PK ÍH 2019/58.
PK ÍH 2019/58.
2019.06.01.
A viszontkereset-levél érdemi elbírálását önmagában az a tény nem akadályozza, hogy a fél azt az írásbeli ellenkérelemmel egy perfelvételi iratban terjeszti elő. E hiányosság miatt a felet hiánypótlásra kell felhívni, a viszontkereset-levél erre hivatkozással nem utasítható vissza.
[Alkalmazott jogszabályhelyek: 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. §; Pp. 203. § (4), Pp. 205. §, Pp. 111. §]
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével az alperes viszontkereset-levelét és a részleges költségfeljegyzés engedélyezése iránti kérelmét visszautasította, valamint kötelezte a 150 000 forintra mérsékelt eljárási illeték megfizetésére az államnak. A határozata indokolásában rögzítette, az alperes az írásbeli ellenkérelmével egy beadványban a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 205. §-a szerinti perfelvételi iratként viszontkereset-levelet is benyújtott. Beadványa első része 1-20. oldalig az érdemi írásbeli ellenkérelmet, második része a viszontkeresetet tartalmazza. A Pp. 203. § (4) bekezdése alapján a viszontkereset-levelet külön beadványban kell előterjeszteni, ezért az nem felel meg a törvény rendelkezésének A Pp. 170. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak sem felelt meg, mivel a viszontkereset-levélen nincs feltüntetve az eljáró bíróság. Erre tekintettel a Pp. 206. § (1) bekezdés a) és b) pontja, a 176. § (1) és (2) bekezdése, továbbá a 170. § (1) bekezdés j) pontja alapján – hiánypótlási felhívás mellőzésével – döntött a visszautasításról. A költségkedvezmény iránti kérelmet erre figyelemmel utasította vissza és az Itv. 58. § (1) bekezdés b) pontja és (6) bekezdése alapján kötelezte az alperest a mérsékelt illeték megfizetésére.
Az alperes fellebbezésében a Pp. 381. § -a alapján a sérelmezett határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a viszontkereset tekintetében az eljárás érdemben történő lefolytatására utasítását kérte. Azt nem vitatta, hogy a különböző tárgyú perfelvételi iratokat egy beadványban terjesztette elő, azonban a Pp. 204. § (1) bekezdése miatt erre másképpen nem volt lehetősége, mert az egyidejűség csak úgy teljesíthető, ha a két perfelvételi iratot egy beadványban, de egymáshoz képest jól elkülönülten szerkeszti meg. Ezért ha formailag nem is teljesen, de tartalmilag két külön beadványban történt a perfelvételi iratok előterjesztése, amellyel nem sérült az a törvényalkotói cél, hogy a hatékony és koncentrált pervitel megvalósuljon. A bíróság megnevezése a beadványa első oldalán van feltüntetve, ami a viszontkereset-levélre is vonatkozik. Az ítélőtábla felhívására a Pp. 370. § (3) bekezdése alapján kérte annak a figyelembevételét is, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 115. § (1) bekezdésében foglaltakat, mivel észlelve a beadvány hiányosságait nem bocsátott ki hiánypótlási felhívást, hanem annak mellőzésével utasította vissza a viszontkereset-levelet. Hangsúlyozta, a Pp. 206. § (1) bekezdése nem tartalmazza azt a kivételes szabályt, amelyet a 176. § (1) bekezdése a keresetlevél visszautasítása körében megfogalmaz, ezért a hiánypótlási felhívás kibocsátásának nem volt akadálya. Sérelmezte a mérsékelt illeték fizetésére kötelezését a formai hiba szankciójaként, indítványozta az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) időközben hatályba lépő módosult rendelkezésének alkalmazását.
A felperes a fellebbezésre nem tett érdemi észrevételt.
A fellebbezés alapos.
Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 369. § (1) bekezdése alapján az eljárás szabályszerűségének körében bírálta felül.
Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 115. § (1) bekezdésében írt hiánypótlás elrendelésére vonatkozó szabály megsértésével hozta meg döntését kizárólag arra tekintettel, hogy az alperes több perfelvételi iratot egy beadványban terjesztett elő.
Az alperes fellebbezésében megalapozottan hivatkozott arra, hogy az adott esetben nem vitásan egy beadványban előterjesztett perfelvételi iratait tartalmilag és formailag is kellően elkülönítette, mivel a beadvány a viszontkereset-levelet az írásbeli ellenkérelemtől külön, „B” résszel jelölve önállóan tartalmazza, feltüntetve a felek és képviselőik nevét, utalt a folyamatban lévő peres eljárásra. Kétségtelen, hogy a két perfelvételi nyilatkozat egy beadványban található, így annak csak az első oldalán szerepel az eljáró bíróság és csak az utolsó oldalon van aláírva az alperes képviselője részéről.
Bár a viszontkereset-levelet tartalmazó részben az eljáró bíróság megnevezése még egyszer nem szerepel, az azonban kétségtelenül megállapítható, hogy a felperes keresetére tekintettel a per elbírálására jogosult törvényszékhez címezve nyújtotta be. A per adataiból megállapítható az is, hogy az elsőfokú bíróság a 4. sorszámú végzésében a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg általános tájékoztatást adott az alperesnek egyebek mellett arról, hogy a perfelvételi iratokat külön beadványban kell előterjeszteni, ez azonban nem jelenti azt, hogy az írásbeli ellenkérelem és a viszontkereset-levél egy beadványban történő benyújtását követően hiánypótlási felhívás ne volna kibocsátható.
[Helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy a Pp. 205. § értelmében a viszontkereset-levél tartalmi elemeire és mellékleteire a keresetlevélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azonban mivel a viszontkereset-levél érdemi elbírálást ez nem akadályozta, a Pp. 115. § (1) bekezdése alapján hiánypótlási felhívás kibocsátásának volt helye, amit az elsőfokú bíróság elmulasztott. A hiánypótlásnak azért sem volt akadálya, mert a perfelvételi iratok külön beadványban történő előterjesztésének a fellebbezésben is hivatkozott jogalkotói célja az adott esetben nem sérül figyelemmel arra, hogy az alperes a viszontkereset-levelet, illetve az írásbeli ellenkérelmet éppen az elsőfokú bíróság felhívására a keresettel szembeni védekezésként terjeszthette elő.
Az ítélőtábla azonban nem osztotta az alperes fellebbezési érvelését a tekintetben, hogy a Pp. 204. § (1) bekezdésében foglaltak másképp nem tarthatók be, mivel a hivatkozott szabály szerint a viszontkeresetet, illetve az azt tartalmazó viszontkereset-levelet legkésőbb az írásbeli ellenkérelemmel, illetve a beszámítást tartalmazó irattal egyidejűleg lehet benyújtani. Az adott esetben – mivel az alperes elektronikus úton nyújtotta be a perfelvételi iratait – nem volt annak akadálya, hogy ugyanazon a napon, de egymást követően, előbb a viszontkereset-levelet, majd az írásbeli ellenkérelmet terjessze elő.
A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó 381. §-a alapján hatályon kívül helyezte. A folytatódó eljárásban az elsőfokú bíróságnak a Pp. 115. § (1) bekezdésében foglalt, jogkövetkezményekre is kiterjedő hiánypótlási felhívást kell kibocsátania az alperes számára a perfelvételi iratok és így a viszontkereset-levél önálló beadványban történő előterjesztésére.
(Fővárosi Ítélőtábla 14.Gpkf.44.912/2018/4.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás