2019. évi LIX. törvény indokolás
2019. évi LIX. törvény indokolás
Egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi LIX. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül)
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) módosításának célja a Kormány 2018 decemberében elfogadott, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megvalósuló, a jó kormányzást és a közigazgatás modernizációját szolgáló felsőoktatási képzés- és kutatásfejlesztési feladatok támogatásáról szóló 1657/2018. (XII. 6.) Korm. határozatban foglalt célkitűzések megvalósítása a megfelelő jogi környezet megteremtésén keresztül. A törvényjavaslat egyrészről a belső szervezeti rend megújításával kapcsolatos módosításokat tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek többek között ahhoz, hogy az Egyetem a hallgatói számára fenntartsa a kiemelkedő képzési színvonalat, valamint tovább erősítse azt a legmagasabb képzettségű és felkészültségű oktatói kar biztosításával. Az Egyetemmel kapcsolatos speciális állami igények érvényesítése érdekében szükséges, hogy megfelelő rendelkezések biztosítsák az Egyetem jogait a képzés és az oktatás minőségellenőrzése területén, illetve, hogy a foglalkoztatási szabályok kialakítása is ennek megfelelően történjen.
Másrészről, az egyes tehetséggondozási, szabadidős, közösségi és sportszervezeteken keresztül az egyetemi élet felvirágoztatását kívánja elősegíteni annak érdekében, hogy vonzóvá tegye az Egyetemet a fiatalok számára. A campus hallgatói színtereinek kiszélesítése, azok támogatása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy új hallgatói közösségek alakuljanak és a meglévők még jobban megerősödjenek. A módosítás az Egyetem közösségi- és sportéletének jelentős fejlesztésére, további megerősítésére irányul, két konkrét rendelkezéssel: egyrészt a finanszírozás, másrészt a felvételi eljárás szabályai terén.
A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) módosításának célja, hogy megteremtse az összhangot a Külszoltv., valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit) rendelkezései között.
2019. március 1-jén a Kit. egésze hatályba lépett. A Kit. hatálybalépésével összefüggésben szükségessé vált az ágazati jogszabályok felülvizsgálata és azoknak a Kit. által használt fogalomrendszerére történő módosítása, valamint a jogszabályi hivatkozások megfelelő cseréje.
A Kit. – részben vagy egészben – a következő négy törvény szervezeti és jogállási szabályait egységesíti új koncepcionális alapokon:
– a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény,
– a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény,
– a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.),
– az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény.
Tekintettel arra, hogy a Külszoltv. háttérjogszabálya a Kttv. volt, szükséges a Kit és a Külszotv. viszonyrendszerét rendezni, illetve a Kit-ben nem szabályozott, de a tartós külszolgálat vonatkozásában releváns jogintézmények Kit.-tel történő összhangját megteremtetni.
A törvényjavaslat tartalmaz továbbá a Kit. rendelkezéseivel közvetlenül össze nem függő, a tartós külszolgálathoz kapcsolódó szabályok módosítására vonatkozó olyan javaslatokat is, amelyek a tartós külszolgálati rendszer megfelelő működése érdekében elengedhetetlenül szükségesek.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az államtitkár illetményének számítására vonatkozó szabályozás pontosítása érdekében szükséges a módosítás.
2. §
A módosítás célja annak biztosítása, hogy az álláshelyen ellátandó feladatok részévé lehessen tenni az egyetemi oktatói és kutatói tevékenységet, amennyiben kormánytisztviselő, az egyetem és a kormányzati igazgatási szerv előzetesen megállapodik erről. A megállapodásban rögzíteni kell az oktatási feladat heti óraszámát, valamint – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – rendelkezni kell a feladatellátással összefüggő egyéb kérdésekről. Az oktatási feladat ellátása a kormányzati szolgálati jogviszonyt, valamint a munkáltatói jogok gyakorlását nem érinti. Az oktatási feladatot ellátó kormánytisztviselő a kinevezése szerinti illetményre és egyéb juttatásokra jogosult. A kormánytisztviselő illetményét, egyéb juttatásait, az ezzel járó közterheket és az oktatási feladat ellátásával felmerülő költségeket a kormányzati igazgatási szerv viseli. Ehhez kapcsolódik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény módosítása, amely szerint az Egyetem óraadó oktatója lehet az is, aki kormányzati szolgálati jogviszonyban áll. A fenti pontok tartalmilag összefüggenek.
3. §
A katonai, hadtudományi képzési terület mellett indokolttá vált a rendészeti és a nemzetbiztonsági képzési területekre is kiterjeszteni az akkreditációs eljárás során a megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadó oktatók beszámítási lehetőségét. A gyakorlatias, ugyanakkor magas elméleti szinttel rendelkező tisztképzés a rendészeti területen is egyre inkább szükségessé teszi a rendvédelmi szervek aktív állományába tartozó, magasan képzett tisztek és alkalmazottak bevonását a szolgálati feladatok ellátása mellett az Egyetemen folyó alap- és mesterképzésekbe.
Az alap- és mesterképzés mellett egyre nagyobb teret kapnak az oktatás és kutatás terén az Egyetem doktori iskolái, köztük a nemrég alakult Rendészettudományi Doktori Iskola is. A katonai és rendészeti doktori iskolák oktatói, témavezetői bázisát az Egyetem állományában dolgozókon kívül ki kell szélesíteni, meg kell erősíteni a katonai és rendvédelmi szervek állományában szolgálatot teljesítő tudományos fokozatúakkal, akik a szolgálati feladataik ellátása mellett vállalják a doktori képzésben való részvételt oktatóként vagy témavezetőként. Az általuk képviselt tudás és tapasztalat más forrásból nem biztosítható, szolgálatból való kivonásuk pedig katonai, rendvédelmi szolgálati érdekek elsődlegessége miatt nem támogatható. Emiatt szükségessé vált, hogy akkreditációs szabályok tekintetében eltérő szabályokat állapítsanak meg ezekre a képzési területekre a megbízási szerződéssel rendelkezők figyelembe vételével.
4. §
A felmentésre vonatkozó általános szabályoktól való eltérés szükséges annak érdekében, hogy az Egyetem a hallgatói számára fenntartsa a kiemelkedő képzési színvonalat, valamint tovább erősítse azt a legmagasabb képzettségű és felkészültségű oktatói kar biztosításával. Mindezeken felül az Egyetemnek a hazai képzési rendszerben betöltött sajátos feladatellátása és egyedi célrendszere is indokolttá teszi a módosításokat.
A bevezetni kívánt felmentési okok figyelemmel vannak a feladatok hatékony ellátására, valamint az Egyetem jó hírnevének védelmére. Az új felmentési szabályok abban az esetben biztosítanak lehetőséget a munkaviszony megszüntetésére, ha az oktató sem oktatási, sem tudományos tevékenyégét nem megfelelően végzi.
A jelenlegi törvényi rendelkezések nem adnak lehetőséget az Egyetemnek arra, hogy oktatási terhelésével arányos oktatói, tanári létszámot alkalmazzon és szükség szerint az oktatói, tanári többletlétszámot csökkentse. A bevezetni tervezett felmentési ok megoldást kíván nyújtani a megfelelő oktatói, tanári létszám megteremtéséhez.
5. §
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénnyel (a továbbiakban: Nftv.) való összhang megteremtése érdekében szükséges rendelkezni arról, hogy az Egyetemen a magasabb vezetői megbízások mellett milyen vezetői megbízások adhatók. Az Egyetem folyamatosan bővülő oktatási tevékenysége és az ehhez kapcsolódó ingatlanállománya szükségessé teszi a magasabb vezetők körének bővítését. Az NKE tv. 17. §-ának módosításával lehetőség nyílik a gazdasági főigazgatói pozíció mellett campus főigazgatói pozíció megteremtésére, amelyet a campus működésével kapcsolatos, egyre bővülő feladatok tesznek indokolttá.
Tekintettel arra, hogy az Egyetem esetében bizonyos magasabb vezetői megbízások az általánostól eltérőek, ahogyan a magasabb vezetők helyetteseinek megbízatása szintén eltérő, a módosítás ennek megfelelően beiktat egy, a vezetői megbízások meghatározására vonatkozó rendelkezést. A fenti módosításokkal összhangban a pályázati utat a vezetői megbízások tekintetében is rögzíteni kell.
Az Egyetem számos olyan speciális szakot és képzési programot működtet, amelyhez hasonló szak és képzés nincs más felsőoktatási intézményben. Az ilyen speciális szakok és képzési programok tekintetében országos szinten kevés az olyan szaktekintély, aki ezek vezetéséhez, illetve az érintett szakismeretek oktatásához megfelelő kvalitásokkal és tapasztalattal rendelkezik. Ezen okok miatt indokolt biztosítani annak lehetőségét, hogy a Fenntartó hozzájárulásával az Nftv. 31. § (4) bekezdésében és a 37. § (6) bekezdésében meghatározott életkori korlátoktól el lehessen tekinteni.
6–10. §
A Honvéd Vezérkarnak a Honvédelmi Minisztériumból történt kiválásával és Parancsnoksággá történő átalakulásával megváltozott a tárca irányítási és vezetési rendszere. A módosítások ezt a változást követik.
11. §
A tervezett rendelkezés az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 41. § (2) bekezdése alóli kivételi szabályt foglalja magában. E kivételi szabály célja, hogy lehetőséget teremtsen az Egyetem számára a feladataival és alaptevékenységével összhangban különböző tehetséggondozási, sport-, illetve közösségi műhelyek támogatására. A támogatás biztosításával lehetőség nyílik az egyetemi élet felvirágoztatására a különféle, az Egyetemhez kapcsolódó szakmai, szabadidős, közösségi és sportszervezeteken keresztül az Áht. általános szabályai alapján.
12. §
Átmeneti rendelkezést tartalmaz a teljes oktatói és tanári létszám által tanításra fordított kötelező óraszámai összegének és az Egyetem által elindított szakok képzési terve alapján megtartott tanórák számának arányán alapuló felmentési ok tekintetében. A bevezetni kívánt rendelkezést a módosítás hatályba lépésekor folyamatban lévő tanévre is alkalmazni kell szem előtt tartva a gondos gazdálkodás elvét.Üres tartalom
13. §
Az NKE tv. 18. § (3) bekezdésében a „gazdasági főigazgatót” szövegrész helyébe a „gazdasági főigazgatót és a campus főigazgatót” szöveg lép, ezzel megteremtve a gazdasági főigazgatóval azonos módon a campus főigazgató megbízását.
14. §
A § hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
Az Áht., valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) már nem tartalmaz éves, illetve éven túli kötelezettségvállalási terv végrehajtásának ütemtervére vonatkozó előírásokat, ezért szükséges az NKE tv. 7. § (1) bekezdés d) pontjának hatályon kívül helyezése.
A Fenntartó hivatala már nem az Egyetem szervezeti egysége, ezért annak költségvetése nem az Egyetem költségvetésében, hanem a Fenntartó által vezetett minisztériuméban szerepel, ezért szükséges az NKE tv. 36. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése.
15. §
A Külszoltv. 11. §-ának és 21. §-ának rendelkezései szabályozásait szükséges alkalmazni és a törvény személyi hatályát kiterjeszteni az 58/C. §-ban meghatározott alanyi körre.
16. §
Szükséges rögzíteni, hogy a tartós külszolgálati kihelyezés szerinti munkavégzés munkakör alapján kerül meghatározásra, eltérően a kormányzati igazgatásról szóló törvény álláshelyalapú munkarendjének meghatározásától.
17. §
Jelenleg hatályos rendelkezések alapján a belföldön a munka törvénykönyve szerint foglalkoztatottak kormányzati ügykezelői (háttér) jogviszonyban kerültek tartós külszolgálati kihelyezésre. Tekintettel arra, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján kormányzati ügykezelői jogviszony 2019. március 1. hatállyal a törvény erejénél fogva kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át, rendelkezni szükséges arról, hogy a korábban a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatottak jogviszonya a kihelyező szervnél folyamatosan álljon fenn és a hatályos rendelkezések szerinti módon a Külszoltv. 21. §-ának rendelkezései szerint kerüljenek elhelyezésre a tartós külszolgálati kihelyezés megszűnését követően.
18. §
A belföldi és a külszolgálati felkészülő állomány jogszabályi rendelkezéseinek összehangolása a jogviszony megszüntetéssel kapcsolatban.
A külszolgálatra felkészülő állomány esetében pontosítást igényelt, hogy a Kit.-ben meghatározott juttatások közül a felkészülés ideje alatt milyen juttatásokra, kedvezményekre jogosultak, mivel tényleges munkavégzés a tartós külszolgálati munkaköri feladatokra történő maradéktalan felkészülés érdekében ebben az időszakban nem történik.
A külföldi felkészülés alatt, a felkészülési tervnek megfelelően, a felkészülő állománynak különböző képzéseken, különböző helyszíneken kell részt venni, ezért a felkészülés teljesítését meg kell határozni, hogy ki igazolhatja.
Pontosító rendelkezés azokra a belföldi és a külszolgálati felkészülési állomány tagjaira, akiknek fizetés nélküli szabadságuk, vagy pénzbeli ellátásra jogosultságuk miatt hat hónapos határidő miatt önhibájukon kívül megszűnne a jogviszonyuk.
Pontosító rendelkezés a belföldi és a külföldi felkészülési állomány azon tagjai tekintetében akik más szervtől kerülnek át a minisztérium állományába határozott időre szóló tartós külszolgálati kihelyezés érdekében.
A felkészülési állomány olyan, a Kit. 56. § (4) bekezdés szerinti álláshelyhez kapcsolódó állomány, amelynek a besorolását a Kormány döntése szerint a külgazdasági és külügyminiszter saját hatáskörben állapíthatja meg, az érintett felkészülési vagy tartós külszolgálat esetén ellátott, a Külszoltv. szerinti munkaköréhez igazodva. A Külszoltv. rendelkezik a Kit. besorolási analógiáját felhasználva a szabadsággal kapcsolatban.
Pontosító rendelkezés a külszolgálati felkészüléshez kapcsolódó képzettségi kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan.
Pontosító rendelkezés a belföldi és külföldi felkészülési állomány kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti szolgálati elismerésre vonatkozó szabályozás tekintetében. Ezen személyi állomány esetében is szükséges biztosítani, hogy a tartós külszolgálati kihelyezést illetve a belföldi álláshelyre történő elhelyezést megelőzően is szabályozott legyen az ezen jogviszony időtartama alatt fennálló elismerések kifizetése.
19. §
A tartós külszolgálati kihelyezés megszűnésének pontos dátumáról – a Külszoltv. hatálybalépését követő alkalmazásból eredő tapasztalatok alapján és a külszolgálat jellegéből adódóan – a kihelyező szerv az érintettet a megszűnést megelőzően legkésőbb két hónappal tudja tájékoztatni.
20. §
A belföldi felkészülő állomány esetében pontosítást igényelt, hogy a felkészülés ideje alatt a Kit.-ben meghatározott juttatások közül milyen juttatásokra, kedvezményekre jogosultak.
A módosítás továbbá lehetővé teszi, hogy ha az egy külszolgálatra (határozott időre) felvett kormánytisztviselő tartós külszolgálata várandósság vagy szülés miatt kerül megszüntetésre, akkor a kormánytisztviselő a szülés időpontjáig tartós külszolgálatot követő átmeneti belföldi felkészülési állományba kerüljön elhelyezésre annak érdekében, hogy biztosítási jogviszonya folytonos legyen és így a későbbiekben a különböző későbbi juttatásokra (TGYÁS, GYED, GYES) jogosult legyen.
21. §
A Külszoltv. hatálybalépését követő alkalmazásból eredő tapasztalatok indokolják a munkaköri leírásra vonatkozó szabályozás pontosítását.
22. §
A módosítás következtében a forintban meghatározott devizailletmény forintban kerül számfejtésre, illetve a kihelyezett részére az utalás indítása is forintban történik. A módosítás pontosítja a rendelkezést, hogy a belföldi illetményen túl, a kihelyezett a felkészülési állományban lévők illetményére sem jogosult a külszolgálat időtartama alatt.
23. §
A rendelkezés pontosítása technikai jellegű, a deviza-alapilletmény számítására vonatkozóan, tekintettel arra, hogy a deviza-alapilletmény az adott állomáshelyre megállapított ENSZ-szorzó szorzata alapján kerül meghatározásra.
24. §
Pontosító rendelkezés.
25. §
Pontosító megfogalmazás a hatályos Külszoltv. jogszabályi rendelkezése nem volt egyértelmű, továbbá a rendelkezés szabályozza, hogy mely esetben jogosult az emelt vegyes költségtérítésre a külképviselet-vezető.
A módosítás eredményeként a korábbi óvodáztatási és iskoláztatási költségtérítés gyermeknevelési költségtérítéssé alakul át. Az átalakult költségtérítésre a kihelyezett a jövőben a gyermek születésétől kezdve jogosult lesz
– amennyiben a gyermek az állomáshelyen vele tartózkodik – egészen a gyermek középfokú tanulmányainak befejezéséig, de legfeljebb a 21. életévének betöltéséig.
– amennyiben a gyermek az állomáshelyen vele tartózkodik – egészen a gyermek középfokú tanulmányainak befejezéséig, de legfeljebb a 21. életévének betöltéséig.
A módosítás továbbá családbarát intézkedésként a gyermeküket az állomáshelyen egyedül nevelő kihelyezettek részére 10%-kal magasabb gyermeknevelési költségtérítést állapít meg.
A házastársi távollétre vonatkozó szabályozás korábbi visszaállítására kerül sor.
26. §
A kihelyezett bankszámlájára – kérése alapján – EUR-ban vagy USD-ben kerül jóváírásra a forintban indított utalás. Ebben az esetben a számfejtett, valamint a pénzügyileg teljesült devizailletmény forintban megegyezik és árfolyamkülönbözet nem realizálódik.
27. §
A tartós külszolgálati feladatellátás jellegéből adódó pontosító rendelkezés a törvényi alkalmazhatóság elősegítése érdekében, figyelemmel a hatálybalépés óta eltelt gyakorlati tapasztalatokra a külképviseleti munkaszervezés tekintetében.
28. §
Pontosítás a fogadó állam munkaszüneti napnak minősülő ünnepnapjaival kapcsolatban. Amennyiben a kihelyezett nem tartózkodik az állomáshelyen valamilyen engedélyezett távolléte miatt, akkor a fogadó állam munkaszüneti napja számára nem tekinthető szabadnapnak.
29. §
A tartós külszolgálat idejére kihelyezett állomány olyan létszámon felüli nem álláshelyhez kapcsolódó állomány, amely nem sorolható a Kit. szerinti besorolási fokozatokhoz és a Kit. szerint meghatározott szabadság kategóriákhoz. A Külszoltv. rendelkezik a Kit. besorolási analógiáját felhasználva a szabadsággal kapcsolatban.
Pontosító rendelkezés a tartós külszolgálatra kihelyezettek esetében a kihelyező szervnél jogviszonyban töltött idő elismerésére vonatkozóan, tekintettel arra, hogy esetükben a Kit-től való eltérő szabályozás szükséges.
A tartós légszennyezettségű országok esetén egészségmegóvás céljából, rekreációs szabadságra jogosultak a belső szabályzatban meghatározott feltételeknek megfelelő állomáshelyen tartós külszolgálatot ellátó kihelyezettek. A rekreációs szabadság a Kit.-ben meghatározott pótszabadságok körébe nem tartozik bele, ezért az erre való jogosultságot törvényi szinten szabályozzuk.
A Kit. szabadság kiadásra vonatkozó főbb rendelkezései vonatkoznak a Külszoltv. személyi hatálya alá eső személyekre. Kivéve a rekreációs szabadság esetén, ahol a jogosultsági idő az év végével megszűnik.
A Kit.-ben meghatározott szabadságnapokon kívül, a Külszoltv. az utazási és egészségügyi vizsgálat céljából szabadnapokat határoz meg. A szabadnapok felhasználásának módja törvényi szinten kerül rögzítésre.
A Kit. alapján szabadságolási terv készíthető, a Külszoltv. szabályozása alapján csak a felkészülési állomány esetén nem kell elkészíteni. A szabadságolási terv részlet szabályozásáról törvényi szinten rendelkezünk.
A kihelyezett jogviszony megszűnése esetén, a szabadságmegváltás, a végkielégítés a Kttv-ben meghatározott illetménye alapján került elszámolásra. A Kit. hatálybalépése miatt, szükséges ezekre az esetekre új illetményalapot meghatározni.
30. §
Az (1) bekezdésben nevesített alanyi kör tekintetében pontosító rendelkezésként kerül meghatározásra az álláshely elismerésre és szolgálati elismerésre való jogosultság mértékének meghatározása.
A felkészülési állomány keresőképtelenségére vonatkozó finomítás vált szükségessé a gyakorlatban felmerült élethelyzetek miatt. Mivel 2019. január 1-jétől hatályos Külszoltv. és Ebtv. a felkészülési állomány tekintetében nem szabályozta a folyamatban lévő keresőképtelenséggel kapcsolatos eljárási szabályokat, ezért szükségessé vált az ezzel kapcsolatos rendelkezések lefektetése.
Üzemi balesetre vonatkozó szabályozás esetén is a 90 napos szabály átvezetésre került.
31. §
A közszolgálati alapnyilvántartásban kezelt adatok nyilvántartási rendszerei és a kihelyező szerv által felügyelt és a tartós külszolgálati kihelyezést és felkészítést támogató informatikai rendszerek közötti adatkezelési átjárást biztosítja.
32. §
A Kit. bevezetése miatt szükségessé válik, hogy a Miniszterelnökség is teljeskörűen alkalmazza a külföldi és a belföldi felkészülő állományra vonatkozó rendelkezéseket
33. §
Új rendelkezés beiktatása annak érdekében, hogy Magyarország Európai Unió Melletti Állandó Képviselete vonatkozásában a gyermeknevelési költségtérítés alapját képező költségtérítés-alap a központi költségvetésről szóló törvényben a többi külképviselet esetében megállapítotthoz képest alacsonyabb mértékben is megállapítható legyen, tekintettel arra, hogy a Magyarország Európai Unió Melletti Állandó Képviseletére kihelyezettek magasabb devizailletményre jogosultak.
A forint euró árfolyamának emelkedése miatti keresetcsökkenés elkerülésének érdekében, ha az árfolyam-emelkedés a miniszteri rendeletben meghatározott szint fölé emelkedik, a Miniszterelnökség a miniszteri rendeletben megadott szint felett kieső jövedelmet kompenzálja.
34. §
A belföldön munka törvénykönyve szerint foglalkoztatottak kormányzati ügykezelői jogviszonyban kerültek tartós külszolgálati kihelyezésre. Tekintettel arra, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján kormányzati ügykezelői jogviszony 2019. március 1. hatállyal a törvény erejénél fogva kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át, rendelkezni szükséges arról, hogy a korábban Munka Törvénykönyve szerinti foglalkoztatottak jogviszonya a kihelyező szervnél folyamatosan álljon fenn és a hatályos rendelkezések szerinti módon a Külszoltv. 21.§-ának rendelkezései szerint kerüljenek alkalmazásra ezen alanyi kör tekintetében.
35. §
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 27. § (2) bekezdés f) pontja lehetőséget biztosít arra, hogy a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésének jogát külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel törvény korlátozza.
Az országok közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatok felvétele, kialakítása, működtetése, illetve megszüntetése olyan speciális, érzékeny területe a Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatainak, mely saját írott és íratlan szabály- és magatartásrendszerrel rendelkezik, a diplomáciai érintkezés során a szokásjog olyan erősen érvényesül, hogy e speciális terület speciális szabályainak nem követése ténylegesen és kimutathatóan negatív hatást gyakorol Magyarország külügyi, nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolataira.
Az Infotv. 27. (2) bekezdésében foglalt kötelezettségnek eleget téve a rendelkezés az adatfajták tételes felsorolását tartalmazza. A beruházás ösztönzési előirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó támogatási konstrukciók mindenki által ismert kiemelt célja Magyarország területén a befektetések ösztönzésének elősegítése, ennek keretében befektetők Magyarországon történő letelepedésének elősegítése. Ennek eredményeképpen megvalósuló gazdasági mutatók javítása és a munkanélküliség csökkentése kiemelt nemzetpolitikai cél. A támogatási szerződés megkötését megelőző kérelmek, ajánlatok, vizsgálatok adatainak nyilvánossága kimutathatóan és érzékelhetően rontja Magyarország tárgyalási pozícióját az üzleti partnerekkel, továbbá a jövőbeli beruházókkal szemben, versenyhátrányt okoz a külföldi befektetés-ösztönzési szervezetekkel egy-egy beruházásért folyó versenyben, illetve ezen adatok az esetek jelentős részében olyan újrabefektetési projektek és későbbi beruházás-bővítési ügyletek döntés megalapozását szolgáló adatainak minősülhetnek, amelyek nyilvánossága nemzetgazdasági hátrány okozására alkalmas.
A diplomáciai kapcsolatok kialakítása során, legyen ez kapcsolatfelvétel, vagy a kapcsolatok lezárása, a tárgyaló felek kölcsönös diszkréciót várnak el egymástól, ide nem értve a tárgyalások eredményét realizáló nyilvános bilaterális, multilaterális, vagy egyéb egyezményeket, megállapodásokat, missziók létesítését egymás államának területén. E tárgyalási folyamatok, a tárgyaló partnerek egymással szemben támasztott elvárásainak, kívánalmainak megfogalmazása, a tárgyalás részleteinek nyilvánossághoz közvetítése alkalmas a tárgyalópartner visszatetszésének kiváltására és a tárgyalási folyamatok megakasztására, ide nem értve a nyilvánosság tájékoztatásához fűződő közérdek érvényesülését.
A tartós külszolgálatra kihelyező szervvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, a külgazdasági, külpolitikai valamint a diplomáciai feladatellátásban érintett vagy abban közreműködő személyek adatainak fokozott védelmét nemzetbiztonsági megfontolások, és Magyarország külpolitikai érdekeinek külső befolyástól mentes ellátásának biztosítása egyaránt indokolják. Ezen adatok nyilvánossága alkalmas a különböző nemzetbiztonsági szakszolgálatok fókuszpontjainak megváltoztatására, fokozott veszélynek kitéve a Magyarország külpolitikai és külgazdasági érdekeinek érvényre juttatása céljából kihelyezetteket.
A § az adatok maximális védelmi idejéről is rendelkezik, továbbá arról a lehetőségről, hogy külgazdasági ügyekért felelős miniszter, illetve a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter döntése alapján az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően ne állapítson meg védelmi időt az ott felsorolt adatfajták tekintetében.
36. §
Átmenti rendelkezések.
37. §
Felhatalmazó rendelkezés megalkotása annak érdekében, hogy a kihelyező szerv a kihelyezettek vonatkozásában a foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatra vonatkozó szabályokat miniszteri rendeletben állapíthassa meg.
Felhatalmazó rendelkezés az árfolyamkompenzáció feltételeinek és mértékének meghatározása érdekében.
38. §
Szövegcserés módosítás.
39. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
40. §
A módosítás célja annak biztosítása, hogy az álláshelyen ellátandó feladatok részévé lehessen tenni az egyetemi oktatói és kutatói tevékenységet, amennyiben kormánytisztviselő, az egyetem és a kormányzati igazgatási szerv előzetesen megállapodik erről. A megállapodásban rögzíteni kell az oktatási feladat heti óraszámát, valamint – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – rendelkezni kell a feladatellátással összefüggő egyéb kérdésekről. Az oktatási feladat ellátása a kormányzati szolgálati jogviszonyt, valamint a munkáltatói jogok gyakorlását nem érinti. Az oktatási feladatot ellátó kormánytisztviselő a kinevezése szerinti illetményre és egyéb juttatásokra jogosult. A kormánytisztviselő illetményét, egyéb juttatásait, az ezzel járó közterheket és az oktatási feladat ellátásával felmerülő költségeket a kormányzati igazgatási szerv viseli. Ehhez kapcsolódik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény módosítása, amely szerint az Egyetem óraadó oktatója lehet az is, aki kormányzati szolgálati jogviszonyban áll. A fenti pontok tartalmilag összefüggenek.
41. §
A kormányzati főhivatal vezetője az 1. melléklet I. Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetményre jogosult a jelenlegi államtitkári illetmény helyett
42. §
A központi hivatal vezetője az 1. melléklet I. Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetményre jogosult a jelenlegi államtitkári illetmény helyett.
43. §
A módosítás célja annak biztosítása, hogy az álláshelyen ellátandó feladatok részévé lehessen tenni az egyetemi oktatói és kutatói tevékenységet, amennyiben kormánytisztviselő, az egyetem és a kormányzati igazgatási szerv előzetesen megállapodik erről. A megállapodásban rögzíteni kell az oktatási feladat heti óraszámát, valamint – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – rendelkezni kell a feladatellátással összefüggő egyéb kérdésekről. Az oktatási feladat ellátása a kormányzati szolgálati jogviszonyt, valamint a munkáltatói jogok gyakorlását nem érinti. Az oktatási feladatot ellátó kormánytisztviselő a kinevezése szerinti illetményre és egyéb juttatásokra jogosult. A kormánytisztviselő illetményét, egyéb juttatásait, az ezzel járó közterheket és az oktatási feladat ellátásával felmerülő költségeket a kormányzati igazgatási szerv viseli. Ehhez kapcsolódik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény módosítása, amely szerint az Egyetem óraadó oktatója lehet az is, aki kormányzati szolgálati jogviszonyban áll. A fenti pontok tartalmilag összefüggenek.
44. §
Az önkormányzati főtanácsadó és tanácsadó illetménye és pótszabadsága vonatkozásában alkalmazni rendeli a javaslat a Kit.-nek a politikai főtanácsadóra és tanácsadóra vonatkozó 216. §-át, mivel a Kit. a Kttv.-ből áthelyezte ezeket a szabályokat a Kit.-be.
45. §
Tekintettel arra, hogy a változik a kormányzati főhivatal vezetőjének, illetve a központi hivatal vezetőjének illetménye, szükséges rendelkezni arról, hogy ahol jogszabály kormányzati főhivatal vagy központi hivatal vezetőjének illetménye tekintetében az államtitkárra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni, a Kit. 244. § (1) bekezdésében, illetve a 247. § (1) bekezdésében foglaltakat kell irányadónak tekinteni.
46. §
Tekintettel arra, hogy a kinevezési jogkör a munkáltatói jogkör gyakorlója által delegálható, szükséges pontosítani, hogy a Kit. 81. § (3) bekezdése szerinti tilalom az álláshelyen ellátandó feladat szabályzatban történő meghatározására vonatkozik.
A fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) főigazgatójának illetménye nem haladhatja meg a helyettes államtitkári illetmény felső határát (jelenleg ez a határ az illetményalap huszonhatszorosa). A járási hivatal vezetőjének illetménye nem haladhatja meg a központi hivatalokra vonatkozó illetménytábla szerinti főosztályvezetői illetmény felső határát (jelenleg ez a határ az illetményalap huszonkétszerese). A kormányhivatal főigazgatója és a járási hivatal vezetője annyi vezetői pótszabadságra jogosult, mint a kormányhivatal főosztályvezetője (13 nap). A kormányhivatal igazgatója és a járási hivatalvezető helyettese annyi vezetői pótszabadságra jogosult, mint a kormányhivatal osztályvezetője (11 nap).
Pontosításra kerül az Európai Unió vagy nemzetközi szerezetek által finanszírozott fejlesztési programban szakértőként résztvevő kormánytisztviselő jogviszonyával kapcsolatos felhatalmazó rendelkezés.
A módosítás továbbá annak érdekében szükséges, hogy a Kit. és a Kit.-hez kapcsolódó egyes törvények soron következő módosításának hatálybalépéséig a Kit. egyes átmeneti rendelkezései továbbra is alkalmazhatók legyenek, valamint hogy a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetőjének illetménye számítására vonatkozó szabályozás pontosításra kerüljön.
47. §
Hatálybaléptető rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás