KÜ BH 2019/60
KÜ BH 2019/60
2019.02.01.
A szerződés szerinti vevő, aki egyben elővásárlásra jogosult, nem hozható előnyösebb helyzetbe az elfogadó jognyilatkozatot tevő jelentkezővel szemben azáltal, hogy a rangsor megismerését követően csatolhatja okirati bizonyítékait [2013. évi CXXII. tv. (Fftv.) 18. § (1) bek., 19. § (4) bek., 21. § (5) bek., 23. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] 2016. január 5. napján adásvételi szerződés jött létre P. A.-né mint eladó és K. E., mint vevő (a továbbiakban: felperes) között az eladó kizárólagos tulajdonát képező É. külterületi helyrajzi számú 3 hektár 8026 m2 területű rét művelési ágú, 35,74 AK-értékű ingatlan tekintetében. A felperes a szerződésben akként nyilatkozott, hogy földművesnek minősül, lakóhelye É. településen van, a szerződés tárgyát képező ingatlannal szomszédos, családi gazdálkodó és fiatal földműves. Ezenkívül a községben több mint egy éve állattartó telepet üzemeltet és tulajdonszerzésének célja az állattartó telep takarmányának biztosítása. Mindezek alapján az elővásárlási jogát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 18. § (1) bekezdés c) pontjában, (2) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdés a) és b) pontjaiban jelölte meg. Az adásvételi szerződés a B. Közös Önkormányzati Hivatalnál kifüggesztésre került, a kifüggesztés időtartama alatt S. B. részéről érkezett elővásárlási jog gyakorlására irányuló nyilatkozat. Az elővásárlási jogot S. B. az Fftv. 18. § (1) bekezdés d) pontjára, 18. § (4) bekezdés b) pontjára, valamint 18 . § (2) bekezdés a) pontjára alapította. A felperes az adásvételi szerződéshez, S. B. pedig a jognyilatkozatához nem csatolta az állattartó telep működésének igazolása céljából a szükséges hatósági bizonyítványt, így a mezőgazdasági igazgatási szerv azt nem vette figyelembe sem a felperes, sem pedig S. B. vonatkozásában. Megállapította továbbá, hogy a felperes fiatal földműves, azonban lakóhelye kevesebb mint 3 éve van É. településen, ezért nem minősül helyben lakónak. S. B. vonatkozásában viszont nem vette figyelembe az Fftv. 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elővásárlási jogot, tekintettel arra, hogy a megvásárolni kívánt ingatlan nem szántó, kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott termőföld. Ezt követően a mezőgazdasági igazgatási szerv megkereste az Agrárkamarát állásfoglalás kiadására. Az elővásárlásra jogosultak jegyzékében első helyre S. B.-t, míg második helyre a felperest rangsorolta. Az eljárás menetében a felperes beadványt nyújtott be, amelyhez csatolta a 2016. április 19. napján kiállított hatósági bizonyítványt a családi gazdálkodói nyilvántartásba vételről szóló határozatot, valamint személyazonosító igazolványának és lakcímkártyájának fénymásolatát. Időközben az Agrárkamara megyei elnöksége állásfoglalásában mind a felperessel, mind pedig S. B. jogosulttal támogatta a föld tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés hatósági jóváhagyását. Ezt követően az alperes 2016. június 15. napján kelt határozatával az É. helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan Ú. városban 2016. január 5-én megkötött adásvételi szerződést S. B. elővásárlásra jogosulttal hagyta jóvá. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a felperes nem tekinthető az Fftv. 5. § 9. pontjában írtak szerint helyben lakónak. Hangsúlyozta, hogy törvényi kötelezettsége áll fenn arra nézve, hogy vizsgálja, az elővásárlási jogával élni kívánó személy életvitelszerű lakóhelye hol található. Nem fogadta el a felperes vonatkozásában az állattartó telep működtetésének igazolását sem, amit azzal indokolt, hogy hatósági bizonyítványt a felperes nem csatolt. Az elővásárlásra jogosultak sorrendjét akként állapította meg, hogy az Fftv. 18. § (1) bekezdés d) pontja szerinti elővásárlásra jogosult, míg a felperes csak az Fftv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti elővásárlási jog cím szerint értékelhető.
A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem
[2] A felperes elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.
[3] Az alperes ellenkérelmében fenntartva határozatának indokolásában foglaltakat, a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes részéről önkéntes hiánypótlásként beadott hatósági bizonyítvány az alperesi döntést megelőzően érkezett, de ennek ellenére azt az alperesnek figyelembe vennie nem kellett. Hivatkozott az Fftv. 19. § (4) bekezdésére, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. tv. ( (a továbbiakban: Fétv.) 27. § (1) bekezdésére és 34. § (1) bekezdésére. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a Fétv. 34. § (2) bekezdése a hiánypótlás lehetőségét kizárólag a közeli hozzátartozói viszony tekintetében, az ott írt esetben engedi, az egyéb hiánypótlási lehetőséget, illetve annak kizártságát kifejezetten szabályozza. Mindebből következően a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hiánypótlásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes helyesen járt el akkor, amikor az utóbb benyújtott okiratot nem fogadta el, mivel azt az adásvételi szerződéshez kellett volna csatolni. Helytálló az alperes érvelése a hiánypótlás lehetőségének kizártsága miatt is, az alperes nem hívhatja fel sem az elővásárlásra jogosult vevőt, sem pedig a jognyilatkozat tevő elővásárlásra jogosultat hiánypótlásra, és a hiánypótlás kategorikus kizárása az önkéntes hiánypótlást sem teszi lehetővé. Az elsőfokú bíróság szerint az utólagos hiánypótlásra azért sincs lehetőség, mert a vonatkozó rendelet szerint az állatlétszámot az elővásárlási jognyilatkozat megtételének időpontjára, azaz a szerződés megkötésének időpontjára és az azt megelőző évre kell igazolni, a 2016. április 19-i keltezésű hatósági bizonyítvány pedig csak a kibocsátás időpontjára igazolta az állatlétszámot.
A másodfokú ítélet
[5] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezésének helyt adott és az elsőfokú bíróság ítéletét, valamint az alperes határozatát megváltoztatta, és az É. helyrajzi szám alatti rét művelési ágú ingatlanra a felperes mint vevő és P. A.-né eladóval kötött adásvételi szerződést hagyta jóvá. Ítéletének indokolásában egyetértett a felperesi fellebbezéssel, miszerint az elsőfokú bíróság az irányadó eljárási és anyagi jogszabályok megsértésével hozott döntést. A Törvényszék nem értett egyet az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett állásponttal. Megállapítása szerint az Fftv. 23. § (5) bekezdés utolsó fordulata csak az adásvételi szerződés közlését követően elővásárlásra jelentkező jogosultra írja elő, hogy az elfogadó nyilatkozatához csatolni kell az elővásárlásra jogosultságot bizonyító okiratot, ilyen rendelkezés a szerződés szerinti vevőre nem vonatkoztatható. A másodfokú bíróságnak az volt az álláspontja, hogy a szerződés szerinti elővásárlási jogát is gyakorló felperes kötelezettségeire vonatkozóan nem volt olyan kifejezett jogszabályi előírás, hogy az Fftv. 18. § (2) bekezdés a) pontjára alapított jogcímen ténylegesen fennálló elővásárlási jogosultsága igazolására szolgáló hatósági bizonyítványt mikor kell beadnia, és olyan rendelkezés sem volt, amely kizárólag a szerződéssel együttes benyújtási lehetőséget határozta volna meg. Ezért a másodfokú bíróság álláspontja szerint nem volt akadálya annak, hogy a felperes a hatósági bizonyítványt önkéntes hiánypótlás során később pontosítva benyújtsa. A másodfokú bíróság nem tartotta aggályosnak a 2016. április 19-én kiadott hatósági igazolás tartalmát. Az állattartó kérésére kiadott hatósági bizonyítvány azt igazolta, hogy a felperes tenyészetében a bizonyítványt kiadó szerv nyilvántartása alapján 2014. november 3-ától megszakítás nélkül állatot tart, a telep folyamatosan működik. Az igazolásokat együttesen értékelve jutott arra a következtetésre, hogy az Fttv. 18. § (2) bekezdés a) pontjában írt feltétel teljesülését a felperes igazolta.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[6] Az alperes a jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság ítélete téves, helytelen jogértelmezésen alapul.
[7] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos.
[9] A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból téves következtetésre jutott az elsőfokú ítélet és a közigazgatási határozat jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság nem ért egyet.
[10] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá.
A szerződés jóváhagyása tárgyában indított eljárás, melyet az elővásárlási jogát gyakorló szerződő fél kezdeményez, lényegében egy kérelemre indult eljárás. A kérelmező, jelen esetben a felperes kötelezettsége, hogy a döntéshez szükséges tényeket feltárja, azok valóságtartalmát igazolja, még abban az esetben is, ha más elővásárlásra jogosult személy az eljárás során nem jelentkezne. Nem elfogadható az a felperesi érvelés, hogy vevőként csak akkor szerzett tudomást az elővásárlási jogot bejelentő másik jelöltről, amikor az Agrárkamarát megkereső végzést a hatóság megküldte számára, mivel ez nem releváns a rá vonatkozó igazolási kötelezettség szempontjából. A felperes részéről a perbeli esetben csak az adásvételi szerződés érkezett be az alpereshez, annak tartalmára, az elővásárlási jogosultság igazolására alkalmas okiratok, hatósági bizonyítvány azonban nem került csatolásra.
[11] A Kúria – a megelőzően eljárt bíróságokhoz hasonlóan – vizsgálta a hiánypótlás lehetőségét. Megállapította, hogy a Ket. az Fttv.-hez és a Fétv.-hez viszonyítottan másodlagos, háttérjogszabály, ezért rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha a speciális eljárási szabályok erre teret engednek. Az általános eljárásjogi szabályozásból ismert a hiánypótlás intézménye, a perbeli esetben csak korlátok között érvényesül, mivel a Fétv. rendelkezései az önkéntes hiánypótlás lehetőségét a szerződés szerinti vevő vonatkozásában kizárják azáltal, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárólag a Fétv. 34. § (2) bekezdésében foglaltak igazolása esetén lehetséges, míg a 34. § (3) bekezdése minden egyéb hiánypótlást kizár, ezért a felperes az utólagos önkéntes hiánypótlással már nem élhetett. A másodfokú bíróság tévedett, amikor a fenti rendelkezéseket nem vette figyelembe. Vizsgálni kellett azt a kérdést is, hogy eltérő-e, eltérhet-e az elővásárlási jogosult és a szerződés szerinti vevő igazolási kötelezettsége az elővásárlási jogosultság tekintetében. E körben lényeges, hogy az Fttv. 19 . § (4) bekezdése igazolási kötelezettséget ír elő az állattartó telep vonatkozásában. Az is kétségtelen, hogy csak az elővásárlási jogosult igazolási kötelezettségét szabályozza pontosan a jogszabály. Ugyanakkor az Alaptörvény 28. cikke szerinti értelmezési követelmény azt az igényt fogalmazza meg, hogy senki se kerülhessen előnyösebb helyzetbe a hatósági jóváhagyási eljárás során és mindenkit hasonló, észszerű kötelezettség terheljen. Ezért a szerződés szerinti vevő, aki egyben elővásárlásra is jogosult, sem hozható előnyösebb helyzetbe azáltal, hogy a rangsor megismerését követően csatolhatja okirati bizonyítékait, mivel ez a felfogás sérti az esélyegyenlőség és a törvény előtti egyenlőség alkotmányos alapelvét, ellentétes a jogalkotói akarattal.
[12] A Kúria egyetért az alperessel abban is, hogy az ilyen ügyben lefolytatott előzetes vizsgálatnak meghatározó jelentősége van. Célja, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv 15 napon belül kiszűrje a hatóság jóváhagyására alkalmatlan adásvételi szerződéseket, illetőleg amennyiben erre nem kerül sor, az elővásárlási jogosultak vonatkozásában sorrendet állítson fel (jegyzék), és a jóváhagyás beszerzése céljából megkeresi a helyi földbizottságként működő Agrárkamarát. Az elővásárlásra jogosultak rangsorának felállításához szükség van nemcsak az adásvételi szerződésre, hanem az azt alátámasztó okirati bizonyítékokra, és az adásvételi szerződés szerinti vevő elővásárlási jogalapját megalapozó okiratokra is. A Törvényszék álláspontja azt eredményezné, hogy az előzetes vizsgálatot követően az elővásárlásra jogosultak rangsorának felállítása és az Agrárkamara megkeresése feleslegessé válik, mivel a rangsor utólag is módosulhatna. Ha lenne az előzetes vizsgálatot követően hiánypótlási felhívás kiadására mód, mint ahogy nincs, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv az állásfoglalást, vagy akár a bírósági döntést követően adhatna ki hiánypótlást, vagy vehetne figyelembe önkéntes hiánypótlást, amely teljesítésétől függhet ismét az elővásárlásra jogosultak rangsora.
[13] Az elsőfokú bíróság helyesen rögzítette, hogy a felperes részéről önkéntes hiánypótlásként beadott hatósági bizonyítványt – bár az alperesi döntést megelőzően érkezett – az alperesnek figyelembe vennie nem kellett, mivel azt az adásvételi szerződéshez kellett volna csatolni, és hiánypótlásra nincs mód. Ennélfogva helyesen járt el az alperes, amikor az állattartó telep működésének igazolása céljából a szükséges hatósági bizonyítványt – amelyet a felperes az adásvételi szerződéshez, S. B. pedig a jognyilatkozatához nem csatolt – a felperes vonatkozásában sem értékelte. Így a rangsor kialakításánál figyelembe vehető, a felperes részéről nem vitatott további tények pedig S.B. jogosultságát támasztották alá, az alperes tehát jogszerű döntést hozott.
[14] Megjegyzi a Kúria, hogy az a jogi álláspont, hogy a felperes a fellebbezési eljárásban is jogosult az állattartó telepre vonatkozó hiányos hatósági bizonyítványának utólagos korrekciójára és újabb bizonyíték csatolására, nem fér össze a földforgalmi szabályzás és a hatósági jóváhagyási eljárás egész rendszerével.
[15] Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet a Pp. 253. § (2) bekezdésében foglaltak alapján helyben-hagyta.
(Kúria, Kfv.II.37.669/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás