2019. évi LX. törvény indokolás
2019. évi LX. törvény indokolás
az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LX. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül)
Az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Törvényjavaslat) fő célja, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) módosításával biztosítsa a szövetkezeti hitelintézeti integráció (a továbbiakban: Integráció) struktúrájának továbbfejlesztését az Integráció – mint egymással szoros kapcsolatban álló szervezetek alkotta egységes pénzpiaci szereplő – jövedelmező és prudens működésének megerősítése érdekében.
A Törvényjavaslat arra irányul, hogy az Integrációban – a mérethatékony intézményi rendszer elérése érdekében – zajló egyesülési folyamatok során is biztosított legyen a szövetkezeti elv érvényesülése és a szövetkezeti hitelintézetek tagjai számára a szövetkezeti részvétel lehetősége. A Törvényjavaslat ezért a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (a továbbiakban: Integrációs Szervezet) tagjaként nevesít egy új típusú szereplőt, az úgynevezett Holding Szövetkezetet. Ezen – nem takarék- vagy hitelszövetkezetként működő – Holding Szövetkezet biztosíthatja, hogy a szektor eddigi részjegy-tulajdonosai továbbra is szövetkezeti keretek között lehessenek az Integráció résztvevői.
A Törvényjavaslat a Holding Szövetkezet fő tevékenységét a szövetkezeti hitelintézetben fennálló tulajdoni részesedésének kezelésében határozza meg, egyben korlátozza egyéb tevékenységek végzésében, így szerepe egyértelműen a tulajdonosi jogok gyakorlásában valósulhat meg. A Törvényjavaslat a szövetkezeti elvre figyelemmel a Holding Szövetkezet, illetve annak természetes személy tagjai számára meghatározó jelentőségű jogokat biztosít az Integráció legfőbb irányító szervében azzal, hogy az Integrációs Szervezet igazgatósági tagjai és felügyelőbizottsági tagjai többségének delegálásában, megválasztásában és visszahívásában meghatározó szereppel rendelkeznek.
Az Integrációs Szervezet, mint központi szerv megújulásának része, hogy az Integrációs Szervezet tagjai már nemcsak a szövetkezeti hitelintézetek lehetnek, hanem az azok ellenőrző befolyása alatt működő szervezetek (a továbbiakban: Kapcsolt Vállalkozások) közül azok is, amelyek a Felügyelet által felügyelt tevékenységet végeznek. E rendelkezéssel erősödik azon kockázatközösség, amelynek résztvevői egymásra épülő szolgáltatásokat nyújtanak a hazai pénzpiacon.
A Törvényjavaslat célja, hogy az Integrációs Szervezet prudens működést biztosító intézményvédelmi, szabályozói és ellenőrzési tevékenysége kiterjedjen valamennyi tagjára – ideértve a Holding Szövetkezetet is –, valamint a Kapcsolt Vállalkozásokra és a Központi Adatfeldolgozóra is; ezzel tovább erősíthető az Integráció szabályszerű és biztonságos működése.
A Törvényjavaslat módosítja az Integráció üzleti irányítási feladatait ellátó Központi Bankra vonatkozó szabályozást, így a jövőben nem csupán hitelintézeti, hanem más pénzügyi intézményi formában is ellátható e jogkör. Ennek megfelelően módosul a szervezet elnevezése is, Központi Bank helyett integrációs üzleti irányító szervezetként látja el a jövőben feladatait. Az integrációs üzleti irányító szervezet kereskedelmi banki funkciókat a jövőben már nem kötelezően lát el, így elsődleges feladatává válhat – a központi szerv feladatainak ellátásában közreműködve – az üzleti stratégia kijelölése és az ehhez kapcsolódó szabályozói feladatok ellátása, ami az Integráció irányításának további racionalizálásához vezethet. A Törvényjavaslat alapján ezen üzleti irányítási jogkör kiterjesztésre kerül a Kapcsolt Vállalkozásokra is.
A Törvényjavaslat rögzíti, hogy az egyetemlegesség kiterjed az Integrációs Szervezet valamennyi tagjára. Megszűnik az egyes tagokkal szembeni követelések érvényesítésekor az igényérvényesítés sorrendje, így a jogosult bármely taggal szemben érvényesítheti követelését. Pontosításra kerülnek az egyetemlegesség megszűnésének szabályai is, a tagság megszűnésének valamennyi esetére egységes szabályozást állapít meg a törvény.
A Törvényjavaslat kis mértékben pontosítja az Szhitv.-nek a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjára (a továbbiakban: Alap) vonatkozó rendelkezéseit is.
A Törvényjavaslat célja továbbá, hogy a Népligetben található állami tulajdonban álló Budapesti Planetárium vagyonkezelőjeként a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (a továbbiakban: TIT) kerüljön kijelölésre annak érdekében, hogy az épület felújítása során a tudományos és szakmai szempontok is érvényesüljenek. A Törvényjavaslat tartalmazza a TIT Planetárium épület vagyonkezelőjeként történő kijelölését, és meghatározza a vagyonkezelői jogviszony tartalmát.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (5) bekezdése szerint a vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt – a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában felsoroltak körébe tartozó – személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel jön létre. Az Nvtv. 11. § (7) bekezdése értelmében a törvény alapján kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog – ha a törvény másként nem rendelkezik – az adott törvényben meghatározott feltételek teljesülésének, ennek hiányában a törvény hatálybalépésének napján keletkezik. A kijelölés során rendelkezni kell arról, hogy a vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen vagy visszterhesen történik. A vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a tulajdonosi joggyakorlóval megkötött vagyonkezelési szerződés tartalmazza. A vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjáig a vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásban nem jegyezhető be, és a vagyonkezelői jogot a kijelölt személy nem gyakorolhatja.
A rendelkezés az Nvtv. fent idézett szabályai szerint a Budapest X. kerületi Népligetben található, állami tulajdonban álló Planetárium épület vagyonkezelőjeként a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatot (a továbbiakban: TIT) jelöli ki. A vagyonkezelői kijelölés ingyenesen történik, a szerződést a TIT-tel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg. A TIT a törvény erejénél fogva mentesül az egyébként nem közfeladatot ellátó vagyonkezelőket az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése alapján terhelő visszapótlási kötelezettség teljesítése alól.
A TIT vagyonkezelői jogosultságai és kötelezettségei az általános szabályoktól eltérően az alábbiak szerint kerülnek megállapításra:
− a beruházással létrejövő vagyon tekintetében a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő között nem keletkezik elszámolási kötelezettség;
− a beruházás során létrejövő vagyonnövekmény tekintetében a vagyonkezelőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli;
− a vagyonkezelő által végzett, az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó, beruházások során a vagyonkezelő jogosult a selejtezés, hulladék kezelés iránt az irányadó jogszabályok és belső szabályzatok alapján intézkedni, továbbá a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés alapján a vissznyereményi anyagok értékesítésére azzal a megkötéssel, hogy az ebből befolyó bevételt köteles a vagyonkezelt ingatlanra fordítani.
A kormánydöntés alapján a Planetárium felújításával kapcsolatos előkészítési feladatokat a TIT látja el.
2. §
A Törvényjavaslat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény kisebb mértékű korrekcióját biztosítja.
3. §
A módosítás alapján az egységes informatikai rendszer fogalma pontosításra kerül az Szhitv. további értelmező rendelkezéseinek módosítására tekintettel.
Értelmező rendelkezés rögzíti a Kapcsolt Vállalkozás, valamint ehhez kapcsolódóan az ellenőrző befolyás fogalmát a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) rendelkezéseire való hivatkozással.
Az ellenőrzés alá vont szervezetekre vonatkozó értelmező rendelkezés révén az Integrációs Szervezet ellenőrzési és folyamatos felügyelési körébe tartozó szervezetek köre kerül rögzítésre, kiszélesítve e kört az Alappal és a Központi Adatfeldolgozóval.
A módosítás nyomán meghatározásra kerül az Integrációs Szervezet új típusú tagjának, a Holding Szövetkezetnek a fogalma a szövetkezeti hitelintézetekben tulajdonjoggal rendelkező, szövetkezeti hitelintézetnek nem minősülő szervezetként.
A Központi Bank elnevezése integrációs üzleti irányító szervezetre módosul és a vonatkozó értelmező rendelkezés a hitelintézeti forma helyett a pénzügyi intézményi formát rögzíti, lehetőséget biztosítva arra, hogy az integrációs üzleti irányító szervezeti feladatokat ellátó szervezet a Hpt. által szabályozott egyéb formában is működhessen.
A Törvényjavaslat meghatározza a részjegy – más jogszabályban már nem szereplő – fogalmát a szövetkezeti hitelintézet tagjának vagyoni részesedéseként.
Az Integráció céljainak hatékonyabb megvalósítása érdekében kiegészítésre kerül a veszélyeztető magatartás fogalma.
Az Szhitv. 1. § (3) és (5) bekezdésének módosítása a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel kapcsolatos rendelkezések pontosítását szolgálja.
Az Szhitv. 1. §-ának új (6a) bekezdése a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank Integrációval kapcsolatos eljárásának szabályait rögzíti.
4. §
Az Integrációs Szervezet tagságának megújítása keretében tagként felvehetőek azok a Kapcsolt Vállalkozások is, amelyek a Felügyelet által felügyelt tevékenységet végeznek, továbbá a Holding Szövetkezet is nevesítésre kerül tagként.
A Törvényjavaslat rögzíti továbbá, hogy a szövetkezeti hitelintézetnek nem kötelező az integrációs üzleti irányító szervezet legalább egy darab részvényének tulajdonosa lennie, ha az érintett szövetkezeti hitelintézetnek az integrációs üzleti irányító szervezet többségi tulajdonosa. Ebben az esetben ugyanis a szövetkezeti hitelintézet e részvényekkel nem gyakorolhatna részvényesi jogokat.
5. §
A Törvényjavaslat a megváltozott tagsággal összefüggésben módosítja az Integrációs Szervezet részére fizetendő tagdíj megállapításának és megfizetésének szabályait, tekintettel arra, hogy a kockázattal súlyozott kitettséghez kötött díjfizetési szabály a Holding Szövetkezet tekintetében nem értelmezhető. A tagdíj összegének legmagasabb mértékét a Törvényjavaslat az Integrációs Szervezet adott évi működési költségeit biztosító összegben határozza meg.
A Törvényjavaslat pontosítja továbbá, hogy az Integrációs Szervezetnek milyen értékű eszközökkel kell rendelkeznie.
Az Szhitv. 4. § (6) bekezdésének módosítása lehetővé teszi, hogy az integrációs üzleti irányító szervezet mellett más hitelintézet is az Integrációs Szervezet pénzeszközeinek kezelőjévé válhasson.
6. §
A Törvényjavaslat módosítja az egyetemlegességre vonatkozó rendelkezéseket, megszüntetve az Integrációval szemben érvényesített követelések körében eddig fennállt helytállási sorrendet. Az egyetemlegesség résztvevői – vagyis az Integrációs Szervezet és annak tagjai – a Ptk. szabályainak megfelelően kötelesek helytállni egymás kötelezettségeiért, így a jogos követelések érvényesítése során nem az Szhitv. jelöli meg az igényérvényesítés lehetséges sorrendjét, hanem a követelés jogosultja választása szerint az egyetemlegesség bármely tagjával szemben érvényesítheti a teljes követelést. Emellett rögzítésre kerülnek a tagsági jogviszony megszűnésének valamennyi esetére – és nemcsak a kilépésre korlátozva – az egyetemlegességben való részvétel megszűnésének szabályai.
7. §
Az Integrációs Szervezet közgyűlését érintő módosítás átrendezi a szervezet tulajdonosi és döntési viszonyait és valamennyi tag számára azonos mértékű szavazati jogot biztosít a szövetkezeti elv érvényesülése érdekében.
A Törvényjavaslat a Holding Szövetkezet, illetve annak természetes személy tagjai részére elsőbbségi jogokat biztosít, amelyek meghatározó befolyást jelentenek az Integrációs Szervezet vezető testületei összetételének meghatározásában. Mind az igazgatóság, mind a felügyelő bizottság tagjainak többsége a Holding Szövetkezet által delegált személyek közül, az Integrációs Szervezet tagjai többségének az egyetértő szavazatával választható meg. A Holding Szövetkezet csak azt a személyt delegálhatja igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagnak, akit – a többségi elv alkalmazásával – a Holding Szövetkezet természetes személy tagjainak több mint fele a Holding Szövetkezet közgyűlésén delegált személyként megválasztott. A Holding Szövetkezet részjegy-tulajdonosai közül így kizárólag a természetes személy tulajdonosokat illetik meg e jogok, egyértelművé téve, hogy az Integráció irányítási és kontroll funkciói körében is alapvető értéknek tekintendő a szövetkezeti hagyományok erősítése. A megválasztott tagok visszahívása ugyanezen eljárásrend alkalmazásával történik.
8. §
A Törvényjavaslat az Integrációs Szervezet felügyelőbizottságának tagszámát nem egy minimális létszámban, hanem – a működőképesség biztonságának növelése érdekében – 3–5 főben állapítja meg.
9. §
A Törvényjavaslat tovább szélesíti az Integrációs Szervezet szabályozó jogkörét – a szabályzat és az irányelvalkotás tekintetében is –, valamint az utasítás-adási jogkörét kiterjeszti a Kapcsolt Vállalkozásokra. Pontosításra kerül egyúttal az Integrációs Szervezet szabályzatalkotási tárgyköre, így az Integrációs Szervezet válságkezelési tervvel kapcsolatos feladatai is, a szabályozás tárgyát a válságkezelés módszertanában határozva meg, egyben kiterjesztve a hatókört a szövetkezeti hitelintézeteken kívül az integrációs üzleti irányító szervezetre.
A Törvényjavaslat az Integrációs Szervezet ellenőrzési jogkörébe vonja a Központi Adatfeldolgozót is, az Integrációs Szervezet évente megvizsgálja a szervezet tevékenysége teljes körét, ideértve az általa kiszervezett tevékenységeket is.
Az Integrációs Szervezet emellett – meghatározott körben – a Központi Adatfeldolgozónak is jogosult utasítást adni. Az Integrációs Szervezet szélesebb jogkörének megfelelően az általa kiadott utasítással vagy döntéssel szembeni jogorvoslatra vonatkozó rendelkezések alanyi köre kibővítésre kerül annak érdekében, hogy valamennyi ellenőrzés alá vont szervezet számára biztosított legyen a bírósághoz fordulás joga.
10. §
Az Integrációs Szervezet ellenőrző, folyamatos felügyelő tevékenysége kiterjed valamennyi tagjára, a Kapcsolt Vállalkozásokra továbbá az Alapra is a szabályszerű működés biztosítása érdekében. Az ellenőrzési jogkör a Központi Adatfeldolgozó és az általa alkalmazott közreműködő által ellátott kiszervezett tevékenység felett is érvényesül.
11. §
Az Szhitv. 11/B. § (1) bekezdésének módosítása rögzíti, hogy az Integrációs Szervezet valamennyi tagjával szemben jogosult a 11/B. § (2) bekezdésben meghatározott szankciós jellegű intézkedések alkalmazására. Ennek megfelelően, valamint az integrációs üzleti irányító szervezet mint korábbi Központi Bank új elnevezésére és működési formájára tekintettel kerülnek módosításra az Szhitv. 11/B. § (2) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezések.
Az Szhitv. 11/B. § új (8) és (9) bekezdése alapján az Integrációs Szervezet jogosult a Kapcsolt Vállalkozásnak és a Központi Adatfeldolgozónak, mint ellenőrzés alá vont szervezeteknek utasítást adni a vizsgálati jelentésben megfogalmazott megállapítások teljesítésére.
12. §
Az Integrációs Szervezet valamennyi tagjához jogosult integrációs biztost kirendelni, ennek megfelelően pontosításra kerülnek az ilyen esetben igénybe vehető jogorvoslatra vonatkozó rendelkezések.
13. §
Az Szhitv. 11/F. § (1) bekezdése módosításra kerül annak érdekében, hogy az az Integrációs Szervezetből való kilépés tekintetében az Integrációs Szervezet valamennyi tagjára vonatkozóan tartalmazzon rendelkezést, emellett a Központi Bank helyett az integrációs üzleti irányító szervezet elnevezés feltüntetése érdekében.
14. §
Az integrációs üzleti irányító szervezet mint korábbi Központi Bank új elnevezésére és működési formájára tekintettel kerülnek pontosításra az integrációs üzleti irányító szervezet Integrációs Szervezetből történő kilépésére, illetve feladatainak az új integrációs üzleti irányító szervezet részére történő átadására vonatkozó rendelkezések.
15. §
Jogtechnikai pontosítás az integrációs üzleti irányító szervezet mint korábbi Központi Bank új elnevezése okán.
16. §
A Törvényjavaslat megszünteti az integrációs üzleti irányító szervezet, mint korábbi Központi Bank kötelező hitelintézeti formájának előírását, és biztosítja részére a Hpt. szerinti pénzügyi intézmények valamennyi formáját mint választható működési formát.
17. §
A Törvényjavaslat az integrációs üzleti irányító szervezetnek az Integráció stratégiai céljainak megvalósításában betöltött szerepét deklarálva egyértelművé teszi a költségviselés rendjét az Integráción belül az Integrációs Szervezet kontrollját is biztosítva.
18–19. §
Jogtechnikai pontosítás az integrációs üzleti irányító szervezet mint korábbi Központi Bank új elnevezése okán.
20. §
A Törvényjavaslat – az Integrációs Szervezet kibővülő jogköréhez igazodva – kiszélesíti az Integráció üzleti jellegű irányítását ellátó integrációs üzleti irányító szervezet mint korábbi Központi Bank szabályozói és utasítás-adási jogkörét is rögzítve, hogy e jogkör az Integrációs Szervezet valamennyi tagjára és a Kapcsolt Vállalkozásokra is kiterjed.
Az Szhitv. 15. § (4)–(5) bekezdésének módosítását az integrációs üzleti irányító szervezet mint korábbi Központi Bank új elnevezése indokolja.
Az Szhitv. 15. § (7) bekezdése az integrációs üzleti irányító szervezet jóváhagyásához köti az Integrációs Szervezet tagjai mellett a Kapcsolt Vállalkozások esetében is a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását.
21. §
A Holding Szövetkezetre az Szhitv.-ben foglalt eltérésekkel alkalmazandóak a Ptk. szövetkezetekre vonatkozó rendelkezései. A Törvényjavaslat – a holding tevékenységet fő tevékenységként megállapítva – a Ptk.-nak a tagok személyes közreműködésére vonatkozó szabálya alól felmentést ad és a szövetkezeti tagságra vonatkozó általános rendelkezések egy része tekintetében is kivételi szabályt határoz meg.
A Holding Szövetkezet az Integráció teljes jogú tagja és annak működésében az általa tulajdonolt szervezetekkel kapcsolatos tulajdonosi és jelen törvényben foglalt egyéb jogait gyakorolva vesz részt.
A Törvényjavaslat a hatékony működés érdekében a szövetkezeti tagság egy szervezetben történő koncentrációját akként biztosítja, hogy kizárólag egy szövetkezet kaphat Holding Szövetkezeti tagságot az Integrációban. A Holding Szövetkezet – általános szabályok szerinti – nyitott működése lehetővé teszi, hogy tagsága a piaci igényeknek megfelelően változhasson.
A Holding Szövetkezet az Integráción belül kiemelt szerepet tölt be, ugyanis szervezeti keretet biztosít a szövetkezeti hitelintézetek természetes személy tulajdonosainak jogaik gyakorlásához, ezért a mindenkori Integrációban való állandó jelenlétéhez jelentős társadalmi érdek fűződik. Kizárt ezért annak lehetősége, hogy a Holding Szövetkezet Integrációs Szervezeti tagsága kilépéssel vagy kizárással megszűnjön. A Holding Szövetkezet ezen felül más típusú jogi személlyé nem alakulhat át és nem olvadhat össze más jogi személlyel, emellett a Holding Szövetkezetbe történő beolvadás is szigorú feltételekhez kötött. A Holding Szövetkezet szűk keretek között végezhet tevékenységet és működését az Integrációs Szervezet folyamatosan felügyelheti, ezért e korlátozás szabályozói kockázatot nem hordoz, de garantálja a természetes személy tulajdonosok körének változatlan jelenlétét a szektorban.
A Törvényjavaslat – a szabályozott működés érdekében – a szövetkezeti hitelintézetekre érvényes egyes szabályokat kiterjeszti a Holding Szövetkezetre, így az egyetemlegességre vonatkozó szabályokat, az Integrációs Szervezet által megalkotott minta-alapszabály alkalmazásának kötelezettségét, a Kapcsolt Vállalkozások kontrolljával kapcsolatos, valamint a kilépő tulajdonossal történő elszámolásra vonatkozó szabályokat.
22. §
A Törvényjavaslat rögzíti, hogy az Integrációs Szervezet az egyedi alapon megállapított tőkekövetelményt a tagok tényleges pénzügyi és kockázati helyzetéhez igazodva, kockázatalapon határozza meg.
Az Szhitv. 17/C. § (2) bekezdésének módosítása az egyedi szintű tőkekövetelményeknek való megfelelést erősíti azzal, hogy az Integrációs Szervezet abban az esetben is alkalmazhatja az Szhitv. 11/B. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseket, ha a szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéje az Integrációs Szervezet által meghatározott szint alá süllyed.
23. §
A közgyűlés összehívására vonatkozó rendelkezés kiegészítésre kerül a nyilvánosan működő részvénytársasági formában működő szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó eltérő szabályokkal.
24. §
A Kapcsolt Vállalkozás vezető tisztségviselőinek és vezető állású személyeinek kinevezéséhez is szükséges az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes hozzájárulása annak érdekében, hogy az Integrációs Szervezet hatékonyabban láthassa el intézményvédelmi feladatait e szervezetek tekintetében.
25. §
Az Szhitv. 17/L. § (2) bekezdésének jogtechnikai jellegű pontosítását az egyetemlegesség új szabályai indokolják.
26–27. §
Az Integrációs Szervezet szabályozói felelősségének megerősítése érdekében az Alap szabályzatainak jóváhagyása is e szervezet jogkörébe kerül.
Az Szhitv. 17/P. § (1) és (3)–(5) bekezdésének módosítása az Alapba történő befizetésre és az Alap pénzeszközeinek felhasználására vonatkozó szabályok kisebb mértékű korrekcióját szolgálja.
28–29. §
Az integrációs vagyon védelme körében a pontosító szabályozás – az „illetve vagyoni hozzájárulás” fordulat elhagyásával – egyértelműen megerősíti, hogy a tagsági jogviszony megszűnése esetében a szövetkezeti taggal történő elszámolásra minden esetben a részjegy névértékén kerül sor.
Az Szhitv. 17/Q. § (4) bekezdésének módosításával az Integráció vagyonának védelmét szolgáló rendelkezés az Integrációs Szervezet valamennyi tagja tekintetében érvényesül, így az Integrációs Szervezet előzetes engedélye szükséges a tag vagy a részvényes részére bármely jogcímen történő kifizetéshez.
A részjegy névértékén történő elszámolásának szabálya a Holding Szövetkezetre is kiterjesztésre kerül, így biztosítva az egységes szabályozást az Integrációban részt vevő valamennyi szövetkezeti tag tekintetében.
30. §
Az átalakulás, egyesülés, szétválás szabályai körében – az Integrációs Szervezet szerepének erősítése, egyben az Integráció egységes működése érdekében – rögzítésre kerül, hogy nem csupán a szövetkezeti hitelintézetek, hanem az Integrációs Szervezet valamennyi tagja és a Kapcsolt Vállalkozás is köteles ilyen lényeges szervezeti átalakítás esetén az Integrációs Szervezet előzetes engedélyét kérni. Az Integráció irányító szervei közötti feladatmegosztás egyszerűsítéseként az Integrációs Szervezet döntése a továbbiakban nem kötött az integrációs üzleti irányító szervezet mint korábbi Központi Bank egyetértéséhez. A további módosítások a megváltozott tagság miatt indokolt pontosításokat tartalmazzák.
Az Szhitv. 17/S. §-ának új (10)–(12) bekezdése rögzíti a Holding Szövetkezetbe történő beolvadásra vonatkozó szabályokat, lehetőséget teremtve arra, hogy ha egy korábban szövetkezeti hitelintézetként működő szervezet fel kíván hagyni hitelintézeti tevékenységével, az Integráció résztvevője maradjon akként, hogy beolvad a Holding Szövetkezetbe. A Törvényjavaslat biztosítja, hogy ha egy hitelintézet működését ugyan megszünteti, de a piaci jelenlétét – más szervezeti formák között – az Integráción belül fenntartja, akkor a Hpt. szerint kötelezően lefolytatandó végleszámolás szabályait nem kell vele szemben alkalmazni.
31. §
A jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályok új rendelkezésekkel egészülnek ki, így – a Holding Szövetkezet kivételével – az Integrációs Szervezet tagja és a Kapcsolt Vállalkozás tevékenységének részben vagy egészben történő szünetelésével, valamint a szövetkezeti hitelintézet pénzügyi vállalkozássá, befektetési vállalkozássá történő átalakításával. Ezen összetett átalakítási esemény szükségessé tette az engedélyezési feltételek újraszabályozását, tételesen rögzítve a piaci zavarokat kizáró folyamattal szembeni elvárásokat.
32. §
Az Szhitv. 20/A. § (5) bekezdésének pontosítása az Integrációs Szervezet tagságának újraszabályozása miatt szükséges a korábban már hatályos rendelkezés érvényességének valamennyi tagra történő kiterjesztése érdekében.
Az Szhitv.-nek az Integrációs Szervezetből való kilépést szabályozó 20/A. § (7) bekezdése kiegészül a kilépés egy olyan speciális esetével, amikor az Integrációs Szervezet volt tagja nem hitelintézetként kíván tovább működni. A módosítás révén erre az esetre is kiterjednek a kilépés általános szabályai, a többi taggal azonos helyzetbe hozva a tagsági jogviszonyát ily módon megszüntetni kívánó volt Integrációs Szervezeti tagot.
33. §
A Törvényjavaslat kijelölést tartalmaz az Integráció integrációs üzleti irányító szervezeti feladatait ellátó szervezetre vonatkozóan, továbbá átmeneti szabályokat rögzít az Integrációs Szervezet új tagjaként megjelenő Holding Szövetkezet meghatározására.
A Törvényjavaslat rögzíti, hogy a jogutód nélküli megszűnés, illetve a befektetési vállalkozássá történő átalakítás Törvényjavaslattal megállapított szabályai mely időponttól kezdeményezett átalakításokra alkalmazandóak.
A Törvényjavaslat átmeneti rendelkezést állapít meg az Integrációs Szervezet igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak delegálására, illetve megválasztására vonatkozó rendelkezések módosítására tekintettel.
A Törvényjavaslat átmeneti rendelkezést állapít meg továbbá az MFB Zrt. Integrációs Szervezetből való kilépéséig terjedő időszakra is, rögzítve az Integrációs Szervezet közgyűlésén a tagokat megillető szavazatokat ezen átmeneti időszakban.
34. §
A Törvényjavaslat szövegcserés módosításokat tartalmaz.
A Törvényjavaslat 34. § 1., 4. és 6–9. pontjában foglalt rendelkezések jogtechnikai pontosítást tartalmaznak.
A Törvényjavaslat 34. § 2–3., 5., 24–26., 30., 33–35., 38–39., 45. és 54–56. pontjában foglaltpontosító rendelkezések az integrációs üzleti irányító szervezet mint korábbi Központi Bank új elnevezése miatt szükségesek.
A Törvényjavaslat 34. § 10–23. pontjának jogtechnikai jellegű pontosítása azért szükséges, mivel az Integrációs Szervezet valamennyi tagjával szemben jogosult a 11/B. § (2) bekezdésben meghatározott szankciós jellegű intézkedések alkalmazására, továbbá az egyetemlegességre vonatkozó jogszabályi hivatkozás miatt.
A Törvényjavaslat 34. § 27–29. és 31–32. pontja az integrációs üzleti irányító szervezet feladatkörével kapcsolatos pontosító rendelkezéseket tartalmaz, elsősorban e szervezet jogkörének – ideértve a szabályzat-alkotási jogkört is – Kapcsolt Vállalkozásokra történő kiterjesztése okán.
A Törvényjavaslat 34. § 36. pontjában foglalt pontosítás indoka, hogy az Integrációs Szervezet valamennyi tagja az egyetemleges felelősség körébe tartozik, így az ezzel kapcsolatos értesítési kötelezettség valamennyi tagot terheli.
A Törvényjavaslat 34. § 37. pontjában foglalt módosítás alapján a prudenciális felügyeletért felelős Integrációs Szervezet részére kerül sor a szövetkezeti hitelintézet részéről az adatok átadására a működési engedély visszavonása esetén.
A Törvényjavaslat 34. § 40. pontjában foglalt rendelkezés biztosítja a Holding Szövetkezet szövetkezeti hitelintézetben történő tulajdonszerzését.
A Törvényjavaslat 34. § 41. pontjában foglalt rendelkezés alapján az Integrációs Szervezet mérlegelheti az Szhitv. 17/H. § (1a) bekezdésében meghatározott intézkedések alkalmazását.
A Törvényjavaslat 34. § 42. pontja jogtechnikai pontosítást szolgál.
A Törvényjavaslat 34. § 43. pontja alapján a Kapcsolt Vállalkozás értékpapír kibocsátásához, tőkéjének leszállításához vagy felemeléséhez is szükséges az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes hozzájárulása.
A Törvényjavaslat 34. § 44. pontja a könyvvizsgáló Integrációval kapcsolatos feladatait pontosítja.
A Törvényjavaslat 34. § 46. pontjában foglalt pontosítás célja, hogy az Alap tagjainak köréhez illeszkedjen az Alap helytállási kötelezettsége.
A Törvényjavaslat 34. § 47. pontjában foglalt pontosítás arra irányul, hogy az Integrációs Szervezet valamennyi tagja csak az Integrációs Szervezet előzetes hozzájárulását követően dönthessen a tagnak, illetve részvényesnek a jogviszonyához kötődő kifizetésről.
A Törvényjavaslat 34. § 48–53. pontja jogtechnikai pontosítást szolgál.
35. §
A Törvényjavaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
36. §
A Törvényjavaslat szövegcserés módosításokat tartalmaz.
37. §
A Törvényjavaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz, amit az Integrációs Szervezet valamennyi tagjára kiterjedő egyetemleges felelősség szabályai indokolnak, valamint az, hogy a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikke alapján mentesítésben részesülő intézmények egységes kezelését a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 4. § (2b) és (2c) bekezdése biztosítja.
38. §
Hatályba léptető rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás