PÜ BH 2019/47
PÜ BH 2019/47
2019.02.01.
Az alvállalkozó jogutódja engedményezések alapján nem jogosult arra, hogy közvetlenül a megrendelővel szemben lépjen fel a díjkövetelésével, akkor sem, ha a fővállalkozóval szembeni igényérvényesítés elmaradt, illetve nem volt eredményes. A szerződési láncolat nem kerülhető meg akkor sem, ha a munkát igazoltan elvégző alvállalkozó az ezért neki járó díjhoz a fővállalkozótól – bármely okból – nem jutott hozzá [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 328. §, 329. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes mint megrendelő és a fővállalkozók mint vállalkozó között 1998 októberében vállalkozási szerződés jött létre szennyvíz gerinccsatorna kivitelezés tárgyában. A fővállalkozó alvállalkozó igénybevételére volt jogosult. A fővállalkozó és az alvállalkozó jogelődje között alvállalkozási szerződés jött létre e kivitelezési munkákban való közreműködésre.
[2] 2004. július 27-én és 2005. január 11-én teljesítésigazolási jegyzőkönyvek készültek. A teljesítésigazolási jegyzőkönyv a csatornaépítés körében rögzíti, hogy a fővállalkozó a 2001. augusztus 15-i számlájában az addig elkészült 4484 fm többlet-gerinccsatorna építését érvényesítette. A még nem érvényesített további 1794 fm gerinccsatorna is megépült. E többlet kivitelezést végző alvállalkozót az 1794 fm gerinccsatornáért 34 568 568 forint illeti meg.
[3] A teljesítésigazolás a gázvezeték-építés körében azt rögzíti, hogy a jogelőd alvállalkozó épített ki 1866 fm-en gázvezetéket, a gázvezeték-építés költsége 13 995 000 forint + áfa, amely a kivitelezőt megilleti.
[4] A teljesítésigazolási jegyzőkönyvben a gázvezeték építés költségeként igazolt vállalkozói díjról az alvállalkozó 17 493 750 forint összegben 2005. február 1-jén számlát állított ki, annak teljesítésére sor került. Az alvállalkozó 2006. november 3-án 2 500 000 forint + áfa vállalkozói díjról és 2006. november 20-án 2 416 667 forint + áfa vállalkozói díjról állított ki számlát, amelyben foglalt vállalkozói díjat az alperes megfizette számára. A fennmaradó vállalkozói díj kifizetésére nem került sor.
[5] A jogelőd alvállalkozó és a V. Kft. között 2007. július 10-én engedményezési szerződés jött létre, a teljesítési igazolási jegyzőkönyv csatornaépítés pontjában meghatározott 1794 fm hosszan megépült többlet gerinccsatorna ellenértékéből fennálló 29 651 919 forint + áfa összegű tőke és annak járulékai vonatkozásában. Az engedményező és az engedményes az engedményezés tényéről az alperest tájékoztatta. 2011. június 30-án ugyanerre a követelésre a V. Kft., valamint a V. P. Zrt. között újabb engedményezési szerződés jött létre, amelyről az alperes értesítése megtörtént.
[6] A V. P. Zrt. mint engedményező és a felperes között 2014. január 17-én jött létre engedményezési szerződés 35 582 303 forint összegben. Az engedményezés átruházására bizonytalan követelésként került sor.
[7] A fővállalkozó ellen 2007. április 26-án felszámolási eljárás indult. A felszámolási eljárásban az alvállalkozó hitelezői igényt nem jelentett be.
[8] Az alvállalkozó ellen 2008. január 28-án indult felszámolási eljárás.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[9] A felperes kereseti kérelmében 35 582 303 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Egyrészt arra hivatkozott, hogy a fővállalkozó és a felperesi jogelőd alvállalkozó között vállalkozási szerződés jött létre, ténylegesen az e megállapodásnak megfelelő kivitelezési munkák elvégezése megtörtént. Állította azt is, hogy a teljesítésigazolási jegyzőkönyvben foglalt jognyilatkozatok alapján az alperestől közvetlenül is jogosult díja érvényesítésére. Harmadrészt előadta, hogy az engedményezési láncolat alapján is jogosult az alperessel szembeni vállalkozóidíj-követelésre.
[10] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a fővállalkozótól rendelte meg a többlet csatornázási munkálatokat, amennyiben pedig a felperesi jogelőd alvállalkozóként végzett el munkákat, úgy nem tőle, hanem a vele szerződéses kapcsolatban álló vállalkozástól jogosult követelni a vállalkozói díját.
Az első- és másodfokú ítélet
[11] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[12] A jogerős ítélet értelmében a felperes egyik jogcímen sem tudta igazolni követelése fennállását. Az megállapítható volt, hogy a fővállalkozó és az alvállalkozó között (al)vállalkozási szerződés jött létre, azonban az alvállalkozói közreműködés az elvégzett munka után járó alvállalkozói díjra jogosítja az alvállalkozót, arra nem, hogy közvetlenül a megrendelővel szemben lépjen fel díjkövetelésével. A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy a szerződési láncolat akkor sem kerülhető meg, ha a munkát igazoltan elvégző alvállalkozó az ezért neki járó díjhoz a fővállalkozótól – bármely okból – nem jutott hozzá.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[13] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének megfelelő határozat hozatalát kérte.
[14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[16] Az engedményezésekkel összefüggésben (Ptk. 328-329. §-ai) jogszabálysértés nélkül állapította meg a bíróság jogerős ítéletében, hogy az engedményesként fellépő felperesnek a keresetlevelében az engedményezési láncolatban elsőként engedményező jogelődje vonatkozásában nem volt elegendő azt az állítását igazolnia, hogy a gerinccsatorna többletkivitelezését jogelődje a fővállalkozó alvállalkozójaként végezte. Az alvállalkozói közreműködés feljogosítja az alvállalkozót az elvégzett munka után járó (al)vállalkozói díjra, azonban jogviszonyt nem teremt a megrendelő (alperes) és a felperesi jogelőd alvállalkozó között. Ezért pusztán az engedményezések alapján a felperes nem jogosult arra, hogy közvetlenül a megrendelővel szemben lépjen fel a díjkövetelésével, miután az engedményezések a felperest csak a fővállalkozóval szembeni igényérvényesítésre jogosították fel. Az a körülmény, hogy ez az igényérvényesítés elmaradt, illetve nem volt eredményes, nem teremti meg a kötelmi jogi alapját az engedményezésen alapuló felperesi igényérvényesítésnek. Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a szerződési láncolat a felperes által kért módon nem kerülhető meg akkor sem, ha a munkát igazoltan elvégző alvállalkozó az ezért neki járó díjhoz a fővállalkozótól – bármely okból – nem jut hozzá.
[17] A felperes – jogelődje díjkövetelésére alapított – igényérvényesítése engedményezés jogcímén akkor lett volna megalapozott, ha azt bizonyítja, hogy az alperes és a jogelőd közvetlenül, a csatornahálózatnak legalább a perbeli igénnyel érintett többletkivitelezésére vonatkozóan szóban, írásban vagy ráutaló magatartással vállalkozási szerződést kötött. Erre azonban a teljesítésigazolási jegyzőkönyvben tett jognyilatkozatok nem elégségesek, hiszen azokból csak az következik, hogy a gerinccsatorna kivitelezése tárgyában az alperes és a fővállalkozó szerződött egymással, és a fővállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. A teljesítésigazolás jogintézményéből következik, hogy önmagában annak jegyzőkönyvi rögzítéséből, hogy a munka elvégzésre került és az milyen értékű, nem következik jogviszony létrejötte. Ezért a jogviszony létrejöttét igazoló bizonyítékok hiányában pusztán az itt megtett jognyilatkozatokból az alperes vállalkozóidíj-tartozás jogcímén fennálló kötelezettsége nem vezethető le. Nem keletkezik kötelem abból sem, hogy alperes a jogelődi részszámlázás alapján részben teljesített és azt utóbb tartozatlan fizetés címén nem követelte vissza. A felmerült bizonyítékokból ugyanis egyértelmű, hogy az alperes a 34 568 586 forintos vállalkozóidíj-követelés jogosultjaként a fővállalkozót tartotta nyilván.
[18] Helyesen állapította meg a bíróság azt is, hogy a Ptk. 201. § (1) bekezdése csak egy adott jogviszony keretei között értelmezhető, így jogviszony létrejöttének igazolása hiányában az elvégzett munka díja a szolgáltatások visszterhességére vonatkozó szabály alapján sem ítélhető meg a felperes javára, mert ellenszolgáltatás teljesítésére a szolgáltatást igénybe vevő fél kötelezett.
[19] A 2005. január 11-i teljesítésigazolási jegyzőkönyv nem tekinthető a 2004. július 27-i teljesítésigazolási jegyzőkönyvben rögzített tartozás elismerésének sem, mert a Ptk. 242. §-ában szabályozott tartozáselismerés olyan, a jogosulthoz intézett címzett jognyilatkozat, amely a tartozás jogcímét nem változtatja meg. A teljesítésigazolási jegyzőkönyvek a tartalmukat tekintve a többlet csatorna és gázvezeték építés megrendelői igazolását, az azért járó ellenérték rögzítését célozták, a 2005. január 11-i okiratból a korábbit megerősítő célzat nem tűnik ki, s mivel felperes a fent kifejtettek szerint a követelését egyik jogcímen sem igazolta, a tartozáselismerésre hivatkozás sem eredményezhette az alperes marasztalását.
[20] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. V. 22.402/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás