2019. évi LI. törvény indokolás
2019. évi LI. törvény indokolás
a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 2019. évi LI. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Jelen törvényjavaslat célja a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti védelmi együttműködésről szóló megállapodás kihirdetése.
Az Egyesült Államok fegyveres erőinek magyarországi jogállását jelenleg a minden NATO-tagállamra vonatkozó – általános rendelkezéseket tartalmazó – SOFA (NATO Status of Forces Agreement – NATO SOFA) megállapodás1, illetve az Egyesült Államokkal 1997-ben, még NATO-tagságunk előtt kötött, kétoldalú ún. „OMNIBUS-megállapodás”2. rögzíti.
Az Egyesült Államok 2017 novemberében javaslatot tett az Agreement on Defense Cooperation (DCA) megkötésére, amely megújítaná az OMNIBUS megállapodást. A tárgyalásokra, „a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti, az Egyesült Államok Fegyveres Erőinek a Magyar Köztársaság területén történő tevékenységéről szóló Megállapodás, valamint az annak mellékletét képező Végrehajtási Megállapodások felülvizsgálatáról” szóló 3/2018. (I. 23.) ME határozata értelmében a külgazdasági és külügyminiszter kapott felhatalmazást.
A megállapodás korszerűsítését az tette szükségessé, hogy az OMNIBUS megállapodás több területen is elavulttá vált. Egyrészt az amerikai haderő működése jelentősen átalakult az elmúlt két évtized során, másrészt a jelenleg érvényben lévő OMNIBUS megállapodás még nem tudta figyelembe venni hazánk EU-tagságából fakadó jogokat és kötelezettségeket. Az új nemzetközi szerződés továbbá megteremti a jogi lehetőséget az amerikai védelmi minisztérium számára arra, hogy támogatást nyújtson magyar katonai létesítmények fejlesztéséhez, jobb feltételeket teremtve a szövetségesi gyakorlatozáshoz.
A DCA a két állam közötti katonai együttműködés jogi kereteit teljesen új alapokra helyezi. Jóllehet a megállapodás címe katonai együttműködésre vonatkozik, annak tartalma kizárólag az USA fegyveres erőinek magyarországi tartózkodására vonatkozólag tartalmaz rendelkezéseket. Azaz, az OMNIBUS-hoz hasonlóan szintén nem tartalmaz rendelkezést a Magyar Honvédség állományának USA-beli jogállására. A DCA így kiegészíti a NATO SOFA rendelkezéseit.
Az OMNIBUS megállapodásban is foglalt rendelkezéseken túlmenően, a DCA további, részletes szabályokat határoz meg a Magyar Honvédség kijelölt ingatlanjain, illetve létesítményeken, területeknek és ingatlanoknak az USA haderő részére megosztott („jointly used”) vagy kizárólagos („exclusive use”) használatba adására, az USA haderő, illetve általa kijelölt beszállító által végezhető beruházásokra és építésekre, továbbá az USA haderő belépésére, kilépésére és tartózkodására vonatkozóan.
A megállapodás hosszútávú elkötelezettséget jelent, az USA haderő tartós, illetve rendszeres települését, javai elhelyezését, illetve a DCA-ban lefektetett egyéb tevékenységek végrehajtását is lehetővé teszi. A DCA nem tartalmaz időbeli, létszámbeli vagy eszközbeli korlátot, vagy célhoz kötöttséget a jövőbeli lehetséges amerikai tevékenységre vonatkozóan. Az USA által tervezett beruházások, illetve az azokhoz való részleges magyar hozzáférés ezért e keretben értelmezendők.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. § (1) bekezdés a) pontjára, illetve 7. § (2) bekezdésére figyelemmel, a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés ad felhatalmazást, és az törvénnyel kerül kihirdetésre, mivel az abban szabályozott tárgykör az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
A 2. §-hoz
A Megállapodást az Nsztv. 9. § (1) bekezdése értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a törvényjavaslat e szakasza tartalmazza a belső jogba transzformált Megállapodás hiteles magyar és – annak a Megállapodás záró rendelkezései szerinti értelmezési elsőbbsége miatt – angol nyelvű szövegét.
A Megállapodás 30 cikkből és egy mellékletből áll. A rendelkezések alapvetően 3 fő kategóriába sorolhatóak. Engedélyezési jellegűek, jogállási jellegűek és beruházási jellegűek.
A NATO SOFA alapvetően jogállási, az OMNIBUS megállapodás pedig alapvetően jogállási és kisebb részben engedélyezési jellegű rendelkezéseket tartalmaz.
A Megállapodás szövegében a katonailag fontos technikai kérdések vonatkozásában a magyar szuverenitás érintetlen marad. A szövegben szószerinti utalás szerepel az Alaptörvényre és többször utal a hazánk számára kiemelt jelentőséggel bíró szuverenitás alapelvére (Preambulum; ill. II. és III. és IV. cikkek).
A DCA Megállapodásban erősen dominál az engedélyezés jelleg, ideértve a csapatmozgási engedélyeket, valamint a megegyezett létesítmények használatára és hozzáférésére vonatkozó engedélyeket. Ezen túlmenően, a NATO SOFA-tól és az OMNIBUS-tól eltérően a DCA tartalmaz a megegyezett létesítményekre vonatkozó beruházási rendelkezéseket is. Engedélyezésről rendelkezik a Bevezetés, a III., IV., VII., XI. és XXVIII. cikkek. A beruházásokról szól a III. és az V. cikk.
A Bevezetés rögzíti, hogy az USA fegyveres erőinek magyarországi jelenléte Magyarország jóváhagyásával, Magyarország Alaptörvényének és más magyar jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartásával tartózkodnak Magyarország területén. Ez a feltétel az Alaptörvény 47. cikke alapján csak akkor teljesül, ha az Országgyűlés és a Kormány a szükséges engedélyeket a Megállapodás hatályba lépése előtt megadja. Ennek érdekében a Megállapodás parlamenti jóváhagyásával egyidejűleg szükség van egy országgyűlési határozatra, amely az állomásoztatásra, másrészt pedig egy kormányhatározatra, amely a csapatmozgásra ad felhatalmazást az Egyesült Államoknak.
A Megállapodásban használt, és a NATO SOFA által nem értelmezett, nem használt vagy ahhoz képest kibővítetten értelmezendő fogalmakat a II. cikk tartalmazza.
A III. cikk részletezi azokat a tevékenységeket, amelyeket a DCA és a meghozandó közjogi engedélyek alapján a magyar fél engedélyez az amerikai félnek, ezzel egyidejűleg engedélyezi ezen tevékenységek érdekében a meghatározott létesítményekbe és területekre való belépést és azok használatát. Tekintettel arra, hogy a magyar fél szempontjából elsődleges fontosságú a közjogi engedély megléte, ezért ezen belül, a közjogilag már engedélyezett tevékenységekre nem indokolt további engedélyeket, mint feltételt támasztani a meghatározott létesítményekbe és területekre való belépés tekintetében. Ugyanezen cikk rendelkezik arról, hogy a magyar féllel történő egyeztetésen alapulva az USA beruházásokat eszközölhet a meghatározott létesítményeken és területeken. A meghatározott létesítmények és területek között – megegyezés alapján lehetnek közös használatúak, vagy kizárólag az USA által használtak.
A IV. cikk alapján az USA fegyveres erői a meghatározott létesítményekben és területeken, valamint az egyéb közösen elfogadott helyeken katonai célú berendezéseket, ellátmányokat és eszközöket („előre telepített felszerelés”) szállíthatnak, telepíthetnek előre és tárolhatnak. Az USA fegyveres erői előre tájékoztatják a Magyar Honvédséget az általuk Magyarország területére szállítani és ott előre telepíteni szándékolt felszerelés fajtáiról, mennyiségéről és szállítási ütemezéséről
Az V. cikk kimondja, hogy a meghatározott létesítmények és területek, akár átalakítás, bővítés, felújítás után is alapvetően magyar tulajdonban maradnak.
A VI. cikk az ún. „erők védelme” (force protection) kérdést rendezi, részben az együttműködésre alapozva, részben pedig kimondva, hogy a meghatározott létesítményeken és területeken belül az USA jogosult megfelelő védelmi intézkedéseket tenni.
A VII. cikk a Magyarországra való be- és kilépés szabályait rögzíti a fegyveres erők tagjai, a polgári állomány tagjai, a hozzátartozók, valamint az USA-vállalkozók esetében. A cikk az uniós vízumszabályokhoz képest területi korlátot (Magyarországra való be- és kilépésre) és speciális szabályokat fogalmaz meg a be- és kilépést illetően (a polgári állomány tagjainak, a hozzátartozóknak és USA-vállalkozóknak. A cikk rendelkezik továbbá a hozzátartozók jogállásáról az USA fegyveres erők tagjának halála vagy távozása esetén.
A logisztikai támogatásról szóló VIII. cikk megerősíti az eddig gyakorlatot és utal a hatályban lévő ACSA (Aquisition and Cross Servicing Agreement) megállapodásra.
A gépjárművek magyarországi használatáról szóló IX. cikk alapján az USA hivatalos, nem taktikai járműveit kérésre a magyar hatóság nyilvántartásba veszi. Ez az eddigi szabályokhoz és gyakorlathoz képest új elem. A magángépjárművek magyar nyilvántartásba vétele már szabályozott és a gyakorlatban jól működik. A IX. cikk 4. bekezdése a hatályos OMNIBUS-hoz képest rövidebben szabályozza a közlekedési balesetek kivizsgálását. A részletes szabályokat külön megállapodásban kell majd rögzíteni.
A X. cikkben a vezetői engedélyekről szóló rendelkezés összhangban van a NATO SOFA és az OMNIBUS jelenlegi rendelkezéseivel.
A XI. cikkben megadott szabad mozgás engedélyt a közjogi engedélyezéssel együtt, annak keretein belül kell értelmezni.
A XII. szerint a DCA Megállapodás értelmében azon esetekben, amikor Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok, azaz a szerződő felek joghatósága párhuzamosan fennáll, Magyarország, mint elsődleges joghatósággal rendelkező fél a NATO SOFA egyezmény VII. cikke 3. bekezdésének (c) pontjában foglaltak szerint lemond ezen elsődleges büntető joghatóságának gyakorlásáról. Ezen általános hatályú lemondással összefüggésben nyomatékosan ki kell emelni, hogy az csak a párhuzamos joghatóság alá tartozó esetekre irányadó, a NATO SOFA egyezmény szerint meghatározott kizárólagos joghatósági kérdésekre a lemondás nem terjed ki. A lemondás ezen túlmenően vissza is vonható. Amennyiben súlyos megítélésű, Magyarország számára különösen fontos, különleges esetről van szó, hazánk az amerikai félhez intézett írásbeli nyilatkozattal visszavonhatja a joghatóság gyakorlásáról való lemondást. A büntető joghatóságot illetően további fontos rendelkezése a DCA Megállapodásnak, hogy ha a magyar hatóságok vádat emelnek az USA fegyveres erők bármely tagja vagy egy hozzátartozó ellen, a joghatóságot az általános eljárási rend szerinti magyar bíróság gyakorolja, tehát nincs helye katonai büntetőeljárásnak.
A XIII. cikk szerint a kényszerintézkedés, illetve a kiszabott büntetés végrehajtásával összefüggésben a DCA Megállapodás rögzíti, hogy ha az USA fegyveres erők egy tagját vagy egy hozzátartozót letartóztattak vagy őrizetbe vettek a magyar hatóságok, arról haladéktalanul értesíteni kell az illetékes amerikai hatóságot, és a kapcsolattartás, eljárási cselekményeken jelenlét az amerikai hatóság számára is biztosított kell, hogy legyen. Kivételesen, az amerikai fél kérésére az USA fegyveres erők azon tagja vagy az a hozzátartozó, akivel szemben a magyar hatóságok által indított büntetőeljárás folyamatban van, az USA fegyveres erők hatóságainak ellenőrzése alatt maradhat a bírósági eljárás lezárultáig. Erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az eljárási cselekményeken való jelenlét biztosítására az amerikai hatóság garanciát vállal. Az USA fegyveres erők hatóságai a velük való kapcsolattartás, illetve az őket érintő ellátás, segítségnyújtás tekintetében a magyar hatóságokkal egyeztetve speciális jogosultságokkal rendelkeznek.
A XIV. cikk első rendelkezése a NATO SOFA-val összhangban engedélyezi a fegyelem és rendfenntartó célú intézkedéseket a meghatározott létesítményekben és területeken. Az új elem, hogy külön egyeztetés alapján ezeken kívül is lesz lehetőség ilyen jellegű járőrözésre és intézkedésre.
A XV. cikkben foglaltak a kártérítés lényegét illetően alapvetően nem új rendelkezések a NATO SOFA-hoz és az OMNIBUS-hoz képest. Új elem ezekhez képest az egyes személyekkel szemben esetlegesen indítható eljárás kizárása, amely értelemszerűen nem jelenti a küldő állam, azaz USA haderejének helytállási felelősségét.
A XVI. cikk biztosítja az USA fegyveres erők által vagy javára végzett beszerzésekre vonatkozó általános forgalmi adó, jövedéki adó és egyéb hasonló adók alóli mentességet, amely részben a korábbi, OMNIBUS Megállapodásban is megfogalmazásra került.
A XVII. cikk az USA fegyveres erők tagjait és hozzátartozóit megillető mentességekről rendelkezik. A mentesség vonatkozik a személyes felhasználás céljára az országba behozott vagy ott beszerzett tárgyi ingóságok tekintetében valamennyi adóra, illetékre, engedélyezési díjra és hasonló közteherre. A Megállapodás ugyanakkor megfogalmazza ezen mentesség korlátait is (az ingóságok a fegyveres erők tagjai és hozzátartozói között átruházhatóak, azonban harmadik fél részére csak a vonatkozó közterhek megfizetése esetén értékesíthetőek). A cikk rendelkezik továbbá a rádió- és televízióadás vételére vagy internetkapcsolatra alkalmas készülékek birtoklásával vagy használatával kapcsolatos közterhek alóli mentességről, valamint a gépjárművekhez és használatukhoz kapcsolódó közterhek (kivéve útdíj) alóli mentességekről. Továbbá a Megállapodás a NATO SOFA egyezményben megfogalmazott jövedelemadó-mentesség körét pontosítja.
A NATO SOFA egyezményben foglaltakra tekintettel a XVIII. cikk alapján az USA fegyveres erők által vagy javára felszerelések, ellátmányok, berendezések és egyéb vagyontárgyak hivatalos célú behozatala kerül mentesítésre a vámok, behozatali vagy regisztrációs díjak és egyéb közterhek (jövedéki adó, általános forgalmi adó) alól. Ezen felszerelések, ellátmányok, berendezések és egyéb vagyontárgyak kivitele is mentes a kiviteli vám alól.
A XIX. cikkben foglaltak alapján az USA fegyveres erők tagjai és hozzátartozói, valamint az USA-vállalkozók ingóságainak személyes célt szolgáló behozatala és kivitele mentes a vám, adók vagy egyéb közterhek alól. A XVII. cikkben foglaltakkal összhangban e mentesség kiegészítő szabálya, hogy a vám és egyéb közteher nélkül behozott ingóságok a fegyveres erők tagjai és hozzátartozói között átruházhatóak, azonban harmadik fél részére csak a vonatkozó közterhek (vám) megfizetése esetén értékesíthetőek.
A XX. cikk a vámeljárásokról rendelkezik. Ennek megfelelően Magyarország minden megfelelő intézkedést meghoz a behozatalra és kivitelre vonatkozó vámvizsgálatok akadálymentes és gyors lefolytatása érdekében. A vámvizsgálatok a magyar hatóságok és az USA fegyveres erők közötti megállapodás alapján kerülnek végrehajtásra. A hivatalos USA-információk behozatala és kivitele vámvizsgálat nélkül történik. Az USA fegyveres erők hatóságai az ezen jogokkal való visszaélés megakadályozása érdekében szükséges intézkedéseket hoznak.
A XXI. cikk alapján az USA fegyveres erők ún. katonai szolgáltatási tevékenységeket hozhatnak létre (szervezetek, árusítóhelyek, pénzügyi szolgáltatások, boltok, étkezdék, szociális, oktatási és rekreációs szolgáltatási területek), amelyeket az USA fegyveres erők tagjai, hozzátartozói és egyéb személyi állomány használhat. A Megállapodás alapján ezeket a tevékenységeket az USA-jogszabályokkal összhangban tartják fenn és működtetik, és a tevékenységek Magyarországon adó- és vámmentességben részesülnek.
A XXII. cikk a katonai postahivatalokat szabályozza. A Megállapodás alapján az Egyesült Államok katonai postahivatalokat létesíthet és működtethet az Egyesült Államokban alkalmazandó törvényekkel összhangban. A postahivatalokban feladott küldeményeket USA-bélyeggel kell ellátni. Az USA fegyveres erők hivatalos postai küldeményei mentesülnek a vizsgálat alól, a nem hivatalos küldemény vámvizsgálatát a magyar hatóságok és az USA fegyveres erők által kialakított eljárások szerint végzik.
A XXIII. cikk a valuta és pénzváltási szabályokat rendezi. Ez alapján az USA fegyveres erők bármilyen összegű USA-valutát behozhat, kivihet és használhat, hatóságai kioszthatnak és átválthatnak a fegyveres erők tagjai és hozzátartozói részére a szükséges mértékben valutákat. Továbbá az USA fegyveres erők tagjai és hozzátartozói maguk is jogosultak bármely – korábban behozott vagy az USA fegyveres erőktől kapott – valutát kivinni.
A XXIV. cikk munkajogi rendelkezéseket tartalmaz. E szerint az USA fegyveres erők és a katonai szolgáltató tevékenységet végző szervezetek az USA jogszabályaival összhangban foglalkoztathatnak hozzátartozókat és Magyarországon munkavállalásra jogosult személyeket, előbbiek esetében magyar munkavállalási engedély nélkül.
A XXV. cikk alapján az USA fegyveres erői szerződést köthetnek bármilyen katonai célú felszerelés, ellátmány, berendezés és szolgáltatás (ezen belül kivitelezési munkák) Magyarország területén történő biztosítására az általuk kiválasztott vállalkozóval. Az ilyen szerződéseket az USA törvényei és jogszabályai szerint kell előkészíteni, odaítélni és végrehajtani. A cikk rögzíti az ilyen vállalkozó cégek személyi állományának szükséges biztonsági bevizsgálására vonatkozó feltételeket.
A XXVI. cikkben foglaltak alapján az USA-vállalkozók mentesülnek a magyar törvények és jogszabályok alól az USA fegyveres erőkkel kötött szerződések tekintetében, és az USA fegyveres erőkkel kötött közvetlen vagy alvállalkozói szerződésből származó nyereségük mentes az adó alól.
A XXVII. cikk alapján az USA a magyarországi tevékenységeit Magyarország természeti környezete, valamint az emberi egészség védelmével és a munkavédelem elveivel összeférhető módon fogja végezni. A Felek illetékes hatóságai egyeztetni kívánnak a környezet- és az egészségvédelem, továbbá a biztonság kérdésében.
A XXVIII. cikk alapján az USA fegyveres erők és az USA-vállalkozók adó- és kormányzati díjak és illetékek nélkül vehetnek igénybe víz-, elektromos áram- és más közszolgáltatásokat. Az Egyesült Államok számára megengedett a saját telekommunikációs rendszerek használata A rádiófrekvenciák használata költségmentes az Egyesült Államok számára.
XXIX. cikk szerint a Felek külön végrehajtási megállapodásokat, vagy egyéb egyezségeket köthetnek a jelen Megállapodás rendelkezéseinek teljesítése érdekében. Az e Megállapodás értelmében egyeztetésre szoruló vitás kérdéseket a Felek pedig nem terjesztik nemzeti vagy nemzetközi bíróság, törvényszék vagy hasonló testület, sem egyéb harmadik személy elé rendezés céljából.
XXX. cikk szabályozza a hatálybalépés, a módosítások és a szerződés időtartamának kérdését. A hatálybalépés feltételeinek teljesüléséről jegyzékváltás formájában értesítik egymást a felek. A jegyzékváltást követő 30. napon lépne a megállapodás hatályba. A szerződés ratifikálását követően egy kezdeti 10 éves időtartamra jön létre. A megállapodás e kezdeti időtartamot követően is hatályban marad, azonban bármelyik fél felmondhatja egy (1) éves határidővel.
„A” Függelék: a függelék tartalmazza azon négy helyőrséget, amelyeken belül a felek végrehajtási megbízottai külön egyeztetéssel kijelölik a tényleges „meghatározott létesítményeket és területeket”.
A 4. §-hoz
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A Megállapodás XXX. cikke szerint a Szerződő Felek vállalják azoknak a belső jogi eljárásoknak a lefolytatását, melyek a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükségesek. A jelen Megállapodás azon diplomáciai csatornákon keresztül megküldött utolsó írásos értesítés kézhezvételét követő 30. (harmincadik) napon lép hatályba, melyben a Szerződő Felek értesítik egymást a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogi eljárás lefolytatásáról.
A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, továbbá a kihirdető jogszabálynak a Megállapodás kihirdetéséről rendelkező 2. § és 3. §-a hatálybalépésnek naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg, amikor az ismeretessé válik.
Az 5. §-hoz
Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény tartalmazza a szerződés végrehajtásáért felelős szerv megjelölését.
A 6. §-hoz
A Megállapodás XXX. cikk 2. bekezdése értelmében a Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között létrejött, Budapesten 1997. május 14-én aláírt és 1997. június 23-án hatályba lépett, az Egyesült Államok fegyveres erőinek a Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységére vonatkozó megállapodás helyébe lép. Ezért szükséges a korábbi hasonló tárgyú nemzetközi szezrődést kihirdető jogszabályt – a Megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg – a belső jogrendszerből is deregulálni.
1,
Megállapodás az Észak-atlanti Szerződés tagállamai között fegyveres erőik jogállásáról, kihirdetve: 1999. évi CXVII. tv.
2.
A Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti, az Egyesült Államok Fegyveres Erőinek a Magyar Köztársaság területén történő tevékenységéről szóló Megállapodás.
A szöveg tárgyalása során a fentiek miatt is rögzítésre kerültek az alaptörvényi szabályok és a magyar jogszabályok betartására vonatkozó kötelezettségek a szuverenitásunk következetes és szigorú érvényesítése érdekében.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás