45/2019. (IX. 25.) AM rendelet

1. Szarvasmarha, zebu, bivaly

1.1. Hazai fajták esetén: 100 főtörzskönyves tehén.

1.2. Külföldi és világfajták esetén: 50 főtörzskönyves tehén.

2. Házi sertés

2.1. Hazai fajták és hibridek esetén

2.1.1. Fajták: 200 törzskönyvi ellenőrzés alatt álló koca.

2.1.2. Hibridek: 500 törzskönyvi ellenőrzés alatt álló szülőpárkoca.

2.2. Külföldi és világfajták, hibridek esetén

2.2.1. Fajták: 100 törzskönyvi ellenőrzés alatt álló koca.

2.2.2. Hibridek: 500 törzskönyvi ellenőrzés alatt álló szülőpárkoca.

3. Juh, kecske

3.1. Hazai fajták esetén: 100 főtörzskönyves anya.

3.2. Külföldi és világfajták esetén: 50 főtörzskönyves anya.

4. Ló, szamár

4.1. Hazai fajták esetén: 100 főtörzskönyves kanca.

4.2. Világfajták esetén: 50 főtörzskönyves kanca.

4.3. Külföldi fajták esetén: 10 főtörzskönyves kanca és 1 mén.

5. Házi tyúk

5.1. Hazai fajták esetén

5.1.1. Tojó és brojler tyúk fajták esetén: minimum 120 I. törzskönyvi osztályba sorolt tyúk és a megfelelő létszámú kakas.

5.1.2. Kettős hasznosítású tyúkfajták esetén: minimum 120 I. törzskönyvi osztályba sorolt tyúk és a megfelelő létszámú kakas.

5.2. Külföldi és világfajták esetén: meghatározott állománylétszám megléte nem feltétel.

6. Gyöngytyúk

6.1. Hazai fajták esetén: minimum 120 I. törzskönyvi osztályba sorolt tyúk és a megfelelő létszámú kakas.

6.2. Külföldi és világfajták esetén: meghatározott állománylétszám megléte nem feltétel.

7. Házi lúd

7.1. Hazai fajták esetén: minimum 240 I. törzskönyvi osztályba sorolt tojó és a megfelelő létszámú gúnár.

7.2. Külföldi és világfajták esetén: meghatározott állománylétszám megléte nem feltétel.

8. Házi kacsa

8.1. Hazai fajták esetén: minimum 200 I. törzskönyvi osztályba sorolt tojó és a megfelelő létszámú gácsér.

8.2. Külföldi és világfajták esetén: meghatározott állománylétszám megléte nem feltétel.

9. Pézsmakacsa

9.1. Az alapvonalak szerint minimum 250 I. törzskönyvi osztályba sorolt tojó és a megfelelő létszámú gácsér.

9.2. Külföldi és világfajták esetén: meghatározott állománylétszám megléte nem feltétel.

10. Pulyka

10.1. Hazai fajták esetén: minimum 200 I. törzskönyvi osztályba sorolt tojó és a megfelelő létszámú kakas.

10.2. Külföldi és világfajták esetén: meghatározott állománylétszám megléte nem feltétel.

11. Strucc, emu

11.1. Hazai fajták esetén: minimum 120 I. törzskönyvi osztályba sorolt tyúk és a megfelelő létszámú kakas.

11.2. Külföldi és világfajták esetén: meghatározott állománylétszám megléte nem feltétel.

12. Házi nyúl

12.1. Hazai fajták és hibridek esetén

12.1.1. Fajták: 120 törzskönyvi ellenőrzés alatt álló anyanyúl és a megfelelő létszámú bak.

12.1.2. Hibridek: 120 törzskönyvi ellenőrzés alatt álló anyanyúl vonalanként.

12.2. Külföldi és világfajták esetén: 300 törzskönyvi ellenőrzés alatt álló szülőpár anyanyúl.

13. Csincsilla

13.1. Hazai fajták esetén: 150 törzskönyvi ellenőrzés alatt álló anya és a megfelelő létszámú bak.

13.2. Külföldi és világfajták esetén: 300 törzskönyvi ellenőrzés alatt álló szülőpár anya.

14. Ponty, fogassüllő, harcsa, sebes pisztráng, szivárványos pisztráng

14.1. Fajták: 25 ikrás és 25 tejes törzskönyvi ellenőrzés alatt álló elit szülőpár.

14.2. Hibridek: 25 ikrás és 25 tejes törzskönyvi ellenőrzés alatt álló elit szülőpár vonalanként.

1. A házi nyúl, a csincsilla, az emu és a strucc törzskönyve vezetésére vonatkozó követelmények

1.1. A törzskönyvnek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

1.1.1. a tenyésztő és a tulajdonos neve, címe;

1.1.2. a tenyészállat születésének időpontja, ha ez nem ismert, akkor az „ismeretlen” bejegyzés;

1.1.3. a tenyészállat ivara, azonosítója, ismertetőjele;

1.1.4. a tenyészállat szüleinek azonosítója és ismertetőjelei, vagy ha azok nem ismertek, akkor az „ismeretlen származású” bejegyzés;

1.1.5. a tenyészállatok nagyszüleinek azonosítója és ismertetőjelei, vagy ha azok nem ismertek, akkor az „ismeretlen származású” bejegyzés;

1.1.6. embrióátültetésből származó tenyészállatoknál a genetikai szülők, azok azonosítója, ismertetőjelei és vércsoportja;

1.1.7. a tenyésztőszervezet által ismert összes teljesítményvizsgálati és tenyészérték-megállapítási eredmény;

1.1.8. a tenyészállat tenyésztésből való kiesésének időpontja, és amennyiben ismert, annak oka;

1.1.9. a kiállított, illetve kiadott tenyészigazolások dátuma és célja;

1.1.10. a főtörzskönyvi rész, és a tenyésztőszervezet ilyen irányú döntése esetén a melléktörzskönyvi rész.

1.2. A főtörzskönyvi részre és a melléktörzskönyvi részre vonatkozó követelmények:

1.2.1. A főtörzskönyvi részbe azok az állatok sorolhatók be, amelyek bejegyezhetők, és amelyek szülei és nagyszülei ugyanazon fajta főtörzskönyvében vannak bejegyezve. Kizárólag nőivarú állatok esetében a főtörzskönyvi részbe azok az egyedek is bejegyezhetők, amelyek anyja és anyai nagyanyja melléktörzskönyvi részbe sorolt, de apját, valamint anyai és apai nagyapját a főtörzskönyvi részbe sorolták.

1.2.2. A főtörzskönyvi résznek több, az állatok teljesítménye szerinti osztályt kell tartalmaznia, és csak a törzskönyvi szabályzatban meghatározott ismérvek alapján lehet az egyes egyedeket ezen osztályok valamelyikébe besorolni.

1.2.3. A törzskönyvet vezető tenyésztőszervezet melléktörzskönyvi részt nyithat az 1.2.1. pont szerinti feltételeknek meg nem felelő egyedek részére. A melléktörzskönyvi bejegyzéshez az egyedeknek meg kell felelnie

1.2.3.1. a törzskönyvi szabályzatban megállapított szabályok szerinti azonosíthatóságnak;

1.2.3.2. a fajta küllemi jegyeinek;

1.2.3.3. a törzskönyvi szabályzatban megállapított teljesítménynek.

1.2.4. A melléktörzskönyvi bejegyzés vonatkozhat olyan állatokra, amelyek

1.2.4.1. megfelelnek a fajta küllemi jegyeinek, de ismeretlen származásúak;

1.2.4.2. a tenyésztőszervezet által jóváhagyott keresztezési programhoz tartoznak.

1.2.5. A melléktörzskönyvi rész szintén tartalmazhat az állatok teljesítménye szerint elhatárolt osztályokat.

Az osztályozást a törzskönyvi szabályzatban meghatározott feltételek szerint kell elvégezni.

2. A házi nyúl, a csincsilla, az emu és a strucc származási igazolásának kiállítására vonatkozó követelmények

2.1. A származási igazolásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

2.1.1. sorszám;

2.1.2. a tenyésztőszervezet neve, a törzskönyv megnevezése és az osztályba sorolás;

2.1.3. a tenyészállat születési dátuma, fajtája és ivara;

2.1.4. a tenyészállat megjelölésének módja, egyedi azonosítója és ismertetőjele, valamint törzskönyvi száma;

2.1.5. a tenyésztő és a tulajdonos neve és címe;

2.1.6. a tenyészállat származása, szülei és nagyszülei törzskönyvi száma;

2.1.7. a tenyészállat és szülei, valamint nagyszülei legújabb teljesítményvizsgálati és tenyészértékbecslési eredményei;

2.1.8. embrióátültetésből származó tenyészállatoknál a genetikai szülők, valamint azok vércsoportja;

2.1.9. a kiállítás helye és időpontja;

2.1.10. a szakmai munkáért felelős személy aláírása és a tenyésztőszervezet bélyegzőlenyomata;

2.1.11. a teljesítményvizsgálatokat végző és az ellenőrző teszteket lebonyolító, valamint azok eredményét közzétevő tenyésztőszervezet vagy személy megnevezése.

1. Az önálló névvel elismert keresztezési, illetve hibridizációs programokban részt vevő házi nyúl és csincsilla tenyésztési főkönyve vezetésére vonatkozó követelmények

1.1. A tenyésztési főkönyv fajtakódját a NÉBIH adja ki és tartja nyilván.

1.2. A tenyésztési főkönyvnek minden bejegyzett állatra vonatkozóan legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

1.2.1. a tenyésztő és a tulajdonos neve, címe;

1.2.2. a tenyészállat születésének időpontja, ha ez nem ismert, akkor az „ismeretlen” bejegyzés;

1.2.3. a tenyészállat ivara, azonosítója, ismertetőjele;

1.2.4. a tenyészállat szüleinek azonosítója és ismertetőjelei, vagy ha azok nem ismertek, akkor az „ismeretlen származású” bejegyzés;

1.2.5. embrióátültetésből származó tenyészállatoknál a genetikai szülők, azok azonosítója, ismertetőjelei és vércsoportja;

1.2.6. a tenyésztőszervezet által ismert összes teljesítményvizsgálati és tenyészérték-megállapítási eredmény, valamint az utolsó szaporasági és végtermékteszt helye, időpontja és részletes eredményei;

1.2.7. a tenyészállat tenyésztésből való kiesésének időpontja, és amennyiben ismert, annak oka;

1.2.8. a kiállított, illetve kiadott tenyészigazolások dátuma és célja.

1.3. A tenyésztőszervezet döntése alapján olyan, a kérdéses állományban született és felnevelt, illetve tenyésztési és állategészségügyi szempontból ismert tenyészetből származó tenyészállatok is bejegyezhetők a tenyésztési főkönyvbe, amelyek születési időpontja vagy szülei ismeretlenek. Az ilyen állatok számára a tenyésztési főkönyvben külön részt kell létesíteni.

1.4. A tenyésztési főkönyvi szabályzatban részletesen szabályozni kell

1.4.1. a tenyészállatok és utódaik meghatározott határidőn belüli megjelölését;

1.4.2. a fedeztetési, termékenyítési dátumoknak és az ellési vagy fialási dátumoknak a meghatározott határidőn belüli bejelentését;

1.4.3. a tenyésztő üzemekben a tenyésztési főkönyvbevétel alapjaként

1.4.3.1. az alapbizonylatok készítését, a tenyészállatok azonosítójáról, ismertetőjeleiről, származásáról és a fedeztetési vagy termékenyítési dátumokról, az ellési vagy fialási dátumokról,

1.4.3.2. embrióátültetésből származó tenyészállatokról készített kiegészítő feljegyzéseket a termékenyítés időpontjáról, a genetikai szülőkről, a recipiensről és az embrióról, a termékenyítés időpontjáról, az embriónyerés és -átültetés időpontjáról, az embrióátültetési intézmény nevéről, címéről;

1.4.4. a származásellenőrzés módját;

1.4.5. a felelősséget a jelölésért, a bejegyzésekért, valamint az előírt bejelentésekért.

2. Az önálló névvel elismert keresztezési, illetve hibridizációs programokban részt vevő házi nyúl és csincsilla származási igazolásának kiállítására vonatkozó követelmények

2.1. A származási igazolásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

2.1.1. sorszám;

2.1.2. a tenyésztőszervezet neve, a tenyésztési főkönyv megnevezése és a részbesorolás;

2.1.3. a tenyészállat születési dátuma, fajtája vagy vonala és ivara;

2.1.4. a tenyészállat megjelölésének módja, egyedi azonosítója és ismertetőjele, valamint tenyésztési főkönyvi száma;

2.1.5. a tenyésztő és a tulajdonos neve és címe;

2.1.6. a meghatározott vonalhoz vagy származáshoz tartozás;

2.1.7. az utolsó szaporasági és végtermékteszt helye, ideje és eredménye;

2.1.8. embrióátültetésből származó tenyészállatoknál a genetikai szülők, azok egyedi azonosítói és vércsoportjai;

2.1.9. a kiállítás helye és időpontja;

2.1.10. a szakmai munkáért felelős személy aláírása és a tenyésztőszervezet bélyegzőlenyomata;

2.1.11. a teljesítményvizsgálatokat végző és az ellenőrző teszteket lebonyolító, valamint azok eredményét közzétevő tenyésztőszervezet vagy személy megnevezése.

1. A fajtatiszta baromfi törzskönyve vezetésére vonatkozó követelmények

1.1. A fajtánként vezetett törzskönyvi szabályzatban részletesen szabályozni kell

1.1.1. a törzskönyvi osztályok kialakítását és a besorolás feltételrendszerét;

1.1.2. a bizonylatok rendjét;

1.1.3. a tenyészállatok és a tenyésztojás megjelölésének módját és idejét;

1.1.4. a származásnyilvántartás, az igazolások kiállításának és kiadásának rendjét;

1.1.5. az állományok azonosítóinak rendjét;

1.1.6. a tenyésztésbe bevont szervezetekben termelő tenyészállat-állományok adatszolgáltatási rendjét;

1.1.7. a nyilvántartásért felelős személyt.

1.2. A törzskönyv három osztályra tagolódik:

1.2.1. elit osztály adatai;

1.2.2. nagyszülőpár osztály adatai;

1.2.3. szülőpár osztály adatai.

1.3. A törzskönyvnek minden bejegyzett állományra vonatkozóan legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

1.3.1. a tenyésztőszervezet, illetve a tenyésztésbe bevont szervezet neve, azonosító száma;

1.3.2. a fajta neve;

1.3.3. a tenyészethez tartozó tartási hely azonosítója;

1.3.4. a törzskönyvi osztály megjelölése;

1.3.5. az állomány azonosítója;

1.3.6. az állomány származása;

1.3.7. az állomány termelési időszaka;

1.3.8. az állomány összesített jellemző értékmérő mutatói: hús- és tojástermelés, életképesség, keltethetőség, egyéb jellemző tulajdonságok;

1.3.9. az értékesített tenyészállat és tenyésztojás mennyisége;

1.3.10. a kiadott tenyésztojás és naposállat származási igazolásainak nyilvántartása;

1.3.11. az alkalmazott állategészségügyi kezelések.

2. A fajtatiszta baromfi származási igazolásának kiállítására vonatkozó követelmények

2.1. A tenyésztés és a forgalmazás során a keltető és tenyésztojást a termelőnek olyan azonosító jelzéssel kell ellátnia, amely biztosítja, hogy annak azonossága, származása hitelt érdemlően megállapítható legyen.

2.2. Származási igazolást kell kiállítani a tenyésztőszervezet törzskönyvében I., II. törzskönyvi osztályban nyilvántartott állománytól keltetésre kerülő valamennyi tojásról, az azonosító jelzés megjelölésével, valamint ezekből a tojásokból kikelt naposbaromfiról.

2.3. Származási igazolást kiállítani csak a tenyésztőszervezet tenyésztési programjában megadott minőségi követelményeknek megfelelő tenyésztojásról, tenyész-, napos- és növendékbaromfiról szabad.

2.4. Nem kell származási igazolást kiállítani

2.4.1. a tenyésztojásból nem tenyészállat előállítása céljából keltett naposbaromfi csoportról;

2.4.2. a keltetőtojásból keltetett naposbaromfi csoportról.

2.5. A származási igazolásnak tenyésztojás esetében tartalmaznia kell legalább a következő adatokat:

2.5.1. sorszám;

2.5.2. a tenyésztojást termelő állomány 1.3.1–1.3.6. pontban megjelölt azonosítói, a szaporítási fokozat, a mennyiség, a termelés ideje, a tojáson alkalmazott jelölés;

2.5.3. a kiállító azonosítója;

2.5.4. a tenyésztojás átvevőjének azonosítója;

2.5.5. a kiállítás helye, dátuma, aláírások.

2.6. A származási igazolásnak tenyészbaromfi esetében legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

2.6.1. sorszám;

2.6.2. a tenyésztőszervezet neve, a NÉBIH által adott azonosítója;

2.6.3. az állomány tartójának neve, tenyészetkódja, tenyészet címe;

2.6.4. az állomány adatai: faj, fajta, törzskönyvi osztály, ivaronkénti létszám;

2.6.5. az állomány származására vonatkozóan:

2.6.5.1. ha az állomány belföldi keltetésből származik, a keltető tenyészetkódja, a kelési dátum, a szülőállomány törzsállomány azonosító száma, import tojásból történt keltetés esetén az INTRA/KÁBO szám,

2.6.5.2. ha az állomány naposállatok importjából származik, a beérkezés dátuma és az INTRA/KÁBO szám,

2.6.5.3. ha az állomány korábban létrehozott állományok szétbontásából vagy összevonásából származik, a korábbi állomány, állományok törzsállomány azonosító száma;

2.6.6. az igazolás hatályosságának dátuma;

2.6.7. a kiállítás időpontja és a kiállító aláírása.

2.7. A származási igazolást három példányban kell kiállítani, azonos sorszámmal. Az első példány a tenyészállat, illetve a tenyésztojás átvevőjét illeti, a második példányt az átvevő megküldi a NÉBIH részére, a harmadik példányt a kiállítónál kell megőrizni. A törzsállomány azonosító számot a NÉBIH a származási igazolás adatainak ellenőrzése és hitelesítése után adja ki a tartó részére, és erről értesíti a tenyésztőszervezetet. A tartónak minden termelési ciklus indításakor, az állomány termelésbe állítását követően hét napon belül értesítenie kell a NÉBIH-et a beólazás dátumáról és a beólazott darabszámokról. A törzsállományok más tenyészetbe történő szállítását a tartónak hét napon belül be kell jelentenie a NÉBIH-nek, a szállítólevelek sorszámának megadásával.

1. A keresztezési, illetve hibridizációs programban részt vevő baromfi tenyésztési főkönyve vezetésére vonatkozó követelmények

1.1. A fajtánkénti tenyésztési főkönyvi szabályzatban részletesen szabályozni kell

1.1.1. a főkönyvi osztályok kialakítását és a besorolás feltételrendszerét;

1.1.2. a 4. melléklet 1.1.2–1.1.7. pontjában foglaltakat.

1.2. A tenyésztési főkönyv három osztályra tagolódik:

1.2.1. a dédszülő vonalakat alkotó állományok adatai: I. osztály;

1.2.2. az I. osztályba tartozó állományoktól származó nagyszülői vonalak adatai: II. osztály;

1.2.3. II. osztályba tartozó állományoktól származó, tovább nem szaporítható utódokat előállító szülőpárállományok adatai: III. osztály.

1.3. A tenyésztési főkönyvnek minden bejegyzett állományra vonatkozóan legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

1.3.1. a 4. melléklet 1.3.1–1.3.3. pontja és 1.3.5–1.3.11. pontja szerinti adatokat;

1.3.2. a tenyésztési nyilvántartási osztály megjelölését.

2. A keresztezési, illetve hibridizációs programban részt vevő baromfi származási igazolásának kiállítására vonatkozó követelmények

2.1. A származási igazolás kiállítására a 4. melléklet 2. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

2.2. A tenyésztőszervezetnek az Európai Unió más tagállamából vagy harmadik országból származó állomány vonatkozásában az eredeti külföldi származási igazolás alapján kell kiállítania – az elismerési kérelemben megjelölt módon – az állomány hazai forgalmazása esetén a származási igazolást.

1.1. A törzskönyvnek, illetve tenyésztési főkönyvnek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

1.1.1. a tenyésztő és a tulajdonos neve, címe,

1.1.2. a tenyésztelep helye,

1.1.3. a fajta, illetve a hibrid neve,

1.1.4. az állomány létszáma, ikrás, tejes,

1.1.5. a tenyészállatok egyedeinek jelölése, egyedi jelölés esetén chip-jel száma,

1.1.6. a fajta küllemi leírása, pikkelyezettség, szín, profil index,

1.1.7. a tenyésztőszervezet által ismert összes teljesítményvizsgálat eredménye.

1.2. A törzskönyvben, illetve tenyésztési főkönyvben fel kell tüntetni felelősség viselését a jelölésért, a bejegyzésekért valamint az előírt bejelentésekért.

2. A ponty, fogassüllő, harcsa, sebes pisztráng, szivárványos pisztráng származási igazolásának kiállítására vonatkozó követelmények

2.1. A származási igazolásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

2.1.1. sorszám;

2.1.2. a tenyésztőszervezet neve;

2.1.3. a halfaj neve;

2.1.4. a fajta neve;

2.1.5. a korosztály neve;

2.1.6. a szaporítás vagy az utolsó nevelés helye;

2.1.7. a vásárló neve, címe;

2.1.8. az értékesítés időpontja;

2.1.9. a kiadott hal mennyisége;

2.1.10. a kiállítás helye és időpontja;

2.1.11. a szakmai munkáért felelős személy aláírása és a tenyésztőszervezet bélyegzőlenyomata;

2.1.12. a teljesítményvizsgálatokat végző és az ellenőrző teszteket lebonyolító, valamint azok eredményét közzétevő tenyésztőszervezet vagy személy megnevezése.

1. A mézelő méh törzskönyve vezetésére vonatkozó követelmények

1.1. A törzskönyvnek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

1.1.1. a tenyésztő és a tulajdonos neve, címe,

1.1.2. a tenyésztelep helye, tenyészetkódja,

1.1.3. a fajta neve,

1.1.4. a törzskönyvezett állomány létszáma,

1.1.5. az anya törzskönyvi száma,

1.1.6. az anya jele és a kelés éve.

1.2. A törzskönyvben fel kell tüntetni a felelősség viselésének rendjét a jelölésért, az előírt bejelentésekért, a feljegyzésekért, valamint a regisztrációkért.

2. A mézelő méh származási igazolásának kiállítására vonatkozó követelmények

2.1. A származási igazolásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

2.1.1. a tenyésztőszervezet neve,

2.1.2. az anya törzskönyvi száma,

2.1.3. a sorozat száma,

2.1.4. a petézés kezdete,

2.1.5. a méhanyanevelő telep tenyészetkódja,

2.1.6. a méhanyák kiadott mennyisége,

2.1.7. a vásárló neve és címe,

2.1.8. a kiállítás helye és időpontja,

2.1.9. a szakmai munkáért felelős személy aláírása és a tenyésztőszervezet bélyegzőlenyomata.

1. A mesterséges termékenyítő állomásnak rendelkeznie kell

1.1. az állatok elhelyezésére alkalmas állatférőhelyekkel, beleértve az elkülönítési lehetőségeket;

1.2. spermavételi helyiséggel és berendezésekkel, elkülönített helyiséggel az eszközök tisztítására, fertőtlenítésére és sterilizálására;

1.3. helyiséggel és berendezésekkel a sperma feldolgozására;

1.4. spermatároló helyiséggel;

1.5. szarvasmarhák esetében a sperma harminc napig tartó karantén elkülönítésére szolgáló helyiséggel.

2. A létesítménynek állategészségügyi szempontból zártnak kell lennie, megakadályozva a telepen tartott apaállat-állománynak más idegen állatokkal való érintkezését.

3. Az állatok elhelyezésére, a sperma vételére, előkészítésére és raktározására szolgáló helyiségeknek és berendezéseknek könnyen tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lennie.

4. A mesterséges termékenyítő állomásnak rendelkeznie kell a friss és feldolgozás alatt álló sperma minőségének vizsgálatára alkalmas műszerekkel és berendezésekkel, így legalább egy melegítő tárgyasztallal, megfelelő felbontóképességű mikroszkóppal, a mélyhűtéshez kriotechnikai eszközzel és berendezéssel.

1. A mesterséges termékenyítő állomásokra, a mesterséges termékenyítési engedéllyel rendelkező tenyészbikákra és tenyészkanokra vonatkozó állategészségügyi követelmények

1.1. A tenyészbikát a mesterséges termékenyítő állomáson, illetve a saját teljesítményvizsgáló (a továbbiakban: STV) állomáson, megőrző telepen hatósági állategészségügyi felügyelet alatt kell tartani a sperma vétele előtt legalább hat hónapon keresztül. Tenyészkan esetében az állategészségügyi ellenőrzés időtartama a spermavételt megelőző legalább három hónap. Ezen időszak alatt a tenyészbikát, tenyészkant természetes fedeztetésre nem szabad használni.

1.2. A forgalomba hozott spermát olyan tenyészbikától és tenyészkantól kell gyűjteni, amely az állategészségügyi előírásoknak megfelelő gazdaságban született, és előállítása, felnevelése, valamint tenyésztésbe állítása az állategészségügyi előírások szerint történt.

1.3. A mesterséges termékenyítő állomásnak és az ott elhelyezett tenyészbikának, tenyészkannak az állategészségügyi előírásokban, illetve a tenyésztési programban meghatározott betegségektől, tenyészbika, tenyészkan esetén az állategészségügyi előírásokban, illetve a tenyésztési programban meghatározott öröklődő genetikai ártalmaktól, kromoszóma rendellenességektől mentesnek kell lennie.

1.4. A spermatermelésben használt tenyészbikának és tenyészkannak egészségesnek kell lennie, spermája a termékenyítés útján átvihető kórokozó vagy fakultatív kórokozó mikroorganizmusokat nem tartalmazhat.

1.5. A spermatermelésbe állítás előtt a tenyészbikát és a tenyészkant diagnosztikai eljárások alá kell vonni. A friss spermát tenyésztéshigiéniai megfelelőség szempontjából mikrobiológiai diagnosztikai módszerekkel ellenőrizni kell Corynebacterium pyogenes, Pseudomonas aeruginosa, staphylococcusok, haemolytikus streptococcusok, Escherichia coli, Aspergillus fumigatus, Candida guillermondii mikroorganizmusokra.

1.6. A mesterséges termékenyítő állomásnak és a spermát adó tenyészbikának és tenyészkannak állandó szaporodásbiológiai kontroll és folyamatos állategészségügyi felügyelet alatt kell állnia. A sperma vételének, feldolgozásának, tárolásának és felhasználásának az állategészségügyi higiéniai előírások szerint kell történnie.

1.7. A mesterséges termékenyítő állomás dolgozóinak zoonózisok szempontjából orvosi megfigyelés alatt kell állnia.

1.8. A mesterséges termékenyítő állomás területének járványvédelmét a fertőzés megelőzését szolgáló létesítményekkel és intézkedésekkel kell megoldani.

2. A mélyhűtött bikaspermára vonatkozó előírások

2.1. A tenyészbika fagyasztott spermáját felhasználásig folyékony nitrogénben, adagonkénti kiszerelésben kell tárolni, olyan csomagolási egységben, amely a folyékony nitrogénnel és a mikroorganizmusokkal való közvetlen érintkezéstől megóvja. Minden spermaadagot a tenyészbika központi lajstromszáma, neve, a sperma gyűjtésének éve, hónapja, napja, a spermát előállító mesterséges termékenyítő állomás elnevezése és tenyészetkódja alapján kell azonosítani.

2.2. A tenyészbika fagyasztott spermájának mentesnek kell lennie az 1.3. és 1.5. pontban meghatározott fertőző betegségek kórokozóitól.

2.3. A bikasperma hígítására és eltartására antibiotikum és egyéb olyan szer használata megengedett, amely a spermiumokra nem toxikus.

2.4. A higiénikus körülmények között nyert és feldolgozott, mélyhűtött bikaspermának mikrobiológiai szempontból felolvasztás után is tisztának kell lennie. A felolvasztott, mélyhűtött bikasperma apathogén élő aerob baktérium tartalmának mennyiségi meghatározására és értékelésére az ISO 8607 szabvány irányadó. A mélyhűtött ejakulátum élő aerob szennyező baktériumtartalma cm³-enként legfeljebb 200 000 lehet.

2.5. Az átlagos fertilitású tenyészbikától származó mélyhűtött sperma egy adagjában legalább nyolcmillió élő, élénken előrehaladó mozgást végző spermiumnak kell lennie a felolvasztás után. A felolvasztás után a spermiumok legalább harmincöt százalékának élénken előrehaladó, egyenes vonalú mozgást kell mutatnia.

2.6. A mélyhűtésre felhasznált ejakulátumban nem fordulhat elő húsz százaléknál nagyobb arányban rendellenes spermium, ideértve mind az elsőrendű, mint a másodrendű spermaelváltozásokat. A mélyhűtött bikasperma felolvasztása után az akroszóma sérülések aránya nem haladhatja meg a tíz százalékot.

2.7. A mélyhűtött bikasperma felolvasztása után +45 °C-on 60 perc időtartamig vagy +4 °C-on 24 óra időtartamig végzett hőtűrőpróba során – a közvetlenül felolvasztás után kapott értékekhez képest – legfeljebb 20%-os minőségromlás megengedett.

2.8. A mélyhűtött bikaspermát az előállítástól számított, az állategészségügyi hatóság által meghatározott idejű karantén tárolás után, minőségét ejakulátumként ismételten ellenőrizve szabad forgalomba hozni.

2.9. A mélyhűtött bikaspermát ejakulátumként elkülönítve olyan biotárolókban, konténerekben kell tárolni, amelyek egyszeri feltöltéssel a fagyasztott bikaspermát legalább tíz napig megvédik. A konténerbe töltött folyékony nitrogén három térfogatszázaléknál (V/V%) több oxigént nem tartalmazhat. A folyékony nitrogént ismételten felhasználni nem szabad.

2.10. A bikasperma forgalmazása előtt – a vevő kérése esetén – a NÉBIH a termelési széria minőségét ismételten ellenőrzi. A minőségi értékeket a kiadási okmányon fel kell tüntetni.

3. A frissen nyert és a hígítással konzervált kanspermára vonatkozó követelmények

3.1. A frissen nyert kanspermának fehéres színűnek kell lennie, a fajra jellemző szaggal és konzisztenciával. A spermában kocsonyaszerű szemcsék megengedettek. A feldolgozás során a kocsonyaszerű szemcséket el kell távolítani.

3.2. A frissen nyert kanspermának egy cm³-e 0,15 milliárd spermiumot kell tartalmaznia. Az ejakulátum térfogatának legalább 100 cm³-nek kell lennie és legalább 70%-ának élő, előrehaladó mozgást mutató spermiumot kell tartalmaznia.

3.3. A frissen nyert kanspermában 20% rendellenes spermium jelenléte megengedett, ebben legfeljebb 10% proximális citoplazmacseppet mutató spermium lehet. Nincs megengedve az olyan ejakulátum felhasználása, amely öröklött anomáliákat mutató spermiumokat tartalmaz.

3.4. Az átlagos fertilitású tenyészkantól származó, hígítással konzervált kansperma egy termékenyítéshez szükséges adagjában minimum 1,5 × 109 összes élő spermiumsejtnek kell lennie a felhasználáskor, és a spermiumok legalább 65%-ának élénk, előrehaladó mozgást kell végeznie.

3.5. A tenyészkanok spermájának mentesnek kell lennie minden, az 1.3. és 1.5. pontokban felsorolt betegségek ágenseitől, kórokozó mikroorganizmusoktól és sarjadzó gombáktól.

3.6. A kansperma hígítására és tartósítására antibiotikum és minden egyéb olyan anyag használata megengedett, amely a spermiumokra nem toxikus.

3.7. A higiénikus körülmények között nyert és feldolgozott, hígítással konzervált kanspermának mikrobiológiai szempontból a felhasználáskor is tisztának kell lennie. A hígítással konzervált ejakulátum élő aerob baktérium tartalma cm³-enként legfeljebb 300 000 lehet. A nem patogén élő aerob baktériumok mennyiségi meghatározására és értékelésére az MSZ 6891 szabvány irányadó.

3.8. A hígítással konzervált kanspermát felhasználásig olyan csomagolási egységben kell tárolni, hogy az a szennyeződéstől, mikroorganizmusokkal való érintkezéstől és a hőmérsékletváltozásoktól megóvja. Minden spermaadagot a következők szerint kell azonosítani: a kan száma, neve, fajtája, a sperma gyűjtésének éve, hónapja, napja, a spermát előállító mesterséges termékenyítő állomás megnevezése.

3.9. A kansperma forgalmazása előtt – a vevő kérése esetén – a termelési széria minőségét ismételten ellenőrizni kell. A minőségi értékeket a kiadási okmányon fel kell tüntetni.

4. A sperma termékenyítőképességének megállapítása

4.1. A tenyészbikák spermáját termékenyítőképesség szempontjából meg kell vizsgálni. A tenyészbikára jellemző fertilitási értéket az első ízben inszeminált nőivarú állatok visszaivarzás nélküli vemhesülési arányával kell jellemezni. A forgalomba kerülő spermának jó minőségűnek kell lennie, és olyan tenyészbikától kell származnia, amelynek fertilitása rektális vemhességvizsgálattal ellenőrzött nőivarú állatokon legalább 45%, a 60–90 nap közötti NRR alapján pedig legalább 55% volt. A tenyészbikák fertilitását évente egy alkalommal a megelőző év vemhesülési adatainak alapján értékelni kell.

4.2. A kanok spermáját termékenyítőképesség szempontjából meg kell vizsgálni. A sperma termékenyítőképességét az első ízben inszeminált nőivarú sertések visszaivarzás nélküli vemhesülési arányával kell jellemezni. Ennek értékének a 70%-ot kell elérnie.

1. Az embrióátültető állomásnak olyan berendezésekkel kell rendelkeznie, amelyek alkalmasak az embriók vizsgálatára, előkészítésére, csomagolására, így legalább egy munkaasztallal, egy mikroszkóppal és egy kriotechnikai berendezéssel.

2. A helyhez kötött embrióátültető állomásnak rendelkeznie kell

2.1. olyan helyiséggel, amelyben az embriókat kezelik, azon terület mellett, amelyben az állatok az embriónyerés alatt tartózkodnak, de attól elválasztva,

2.2. az embriók nyeréséhez és kezeléséhez használt eszközök és anyagok tisztítására, sterilizálására alkalmas helyiséggel, illetve berendezéssel.

3. Mozgó embrióátültető állomás esetében a gépjárművön elkülönített részt kell biztosítani

3.1. az embriók osztályozására, kezelésére;

3.2. azon anyagok és készülékek tárolására, amelyek a donor, illetve recipiens állatokkal érintkeznek.

1. A spermatároló központnak rendelkeznie kell

1.1. spermatároló helyiséggel, amelynek oldalfalai és padozata mosható és fertőtleníthető, tökéletesen átszellőztethető, mélyhűtött anyag tárolása esetén ajtaja a talajszint felett a külvilágra nyíló;

1.2. adminisztrációs helyiséggel;

1.3. mosó, illetve tisztító helyiséggel;

1.4. a konténerek fertőtlenítésére alkalmas berendezéssel vagy e tevékenység végzésére vonatkozó szolgáltatási szerződéssel;

1.5. mélyhűtött sperma tárolása esetén a folyékony nitrogén utántöltésére nitrogéntároló edényzettel, szintbeli kapcsolatban a külvilággal;

1.6. a tároló helyiségben a nitrogén koncentrációjának növekedését jelző riasztó berendezéssel;

1.7. az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által jóváhagyott, a létesítmény állategészségügyi zártságát biztosító higiéniai és járványvédelmi intézkedési tervvel, állategészségügyi üzemelési technológiával;

1.8. szarvasmarha szaporítóanyag tárolása esetén a mélyhűtött sperma 30 napig történő elkülönítésére szolgáló helyiséggel, amelynek oldalfalai, padozata mosható és fertőtleníthető, valamint ajtaja a külvilágra nyíló;

1.9. a jogtalan behatolást akadályozó őrzési vagy elektronikus riasztó rendszerrel;

1.10. a spermatároló helyiségben mesterséges szellőztető berendezéssel, amely a helyiség légköbméterére vetítve óránként legalább tízszeres légcserét képes biztosítani.

2. A mélyhűtött spermát ejakulátumonként elkülönítve olyan biotárolókban, konténerekben kell tárolni, amelyek egyszeri feltöltéssel a fagyasztott spermát legalább 10 napig megvédik. A konténerbe töltött folyékony nitrogén 3 térfogatszázaléknál (V/V%) több oxigént nem tartalmazhat. A folyékony nitrogént ismételten felhasználni nem lehet.

3. Hűtésre csak olyan hűtőközeg használható, amit nem használtak egyéb állati eredetű termék hűtésére.

1. A forgalmazott spermatételt kísérő, a mesterséges termékenyítő állomás vagy a spermatároló központ által kiállított tanúsítványnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

1.1. a spermát adó apaállat

1.1.1. faja és fajtája megnevezését,

1.1.2. nevét, amennyiben van,

1.1.3. egyedi azonosító számát,

1.1.4. törzskönyvi számát, amennyiben van,

1.1.5. termékenyítőképességére vonatkozó adatokat a rendelkezésre álló összesített fertilitási adatok alapján, szarvasmarha és sertés apaállat esetében a 9. melléklet szerint;

1.2. a sperma

1.2.1. termelési széria számát,

1.2.2. levételének időpontját és az ugyanazon a napon levett összes spermaadagok számát;

1.3. a mesterséges termékenyítő állomás vagy a spermatároló központ nevét és címét, tenyészetkódját;

1.4. a forgalmazás, illetve a sperma elszállításának időpontját;

1.5. az átvevő nevét és címét;

1.6. az átvett tétel közvetlen vagy közvetett felhasználásának megjelölését;

1.7. inszeminátor közreműködése esetén annak nevét és nyilvántartási számát; valamint

1.8. amennyiben ismert, a felhasználó gazdaság tenyészetkódját.

2. A tanúsítványnak az 1. pontban foglalt adatokon kívül tartalmaznia kell

2.1. szarvasmarha esetében a bika hazai központi lajstromszámát;

2.2. ló esetében

2.2.1. a mént törzskönyvező tenyésztőszervezet nevét, címét,

2.2.2. a mén főtörzskönyvi számát,

2.2.3. a származás ellenőrzésének módját, eredményét;

2.3. kevert sperma esetén valamennyi spermát adó egyed azonosítóját;

2.4. szarvasmarha és sertés apaállat spermája esetében a 9. mellékletben foglalt minőségi feltételek teljesüléséről igazolást;

2.5. szarvasmarha és sertésen kívüli fajoknál

2.5.1. a szakmai követelményeknek megfelelő hígító és antibiotikum alkalmazásáról igazolást,

2.5.2. a kiszerelés módját,

2.5.3. egy termékenyítéshez elegendő adagban a megfelelő ivarsejtek számát és százalékos arányát,

2.5.4. az egy termékenyítéshez szükséges adag mennyiségét,

2.5.5. a sperma minőségvizsgálatának főbb adatait.

1. rész (két karakter): „HU” – Magyarország ISO-kódja

2. rész (egy karakter): „P” – tenyésztelep

„B” – szaporítótelep

„H” – keltető

3. rész: telep tenyészetkódja

1. A méhanyanevelő telepi naplónak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

1.1. a méhanyanevelő telep tenyészetkódja;

1.2. a méhanyanevelés

1.2.1. éve,

1.2.2. módja (álcás vagy petés),

1.2.3. kezdetének dátuma (álcás nevelés esetén az álcázás napja);

1.3. az adott évi anyanevelési sorozat száma;

1.4. a tenyészanyag származása, a tenyészanya törzskönyvi száma;

1.5. a dajkacsalád száma;

1.6. az adott anyanevelési sorozatban, valamint a tenyészidőszak végén összesítve

1.6.1. a fedett bölcsők száma,

1.6.2. a kikelt méhanyák száma,

1.6.3. a párzott petéző méhanyák száma.

2. A méhanyanevelő telepi naplót a nevelésbe vont tenyészcsaládokra vonatkozóan kell kitölteni.

1. drótszőrű magyar vizsla,

2. erdélyi kopó,

3. komondor,

4. kuvasz,

5. magyar agár,

6. mudi,

7. puli,

8. pumi,

9. rövidszőrű magyar vizsla.

1. A magyar ebfajta törzskönyve vezetésére vonatkozó követelmények

1.1. A magyar ebfajta törzskönyvének legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

1.1.1. a tenyésztő és a tulajdonos neve, címe;

1.1.2. az eb születésének időpontja;

1.1.3. az eb neve, ivara, azonosítója, ismertetőjelei;

1.1.4. az eb szüleinek, nagyszüleinek és dédszüleinek neve, azonosítója, ismertetőjelei, tenyészminősítése, valamint teljesítményvizsgálati eredményei;

1.1.5. az eb tenyésztőszervezet által ismert összes teljesítményvizsgálati eredménye;

1.1.6. a tenyésztésből való kiesés időpontja, amennyiben ismert, ennek oka;

1.1.7. a kiállított, illetve kiadott tenyészigazolások dátuma és célja.

1.2. A törzskönyv főtörzskönyvi részt és a tenyésztőszervezet ilyen irányú döntése esetén melléktörzskönyvi részt tartalmaz.

1.2.1. A főtörzskönyvi részbe azok az ebek sorolhatók be, amelyek saját teljesítményük alapján megfelelnek valamennyi tenyészminősítési feltételnek, valamint szüleik és nagyszüleik ugyanazon fajta főtörzskönyvében vannak bejegyezve.

1.2.2. A törzskönyvet vezető tenyésztőszervezet melléktörzskönyvi rész nyitásáról dönthet az 1.2.1. pontban foglaltaknak meg nem felelő egyedek részére. Ebben az esetben szabályozni kell a fő- és melléktörzskönyv kapcsolatát.

1.2.3. A melléktörzskönyvi bejegyzéshez az egyedeknek meg kell felelnie

1.2.3.1. a törzskönyvben megállapított szabályok szerinti azonosíthatóságnak;

1.2.3.2. a fajta küllemi jegyeinek;

1.2.3.3. a tenyésztési programban meghatározott teljesítményvizsgálati feltételeknek.

1.2.4. A melléktörzskönyvi bejegyzés vonatkozhat olyan ebekre, amelyek

1.2.4.1. a fajtához tartoznak, de ismeretlen származásúak;

1.2.4.2. a tenyésztőszervezet által jóváhagyott keresztezési programhoz tartoznak.

1.2.5. A melléktörzskönyv tartalmazhat az ebek teljesítménye szerint elhatárolt osztályokat. Az osztályozást a törzskönyvi szabályzatban meghatározott feltételek szerint kell elvégezni.

1.3. A törzskönyvi szabályzatban részletesen szabályozni kell:

1.3.1. a tenyészebek és a tenyésztési programhoz szükséges utódaik meghatározott határidőn belüli bejelentését;

1.3.2. a fedeztetési, termékenyítési dátumoknak és a kölykezési dátumoknak a tenyésztőszervezethez meghatározott határidőn belüli bejelentését;

1.3.3. a tenyésztőnél a törzskönyvbevétel alapjaként szükséges alapbizonylatok készítését, a tenyészebek azonosítójáról, ismertetőjeleiről, származásáról, a fedeztetési, valamint a kölykezési dátumokról;

1.3.4. a származásellenőrzés módját;

1.3.5. a tulajdonosváltozás bejelentését;

1.3.6. a felelősség viselését a jelölésért, az előírt bejelentésekért, a feljegyzésekért, valamint a regisztrációkért.

2. A magyar ebfajta származási igazolásának kiállítására vonatkozó követelmények

2.1. A származási igazolásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

2.1.1. sorszám;

2.1.2. a tenyésztőszervezet neve, a törzskönyv megnevezése és az osztályba sorolás;

2.1.3. az eb születési dátuma, fajtája és ivara;

2.1.4. az eb megjelölésének módja, egyedazonosítója és ismertetőjele, valamint törzskönyvi száma;

2.1.5. a tenyésztő és a tulajdonos neve és címe;

2.1.6. az eb származása legalább a dédszülői generációig visszamenőleg, az ősök törzskönyvi száma;

2.1.7. az eb és szülei, valamint nagyszülei minősítése, annak időbeni korlátai;

2.1.8. a kiállítás helye és időpontja;

2.1.9. a szakmai munkáért felelős személy aláírása és a tenyésztőszervezet bélyegzőlenyomata;

2.1.10. a teljesítményvizsgálatok és azok eredményei.

2.2. A 2.1.10. pont szerinti teljesítményvizsgálatokat és azok eredményét a származási igazolást kísérő teljesítményvizsgálati könyv is tartalmazhatja. Ebben az esetben a teljesítményvizsgálati könyv sorszámát a származási lapon fel kell tüntetni.

2.3. A származási igazolásról másodlatot az eredeti sorszám jelöléssel a kiállító adhat ki. A másodlaton fel kell tüntetni a másodlat kiadásának okát és a kiállítás időpontját. A másodlat kiadását nyilvántartásba kell venni.

2.4. Melléktörzskönyv alapján származási igazolás csak ennek a ténynek a feltüntetésével állítható ki.

1. A magyar ebfajták teljesítményvizsgálati szabályzatának összeállításakor a fajta származási országának követelményrendszerét kell figyelembe venni.

2. A teljesítményvizsgálati szabályzatnak tartalmaznia kell legalább a következőket:

2.1. a tenyészcélnak megfelelő (például küllem, munkateljesítmény) teljesítményvizsgálat szabályait;

2.2. a kiállítási szabályzatot;

2.3. a bírálatok és vizsgák rendjét, a bírók kijelölésének szabályait, az elérhető címek és díjak rendjét;

2.4. a versenyszabályzatot;

2.5. a teljesítményvizsgálatot végzők személyi feltételeit;

2.6. a nemzetközileg elfogadott irányelvek alapján kidolgozott tenyészeb kiállítás és munkavizsga szabályzatot;

2.7. a bírói testület működési szabályzatát, a bírók minősítésének követelményrendszerét, a bírók felelősségét;

2.8. a munkavizsgával rendelkező fajták esetében a teljesítményvizsgálatban részt vevő segédek minősítésének követelményrendszerét;

2.9. e rendelet hatálybalépése előtt szerzett teljesítményvizsgálati eredmények figyelembevételének szabályait;

2.10. az importált egyedek származási országban szerzett teljesítményvizsgálati eredményei figyelembevételének szabályait;

2.11. a nem a tenyésztőszervezet által rendezett vagy külföldi tenyészeb kiállításon megszerzett teljesítményvizsgálati eredmények figyelembevételének szabályait.

1. Központi vizsgálatok:

1.1. egyedi, sajátteljesítmény vizsgálatok,

1.2. ivadék és oldalági vizsgálatok,

1.3. szülőpár és végterméktesztek.

2. Üzemi vizsgálatok:

2.1. nőivarú egyedek végtermék tesztekhez kapcsolódó szaporasági vizsgálatai,

2.2. teljesítményvizsgálat tenyészállatok saját, ivadékai és oldalági rokonai termelőképessége alapján,

2.3. körvizsgálatok, ahol az ivadékokat az összehasonlíthatóság érdekében különböző állományokból választják ki,

2.4. törzs-, szaporító- és végterméktelepek vizsgálata,

2.5. tenyésztő és árutermelő telepek adatai alapján végzett vizsgálatok.

3. Az üzemi vizsgálatok feltétele, hogy

3.1. a NÉBIH és a fővárosi és vármegyei kormányhivatal ellenőrzésén alapuljanak,

3.2. megfeleljenek a vonatkozó nemzetközi előírásoknak, valamint

3.3. a vizsgálatok lezárása után a tenyészérték az állattenyésztés általánosan elismert szakmai szabályai szerint kiszámítható legyen.

4. Azonosított utódok vágóhídi adatai alapján végzett vizsgálatok:

4.1. a vizsgálatok feltétele, hogy az egyedek megbízható megjelöléssel rendelkezzenek, és a vizsgálat alapján a tenyészérték az állattenyésztés általánosan elismert szakmai szabályai szerint kiértékelhető legyen.

5. A vizsgálatok során az elfogadott tenyésztési programmal összhangban meg kell állapítani

5.1. a vizsgálati eljárást:

5.1.1. a mintavétel módját,

5.1.2. a központi vizsgálatoknál a betelepítés feltételeit,

5.1.3. a vizsgálat időtartamát, az állatok korát, súlyát, a vizsgálat kezdetén és végén,

5.1.4. a takarmányt és a takarmányozás módját,

5.1.5. a vizsgált tulajdonságokat és a mérés módját,

5.1.6. az állatok jelölésének módját;

5.2. a tenyészértékbecslési eljárást:

5.2.1. a tenyészértékbecslési módszert,

5.2.2. a kiértékelések, számítások módját,

5.2.3. a tenyészérték kifejezések módját;

5.3. a vizsgálati jogosultságot:

5.3.1. a vizsgálatot végző tenyésztőszervezet megnevezését,

5.3.2. a vizsgálat végzésével megbízott szervezetet vagy személyt,

5.3.3. a vizsgálat ellenőrzésére vonatkozó előírást;

5.4. a vizsgálat eredménye közzétételének módját:

5.4.1. a közzétételre jogosultak megnevezését,

5.4.2. a közzétett anyag tartalmát,

5.4.3. a közzététel formáját.