• Tartalom
Oldalmenü

56/2019. (XII. 12.) AM rendelet

a szarvasmarha gümőkór elleni védekezésről

2019.12.28.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 17. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya

a) a szarvasmarha-állományok szarvasmarha gümőkór szempontjából történő minősítésével,

b) a szarvasmarha-állományok szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes minősítésének ellenőrzésével,

c) a szarvasmarha gümőkór fertőzöttségére gyanús szarvasmarha egyedekkel,

d) a szarvasmarha gümőkórral fertőzött szarvasmarha egyedekkel és állományokkal, valamint

e) a szarvasmarha gümőkórra fogékony egyéb állatfajokkal

kapcsolatos állategészségügyi feladatok ellátására terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. alternatív próba: az intradermális tuberkulin próbától és a gamma-interferon vizsgálattól eltérő, a szarvasmarha-, juh- és kecskeállományok esetében nem engedélyezett, de a tudomány aktuális állásának megfelelő, a szarvasmarha gümőkór kórokozója elleni celluláris vagy humorális immunválasz kimutatására alkalmas diagnosztikai eljárás, továbbá a szarvasmarha gümőkórra fogékony egyéb állatfajhoz tartozó állatkerti állatok esetén a légzőszervi mosófolyadék bakteriológiai vizsgálata;

2. állomány:

a) valamely tartási helyen tartott egyetlen állategyed,

b) az egy tartási helyen tartott azonos fajú állatok csoportja vagy

c) a szarvasmarhák egy tartási helyen tartott különböző fajhoz tartozó egyedei;

3. elkülönítés: olyan eljárás, amely a tartási helyen kívül, vagy azon belül annak egy meghatározott részén, legalább harminc napig biztosítja az állatok külön épületben, külön légtérben vagy a legelő elkülönített részén történő tartását, külön gondozó, külön eszközök és elkülönített fejés alkalmazásával, úgy, hogy az állatok elkülönítés alatt nem álló szarvasmarhák és szarvasmarha gümőkórra fogékony egyéb állatfajok egyedeivel sem közvetlenül, sem közvetve nem érintkeznek;

4. első intradermális tuberkulin vizsgálat: valamely szarvasmarha-állomány gümőkórtól való mentességének ellenőrzésére irányuló, az adott évben első alkalommal elvégzett vizsgálat;

5. felfüggesztett minősítésű szarvasmarha-állomány: olyan szarvasmarha-állomány, amelynek szarvasmarha gümőkórtól mentes státuszát az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) felfüggesztette, azonban az állományban szarvasmarha gümőkórral fertőzött szarvasmarha egyedet még nem találtak;

6. járványügyi nyomozás: a szarvasmarha gümőkóros fertőzés eredetének és esetleges terjedésének felderítésére irányuló állategészségügyi hatósági tevékenység;

7. kislétszámú állomány: az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet (a továbbiakban: ÁSZ) 1. számú függelék 5. pontjában meghatározott állomány;

8. nagylétszámú állomány: az ÁSZ 1. számú függelék 4. pontjában meghatározott állomány;

9. nem specifikus reakció: a Mycobacteriumok antigén rokonsága miatt kialakuló immunbiológiai jelenség, amelynek során nem csak a Mycobacterium tuberculosis complex (a továbbiakban: MTBC) fajai közül a Mycobacterium bovissal, Mycobacterium capraeval (Mycobacterium bovis subsp. caprae) és Mycobacterium tuberculosissal, hanem más fajú Mycobacteriummal fertőzött állat is reagálhat a bovin tuberkulinra;

10. nem tisztázott státuszú szarvasmarha egyed: az a szarvasmarha egyed, amely nem mutat szarvasmarha gümőkórra gyanút keltő klinikai tüneteket, azonban esetében az intradermális tuberkulin próba eredménye

a) kétes, vagy

b) pozitív vagy másodszor is kétes, és a reakció feltehetően nem specifikus eredetű;

11. szarvasmarha: a szarvasmarha, a házi bivaly, az amerikai és az európai bölény fajokhoz tartozó állatok, valamint ezek keresztezései;

12. szarvasmarha gümőkór: az MTBC fajai közül a Mycobacterium bovis és a Mycobacterium caprae (Mycobacterium bovis subsp. caprae) okozta megbetegedés;

13. szarvasmarha gümőkór új esete: a szarvasmarha gümőkórral fertőzött élő, elhullott vagy levágott egyed;

14. szarvasmarha gümőkór fertőzöttségére gyanús szarvasmarha egyed: az a szarvasmarha egyed

a) amelynek klinikai tünetei vagy kórbonctani elváltozásai a szarvasmarha gümőkórra gyanút keltőek, azonban az egyed szarvasmarha gümőkóros fertőzöttségét a bakteriológiai vizsgálat még nem igazolta, vagy

b) amely nem mutat szarvasmarha gümőkórra gyanút keltő klinikai tüneteket, azonban

ba) szarvasmarha gümőkórral fertőzött egyeddel egy állományban tartják vagy tartották, vagy a szarvasmarha gümőkór kórokozójával közvetlenül vagy közvetve érintkezett vagy érintkezhetett, kivéve, ha az e rendeletben előírt vizsgálatok a fertőzöttséget kizárták,

bb) intradermális tuberkulin próbájának eredménye pozitív vagy másodszor is kétes, és nem minősül nem tisztázott státuszú egyednek,

bc) szarvasmarha gümőkór szempontjából nem minősített állományból származik, vagy

bd) az egyed kétséget kizáróan nem azonosítható vagy származása hitelt érdemlően nem bizonyítható;

15. szarvasmarha gümőkór fertőzöttségére gyanús, szarvasmarha gümőkórra fogékony, egyéb állatfaj egyede: az a szarvasmarha gümőkórra fogékony, egyéb állatfajhoz tartozó egyed

a) amelynek klinikai tünetei vagy kórbonctani elváltozásai a szarvasmarha gümőkórra gyanút keltőek, azonban az egyed szarvasmarha gümőkóros fertőzöttségét a bakteriológiai vizsgálat még nem igazolta,

b) amely nem mutat szarvasmarha gümőkórra gyanút keltő klinikai tüneteket, azonban intradermális tuberkulin próbájának eredménye pozitív vagy másodszor is kétes,

c) olyan juh vagy kecske, amely esetében a gamma-interferon vizsgálat eredménye pozitív, vagy

d) olyan zárt körülmények között tartott vadon élő vagy állatkerti kérődző, amely esetében a gamma-interferon vizsgálat vagy alternatív próba eredménye pozitív;

16. szarvasmarha gümőkórra fogékony egyéb állatfaj egyede: a szarvasmarha kivételével minden emlős állatfaj, különösen a juh, a kecske, az állatkerti és a vadon élő kérődzők, valamint a házisertés és a vaddisznó fajok egyede;

17. szarvasmarha gümőkórral fertőzött egyed: az a szarvasmarha, vagy szarvasmarha gümőkórra fogékony egyéb állatfaj egyede, amely esetében a Nemzeti Referencia Laboratórium (a továbbiakban: NRL) e rendelet szerinti bakteriológiai vizsgálata a szarvasmarha gümőkór kórokozóját kimutatta;

18. szarvasmarha gümőkórral fertőzött szarvasmarha-állomány: olyan szarvasmarha-állomány, amelyben valamely egyed szarvasmarha gümőkórral fertőzött;

19. szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes szarvasmarha egyed: az a szarvasmarha egyed, amely

a) szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes ország vagy régió szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes állományából származik, vagy

b) szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan nem mentes ország, vagy régió szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes állományából származik, azonban az e rendelet előírásai szerint – kiszállítás előtt harminc napon belül – elvégzett intradermális tuberkulin próbájának eredménye negatív;

20. szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes szarvasmarha-állomány: az e rendelet szerint hivatalosan gümőkórmentessé minősített állomány;

21. tartási hely: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló jogszabály szerinti fogalom.

II. Fejezet

A SZARVASMARHA GÜMŐKÓR MEGELŐZÉSE

3. A szarvasmarha-állományok szarvasmarha gümőkór szempontjából történő minősítése

3. § (1) A járási hivatal az illetékességi területén található szarvasmarha-állományokat – az állatkertben vagy vadasparkban tartott szarvasmarha-állományok kivételével – szarvasmarha gümőkór szempontjából – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által a honlapján közzétett Útmutatóban elrendelt intradermális tuberkulin próbával – minősíti.

(2) A korábban nem minősített szarvasmarha-állományok esetében – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a minősítés során valamennyi hathetesnél idősebb szarvasmarha esetében két intradermális tuberkulin vizsgálatot kell végezni, amelyből az első intradermális tuberkulin vizsgálatot a szarvasmarha gümőkórral fertőzött egyed eltávolítását, vagy – ha fertőzött egyedet nem találtak – az állományt alkotó egyedek összegyűjtésének befejezését követően hat hónappal később, a másodikat az első intradermális tuberkulin vizsgálattól számított hat hónap múlva kell elvégezni.

(3) Abban az esetben, ha az állományt alkotó egyedeket szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes minősítéssel rendelkező állományokból egyenként gyűjtik össze, az első intradermális tuberkulin vizsgálatot leghamarabb az összegyűjtés befejezését követő hatvan nap elteltével lehet elvégezni. Amennyiben az első vizsgálat eredménye az állományt alkotó valamennyi egyed esetében negatív, második intradermális tuberkulin vizsgálatot nem szükséges végezni.

(4) A szarvasmarha-állomány minősítése

a) szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes,

b) felfüggesztett minősítésű vagy

c) szarvasmarha gümőkórral fertőzött

lehet.

4. § (1) A korábban nem minősített szarvasmarha-állomány minősítése szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes, ha

a) valamennyi egyed hivatalosan mentes a gümőkór klinikai tüneteitől,

b) valamennyi hathetesnél idősebb szarvasmarha egyed negatívan reagált

ba) a 3. § (2) bekezdése szerinti két intradermális tuberkulin vizsgálat során, vagy

bb) az első intradermális tuberkulin vizsgálat során, és a második vizsgálatot a 3. § (3) bekezdése értelmében nem kellett elvégezni, és

c) az első intradermális tuberkulin vizsgálatot követően az állományba

ca) hathetesnél idősebb szarvasmarhát nem állítottak be,

cb) a beállított hathetesnél idősebb szarvasmarha negatívan reagált a beállítást megelőző harminc napon belül a NÉBIH által a honlapján közzétett Útmutató szerint elvégzett intradermális tuberkulin próba során,

cc) a beállított hathetesnél idősebb szarvasmarha a beállítást követően leghamarabb harminc nap elteltével a NÉBIH által a honlapján közzétett Útmutató szerint elvégzett intradermális tuberkulin próba során negatívan reagált, és a beállított állatot elkülönítették az állomány többi állatától olyan módon, hogy elkerüljék a közvetlen és közvetett érintkezést a többi állattal mindaddig, amíg a beállított állatok negatívnak nem bizonyulnak, vagy

cd) beállított hathetesnél idősebb szarvasmarhák a szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes szarvasmarha-állományból származnak.

(2) A szarvasmarha-állomány szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes minősítését fennállónak kell tekinteni, ha

a) az (1) bekezdés a) pontjában leírt feltétel folyamatosan teljesül,

b) valamennyi állat, amelyet bevisznek az állományba, szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes ország vagy régió szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes állományából származik, vagy ha a szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes származási állomány nem szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes ország vagy régió területén található, akkor betartották az (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat, és

c) az állomány valamennyi tizenkét hónapos vagy annál idősebb szarvasmarháját évente – vagy az 5. § (7) bekezdésében meghatározott esetben kétévente – a NÉBIH által a honlapján közzétett Útmutató szerint elvégzett intradermális tuberkulin próbával megvizsgálják.

5. § (1) Az állomány szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes minősítését fel kell függeszteni és az állományra forgalmi korlátozást kell elrendelni, ha

a) a 4. § (2) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek,

b) egy vagy több egyed szarvasmarha gümőkóros fertőzöttségre gyanúsnak minősül a 2. § 14. pont a) és bb) alpontja szerint, vagy

c) egy vagy több nem tisztázott státuszú egyedet találtak az állományban.

(2) Ha az állományban élő valamely szarvasmarha a 2. § 14. pont a) vagy bb) alpontja szerint szarvasmarha gümőkóros fertőzöttségre gyanúsnak minősül, azt az állományból el kell távolítani, és diagnosztikai célból elkülönített vágásra kell küldeni.

(3) A vágást követő húsvizsgálat során az 1. mellékletben meghatározott minták levételre és az NRL-be beküldésre kerülnek. Amíg a laboratóriumi vizsgálatok negatív eredménnyel be nem fejeződnek, a forgalmi korlátozás fennmarad, és az állomány minősítése felfüggesztett marad.

(4) Ha az NRL-ben a (3) bekezdés szerinti vizsgálatok során nem kerül megerősítésre a gümőkór, az állomány visszakaphatja a szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes minősítését, ha a pozitívan reagáló állat eltávolítását követően leghamarabb hatvan nap múlva valamennyi hathetesnél idősebb szarvasmarha negatívan reagál az intradermális tuberkulin próbában.

(5) Ha az állományban nem tisztázott státuszú egyed van, a forgalmi korlátozást az állományra addig nem lehet feloldani, és az állomány minősítése mindaddig felfüggesztett marad, amíg ezen egyed státusza nem tisztázódik. Az érintett egyedet el kell különíteni az állomány többi egyedétől. Az egyed státuszát az előző vizsgálatot követő hatvan nap elteltével elvégzett intradermális tuberkulin próbával vagy hasonlóan a fertőzöttségre gyanús egyedekhez – állami kártalanítás mellett történő –, elkülönített vágást követő bakteriológiai vizsgálattal kell tisztázni. A 2. § 10. pontjának b) alpontjában leírt egyed esetén ismételt vizsgálatra kizárólag akkor kerülhet sor, ha azt a 7–8. § szerinti enyhítések lehetővé teszik.

(6) Az (5) bekezdésben leírt követelményektől eltérően, ha az állományban legalább három éve nem találtak szarvasmarha gümőkórral fertőzött egyedet, és nincs olyan körülmény, amely a betegség esetleges behurcolására utalna, valamint az ismételt vizsgálatot összehasonlító (szimultán) próbával végzik el, a 7–8. § szerinti enyhítéseket kell alkalmazni.

(7) Az állattartó kérelmére a járási hivatal engedélyezi, hogy az ellenőrző vizsgálatokra csak kétévente kerüljön sor, ha az állományban a vizsgálatot megelőző három éven belül nem fordult elő szarvasmarha gümőkór, és az állategészségügyi jogszabályok megsértését a járási hivatal nem állapította meg.

(8) Az állomány szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes minősítését vissza kell vonni, ha a betegség jelenlétét a szarvasmarha gümőkór kórokozójának kimutatásával a laboratóriumi vizsgálatok megerősítették.

(9) Az állomány szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes minősítését vissza kell vonni, ha az állattartó nem tartotta be maradéktalanul az e rendeletben előírtakat, és

a) a 4. § (2) bekezdésben leírt feltételek nem teljesülnek,

b) egy vagy több egyed szarvasmarha gümőkóros fertőzöttségre gyanúsnak minősül a 2. § 14. pont a) alpontja szerint, különös tekintettel arra, ha szarvasmarha gümőkórra jellemző klasszikus elváltozásokat találnak a kórbonctani vizsgálat során,

c) a járványügyi nyomozás valószínűsíti a fertőzés meglétét, vagy

d) bármilyen egyéb járványügyi körülmény miatt indokolt a hivatalosan mentes minősítés visszavonása.

(10) Az állomány szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes minősítése addig nem állítható helyre, amíg a takarítás és fertőtlenítés nem történt meg, és valamennyi hathetesnél idősebb állat két egymást követő intradermális tuberkulin próbában nem adott negatív eredményt. Az első próbát a pozitívan reagáló egyed eltávolítását követően leghamarabb hatvan nap, a másodikat leghamarabb négy hónap, de legkésőbb tizenkét hónap elteltével kell végrehajtani.

4. A szarvasmarha egyedekre és -állományra vonatkozó általános előírások

6. § (1) A szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes szarvasmarha-állomány hivatalosan mentes minősítését a járási hivatal – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – évente ellenőrzi.

(2) Az ellenőrző vizsgálatot – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – az állományban tartott valamennyi, tizenkét hónapos vagy annál idősebb egyed esetében el kell végezni. Ellenőrző vizsgálat kizárólag olyan egyeden végezhető, amelyet a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendelet szerint egyedi azonosítóval megjelöltek.

5. A szarvasmarha egyedekre vonatkozó enyhítések

7. § (1) Ha a korábban szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes minősítésű állományban az intradermális tuberkulin vizsgálat során pozitív vagy másodszor is kétes eredményt mutató egyedet találtak, és a reakció feltehetően nem specifikus eredetű, akkor a 4–5. §-ban foglaltak alkalmazásától el lehet térni.

(2) Ha az egyszerű intradermális tuberkulin próbában adott pozitív reakció feltehetően nem specifikus eredetű, akkor az állat elkülönített levágatása helyett – az érintett egyedek elkülönítése mellett – az összehasonlító (szimultán) próba is elvégezhető.

(3) Az ismételt vizsgálat legkorábban az első intradermális tuberkulin vizsgálattól számított legalább hatvan nap elteltével végezhető el. Ha az összehasonlító (szimultán) próba nem vezet negatív eredményre, akkor az állatot le kell vágni, és laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatot kell végezni.

(4) Az állattartó kezdeményezésére nem specifikus reakciót adó állat az összehasonlító (szimultán) próba elhagyásával diagnosztikai vágásra is küldhető.

(5) Abban az állományban, ahol első vizsgálatként összehasonlító (szimultán) próba került elvégzésre, a pozitív reakciót adó, elkülönített egyed ismételt összehasonlító (szimultán) próbája engedélyezhető az alábbi feltételek egyidejű megléte esetén:

a) a reakció feltehetően nem specifikus eredetű,

b) az állományban az intradermális tuberkulin vizsgálat során adott összes többi pozitív és kétes reakció is feltehetően nem specifikus eredetű,

c) az egyed nagy genetikai értékű vagy több mint tíz egyedet kellene pozitív reakció miatt levágni, és

d) több pozitívan reagáló egyed esetén a pozitív reakciót adó egyedek legalább egy negyede diagnosztikai vágásra kerül.

(6) A járási hivatal a nem specifikus reakciókat a NÉBIH által a honlapján közzétett Útmutató alapján ítéli meg.

6. A szarvasmarha-állományra vonatkozó enyhítések

8. § (1) Amennyiben az állomány éves ellenőrző vizsgálatakor elvégzett egyszerű intradermális tuberkulin vizsgálat során egy vagy több egyed kétes reakciót ad – és az állományban nincs pozitív reakciót adó, vagy ismételten kétesen reagáló állat – az állomány szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes státuszát nem kell felfüggeszteni, feltéve hogy az állományban az elmúlt három évben nem fordult elő szarvasmarha gümőkór, és nincs olyan körülmény, amely a betegség esetleges behurcolására utalna.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén

a) a kétes reakciót adó egyedek státuszát hatvan nap elteltével végzett összehasonlító (szimultán) próbában vagy a diagnosztikai vágást követő bakteriológiai vizsgálatban tisztázni kell, és

b) ezek az állatok – a diagnosztikai vágás esetét kivéve – az állományból nem szállíthatóak el státuszuk tisztázódásáig.

(3) Ha a felfüggesztett állományban előfordult összes pozitív vagy kétes reakció feltehetően nem specifikus eredetű volt, a pozitívan vagy kétesen reagált egyedek elkülönítésre kerültek, és minden pozitív (valamint egymás után kétszer kétes eredményt adó) egyed levágása megtörtént, továbbá a laboratóriumi vizsgálatok során egyetlen egyed esetében sem került kimutatásra a betegség kórokozója, akkor az állomány hivatalosan mentes minősítése a korábban negatívan reagált egyedek ismételt intradermális tuberkulin próbája nélkül is visszaadásra kerül, feltéve, hogy továbbra sem merült fel a szarvasmarha gümőkórra gyanút keltő körülmény.

(4) Ha a felfüggesztett állományban előfordult összes pozitív vagy kétes reakció feltehetően nem specifikus eredetű volt, és az elmúlt három évben nem találtak szarvasmarha gümőkórral fertőzött egyedet, akkor az állattartó kérelmére – az adott szállítás esetén – az állományra vonatkozó forgalmi korlátozás az alábbi feltételek teljesítése mellett megszüntethető:

a) a szarvasmarha kizárólag belföldre kerül szállításra,

b) a felfüggesztés pozitív reakció miatt történt,

ba) a pozitív reakciót adott egyedet már levágták,

bb) a húsvizsgálat során nem találtak gümőkórra utaló elváltozásokat,

bc) az NRL-ben a kórszövettani vizsgálat negatív volt,

c) az állományból kizárólag olyan hathetesnél idősebb egyed kerül elszállításra, amely az elszállítást megelőző harminc napon belül elvégzett intradermális tuberkulin próba során negatív reakciót adott, vagy a hathetesnél fiatalabb egyed közül kizárólag az, amelynek anyja negatívan reagált az állományvizsgálat során, és

d) az állományból elszállított egyed kizárólag olyan helyre kerül elszállításra, ahová a rendeltetési hely szerinti járási hivatal ezt elkülönítési kötelezettség mellett engedélyezi.

(5) Az elkülönítést meg kell szüntetni, ha a származási állomány visszakapta szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes minősítését.

7. Állami feladatok

9. § (1) A szarvasmarha-állomány szarvasmarha gümőkór szempontjából történő minősítése és az állomány szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes minősítésének ellenőrzésére irányuló vizsgálatok szervezése állami feladat.

(2) Az intradermális tuberkulin próba elvégzéséhez szükséges diagnosztikumot (tuberkulint) a NÉBIH biztosítja.

(3) A minősítő és ellenőrző vizsgálatok során az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (a továbbiakban: FELIR) adatbázisában lévő adatokat össze kell vetni az állattartó által vezetett nyilvántartással és a helyszínen talált állapottal. Létszám eltérés esetén egyedi ellenőrzést kell végezni.

(4) A minősítő és ellenőrző vizsgálatok nyilvántartásával és dokumentálásával kapcsolatos szabályokat, a kitöltési-eljárási tájékoztatót a NÉBIH által a honlapján közzétett Útmutató tartalmazza.

(5) A minősítő és ellenőrző vizsgálatokról szóló jelentést az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) meg kell küldeni. A megyei kormányhivatal jelentést tesz az előző naptári év minősítő és ellenőrző vizsgálatairól a NÉBIH-nek.

10. § (1) A járási hivatal a szarvasmarha-állományok ellenőrző és minősítő vizsgálatáról – havi bontásban – ütemtervet készít, és azt a megyei kormányhivatalnak legkésőbb a tárgyév február 28-ig megküldi. Az ütemtervet a FELIR országos adatbázis alapján úgy kell elkészíteni, hogy minden állattartónak legalább harminc nap álljon a rendelkezésére a vizsgálatok végrehajtására. A megyei kormányhivatal a szarvasmarha-állományok ellenőrző és minősítő vizsgálatáról készült ütemterveket legkésőbb március 31-ig szükség szerint módosítja.

(2) A vizsgálatok ütemezését a járási hivatal legalább harminc nappal a vizsgálatok megkezdésére meghatározott időtartam első napja előtt megküldi az állattartónak, vagy a helyben szokásos módon közzéteszi.

(3) Az intradermális tuberkulin próba során a NÉBIH által a honlapján közzétett Útmutatóban meghatározott szabályok alapján kell eljárni.

(4) Az állattartó írásbeli kérelmére engedélyezhető, hogy az ütemtervtől eltérő időpontban kerüljön sor az intradermális tuberkulin vizsgálatra, ha ez utóbbi esetben az intradermális tuberkulin vizsgálat az állományban elvégzendő egyéb beavatkozással összeköthető.

11. § (1) Az intradermális tuberkulin vizsgálat elvégzésére

a) nagylétszámú állományok esetében az állományt ellátó szolgáltató állatorvos,

b) kislétszámú állományok esetében a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló rendelet szerinti körzeti kapcsolattartó állatorvos köteles.

(2) Ha az állományt ellátó szolgáltató állatorvos vagy a körzeti kapcsolattartó állatorvos nem jogosult az intradermális tuberkulin vizsgálat elvégzésére, akkor a járási hivatal a 12. §-ban előírt követelményeknek megfelelő állatorvost, ennek hiányában hatósági állatorvost bíz meg az intradermális tuberkulin vizsgálat végrehajtásával.

(3) Az intradermális tuberkulin vizsgálatot végző állatorvos a vizsgálat pontos időpontjáról – ideértve a diagnosztikum beadásának időpontját és a bírálatot is – legalább negyvennyolc órával a vizsgálat megkezdését megelőzően tájékoztatja a járási hivatalt. A minősítő vizsgálatok és a nagylétszámú állományokban végzett ellenőrző vizsgálatok esetén a bírálat kizárólag a járási hivatal felügyelete mellett hajtható végre.

(4) Az intradermális tuberkulin vizsgálatot elvégző állatorvos a kétes és a pozitív reakciót a járási hivatalnak huszonnégy órán belül jelenti. A bejelentés tartalmazza a reakciót adó állat egyedi azonosítóját, az állat nemét, korát, tartási helyének címét, azonosítóját és a tartás módját.

(5) Amennyiben nem történt meg a szarvasmarha-állomány ellenőrző vizsgálata, akkor az intradermális tuberkulin vizsgálatot a járási hivatal által kijelölt hatósági állatorvos végzi.

(6) A minősítő és ellenőrző vizsgálatokon felül az országos főállatorvos a rendes vágás során levágott szarvasmarhákból származó minták bakteriológiai vizsgálatán alapuló országos vagy egyes megyékre kiterjedő monitoring programot is elrendelhet.

8. Az intradermális tuberkulin vizsgálatokkal kapcsolatos képzés és a vizsgálatok elvégzésére jogosult állatorvosokra vonatkozó feltételek

12. § (1) A NÉBIH rendszeresen, de legalább ötévente köteles a minősítő és ellenőrző vizsgálatok végrehajtásával kapcsolatban elméleti hatósági képzést tartani.

(2) A megyei kormányhivatal gyakorlati képzést tart azok részére, akik az (1) bekezdés szerinti képzést követően sikeres vizsgát tettek.

(3) A gyakorlati képzés csoportos vizsgálat keretében történik vezető állatorvos részvételével és irányításával.

(4) A (3) bekezdés szerinti csoport vezetésével olyan állatorvos bízható meg, aki

a) a szarvasmarha gümőkór vonatkozásában legalább ötéves járványügyi igazgatási gyakorlattal és

b) az intradermális tuberkulin vizsgálat végrehajtásában legalább ötéves gyakorlati tapasztalattal

rendelkezik, amelyet a megyei kormányhivatal igazol.

(5) Az intradermális tuberkulin vizsgálatot kizárólag olyan állatorvos végezhet, aki öt évnél nem régebben vett részt képzésen.

(6) Az intradermális tuberkulin vizsgálatok elvégzésének feltétele a képzésen való részvétel. A képzés teljesítése alól felmentés nem adható.

(7) A járási hivatal egy évre felfüggeszti annak az állatorvosnak az intradermális tuberkulin vizsgálat végrehajtására vonatkozó jogosultságát, aki megsértette az e rendeletben foglalt előírásokat. A felfüggesztés tartama alatt a jogszabályi előírások ismételt megsértése esetén a járási hivatal visszavonja az állatorvos intradermális tuberkulin vizsgálat végrehajtásra vonatkozó jogosultságát.

(8) Az állatorvos visszakapja az intradermális tuberkulin vizsgálat végrehajtásra vonatkozó jogosultságát, ha a visszavonástól számítva legalább öt év eltelt, és az állatorvos eredményes vizsgát tett.

9. A szarvasmarha gümőkór elleni védőoltás, gyógykezelés tilalma

13. § A szarvasmarha gümőkór elleni védőoltása vagy a szarvasmarha gümőkórral fertőzött egyedek gyógykezelése tilos. E tilalom alól az országos főállatorvos egyedi esetben tudományos vizsgálatok céljából eltérést engedélyez.

10. Az állatforgalom szabályai

14. § (1) Legelőre csak szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes és forgalmi korlátozás alatt nem álló szarvasmarha-állományból hajtható ki az állat, kivéve, ha a legelőn más állományból származó szarvasmarha gümőkórra fogékony egyéb fajú háziállattal a korlátozás alatt álló állomány nem kerül érintkezésbe.

(2) A szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes állományba kizárólag szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes állományból származó állat vihető be. Új vagy üresen álló tartási hely kizárólag szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes szarvasmarha-állományból származó szarvasmarhákkal telepíthető be.

(3) Ha a szarvasmarha-állomány nem rendelkezik szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes minősítéssel, vagy a hivatalosan mentes minősítése felfüggesztésre került, akkor az állományba tartozó állatot tilos állatbemutatóra, kiállításra, vásárra hajtani, továbbá a betegségre fogékony más állományból származó állatokkal nyilvános itatóhelyeken vagy nyílt vizeken itatni, közutakon vagy közterületeken hajtani. Az állományból származó állat bármilyen mozgatása kizárólag a járási hivatal engedélye és előírása alapján végezhető.

(4) Szarvasmarha gümőkórral fertőzött állományban tartott szarvasmarha kizárólag vágóhídra szállítható azonnali vágás céljából.

(5) Új állomány kialakítása céljából külföldről behozott, vagy újonnan betelepített állatállományból állatot továbbtartásra elszállítani kizárólag az állomány minősítésének megtörténte után és a szállítást megelőző harminc napon belül elvégzett negatív eredményű intradermális tuberkulin vizsgálat után lehet.

(6) Szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes állományból történő szállítás esetén nem kell a szállított egyeden az elkülönítés ideje alatt intradermális tuberkulin próbát végezni kivéve, ha a szállítás harmadik országba történik és a fogadó ország ezt a vizsgálatot kötelezővé teszi. Az állatkertben vagy vadasparkban tartott (3) bekezdés szerinti szarvasmarha akkor szállítható másik állatkertbe vagy vadasparkba, ha harminc napon belül negatív eredményű intradermális tuberkulin próbát végeztek rajta.

(7) Az elismerten szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes tagország vagy régió szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes állományából származó állat esetében nem kell elvégezni az intradermális tuberkulin próbát az elkülönítés ideje alatt.

(8) Ha az állat harmadik országból vagy szarvasmarha gümőkórtól nem hivatalosan mentes tagország vagy régió területéről származik, akkor minden esetben ellenőrizni kell, hogy a szállítás előtti harminc napban az állatot negatív eredményű intradermális tuberkulin próbának vetették alá, és ezt a tényt a kísérő állategészségügyi bizonyítvány tartalmazza. A negatív vizsgálati eredménnyel nem rendelkező minden hathetesnél idősebb szarvasmarhát az elkülönítés ideje alatt intradermális tuberkulin próbának kell alávetni. Az állatot kizárólag akkor lehet az állományba beállítani, ha rendelkezik negatív eredményű intradermális tuberkulin próbával.

11. A szarvasmarha gümőkór megelőzését szolgáló egyéb szabályok

15. § (1) A szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes minősítést az engedélyezett vágóhídon vagy vágóponton levágott szarvasmarha húsvizsgálata során ellenőrizni kell. Elhullott szarvasmarha esetén, amennyiben az elhullás előtt tapasztalt tünetek valamely bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségre utalnak és kórboncolásra kerül sor, a gümőkór esetleges előfordulását is ki kell zárni. A vizsgálatot végző állatorvos köteles húsvizsgálat vagy az elhullott állatok boncolása alkalmával talált, gümőkórra gyanút keltő elváltozásokból az NRL-be mintát küldeni, és erről egyidejűleg értesíteni az állat származási helye szerinti megyei kormányhivatalt.

(2) Az NRL a beérkezett mintákból – állami költségre – elvégzi a szarvasmarha gümőkór megállapítása vagy kizárása céljából a laboratóriumi vizsgálatokat, és az eredményről értesíti a beküldő állatorvost, az állat származási helye szerinti megyei kormányhivatalt, pozitív vizsgálati eredmény esetében az országos főállatorvost is. Az eredményt a vizsgálatok lezárásától számított hetvenkét órán belül kell megküldeni.

(3) Az állatok esetében tapasztalt szarvasmarha gümőkóros kórbonctani elváltozásokról és az ezekkel kapcsolatos vizsgálatok eredményéről a megyei kormányhivatal járásonként és állattartónként nyilvántartást vezet. Ezen nyilvántartásokat legalább hat évig meg kell őrizni.

16. § (1) A szarvasmarhát gümőkórral fertőzött vagy arra gyanús személy nem gondozhatja.

(2) A szarvasmarhatartó és szarvasmarha gümőkórra fogékony élelmiszertermelő állatállományt tartó gazdaságban kizárólag olyan személy dolgozhat vagy tartózkodhat, aki az egészségügyi alkalmassági feltételeknek megfelel, és rendelkezik az egészségügyi jogszabályokban előírt TBC vizsgálatok érvényes negatív leletével.

12. Az állattartó kötelezettségei

17. § (1) A szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint az állattartó a szarvasmarha-állományról naprakész állomány-nyilvántartást vezet, és azt az állatorvos vagy az eljáró hatóság képviselője kérésére bemutatja.

(2) Az állattartó a 10. § (1) bekezdésében meghatározott ütemterv szerint a szarvasmarha-állomány intradermális tuberkulin vizsgálatát az állatorvossal elvégezteti. Az állattartó köteles az intradermális tuberkulin vizsgálat végrehajtásához alkalmas helyet kialakítani, az állat rögzítéséről gondoskodni, és a vizsgálatról szóló jegyzőkönyvet legalább hat évig megőrizni.

(3) Az új szarvasmarha-állomány szarvasmarha gümőkór szempontjából történő minősítését az állattartó kezdeményezi a járási hivatalnál az állat beszállításának megkezdését követő tizenöt napon belül.

(4) Az állattartónak a szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes állományát úgy kell tartania, hogy az fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állattal ne érintkezhessen.

13. A Nemzeti Referencia Laboratórium

18. § (1) A szarvasmarha gümőkór kizárásával vagy hatósági megállapításával kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatokat kizárólag az NRL végezheti.

(2) Az NRL feladatait a NÉBIH laboratóriuma látja el.

(3) Az NRL-nek a vizsgálatokat az Állategészségügyi Világszervezet és az Európai Unió Referencia Laboratóriuma ajánlásainak megfelelően kell végeznie.

III. Fejezet

A SZARVASMARHA GÜMŐKÓR LEKÜZDÉSE

14. Szarvasmarha gümőkór fertőzöttségének gyanúja

19. § (1) Ha a szarvasmarha-állományban szarvasmarha gümőkóros fertőzöttségre gyanús egyedet találnak, az állományra forgalmi korlátozást kell elrendelni, és az állomány szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes minősítését fel kell függeszteni. A forgalmi korlátozás ideje alatt az állományban tartott egyedek továbbtartásra – kivéve a 7–8. §-ban meghatározott eseteket – nem szállíthatóak el. A járási hivatal rendelkezik a fertőzöttségre gyanús egyed elkülönítéséről.

(2) A tulajdonos állami kártalanítása mellett diagnosztikai célú elkülönített vágásra kell küldeni az állatot

a) a 2. § 14. pont a) alpontja szerinti esetben a szarvasmarha gümőkórra gyanút keltő klinikai tünetek megléte esetén,

b) a 2. § 14. pont bb) alpontja szerinti esetben vagy

c) az 5. § (5) bekezdésében meghatározott esetben.

(3) Az elkülönített vágást végrehajtó vágóhidat az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló rendeletben foglaltak szerint kell kijelölni. A vágóhídon az 1. mellékletben meghatározott mintákat kell levenni és beküldeni az NRL-be. Az 1. mellékletben foglaltaktól való eltérés az állattartó kérelmére a 7–8. §-ban foglalt esetekben engedélyezhető. A forgalmi korlátozást, valamint a hivatalosan mentes minősítés felfüggesztését vissza kell vonni, ha az NRL-ben végzett bakteriológiai vizsgálat negatív eredménnyel zárul, és nem merül fel olyan körülmény, amely a betegség jelenlétét valószínűsíti.

(4) Ha a betegség gyanúja kórbonctani vizsgálat vagy húsvizsgálat során merül fel, a mintavételt és mintaküldést az 1. melléklet szerint kell elvégezni.

(5) A 2. § 14. pont bc) és bd) alpontja esetében a fertőzöttségre gyanús egyed intradermális tuberkulin próbájának költsége az állattartót terheli. A gyanús állat elkülönítését fel kell oldani, ha negatívan reagál az intradermális tuberkulin próbára. Kizárólag abban az esetben lehet az állományra vonatkozó forgalmi korlátozást feloldani és a hivatalosan mentes minősítését visszaadni, amennyiben az állomány valamennyi egyede negatívan reagál az intradermális tuberkulin vizsgálatban. Ha az állattartó a költséget nem vállalja, a fertőzöttségre gyanús egyedet állami kártalanítás nélkül elkülönített vágással le kell vágni, és a 2. § 14. pont bd) alpontja szerinti szarvasmarha testét ártalmatlanítani kell.

(6) Ha az állományban a 2. § 10. pontja szerinti nem tisztázott státuszú szarvasmarhát találnak az intradermális tuberkulin vizsgálat során, a 3–5. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

15. A szarvasmarha gümőkór megerősítése

20. § (1) Ha valamely állományból származó szarvasmarha gümőkórral fertőzött egyednek minősül, azt a szarvasmarha gümőkór új esetének kell tekinteni, és

a) az állományra forgalmi korlátozást kell elrendelni, vagy

b) ha az a fertőzöttség gyanúja miatt még nem került elrendelésre, az állomány szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes minősítését vissza kell vonni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti új eset kapcsán folytatott járványügyi nyomozás alapján a járási hivatal illetékességi területén kívüli állományok forgalmi korlátozás alá vonása és vizsgálata is szükséges, a járási hivatal erről haladéktalanul értesíti a megyei kormányhivatalt.

(3) Az állattartót az (1) bekezdésben meghatározott esetekben kötelezni kell

a) az állatok tartási helyének és minden olyan területnek és tárgynak a takarítására, megtisztítására és fertőtlenítésére, amely a fertőzést terjesztheti,

b) az istállóból és egyéb tartási helyekről származó trágya oly módon történő elhelyezésére, hogy a betegségre fogékony állatok számára ne legyen hozzáférhető, továbbá a trágya kezelésére és tárolására az állati eredetű melléktermékekre vonatkozó előírásoknak megfelelően.

(4) A járási hivatal a befertőződött állománnyal összefüggésbe hozható vadászterületen élő betegségre fogékony vadon élő állatok diagnosztikai célú kilövését rendelheti el állami kártalanítás mellett.

16. Közegészségügyi szabályok

21. § (1) Az állatorvosnak fel kell hívnia a fertőzöttségre gyanús szarvasmarha tartójának figyelmét arra, hogy a fertőzöttségre gyanús állat nyers tejének vagy tejtermékének fogyasztása esetén az ember is megfertőződhet a betegség kórokozójával.

(2) Az állattartó köteles a szarvasmarha gümőkóros fertőzöttségre gyanús szarvasmarha gondozására külön dolgozót beosztani és részére védőöltözetről gondoskodni. Ha a rendelkezésre álló dolgozók száma miatt külön személy kijelölése nem lehetséges, így a dolgozónak egyéb állatokat is el kell látnia, akkor azt a fertőtlenítést követően, másik munkaruhában teheti meg. Az állatgondozó munkahelyének elhagyása előtt köteles a munkaruhát levetni, kezét és lábbelijét a szarvasmarha gümőkór kórokozójára hatékony szerrel fertőtleníteni.

(3) A járási hivatal köteles a népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatalt értesíteni, ha

a) szarvasmarha gümőkóros fertőzöttségre gyanús állatot tartanak,

b) a szarvasmarha vagy egyéb élelmiszertermelő háziállat esetében szarvasmarha gümőkór került megállapításra, valamint szarvasmarhák esetében a fertőzöttség gyanúja megerősítésre került élő állaton vagy húsvizsgálat, vagy boncolás során, vagy

c) a szarvasmarhák fertőződése feltehetően az ott dolgozó vagy az ott lakó személyek gümőkóros megbetegedésére vezethető vissza.

(4) Ha a gümőkórt háziállat gondozásával foglalkozó, háziállatot tartó vagy rendszeresen, közvetlenül termelőtől tejet vagy tejterméket vásárló személyen állapították meg, a népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal értesíti a járási hivatalt.

(5) Ha a járási hivatal az állománnyal foglalkozó személy vagy annak valamely hozzátartozója gümőkóros megbetegedéséről értesül, az állományt vagy a fertőzési forrásként gyanúba vett állatot klinikai és immundiagnosztikai, szükség esetén bakteriológiai vizsgálatnak kell alávetni.

(6) Ha az állatkertben vagy vadasparkban tartott szarvasmarha-állomány nem rendelkezik szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes minősítéssel, az állomány egyedei csak akkor érintkezhetnek közvetlenül a látogatókkal, ha a tizenkét hónaposnál idősebb szarvasmarhákat egy éven belül megvizsgálták intradermális tuberkulin próbával vagy gamma-interferon módszerrel, és a vizsgálat eredménye negatív.

17. Szarvasmarha gümőkórra fogékony egyéb fajú állatok

22. § (1) Az olyan juh- és kecskeállomány esetében, ahol az egyedek egy részének teje vagy az abból készült tejtermék emberi fogyasztásra kerül – feltéve hogy azokat szarvasmarhával együtt tartják –, a járási hivatal ellenőrzési rendszert működtet. Az ellenőrzési rendszer keretében az állomány minden tejtermelésre használt egyedét – az állattartó költségére – legalább évente egyszer intradermális tuberkulin próbával vagy gamma interferon módszerrel meg kell vizsgálni. A gamma-interferon módszer esetén a vizsgálatok ütemezését az NRL-lel egyeztetni kell. Az állományban termelt tej, vagy az abból készült tejtermék emberi fogyasztásra kizárólag akkor kerülhet, ha az ellenőrző intradermális tuberkulin vizsgálat vagy a gamma-interferon vizsgálat eredménye negatív.

(2) Az állattartó és a szolgáltató állatorvos jelenti a járási hivatalnak, ha a szarvasmarha gümőkórra fogékony egyéb élelmiszertermelő háziállatfajok, a betegségre fogékony, zárt körülmények között tartott vadon élő állatok, vagy állatkerti kérődzők esetében valamely egyednél szarvasmarha gümőkór fertőzöttség gyanúja merül fel. A zárt körülmények között tartott vagy szabadon élő betegségre fogékony vadon élő állat esetében a jelentési kötelezettség a vadászatra jogosultat is terheli. Állatkerti kérődző esetében az állatkert üzemeltetője köteles jelenteni a szarvasmarha gümőkór fertőzöttség gyanúját.

(3) A járási hivatal a fertőzöttség gyanújáról történt értesülést követően, a betegség megállapítására vagy kizárására irányuló vizsgálatokat haladéktalanul elvégezteti, és a gyanú megerősítése esetén elrendeli az érintett egyed állami kártalanítás mellett történő elkülönített vágását, illetve diagnosztikai célú leölését, kilövését. Az állat levágását, leölését, kilövését követően, vagy ha a gümőkór gyanúját vágóhídon állapítják meg, bakteriológiai vizsgálat céljára az 1. mellékletben meghatározott vizsgálati anyagot kell megküldeni az NRL-nek. Ha a vágóhídon merült fel a gyanú, akkor az állat származási helye szerinti megyei kormányhivatalt is értesíteni kell.

(4) A szarvasmarhától eltérő állatkerti kérődző esetén – a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a létesítmény üzemeltetője kérheti, hogy az állatleölést halasszák el legfeljebb egy évvel, amennyiben a fertőzöttségre gyanús egyed más fogékony állattal és a látogatókkal közvetlenül nem érintkezik. Ez alatt az idő alatt ismételt intradermális tuberkulin próbával vagy gamma-interferon vizsgálattal kell a gümőkórós fertőzöttség gyanúját kizárni. Azon fajok esetében, amelyek vizsgálata gamma-interferon vizsgálattal nem végezhető el, a 2. § 1. pontja szerinti alternatív próbák is használhatóak. Ha az ismételten elvégzett vizsgálat egy éven belül nem negatív, akkor az állatot diagnosztikai célból le kell ölni.

(5) Szarvasmarha gümőkór fertőzöttség esetén a juh- és kecskeállományra – a (3) bekezdésben foglaltakon túl – forgalmi korlátozást kell elrendelni. A forgalmi korlátozás alá vont juh- és kecskeállományból csak olyan hat hónaposnál idősebb egyedet lehet elszállítani, amelynek intradermális tuberkulin próbája vagy gamma-interferon vizsgálata negatív eredményű. A fertőzöttségre gyanús állat tejét ártalmatlanítani kell. Az állomány többi egyedének a teje szabadon felhasználható, ha egy éven belül az intradermális tuberkulin próba vagy a gamma-interferon vizsgálat eredménye negatív, és az állatok klinikailag tünetmentesek.

(6) A betegség megállapítását követően a juh- és kecskeállományok esetében a forgalmi korlátozást fenn kell tartani, és el kell rendelni, hogy a szarvasmarha gümőkórós fertőzöttségre nem gyanús egészséges állatok teje is csak hőkezelés után kerülhet emberi fogyasztásra. Az (5) bekezdés szerinti forgalmi korlátozás akkor oldható fel, ha minden hat hónaposnál idősebb egyedet megvizsgáltak intradermális tuberkulin próbával vagy gamma-interferon vizsgálattal, és a vizsgálat eredménye negatív. A vizsgálatot legkorábban a fertőzött állatnak az állományból való eltávolítását követő hatvanadik napot követően lehet elvégezni.

(7) Szarvasmarha, juh- vagy kecskeállományok közelében csak olyan kutya vagy macska tartható,

a) amely klinikailag egészséges, és egy éven belül nem tartózkodott olyan állományban, ahol a szarvasmarha gümőkórt megállapították, vagy

b) amelyen elvégzett képalkotó vizsgálattal nem mutatható ki a gümőkórra gyanút keltő elváltozás, és az állaton végzett intradermális tuberkulin próba is negatív eredményre vezetett.

23. § (1) A szállítást megelőző harminc napon belül intradermális tuberkulin próbával vagy gamma-interferon vizsgálattal vagy alternatív próbával meg kell vizsgálni

a) a zárt körülmények között tartott gímszarvas és dámszarvas, valamint a szarvasmarha gümőkórra fogékony egyéb vadon élő kérődző állat továbbtartásra történő szállítása esetén minden elszállításra kerülő egyedet,

b) a szarvasmarha gümőkórra fogékony, a szarvasmarhától eltérő állatkerti kérődző szállítása esetén az elszállításra kerülő állatot.

(2) Olyan vadászterületről, ahol a betegséget két éven belül megállapították, a szarvasmarha gümőkórra fogékony befogott vadon élő állatot kizárólag akkor lehet élve elszállítani, ha a szállítást megelőző harminc nap alatt elvégzett intradermális tuberkulin próbája vagy gamma interferon vizsgálata negatív eredményű.

(3) Azokon a vadászterületeken, ahol a szarvasmarha gümőkórt két éven belül megállapították, a szarvasmarha gümőkórra fogékony vadon élő állat kilőtt egyede zsigereinek összegyűjtését és ártalmatlanítását a vadászatra jogosult állami kártalanítás mellett végzi. A zsigereket az állati eredetű melléktermék feldolgozására vonatkozó rendelkezések szerint kell ártalmatlanítani.

(4) Azon a vadászterületen, ahol a szarvasmarha gümőkór két éven belül megállapításra került, továbbá az ezekkel határos vadászterületeken a szarvasmarha gümőkór felderítése céljából a NÉBIH által meghatározott monitoring programot kell folytatni. A mintavétel a vadászatra jogosult feladata.

(5) Vadon élő vagy állatkerti kérődző esetén, ha az állomány a szarvasmarha gümőkór tekintetében minősítésre került, akkor egyedi vizsgálat nem szükséges, ha az állatot másik vadaskertbe, vadasparkba vagy állatkertbe szállítják.

24. § A 22. és 23. §-ban foglalt rendelkezések esetén az intradermális tuberkulin vizsgálatokat végrehajtó állatorvosnak meg kell felelnie a 11. és 12. §-ban foglalt feltételeknek. Az állatorvosnak a gyakorlati végrehajtás és bírálat során a NÉBIH által a honlapján közzétett Útmutatóban – az adott fajra vonatkozóan – meghatározott szakmai szabályok szerint kell eljárni. A gamma-interferon vizsgálathoz szükséges vérmintát az az állatorvos veszi le és küldi be az NRL-be, aki az intradermális tuberkulin próbát elvégezi. Az alternatív próbát az intradermális tuberkulin vizsgálat elvégzésére jogosult állatorvos közreműködésével kell végezni.

18. Az ország szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes státuszának elvesztése

25. § Amennyiben Magyarország elveszti szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes tagország státuszát, akkor

a) az állományban tartott összes hathetesnél idősebb egyed esetében el kell végezni az éves ellenőrző vizsgálatot, és

b) a 14. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően, az elkülönítés ideje alatt – a származási állományban vagy az új állományba való beállítás előtt – minden hathetesnél idősebb, beállításra kerülő állaton el kell végezni az intradermális tuberkulin próbát.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

27. § Az e rendelet hatálybalépését megelőzően szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentessé minősített szarvasmarha-állomány esetében az állomány megtartja a szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes minősítését az e rendelet szerint előírt vizsgálatok lefolytatásáig, amennyiben az állomány a szarvasmarha gümőkórtól hivatalosan mentes minősítés követelményeinek megfelel.

28. § Ez a rendelet a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló, 1964. június 26-i 64/432/EGK tanácsi irányelv végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

29. §1

1. melléklet az 56/2019. (XII. 12.) AM rendelethez

Vizsgálati anyagok (minták) vételének részletes szabályai szarvasmarha gümőkór gyanúja esetén

1. Mintavétel és mintaküldés

1.1. A diagnosztikai célból elkülönített vágásra kerülő egyedeket a NÉBIH által meghatározott vizsgálati megrendelővel kell a vágóhídra küldeni.

1.2. A levágott szarvasmarhából (vagy egyéb fogékony állatból) be kell küldeni legalább az áll alatti és garat mögötti nyirokcsomókat, legalább 2 hörgő körüli és 1 nagy gátorközi nyirokcsomót, továbbá májkapui és bélfodri nyirokcsomó részletet, valamint az elváltozást mutató szervet a hozzá tartozó regionális nyirokcsomóval.

1.3. Az 1.2. szerinti mintákat a vizsgálati megrendelő irat első példányával együtt kell az NRL-be küldeni, egy példány a húsvizsgálatot végző állatorvosnál marad.

1.4. Mycobaktériumok kimutatására takarmány, alom, talaj mintáiból 20–50 gramm, bélsárból 20 gramm, vizeletből 50 cm3, itató- és ivóvízből 1 liter. A gümőkórra irányuló vizsgálat és a mycobaktériumok meghatározása érdekében a vizsgálati anyagot az NRL-be kell küldeni. A környezeti minták vizsgálata az állattartó költségére történik.

1

A 29. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.