2019. évi LIII. törvény indokolás
2019. évi LIII. törvény indokolás
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás kihirdetéséről szóló 2019. évi LIII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) létrehozásának célja a Felek közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése, elősegítése, különösen az egymás területén megvalósuló beruházási tevékenység feltételeinek kedvezőbbé, biztonságosabbá tételével és így a beruházások ösztönzésével.
Az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság között létrejött beruházásvédelmi megállapodás jogi kereteket teremt az egymás területén megvalósuló beruházások tekintetében. Meghatározza a beruházás fogalmát, megfogalmazza a kedvező beruházási feltételek megteremtésének szükségességét. A Megállapodás a beruházók beruházási vitáival kapcsolatban a tisztességes és méltányos elbánást írja elő. Lényeges rendelkezés a nemzeti elbánás és a legnagyobb kedvezmény elve alkalmazásának előírása, megadva az indokolt kivételeket. Rendelkezik a keletkezett jövedelmek átutalásáról, az esetleges államosítás esetén követendő gyakorlatról. A Megállapodás rendelkezik a Szerződő Felek, valamint a beruházó és az állam között keletkezett viták rendezésének módjairól.
A Megállapodás egyik legfőbb rendeltetése, hogy az EU tagországai és a Szingapúri Köztársaság beruházói számára biztosítottak legyenek a beruházásaik védelmét jelentő jogi garanciális elemek. A beruházók számára különösen fontos az esetlegesen – akár az állammal szemben is – felmerülő jogviták korrekt, pártatlan választottbíráskodás mellett történő rendezése. Többek között ennek garanciáit is nyújtja a Megállapodás.
A Megállapodás aláírására a 122/2018. (X. 8.) ME határozata alapján került sor 2018. október 15-én.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. és 2. §-hoz
A Megállapodás a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. § a) pontja szerinti nemzetközi szerződésnek minősül, arra ennek megfelelően az Nsztv. előírásai vonatkoznak.
Az Nsztv. 7. § (1) bekezdés a) pontjára és (3) bekezdés b) pontjára való tekintettel a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismeretében az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés esetében az Országgyűlés erre felhatalmazást ad.
Az aláírást követően a Megállapodás hatálybalépése érdekében annak kötelező hatályát az Országgyűlés – a Megállapodás kihirdetéséről szóló törvénytervezet elfogadása útján – ismeri el. A Kormány így a Megállapodás szövegének végleges megállapítását követően a törvényjavaslatot benyújtotta az Országgyűlésnek a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére vonatkozó felhatalmazás megadása céljából.
A 3. §-hoz
A 3. § a Megállapodás hiteles szövegét tartalmazza magyar nyelven.
A Megállapodás 1. fejezete célkitűzéseket és fogalmi meghatározásokat tartalmaz. A megállapodás célja, hogy javítsa a Felek közötti beruházási kapcsolatokat. A Megállapodás a következő fontos definíciókat tartalmazza: érintett beruházás, beruházás, érintett beruházó, a Fél természetes személye, jogi személy, uniós jogi személy, intézkedés, elbánás, hozamok, szabadon átváltható valuta, letelepedés, gazdasági tevékenység és uniós fél.
A Megállapodás 2. fejezete tartalmazza a leglényegesebb beruházási kérdéseket. Kijelöli a Megállapodás hatályát, illetve a nemzeti elbánás hatálya alól kivett beruházásokat sorolja fel, mint például az államilag támogatott hitelek, garanciák, biztosítások, kormányszervek kormányzati célra vásárolt áruk és szolgáltatások közbeszerzése, audiovizuális szolgáltatások, illetve az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységekre.
A fejezet továbbá olyan szabályozási elemeket tartalmaz, amelyek rögzítik a Felek szabályozási jogát. E szerint a Megállapodás rendelkezései nem befolyásolják a Felek azon jogát, hogy a jogos szakpolitikai céljaik eléréséhez szükséges szabályozási intézkedéseket fogadjanak el olyan területeken, mint a közegészség, a biztonság, a közerkölcs védelme, a szociális védelem vagy a fogyasztóvédelem, valamint a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme. A szabályozási keretnek a beruházás szempontjából negatív változása sem feltétlenül jelenti a Megállapodás megsértését. A Megállapodás rendelkezést tartalmaz az esetlegesen korábban nyújtott állami támogatásokat illetően.
Rögzíti a nemzeti és a legnagyobb kedvezményes elbánás elvét. A nemzeti elbánás elve szerint a külföldi beruházót a fogadó állam nem részesítheti hátrányosabb elbánásban, mint amelyet a gazdaság hazai szereplőinek biztosít. A legnagyobb kedvezmény elve alapján a szerződő államok beruházói kölcsönösen jogosultak azokra a kedvezményekre, amelyeket egy harmadik ország beruházója megkapott vagy meg fog kapni a beruházást fogadó országban. A legnagyobb kedvezmény elve alól kivételt képeznek azok a kedvezmények, amelyeket az egyik Szerződő Fél egy harmadik ország beruházójának vámunióban, szabadkereskedelmi övezetben, pénzügyi unióban, többoldalú beruházásvédelmi megállapodásban való részvétele kapcsán ad. Rögzítik továbbá a Felek, hogy más nemzetközi beruházási szerződésekben és egyéb kereskedelmi megállapodásokban lefektetett lényeges kötelezettségek önmagukban nem minősülnek „elbánásnak”, ezért azok, a Fél e kötelezettségekből fakadóan elfogadott vagy fenntartott intézkedése hiányában nem jelentik a cikkben foglalt kötelezettség megsértését. Az egyértelműség érdekében az „elbánás” fogalma nem terjed ki olyan vitarendezési eljárásokra vagy mechanizmusokra, mint amilyen a más kétoldalú, regionális vagy nemzetközi megállapodásban előírt vitarendezési eljárás vagy mechanizmus.
A fejezet a beruházók beruházási vitáival kapcsolatban a tisztességes és méltányos elbánást írja elő, illetve rendelkezik a beruházók és a beruházások fizikai biztonságának biztosításról. Tartalmazza a veszteségek miatti kártalanítás szabályait, rendelkezik a beruházók beruházásainak vagy azok hozamainak rendkívüli helyzetben – háború, fegyveres összetűzés, zavargások, országos szükségállapot vagy hasonló események miatt – bekövetkező veszteségeiért történő kártalanításról. Rögzíti a kisajátítás szabályait. A külföldi befektető által megvalósított beruházást nem államosíthatják, nem sajátíthatják ki vagy vonhatják olyan intézkedés/ek alá, amelynek hatása egyező az államosítással vagy a kisajátítással. Annak megítélése, hogy a hozott intézkedés vagy intézkedés sorozat a kisajátítással azonos hatású-e, tényeken alapuló, eseti elbírálást igényel, amelynek szempontjait a Megállapodás rögzíti. Ezen előírások alól kivételt képez a közérdekből történő kisajátítás. Ebben az esetben a kisajátítás jogszerűen, hátrányos megkülönböztetéstől mentesen, késedelem nélkül, megfelelő és tényleges kártalanítás mellett történhet.
A fejezet tartalmazza a beruházásból származó jövedelmek átutalásának szabadságát, felsorolva azon fizetéseket, amelyek esetében szabad az átutalás. Az átutalásokat szabadon átváltható pénznemben kell késedelem nélkül teljesíteni, a beruházást fogadó állam területén teljesítendő közterhek befizetését követően. Rendelkezik a beruházáshoz kapcsolódó jogátruházás kérdéseiről, miszerint ha valamely Fél vagy annak ügynöksége kifizetést teljesít kártalanítás, garancia vagy biztosítási szerződés keretében a másik Fél területén lévő egyik beruházója által eszközölt beruházás tekintetében, úgy a másik Félnek – egy ilyen beruházást illetően – el kell ismernie a jog vagy jogcím átszállását vagy átruházását, illetve az ilyen beruházással kapcsolatos követelés engedményezését. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti jogait és követeléseit.
A Megállapodás 3. fejezet A. szakasza rendelkezik a szerződő államok között keletkezett viták rendezésének módjáról. A keletkezett vitát a vitában álló feleknek lehetőleg peren kívül, konzultációk útján kell egymással rendezniük. Az egyik szerződő fél beruházója írásban kérheti a másik szerződő felet a tárgyalásos vitarendezésre. Az egyeztetés során a Feleknek elegendő ténybeli információt kell biztosítaniuk, amely lehetővé teszi a kérdéses intézkedés által e megállapodás rendelkezéseinek működésére és alkalmazására gyakorolt hatásának vizsgálatát. A Felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy a 6. melléklet szerint (Közvetítői mechanizmus) értelmében közvetítői eljárást kezdeményeznek bármely olyan intézkedés tekintetében, amely hátrányosan érinti a Felek közötti beruházásokat.
A legújabb trendeknek megfelelően rögzítésre került a harmadik fél általi finanszírozás szabálya, amely esetén az ilyen finanszírozásban részesülő, jogvitát folytató félnek értesítenie kell a jogvitát folytató másik felet és a Bíróság tanácsát, vagy ha a Bíróság tanácsát nem hozták létre, a Bíróság elnökét a finanszírozási megállapodás meglétéről és jellegéről, valamint a finanszírozást végző harmadik fél nevéről és címéről.
A vitarendezési eljárások szabályai alapján, amennyiben a Feleknek a konzultációra előírt egyeztetés során nem sikerül rendezniük a jogvitát, a konzultációt kérelmező Fél kérheti egy választottbírói testület felállítását. A választottbírói testület vitarendezési eljárásaira az e cikkben meghatározott szabályok és eljárások, a 7. melléklet (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) valamint a 8. melléklet átláthatóságra vonatkozó szabályai és a 9. melléklet (Eljárási szabályzat) az irányadók. A választottbírói testület három választottbíróból áll. A meghallgatás helyszínét a Felek közös megegyezéssel határozzák meg, de eltérő megállapodása hiányában a meghallgatást Brüsszelben tartják, ha a panaszos Fél Szingapúr, illetve Szingapúrban ha a panaszos Fél az Unió. A meghallgatásoknak alapvetően nyilvánosnak kell lenniük, kivéve, ha arról a 9. melléklet (Eljárási szabályzat) másképp rendelkezik. Belső tanácskozásai esetében a választottbírói testület zárt ülésen ülésezik, amelyen csak választottbírók vesznek részt. A rendelkezéseknek való megfelelés érdekében hozott intézkedések meglétével vagy összeegyeztethetőségével kapcsolatban írásban kérhető az eredeti választottbírói testület, hogy döntsön az ügyben. A Felek bármikor kölcsönösen elfogadott megoldást találhatnak az e szakasz szerinti jogvitában. A megállapodás tartalmazza a választottbírók névjegyzékére, az igazságszolgáltatási fórum megválasztására, határidőkre, felülvizsgálatra vonatkozó információkat.
A Bíróság hat taggal rendelkezik, amely tagok közül kettőt az Unió valamely tagállamának állampolgára, kettő tag Szingapúr állampolgára, kettő tag pedig harmadik ország állampolgára. Bíróság tagjai száma három többszörösével növelhető vagy csökkenthető. A Bíróság tagjainak olyan képesítéssel kell rendelkezniük, amelyet saját országuk előír a bírói kinevezéshez, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogásznak kell lenniük. A Bíróság tagjait négyéves, egyszer megújítható időtartamra nevezik ki. A Bíróság három tagból álló tanácsban tárgyalja az ügyeket: egyikük az Unió tagállamának állampolgára, egyikük Szingapúr állampolgára és egyikük valamely harmadik ország állampolgára. A tanács elnöki tisztségét a harmadik ország állampolgárának kell betöltenie. A bíróság a munkarendjét saját maga állapíthatja meg. A Bíróság által hozott ítéletek ellen benyújtott fellebbezések elbírálására állandó Fellebbviteli Bíróság kerül létrehozásra. A testület hat tagból áll, akik közül kettő az Unió valamely tagállamának állampolgára, kettő tag Szingapúr állampolgára, kettő tag pedig harmadik ország állampolgára, négyéves, egyszer megújítható időtartamra kinevezve. Három tagból álló tanácsban tárgyalja a fellebbviteli ügyeket.
A megállapodásban az etikai rendelkezések biztosítják, hogy a Bíróság és a Fellebbviteli Bíróság tagjait olyan személyek közül válasszák, akik függetlenségéhez nem fér kétség. A megállapodás különösen rendelkezik arról, hogy a beruházó által a vitarendezés céljából választható, fent említett választottbíróságok nem rendelkeznek hatáskörrel arra, hogy megállapítsák egy adott sérelmezett intézkedésnek a beruházást fogadó ország joga szerinti jogszerűségét. A választottbíróságnak a Felek bíróságai és hatóságai által követett és alkalmazott fennálló jogértelmezést kell elfogadnia és a választottbíróság hazai jogra vonatkozó értelmezése nem köti az adott Fél bíróságait és hatóságait. Az eljárások átláthatóságára az UNCITRAL átláthatósági szabályai alkalmazandók. A megállapodás már rendelkezik a költségek biztosítására adott fedezetről, miszerint a felperes biztosítékadásra kötelezhető, ha megalapozott a gyanúja annak, hogy nem lesz képes betartani a felmerült költségekről szóló esetleges határozatot. A költségek megállapítása során a megállapodás már a vesztes fizet elvét képviseli. Kivételes körülmények esetén – és amennyiben az ügy körülményei alapján indokolt – a Bíróság feloszthatja a költségeket a jogvitát folytató felek között. A megállapodás rögzíti keresetek vagy azok egy részének egyesítésére vonatkozó szabályokat.
A Megállapodás 3. fejezet B. szakasza rendelkezik az egyik szerződő állam és a másik szerződő állam beruházója között, az egyik szerződő állam területén lévő beruházásával kapcsolatban keletkezett viták rendezésének módjáról. A beruházásvédelmi megállapodásban a modern beruházásvédelmi szabályok az új Beruházási Bírósági Rendszeren keresztül lesznek végrehajthatók. A rendelkezések tartalmaznak alternatív (konzultáció, közvetítői eljárás) vitarendezési módokat is. Amennyiben a vita konzultáció útján nem rendezhető, úgy a felperes, meghatározott követelményeknek megfelelve, keresetet nyújthat be a megállapodás szerint létrehozott Bírósághoz. A megállapodás rögzíti az irányadó vitarendezési szabályokat és a kereset benyújtására vonatkozó eljárási és egyéb követelményeket.
A Megállapodás 4. fejezete intézményi, általános és záró rendelkezéseket tartalmaz. Létrehozásra került egy bizottság, amely biztosítja e megállapodás megfelelő működését, felügyeli és elősegíti e megállapodás végrehajtását, vizsgálja a 3. fejezet (Vitarendezés) B. szakaszával kapcsolatos kérdéseket, illetve elfogadhatja e megállapodás rendelkezéseinek értelmezéseit. A megállapodás rögzíti, hogy fizetési mérleg problémák alapján rendkívüli intézkedések hozhatók. A különleges körülmények között hozott intézkedéseknek azonban méltányosnak kell lenniük, nem alkalmazhatóak önkényesen, sem indokolatlan hátrányos megkülönböztetésként. Szerződő Felek alapvető biztonsági érdekeik védelmében is hozhatnak rendkívüli intézkedéseket. Rendelkezik a hatálybalépés, időbeli, területi hatály, megszűnés és módosítás kérdéseiről. A megállapodást a Feleknek a vonatkozó alkalmazandó jogi eljárásaiknak megfelelően jóvá kell hagyniuk. A megállapodás attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek az e megállapodás hatálybalépésével kapcsolatos, alkalmazandó jogi eljárásaik befejezéséről szóló értesítést egymásnak megküldték. A Megállapodás határozatlan időtartamra jön létre. Az Unió és Szingapúr írásban értesítheti a másik Felet a megállapodás megszüntetésére irányuló szándékáról. A megállapodás megszüntetése az értesítést követő hatodik hónap utolsó napján lép hatályba. A beruházások biztonsága érdekében arról is rendelkeztek a Szerződő Felek, hogy a Megállapodás felmondása előtt megvalósult beruházásokra vonatkozóan a Megállapodás egyes rendelkezései a felmondást követő további – eltérő megállapodás hiányában – húsz évig érvényben maradnak.
A 4. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
Az 5. §-hoz
A törvény végrehajtásáért felelős minisztert nevezi meg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás