PK ÍH 2019/60.
PK ÍH 2019/60.
2019.06.01.
Az adós adataira vonatkozó törvényi utalás nem tekinthető olyan taxatív felsorolásnak, amelyre hivatkozással bármely adat hiánya miatt automatikusan a végrehajtás elrendelése iránti kérelem visszautasítására kerülhetne sor.
[Alkalmazott jogszabályok: 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 11. § (2) bek.]
A törvényszék 2. sorszámú végzésével a végrehajtást kérő végrehajtási lap kiállítása iránti kérelmét visszautasította és kötelezte a végrehajtást kérőt, hogy fizessen meg az állam javára az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára a mérsékelt végrehajtási eljárási illetéket.
Határozatának indokolásában megállapított tényállás szerint a jogi képviselővel eljáró végrehajtást kérő korábban benyújtott végrehajtási lap kiállítása iránti kérelmét a 2. számú végzésével visszautasította, mert a kérelem nem tartalmazta az adós születési helyét és idejét.
A végrehajtást kérő végrehajtási lap kiállítása iránti kérelmét ismételten előterjesztette és előadta, hogy az adós születési helyét nem sikerült felkutatnia, mert a kapcsolódó cégiratok ezt az adatot nem tartalmazzák.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a hiányzó adat más módon, például a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás útján is beszerezhető lett volna. Azzal, hogy a végrehajtást kérő az adós születési helyét a végrehajtási lap 1.b.) pontjában nem tüntette fel, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 11. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem tett eleget, ezért a Vht. 12. § (2) bekezdése alapján a kérelem visszautasításának volt helye.
A végzés ellen a végrehajtást kérő terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását és az elsőfokú bíróságnak a végrehajtási eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a sérelmezett határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Előadta, hogy a Vht. 11. § (2) bekezdésének a) pontja ugyan rögzíti a szükséges adatok körét, azonban a végrehajtási eljárás célját szem előtt tartva az elsőfokú bíróság más döntést is hozhatott volna. A személyi adatszolgáltatás iránti kérelem benyújtásához az adat felhasználásának a célját a nyilvántartó hatóság felé igazolni szükséges, ezért a bíróság egy hiánypótlásra felhívó végzés kibocsátásával lehetőséget biztosított volna a hiányzó adat beszerzésére.
Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a visszautasító határozatának meghozatala során figyelmen kívül hagyta a végrehajtási eljárás célját. Álláspontja szerint az adós neve, születési ideje, anyja neve és lakóhelye birtokában az adós személye egyértelműen beazonosítható, így a végrehajtási eljárás elrendelésének nem volt akadálya.
A fellebbezés alapos.
A Vht. 11. § (2) bekezdésének a) pontja szerint a végrehajtást kérő közölni köteles a végrehajtási kérelem előterjesztésekor az adós nevét és az azonosításához szükséges adatokat (legalább a születési helyét, idejét és az anyja nevét, illetve a szervezet nyilvántartási számát, cég esetén a cégjegyzékszámát).
A Vht. 11. §-ához fűzött kommentár szerint a bírói gyakorlat alapján a végrehajtás elrendelését akkor kell megtagadni, ha az adós személye a végrehajtást kérő által közölt adatok alapján beazonosíthatatlan.
Abban a kérdésben, hogy az adós személye egyértelműen beazonosítható-e mindig a konkrét ügy adatai alapján lehet döntést hozni. Jelen ügy iratai szerint a végrehajtási lap kiállítása iránti kérelem 1. pontja tartalmazza az adós nevét, születési idejét, lakóhelyét és adóazonosító jelét. A végrehajtást kérő ugyan az adós születési helyét nem jelölte meg, azonban megadott olyan többletadatot is, amit a Vht. 11. § (2) bekezdésének a) pontja természetes személy adós tekintetében nem kíván meg.
Az adós adataira vonatkozó törvényi utalás pedig nem tekinthető olyan taxatív felsorolásnak, amely bármely adat hiánya esetén automatikusan a végrehajtás elrendelése iránti kérelem visszautasításához vezetne.
Az ítélőtábla álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok alapján, a születési hely ismerete hiányában is egyértelműen beazonosítható az adós személye, ezért a jelen ügyben a Vht. 11. § (2) bek. a) pontjára hivatkozással a végrehajtási lap kiállítása iránti kérelem nem utasítható vissza.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Vht. 9. §-ának utaló szabálya alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 381. §-a értelmében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Fővárosi Ítélőtábla 3.Pkf.26.682/2018/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás