési támogatás iránti kérelmet a Kincstár honlapján közzétett formanyomtatványon a Kincstárnál vagy a kormányablaknál lehet benyújtani.

(6) A szerzési támogatás igénylésekor a nagycsaládos és a támogatással érintett személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a Kincstár a jogosultság megállapításának és ellenőrzésének céljából és időtartamára az illetékes hatóságtól a szükséges adatokat és okiratokat beszerezze, és az azokban foglalt személyes adatokat kezelje.

(7) Ha a szerzési támogatást magzatra tekintettel állapítják meg, a határozat tartalmazza a szülés várható időpontját.

(8)4 A szerzési támogatás fedezetéül szolgáló előirányzat kezelő szerve a Kincstár. A szerzési támogatás fedezetét és a kezelésével összefüggő működési költségeket a családpolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési fejezetből kell biztosítani.

5. A szerzési támogatás felhasználása

7. § (1) A megfelelő befogadóképességű személygépkocsi a szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító határozat véglegessé válását követően szerezhető meg.

(2) Ha az adásvételi szerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés a határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül nem jön létre, a szerzési támogatás nem folyósítható.

(3)5 Az adásvételi szerződés, illetve a pénzügyi lízingszerződés egy példányát az igénylő vagy az autókereskedő a Kincstárnak megküldi. A Kincstár a szerzési támogatás összegét a szerződés beérkezését követő 15 napon belül utalja át az autókereskedő részére. A szerződésben a támogatás összegét fel kell tüntetni.

(4) A személygépkocsinak a határozat véglegessé válása előtti megszerzése esetén a szerzési támogatás nem folyósítható.

8. § (1) A szerzési támogatás felhasználása az autókereskedővel kötött adásvételi szerződés vagy pénzügyi lízingszerződés keretében történik.

(2) A szerzési támogatás felhasználása során az adásvételi vagy pénzügyi lízingszerződést az igénylővel kell megkötni.

(3) Az autókereskedő az adásvételi szerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés megkötésekor a megszerzett megfelelő befogadóképességű személygépkocsit az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapján közzétett „Családbarát Magyarország” logóval ellátja.

(4) A (3) bekezdés szerinti „Családbarát Magyarország” logó megfelelő befogadóképességű személygépkocsin történő elhelyezésének költsége az autókereskedőt terheli.

(5) Az igénylő a (3) bekezdésben meghatározott „Családbarát Magyarország” logót a 9. § (1) bekezdése szerinti időtartamig köteles a személygépkocsin feltüntetni.

6. Használati feltételek

9. § (1) A szerzési támogatás igénybevételével megszerzett személygépkocsi az adásvételi szerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés hatálybalépésének napjától számított három éven belül nem idegeníthető el, továbbá a jármű átalakítása – ide értve a szállítható személyek száma vagy a járműkategória megváltoztatását – nem engedélyezhető. Pénzügyi lízingszerződés esetén az elidegenítési tilalom a szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban megjelölt jogosult (a továbbiakban: jogosult) mint lízingbevevő tulajdonjogszerzését nem akadályozza.

(2) A jogosult a szerzési támogatás igénybevételével megszerzett személygépkocsi üzembentartói jogát a támogatással érintett személyen kívül az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártáig más személy részére nem engedheti át. Pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingbeadó a szerzési támogatás igénybevételével megszerzett személygépkocsi üzembentartói jogát – a lízingszerződés megszűnésének esetét kivéve – a jogosulton kívül az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártáig más személy részére nem engedheti át.

(3)6 A személygépkocsi forgalomba helyezésére, illetve tulajdonjogának átírására a közlekedési igazgatási hatóságnál indított eljárásban a jogosult vagy képviselője jár el. A közlekedési igazgatási hatóság a jogosult által benyújtott adásvételi vagy pénzügyi lízingszerződés alapján az (1) bekezdés szerinti elidegenítési tilalmat a járműnyilvántartásba a Kincstár javára hivatalból bejegyzi. A jogosult a személygépkocsi forgalomba helyezésére irányuló eljárás során köteles nyilatkozni arról, hogy a személygépkocsit szerzési támogatás felhasználásával szerezte meg.

(4) Az elidegenítési tilalom bejegyzéséről és lejártának időpontjáról a közlekedési igazgatási hatóság a bejegyzéstől számított öt napon belül értesíti a jogosultat és a Kincstárt.

10. § (1)7 Ha az elidegenítési tilalom időtartama letelt, vagy ha a személygépkocsit műszaki állapota miatt a közúti forgalomból véglegesen kivonták, akkor az elidegenítési tilalomra vonatkozó bejegyzést a közlekedési igazgatási hatóság 15 napon belül törli a járműnyilvántartásból. A jogosultnak vagy örökösének a forgalomból való kivonást tartalmazó határozatot a Kincstár részére is be kell mutatnia.

(2) Ha az elidegenítési tilalom időtartama letelt, és az (1) bekezdés szerinti törlésre nem került sor, az elidegenítési tilalom megszűnik. Az elidegenítési tilalom megszűnésekor a törzskönyvet a jogosult vagy örököse, illetve még fennálló pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingbeadó részére kérelmére ki kell adni.

(3) A jogosult vagy örököse – pénzügyi lízing esetén a lízingbeadó a lízingbevevő kivételével – másnak a Kincstár hozzájárulásával az elidegenítési tilalom fennállásának ideje alatt a személygépkocsit csak akkor idegenítheti el, ha a szerzési támogatás időarányos részét a Kincstár részére visszafizette, illetve pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingbeadó a szerzési támogatásnak megfelelő összeg időarányos részét a Kincstár részére megfizette.

(4) A Kincstár határozatban rendelkezik a (3) bekezdés szerinti összeg időarányos részének 15 napon belül történő visszafizetéséről, illetve megfizetéséről. A Kincstár az elidegenítési tilalom járműnyilvántartásból való törlését és a törzskönyvnek a jogosult vagy örököse, vagy pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingbeadó részére történő kiadását akkor kezdeményezi a közlekedési igazgatási hatóságnál, ha a visszafizetés, illetve a megfizetés megtörtént.

11. § (1) Amennyiben a személygépkocsi megszerzésére pénzügyi lízingszerződés keretében került sor, a Kincstárt a személygépkocsin a szerzési támogatást megállapító határozatban meghatározott összeg arányos része erejéig zálogjog illeti meg az elidegenítési tilalom lejártáig.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a személygépkocsi a pénzügyi lízingszerződésnek – a lízingdíj nem fizetése vagy más ok miatt – a személygépkocsi tulajdonjogának a lízingbevevő vagy örököse általi megszerzése nélkül, az elidegenítési tilalom lejártát megelőzően történő megszűnése folytán a lízingbeadó birtokába visszakerül, a zálogjog megszűnésére csak akkor kerülhet sor, ha a zálogtárgy birtokosa a Kincstár részére a zálogtárgy (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ellenértékét megtéríti.

11/A. §8 Ha a szerzési támogatás igénybevételével megszerzett személygépkocsira a megszerzéstől számított 3 éven belül casco biztosítás kötésére kerül sor, a biztosítási szerződésben a Kincstárt a szerzési támogatás és járulékai erejéig társbiztosítottként kell feltüntetni, és a biztosítónak a szerződéskötésről a Kincstárt tájékoztatnia kell, továbbá a szerződést meg kell küldenie a Kincstárnak. A személygépkocsi eltulajdonítása, illetve annak a forgalomból való végleges kivonását eredményező megrongálódása miatti kártérítés fizetése esetén annak összegéből a Kincstárt a szerzési támogatás 3 éves időtartamra számított időarányos részének megfelelő részösszeg, a jogosultat pedig a kártérítés e részösszeggel csökkentett összege illeti meg.

7. A szerzési támogatás visszafizetése

12. § (1) A szerzési támogatást – az a) pontban foglaltak fennállása esetén az államháztartásról szóló törvény szerinti késedelmi kamattal növelten – vissza kell fizetni, ha

a) megállapítására a 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat valóságnak meg nem felelő tartalma alapján került sor,

b) a jogosult az elidegenítési tilalom bejegyeztetésével kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti,

c) a szerzési támogatással megszerzett megfelelő befogadóképességű személygépkocsival rendelkező személy az adásvételi vagy pénzügyi lízingszerződés megkötésétől számított három éven belül házasságának felbontása vagy élettársi kapcsolatának – nem az élettársa halála miatt bekövetkezett – megszűnése miatt már nem minősül a 3. § d) pontja szerinti nagycsaládosnak, vagy

d) azt örökbefogadott gyermekre tekintettel állapították meg, és a gyermek vonatkozásában az örökbefogadást a szerzési támogatás igénybevételével megszerzett személygépkocsira vonatkozó adásvételi vagy pénzügyi lízingszerződés megkötésének napjától számított két éven belül felbontják.

(2) A jogosult az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti körülményeket a bírósági ítélet jogerőre emelkedését, az élettársi kapcsolat megszűnését, vagy a gyámhatósági határozat véglegessé válását követő 30 napon belül a Kincstárnak bejelenti.

(3) A Kincstár az (1) bekezdés szerinti körülmények vagy azok valamelyikének fennállását a tudomásszerzéstől számított 90 napon belül határozatban állapítja meg.

(4) Ha a visszafizetésre kötelezett a visszafizetésre kötelező, (3) bekezdés szerinti határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a Kincstár felhívja a kötelezettet a tartozás megfizetésére. A felhívás eredménytelensége esetén a Kincstár a követelést a kötelezett részére folyósított társadalombiztosítási ellátásból történő letiltással érvényesíti a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint. A követelés a kötelezett keresetéből is levonható. A keresetből történő levonás érvényesítése során a kincstári számfejtési körbe tartozók esetében a Kincstárt munkáltatónak kell tekinteni.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti intézkedések nem vezetnek eredményre, a fennmaradó tartozás végrehajtását az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 134. § (1) bekezdésének megfelelően kell foganatosítani.

(6) Ha a visszafizetésre kötelezett igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egy összegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozójának aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a Kincstár a kérelemben megjelölt időtartamú, de legfeljebb

a) 12 hónapos fizetési halasztást, vagy

b) 36 hónapos időtartamra szóló részletfizetést

engedélyezhet.

(7) A (6) bekezdés szerinti fizetési kedvezmény érvényét veszti és a tartozás – annak járulékaival együtt – egy összegben esedékessé válik, ha a fizetésre kötelezett a kedvezményes fizetési feltételeknek nem tesz eleget.

(8) Az, akivel szemben a szerzési támogatás visszafizetését rendelték el, az elrendelésről szóló határozat véglegessé válásától számított három évig nem részesíthető szerzési támogatásban.

8. Adatigénylés

13. §9 A Kincstár a szerzési támogatásra való jogosultsági feltételek fennállásának az elidegenítési tilalom 9. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti időtartama alatti ellenőrzése céljából adatszolgáltatást igényelhet

a)10 a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából az igénylő, ennek hiányában a támogatással érintett személy vezetői engedélyének száma alapján

aa) a természetes személy vezetői engedélyének kategóriájára, valamint

ab) a vezetői engedély érvényességének és visszavonásának tényére,

b) a közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartásából az igénylő, házastársa vagy élettársa

ba) tulajdonjoga és üzembentartói joga kezdetének, valamint megszűnésének időpontjára,

bb) a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás esetén – a tulajdonszerző bejelentéséig terjedő időtartam alatt – a korábbi tulajdonos által teljesített bejelentés alapján a tulajdonszerző tulajdonjoga kezdetének időpontjára, természetes személyazonosító adatára, lakcímére,

bc) bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjoga tényére, továbbá

bd) a tulajdonába tartozó és az általa a szerzési támogatás felhasználásával megszerezni kívánt jármű azonosító és műszaki adataira, a műszaki érvényessége időtartamának végére vagy a műszaki alkalmatlanságának tényére, valamint motorkódjára,

c) a közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartásából az elidegenítési tilalom bejegyzésének ellenőrzése céljából az elidegenítési tilalom jogosultjára, kezdetére és végére

vonatkozóan.

9. Záró rendelkezések

14. § Ez a rendelet 2019. július 1-jén lép hatályba.

15. §11

1. melléklet a 45/2019. (III. 12.) Korm. rendelethez


Büntetőjogi kizáró feltételek

A szerzési támogatás akkor nem igényelhető, ha az igénylő vagy házas-, illetve élettársa büntetőjogi felelősségét a bíróság
a) bűntett,
b) a 2011. december 31. napjáig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti adócsalás vétsége [1978. évi IV. törvény 310. §], munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás [1978. évi IV. törvény 310/A. § (1) bekezdés], visszaélés jövedékkel vétsége [1978. évi IV. törvény 311. § (1) bekezdés], jövedéki orgazdaság vétsége [1978. évi IV. törvény 311/A. § (1) bekezdés], jövedékkel visszaélés elősegítésének vétsége [1978. évi IV. törvény 311/B. § (1) bekezdés], csempészet vétsége [1978. évi IV. törvény 312. §], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésének vétsége [1978. évi IV. törvény 314. § (4) bekezdés],
c) a 2013. június 30. napjáig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti gondatlanságból elkövetett családi jogállás megsértésének vétsége [1978. évi IV. törvény 193. § (3) bekezdés], kiskorú elhelyezésének megváltoztatása vétsége [1978. évi IV. törvény 194. §], kiskorú veszélyeztetésének vétsége [1978. évi IV. törvény 195. § (4) bekezdés], tartás elmulasztásának vétsége [1978. évi IV. törvény 196. § (1) bekezdés], számvitel rendje megsértésének vétsége [1978. évi IV. törvény 289. § (4) bekezdés], csődbűncselekmény esetében a hitelezői kielégítési sorrend kijátszásának vétsége [1978. évi IV. törvény 290. § (5) bekezdés], gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának vétsége [1978. évi IV. törvény 299. § (2) bekezdés], visszaélés társadalombiztosítási, szociális, vagy más jóléti juttatással vétsége [1978. évi IV. törvény 309. § (1) bekezdés], költségvetési csalás vétsége [1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdés], jövedékkel visszaélés elősegítésének a vétsége [1978. évi IV. törvény 311/B. § (1) bekezdés], lopás vétsége [1978. évi IV. törvény 316. § (2) bekezdés], sikkasztás vétsége [1978. évi IV. törvény 317. § (2) bekezdés], csalás vétsége [1978. évi IV. törvény 318. § (2) bekezdés], hűtlen kezelés vétsége [1978. évi IV. törvény 319. § (2) bekezdés], hanyag kezelés vétsége [1978. évi IV. törvény 320. § (1) bekezdés], rablás előkészületének vétsége [1978. évi IV. törvény 321. § (6) bekezdés], rongálás vétsége [1978. évi IV. törvény 324. § (2) bekezdés], jogtalan elsajátítás vétsége [1978. évi IV. törvény 325. § (1) bekezdés] orgazdaság vétsége [1978. évi IV. törvény 326. § (2) bekezdés], hitelsértés vétsége [1978. évi IV. törvény 330. §], vagy
d) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti kiskorúval való kapcsolattartás akadályozásának vétsége [Btk. 210. § (1) bekezdés], kiskorú elhelyezésének megváltoztatása vétsége [Btk. 211. § (1) bekezdés], tartási kötelezettség elmulasztása vétsége [Btk. 212. § (1) bekezdés], kapcsolati erőszak vétsége [Btk. 212/A. § (1) bekezdés], gondatlanságból elkövetett családi jogállás megsértésének vétsége [Btk. 213. § (3) bekezdés], rablás előkészületének vétsége [Btk. 365. § (5) bekezdés], lopás vétsége [Btk. 370. § (2) bekezdés], rongálás vétsége [Btk. 371. § (2) bekezdés], sikkasztás vétsége [Btk. 372. § (2) bekezdés], csalás vétsége [Btk. 373. § (2) bekezdés], gazdasági csalás vétsége [Btk. 374. § (2) bekezdés], hűtlen kezelés vétsége [Btk. 376. § (2) bekezdés], hanyag kezelés vétsége [Btk. 377. § (1) bekezdés], jogtalan elsajátítás vétsége [Btk. 378. § (1) bekezdés], orgazdaság vétsége [Btk. 379. § (2) bekezdés], társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége [Btk. 395. § (1) bekezdés], költségvetési csalás vétsége [Btk. 396. § (1) bekezdés], jövedékkel visszaélés elősegítésének vétsége [Btk. 398. § (1) bekezdés], csődbűncselekmény esetében a hitelezői kielégítési sorrend kijátszásának vétsége [Btk. 404. § (4) bekezdés], feljelentés elmulasztása felszámolási eljárásban vétsége [Btk. 404/A. §], tartozás fedezetének elvonása vétsége [Btk. 405. § (1) bekezdés], gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vétsége [Btk. 409. § (2) bekezdés], gazdasági titok megsértése vétsége [Btk. 413. § (1) bekezdés]
miatt jogerősen megállapította, és az igénylés időpontjában még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
1

A 3. § b) pontja a 151/2019. (VI. 26.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

A 3. § d) pontja a 151/2019. (VI. 26.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 6. § (8) bekezdését a 151/2019. (VI. 26.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

5

A 7. § (3) bekezdése a 151/2019. (VI. 26.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

6

A 9. § (3) bekezdése a 151/2019. (VI. 26.) Korm. rendelet 13. § a) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 10. § (1) bekezdése a 151/2019. (VI. 26.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

8

A 11/A. §-t a 151/2019. (VI. 26.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.

9

A 13. § nyitó szövegrésze a 151/2019. (VI. 26.) Korm. rendelet 13. § b) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 13. § a) pontja a 151/2019. (VI. 26.) Korm. rendelet 13. § c) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 15. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére