2019. évi XLV. törvény indokolás
2019. évi XLV. törvény indokolás
az Európa Tanács felülvizsgált filmkoprodukciós egyezménye kihirdetéséről szóló 2019. évi XLV. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Európa Tanács új, felülvizsgált filmkoprodukciós egyezményét (ETS 220. szám, a továbbiakban: Egyezmény) 2017. január 30-án, Rotterdamban nyitották meg aláírásra. Az Egyezmény, amely 2017. október 1-jén lépett hatályba, az 1992. október 2-án létrejött európai filmkoprodukciós egyezmény (ETS 147. szám, a továbbiakban: 147. sz. egyezmény) felülvizsgálatát valósítja meg. Több mint húsz évvel a 147. sz. egyezmény jóváhagyása után az európai filmgyártás rendszere alapvető technológiai, gazdasági és pénzügyi átalakuláson ment keresztül. Az európai filmipar egyre inkább nyitottá vált a világ különböző pontjairól származó felekkel folytatott cserére, amely indokolttá tette a 147. sz. egyezmény felülvizsgálatát.
Az Egyezmény előrelépést jelent a korábbi egyezményhez képest, mivel a nemzetközi koprodukciók számára biztosít keretrendszert, nem csupán az európai koprodukciók részére, összhangban a filmiparban megfigyelhető nemzetköziesítési tendenciával. A koprodukcióban résztvevők hozzájárulási részarányainak módosítása által a kisebb gyártási kapacitással rendelkező országok nagyobb eséllyel vehetnek részt mind a multilaterális, mind a bilaterális, nagyobb volumenű és szakmai hozadékkal járó koprodukciókban, és részesülhetnek a minősített koprodukcióknak járó nemzeti támogatásokban, adott esetben adókedvezményben. A koprodukciós minősítés kiadását szabályozó függelék, valamint a minősítés elnyeréséhez szükséges pontrendszer módosítására rugalmas lehetőséget kínál az Egyezmény. A pontozási rendszer differenciáltabb értékelést tesz lehetővé (játékfilmek, animációs filmek, dokumentumfilmek) és bevezeti a vizuális effektusok pontozását.
Az Egyezmény megerősítése fontos érdeke hazánknak, tekintettel arra, hogy az abban foglalt feltételek országunk számára az eddigieknél több koprodukciós filmalkotásban biztosítanának részvételi lehetőséget. A nemzetközi koprodukciók magasabb költségvetés lehetőségét nyújtják a koprodukciós partnerek állami és regionális támogatásai, adókedvezményei kölcsönös hozzáférése által, ezen túlmenően pedig hozzáférést biztosíthatnak szélesebb közönséghez, új területekhez is.
Magyarország 2019. április 29-én Strasbourgban aláírta az Egyezményt.
A nemzetközi szerződésekről szóló 2005. évi L. törvény 7. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint a 9. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel az Egyezmény az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, és azt az Országgyűlés e törvénnyel hirdeti ki.
Az Egyezmény kimondja, hogy a 147. sz. egyezmény helyébe a felülvizsgált Egyezmény lép. Ugyanakkor a 147. sz. egyezmény hatályban tartását indokolja, hogy az Egyezményt nem ratifikált felekkel való kapcsolatok tekintetében továbbra is a 147. sz. egyezmény az alkalmazandó.
Az Egyezmény tartalma összhangban áll az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSZ) kultúrára vonatkozó 167. cikkével, amely szerint az Unió és a tagállamok erősítik az együttműködést harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal. Az Egyezmény 20. cikkének (1) bekezdése értelmében az Európai Unió is csatlakozhat az Egyezményhez.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1–2. §-hoz
A nemzetközi szerződésekről szóló 2005. évi L. törvény 7. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint a 9. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel az Egyezmény az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, és azt az Országgyűlés e törvénnyel hirdeti ki.
A 3. §-hoz
A 3. § rögzíti az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövegét és annak hivatalos magyar fordítását.
Az Egyezmény főbb rendelkezései a következők:
Az Egyezmény tartalmi tagozódása:
– Preambulum
– I. fejezet – Általános rendelkezések
– II. fejezet – A koprodukciókra vonatkozó szabályok
– III. fejezet – Záró rendelkezések
– I. függelék – Kérelmezési eljárás
– II. függelék – Koprodukciónak minősülő filmművészeti alkotás meghatározása
Preambulum
A preambulum az Egyezmény céljait az Európa Tanács célkitűzései, az Európai kulturális egyezmény, valamint az UNESCO kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló egyezménye szélesebb körű céljai közé sorolja, újra megerősítve a filmkoprodukciót mint a kulturális sokszínűség megteremtésének és kifejezésének eszközét. Elismeri a filmnek az önkifejezés, a sokszínűség és a kreativitás, valamint a demokratikus állampolgári magatartás fenntartásához való hozzájárulását. A preambulum meghatározza továbbá azon okokat, amelyekre tekintettel a 147. sz. egyezmény felülvizsgálata szükségessé vált.
I. fejezet – Általános rendelkezések
1. cikk – Az Egyezmény célja
E cikk a felülvizsgált Egyezmény célját határozza meg, amely a filmművészeti alkotások hivatalos koprodukciós gyártásának előmozdítása.
2. cikk – Hatály
Az Egyezmény szabályozza a felek közötti kapcsolatokat a felek területén kezdeményezett multilaterális koprodukciók terén. Az Egyezmény hatálya olyan koprodukciókra terjed ki, amelyekben legalább három, az Egyezmény részes feleinek három különböző országában működő filmelőállító cég vesz részt. Továbbá, olyan koproducerre is kiterjedhet, amely nem az Egyezmény részes fele szerinti ország területén működik, feltéve hogy a koprodukcióban legalább három olyan koproducer részt vesz, amelyek az Egyezmény részes feleinek területén működnek, és amelyek hozzájárulásukkal a produkció finanszírozásának legalább 70%-át adják.
Az Egyezmény ezenkívül két ország közötti kétoldalú megállapodásként is szolgálhat, amennyiben azok között nem jött létre kétoldalú koprodukciós megállapodás, és amennyiben egyikük sem élt az Egyezmény 22. cikke szerinti fenntartás lehetőségével.
A felek között érvényben lévő kétoldalú megállapodások továbbra is érvényben maradnak a kétoldalú koprodukciók tekintetében. Többoldalú koprodukciók esetében az Egyezmény rendelkezései felülírják a kétoldalú megállapodásoknak az Egyezmény rendelkezéseivel ellentétes rendelkezéseit.
3. cikk – Fogalom-meghatározások
A cikk meghatározza a filmalkotás, a koprodukcióban részt vevő filmelőálló, a hivatalosan koprodukcióban készült filmművészeti alkotás, valamint a multilaterális koprodukció fogalmát.
II. fejezet – A koprodukciókra vonatkozó szabályok
4. cikk – Azonos elbírálás a nemzeti filmekkel
Az Egyezmény hatálya alá eső, koprodukciókban készült filmalkotások a nemzeti filmalkotásokkal azonos elbírálása alá esnek, ily módon részesülhetnek az alkotásoknak járó nemzeti támogatásokból, adott esetben adókedvezményből.
5. cikk – A koprodukciós minősítés elnyerésének feltételei
Minden filmkoprodukciót a koprodukcióban részt vevő filmelőállítók székhelye szerinti országok illetékes hatóságainak kell jóváhagynia. E jóváhagyás kibocsátása előtt az illetékes hatóságok a kérelemről egyeztetnek. Az eljárás célja annak megállapítása, hogy a koprodukció megfelel-e az Egyezményben meghatározott szabályoknak. Minden szerződő állam kijelöli az Egyezmény alkalmazásáért felelős illetékes hatóságát. Magyarország részéről az illetékes hatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) – Magyar Nemzeti Filmiroda, amelynek kijelölését a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (Mktv.) 33. § (2) bekezdése, illetve a mozgóképszakmai hatóság által vezetett nyilvántartások részletes szabályairól és az igazolások kiadásának rendjéről szóló 11/2012 (VIII. 9) NMHH rendelet 12. §-a tartalmazza. A koprodukciós minősítés iránti kérelmet a I. Függelékben meghatározott eljárás szerint kell az illetékes hatóságokhoz benyújtani.
6. cikk – A koprodukcióban résztvevők hozzájárulásának részarányai
A 147. sz. egyezmény előrevetítette a többoldalú koprodukciók tekintetében a minimális és maximális hozzájárulási szint meghatározását, melyet 10, illetve 70%-ban állapított meg. A 10%-os minimális hozzájárulási arány gyakorlati teljesítése azonban a kisebb gyártási kapacitású országok esetében nehéznek bizonyult, így azok nem vehettek részt nagyobb horderejű koprodukciókban. Figyelembe véve, hogy a tapasztalt partnereket tömörítő, magasabb költségvetésű koprodukciókban való részvétel a kisebb országok filmipari szakemberei számára lehetővé tenné, hogy értékes szaktudásra tegyenek szert, az Egyezmény a minimális hozzájárulási arányt 5%-ra, míg a maximális hozzájárulás mértékét 80%-ra módosította.
Amennyiben az Egyezmény a kétoldalú koprodukciók jogi keretrendszerének megteremtésére szolgál, a minimális hozzájárulás mértéke 20%-ról 10%-ra csökken, míg a maximális hozzájárulásé 80%-ról 90%-ra emelkedik.
A 20%-nál alacsonyabb kisebbségi hozzájárulás esetében a kisebbségi koproducer származása szerinti ország lépéseket tehet a nemzeti koprodukciós támogató mechanizmusokhoz való hozzáférés korlátozására. A hozzáférés akkor is megakadályozható, ha a minimális hozzájárulás nem foglal magában az érintett koproducer részéről semmilyen érdemi technikai és művészeti részvételt.
7. cikk – A koprodukcióban résztvevők filmre vonatkozó jogai
Az Egyezmény szerinti koprodukciós szerződés biztosítja, hogy a koprodukcióban részt vevő filmelőállítókat a film dologi és szellemi tulajdonjogai közösen illetik meg. A szerződésnek tartalmaznia kell olyan kikötést, hogy a film eredeti műpéldányát (az első befejezett változatot) a koprodukcióban résztvevők által kölcsönösen elfogadott helyen kell tárolni, és részükre az akadálytalan hozzáférést biztosítani kell. A koprodukciós szerződésben az egyes koproducerek számára ugyancsak garantálni kell a filmnyersanyaghoz és az eredeti műpéldányhoz mint másolási példányhoz való hozzáférési jogot.
8. cikk – Technikai és művészeti részvétel
Az Egyezmény a koprodukcióban készült alkotáshoz hozzárendeli a koprodukcióban részt vevő országok, illetve partnerek nemzetiségét. A nemzetiség elismerésének vissza kell tükröződnie az érintett ország stábja technikai és művészeti részvételében, a technikai és művészeti részvételnek pedig arányban kell lennie a koproducer pénzügyi részvételével. Az utómunkálatokat is olyan országban kell elvégezni, amely a koprodukcióban részt vesz.
9. cikk – Pénzügyi koprodukciók
Az Egyezménynek nem célja a tisztán pénzügyi hozzájárulásra épülő koprodukciók széles körű alkalmazásának támogatása. Általánosságban alapelvként a 8. cikkben meghatározottakat kell követni, miszerint a pénzügyi részvételhez illeszkedő technikai és művészeti hozzájárulásról az egyes koproducereknek kell gondoskodniuk. Mindazonáltal, annak lehetővé tétele céljából, hogy az Egyezmény egyfajta keretrendszert teremtsen azon produkciók számára, ahol a projekt kulturális identitása tiszteletben tartásának és a koherens művészeti döntések biztosításának szükségessége nem összeegyeztethető a kisebbségi résztvevő érdemi technikai és művészeti kooperációjával, bizonyos korlátok között tisztán pénzügyi részvétel is előirányozható.
Tekintettel a pénzügyi koprodukciókra vonatkozó egyedi követelményekre, a tisztán pénzügyi kisebbségi hozzájárulás a teljes gyártási költség legalább 10, legfeljebb 25%-a lehet. A 6. cikk értelmében, amennyiben a hozzájárulás kevesebb, mint 20% és az kizárólag pénzügyi jellegű, úgy az érintett fél lépéseket tehet a nemzeti támogató programok igénybevételének csökkentésére vagy megakadályozására.
10. cikk – Általános részvételi egyensúly
E cikk bevezeti a filmművészeti kapcsolatok általános egyensúlyának fogalmát azzal, hogy a feleknek a filmgyártási kapcsolataikban általában véve erre kell törekedniük. Emellett lehetővé teszi a felek számára az egyensúly újbóli létrehozásának sürgetését abban az esetben, ha azok az adott országgal kialakított koprodukcióikban a viszonosság hiányát tapasztalják.
11. cikk – Beutazás és tartózkodás
A cikk arról határoz, hogy mindegyik fél köteles a többi, koprodukcióban részt vevő fél technikai és művészeti stábja számára biztosítani a beutazást, a tartózkodást és a munkavállalási engedély megszerzését. Hasonlóképpen, mindegyik fél engedélyezi az Egyezmény hatálya alá eső filmalkotások elkészítéséhez és forgalmazásához szükséges berendezések ideiglenes behozatalát, majd újbóli kivitelét.
12. cikk – A koprodukcióban részt vevő országok feltüntetése
A cikk előírja, hogy a koprodukcióban részt vevő országokat megfelelően fel kell tüntetni a koprodukcióban készített filmalkotásokban, a film alkotóinak felsorolásakor, az összes népszerűsítő és reklámanyagban, valamint a filmalkotás bemutatásakor.
13. cikk – Export
A cikk rendelkezik arról, hogy amennyiben egy koprodukcióban készült filmalkotást olyan országba exportálnak, ahol kvóta szabályozza a filmalkotások importját és a koprodukcióban résztvevő valamelyik félnek nincs joga ahhoz, hogy filmalkotásával szabadon megjelenhessen az importáló országban, akkor a többségi, a jobb export-lehetőséggel rendelkező, vagy a rendezőt adó országnak a kvótájához adják hozzá a filmalkotást.
14. cikk – Nyelvi előírások
A cikk arról rendelkezik, hogy a filmalkotásnak a koprodukcióban részt vevő országokban történő forgalmazásának lehetővé tétele érdekében az érintett országok megkövetelhetik a végső változat saját, hivatalos nyelvükön történő bemutatását.
15. cikk – Fesztiválok
A cikk arról rendelkezik fő szabályként, hogy a koprodukcióban készített filmalkotásokat a nemzetközi filmfesztiválokon az a fél mutatja be, ahol a többségi részvételű koprodukciós partner működik. Amennyiben egy filmalkotás az alkotók egyenlő pénzügyi részvételével készült, a filmet az a fél mutatja be, amelyik a rendezőt adja.
III. fejezet – Záró rendelkezések
16. cikk – Az Egyezmény hatásai
A cikk kimondja, hogy a 147. sz. egyezmény helyébe az Egyezmény lép. Az Egyezményben részes fél és 147. sz. egyezményben részes, azonban az Egyezményt nem ratifikált fél közötti kapcsolatok tekintetében viszont továbbra is a 147. sz. egyezmény az alkalmazandó. Kizárólag abban az esetben alkalmazandó tehát az Egyezmény, ha a koprodukció valamennyi résztvevője székhelye alapján az Egyezményt ratifikáló valamely részes államból származik.
17. cikk – Az Egyezmény, valamint az I. és II. függelék módosításának nyomon követése
A cikk az Egyezmény nyomon követésének felelősségével ruházza fel a kreatív filmművészeti és audiovizuális alkotások koprodukciós gyártását és forgalmazását támogató európai alap, az „Eurimages” igazgatóságát. E célból az „Eurimages” igazgatósága javaslatot tehet a felek közötti tapasztalatcsere és a legjobb gyakorlatok megosztásának elősegítésére. Az igazgatóság hangot adhat véleményének az Egyezmény alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben is, és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a felek felé. Amennyiben az Egyezményben részes felek valamelyik tagja nem „Eurimages”-tag, kijelölhet egy küldöttet, aki az Egyezmény nyomon követésével foglalkozó napirendi pontokon részt vesz az igazgatósági üléseken és szavazati joggal rendelkezik.
A cikk meghatározza a függelékek módosítására vonatkozó eljárást is, amelyre – figyelemmel a filmipar gyors technológiai és pénzügyi fejlődésére – egyszerűsített eljárás keretében, az Egyezmény teljes szövegének felülvizsgálatától függetlenül is sor kerülhet. A cikk meghatározza a módosítások hatályba lépésének pontos feltételeit.
18. cikk – Aláírás, ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás
Az Egyezményt az Európa Tanács tagállamai és az Európai kulturális egyezmény további részes felei írhatják alá.
19. cikk – Hatálybalépés
Az Egyezmény annak a hónapnak az első napján lép hatályba, amely azon napot követő három hónapos időszak leteltét követi, amely alatt három állam, ideértve az Európa Tanács legalább két tagállamát, kötelezőnek ismeri el az Egyezményt a 18. cikk rendelkezéseinek megfelelően. Bármely olyan aláíró állam vonatkozásában, amely az Egyezmény kötelező hatályát ezt követően ismeri el, az Egyezmény annak a hónapnak az első napján lép hatályba, amely azt a napot követő három hónapos időszak letelte után következik, amikor az aláírás vagy a ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okirat letétbe helyezése megtörtént.
20. cikk – Azoknak az államoknak a csatlakozása, amelyek nem tagjai az Európa Tanácsnak
Az Egyezményhez való csatlakozásra a 20. cikkben meghatározottak szerint lehetősége van a nem európai országoknak is.
21. cikk – Területi megszorítások
A ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány aláírásakor vagy letétbe helyezésekor bármely állam meghatározhatja azt a területet vagy területeket, amelyekre az Egyezmény érvényes.
22. cikk – Fenntartások
Az Egyezmény keretében két kizárólagos fenntartás megengedett. Az első esetében a fenntartást tévő állam kétoldalú koprodukciós kapcsolatai tekintetében az Egyezmény 2. cikke (4) bekezdése alkalmazásától eltekinthet. A második esetében pedig az adott állam a tisztán pénzügyi kisebbségi részvétel maximális határértékét az Egyezményben előirányzottól eltérő szinten állapíthatja meg. Magyarország nem kíván az Egyezményhez fenntartást tenni.
23. cikk – Felmondás
A cikk arról rendelkezik, hogy bármely fél, bármikor felmondhatja az Egyezményt az Európa Tanács Főtitkárának címzett értesítéssel.
24. cikk – Értesítések
A cikk meghatározza azokat az eseményeket, amelyekről az Európa Tanács Főtitkára köteles az Európa Tanács tagállamait, valamint az Európai Uniót és az Egyezményhez csatlakozott vagy csatlakozásra meghívott valamennyi államot értesíteni.
I. függelék – Kérelmezési eljárás
Az I. függelék gondoskodik arról, hogy a koprodukciós minősítés nemzeti hatóságok általi odaítélésére irányuló eljárás összhangba kerüljön az illetékes hatóságok uralkodó gyakorlatával. A forgatást megelőzően a koprodukció kezdeti, előzetes elismerési szakaszát, az előzetes koprodukciós minősítést egy második szakasz követi, amely megfelel a film befejeztével a hivatalos koprodukciós minősítés végleges odaítélésének. Az egyes szakaszoknál megkövetelt dokumentumok lista formájában kerülnek felsorolásra, de a nemzeti hatóságok a nemzeti jogszabályokban előírtaknak megfelelően további dokumentumokat is bekérhetnek.
II. függelék – Koprodukciónak minősülő filmművészeti alkotás meghatározása
Tekintettel arra, hogy az Egyezmény célja az Egyezmény részes felei által koprodukcióban készített filmalkotások létrehozásának támogatása, e függelék azokat a feltételeket határozza meg, amelyek szerint az adott alkotás az Egyezmény értelmében hivatalos koprodukciónak minősülhet. Meghatározza az Egyezmény részes feleinek az alkotáshoz nyújtott általános hozzájárulásának mértékét (pontokban kifejezve), és egyedi pontskálán teszi lehetővé az egyes filmalkotások főbb típusainak – azaz játékfilm, animációs film és dokumentumfilm – az értékelését.
A játékfilmek pontskáláján elérhető összpontszám 21 pont, a hivatalos koprodukciós minősítéshez jelenleg összesen 16 pontot kell elérni.
Az animációs projektekre alkalmazandó skála esetében ahhoz, hogy a projekt megkapja a hivatalos koprodukciós minősítést, a 23-ból összesen 15 pontot el kell érnie.
Dokumentumfilm-projektek esetében nincs minden esetben szükség a pontskálán felsorolt teljes személyzetre illetve az ott szerepeltetett tevékenységek mindegyikére, így az adott projekt akkor is hivatalos koprodukciónak minősül, ha eléri a projektre érdemben vonatkozó pontok 50%-át.
Ez a hármas skála nagyobb rugalmasságot biztosít az illetékes hatóságoknak a hibrid, illetve vegyes alkotások értékelésében, mivel lehetővé teszi a számukra, hogy a projekt meghatározó jellege alapján kiválaszthassák az alkalmazandó skálát.
A 4. §-hoz
E § a törvény hatálybalépéséről rendelkezik. Az Egyezmény 19. cikke értelmében az Egyezmény annak a hónapnak az első napján lép hatályba, amely azon napot követő három hónapos időszak leteltét követi, amikor három állam, ideértve az Európa Tanács legalább két tagállamát, kötelezőnek ismeri el az Egyezményt.
Az Egyezmény – a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően – az időrendi sorrendben harmadik ratifikációt (Szlovák Köztársaság – 2017. június 29.) követő harmadik hónap utáni hónap első napján lépett hatályba, 2017. október 1-jén.
Az Egyezmény 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően bármely olyan aláíró állam vonatkozásában, amely az Egyezmény kötelező hatályát ezt követően ismeri el, az Egyezmény annak a hónapnak az első napján lép hatályba, amely azt a napot követő három hónapos időszak letelte után következik, amikor az aláírás vagy a ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okirat letétbe helyezése megtörtént.
Ennek pontos időpontját annak ismertté válását követően a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
Az 5. §-hoz
Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a kultúráért felelős miniszter gondoskodik.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás