45/2019. (XII. 9.) ITM utasítás
45/2019. (XII. 9.) ITM utasítás
az Innovációs és Technológiai Minisztérium beszerzéseinek és közbeszerzéseinek szabályairól
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörömben eljárva, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki:
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
1. Az utasítás célja és hatálya
1. § (1)1 Az utasítás (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy meghatározza az Innovációs és Technológiai Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) mint ajánlatkérő (köz)beszerzései előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, az eljárásba bevont személyek, szervezetek feladatait, felelősségi körét, valamint a döntéshozatal és a beszerzési és közbeszerzési eljárások dokumentálásának rendjét.
(2) A Szabályzat további célja, hogy átlátható, egységes iránymutatást nyújtson a (köz)beszerzési eljárásban részt vevők számára a (köz)beszerzések szabályszerű végrehajtása tekintetében.
2. § (1) A Szabályzat hatálya kiterjed a Minisztérium önálló szervezeti egységei által kezdeményezett valamennyi, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF), valamint a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.) ellátási tevékenységéhez nem kapcsolódó, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó visszterhes beszerzésre (árubeszerzésre, építési beruházásra, építési koncesszióra, szolgáltatásmegrendelésre, valamint szolgáltatási koncesszióra).
(2) A Szabályzat hatálya kiterjed továbbá a központosított közbeszerzési eljárásokra is, így
a) a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KEF rendelet) szerinti kiemelt termékek beszerzésére;
b) a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: BVOP rendelet) szerinti kiemelt termékek beszerzésére;
c)2 a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NKOH rendelet) szerinti kommunikációs beszerzéseivel, szponzorációival, rendezvényszervezéseivel kapcsolatos beszerzéseire;
d) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DKÜ rendelet) hatálya alá tartozó informatikai beszerzésekre.
(3)3 Az (1)–(2) bekezdésekben rögzítetteken felül a Szabályzat hatálya kiterjed
a) a nettó egymillió forintot elérő, de a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő értékű beszerzésekre, valamint
b) a nettó egymillió forint alatti értékű, illetve a Kbt. vagy a Szabályzat által meghatározott kivételi körökbe tartozó beszerzésekre.
3. § (1) A Szabályzat hatálya nem terjed ki a Minisztérium azon, a Kbt. hatálya alá nem tartozó védelmi és biztonsági tárgyú beszerzéseire, amelyek eljárási szabályait külön törvény határozza meg. Ha a Minisztérium ilyen beszerzési eljárást indít, annak előkészítését megelőzően a közigazgatási államtitkár egyedi eljárásrendben köteles szabályozni az adott védelmi és/vagy biztonsági tárgyú beszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét és a beszerzési eljárás dokumentálási rendjét.
(2) A Szabályzat hatálya nem terjed ki azon (köz)beszerzési eljárásokra, amelyeket más ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött megállapodás alapján a Minisztérium mint meghatalmazott vagy kijelölt ajánlatkérő bonyolít le, kivéve abban az esetben, ha az érintett ajánlatkérők a Szabályzat alkalmazását a megállapodásban kifejezetten kikötik. Ha a Minisztérium mint meghatalmazott vagy kijelölt ajánlatkérő köteles (köz)beszerzési eljárást lebonyolítani, annak előkészítését megelőzően a közigazgatási államtitkár egyedi eljárásrendben köteles szabályozni az adott eljárás előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét és a beszerzési eljárások dokumentálási rendjét, kivéve, ha a Minisztérium meghatalmazott vagy kijelölt ajánlatkérőként történő eljárását jogszabály vagy kormányhatározat írja elő. Ez utóbbi esetben a Szabályzat hatálya kiterjed ezen közbeszerzési eljárásokra is.
(3) A Szabályzat hatálya nem terjed ki azon (köz)beszerzési eljárásokra sem, amelyeket más ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött megállapodás alapján, a Minisztérium helyett és nevében más ajánlatkérő mint meghatalmazott vagy kijelölt ajánlatkérő bonyolít le, kivéve, ha a Szabályzat alkalmazását az érintett ajánlatkérők a gesztori megállapodásban kifejezetten kikötik.
A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK TERVEZÉSE ÉS ELŐKÉSZÍTÉSE
2. A közbeszerzés becsült értéke
4. § (1)4 A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított – és a Kbt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetében a teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális rész értékét is. A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani a Minisztérium által az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, ha a Minisztérium teljesít ilyen jellegű kifizetést az ajánlattevők részére. Részajánlattétel biztosítása esetén a becsült értékbe valamennyi rész értékét be kell számítani.
(2) A becsült érték megállapításának részletes, az egyes beszerzési tárgyakra irányadó részletszabályait, valamint a beszerzések egybeszámításának (a részekre bontás tilalmának) eseteit a Kbt. tartalmazza. A becsült érték megállapítása során figyelemmel kell lenni a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában a Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által kiadott útmutatókban foglaltakra is.
(3) A közbeszerzési eljárások előkészítése során a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység – a Kbt.-ben foglalt egy vagy több objektív alapú módszer alkalmazása révén – köteles meghatározni a közbeszerzés becsült értékét. A becsült érték megállapításának módját (módszerét), a vizsgálat körülményeit és eredményét írásban köteles dokumentálni az 1. melléklet szerinti kezdeményező iratban. Az eljárást kezdeményező feljegyzéshez csatolni köteles továbbá a becsült érték megállapítását alátámasztó dokumentumokat. Ha a becsült érték megállapításának módszerei közül indikatív árajánlatok kerülnek bekérésre, az árajánlatkérés tartalmát a beszerzést kezdeményező szakterület köteles egyeztetni a Jogtanácsosi Főosztállyal.
(4) A Minisztérium a saját hatáskörben megvalósítani kívánt (köz)beszerzése becsült értékének kiszámítása során mindazon beszerzések értékét köteles egybeszámítani – függetlenül attól, hogy azokat a központosított közbeszerzési rendszer keretében vagy saját hatáskörben szerezte be –, amelyek vonatkozásában fennáll a Kbt. szerinti egybeszámítási kötelezettség. A saját hatáskörű beszerzés eljárásrendjét a beszerzés Kbt. szerinti egybeszámítási szabályok alapján számított becsült értékére figyelemmel kell meghatározni, és a Szabályzatban meghatározott eljárásrend szerint valósítható meg a (köz)beszerzési eljárás.
3. A beszerzési igények tervezése, az éves összesített közbeszerzési terv
5. § (1)5 A közigazgatási államtitkár irányítása alatt a Jogtanácsosi Főosztály a Minisztérium közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseiről, valamint a Kbt. kivételi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó beszerzéseiről – a kötelezettségvállalást megelőzően a rendelkezésére álló adatok figyelembevételével – nyilvántartást vezet, amely elősegíti a visszterhes beszerzések közbeszerzési szempontú kontrollját. A Jogtanácsosi Főosztály nyilvántartást vezet továbbá a Minisztérium általános és központosított közbeszerzési eljárásairól, az NKOH rendelet hatálya alá tartozó kommunikációs beszerzésekről, szervezetfejlesztési beszerzésekről és a szponzorációkról, illetve a DKÜ rendelet hatálya alá tartozó központosított közbeszerzési eljárásokról is. Előbbieken túl nyilvántartást vezet a BVOP rendelet hatálya alá tartozó beszerzési igényekről.
(2)6 A Minisztérium a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített beszerzési és közbeszerzési tervet köteles készíteni az adott évre tervezett beszerzéseiről és közbeszerzéseiről. A beszerzési és közbeszerzési tervet a Jogtanácsosi Főosztály készíti el, és a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá a tárgyév március 31. napjáig. A Minisztérium valamennyi olyan önálló szervezeti egysége, amely fejezeti kezelésű előirányzat vagy igazgatási cím tekintetében kötelezettségvállalásra jogosult, az éves visszterhes beszerzéseit tervezni köteles, és javaslatot tehet azok közbeszerzési tervben való rögzítésére.
(3)7 A beszerzési és közbeszerzési terv a beszerzések tárgya (árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés, szolgáltatási koncesszió, építési beruházás és építési koncesszió) szerinti bontásban tartalmazza a Minisztérium által az adott évre tervezett közbeszerzések tárgyát, megnevezését, tervezett mennyiségét, az irányadó eljárásrendet, a tervezett eljárás fajtáját, a közbeszerzés megindításának tervezett időpontját és a szerződés teljesítésének várható időpontját. A beszerzési és közbeszerzési terv magában foglalja az elkészítését megelőzően az adott évben kezdeményezett vagy lefolytatott beszerzéseket és közbeszerzéseket is.
(4) A tervezés elindításáról a Jogtanácsosi Főosztály vezetője elektronikus körlevélben rendelkezik az önálló szervezeti egységek vezetői részére. Az önálló szervezeti egységeknek a körlevél alapján legkésőbb minden év február 20-áig kell adatszolgáltatást teljesíteni a Jogtanácsosi Főosztály részére az (5) bekezdésben foglaltak szerint.
(5) A tervezés során a visszterhes beszerzéssel érintett önálló szervezeti egységek értéktől függetlenül kötelesek megjelölni adatszolgáltatásuk útján mindazon árubeszerzésre, szolgáltatásmegrendelésre, építési beruházásra, szolgáltatási koncesszióra és építési koncesszióra irányuló beszerzési igényeiket, amelyeket az adott költségvetési évben feladataik ellátásához megvalósítani vagy megrendelni terveznek. Az adatszolgáltatás a (4) bekezdés szerinti körlevéllel rendelkezésre bocsátott, kitöltött és aláírt adatlapok útján történik, amelyeket a körlevélben meghatározott határidőn belül, a beszerzéssel érintett főosztály irányítását ellátó politikai felsővezető útján, ágazatonként összesítve kell megküldeni a Jogtanácsosi Főosztály részére. A kitöltött beszerzési adatlapokat szerkeszthető és nem szerkeszthető pdf elektronikus formában kell megküldeni az itm.kozbeszerzes@itm.gov.hu technikai e-mail-címre. Az adatlapok aláírt, szkennelt, valamint szerkeszthető formátumú megküldése nemleges válasz esetén is kötelező.
(6)8 Az éves összesített beszerzési és közbeszerzési terv összeállítása érdekében kiküldött adatszolgáltatás-kérés keretében bekérésre kerülhetnek a Minisztérium által további adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett igények, illetve azon igények, amelyek tekintetében több önálló szervezeti egységet érintő, átfogó keretszerződés aláírása válhat szükségessé.
(7)9 A Jogtanácsosi Főosztály összesíti az önálló szervezeti egységek által megküldött éves beszerzési igényeket, majd elkészíti a beszerzési és közbeszerzési tervet, amelynek keretében
a) áttekinti, melyek azok az igények, amelyek becsült értékét a Kbt. alapján össze kell számítani, és közbeszerzési szempontból egy közbeszerzési eljárás keretében kell kezelni, továbbá
b) megvizsgálja, hogy az adott beszerzési igények a Kbt. szerint milyen eljárásfajta alkalmazását teszik szükségessé.
(8)10 A közbeszerzési terv összeállítása során kizárólag a Jogtanácsosi Főosztály minősíthet valamely visszterhes beszerzési igényt a Kbt. vagy a Szabályzat által meghatározott kivételi körbe tartozó beszerzésnek. A Minisztérium által megindításra kerülő közbeszerzési eljárás típusát a Jogtanácsosi Főosztály határozza meg, de ha egy adott közbeszerzés több eljárásfajta szabályai szerint is jogszerűen lefolytatható, a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője jogosult az alkalmazandó eljárás fajtáját megválasztani a Jogtanácsosi Főosztály javaslatának figyelembevétele mellett. A beszerzési és közbeszerzési terv összeállításához a Jogtanácsosi Főosztály kiegészítő információkat jogosult kérni a beszerzéssel érintett önálló szervezeti egységektől, illetve bevonásukkal egyeztető tárgyalásokat kezdeményezhet. A beszerzéssel érintett önálló szervezeti egységek kötelesek együttműködni, és a kért tájékoztatást a Jogtanácsosi Főosztály részére haladéktalanul megadni.
(8a)11 A közbeszerzési tervet a közigazgatási államtitkár általi aláírást megelőzően a Jogtanácsosi Főosztály tájékoztatás céljából megküldi a beszerzéssel érintett önálló szervezeti egységeknek.
(9)12 A közigazgatási államtitkár által aláírt közbeszerzési tervet a Jogtanácsosi Főosztály tájékoztatás céljából megküldi a Gazdálkodási Főosztály, a Költségvetési Főosztály és a Kötött Források Felhasználásának Főosztálya részére. A közbeszerzési terv közigazgatási államtitkár általi jóváhagyása nem jelenti egyben az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárások lefolytatásának kötelezettségét.
(10)13 A közbeszerzési tervet módosítani szükséges, ha a tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre, beszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatása előre nem látható okból előállt beszerzési igény vagy egyéb változás miatt szükséges. A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzések megindítását az adott beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője – az irányítását ellátó politikai felsővezető egyetértésével – feljegyzés útján írásban kezdeményezi a Jogtanácsosi Főosztály vezetőjénél. A tervben nem szereplő közbeszerzési eljárás lefolytatását a közigazgatási államtitkár engedélyezi, a Jogtanácsosi Főosztály pedig gondoskodik a közbeszerzési terv megfelelő módosításáról és annak közigazgatási államtitkár általi jóváhagyásáról. A terv módosítása iránti kérelmet a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység indokolni köteles. A terv módosítását megelőzően az adott közbeszerzést nem lehet megindítani.
(11) A közbeszerzési terv nyilvános, melyet a Minisztérium a Miniszterelnökség által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszerben (a továbbiakban: EKR rendszer) történő közzététellel biztosít. A Kbt. szerinti éves összesített közbeszerzési terv megküldéséről a jogszabályokban meghatározott szervezeteknek a Jogtanácsosi Főosztály gondoskodik.
6. § (1)14 A közbeszerzési tervben szereplő közbeszerzési eljárás megindításának szándékáról az adott beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője – az irányítását ellátó állami vezető egyetértésével – feljegyzés útján, írásban tájékoztatja a Jogtanácsosi Főosztály útján a közigazgatási államtitkárt. Közbeszerzési eljárás kizárólag a közigazgatási államtitkár engedélye esetén indítható, a 17. §-ban foglalt eljárásrendnek megfelelően.
(2)15 A Jogtanácsosi Főosztály vezetője – az önálló szervezeti egységek körében, a közbeszerzési terv összeállítását megelőzően elrendelt igényfelmérésen túl – jogosult a költségvetési év során bármilyen visszterhes beszerzési tárgy és szponzoráció vonatkozásában további vagy kiegészítő igényfelmérést elvégezni.
A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK FELELŐSSÉGRENDJE ÉS LEFOLYTATÁSÁNAK MENETE
4. Általános szabályok
7. § (1) A közbeszerzési eljárás lebonyolítását, a bonyolítás koordinálását és az ahhoz kapcsolódó közbeszerzés-szakmai, tájékoztatási feladatokat a Jogtanácsosi Főosztály látja el.
(2)16 Megbízott felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói minősítéssel rendelkező közbeszerzési szakértő (a továbbiakban: Megbízott bonyolító vagy Megbízott FAKSZ) bevonása esetén a feladatáról és felelősségéről a Megbízott bonyolítóval kötött megbízási szerződés rendelkezik, amelyet a Jogtanácsosi Főosztály készít elő. Ilyen megbízási szerződés előkészítése és megkötése kizárólag a közigazgatási államtitkár engedélyével lehetséges.
(3) Az (1) és (2) bekezdésekben foglaltakon túl a Szabályzatban vagy jogszabályban meghatározott esetekben, továbbá a közigazgatási államtitkár erre irányuló döntése alapján, a Minisztérium közbeszerzési eljárásait külső szervezet is lebonyolíthatja. A feladatok és felelősségi körök megosztását, valamint az együttműködés részletszabályait a Minisztérium és a külső szervezet közötti megállapodásban kell rögzíteni.
(4)17 Ha egyedi eljárásrend keretében kerül sor a közbeszerzési eljárás lefolytatására, az egyedi eljárásrendet a közigazgatási államtitkár által kiadmányozott egyedi utasításba kell foglalni. Az egyedi utasításban meg kell határozni az adott eljárás(ok) tárgyát, az egyedi eljárásrend alkalmazásának indokait, az eljárás(ok) fajtáját, a (köz)beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egységet, személyeket, továbbá a bírálóbizottság tagjait és a 3. § (1) bekezdése szerinti adatokat.
5. Megfelelő szakértelem követelménye
8. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítése, az eljárást megindító vagy meghirdető felhívás és a közbeszerzési dokumentumok elkészítése és az ajánlatok értékelése során, valamint az eljárás más szakaszában a Minisztérium nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek vagy szervezeteknek megfelelő, a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel kell rendelkezniük.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülése érdekében a közbeszerzési eljárásba – ideértve az eljárás előkészítésében, valamint a bírálóbizottsági munkában történő részvételt – az eljárással érintett önálló szervezeti egységek (a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység, a pénzügyi ellenjegyzésért felelős önálló szervezeti egység, valamint a Jogtanácsosi Főosztály) olyan szakértőket kötelesek delegálni, akik a közbeszerzési eljárás során felmerülő szakmai kérdésekben állást tudnak foglalni, az értékelésben részt tudnak venni, és az ezzel járó feladataikat el tudják végezni. Az eljárásba bevont szakértők kötelesek felelősséget vállalni nyilatkozataik tartalmáért. A közbeszerzési eljárást megindító vagy meghirdető felhívás és a közbeszerzési dokumentumok, illetve az azok részét képező szerződéstervezet szövege az ajánlattételi határidő lejártát, tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalások befejezésének időpontját követően nem módosítható.
(3) Ha a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység – tekintettel a beszerzés speciális jellegére – nem tud az eljárásba olyan megfelelő szakembert delegálni, aki a közbeszerzés műszaki, szakmai tartalmáért szakmai felelősséget tud vállalni, jogosult, illetve – ha a kockázati vizsgálatok függvényében indokolt – köteles a Minisztériummal a beszerzés kezdeményezése idején jogviszonyban nem álló szakértő (a továbbiakban: külső szakértő) bevonását is kezdeményezni. A külső szakértő bevonását a Jogtanácsosi Főosztály is javasolhatja. A szakértői díj pénzügyi fedezetének rendelkezésre állása iránt a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység köteles gondoskodni. Külső szakértői megbízás létesítését a közigazgatási államtitkár engedélyezi. Javaslat tehető természetes személy külső szakértő bírálóbizottsági tagként történő kijelölésére is, aki nem áll a Minisztériummal kormányzati szolgálati vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban, így javaslat tehető különösen a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó háttérintézménnyel, vagy a Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társasággal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személy, vagy szükség esetén megbízási szerződés keretében megbízott természetes személy kijelölésére.
(4) A külső szakértő által végzett szakmai munkáért (és e tevékenységből adódó költségek fedezetének biztosításáért) a delegáló önálló szervezeti egység tartozik felelősséggel.
6. Összeférhetetlenség
9. § (1) Összeférhetetlennek minősül, és ezért nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában a Minisztérium nevében az olyan személy vagy szervezet, ideértve a Megbízott bonyolítót, valamint az általa foglalkoztatottakat is, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek, vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.
(2) A közbeszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában részt vevő, közreműködő személyeknek (így különösen a bírálóbizottság tagjainak) és szervezeteknek írásbeli összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük. A nyilatkozathoz csatolni kell az érintett külső gazdálkodó szervezet vagy személy nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban részvételre jelentkezőként, ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy kapacitást nyújtó szervezetként nem vesz részt, továbbá mellettük semmilyen formában nem működik közre (távolmaradási nyilatkozat).
(3) A közbeszerzési eljárásban közreműködő személy vagy szervezet, akivel szemben az eljárás során összeférhetetlenségi ok merül fel, köteles azt haladéktalanul a Jogtanácsosi Főosztály vezetője részére írásban bejelenteni. A bejelentést elmulasztó személy, szervezet felelősségre vonását a Jogtanácsosi Főosztály kezdeményezheti.
(4) Ha az összeférhetetlenségi nyilatkozat aláírását követően merül fel az eljárásba bevont személy vonatkozásában az összeférhetetlenség, úgy az eljárás további szakaszában nem vehet rész.
(5) Összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén az érintett személy vagy szervezet helyett az azt delegáló szervezeti egység vezetője, érintettsége esetén pedig annak felettese köteles más személyt vagy szervezetet delegálni a közbeszerzési eljárás előkészítését, illetve értékelését végző bírálóbizottságba.
7. Titoktartás
10. § (1) A közbeszerzési eljárásba bevont személyek és szervezetek – ideértve az eljárásban közreműködő személyeket, valamint a döntési mechanizmusban részt vevő vezetőket is – az eljárásba történő bevonásukat megelőzően, eljárásonként külön-külön titoktartási nyilatkozatot kötelesek tenni, amelyben kötelezettséget vállalnak arra, hogy a közbeszerzési eljárás során tudomásukra jutott információkat bizalmasan kezelik, illetéktelen személyek tudomására nem hozzák, valamint az eljárás kimenetelét nem befolyásolják. A titoktartási nyilatkozat az összeférhetetlenségi nyilatkozattal egy nyilatkozatban is megtehető.
(2) Az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatok megtételét követően kerülhet sor a közbeszerzési információk átadására, megismerésére. A titoktartási kötelezettség megszegése esetén a Jogtanácsosi Főosztály kezdeményezheti az érintett személy vagy szervezet felelősségre vonását.
(3) Nem lehet a közbeszerzési eljárásba bevonni olyan személyt vagy szervezetet, amely összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, illetve az azzal járó kötelezettségeit megszegi.
8. Felelősségi rend közbeszerzésekkel összefüggésben
11. § (1) A Szabályzatban megállapított eljárási és felelősségi rendet a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások, valamint – ha a Szabályzat eltérően nem rendelkezik – a Szabályzatban ismertetett egyéb beszerzési eljárások vonatkozásában is alkalmazni szükséges.
(2) A közbeszerzési eljárásba bevont, illetve abban közreműködő valamennyi személy és szervezet felelős a Kbt. és egyéb jogszabályok, valamint a Minisztérium belső szabályzatai rendelkezéseinek betartásáért, így különösen a közbeszerzési eljárások átláthatóságára, az összeférhetetlenségre, és az egyenlő bánásmód elvére vonatkozó szabályok betartásáért.
(3)18 A Minisztérium részéről a közbeszerzési eljárásban részt vevő, javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult személyeket az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben foglaltak szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli. A közbeszerzés tárgya szerinti, jogi, valamint pénzügyi szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tagok a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük teljesítése érdekében kötelesek felvenni a kapcsolatot a Humánpolitikai Főosztállyal, míg a Jogtanácsosi Főosztály munkatársai, valamint a döntésre és ellenőrzésre jogosult személyek a Humánpolitikai Főosztály által előírt módon, gyakorisággal és határidőre kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni.
12. § A beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője felelős
1.19 a vezetése alá tartozó önálló szervezeti egység vonatkozásában felmerülő, a közbeszerzési tervhez szükséges éves beszerzési igények felméréséhez, továbbá az éves kommunikációs és szervezetfejlesztési beszerzési tervhez, továbbá az informatikai beszerzési és fejlesztési tervekhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség szakmai megfelelőségéért és határidőben történő teljesítéséért,
2. az éves közbeszerzési terv (ideértve a Jogtanácsosi Főosztály vezetője által évközben elrendelt igényfelmérést is) összeállításához vagy módosításához szükséges adatlap kitöltéséért, az azon szereplő adatok helyességéért, valamint az adatlapnak a Jogtanácsosi Főosztály vezetője részére – a beszerzéssel érintett önálló szervezeti egység irányítását ellátó állami vezető útján – történő továbbításáért,
3. az általa irányított önálló szervezeti egység tevékenysége során a Kbt. rendelkezéseinek betartásáért, betartatásáért, valamint e célból közbeszerzési kérdésekben a Jogtanácsosi Főosztállyal történő folyamatos konzultációért,
4. a közbeszerzési eljárásban a beszerzés tárgya szerinti szakértelem biztosításáért,
5. a vezetése alá tartozó önálló szervezeti egység és a beosztottak közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó nyilatkozataiért, a Szabályzatban meghatározott feladataik megfelelő teljesítéséért,
6. a vezetése alá tartozó önálló szervezeti egység közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséért, a rájuk vonatkozó határidők betartásáért,
7. a végleges műszaki-szakmai leírás szakmailag kifogástalan összeállításáért, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződés alapján a nyertes ajánlattevőt terhelő feladatok, a közbeszerzési szerződésben szerepeltetni kívánt szakmai követelmények, szerződéses feltételek összeállításáért, a 2. melléklet szerinti teljességi nyilatkozat kitöltéséért és aláírásáért,
8. az általa kezdeményezett közbeszerzési eljárás megindításához szükséges, a közigazgatási államtitkárnak szóló feljegyzés és mellékletei (az 1. melléklet szerinti eljárást kezdeményező irat, a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges fedezetigazolás, a műszaki-szakmai leírás, a teljességi nyilatkozat és a szerződéstervezet) összeállításáért, a benne foglalt adatok helyességéért, annak Jogtanácsosi Főosztály részére, a közigazgatási államtitkár általi engedélyezés céljából történő megküldéséért,
9. a közbeszerzés megfelelő időben – az eljárás időszükségletének figyelembevételével – történő kezdeményezéséért,
10. az általa vezetett önálló szervezeti egység vonatkozásában az adott évre tervezett beszerzési és közbeszerzési igényekkel kapcsolatos előzetes helyzet-, illetve piacfelmérés elvégzéséért, a beszerzések becsült értékének meghatározásáért, ezek írásban történő dokumentálásáért,
11. a közbeszerzési eljárás dokumentumainak összeállításában való szakmai közreműködésért, a Jogtanácsosi Főosztály által jelzett feladatok határidőre történő végrehajtásáért, a feladatainak a Szabályzatban meghatározott módon történő teljesítéséért,
12. a közbeszerzési eljárás során általa tett nyilatkozatokért,
13. a közbeszerzési eljárásba általa delegált személy (bírálóbizottsági tag vagy egyéb közreműködő) munkájáért a közbeszerzési eljárás során, adott esetben a bizottsági üléseken, tárgyalásokon történő személyes részvételének biztosításáért, valamint a bizottsági munkával járó időszükséglet biztosításáért,
14.20 a bírálóbizottságba olyan közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező személy delegálásáért, aki a szerződéstervezet és a közbeszerzési dokumentumok összeállítása, véleményezése során meg tudja határozni azon előírásokat, amelyek alapján a szakmai kötelezettségvállalás megtörténhet, tekintettel arra, hogy a szerződéstervezet szövege az ajánlattételi határidő követően nem módosulhat,
15. annak haladéktalanul történő jelzéséért a Jogtanácsosi Főosztály felé, ha az általa vezetett önálló szervezeti egység állományába tartozó bírálóbizottsági tag megbízatásának visszavonása, vagy tartós távollét, illetve egyéb ok miatt tagsági feladatainak ellátásában helyettesítés válik szükségessé,
16. az eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződés előkészítésében való közreműködéséért,
17. az eljárás eredményeként megkötésre került szerződés teljesítésével kapcsolatos – az ajánlatkérőt érintő – kötelezettségek ellátásáért, a szerződéses kötelezettségek számonkéréséért a nyertes ajánlattevő tekintetében, a szerződés szerződésszerű teljesítése érdekében az elvárható intézkedések megtételéért, amennyiben azt az ITM SzMSz-e más szervezeti egység feladataihoz nem delegálja,
18. az eljárás eredményként megkötésre került szerződésben és a Kbt.-ben szabályozott kifizetési feltételek teljesüléséért, amennyiben azt az ITM SzMSz-e más szervezeti egység feladataihoz nem delegálja,
19. a kötelezettségvállalásra vonatkozó belső szabályok betartásáért,
20. a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerződés módosítását megelőzően a Jogtanácsosi Főosztállyal történő egyeztetésért, a szerződés módosításának Jogtanácsosi Főosztály felé történő kezdeményezéséért,
21. a közbeszerzési szerződés teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért a Jogtanácsosi Főosztály részére, ideértve különösen a teljesítéssel kapcsolatban esetlegesen felmerülő problémák kellő időben történő jelzését is, és
22. a közbeszerzési eljárással összefüggő jogorvoslati eljárás vagy előzetes vitarendezési kérelem során a szakterületét érintő kérdések megválaszolásáért.
13. §21 Az adott közbeszerzés vonatkozásában a pénzügyi forrást kezelő szervezeti egység vezetője felelős
1. az eljárás megindítását megelőzően a közbeszerzés adott költségvetési évre vonatkozó pénzügyi fedezetének ellenőrzéséért és a fedezetigazolás kiállításáért,
2. az eljárással összefüggésben felmerülő költségek, különösen a valamely jogszabály által nevesített Központi Beszerző részére fizetendő közbeszerzési díj, az EKR rendszerhasználati díj, a hirdetmény ellenőrzési díj, a Megbízott bonyolító részére fizetendő vállalkozói díj határidőben történő megfizetéséért,
3. a tevékenysége során a Kbt. rendelkezéseinek betartásáért, illetve betartatásáért, valamint e célból közbeszerzési jogi kérdésekben a Jogtanácsosi Főosztállyal történő folyamatos konzultációért,
4. az eljárások előkészítése és lefolytatása során a pénzügyi szakértelem biztosításáért, a közbeszerzési eljárás dokumentumainak, köztük különösen a szerződéstervezet összeállításában való pénzügy-szakmai közreműködésért, a közbeszerzési dokumentumokban szereplő pénzügyi, finanszírozási előírások megfelelőségéért,
5. a közbeszerzési eljárásba általa delegált személy (bírálóbizottsági tag vagy egyéb pénzügyi szakértelmet képviselő közreműködő) – pénzügyi szakértelem biztosításával összefüggő – munkájáért a közbeszerzési eljárás során, adott esetben a bizottsági üléseken, tárgyalásokon történő személyes részvételének biztosításáért, valamint a bizottsági munkával járó időszükséglet biztosításáért,
6. a bírálóbizottságba olyan pénzügyi szakértelemmel rendelkező személy delegálásáért, aki a szerződéstervezet és a közbeszerzési dokumentumok összeállítása, véleményezése során meg tudja határozni azon előírásokat, amelyek alapján a pénzügyi ellenjegyzés megtörténhet, tekintettel arra, hogy a szerződéstervezet szövege az ajánlattételi határidő lejártát követően nem módosulhat,
7. a Jogtanácsosi Főosztály által jelzett feladatok határidőre történő végrehajtásáért, a feladatainak a Szabályzatban meghatározott módon történő teljesítéséért,
8. az ajánlati, teljesítési biztosíték kezelésével kapcsolatos pénzügyi feladatok ellátásáért,
9. a közbeszerzési eljárások alapján kötött szerződések pénzügyi ellenjegyzéséért,
10. a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések pénzügyi teljesítéséért, figyelemmel a szerződésben és a Kbt.-ben meghatározott fizetési feltételekre,
11. a közbeszerzési keretszerződésekben szereplő keretösszeg terhére történő megrendelés esetén a megrendelések pénzügyi ellenőrzéséért, valamint az azok alapján történő kifizetések nyomon követéséért,
12. a közbeszerzési szerződések pénzügyi teljesítését követő három munkanapon belül a Jogtanácsosi Főosztály tájékoztatásáért,
13. a közbeszerzési jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatási, jelentési kötelezettség teljesítésében való közreműködésért és
14. a közbeszerzési eljárással összefüggő jogorvoslati eljárás vagy előzetes vitarendezési kérelem során a pénzügyi szakértelmet érintő kérdések megválaszolásáért.
14. § (1) A Jogtanácsosi Főosztály a közbeszerzési szakértelme alapján felelős
1. a Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság közreműködésével a Minisztérium közbeszerzési és beszerzési szabályzatának az előkészítéséért, szükség esetén aktualizálásáért,
2. a beszerzési igények összesítéséért, az éves közbeszerzési terv határidőben történő elkészítéséért, a közbeszerzési terv módosításáért, nyilvánosságának biztosításáért,
3.22 a lefolytatott közbeszerzések és beszerzések nyilvántartásáért,
4.23 a jogszabály által előírt adatoknak és dokumentumoknak a Hatóság adatbázisaiba, az EKR rendszerbe és a jogszabály(ok) által meghatározott felület(ek)re történő feltöltéséért,
5. az ajánlati, teljesítési biztosíték kezelésével kapcsolatos közbeszerzési szakmai feladatok ellátásáért,
6. a bírálóbizottság megalakításáért, a bírálóbizottság elnökének kijelöléséért, a bírálóbizottság tagjait érintő kötelezettségek és összeférhetetlenségi előírások ismertetéséért, betartatásáért,
7. a bírálóbizottság munkájának koordinálásáért, a bírálóbizottsági tagok, valamint az eljárásban részt vevő egyéb közreműködők felelősségi körébe tartozó feladatok kiadásáért, határidők kitűzéséért és betartatásáért, a feladatok elvégzésének összehangolásáért, valamint a kiadott feladatok számonkéréséért,
8. a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően az 1. melléklet szerinti kezdeményező irat közbeszerzési jogi részeinek kitöltéséért, a javasolt szakmai alkalmassági feltételek és értékelési szempontok közbeszerzési szempontú felülvizsgálatáért,
9. a közbeszerzési eljárást megindító felhíváshoz kapcsolódó közbeszerzési dokumentumok részét képező szerződéstervezet közbeszerzési jogi szempontból történő vizsgálatáért és ellenőrzéséért,
10. a közbeszerzési eljárás ügyiratainak és a közbeszerzési szerződéseknek a Kbt. vagy más jogszabály által előírt időtartamig történő megőrzéséért,
11. a közbeszerzési eljárások időbeni ütemezéséért, valamint – a jogszabályi előírások és a beszerzés jellemzőinek figyelembevétele mellett – az eljárás fajtájának meghatározásáért,
12. a közbeszerzési eljárások lebonyolításáért, a kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátásáért,
13. elektronikus szavazással megvalósuló bírálat esetén a szavazás lebonyolításáért, a közbeszerzési eljárással összefüggésben keletkezett dokumentumoknak a bírálóbizottság tagjai részére történő teljes körű megküldéséért, a bírálóbizottság tagjainak információval történő ellátásáért,
14. a közbeszerzési eljárást megindító felhívás, a közbeszerzési dokumentumok elkészítéséért, annak közzétételével, vagy a gazdasági szereplők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos feladatok ellátásáért, az EKR rendszerben szükséges tevékenységek elvégzéséért,
15. az értékelési szempontok és módszerek alapján a beérkezett ajánlatok értékeléséért és a döntés-előkészítő anyagok összeállításáért,
16. az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor az írásbeli összegezés jogszabályban előírt formában történő elkészítéséért és a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők részére történő megküldéséért az EKR rendszeren keresztül,
17. az eljáráshoz kapcsolódó hirdetmények közzétételéért, a nyilvánosság biztosításával kapcsolatos jogszabályban előírt feladatok ellátásáért,
18. a közbeszerzési eljárással összefüggő jogorvoslati eljárás vagy előzetes vitarendezési kérelem során
a) a közbeszerzési kérdések megválaszolásáért,
b) a közbeszerzési szakmai nyilatkozatok tartalmáért,
c) a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt folyó jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő magas színvonalú és szakmai felkészültségű képviseletéért,
d) a jogsértéssel érintett szakterületi képviselők bevonásáért azzal, hogy a szakterületi képviselők nyilatkozataiért a felelősség a Jogtanácsosi Főosztályt nem terheli,
19. a közbeszerzési szerződések aláírásának a Kbt.-ben előírt határidőben történő kezdeményezéséért,
20. szükség esetén a költségvetési évre szóló előzetes tájékoztató összeállításáért és közzétételéért,
21. a KEF által működtetett központosított közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos bejelentési és nyilvántartási feladatok Jogtanácsosi Főosztályt érintő feladatainak ellátásáért,
22. a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység kezdeményezése alapján a közbeszerzési szerződés módosításának előkészítéséért, a szerződésmódosításról szóló tájékoztató hirdetmény Közbeszerzési Értesítőben való megjelenés érdekében történő feladásáért,
23.24 a beszerzési eljárások lefolytatásáért a 41–44. §-ban rögzítettek szerint,
24. a 2014–2020 közötti programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet] hatálya alá tartozó közbeszerzések és szerződések esetében a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szerinti közbeszerzési érintettségű, ajánlatkérőt terhelő ügyviteli, és szakmai feladatok ellátásáért,
25. az NKOH rendelet végrehajtásával összefüggő, a 30–35. §-ban rögzített közbeszerzési jellegű feladatok ellátásáért, és
26. a DKÜ rendelet végrehajtásával összefüggő, a 36. §-ban rögzített közbeszerzési jellegű feladatok ellátásáért.
(2) A Jogtanácsosi Főosztály a jogi szakértelme alapján felelős
1. a közbeszerzési eljárást megindító felhíváshoz kapcsolódó közbeszerzési dokumentumok részét képező szerződéstervezet jogi szempontból történő vizsgálatáért és ellenőrzéséért,
2.25 a közbeszerzési bírálóbizottságba olyan szakember delegálásáért, aki a szerződéstervezet és a közbeszerzési dokumentumok összeállítása, véleményezése során meg tudja határozni azon előírásokat, amelyek alapján a szerződés jogi megfelelőség tanúsítására alkalmas lesz, tekintettel arra, hogy a szerződéstervezet szövege az ajánlattételi határidő követően nem módosulhat, és
3. a közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során a jogi szakmai támogatás biztosításáért.
(3) A Jogtanácsosi Főosztály vezetője felelős
1. a Minisztérium közbeszerzési tevékenységének ellenőrzéséért,
2. a közbeszerzési dokumentumok (ide nem értve az eljárást megindító vagy meghirdető felhívást és egyéb közbeszerzési dokumentumokat, az eljárás során adott kiegészítő tájékoztatást, továbbá a közbeszerzési eljárás során a szükséges közbenső döntéseket, valamint a közbeszerzési eljárást lezáró, illetve a közbeszerzési ügyre vonatkozó más érdemi döntéseket) jóváhagyásáért,
3.26 a beszerzési eljárások megindításának jóváhagyásáért,
4. az NKOH rendelet szerinti, a Jogtanácsosi Főosztály hatáskörébe tartozó feladatok ellátásának ellenőrzéséért,
5. a BVOP rendelet szerinti, a Jogtanácsosi Főosztály hatáskörébe tartozó feladatok ellátásának ellenőrzéséért,
6. a KEF rendelet szerinti, a Jogtanácsosi Főosztály hatáskörébe tartozó feladatok ellátásának ellenőrzéséért, és
7. a DKÜ rendelet szerinti, a Jogtanácsosi Főosztály hatáskörébe tartozó feladatok ellátásának ellenőrzéséért.
15. § (1) A közigazgatási államtitkár felelős
1. az éves közbeszerzési terv és módosításainak jóváhagyásáért,
2. a közbeszerzési eljárások – ideértve a KEF, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) és a Digitális Kormányzati Ügynökség központosított közbeszerzési rendszeréből történő közbeszerzéseket is – engedélyezéséért,
3. az eljárást megindító vagy meghirdető felhívás és egyéb közbeszerzési dokumentumok jóváhagyásáért,
4.27
5. döntéshozóként a Minisztérium által bonyolított közbeszerzési eljárás során a szükséges közbenső döntések, valamint a közbeszerzési eljárást lezáró, illetve a közbeszerzési ügyre vonatkozó más érdemi döntések meghozataláért,
6. a közbeszerzési eljárás során a bírálóbizottsági tagok kijelöléséért, és
7. az általa irányított szervezeti egységek közbeszerzéssel összefüggő tevékenységének ellenőrzéséért.
(2) A közigazgatási államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásában a Jogtanácsosi Főosztály vezetője helyettesíti.
9. Az EKR rendszerben történő regisztrációra jogosultak köre, valamint az EKR rendszer alkalmazására vonatkozó jogosultságok gyakorlásának rendje
16. § (1) Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EKR rendelet) alapján az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott írásbeli kommunikáció – az EKR rendeletben előírt kivételek figyelembevétele mellett – elektronikus úton az EKR rendszerben történik.
(2) A Minisztérium mint ajánlatkérő nevében eljárva az EKR rendszerben történő regisztrációra a Jogtanácsosi Főosztály vezetője és a Közbeszerzési Osztály vezetője mint a (3) bekezdés a) pontja szerinti szervezeti szuper user jogosult.
(3) Az EKR rendszerben a Minisztérium részéről az alábbi szervezeti szintű szerepkörök kerülnek kialakításra:
a) szervezeti szuper user: módosíthatja a Minisztérium mint szervezet adatait, elbírálja a szervezethez csatlakozni kívánó felhasználók csatlakozási kérelmeit, karbantartja a csatlakozott felhasználók szervezeten belüli jogosultságait, és eljárásonként más-más szerepkört állíthat be a felhasználókhoz,
b) szervezet tag: az a regisztrált felhasználó, aki tagja a Minisztériumnak mint szervezetnek, a szervezethez való csatlakozási kérelmét a szervezeti szuper user elfogadta, és akinek részére a szervezeti szuper user további jogosultságokat biztosíthat. Ilyen jogosultsággal a szervezeti szuper userek és a Jogtanácsosi Főosztály közbeszerzési eljárások lebonyolításába, előkészítésébe, koordinálásába bevont munkatársai rendelkezhetnek,
c) közbeszerzési terv karbantartó: szerkeszteni és publikálni jogosult az éves közbeszerzési tervet, mely jogosultsággal a szervezeti szuper userek, és a Jogtanácsosi Főosztály munkatársai rendelkezhetnek,
d) eljárás jogosultság karbantartó: jogosult karbantartani a szervezet tagjainak a szervezet eljárásaira vonatkozó jogosultságait. Új eljárásra vonatkozó jogosultságot hozhat létre, meglévő jogosultságot vonhat vissza. Ilyen jogosultsággal a szervezeti szuper userek rendelkeznek,
e) közbeszerzési eljárást létrehozó: jogosult a Minisztérium nevében egy új közbeszerzési eljárás indítására, azaz elindítja a közbeszerzési eljárás előkészítését, mely jogosultsággal a szervezeti szuper userek, a Jogtanácsosi Főosztály közbeszerzési eljárások lebonyolításába, előkészítésébe, koordinálásába bevont munkatársai, valamint a Megbízott bonyolító szaktanácsadója rendelkezhet.
(4) Az EKR rendszerben a Minisztérium részéről az alábbi eljárás szintű szerepkörök kerülnek kialakításra:
a) közbeszerzési eljárást irányító: a közbeszerzési eljárásban jogosult eljárási cselekményeket elindítani, beleértve az eljárás szakaszát közvetlenül módosító eljárási cselekményeket, kivéve a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói ellenjegyzést (a továbbiakban: FAKSZ ellenjegyzés), továbbá más felhasználóknak az eljárásra jogosultságot kiosztani. Ilyen jogosultsággal a szervezeti szuper userek rendelkeznek,
b) közbeszerzési eljárást szerkesztő: a közbeszerzési eljárásban jogosult eljárási cselekményeket elindítani, kivéve az eljárás szakaszát közvetlenül módosító eljárási cselekményeket, a FAKSZ ellenjegyzést, más felhasználóknak az eljárásra való jogosultságot kiosztani. Ilyen jogosultsággal a Jogtanácsosi Főosztály közbeszerzési eljárások lebonyolításába, előkészítésébe, koordinálásába bevont munkatársai és a Megbízott bonyolító szaktanácsadója rendelkezhet,
c) közbeszerzési eljárás betekintő: olyan olvasási joggal rendelkező felhasználók, amelyek megtekinthetik a közbeszerzési eljárás adatait, mely jogosultságot eseti jelleggel szervezeti szuper userek és a Jogtanácsosi Főosztály munkatársai adhatnak,
d) FAKSZ ellenjegyző: kizárólag felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó regisztrációval rendelkező felhasználó, amely jogosult az eljárási cselekményekben a FAKSZ ellenjegyzést elindítani. Ilyen jogosultsággal a Jogtanácsosi Főosztály vagy a Megbízott bonyolító felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói jogosultsággal bíró munkatársai rendelkezhetnek.
(5) Az egyes jogosultsági szerepkörök az arra jogosult általi delegálás útján, a fentiek figyelembevétele mellett kerülnek kiosztásra. A delegálásra jogosult személy a kiadott jogosultságot bármikor visszavonhatja.
(6) A szervezeti szuper user köteles
a) a szervezeti tag ilyen minőségét megszüntetni, ha a jogosult foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, a megszűnéssel egyidejűleg,
b) a Minisztérium adatait szükség esetén és haladéktalanul módosítani, és
c) a benyújtott csatlakozási és jogosultsági kérelmeket két munkanapon belül elbírálni.
10. A közbeszerzési eljárás megindításának rendje és dokumentumai
17. § (1)28 A beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője a Minisztérium éves összesített közbeszerzési tervében szereplő, valamint az abban nem szereplő közbeszerzési eljárást – a közbeszerzési terv módosításának egyidejű kezdeményezésével és indokolásával együtt – a közigazgatási államtitkár részére írt, de a Jogtanácsosi Főosztály vezetője részére küldött feljegyzés útján köteles kezdeményezni, amelyhez mellékelni szükséges az 1. melléklet szerinti kitöltött és a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője által aláírt kezdeményező iratot. A közigazgatási államtitkár részére előkészített feljegyzést és a közbeszerzési terv módosítását a Jogtanácsosi Főosztály továbbítja a közigazgatási államtitkár részére.
(2) A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzés kezdeményezése esetén a kezdeményező iratban ismertetni kell a közbeszerzés megindításának szükségességét, egyúttal indokolni szükséges, hogy a beszerzés miért nem szerepelt a Minisztérium közbeszerzési tervében.
(3) Az (1) bekezdés szerinti feljegyzés és az 1. melléklet szerinti kezdeményező irat mellékletét képezik a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység által összeállított, valamint az önálló szervezeti egység vezetője által aláírt és tartalmilag jóváhagyott közbeszerzési műszaki-szakmai leírás, a 2. melléklet szerinti teljességi nyilatkozat, továbbá a szerződéstervezet.
(4)29 Közbeszerzési eljárás – ide nem értve a feltételes és a keretmegállapodásos közbeszerzés eseteit – kizárólag a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi fedezet (forrás) rendelkezésre állása esetén indítható meg. A pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról szóló fedezetigazolást a Jogtanácsosi Főosztály vezetőjének szóló írásbeli feljegyzéshez csatolni szükséges. Indokolt esetben a fedezetigazolás később is csatolható, de legkésőbb az eljárás megindításának napján a Jogtanácsosi Főosztály rendelkezésére kell bocsátani. A fedezetigazolás későbbi csatolását indokolni szükséges a kezdeményező iratban.
(5)30 Az 1. melléklet szerinti kezdeményező irat kitöltésében a Jogtanácsosi Főosztály közreműködik úgy, hogy a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység a kezdeményező iratot és annak mellékleteit előzetesen szerkeszthető formában, elektronikusan véleményezésre és a Jogtanácsosi Főosztály felelősségi körébe utalt pontok kitöltése céljából az itm.kozbeszerzes@itm.gov.hu technikai e-mail-címre megküldi. A dokumentumok tartalmának egyeztetése elektronikus úton történik. Aláírásra kizárólag a Jogtanácsosi Főosztály által jóváhagyott dokumentumok küldhetők. Ha a közbeszerzési tervben szereplő valamely közbeszerzési eljárás több, ágazati szempontból egymástól független önálló szervezeti egységet is érint, a közbeszerzés megindítását – az érintett önálló szervezeti egységekkel történt előzetes konzultációt követően – a Jogtanácsosi Főosztály is kezdeményezheti. Ebben az esetben a Jogtanácsosi Főosztály készíti el a közigazgatási államtitkárnak szóló feljegyzést, amelyhez mellékletként csatolja az érintett önálló szervezeti egységek vezetőinek aláírásával ellátott, 1. melléklet szerinti kitöltött adatlapot és az érintett önálló szervezeti egységek által rendelkezésre bocsátott fedezetigazolásokat is. A közbeszerzési műszaki-szakmai leírás összeállítása és az 1. melléklethez történő csatolása, továbbá a műszaki-szakmai leíráshoz kapcsolódó, a 2. melléklet szerinti teljességi nyilatkozat aláírása a beszerzéssel érintett önálló szervezeti egységek kötelezettsége.
(6) A Jogtanácsosi Főosztály vezetője a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően az adott közbeszerzés alapadatait tartalmazó, aláírt 1. melléklet szerinti kezdeményező iratot, műszaki-szakmai leírást és fedezetigazolást engedélyezés céljából megküldi a közigazgatási államtitkár részére.
11. Az eljárások előkészítése, az eljárás lefolytatása, az ajánlatok elbírálása, a Bírálóbizottság hatásköre
18. § (1) A közbeszerzési eljárás dokumentumainak összeállítására, a részvételi jelentkezések és az ajánlatok értékelésére a Jogtanácsosi Főosztály részvételével, valamint koordinálása és irányítása mellett – a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szakértelemmel rendelkező – legalább három tagból álló bírálóbizottságot kell létrehozni.
(2) A bírálóbizottság tagjai felelnek azért, hogy az általuk képviselt szakterület szerinti szakértelem biztosítva legyen a közbeszerzési eljárások során. Munkájukat szakmailag megalapozottan, magas színvonalon, és minden esetben a Minisztérium érdekeinek megfelelően kell ellátniuk.
19. § (1)31 A Jogtanácsosi Főosztály – adott esetben a Megbízott bonyolító bevonásával – a bírálóbizottság szakmai közreműködésével elkészíti a közbeszerzési eljárás indító dokumentumait (felhívás, közbeszerzési dokumentumok). A bírálóbizottság olyan szakmai közreműködést köteles teljesíteni, amely biztosítja a közbeszerzési dokumentumok jogszabályoknak, illetve a Minisztérium belső szabályzatainak való megfelelőségét. A közbeszerzési eljárást indító dokumentumokat a Jogtanácsosi Főosztály a bírálóbizottság elé terjeszti elfogadásra.
(2)32 A végleges, a bírálóbizottság által elfogadott, (3) bekezdés szerinti dokumentumokat – különösen a közbeszerzési eljárást megindító vagy meghirdető felhívást, egyéb közbeszerzési dokumentumokat, szerződéstervezetet – a Jogtanácsosi Főosztály küldi meg jóváhagyásra a közigazgatási államtitkár részére. A közigazgatási államtitkár jóváhagyását követően a dokumentumok módosítására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az a közbeszerzési minőségellenőrzés során az ellenőrző szervezet felvetése alapján, vagy az eljárás bonyolítása során kiegészítő tájékoztatás keretében érkezett ajánlattevői felvetés alapján, illetve a bírálóbizottság részéről felmerült felvetés alapján megalapozottan indokolt.
(3)33 Amennyiben a közbeszerzési eljárás közbeszerzési dokumentumainak módosítása válik szükségessé, a módosított közbeszerzési dokumentumokat a bírálóbizottság hagyja jóvá. A közigazgatási államtitkár jóváhagyása szükséges a módosított dokumentumok tekintetében, amennyiben a módosítás megváltoztatja a közbeszerzés jellegét. A módosított közbeszerzési dokumentumokat a Jogtanácsosi Főosztály terjeszti fel jóváhagyásra.
(4)34 Amennyiben a közbeszerzési eljárás közbeszerzési dokumentumainak módosítása az ellenőrző szervezetek felhívása, vagy valamely gazdasági szereplő által benyújtott kiegészítő tájékoztatás kérés alapján válik szükségessé, és a módosítás nem változtatja meg a közbeszerzés jellegét a módosítással érintett közbeszerzési dokumentumokat a bírálóbizottság hagyja jóvá.
20. § (1) A közbeszerzési eljárás létrehozására, indítására a Jogtanácsosi Főosztály munkatársai, illetve FAKSZ ellenjegyzés szükségessége esetén a FAKSZ ellenjegyző jogosult az EKR rendszerben. Az eljárás dokumentumait és az EKR rendszerbe az ajánlattevők által benyújtott dokumentumokat a Jogtanácsosi Főosztály munkatársai letöltik az EKR rendszerből és elektronikus levél formájában megküldik, amennyiben a dokumentumok mérete miatt az elektronikus levélben történő továbbítás nem lehetséges, a dokumentumok egyéb adathordozón kerülnek átadásra a bírálóbizottság tagjainak.
(2)35 A bírálóbizottság hatásköre és felelőssége a kiegészítő tájékoztatás, a hiánypótlási felhívás és a pontosító kérdés összeállítására, továbbá a benyújtott részvételi jelentkezések és ajánlatok – a tagok által képviselt szakértelem alapján történő – értékelésére terjed ki. A bírálóbizottsági értékelés eredményéről szakvélemény készül, amit a tagok jegyzőkönyvben rögzítenek (értékelési jegyzőkönyv). Az értékelési (bírálóbizottsági) jegyzőkönyv részét képezhetik a bírálóbizottság tagjainak indokolással ellátott, aláírt bírálati lapjai is. Ha egyéni bírálati lapok nem készülnek, akkor a bírálóbizottság tagjai az értékelési (bírálóbizottsági) jegyzőkönyvet látják el aláírásukkal.
(3) Az ajánlatok értékelése kizárólag az előzetesen kialakított értékelési szempontok alapján történhet.
(4) A bírálóbizottság a Minisztérium mint ajánlatkérő nevében döntési javaslatot készít a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy (közigazgatási államtitkár) részére. A döntés felterjesztője a bírálóbizottság elnöke. A döntés meghozatala érdekében a felterjesztéshez mellékelni kell az ajánlatok bírálatáról szóló bírálóbizottsági jegyzőkönyvet, és ha készül, a bírálóbizottság tagjai által aláírt bírálati lapokat is.
(5) Az eljárás eredményére vagy eredménytelenségére, az ajánlatok érvényességére, érvénytelenségére vonatkozó döntést a közigazgatási államtitkár hozza meg.
21. § (1) A bírálóbizottság tagjai elektronikus úton tartják a kapcsolatot egymással. A dokumentumok megküldéséről a Jogtanácsosi Főosztály által delegált bírálóbizottsági tag gondoskodik. Személyes bírálóbizottsági ülés összehívására abban az esetben kerül sor, ha az feltétlenül szükséges, illetve az eljárás bonyolultsága azt megköveteli.
(2)36 A bírálóbizottság tagjai egyenlő szavazati joggal rendelkeznek. A bírálóbizottság akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele elektronikusan – személyes bírálóbizottsági ülés összehívása esetén személyesen – leadta szavazatát, és a szavazó bírálóbizottsági tagok száma legalább három fő, akik rendelkeznek a Kbt. által, a bírálóbizottság tagjai tekintetében előírt szakértelemmel.
(3) Ha az eljárás egyes cselekményeihez közjegyző jelenlétének biztosítása válik szükségessé, akkor a közjegyző felkéréséről a Jogtanácsosi Főosztály gondoskodik.
(4)37 A közbeszerzési eljárás dokumentumait – forrástól függetlenül – minden esetben a Jogtanácsosi Főosztály munkatársai küldik meg a jogszabályokban előírt ellenőrzést végző szervezetek részére.
22. § (1) A bírálóbizottság tagjai:
a) a Jogtanácsosi Főosztály Közbeszerzési Osztályának vezetője vagy az általa kijelölt közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy,
b) a Jogtanácsosi Főosztály vezetője vagy az általa kijelölt, jogi szakértelemmel rendelkező személy,
c) a közbeszerzési eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező személy(ek),
d) a közbeszerzési eljárás pénzügyi forrásától függően a közbeszerzési szerződés pénzügyi ellenjegyzéséért felelős önálló szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt, pénzügyi szakértelemmel rendelkező személy.
(2) A közbeszerzési eljárásban döntést hozó közigazgatási államtitkár nem lehet a bírálóbizottság tagja.
(3)38 Az (1) bekezdésben felsorolt tagokon kívül a bírálóbizottság összetételére (a tagok személyére, az adott szakértelem megjelölésével) vonatkozóan a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője vagy a Jogtanácsosi Főosztály vezetője – az 1. melléklet szerinti kezdeményező irat vonatkozó részének kitöltésével – a közigazgatási államtitkár részére javaslatot tehet.
(4) A bírálóbizottsági tagokat eljárásonként, megbízó levél útján a közigazgatási államtitkár bízza meg.
12. Eredményes közbeszerzési eljárás lezárása, a szerződéskötés
23. § (1)39 Ha a közbeszerzési eljárás eredményes volt, a Minisztérium azzal az ajánlattevővel köt szerződést, aki az eljárást megindító felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeknek megfelelő, és az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A közbeszerzési szerződések aláírásra való előkészítése a Jogtanácsosi Főosztály, adott esetben – amennyiben a beszerzést kezdeményező szervezeti egység és a Jogtanácsosi Főosztály előzetesen így állapodik meg – a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység feladata. A közbeszerzési szerződések aláírását a Jogtanácsosi Főosztály, adott esetben – amennyiben a beszerzést kezdeményező szervezeti egység és a Jogtanácsosi Főosztály előzetesen így állapodik meg – a beszerzést kezdeményező szervezeti egység kezdeményezi a Minisztérium szerződéskötésre irányadó belső szabályzatában foglaltaknak megfelelően.
(2)40 A közbeszerzési eljárás eredményeként a végleges, a bírálóbizottság tagjai által jóváhagyásra javasolt közbeszerzési dokumentumok részét képező szerződéstervezet kerülhet aláírásra, amelyben a nyertes ajánlat adatai rögzítésre kerülnek. A szerződéstervezet szövege az ajánlattételi határidő követően nem módosulhat.
(3) A szerződések aláírása során fokozott figyelemmel kell lenni a Kbt. által előírt, az aláírásra rendelkezésre álló határidőre, ami a Jogtanácsosi Főosztály felelőssége.
(4) A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződést a Minisztérium részéről a beszerzés fedezetéül szolgáló forrás vonatkozásában a Minisztérium vonatkozó belső szabályzatai szerint a kötelezettségvállalásra jogosult személy írja alá, kivéve a 17. § (5) bekezdése alapján kezdeményezett közbeszerzési eljárásban kötött szerződést, amely esetben a közigazgatási államtitkár jogosult a szerződés aláírására.
(5) A felek által aláírt szerződés egy eredeti példányát, valamint annak összes mellékletét meg kell küldeni a Minisztérium vonatkozó belső szabályzatai szerint a Minisztérium szerződéstára részére. A közbeszerzési szerződés egy eredeti példánya a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egységet illeti.
(6) A közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumok egy eredeti példányát, ideértve az aláírt szerződést is, a Jogtanácsosi Főosztály őrzi. Azon dokumentumok, amelyek kizárólag elektronikusan keletkeznek és elektronikusan, iktatószámmal ellátva kerülnek feltöltésre az EKR rendszerbe, papír alapon nem kerülnek kinyomtatásra.
13. A közbeszerzési szerződés módosítása és teljesítése
24. § (1)41 A közbeszerzési szerződés szerződésszerű teljesítéséért, a szerződésben foglalt kötelezettségek betartásáért, valamint a nyertes ajánlattevőként szerződő fél részéről történő betartatásáért a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység, illetve amennyiben ezen feladatokat az ITM SzMSz-e más szervezeti egység feladatkörébe delegálja, akkor az adott szervezeti egység vezetője felelős. A szerződésben foglalt kötelezettségek megvalósulásának ellenőrzéséért a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője, illetve amennyiben ezen feladatokat az ITM SzMSz-e más szervezeti egység feladatkörébe delegálja, akkor az adott szervezeti egység vezetője felelős.
(2) A beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység, illetve amennyiben a szerződés teljesítésével kapcsolatos feladatokat az ITM SzMSz-e más szervezeti egység feladatkörébe delegálja, akkor az adott szervezeti egység vezetője köteles a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésével kapcsolatos legfontosabb adatokról, így a nyertes ajánlattevő teljesítésének időpontjáról, a teljesítés szerződésszerűségéről, az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontjáról, valamint a kifizetett ellenszolgáltatás mértékéről, továbbá a szerződés esetleges módosításának igényéről a Jogtanácsosi Főosztályt értesíteni.
(3) Közbeszerzési szerződés kizárólag a Kbt.-ben foglalt feltételek fennállása esetén módosítható, melynek vizsgálata a Jogtanácsosi Főosztály feladata. A közbeszerzési szerződés módosítását a Jogtanácsosi Főosztály készíti elő azzal, hogy a módosítás előzményeiről, körülményeiről, szükségességének indokairól a módosítást kezdeményező önálló szervezeti egység köteles a módosításhoz szükséges információkat megadni a Jogtanácsosi Főosztály részére.
(4)42 A közbeszerzési szerződés módosítása tekintetében fennálló, a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szerinti ellenőrzést a Jogtanácsosi Főosztály kezdeményezi az ellenőrző szervezetnél.
(5) A szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett iratok elektronikus másolati példányát az ellenszolgáltatás teljesítését követően két munkanapon belül meg kell küldeni az itm.kozbeszerzes@itm.gov.hu technikai e-mail-címre a Jogtanácsosi Főosztály részére.
(6) A Jogtanácsosi Főosztály gondoskodik a jogszabályok által előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítéséről, ennek megfelelően a szerződés módosításáról tájékoztató hirdetményt tesz közzé.
(7) A Jogtanácsosi Főosztály a közbeszerzési szerződés teljesítésével kapcsolatos adatokat az irányadó jogszabályokban előírtak szerint közzéteszi.
25. § Közbeszerzési eljárás eredményeként keretszerződés is köthető. A megkötött keretszerződés terhére a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység egyedi megrendelő útján teljesítést rendelhet a nyertes ajánlattevőtől. Az egyedi megrendelés tartalmát és közbeszerzési keretszerződéssel való összhangját, valamint a keretösszeg állását a Jogtanácsosi Főosztály is ellenőrzi, ezért az egyedi megrendeléseket a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység a kibocsátást megelőzően köteles megküldeni a Jogtanácsosi Főosztály részére.
26. § (1) Keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött keretmegállapodás terhére – a Kbt. 105. § (1) bekezdés a) pontja és a Kbt. 105. § (2) bekezdés a) pontja szerinti keretmegállapodás esetén – a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység egyedi megrendelő útján kezdeményezhet kötelezettségvállalást, illetve rendelhet meg teljesítést a nyertes ajánlattevőtől. Az egyedi megrendelések tartalmát és közbeszerzési keretmegállapodással való összhangját, valamint a keretösszegek állását a Jogtanácsosi Főosztály is ellenőrzi, ezért az egyedi megrendeléseket a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység a pénzügyi ellenjegyzést és a kötelezettségvállalást megelőzően köteles megküldeni a Jogtanácsosi Főosztály részére.
(2)43 Keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött keretmegállapodás terhére – a Kbt. 105. § (1) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodás esetén – az írásbeli konzultációt a Jogtanácsosi Főosztály folytatja le. Az írásbeli konzultáció lefolytatása során a 17–23. §-t kell megfelelően alkalmazni.
(3)44 Keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött keretmegállapodás terhére – a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodás esetén – a versenyújranyitást a Jogtanácsosi Főosztály folytatja le. A versenyújítás lefolytatása során a 17–23. §-t kell megfelelően alkalmazni.
14. Eredménytelen közbeszerzési eljárás
27. § (1) Ha a közbeszerzési eljárást a Kbt.-ben meghatározott valamely okból eredménytelennek kell nyilvánítani, úgy a Jogtanácsosi Főosztály feladata az eredménytelen közbeszerzési eljárás lezárásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések betartásának (értesítési, közzétételi kötelezettségek) biztosítása. A közbeszerzési eljárás eredménytelenségének megállapítására a bírálóbizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár jogosult.
(2)45 Az eredménytelen közbeszerzési eljárást követően ugyanabban a tárgyban új közbeszerzési eljárás megindítását a közigazgatási államtitkár a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője által írt feljegyzés alapján engedélyezi. A feljegyzés mellékleteként csatolni szükséges a 17. § (3) bekezdése szerinti dokumentumokat abban az esetben, ha azokban bármi módosítás történt. Ha az eredménytelen eljárás kezdeményező irataiban módosításra nem kerül sor, akkor a feljegyzésben nyilatkozni szükséges arról, hogy az eljárás megismétlésére az eredménytelen eljárás feltételeivel kerüljön sor.
A KÖZPONTOSÍTOTT (KÖZ)BESZERZÉSEK ESETÉN ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK
15. Általános rendelkezések
28. § E fejezet a 2. § (2) bekezdésében foglalt központosított közbeszerzési rendszer keretében lefolytatásra kerülő közbeszerzési eljárások (központosított közbeszerzések) részletszabályait rögzíti.
16. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság hatáskörébe tartozó kiemelt termékek közbeszerzése
29. § (1) A KEF mint központi beszerző szerv közbeszerzési tevékenységére épülő központosított közbeszerzési rendszer részletes szabályait a Kbt. rendelkezései alapján a KEF rendelet határozza meg.
(2) A KEF rendelet hatálya alá tartozó kiemelt termékeket az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló 14/2012. (VI. 8.) NFM utasítás tartalmazza.
(3) A KEF központosított közbeszerzési rendszerével összefüggő, a Minisztériumot terhelő feladatok – amelyek teljesítése a Jogtanácsosi Főosztály feladatkörébe tartozik – az alábbiak:
a) köteles a központosított közbeszerzési rendszerbe bejelentkezni, a KEF központosított közbeszerzési portálján szereplő intézményi adatokat évente felülvizsgálni, és a KEF rendeletben előírt határidőn belül a módosult adatokat a portálon bejelenteni,
b) a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó kiemelt termékekre vonatkozó beszerzési igényeket (ide nem értve azokat az igényeket, amelyek a KEF ellátási tevékenységéhez kapcsolódnak) háromhavonta előre – rendkívüli sürgősség esetében haladéktalanul, de legkésőbb a beszerzés megkezdését megelőzően – köteles bejelenteni a központosított közbeszerzési portálon, azzal, hogy a bejelentés nem von maga után beszerzési kötelezettséget, illetve kötelezettségvállalást,
c) a kiemelt termékek beszerzési igényére vonatkozó adatok közlése mellett a KEF rendelet alapján elkészített éves összesített központosított beszerzési tervet köteles készíteni, és a KEF központosított közbeszerzési portálján a jogszabályban előírt határidőn belül azt elektronikusan rögzíteni, a tervben foglaltak módosulását pedig öt munkanapon belül bejelenteni,
d) a b) pontban foglaltakat a nemzetközi utazásszervezések mint kiemelt termék esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adott költségvetési évre tervezett beszerzési (foglalási) igényeket egy alkalommal, a jogszabályban előírt határidőn belül a Minisztérium nemzetközi utazások szervezésére kijelölt szervezeti egysége jelenti be a KEF részére, valamint a tárgyév során felmerülő nemzetközi utazásokkal kapcsolatos foglalási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a Minisztérium nemzetközi utazások szervezésére kijelölt szervezeti egységét terheli.
(4)46 A KEF által ellátott feladatokért fizetendő közbeszerzési díj azt a pénzügyi keretet terheli, amelynek terhére a beszerzés megvalósul. A közbeszerzési díj a központosított közbeszerzés keretében megvalósított közbeszerzések áfa nélkül számított értékére vetítve határozandó meg, mértéke az adott keretmegállapodásban kerül rögzítésre.
(5) A KEF a központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen keretszerződést vagy keretmegállapodást köt. A Minisztérium a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó beszerzési igényeit – a keretmegállapodásos eljárás második része keretében – a keretmegállapodásban meghatározott módon valósítja meg. Írásbeli konzultáció vagy verseny újranyitás eredményeként a Minisztérium egyedi szerződést köt.
(6) A keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás második részét (írásbeli konzultáció versenyújranyitás vagy egyedi megrendelés) – ide nem értve a nemzetközi utazásszervezések mint kiemelt termékkör vonatkozásában hatályos keretmegállapodás terhére történő beszerzéseket – a Jogtanácsosi Főosztály bonyolítja le. Az írásbeli konzultáció vagy versenyújranyitás kezdeményezésére és lefolytatására a II–III. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) Egyedi megrendelés esetén a papíralapú írásbeli egyedi megrendelő a megrendelés pénzügyi ellenjegyzése és kötelezettségvállalásba vétele érdekében készül, az azonban a gazdasági szereplő részére nem kerül megküldésre. Az egyedi megrendelés rögzítésére a központosított közbeszerzési portálon (www.ko zbesze rzes.go v.h u) (a továbbiakban: KEF portál) keresztül kerül sor, miután a papíralapú írásbeli megrendelő kiadmányozást követően megküldésre kerül a Jogtanácsosi Főosztályra.
(8)47 A nyertes ajánlattevő által a KEF portálon keresztül a megrendelés elfogadásáról megküldött visszaigazolást a Jogtanácsosi Főosztály kinyomtatja, és az aktához csatolja. A visszaigazolást követően kerül sor az akta visszaküldésére a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység részére.
(9) A KEF rendelet szerinti kiemelt termékek (köz)beszerzése saját hatáskörben, azaz a központosított közbeszerzési rendszeren kívül akkor valósítható meg, ha
a) a működéshez, fenntartáshoz szükséges kiemelt termékbeszerzés megvalósítása előre nem látható okból rendkívül sürgőssé válik, és a hatályos keretszerződés vagy keretmegállapodás alapján a közbeszerzés határidőre nem valósítható meg,
b) a kiemelt termékbeszerzés vonatkozásában nincs hatályos keretszerződés vagy keretmegállapodás,
c) lehetőség nyílt más intézmény készletének átvételére, és ez megfelel az állami normatíváknak,
d) a keretszerződésben meghatározott és az egyéb (például azonos szolgáltatási) feltételek tekintetében is mindenben megfelelő kiemelt terméket a keretszerződés szerinti árnál alacsonyabb áron tudja beszerezni.
(10) A (9) bekezdés b) és d) pontjában szabályozott saját hatáskörben történő beszerzés feltétele, hogy a Minisztérium a beszerzési igényét előzetesen, a KEF portálon elektronikus úton bejelentette, és azt a KEF jóváhagyta.
17. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal hatáskörébe tartozó kiemelt termékek (köz)beszerzése
30. § (1)48 A Szabályzat hatálya kiterjed értékhatártól függetlenül valamennyi, a Minisztérium önálló szervezeti egységei által kezdeményezett, az NKOH rendelet 1. mellékletében felsorolt tárgyú kommunikációs beszerzésre/közbeszerzésre, 2. mellékletében felsorolt tárgyú szervezetfejlesztési beszerzésre/közbeszerzésre, valamint szponzorációra.
(2)49 A kormányzati kommunikációs feladatok ellátását biztosító kommunikációs szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó termékek, továbbá a szervezetfejlesztési feladatok központi szintű közbeszerzését az NKOH rendelet határozza meg.
(3)50 Az NKOH rendelet szerinti központosított közbeszerzési feladatokat, valamint a hatálya alá tartozó kommunikációs és szervezetfejlesztési beszerzések központi beszerzését a Hivatal mint központi beszerző szerv végzi. A Hivatal a központosított közbeszerzési rendszerrel összefüggő, az NKOH rendelet hatálya alá tartozó szervezeteket terhelő igénybejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében központosított közbeszerzési portált (a továbbiakban: NKOH portál) működtet. A Minisztérium és a Hivatal közötti kapcsolattartási feladatokat a Jogtanácsosi Főosztály látja el, valamint az NKOH portálra történő feltöltési jogosultsággal is a Jogtanácsosi Főosztály rendelkezik.
(4)51 Az NKOH rendeletben meghatározott kötelezettségek ismételt megsértése esetén a központi beszerző szerv jelzése alapján a Hivatal irányítását ellátó miniszter az igénybejelentésért, valamint az adatszolgáltatásért felelős személy(ek) fegyelmi és kártérítési felelősségre vonását kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál. Az igénybejelentésért, valamint az adatszolgáltatásért felelős személy az igény kezdeményezéséért felelős önálló szervezeti egység vezetője, aki gondoskodni köteles arról, hogy az igény a Jogtanácsosi Főosztály részére megküldésre kerüljön. Az igény Hivatal részére történő megküldése a Jogtanácsosi Főosztály vezetőjének kötelezettsége.
31. § (1)52 A Minisztérium köteles az NKOH portálon keresztül megküldeni a Hivatal részére a kommunikációs és a szervezetfejlesztési beszerzésekre, továbbá a szponzorációkra vonatkozó adatokat:
a) az éves összesített kommunikációs beszerzési tervet és az éves összesített szervezetfejlesztési beszerzési tervet tárgyév január 15. napjáig,
b) a beszerzésre vonatkozó igényt az igény felmerülését követően öt munkanapon belül,
c) a rendkívüli beszerzésre vonatkozó igényt haladéktalanul,
d) a szponzorációra vonatkozó igényt az igény felmerülését követően öt munkanapon belül.
(2)53 Az éves tervadatok bekéréséért a Jogtanácsosi Főosztály a felelős. Az éves tervadatok bekérésére tárgyévet megelőző év november 15. napjáig kerül sor.
(3)54 Az éves kommunikációs és szervezetfejlesztési tervadatok szakmai tartalmáért és szolgáltatásáért a beszerzési igénnyel érintett önálló szervezeti egység, illetve annak vezetője, a kommunikációs tervadatok szakmai szempontú jóváhagyásáért a Kommunikációs Főosztály felel.
(4)55 Az éves kommunikációs igények összesítését követően a tervek jóváhagyás céljából aktásítva megküldésre kerülnek a Kommunikációs Főosztály részére. A Kommunikációs Főosztály vezetője által jóváhagyott kommunikációs terveket a közigazgatási államtitkár írja alá. Az aláírt terveket a Jogtanácsosi Főosztály rögzíti az NKOH portálon.
(4a)56 Az összesített éves szervezetfejlesztési tervet a közigazgatási államtitkár írja alá. Az aláírt terveket a Jogtanácsosi Főosztály rögzíti az NKOH portálon.
(5)57 A Minisztérium köteles a Hivatal kérésére adatszolgáltatást nyújtani a megvalósított kommunikációs, szervezetfejlesztési és szponzorációs tevékenységekről, valamint az NKOH rendeletben meghatározott módon és határidőben az NKOH portálon a megvalósult kommunikációs, szervezetfejlesztési tárgyú beszerzésekről és szponzorációkról teljesítési adatokat szolgáltatni.
32. § (1)58 A Hivatal felé leadott éves tervekben szereplő igények realizálása céljából az adott igény megvalósítására irányuló igénybejelentést a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység írásban köteles jelezni a Jogtanácsosi Főosztály felé, a 3. melléklet szerinti kitöltött és az önálló szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátott igénybejelentő adatlapon, az igény felmerülését követő öt munkanapon belül. Az igénybejelentéshez csatolni kell a kommunikációs vagy szervezetfejlesztési tárgyú beszerzés műszaki-szakmai leírását és szerződéstervezetét. Az aláírt igénybejelentő adatlapot pdf, a műszaki-szakmai leírást és a szerződéstervezetet szerkeszthető formátumban is meg kell küldeni az itm.kozbeszerzes@itm.gov.hu technikai e-mail-címre.
(2)59 A Hivatal felé a szponzorációs igény megvalósítására irányuló igénybejelentést a támogatást kezdeményező önálló szervezeti egység írásban köteles jelezni a Jogtanácsosi Főosztály felé az igény felmerülését követő öt munkanapon belül. Az igénybejelentéshez csatolni kell a szponzoráció megvalósítására vonatkozó döntést megalapozó dokumentumot és a támogatási szerződés vagy támogatói okirat tervezetét. A szponzoráció megvalósítására vonatkozó döntést megalapozó dokumentumot pdf, a támogatási szerződés vagy támogatói okirat tervezetét szerkeszthető formátumban is meg kell küldeni az itm.kozbeszerzesi.minosites@itm.gov.hu technikai e-mail-címre.
(3)60 Kommunikációs vagy szervezetfejlesztési tárgyú beszerzés esetén az igénybejelentő adatlapon az érintett önálló szervezeti egységnek meg kell jelölnie, hogy a beszerzést a Hivatal hatályos keretmegállapodásának terhére (a keretmegállapodásban meghatározott módon) vagy saját hatáskörben kívánja megvalósítani.
(4) Ha az igény nem szerepel az éves tervekben, az érintett önálló szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátott igénybejelentő adatlapon, vagy szponzoráció esetén feljegyzésben az új igény felmerülésének indoklását is rögzíteni kell.
(5) Ha az igény rendkívüli sürgősséggel megvalósítandó, annak indokát az érintett önálló szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátott igénybejelentő adatlapon szerepeltetni kell. A rendkívüli sürgősséget a Hivatal minden esetben megvizsgálja, és ha az indoklás nem megalapozott, az ilyen jellegű beszerzést elutasíthatja. Az igény ismételten benyújtható.
(6)61 A kommunikációs tárgyú beszerzési igény NKOH portálra történő feltöltését megelőzően a Jogtanácsosi Főosztály azt megküldi szakmai jóváhagyás céljából a Kommunikációs Főosztály részére. A Kommunikációs Főosztály vezetője az igénnyel kapcsolatos állásfoglalását kettő munkanapon belül megküldi a Jogtanácsosi Főosztály részére. Ha a Kommunikációs Főosztály vezetője kettő munkanapon belül nem nyilatkozik az igény vonatkozásában, akkor a Jogtanácsosi Főosztály ismételten megküldi az igényt egy munkanapos nyilatkozattételi határidővel. Az igény a sajtófőnök engedélye nélkül a harmadik munkanap leteltét követően tölthető fel az NKOH portálra a Hivatal jóváhagyásának céljából.
(7)62 A rendkívüli sürgősséggel indított kommunikációs tárgyú beszerzési igények feltöltését megelőzően a Jogtanácsosi Főosztály azt megküldi szakmai jóváhagyás céljából a Kommunikációs Főosztály részére. A Kommunikációs Főosztály vezetője az igénnyel kapcsolatos állásfoglalását egy munkanapon belül megküldi a Jogtanácsosi Főosztály részére. Ha a Kommunikációs Főosztály vezetője egy munkanapon belül nem nyilatkozik az igény vonatkozásában, akkor a Jogtanácsosi Főosztály a sajtófőnök engedélye nélkül gondoskodik az igény feltöltéséről az NKOH portálra a Hivatal jóváhagyásának céljából.
(8)63 A Hivatal döntése hiányában, döntése ellenére vagy a hozzájárulása megadásától számított hat hónapon túl megvalósított kommunikációs, szervezetfejlesztési vagy szponzorációs igény alapján megkötött szerződés semmis.
(9)64 Amennyiben a támogatás célját, lehetséges jogosultjait (kedvezményezettjét) és mértékét jogszabály vagy egyéb közjogi szervezetszabályozó eszköz határozza meg, a támogatást kezdeményező önálló szervezeti egység köteles hivatkozni a hatályos jogszabályra vagy közjogi szervezetszabályozó eszközre a támogatói okiratban vagy támogatási szerződésben a vonatkozó jogszabályhely egyértelmű megjelölésével.
(10)65 Ha a beszerzési igény nyomdai szolgáltatás megrendelésére vonatkozik, azonban az NKOH által megkötött keretmegállapodás terhére valósul meg, akkor a beszerzési igény vonatkozásában meg kell kérni a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Központi Ellátó Szerve jóváhagyását is, mint azt a BVOP rendelet szerinti saját hatáskörű beszerzési igény vonatkozásában szükséges. A jóváhagyási kérelem tekintetében intézkedésre a Jogtanácsosi Főosztály jogosult.
33. § (1)66 Az NKOH rendelet hatálya alá tartozó (köz)beszerzési eljárást saját hatáskörben indítani kizárólag a Hivatal előzetes jóváhagyásával lehetséges.
(2)67 A kommunikációs vagy szervezetfejlesztési tárgyú (köz)beszerzés minisztériumi (saját) hatáskörben akkor valósítható meg, ha a Hivatal a beszerzési vagy rendkívüli beszerzési igény saját hatáskörben történő megvalósításához hozzájárult.
(3) A Hivatal által saját hatáskörben engedélyezett (köz)beszerzés megvalósítására annak értékétől függően a Szabályzat előírásai szerint kell eljárni.
(4)68 A Minisztérium köteles a saját hatáskörben megvalósított (köz)beszerzése eredményeként megkötött szerződését a Hivatal részére a szerződés aláírását követő öt munkanapon belül megküldeni. A szerződés NKOH portálon történő rögzítése a Jogtanácsosi Főosztály feladata.
(5) A Jogtanácsosi Főosztály részére, a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység köteles a beszerzési igényre vonatkozó adatokat, dokumentumokat a jogszabályban előírt határidő előtt három munkanappal biztosítani annak érdekében, hogy a jogszabályi kötelezettségnek a Minisztérium határidőn belül eleget tudjon tenni. Az adatok szakmai tartalmáért a kezdeményező szakterület a felelős.
34. § (1)69 A Hivatal a kormányzati kommunikációs, valamint szervezetfejlesztési feladatokhoz kapcsolódó szolgáltatások ellátására az NKOH rendelet alanyi hatálya alá tartozó szervezetek kommunikációs és szervezetfejlesztési beszerzési igényeinek kielégítése érdekében központosított közbeszerzés keretében keretmegállapodást köt.
(2)70 A központosított közbeszerzési eljárás második részét, a keretmegállapodásban rögzített szabályok szerint a Hivatal bonyolítja le, utóbbi esetben a Jogtanácsosi Főosztály jár el.
(3)71
(4)72 A beszerzést a kommunikációs vagy szervezetfejlesztési beszerzési igénnyel érintett szakterület kezdeményezi a Jogtanácsosi Főosztálynál a 32. § (1) bekezdése szerinti dokumentumok megküldésével. A Jogtanácsosi Főosztály megkéri a Kommunikációs Főosztály engedélyét, amely alapján megküldi a Hivatal részére a második rész lebonyolításához szükséges dokumentumokat, valamint ellátja a Hivatal és a beszerzést kezdeményező szakterület közötti kapcsolattartási feladatokat. Kommunikációs tárgyú beszerzés esetén a Jogtanácsos Főosztály a Hivatal részére történő megküldést megelőzően a Kommunikációs Főosztály engedélyét kéri.
(5)73 A központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen a szerződést a Minisztérium köti meg a nyertes ajánlattevővel, melyet a Jogtanácsosi Főosztály készít elő. A szerződés aláírását a Jogtanácsosi Főosztály kezdeményezi, figyelemmel a Minisztérium szerződéskötésre irányadó belső szabályzatában foglaltakra. Ha a második rész eredményeként keretszerződés kerül megkötésre, a keretszerződésből történő egyedi megrendelések dokumentumait ellenőrzés céljából – a pénzügyi ellenjegyzést és a kötelezettségvállalást megelőzően – a forrástól függően pénzügyi ellenjegyzésért felelős önálló szervezeti egységnek, valamint a Jogtanácsosi Főosztálynak is meg kell küldeni.
(6)74 A Hivatal által ellátott feladatokért fizetendő közbeszerzési díj azt a pénzügyi keretet terheli, amelynek terhére a beszerzés megvalósul. A közbeszerzési díj a központosított közbeszerzés keretében megvalósított közbeszerzések áfa nélkül számított értékére vetítve határozandó meg, mértéke az adott keretmegállapodásban kerül rögzítésre.
35. § (1) Ha a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység a jelen alcím értelmében megkötött szerződés módosítását kezdeményezi, a Jogtanácsosi Főosztály megküldi a Hivatal részére a szerződés lényeges elemeire – különösen a beszerzés tartalmára és összegszerűségére – vonatkozó módosításának tervezetét, a módosítás indokolását és az azt alátámasztó dokumentumokat azok elkészítését követő öt munkanapon belül.
(2)75 Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében az érintett önálló szervezeti egység írásban, elektronikus úton a Minisztérium szerződéskötésre irányadó belső szabályzatában foglaltaknak megfelelően véleményezésre megküldi a szerződésmódosítás tervezetét. A végleges, véleményezett szerződésmódosítás tervezetét, a módosítás indoklását és az azt alátámasztó dokumentumokat az érintett önálló szervezeti egység írásban, elektronikus úton megküldi a Jogtanácsosi Főosztály részére az itm.kozbeszerzesi.minosites@itm.gov.hu e-mail-címre.
(3)76 Kommunikációs tárgyú szerződésmódosítás esetén a Jogtanácsosi Főosztály az NKOH portálra történő feltöltést megelőzően a Kommunikációs Főosztály engedélyét kéri.
(4) Ha a Hivatal tizenöt munkanapon belül nem tesz észrevételt, úgy a Hivatal hozzájárulását a szerződés módosításához megadottnak kell tekinteni.
18. A Digitális Kormányzati Ügynökség hatáskörébe tartozó informatikai eszközök és szoftverek (köz)beszerzése
36. §77 (1) A Szabályzat hatálya kiterjed értéktől függetlenül valamennyi, a Minisztérium önálló szervezeti egységei által kezdeményezett, a DKÜ rendelet által meghatározott informatikai eszköz, szoftver beszerzésére.
(2) A DKÜ rendelet szerinti központosított közbeszerzési feladatokat a kormányzati informatikai beszerzési feladatok ellátásával kapcsolatosan a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: DKÜ) mint ajánlatkérésre feljogosított szerv végzi. A DKÜ a központosított közbeszerzési rendszerrel összefüggő, a DKÜ rendelet hatálya alá tartozó szervezeteket terhelő igénybejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében központosított közbeszerzési portált (a továbbiakban: DKÜ portál) működtet. A Minisztérium és a DKÜ közötti kapcsolattartási feladatokat a Jogtanácsosi Főosztály látja el. A DKÜ portálra történő feltöltési jogosultsággal az informatikai beszerzési/fejlesztési terv, valamint a minisztériumi alapadatok vonatkozásában a Jogtanácsosi Főosztály rendelkezik, míg az informatikai környezettel kapcsolatos adatok megadását és aktualizálását az Informatikai Kontrolling Osztály végzi.
(3) A Minisztérium köteles a DKÜ portálon keresztül megküldeni a DKÜ részére a DKÜ rendelet által meghatározott informatikai eszköz, szoftver beszerzésekre vonatkozó adatokat:
a) az éves informatikai beszerzési és az éves informatikai fejlesztési tervet a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig;
b) a konkrét informatikai beszerzésre vonatkozó igényt az igény felmerülést követő 5 munkanapon belül;
c) a rendkívüli informatikai beszerzésre vonatkozó igényt az igény felmerülését követő 5 munkanapon belül;
d) az üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzésre vonatkozó igényt az igény felmerülését követően haladéktalanul.
(4) Az éves tervadatok bekéréséért a Jogtanácsosi Főosztály a felelős. Az éves tervadatok bekérésére az összesített informatikai beszerzési és fejlesztési terv összeállítása érdekében kiküldött adatszolgáltatás keretében kerül sor.
(5) A DKÜ részére megküldendő éves tervadatok szakmai tartalmáért és szolgáltatásáért a beszerzési igénnyel érintett önálló szervezeti egység, illetve annak vezetője, az adatok szakmai szempontú jóváhagyásáért az Infokommunikációs Infrastruktúra Fejlesztési Főosztály felel. Az Infokommunikációs Infrastruktúra Fejlesztési Főosztály vezetője által jóváhagyott tervet a közigazgatási államtitkár írja alá. Az aláírt tervet a Jogtanácsosi Főosztály rögzíti a DKÜ portálon.
36/A. §78 (1) A DKÜ portálon konkrét beszerzési igényt rögzíteni a jóváhagyott informatikai beszerzési és fejlesztési terv alapján lehet. Jóváhagyott beszerzési és fejlesztési terv hiányában jóváhagyást megelőző igényként, ha a tervben nem szerepel az igény, terven kívüli igényként kell kezelni.
(2)79 A DKÜ felé leadott éves tervekben szereplő igények realizálása céljából az adott igény megvalósítására irányuló igénybejelentést a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység írásban köteles jelezni a Jogtanácsosi Főosztály felé az itm.kozbeszerzes@Itm.gov.hu technikai e-mail-címen keresztül. Az igénybejelentéshez kötelezően csatolni kell a következő dokumentumokat:
a) aláírt, 5. melléklet szerinti informatikai igénybejelentő adatlapot;
b) nyilatkozatot a becsült értékről;
c) igazolást a fedezet rendelkezésre állásáról/nyilatkozatot feltételes eljárásról;
d) műszaki leírást;
e) ha a beszerzési igény benyújtását megelőzően ellenőrzési szervezet általi jóváhagyás vagy észrevételezés történt, az ellenőrző szerv tanúsítványát.
(3) Ha az igény nem szerepel az éves tervekben, az érintett önálló szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátott igénybejelentő adatlapon az új igény felmerülésének indokolását is rögzíteni kell.
(4) Az igény DKÜ portálra történő feltöltését megelőzően a Jogtanácsosi Főosztály azt megküldi – szakmai jóváhagyás céljából – az Infokommunikációs Infrastruktúra- és Szolgáltatásfejlesztési Főosztály részére. Az Infokommunikációs Infrastruktúra- és Szolgáltatásfejlesztési Főosztály vezetője az igénnyel kapcsolatos állásfoglalását kettő munkanapon belül megküldi a Jogtanácsosi Főosztály részére. Ha az Infokommunikációs Infrastruktúra- és Szolgáltatásfejlesztési Főosztály vezetője kettő munkanapon belül nem nyilatkozik az igény vonatkozásában, akkor a Jogtanácsosi Főosztály ismételten megküldi az igényt egy munkanapos nyilatkozattételi határidővel. Az igény az Infokommunikációs Infrastruktúra- és Szolgáltatásfejlesztési Főosztály vezetője engedélye nélkül a harmadik munkanap leteltét követően tölthető fel a DKÜ portálra a DKÜ jóváhagyásának céljából. Az informatikai beszerzési és fejlesztési tervben szereplő beszerzést a DKÜ jóváhagyása nélkül nem lehet megindítani.
(5) Saját hatáskörben a DKÜ rendelet hatálya alá tartozó beszerzési eljárást indítani kizárólag a DKÜ előzetes jóváhagyásával lehetséges. A DKÜ döntése hiányában, döntése ellenére vagy a hozzájárulása megadásától számított hat hónapon túl megvalósított beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés semmis.
(6) Az igény tényleges megvalósításával kapcsolatos dokumentumokat – különösen: aláírt megrendelő, szerződés, teljesítési adatok – azok elkészültét követően haladéktalanul a szervezeti egységnek meg kell küldenie a Jogtanácsosi Főosztály részére a DKÜ portálra történő rögzítés érdekében.
36/B. §80 (1) Ha a (köz)beszerzést a DKÜ magához vonja, akkor azt az általuk megadott feltételekkel kell megvalósítani, a Minisztérium érintett szervezeti egységének aktív közreműködésével.
(2) A DKÜ által ellátott feladatokért fizetendő közbeszerzési díj azt a pénzügyi keretet terheli, amelynek terhére a beszerzés megvalósul. A közbeszerzési díj a központosított közbeszerzés keretében megvalósított közbeszerzések áfa nélkül számított értékére vetítve határozandó meg, mértéke az adott keretmegállapodásban kerül rögzítésre.
(3) A Minisztériumnak az aktuális informatikai környezetről, továbbá az előző év informatikai fejlesztéseinek és beszerzéseinek tapasztalatairól a DKÜ Portálon keresztül minden év január 30. napjáig, az ott meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve, be kell számolnia a DKÜ részére.
(4) Informatikai jellegű kiemelt termékek központosított közbeszerzésére a 29. § rendelkezései is irányadók azzal, hogy a KEF helyett a DKÜ, illetve a központosított közbeszerzési portál helyett a DKÜ portál értendő.
19. A büntetés-végrehajtási szervezet hatáskörébe tartozó termékek és szolgáltatások beszerzése
37. § (1)81 A Jogtanácsosi Főosztály felelős a BVOP rendelet által előírt ajánlatkérési feladatok ellátásáért, valamint a BVOP rendelet végrehajtásához kapcsolódóan kiadott, a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségről, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékekről és szolgáltatásokról, azok átadás-átvételéről és az ellentételezés rendjéről szóló 9/2011. (III. 23.) BM rendeletben [a továbbiakban: 9/2011. (III. 23.) BM rendelet] felsorolt termékek vonatkozásában a beszerzési igények nyomon követéséért, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Központi Ellátó Szerve (a továbbiakban: BVOP KESZ) által kijelölt gazdasági társasággal történő kapcsolattartásért és adott esetben az ellátási szerződés megkötéséért.
(2) A BVOP KESZ mint központi ellátó szerv tevékenységére épülő központosított beszerzési rendszer részletes szabályait a BVOP rendelet határozza meg.
(3)82 A BVOP rendelet hatályával érintett kiemelt termékeket a 9/2011. (III. 23.) BM rendelet tartalmazza.
(4) A költségvetési év kezdetén a Minisztérium önálló szervezeti egységei BVOP rendelet hatálya alá tartozó igényeinek felmérését a Jogtanácsosi Főosztály végzi az 5. § (6) bekezdése szerint, de a beszerzési igénnyel érintett önálló szervezeti egységek is kötelesek az év közbeni igényüket haladéktalanul jelezni a Jogtanácsosi Főosztály felé. A bejelentett beszerzési igényeket a Jogtanácsosi Főosztály összesíti, és azt megküldi a BVOP KESZ-nek.
38. § (1) A Minisztérium ellátási keretszerződést köthet a BVOP KESZ által kijelölt gazdasági társasággal. Ebben az esetben az önálló szervezeti egységek az év közben felmerülő beszerzési igényeiket kötelesek e keretszerződés terhére megvalósítani. Az ellátási keretszerződést az Intraneten közzé kell tenni.
(2)83 Ha ellátási keretszerződés kerül aláírásra, akkor a beszerzési igénnyel érintett önálló szervezeti egység köteles megküldeni a beszerzési igényre vonatkozó aláírt adatlapot a Jogtanácsosi Főosztály részére az itm.kozbeszerze s@itm.gov.hu technikai e-mail-címre pdf formátumban, amely alapján a Jogtanácsosi Főosztály kér ajánlatot az ellátási keretszerződés terhére a BVOP KESZ által kijelölt gazdasági társaságtól.
(3) Ha a Minisztérium nem rendelkezik ellátási keretszerződéssel, a Jogtanácsosi Főosztály a BVOP KESZ számára küldi meg a beszerzési igényre vonatkozó, 4. melléklet szerinti adatlapot. A BVOP KESZ kijelöli a gazdasági társaságot, amely ajánlatot küld a Minisztérium részére.
(4) Ha a BVOP KESZ által kijelölt gazdasági társaság kizárólag minőségi okból nem képes a Minisztérium által igényelt termék vagy szolgáltatás biztosítására, akkor a felek tárgyalást kezdeményeznek egymással.
(5)84 A Minisztérium jogosult a BVOP KESZ által kijelölt gazdasági társaság ajánlatát elutasítani, ha hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a gazdasági társaság árajánlatához képest legalább 20%-kal kedvezőbb ellenértéken tudja a terméket vagy a szolgáltatást más, külső szervezettől beszerezni. Előbbiekre tekintettel a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység jogosult egyidejűleg más gazdasági szereplőtől is ajánlatot kérni, az ajánlatkérés azonban kizárólag ugyanazzal a műszaki-szakmai tartalommal küldhető ki, amilyen a BVOP KESZ által kijelölt gazdasági társaságnak kiküldött ajánlatkérésben szerepel. A Minisztérium a BVOP KESZ által megküldött jóváhagyást/nyilatkozatot követően jogosult a beszerzési eljárás saját hatáskörben történő megvalósítására.
(6)85 A Minisztérium jogosult továbbá külső szervezettől megrendelni a terméket vagy szolgáltatást abban az esetben is, ha a megrendelést a műszaki teljesítési paramétereinek megfelelően a BVOP KESZ által kijelölt gazdasági társaság nem tudja teljesíteni.
(7) Ha a BVOP KESZ által kiállított úgynevezett nemteljesíthetőségi nyilatkozat alapján a beszerzési igény más szolgáltatónál kerül megrendelésre, a megrendelés feltételei (különösen tárgya, mennyisége, minősége, gyártási, illetve szállítási határideje) nem változhatnak ahhoz képest, mint amire vonatkozóan a BVOP KESZ nyilatkozott, illetve amire vonatkozóan a BVOP KESZ által kijelölt gazdasági társaság árajánlatot adott.
39. § (1) A Minisztérium és a BVOP KESZ, valamint az általa kijelölt gazdasági társaság közötti kapcsolattartási feladatokat a Jogtanácsosi Főosztály látja el.
(2)86 A BVOP rendelet hatálya alá tartozó beszerzésekről szóló adatszolgáltatást a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal részére a Jogtanácsosi Főosztály teljesíti a tárgyévet követő év június 30. napjáig. Az adatszolgáltatás teljesítése érdekében a Minisztérium önálló szervezeti egységei kötelesek a tárgyévet követő év május 31. napjáig adatot szolgáltatni a Jogtanácsosi Főosztály vezetőjének kérésére.
(3) Ha a beszerzési igény olyan beszerzési tárgyra irányul, amely az NKOH rendelet hatálya alá is tartozik, akkor a beszerzést mint saját hatáskörben megvalósítandó beszerzési igényt be kell jelenteni az NKOH portálon keresztül és a Hivatal jóváhagyását kell kérni.
A KÖZBESZERZÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL NEM ÉRINTETT BESZERZÉSEK
20. Általános rendelkezések
40. §87 (1)88 Valamennyi visszterhes beszerzési igény felmerülése esetén, a beszerzéssel érintett önálló szervezeti egység vezetője a beszerzés megvalósítását megelőzően köteles – előzetes közbeszerzési szakmai vizsgálat céljából – a Jogtanácsosi Főosztállyal egyeztetni. Az egyeztetésre sor kerülhet a beszerzés előkészített iratanyagainak elektronikus levél formájában – az itm.kozbeszerzesi.minosites@itm.gov.hu technikai e-mail-címre – történő megküldésével vagy személyes egyeztetés keretében. A Jogtanácsosi Főosztály a beszerzés előkészített iratainak vizsgálata vagy a személyes egyeztetés során állást foglal arra vonatkozóan, hogy az adott beszerzés – a Minisztérium egyéb visszterhes beszerzéseivel összevetve – közbeszerzési szempontból hogyan minősíthető. A Jogtanácsosi Főosztály előzetes jóváhagyása nélkül kötelezettségvállalás nem kezdeményezhető.
(2) Ha a Jogtanácsosi Főosztály a közbeszerzési jogi minősítésben a beszerzési igény tárgya tekintetében jelzi, hogy annak megvalósítása harmadik fél jóváhagyásához kötött, akkor ezt írásban jelzi a beszerzést kezdeményező felelős szakterület felé, tájékoztatást nyújtva a szükséges további intézkedésekről. A beszerzés addig nem valósítható meg, a megrendelő nem küldhető ki a beszerzést teljesítő gazdasági szereplő felé, amíg a harmadik fél jóváhagyásáról a Jogtanácsosi Főosztály értesítést nem küld a kezdeményező felelős szakterület részére.
(3) Utólagosan, a teljesítést követően a beszerzések közbeszerzési szempontú minősítése nem végezhető el, ennek tényét a Jogtanácsosi Főosztály a Minisztérium írásbeli kötelezettségvállalásra vonatkozó belső szabályzati rendelkezéseinek megfelelően kiállított, 6. melléklet szerinti közbeszerzési minősítésben rögzíti. Ha a visszterhes beszerzés iratai a kötelezettségvállalást követően kerülnek megküldésre a Jogtanácsosi Főosztály részére, továbbá azokból megállapítható, hogy a beszerzési igény a Kbt. vagy valamely e Szabályzatban meghatározott különös eljárásrend alkalmazásának kötelezettségét vonta volna maga után, azaz valamely jogszabály megkerülése révén jogsértés következett be, a beszerzéssel érintett önálló szervezeti egység vezetőjét felelősség terheli.
21. 89 A nettó egymillió forintot elérő, de a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő értékű, továbbá az uniós forrásból megvalósuló a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő értékű beszerzési eljárások felelősségrendje és lefolytatásának menete
41. § (1) A nettó egymillió forintot elérő vagy meghaladó, de a közbeszerzési értékhatár alatti értékű beszerzés esetén, jogszabály – különösen a beszerzés fedezetének felhasználására vonatkozó – eltérő rendelkezése hiányában, a szerződő partner kiválasztása legalább három gazdasági szereplőnek megküldött ajánlatkérési felhívással lebonyolított beszerzési eljárás (a továbbiakban: beszerzési eljárás) alapján történik, ideértve azon beszerzéseket is, amelyek kizárólag a részekre bontás tilalmára való figyelemmel kerülnek ezen szakasz hatálya alá.
(2) Beszerzési eljárást nem kell alkalmazni
1. a beszerzés tárgya a Kbt.-ben meghatározott kivételek körébe tartozik (Kbt. 9–14. §, 111. §) azzal, hogy a Kbt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetében az Országgyűlés illetékes bizottsága által történő mentesítés nem szükséges;
2. a beszerzés tárgya a Kbt.-ben meghatározott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban lenne beszerezhető;
3. a beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az ajánlatok bekérésére vonatkozó szabályok alkalmazása esetén meghiúsulna;
4. a beszerzés tárgya igazságügyi szakértői megbízás, vagy közbeszerzési eljárásokhoz, pályázatokhoz kapcsolódó szakmai bírálóbizottsági tag megbízása;
5. a szerződés tárgya közüzemi szolgáltatások (különösen víz, gáz, villamos energia, hőenergia) vagy internetszolgáltatás megrendelése;
6. az ajánlatkérő piackutatás eredményeképpen igazolható módon meggyőződött arról, hogy az adott piacon háromnál kevesebb gazdasági szereplő lelhető fel, így potenciális versenyhelyzet nincs az adott beszerzési tárgy tekintetében;
7. a szerződés tárgya egyedi gyártású áru beszerzése, feltéve, hogy az áru egyediségét a gyártó igazolja;
8. a fizetési kötelezettség előzetesen meghirdetett tanfolyamra, képzésre, konferenciára történő jelentkezéssel kapcsolatos;
9. a szerződést külföldön kell megkötni vagy teljesíteni;
10. a szerződés tárgya repülőjegy vásárlása, illetve utasbiztosítási szolgáltatás megrendelése;
11. a beszerzés közfoglalkoztatási program keretében történik;
12. a szerződés tárgya személyhez kötött, bizalmi jellegű szolgáltatás teljesítése;
13. a szerződés tárgya állami vezetők hivatali tevékenységéhez kapcsolódó, bizalmi jellegű szolgáltatások beszerzése (különösen beszédíró, fotós, személyi kommunikációs tanácsadó, személyi tolmácsolás);
14. a szerződés tárgya politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár képzésére, oktatására vonatkozó vezetői és személyiségfejlesztési tanácsadási szolgáltatás;
15. a szerződés tárgya veszélyes hulladék megsemmisítése;
16. a szerződés tárgya emberi erőforrás kezelési tanácsadás;
17. a szerződés tárgya olyan korábbi szerződéshez kapcsolódó kiegészítő árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés vagy építési beruházás, amelynek értéke nem haladja meg az eredeti szerződés értékének ötven százalékát, és az alapszerződésben szerződő partnertől történő beszerzés szakmai vagy gazdaságossági szempontból indokolt, feltéve, hogy a beszerzés becsült értéke nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat.
(3) Az uniós forrásból megvalósuló, a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő értékű beszerzések esetén – értékükre tekintet nélkül – a beszerzési eljárást alkalmazni kell, figyelemmel a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 5. melléklet 2.3.2.5. és 2.3.2.5a. pontjaiban foglaltakra is.
(4) A beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység javaslata szerint a kivételi körbe tartozó vagy nettó egymillió forint értékhatár alatti értékű beszerzési igények vonatkozásában is kiválasztható a szerződő partner beszerzési eljárás keretében. A beszerzés tárgyára figyelemmel a 40. § szerinti előzetes vizsgálat során a Jogtanácsosi Főosztály vezetője is dönthet úgy, hogy beszerzési eljárás keretében választandó ki a szerződéses partner.
(5) A beszerzési eljárást a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység kezdeményezésére a Jogtanácsosi Főosztály folytatja le.
(6) A beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője a beszerzési eljárást a Jogtanácsosi Főosztály vezetője részére írt feljegyzés útján köteles kezdeményezni, amelyhez mellékelni szükséges az 1. melléklet szerinti kitöltött és a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője által aláírt kezdeményező iratot.
(7) Az (5) bekezdés szerinti feljegyzés és az 1. melléklet szerinti kezdeményező irat mellékletét képezik a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység által összeállított, valamint a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője által aláírt és tartalmilag jóváhagyott műszaki-szakmai leírás (feladatleírás) továbbá a beszerzés szempontjából releváns, az árakat befolyásoló szerződéses feltételek (különösen határidők, részteljesítés, részszámlázási lehetőség, kötbér).
(8) Az 1. melléklet szerinti kezdeményező iratban a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője köteles megnevezni a beszerzés tárgya szerinti munkatársat, aki a beszerzési eljárásban, különösen az ajánlatok bírálatában, összehasonlításában és értékelésében részt vesz. Az 1. melléklet szerinti kezdeményező irat kitöltésében a Jogtanácsosi Főosztály közreműködik úgy, hogy a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység a kezdeményező iratot és annak mellékleteit előzetesen szerkeszthető formában, elektronikusan véleményezésre és a Jogtanácsosi Főosztály felelősségi körébe utalt pontok kitöltése céljából az itm.kozbeszerzes@itm.gov.hu technikai e-mail-címre megküldi. A dokumentumok tartalmának egyeztetése elektronikus úton történik. Aláírásra kizárólag a Jogtanácsosi Főosztály által jóváhagyott dokumentumok küldhetők. Amennyiben a beszerzési tervben szereplő valamely beszerzési igény, ágazati szempontból egymástól független önálló szervezeti egységet is érint, az összevont beszerzés megindítását – az érintett önálló szervezeti egységekkel történt előzetes konzultációt követően – a Jogtanácsosi Főosztály is kezdeményezheti. Ebben az esetben a Jogtanácsosi Főosztály készíti el 1. melléklet szerinti kitöltött adatlapot, melyet az érintett önálló szervezeti egységekkel együttműködve állít össze. A beszerzés műszaki-szakmai leírásának összeállítása és az 1. melléklethez történő csatolása a beszerzéssel érintett önálló szervezeti egységek kötelezettsége.
(9) Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők körét a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység határozza meg úgy, hogy azok lehetőség szerint a Minisztérium székhelye (telephelye), vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás, árubeszerzés vagy építési beruházás teljesítésének helye szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozások közül kerüljön kiválasztásra.
(10) A beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység az ajánlatkéréssel felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor diszkriminációmentesen, az egyenlő bánásmód elvének megfelelően köteles eljárni, valamint köteles megvizsgálni a gazdasági szereplők tulajdonosi szerkezetét figyelemmel arra, hogy azok között a tulajdonosi körben átfedés nem lehet. A kiválasztott gazdasági szereplők cégbírósági nyilvántartási adatai között szerepelnie kell a beszerzés tárgyára vonatkozó tevékenységi körnek.
(11) Az egyes beszerzések esetében ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét lehetőség szerint változtatni szükséges.
(12) A beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység által ajánlattételre felkérni kívánt gazdasági szereplőkkel szemben – a verseny és az eredményes beszerzés érdekében – a Jogtanácsosi Főosztály vezetője kifogással élhet, továbbá szükség esetén további gazdasági szereplők bevonását írhatja elő a beszerzési eljárásban.
42. § (1) A Jogtanácsosi Főosztály a beszerzésekről legalább az alábbi tartalommal nyilvántartást köteles vezetni:
a) beszerzés tárgya, megnevezése,
b) beszerzés nettó értéke,
c) szerződéskötés időpontja,
d) az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők elnevezése, székhelye és adószáma,
e) a szerződést kötő másik fél megnevezése.
(2) A Jogtanácsosi Főosztály az uniós projekteket érintő beszerzésekről az (1) bekezdés szerinti tartalommal tájékoztatást köteles küldeni a Kötött Források Felhasználásának Főosztálya részére.
43. § (1) A beszerzési eljárás vonatkozásában a Szabályzat összeférhetetlenségre és titoktartásra megfogalmazott 9–10. § szerinti előírások megfelelően irányadók azzal, hogy összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat aláírása nem kötelező.
(2) A beszerzési eljárást megindító ajánlatkérési felhívást – a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység által rendelkezésre bocsátott információk és dokumentumok alapján – a Jogtanácsosi Főosztály állítja össze.
(3) A beszerzési eljárás kezdeményezésekor a beszerzési eljárást kezdeményező önálló szervezeti egység a beszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása érdekében műszaki-szakmai leírást köteles készíteni. A beszerzés műszaki-szakmai tartalmát a kezdeményező önálló szervezeti egység minden esetben köteles úgy meghatározni, hogy az teljes körű, szakmailag helytálló és alkalmas legyen a megalapozott ajánlattételhez. A szakmai specifikáció a versenyt nem szűkítheti, és nem tartalmazhat a versenyt kizáró vagy korlátozó feltételeket.
(4) A beszerzési eljárás megindításakor a Jogtanácsosi Főosztály dönthet úgy, hogy az ajánlatkérési felhívás mellékleteként szerződéstervezetet készít, amelyben meghatározza a beszerzéssel kapcsolatos általános és speciális szerződéses feltételeket. A szerződéstervezet összeállításakor a belső honlapon elérhető szerződésminták használata kötelező, az azokban foglaltak kötelezően szerepeltetendők.
(5) A beszerzési eljárás megindítására az ajánlatkérési felhívás és annak mellékletei az ajánlattételre felkérni kívánt gazdasági szereplők részére történő közvetlen, egyidejű megküldésével kerülhet sor. A megküldés minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus levél útján történik.
(6)90 Az ajánlatkérési felhívásban az ajánlatkérési határidőt úgy kell meghatározni, hogy megfelelő időtartam álljon a gazdasági szereplők rendelkezésére a megalapozott ajánlattételre. Az ajánlatkérési felhívás megküldésének napja az ajánlatkérési határidőbe nem számít bele.
(7) Az ajánlatkérési felhívásban meg kell határozni az ajánlatok bírálatának szempontjait, adott esetben részszempontjait. Az ajánlatok elbírálása a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy a legjobb ár-érték arány alapján történhet. A bírálati szempontot és részszempontokat úgy kell meghatározni, hogy az ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek. A legjobb ár-érték arány értékelési szempont esetén az ajánlatkérési felhívásban részletezni kell a bírálat módszerét is. Az ajánlatok bírálatának szempontjaira a Jogtanácsosi Főosztály tesz javaslatot, azok véglegesítésére azonban a beszerzési eljárást kezdeményező önálló szervezeti egység jóváhagyásával kerülhet sor.
(8) Az ajánlatkérési felhívásban tájékoztatást kell adni arról is, hogy az ajánlatkérési felhívás nem eredményez szerződéskötési kötelezettséget a Minisztérium részéről. Amennyiben a beérkezett ajánlatok alapján a Minisztérium nem tud, vagy nem kíván nyertest választani, a döntéshozó az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, és új beszerzési eljárás indításáról jogosult dönteni vagy attól eltekinthet.
(9) A beszerzési eljárásban az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatók az ajánlatkérési felhívásban meghatározott feltételek, illetve visszavonható az ajánlatkérési felhívás. A módosított feltételekről, illetve az ajánlatkérési felhívás visszavonásáról egyidejűleg minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus levél útján tájékoztatást kell küldeni az ajánlattételre felkért gazdasági szereplők részére. Szükség esetén a módosítás keretében az ajánlattételi határidőt is módosítani szükséges, hogy a módosított feltételek megküldését követően is elegendő időtartam álljon a gazdasági szereplők rendelkezésére a megalapozott ajánlattételre.
(10) Az ajánlatkérési felhívásban szerepeltethetők a gazdasági szereplők tekintetében előírt alkalmassági feltételek és az eljárásból kizáró okok, azonban ezek előírása – az uniós forrásból megvalósuló beszerzések kivételével – nem kötelező. Az alkalmassági feltételek és az eljárásból kizáró okok meghatározására a Jogtanácsosi Főosztály tesz javaslatot, azok véglegesítésére azonban a beszerzési eljárást kezdeményező önálló szervezeti egység jóváhagyásával kerülhet sor. Ajánlattételre minden esetben olyan gazdasági szereplők felkérésére kerülhet sor, amelyek alkalmasak a szerződés teljesítésére, és az ajánlatukban nyilatkoztatni kell az ajánlattevőket, hogy nem állnak a kizáró okok hatálya alatt.
(11) Az ajánlattételre felkért gazdasági szereplők részére biztosítani szükséges a kiegészítő tájékoztatáskérés lehetőségét. A kiegészítő tájékoztatáskérésre adott válaszokat egyidejűleg minden ajánlattételre felkért gazdasági szereplőnek meg kell küldeni.
44. § (1) Az ajánlatok benyújtása elektronikus levél formájában, az elektronikus levél mellékleteként megküldött nem szerkeszthető fájl formátumban történhet, az ajánlatok benyújtásának módját meg kell határozni az ajánlatkérési felhívásban.
(2) A beszerzési eljárásban tárgyalás minden esetben tartható. A tárgyalás során egyeztetésre kerülhet a műszaki leírás tartalma, a szerződéses feltételek és az ajánlati ár is. Az ajánlatkérési felhívásban a tárgyalásra vonatkozó rendelkezést rögzíteni kell.
(3) A beérkezett ajánlatokat a Jogtanácsosi Főosztály bírálat, összehasonlítás és értékelés céljából elektronikusan megküldi a beszerzési eljárást kezdeményező önálló szervezeti egység által delegált, a beszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező munkatárs részére. Az ajánlatok bírálatáról, összehasonlításáról, értékeléséről a Jogtanácsosi Főosztály értékelési jegyzőkönyvet köteles készíteni, amelyet a bírálatban részt vevők aláírásukkal kötelesek ellátni.
(4) A beszerzési eljárásban a jelen bekezdés szerinti döntéshozó a beszerzési eljárás keretében keletkezett dokumentumok és a bírálati jegyzőkönyvben meghatározott javaslat alapján dönt az eljárás eredményére vonatkozóan, de dönthet úgy is, hogy a beérkezett ajánlatok közül egyik sem megfelelő, és a beszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánítja. Döntését minden esetben az eljárást lezáró döntési dokumentumban megfelelően indokolni köteles. A beszerzési eljárással összefüggésben a döntéshozó a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egységet közvetlenül irányító államtitkár vagy helyettes államtitkár. A döntéshozó személyét a beszerzést kezdeményező iratban meg kell jelölni.
(5) Ha a beszerzési eljárás keretében nem kerül benyújtásra három érvényes ajánlat, a döntéshozó dönthet úgy, hogy a beszerzési eljárást eredményesnek nyilvánítja, és a rendelkezésre álló ajánlatok közül kerül kiválasztásra a nyertes ajánlat, illetve dönthet úgy is, hogy a beszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánítja. Uniós forrásból megvalósuló beszerzési eljárás kizárólag legalább három érvényes ajánlat birtokában nyilvánítható eredményessé. Amennyiben a végleges érvényes ajánlatok átlagára a Jogtanácsosi Főosztály szakmai megítélése alapján – figyelemmel a 4. § (1) bekezdésére is – eléri vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, minden esetben eredménytelenné kell nyilvánítani az eljárást.
(6) A beszerzési eljárás során, valamint az eljárás eredményével összefüggésben hozott döntésekről a Jogtanácsosi Főosztály a döntés meghozatalát követően haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül egyidejűleg tájékoztatja az ajánlattevőket minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus levél útján.
(7) A beszerzési eljárás eredményeként köthető szerződés, vagy a nyertes ajánlattevő részére a 7. melléklet szerinti egyoldalú írásbeli megrendelő lap (a továbbiakban: megrendelő lap) küldhető a Minisztérium írásbeli kötelezettségvállalásra vonatkozó belső szabályzati rendelkezéseinek megfelelően. Utóbbira abban az esetben van lehetőség, ha a beszerzés tárgya nem teszi szükségessé a szerződéses formában rögzített kötelezettségvállalást.
(8) Az eljárás eredményeként megkötendő szerződés vagy az egyoldalú írásbeli megrendelő lap aláírásra történő előkészítése a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység feladata. A kötelezettségvállalás dokumentuma kizárólag a beszerzési eljárás ajánlatkérési felhívásának és mellékleteinek, valamint a benyújtott nyertes ajánlat tartalmának figyelembevételével készíthető elő. A kötelezettségvállalási dokumentum szakmai tartalmának megfelelőségéért a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője felelős.
(9) Amennyiben a beszerzési eljárás szerződéskötéssel zárul, a szerződés kizárólag írásban módosítható. A szerződés módosításakor figyelemmel kell lenni a közbeszerzési értékhatárokra, valamint arra, hogy a szerződésmódosítás értéke nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének ötven százalékát, és az alapszerződésben szerződő partnertől történő beszerzés szakmai vagy gazdaságossági szempontból indokolt.
(10) Beszerzési eljárás a Jogtanácsosi Főosztály döntése alapján bonyolítható az EKR rendszerben is, ebben az esetben a beszerzési eljárás rendelkezéseit az EKR rendszer eltéréseivel kell alkalmazni.
22. Egyszerű beszerzések
45. §91 (1) A Kbt., illetve a Szabályzat által meghatározott kivételi körbe tartozó, továbbá a nettó egymillió forintot el nem érő értékű beszerzéseket – amelyekre nem vonatkozik valamely, a Szabályzatban foglalt különös eljárásrend, közbeszerzési kötelezettséggel nem érintettek, továbbá nem kerül kiküldésre három gazdasági szereplő részére ajánlatkérési felhívás – a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység saját hatáskörben jogosult megvalósítani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beszerzések esetén, jogszabály – ideértve különösen a beszerzés fedezetének felhasználására vonatkozó esetleges – eltérő rendelkezése hiányában, nem kötelező, de lehet több gazdasági szereplő részére ajánlatkérési felhívást küldeni. A beszerzési igény értékének meghatározása érdekében – amelyet a kötelezettségvállalás dokumentumában szerepeltetni kell – legalább egy ajánlat bekérése szükséges. Ha a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység csak egy ajánlat alapján folytatja le a beszerzési eljárást, ebben az esetben is felelősséggel tartozik az észszerű és takarékos gazdálkodás követelményének, valamint a Szabályzat szerinti alapelvek érvényesüléséért.
(3) Amennyiben a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározott beszerzések esetén több gazdasági szereplő részére kerül megküldésre ajánlatkérési felhívás, akkor a beszerzési eljárást a 41–44. §-ban rögzítettek szerint kell lefolytatni.
46. §92 (1) Az egyoldalú írásbeli megrendelő lap útján megvalósuló beszerzések esetén a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység a megrendelő lap kitöltésével és a kötelezettségvállalóhoz intézett feljegyzéssel kezdeményezi a beszerzés (2)–(5) bekezdés szerinti lebonyolítását.
(2) A közbeszerzési értékhatár alatti értékű vagy a Kbt.-ben, illetve a Szabályzat által meghatározott kivételi körbe tartozó beszerzések tekintetében – amelyekre nem vonatkozik valamely a Szabályzatban foglalt különös eljárásrend, továbbá közbeszerzési kötelezettséggel nem érintettek –, megrendelő lap alkalmazása esetén, szerződés kötése, előzetes fedezetvizsgálat és a megrendelő lap tervezetének előzetes véleményezése mellőzhető, a pénzügyileg ellenjegyzett és a kötelezettségvállaló által aláírt megrendelő lap az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése szerinti írásbeli kötelezettségvállalásnak minősül.
(3)93 A beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység köteles a kezdeményező feljegyzés mellékleteként
a) a megrendelő lapot,
b) szükség esetén az írásbeli ajánlatokat, a kiértékelésről készült jegyzőkönyvvel együtt vagy a piackutatás eredményét, vagy ha nem kellett árajánlatot kérni, az erről szóló dokumentumot vagy erre vonatkozó indokolást,
c) szükség esetén az átláthatósági és antikorrupciós nyilatkozatot
a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően a Jogtanácsosi Főosztály részére megküldeni a közbeszerzési jogi minősítés céljából. Ha a Jogtanácsosi Főosztály véleménye szerint a beszerzéssel létrejövő jogviszony tartalmára tekintettel – ide nem értve a protokolláris és hivatalos rendezvényi reprezentációra fordítható kiadásokról és a tolmácsolás igénylésének rendjéről szóló ITM utasítás szerinti miniszteri, államtitkári, közigazgatási államtitkári és helyettes államtitkári megrendeléseket bruttó egymillió forint összeghatárig – szerződés kötése indokolt, a megrendelő lapot visszaküldi a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység részére, amely – feltéve, hogy a beszerzési igényét fenntartja – a szerződéskötési utasításnak megfelelően jár el. Eltérő esetben a Jogtanácsosi Főosztály a megrendelő lapot a közbeszerzési jogi minősítéssel együtt továbbítja a pénzügyi ellenjegyzésért felelős szervezeti egység részére.
(4) Ha a beszerzési igény harmadik fél jóváhagyásához kötött, és az nem került csatolásra az megrendelőhöz, továbbá a Jogtanácsosi Főosztály részére sem elérhető, akkor a Jogtanácsosi Főosztály a megrendelő lapot visszaküldi a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység részére.
(5)94 A pénzügyi ellenjegyzésért felelős szervezeti egység a megrendelő lap alapján fedezetvizsgálatot végez, majd a szerződéskötési utasítás megfelelő alkalmazásával intézkedik a megrendelő lap pénzügyi ellenjegyzése érdekében, feltéve, hogy az pénzügyi ellenjegyzésre alkalmas. Ha a megrendelő lap pénzügyi ellenjegyzésre nem alkalmas, a pénzügyi ellenjegyzésért felelős szervezeti egység – a Jogtanácsosi Főosztály egyidejű tájékoztatásával – visszaküldi azt a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység részére.
(6) A pénzügyi ellenjegyzésért felelős szervezeti egység a pénzügyi ellenjegyzést tartalmazó megrendelő lapot és annak ügyiratát továbbítja a kötelezettségvállaló részére aláírásra. A megrendelő lap legalább egy-egy aláírt, eredeti példányát kell biztosítani a beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység, a Gazdálkodási Főosztály és a beszerzést megvalósító partner részére.
46/A. §95 (1)96 Kis értékű beszerzésnek minősül a bruttó kettőszázezer forintot el nem érő értékű beszerzés. A kis értékű beszerzések esetén nem szükséges árajánlat beszerzése, és a szerződés kötése mellőzhető, azonban figyelemmel kell lenni az esetlegesen felmerülő harmadik fél (BVOP; NKOH; DKÜ) általi jóváhagyási kötelezettségre.
(2)97 A kis értékű beszerzést a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyével bonyolítja le a kis értékű beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység. Az engedélyt kérő feljegyzésben meg kell jelölni a beszerzés tárgyát, értékét, szükségességének indokolását, a megtérítendő összeg megtérítésének módját, majd előzetesen meg kell küldeni a Jogtanácsosi Főosztály részére, amely a közbeszerzési jogi minősítéssel együtt továbbítja a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére.
(3)98 Az engedély megadását követően a kis értékű beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység kiállítja a teljesítésigazolást, gondoskodik a kifizetés engedélyezéséről, a Gazdálkodási Főosztály pedig teljesíti a kifizetést.
(4)99 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján a bruttó kettőszázezer forintot el nem érő kis értékű beszerzés utólag is engedélyezhető. Ebben az esetben a (2) bekezdésben foglaltak mellett a számlát is csatolni kell az engedélyt kérő feljegyzéshez.
(5)100
A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELLENŐRZÉSI RENDJE
47. §101 (1)102
(2)103
(3)104
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
48. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2) Az utasítás rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkezdett ügyekben kell alkalmazni.
(3) A közigazgatási államtitkár a Szabályzatban foglaltaktól eltérő egyedi utasítás útján egyedi eljárásrendet határozhat meg. Ezen eljárásrendben köteles szabályozni az adott közbeszerzési eljárás(ok) előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárás dokumentálási rendjét.
49. §105
1. melléklet a 45/2019. (XII. 9.) ITM utasításhoz106
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (köz)beszerzési eljárás jóváhagyása iránti kérelemhez
1. A (köz)beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység, kapcsolattartó neve és elérhetőségei:
2. A (köz)beszerzés tárgya:
3. A tervezett (köz)beszerzés szerepel-e a minisztérium éves (köz)beszerzési tervében? Amennyiben nem, annak indoka.
4. A (köz)beszerzés indoka, előzményei:
5. A tervezett (köz)beszerzés tárgyát képező áru / szolgáltatás / építési beruházás mennyiségének meghatározása (eltérés + vagy –%-osan):
6. Az eljárás eredményeként megkötött szerződés [a továbbiakban: (köz)beszerzési szerződés] időbeli hatálya:
7. A (köz)beszerzés becsült értékének és a Kbt. 19. §-a szerint számított becsült érték meghatározása (nettó érték):
8. A becsült érték meghatározásának módja (közbeszerzési eljárás kezdeményezése esetén a becsült értéket megalapozó dokumentációt csatolni szükséges!):
9. A (köz)beszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi fedezet (forrás) rendelkezésre áll-e? (A pénzügyi fedezet/forrás rendelkezésre állásáról szóló igazolást csatolni szükséges!)
10. A tervezett közbeszerzés (általános) közbeszerzési eljárás vagy a központosított közbeszerzési rendszer útján valósul-e meg? A közbeszerzési eljárás fajtája (típusa) és ennek indoka: (a Jogtanácsosi Főosztály tölti ki)1.
11. Hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás esetén, az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények: (a Jogtanácsosi Főosztály tölti ki)2.
12. Közbeszerzési eljárás kezdeményezés esetén a közbeszerzési kiírás dokumentumainak összeállításában és az eljárás lebonyolításában, az ajánlatok elbírálására és a döntés előkészítésére létrehozandó, legalább háromtagú bíráló bizottság tagjainak személyi összetételére vonatkozó javaslat (név, szervezeti egység, beosztás, illetve külsős esetén a képviselt szervezet/cég megjelölésével, valamint az eljárás lefolytatásával összefüggő szakértelmük meghatározásával3):
A közbeszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység tölti ki:
..................................... (név, beosztás, szakterület) – közbeszerzés tárgya szerinti szakértelem4.
A Jogtanácsosi Főosztály tölti ki:
................................................ (név, beosztás, szakterület) – pénzügyi szakértelem
................................................ (név, beosztás, szakterület) – közbeszerzési szakértelem
................................................ (név, beosztás, szakterület) – jogi szakértelem
12/A. Beszerzési eljárás kezdeményezése esetén: A beszerzési eljárás dokumentumaival, a beérkezett ajánlatok bírálatával, összehasonlításával és értékelésével összefüggésben a beszerzési eljárást kezdeményező önálló szervezeti egység által delegált, a beszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező munkatársra vonatkozó javaslat:
A beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység tölti ki:
..................................... (név, beosztás, szakterület) – beszerzés tárgya szerinti szakértelem
13. A (köz)beszerzési eljárás keretében meghatározandó alkalmassági feltételekre vonatkozó javaslatok:
14. A (köz)beszerzési eljárás keretében javasolt értékelési szempontok:
15. Beszerzési eljárásban felkérni kívánt legalább három gazdasági szereplő – figyelemmel a Szabályzat 41. §
(9) –(12) bekezdéseire:5.
– gazdasági szereplő neve:
– gazdasági szereplő székhelye / lakóhelye:
– adószáma / adóazonosító jele:
– cégjegyzékszáma / egyéb nyilvántartási száma:
– a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkvtv.) alapján minősítése:
16. Egyéb, az eljárást kezdeményező szervezeti egység által lényegesnek tartott információ:
(a beszerzés szempontjából releváns, az árakat befolyásoló szerződéses feltételek ismertetése, különösen határidők, részteljesítés, részszámlázási lehetőség, kötbér)
17. Beszerzési eljárás esetén a döntéshozó személye:
..................................... (név, államtitkár / helyettes államtitkár, szakterület)
Kérem a fenti (köz)beszerzési eljárás megindításának engedélyezését.
Budapest, ..........................................................
............................................ főosztályvezető (beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője)
............................................ Főosztály
............................................ államtitkár vagy helyettes államtitkár (beszerzést kezdeményező önállóegység vezetője)
............................................ Államtitkárság vagy Helyettes Államtitkárság
Jogtanácsosi Főosztály részéről közbeszerzési szempontból ellenőrizve:
Budapest, ............................................
............................................ osztályvezető |
........................................... főosztályvezető6 |
6 Beszerzési eljárás esetén csak az osztályvezető írja alá.
A fenti adatok alapján a (köz)beszerzési eljárás megindítását jóváhagyom:
Budapest, ........................................................
............................................
közigazgatási államtitkár7. / Jogtanácsosi Főosztály főosztályvezető8.
2. melléklet a 45/2019. (XII. 9.) ITM utasításhoz107
beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység
vezetőjének aláírása
3. melléklet a 45/2019. (XII. 9.) ITM utasításhoz108
162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó
kormányzati kommunikációs / szervezetfejlesztési igény / rendkívüli igény1. bejelentéséhez
A beszerzést kezdeményező önálló szervezeti egység megnevezése |
|
Kapcsolattartó neve és telefonszáma |
|
Beszerzés tárgya |
|
Beszerzés rövid szakmai tartalma |
|
Szerződéskötés tervezett dátuma |
|
Szerződés teljesítésének tervezett dátuma |
|
Becsült nettó érték (Ft) |
|
Becsült nettó értékből EU-s forrás (Ft) |
|
Az anyagi fedezet rendelkezésre áll |
(Igen/Nem) |
Uniós forrás estén áll-e rendelkezésre aláírt támogatási szerződés2 |
(Igen/Nem) |
EU-s projekt azonosítója |
|
Közbeszerzési eljárás tekintetében volt-e előzményeljárás3 |
(Igen/Nem) |
Az NKOH által megkötött keretmegállapodás terhére megvalósítani kívánt beszerzés |
(Igen/Nem) |
Kommunikációs igény esetén az NKOH rendelet 1. melléklete szerinti feladat meghatározása |
Kutatás Kommunikációs stratégiai tervezés és tanácsadás Kreatív ügynökségi feladat PR ügynökségi feladat Online ügynökségi feladat Gyártás Médiaügynökségi feladat Rendezvény-szervezéshez kapcsolódó feladat |
Szervezetfejlesztési igény esetén az NKOH rendelet 2. melléklete szerinti feladat meghatározása |
Stratégiamenedzsment Folyamatmenedzsment Teljesítménymenedzsment Humánerőforrás-menedzsment Projektmenedzsment Vállalatszervezés Megfelelés biztosítása |
Saját hatáskörű beszerzés esetén a gazdasági szereplő neve, adószáma, cégjegyzékszáma |
|
főosztályvezető
kormányzati kommunikációs / szervezetfejlesztési igény / rendkívüli igény
bejelentésének melléklete
főosztályvezető
4. melléklet a 45/2019. (XII. 9.) ITM utasításhoz109
és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről,
a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló
44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet),
azok átadás-átvételéről és az ellentételezés rendjéről szóló 9/2011. (III. 23.) BM rendelet
Név: |
|
Cím: |
|
Értesítési kapcsolattartó: |
|
Műszaki kapcsolattartó: |
|
Telefon (városi és/vagy mobil): |
|
NTG/BM szám: |
30500-6 |
E-mail: |
itm.kozbeszerzes@itm.gov.hu |
Az igényelt termék/szolgáltatás |
|
megnevezése: |
mennyisége: |
|
|
|
|
|
|
|
|
műszaki tartalma*: |
|
(egyéb) paraméterei*: |
|
minősége*: |
|
ruházati termék esetén méret szerinti megoszlás vagy méretszortiment*: |
|
a teljesítés helye: |
|
a teljesítés kezdő határideje: |
|
részteljesítés esetén az ütemezése / |
|
a teljesítés véghatárideje: |
|
a Kedvezményezett képviseletében (cégszerű aláírás)
5. melléklet a 45/2019. (XII. 9.) ITM utasításhoz110
valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló
301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DKÜ rendelet) hatálya alá tartozó
informatikai beszerzési/fejlesztési igényhez
Megnevezése, cikkszáma |
Mennyisége |
Egységára |
Összesen |
|
|
|
|
6. melléklet a 45/2019. (XII. 9.) ITM utasításhoz111
Tárgy: ......... |
Megjegyzés: ......... |
főosztályvezető
7. melléklet a 45/2019. (XII. 9.) ITM utasításhoz112
MINISZTÉRIUM
Szervezeti Egység megnevezése
IKTATÓSZÁM: / / -ITM |
|||||||||
Kötelezettségvállalás azonosítója: |
[azonosító] |
||||||||
Az ITM (külső) partnere(i): |
[név/nevek] |
||||||||
Partner (partnerek) székhelye (lakóhelye): |
[cím(ek)] |
||||||||
Partner (partnerek) adószáma (adóazonosító jele): |
[adószám(ok)/adóazonosító jel(ek)] |
||||||||
Partner (partnerek) bankszámlaszáma: |
[az ITM kifizetését fogadó bankszámlaszám(ok)] |
||||||||
Megrendelés tárgya, a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi, minőségi jellemzői: |
|
||||||||
A szakmai, műszaki teljesítés határideje: |
|
||||||||
Kormányzati funkció szerinti besorolás: |
|||||||||
□ tárgyév |
|||||||||
Forrás: |
□ [év megjelölése]. évi maradvány |
||||||||
□ egyéb |
|||||||||
Kiadási előirányzat megnevezése: |
[előirányzat neve] |
ÁHT azonosító: [azonosító] |
|||||||
Megrendelés ellenértéke (szükség esetén |
Nettó: [összeg] [pénznem] |
Bruttó: [összeg] [pénznem] |
|||||||
A megrendelés ellenértéke □ utalással □ előirányzat-átcsoportosítással kerül rendelkezésre bocsátásra |
|||||||||
Nettó összeg |
Áfa |
Bruttó összeg |
Ügyletkód |
Rovat száma/megnevezése |
|||||
Pénzügyi teljesítés időpontja, határideje |
|
||||||||
A pénzügyi teljesítés esetleges egyéb feltételei: |
|
||||||||
Pénzügyi ellenjegyző neve, beosztása, szervezeti egysége: |
|
||||||||
Pénzügyi ellenjegyzés dátuma: |
Pénzügyi ellenjegyző aláírása: |
||||||||
Pénzügyi ellenjegyzés eredménye: |
□ Forrás rendelkezésre áll |
||||||||
Pénzügyi ellenjegyzés megtagadásának indoka: |
|||||||||
Átláthatósági és antikorrupciós nyilatkozat: |
□ van □ nincs |
Egyetért: |
Budapest, [dátum] |
|
[gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár] és/vagy [szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár/államtitkár/kabinetfőnök] és/vagy [közigazgatási államtitkár] |
Kötelezettségvállalásra jogosult vezető |
Az 1. § (1) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 2. § (2) bekezdés c) pontja a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 2. § (3) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 2. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 4. § (1) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 2. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
Az 5. § (1) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 3. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
Az 5. § (2) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
Az 5. § (3) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
Az 5. § (6) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 4. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
Az 5. § (7) bekezdés nyitó szövegrésze a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 5. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
Az 5. § (8) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 24. § 1. pontja, a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 6. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító utasítás 23. §-át.
Az 5. § (8a) bekezdését a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 2. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
Az 5. § (9) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 7. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
Az 5. § (10) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 8–9. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 6. § (1) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 9. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 6. § (2) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 10. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 7. § (2) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 25. § a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 7. § (4) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 11. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 11. § (3) bekezdése a 20/2021. (VII. 26.) ITM utasítás 8. §-a szerint módosított szöveg.
A 12. § 1. pontja a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 3. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 12. § 14. pontja a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 24. § 2. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 13. § a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 3. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 14. § (1) bekezdés 3. pontja a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 12. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 14. § (1) bekezdés 4. pontja a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 24. § 3. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 14. § (1) bekezdés 23. pontja a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 14. § (2) bekezdés 2. pontja a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 24. § 2. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 14. § (3) bekezdés 3. pontja a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 15. § (1) bekezdés 4. pontját a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 21. § a) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 17. § (1) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 4. § (1) bekezdésével megállapított, a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 9. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító utasítás 23. §-át.
A 17. § (4) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 5. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 17. § (5) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 5. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 19. § (1) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 24. § 4. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 19. § (2) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 21. § b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 19. § (3) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 6. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 19. § (4) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 13. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 20. § (2) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 5. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 21. § (2) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 24. § 5. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 21. § (4) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 6. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 22. § (3) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 24. § 6. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 23. § (1) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 24. § 7. pontja, a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 14. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító utasítás 23. §-át.
A 23. § (2) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 24. § 2. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 24. § (1) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 15. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 24. § (4) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 7. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 26. § (2) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 24. § 8. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 26. § (3) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 24. § 8. és 9. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 27. § (2) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 24. § 10. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 29. § (4) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 29. § (8) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 30. § (1) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 8. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 30. § (2) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 8. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 30. § (3) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 8. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 30. § (4) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 8. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 31. § (1) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 31. § (2) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 31. § (3) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 31. § (4) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 31. § (4a) bekezdését a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 9. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 31. § (5) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 32. § (1) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 10. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 32. § (2) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 10. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 32. § (3) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 10. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 32. § (6) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 16. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 32. § (7) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 17. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 32. § (8) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 18. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 32. § (9) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 9. § (1) bekezdésével megállapított, a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 19. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító utasítás 23. §-át.
A 32. § (10) bekezdését a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 9. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 33. § (1) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 32. § (2) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 11. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 33. § (4) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 34. § (1) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 34. § (2) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 20. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 34. § (3) bekezdését a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 21. § c) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 34. § (4) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 34. § (5) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 11. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 34. § (6) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 11. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 35. § (2) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 21. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 35. § (3) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 36. § a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 12. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 36/A. §-t a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 13. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 36/A. § (2) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 15. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 36/B. §-t a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 13. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 37. § (1) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 37. § (3) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 38. § (2) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 38. § (5) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 38. § (6) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 24. § 13. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 39. § (2) bekezdése a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 24. § 14. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 40. § a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 16. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 40. § (1) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 14. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 21. alcím (41–44. §) a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 15. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 43. § (6) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 23. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 45. § a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 16. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 46. § a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 21. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 46. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 24. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 46. § (5) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 15. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 46/A. §-t a 14/2020. (V. 15.) ITM utasítás 22. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
A 46/A. § (1) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 20. § 25. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 46/A. § (2) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 17. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 46/A. § (3) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 17. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 46/A. § (4) bekezdése a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 17. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 46/A. § (5) bekezdését a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 21. § d) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 47. § a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 18. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 47. § (1) bekezdését a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 21. § d) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 47. § (2) bekezdését a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 21. § d) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 47. § (3) bekezdését a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 21. § d) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 49. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekzdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
Kizárólag közbeszerzési eljárás esetén kitöltendő!
Kizárólag közbeszerzési eljárás esetén kitöltendő!
Pénzügyi, közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi stb.
Szükség esetén bővíthető.
Kizárólag beszerzési eljárás esetén kitöltendő!
Közbeszerzési eljárás esetén.
Beszerzési eljárás esetén.
A 2. melléklet a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
A 3. melléklet a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 19. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
Megfelelő aláhúzandó.
A 4. melléklet a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 19. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 23. §-át.
Az 5. mellékletet a 14/2020. (VI. 15.) ITM utasítás 23. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 19. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító utasítás 23. §-át.
A 6. mellékletet a 14/2020. (VI. 15.) ITM utasítás 23. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 8/2021. (II. 19.) ITM utasítás 19. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító utasítás 23. §-át.
A 7. mellékletet a 14/2020. (VI. 15.) ITM utasítás 23. § (6) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd az utasítás 27. §-át.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás