PK ÍH 2019/59.
PK ÍH 2019/59.
2019.06.01.
I. A perben alkalmazandó anyagi jogi jogszabályi rendelkezés alapján dönthető csak el, hogy a felperes keresete keresethalmazatot tartalmaz-e.
II. Az elővásárlási joga megsértése miatt pert indító jogosultnak keresetében egyrészt kérnie kell annak megállapítását, hogy az adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, másrészt – az ajánlatot elfogadó nyilatkozat egyidejű megtételével – annak megállapítását is, hogy ennek folytán az adásvételi szerződés közte és az eladó között jött létre.
III. Önmagában amiatt, hogy az elővásárlásra jogosultnak sajátos megállapítási keresetet kell előterjesztenie, amely két részből áll, az „egyes részek” nem állnak látszólagos keresethalmazatban, ezért a felperesnek nem kell az elbírálásuk sorrendjét megjelölnie a keresetlevélben.
[Alkalmazott jogszabályok: 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bek. j) pont, 170. § (4) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:223. §]
Az elsőfokú bíróság a végzésével a keresetlevelet visszautasította, és az illetéket 150 000 forintra mérsékelte. Végzésének indokolásában rögzítette, hogy a jogi képviselővel eljáró felperes a keresetlevelében két kereseti kérelmet terjesztett elő. Az volt az álláspontja, hogy a felperes a keresetlevele érdemi részét nem keresetenként teljesítette, és nem jelölte meg a keresetek egymáshoz való viszonyát, ezért a keresetlevél nem felel meg a Pp. 170. § (4) bekezdésében előírt követelménynek. Erre figyelemmel a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján utasította vissza a keresetlevelet. Az illetéket az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 58. § (1) bekezdés b) pontja alapján mérsékelte, és kifejtette, hogy a mérsékelt illeték viselésére az Itv. 58. § (6) bekezdése alapján a felperes köteles.
A végzés ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság utasítását kérte a keresetének érdemi elbírálására, és az alpereseket 300 000 forint, fellebbezési illetékként felmerült másodfokú perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Előadta, hogy keresete annak megállapítására irányult, hogy az alperesek között létrejött engedményezési szerződés vele szemben hatálytalan, az engedményezési szerződés közte és az I. rendű alperes között jött létre. Előadta továbbá, hogy kereseti kérelmeit arra alapította, hogy az alperesek az elővásárlási jogának megsértésével kötötték meg az engedményezési szerződést. Kifejtette, hogy az elővásárlási jogának megsértésével kötött szerződés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 6:223. § (1) bekezdése alapján vele szemben hatálytalan, és hangsúlyozta, hogy az új Ptk. 6:223. § (2) bekezdése értelmében csak azzal a feltétellel érvényesíthet a szerződés hatálytalanságából eredő igényt, ha az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz és igazolja a teljesítőképességét. Álláspontja szerint ebből az következik, hogy a szerződés részleges hatálytalanságának megállapítása iránti keresetet önállóan nem terjeszthet elő, hanem csak az engedményezési szerződés közte és az I. rendű alperes közötti létrejöttének megállapítására irányuló keresettel együtt. Mivel a két kérelem szükségszerűen egymáshoz tartozik, azok tulajdonképpen egy egységes keresetet alkotnak. Hivatkozott a 2/2009. (VI. 24.) PK vélemény 8. pontjában foglaltakra, amelyek közül azt emelte ki, hogy az elővásárlásra jogosultnak egy sajátos megállapítási keresetet kell előterjesztenie, amely két részből áll, e két rész pedig szorosan összefügg, egymást feltételezi. Érvelése szerint mindezek miatt szükségtelen a kereseti kérelmek egymáshoz való viszonyának tisztázása, ezért az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon utasította vissza a keresetlevelet. Hivatkozott arra is, hogy az Országgyűlés 2018. november 24. napjától hatályon kívül helyezte az Itv. 58. § (1) bekezdés b) pontját és 58. § (6) bekezdését, a Kúriának az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testülete pedig úgy foglalt állást, hogy ha a keresetlevél visszautasítására 2018. november 24. után került sor, akkor az eljárás a visszautasítás folytán illetékmentes.
A felperes fellebbezése alapos.
A Pp. 170. § (2) bekezdése szerint a keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni:
a) a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kereseti kérelmet;
b) az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján;
c) az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket;
d) az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést, és
e) a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon.
A Pp. 170. § (4) bekezdése kimondja, hogy keresethalmazat esetén a (2) bekezdésben foglaltakat keresetenként kell teljesíteni, feltüntetve a keresetek egymáshoz való viszonyát is.
A Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja értelmében a bíróság – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a keresetlevelet visszautasítja, ha az nem tartalmazza a 170. §-ban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező tartalmi elemeket, illetve alaki kellékeket vagy a felperes nem csatolta a 171. §-ban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező mellékleteket.
Bár a Kúria a 2/2009. (VI. 24.) PK véleményt az új Ptk. hatályba lépése előtt alkotta meg, a jogalkotó az e véleményben kifejtett elvek alapján állapította meg az új Ptk.-ban az elővásárlási jog megsértéséből eredő igények érvényesítésének szabályait, a vélemény egyes részeit pedig be is emelte a törvénybe. A felperes a fellebbezésében megalapozottan hivatkozott arra, hogy az elővásárlási jog megsértésére alapított perben az elővásárlásra jogosultnak a Ptk. 6:223. § (2) bekezdése alapján – figyelemmel a 2/2009. (VI. 24.) PK vélemény 8. pontjában kifejtettekre [ez a Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadó az 1/2014. Polgári jogegységi határozat 1. pontja alapján], és az új Ptk. alkalmazása vonatkozásában is irányadó elvekre – szükségszerűen két részből álló keresetet kell előterjesztenie; az egyik rész az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés jogosulttal szembeni hatálytalanságának megállapítása iráni kérelem, a másik rész pedig az annak megállapítására irányuló kérelem, hogy a szerződés a jogosult és a tulajdonos (visszterhes engedményezés esetén a követelés jogosultja) között jött létre. Ez a két, egymással szorosan összefüggő kérelem egy sajátos kereseti kérelmet alkot, a két kérelem feltételezi egymást, külön-külön a másik nélkül egyik kérelem sem teljesíthető. Mivel a két kérelem sajátos, egységes keresetet alkot, a két kérelem egymáshoz való viszonyát pedig az anyagi jogi jogszabály ilyen kivételesen sajátos módon egyértelműen szabályozza, az ítélőtábla egyetértett a felperessel abban, hogy szükségtelen a keresetlevélben a két kérelem egymáshoz való viszonyának feltüntetése, és annak elmaradása nem alapozhatja meg a keresetlevél visszautasítását a Pp. 170. § (4) bekezdése és a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján. Ezért az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon utasította vissza a keresetlevelet.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság jogszabálysértő végzését a Pp. 389. §-a szerint alkalmazott Pp. 381. §-a alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A végzés hatályon kívül helyezése folytán nincs érdemi jelentősége annak, hogy az elsőfokú bíróságnak nem kellett volna rendelkeznie a kereseti illeték mérsékléséről és viseléséről sem.
A felperes fellebbezése az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a felperes a szükségtelenül lerótt fellebbezési illetéket nem érvényesítheti perköltségként, hanem annak visszatérítését kérheti a lakóhelye szerint illetékes adóhatóságtól. A kérelemről az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján az adóhatóság jogosult dönteni.
(Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.25.185/2019/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás