2019. évi LVIII. törvény indokolás
2019. évi LVIII. törvény indokolás
a Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán, Drégelypalánk és Ipolyhídvég (Ipeľské Predmostie) települések közötti közúti Ipoly-híd és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 2019. évi LVIII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyarország és Szlovákia közti határtérség infrastruktúrájának fejlesztésére, az átkelők számának bővítésére egyre növekvő igény van, tekintve azt is, hogy mind Szlovákia, mind Magyarország az Európai Unió és a Schengeni egyezmény tagja.
A törvényjavaslat célja az Országgyűlés felhatalmazásának kérése a Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán, Drégelypalánk és Ipolyhídvég (Ipeľské Predmostie) települések közötti közúti Ipoly-híd és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló Megállapodás kötelező hatályának elismerésére.
A Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a közös államhatáron átvezető közutak forgalmi jellegéről Pozsonyban, 2012. február 27. napján aláírt Megállapodás 1. Cikk (2) bekezdése szerint „a 30 méternél hosszabb szerkezetű határhidak létesítéséről a Szerződő Felek minden esetben külön állapodnak meg”, ezért a híd megépítéséhez nemzetközi szerződés megkötése szükséges.
A híd felépítése lehetőséget teremt arra, hogy a térségben levő, eddig elszigetelt határ menti települések közt kapcsolat alakuljon ki. Az új kapcsolat nem érint európai gyorsforgalmi hálózatot, elsősorban a helyi lakosság és vállalkozások igényeit fogja kielégíteni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Megállapodás tárgykörére tekintettel a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nksztv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja, illetve a (3) bekezdés b) pontja alapján az Országgyűlés ad felhatalmazást a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére. Jelen § – az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontjával, illetve az Nksztv. 7. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban – a szerződéskötési eljárás e belső jogi aktusát rögzíti.
A 2. §-hoz
Az Nksztv. által megteremtett ún. egyszerűsített dualista-transzformációs rendszernek megfelelően a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazás a kihirdetéssel egy aktusba olvad össze [Nksztv. 7. § (2) bekezdés, illetve 9. § (1) bekezdés]. Mivel a Megállapodás tárgyából kifolyólag az Országgyűlés a cselekvő belső jogi síkon, a kihirdetés is törvényi formát ölt.
A 3. §-hoz
Az Nksztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően tartalmazza a belső jogba transzformált Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét.
A 4. §-hoz
E § rendelkezik a Megállapodás belső jogi hatálybalépésének napjáról (amely az Nksztv. 10. § (3) bekezdése értelmében egybeesik a nemzetközi jogi hatálybalépés időpontjával) és a végrehajtáshoz szükséges intézkedésekről. A hatálybalépés naptári napját a külgazdasági és külügyminiszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
Az 5. §-hoz
A törvény végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás