GK ÍH 2019/62.
GK ÍH 2019/62.
2019.06.01.
I. A Kft. tagjának halála esetén az örökös tagjegyzékbe való bejegyzési kérelem hatályossá válásához a következő feltételek szükségesek: a bejegyzési kérelem írásban kerül megtételre, annak címzettje az ügyvezető, a kérelem előterjesztésével egyidejűleg az ügyvezető felé igazolt az örökösi minőség, és az örökös közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik a társasági szerződés rendelkezéseinek magára nézve kötelező elismeréséről.
II. A társasági szerződésben az üzletrész magukhoz váltására feljogosított személyeknek a Ptk. 3:170. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozat megtételére, az üzletrész forgalmi értékének örökösnek megfizetésére írt harminc napos jogvesztő határidő csak a bejegyzési kérelem hatályossá válásától kezdődően nyílik meg.
III. A jogi személy határozatának bírósági felülvizsgálata iránti perben a pereshetőségi jog alapjául szolgáló jogviszonynak a kereset előterjesztésétől kezdődően a per befejezéséig fenn kell állnia, ennek hiányában a pert meg kell szüntetni. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:35. §, 3:170. §]
Az elsőfokú bíróság által megállapított, a fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint az alperes társasági szerződése szerint K. Gy. az alperesnek 40% üzletrésszel és 20 szavazattal tagja, továbbá ügyvezetője.
K. Gy. 2016. július 20. napján elhalálozott. A közjegyző a 2016. augusztus 22-én jogerős /7. számú részhagyatékátadó végzéssel az örökhagyót az alperesben megillető üzletrészt osztályos egyezség alapján, öröklés jogcímén, 1/1 arányban, teljes hatállyal átadta a felperesnek, mint az örökhagyó túlélő házastársának. További ügyintézésre felhívta az illetékes cégbíróságot.
A felperes 2016. október 19-én tájékoztatta az alperes tagjait, hogy a mellékelt jogerős részhagyatékátadó végzéssel megszerezte a társaság üzletrészét. Ügyvezető hiányában nincs jogi lehetőség arra, hogy a társaság kérje a tagváltozás átvezetését az illetékes cégbíróságtól, továbbá az ügyvezető hiánya egyéb területeken is akadályozza a társaság működését.
A felperes 2016. november 7-én bejelentette a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának, hogy öröklés jogcímén ipso iure megszerezte a férjének, K. Gy. halálát követően az üzletrészét. Az alperes törvényes határidőn belül a taggyűlés összehívása iránt nem intézkedett, továbbá nincsen olyan szerve, amely erre az ügyvezető megválasztása érdekében jogosult lenne, ezért kérte a társaság taggyűlésének összehívását, a taggyűlési meghívó számára megküldését.
A felperes jogi képviselője 2016. november 17-én a Dr. Ő. F.-nek címzett levélben rögzítette, hogy a felperes az örökség megnyílásával megszerezte K. Gy. társaságban fennálló 2 000 000 forint névértékű üzletrészét, amiről a címzettet és a társaság többi tagját írásban értesítette. Az üzletrész megszerzéséhez hatósági, bírósági intézkedésre nincsen szükség. Felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben őt, mint a megjelölt üzletrész tulajdonosát a társaság taggyűlésének összehívásakor figyelmen kívül hagyják, neki meghívót nem küldenek, a taggyűlésen való részvételét nem teszik lehetővé, úgy jogellenesen járnak el, és érvényes taggyűlési határozatot nem hozhatnak. Felhívta a címzettet arra, hogy a jövőben tartózkodjon bármilyen jogellenes magatartástól.
Dr. Ő. F. mint az alperes taggyűlés összehívására jogosult tagja 2016. december 7-én 10 óra 41 perckor e-mailben tájékoztatta a felperest az alperes taggyűlésének 2016. december 7-én 18 órára való összehívásáról, és közölte a napirendi pontokat: 1. Döntés a társasági szerződés módosításáról az új Ptk. rendelkezéseire tekintettel. 2. Döntés új ügyvezető megválasztásáról és díjazásának megállapításáról. 3. Döntés a társaság működés- és fizetőképesség helyreállítása érdekében szükséges intézkedésekről.
Az alperes 2016. december 7. napján megtartott taggyűléséről felvett, közjegyzői okiratba foglalt taggyűlési jegyzőkönyve rögzítette, hogy a taggyűlésen a felperes képviseletében jelen volt jogi képviselő tiltakozott a taggyűlés megtartása ellen, mivel annak szabályszerű összehívása nem történt meg. Az elhunyt tag örökösének képviseletében nem járult hozzá a taggyűlés megtartásához, és kijelentette, hogy minden taggyűlésen meghozott határozatot meg fog támadni. Dr. Ő. F. tag előadta, hogy a társaságnak 2016. július 20. napja óta nincs ügyvezetője, ezért néhai K. Gy. tag halála miatt örököse nem jelenthette be, és nem is jelentette be igényét a tagjegyzékbe való bejegyzésre, így nem válhatott jogosulttá a tagjegyzékbe és a cégjegyzékbe tagként való bejegyzésre. A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága az örökös által benyújtott tagbejegyzési kérelmet jogerősen elutasította. Mindezek alapján az örökös néhai K. Gy. tag üzletrésze alapján a taggyűlésen tagsági jogot nem gyakorolhat. A taggyűlés összehívására jogosult tag előre jelezte azon szándékát, amely szerint az örököstől származó, a tagjegyzékbe való bejegyzésre vonatkozó nyilatkozat hatályosulását követően a törvényi határidőben az üzletrészt magához fogja váltani, és az örökösnek kifizeti a forgalmi értéket, és kérni fogja, hogy a társaság ügyvezetője az örökös tagjegyzékbe és cégjegyzékbe való bejegyzését tagadja meg. A taggyűlés az 5/2016. számú határozattal a Ptké. 12. § (1) bekezdése alapján döntött a társaságnak a Ptk. rendelkezéseivel összhangban való továbbműködéséről, és az előterjesztéssel egyezően elfogadta a társaság módosított társasági szerződését. A 6/2016 számú határozattal a taggyűlés dr. Ő. F.-t 2016. december 7. napjától 2017. december 7. napjáig egyéves időtartamra ügyvezetői megbízási jogviszony keretében havi bruttó 300 000 – forint díjazás mellett megválasztotta azzal, hogy az ügyvezető elsődleges feladata a fizetésképtelenség elkerülése, a társaság törvényes működésének helyreállítása és pénzügyeinek rendezése. A taggyűlés a megbízási szerződés társaság nevében való megkötésére I. F. tagot jelölte ki, és az ügyvezető részére valamennyi összeférhetetlenségi ok tekintetében a felmentést megadta.
Az alperes 2016. december 7-én elfogadott társasági szerződésének 12. pontja választottbírósági alávetést tartalmazott. A tagok a társasági jogi jogvitákban alávetették magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság kizárólagos hatáskörének és illetékességének azzal, hogy a választottbíróság a saját eljárási szabályzata szerint jár el három választott bíróból álló tanácsban, az eljárás nyelve a magyar. Az a) pont szerint társasági jogi jogvitának minősül a társaság és a tagja, vagy volt tagja közti, a társasági jogviszonyból eredő jogvita, ideértve a társasági szervek által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatának kezdeményezését.
A felperes a 2017. április 5-én kelt, az alperes ügyvezetőjének címzett levelében bejelentette, hogy a 2016. augusztus 22-jén jogerős /7. számú hagyatéki végzéssel K. Gy. örököseként megszerezte az alperes 40%-os üzletrészét az öröklés időpontjára visszamenőleges hatállyal. Ezt a tényt az alperes részére több alkalommal is bejelentette. 2016. augusztus 22-én, a kézhezvétel napján a végzést a társaság székhelyén átnyújtotta dr. Ő. F. tagnak, aki nem jelezte, hogy annak átvételére a társaság nevében nem jogosult. A határozatot iktatták a cégiratok között. 2016. október 17-én postai, valamint elektronikus úton jognyilatkozatot küldött az alperesnek, amelyben a jogutódlást bejelentette. Ezt a tényt 2016. december 7-én a társaság taggyűlésén is közölte. Kérte az alperes utolsó üzleti évére vonatkozó számviteli bizonylatok megtekintésének biztosítását, továbbá hivatkozott arra, hogy dr. Ő. F. tag a hatályos jogszabályok alapján a társaságnak nem ügyvezetője. Mellékelte az üzletrész megszerzését megerősítő nyilatkozatot.
A felperes 2017. április 5-i keltezéssel az alperes ügyvezetője részére bejelentési nyilatkozatot is tett, amelyben megerősítette, hogy a jogerős részhagyatékátadó végzés alapján öröklés jogcímén megszerezte K. Gy. örökhagyónak az alperesi társaságban meglévő üzletrészének tulajdonjogát az öröklés időpontjára visszamenőleges hatállyal. Kijelentette, hogy az öröklés jogcímén megszerzett üzletrész alapján a társaságban tulajdonosi jogait kívánja gyakorolni. Kérte a tagsági jogviszonya bejegyzését, valamint a cégnyilvántartásba bejegyzés iránti intézkedések megtételét. Nyilatkozott arról, hogy a hatályos társasági szerződés rendelkezéseit és egyéb iratait ismeri, az abban foglaltakat magára kötelezőnek ismeri el.
Dr. Ő. F. a 2017. április 10-én kelt levelével a felperes 2017. április 5-i levélét postafordultával visszaküldte azzal, hogy a levelet nem neki, hanem az alperes név szerint meg nem jelölt ügyvezetőjének címezték. A levélben foglaltak szerint a felperes őt változatlanul nem fogadja el a társaság megválasztott ügyvezetőjének, rosszhiszemű álképviselőnek tekinti, ezért a részére megküldött nyilatkozat joghatás kiváltására alkalmatlan. Mivel így a felperes taggá válási szándékát továbbra sem jelentette be érvényesen és joghatályosan, ezért a társaságnak továbbra sem tagja. Kérte, hogy a felperes a levelét a név szerint megjelölt ügyvezetőnek küldje meg.
A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a 2017. május 29-én meghozott 95. számú végzésével dr. Ő. F.-t az alperes önálló képviseletre jogosult vezető tisztségviselőjeként 2016. december 7-i hatállyal a cégnyilvántartásba bejegyezte.
A felperes 2016. december 9-én előterjesztett keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:37. §-a alapján az alperes 2016. december 7-i taggyűlési határozatai hatályon kívül helyezését, a határozatok végrehajtásának felfüggesztését kérte. Keresetében előadta, hogy 2016. július 20. napján öröklés útján megszerezte az alperes 2 000 000 forint névértékű üzletrészét. Mivel elhunyt férje az alperes ügyvezetője volt, így vezető tisztségviselő hiányában a tagváltozás tényét a cégnyilvántartásban nem tudta átvezettetni, ezért kérte a cégbíróságtól a taggyűlés összehívását. 2016. december 7. napján e-mailben kapott az alperes egyik tagjától, dr. Ő. F.-től a 2016. december 7-i taggyűlés összehívásáról értesítést. Állította, hogy a taggyűlés összehívása jogsértő volt, mivel a társasági szerződés 11.2. pontja szerint a taggyűlést tértivevénnyel megküldött postai levél útján kell összehívni, valamint az elküldés és a taggyűlés időpontja között legalább 15 napnak kell eltelnie. A taggyűlési meghívóban a taggyűlés helyszínének szerepelnie kell, az a részére megküldött meghívóban nem volt feltüntetve. Mivel a taggyűlés összehívása jogellenesen történt, azon jogszerű határozat sem volt hozható. A taggyűlésen megjelent jogi képviselője számára nem tették lehetővé, hogy érdemi észrevételt tegyen, szavazati jogával éljen, illetve a határozathozatalban részt vegyen, ezért a meghozott határozatok jogszabálysértőek. A jelen volt jogi képviselője a jogellenesen összehívott taggyűlés megtartása és a határozatok jogellenes meghozatal ellen is tiltakozott. Taggyűlési jegyzőkönyvet nem kapott kézhez.
A felperes a per során (2017. február 21-én) vitatta, hogy van az alperesnek ügyvezetője, ezért a Ptk. 3:170. § szerinti bejelentést nem tudja megtenni, de hangsúlyozta, hogy a Ptk. 7:87. § értelmében az üzletrész hagyatékot elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül is megszerezte az öröklés időpontjára visszamenő hatállyal. Utalt arra is, hogy több alkalommal kérte a tagjegyzékbe bejegyzését, eredménytelenül. Kiemelte, hogy a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága elismerte a tagsági jogviszonyát, mivel a kérelmére indult eljárásban dr. Ő. F. tagot feljogosította a taggyűlés összehívására és az ő meghívását is előírta. A perbeli taggyűlésen is szabályszerű bejelentést tett, mely a Ptk. 6:5. § (1) bekezdése szerint a jelenlévők között nyomban hatályossá vált, illetőleg a tagsági jog megszerzését bejelentő nyilatkozat legkésőbb 2016. december 7-én hatályosult. A tagok a Ptk. 3:170. § (2) bekezdésében írt 30 napos jogvesztő határidőn belül nem tettek az üzletrész megváltására nyilatkozatot, az üzletrész forgalmi értékét nem fizették ki részére.
2017. április 18-án, felhívva a figyelmet arra, hogy dr. Ő. F. tag a hatályos jogszabályok értelmében nem ügyvezetője az alperesnek, nem jogosult az alperes képviseletére.
A per további szakaszában utalt arra, hogy a 2017. november 17-én tett újabb bejelentő nyilatkozatát dr. Ő. F. is hatályosnak ismerte el, és mivel nem került sor a Ptk. 3:170. § (2) bekezdése szerinti intézkedésekre, tagsági jogviszonya a jogvesztő határidő elteltével létrejött, van kereshetőségi joga a perben.
(Felperes a per során a taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránti keresetének változatlan fenntartása mellett a keresetét többször megváltoztatta, kiegészítette.)
Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy a 2016. december 7-én kelt, cégjegyzékbe bejegyzett társasági szerződés a határozat felülvizsgálata iránti perekre választottbírósági kikötést tartalmaz, másodsorban a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte.
Ez utóbbi körben elsősorban a felperes tagsági jogviszonyának hiányában a felperes kereshetőségi joga hiányára, másodlagosan a taggyűlés szabályszerű összehívására, megtartására hivatkozott. Előadta, hogy a felperes a Ptk. 3:170. § (1) bekezdése alapján a tag halála esetén a tagjegyzékbe bejegyzését az ügyvezetőtől kérheti a Ptk. 3:91. § (1) bekezdésében kötelező írásbeli alakiságnak megfelelő nyilatkozattal. 2016. július 20-től 2016. december 7-ig ügyvezetővel nem rendelkezett, így a felperes joghatályos nyilatkozatot az ügyvezetőhöz nem intézhetett, 2016. december 7-ét követően a perindításig ilyen nyilatkozatot szintén nem tett. A felperest csak a tagsági jogviszonyának az ügyvezetőhöz való szabályszerű bejelentésétől kezdve illetik meg a tagsági jogok, így a perindítás joga is. A társasági határozatok felülvizsgálata iránt pert kizárólag a Ptk. 3:35. §-ában taxatíve meghatározott személyek indíthatnak. Felperes nem csatolt olyan okiratot, amely bizonyítaná, hogy 2016. december 7-ét követően, de a kereset benyújtását megelőzően egyetlen ügyvezetőjének bejelentette volna taggá válási szándékát. Ezt felperes azon okból sem igazolhatja, mivel dr. Ő. F.-t nem ismerte el ügyvezetőnek, erre tekintettel nem tett a perbeli taggyűlésen sem szabályszerű nyilatkozatot. Kiemelte, hogy a felperes tagsági jogviszonya létrejöttére jelen per tartama alatt tett nyilatkozatainak nincs visszamenő hatálya. Egyebekben megjegyezte, hogy a felperes a módosítást megelőző társasági szerződés alapján sem szerezhette meg az elhunyt tag üzletrészét, üzletrész kizárólag adásvétel útján volt átruházható.
Kérte a Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgf.47.013/2017/3. számú végzésében írtak figyelembevételét.
A felperes az alperes eljárási kifogása tekintetében arra hivatkozott, hogy a perre a rendes bíróságnak van hatásköre, a választottbírósági kikötést tartalmazó új társasági szerződéshez nem járult hozzá, nem fogadta el.
Az elsőfokú bíróság 56. számú részítéletével az alperes 2016. december 7-én meghozott 5/2016. és 6/2016. számú taggyűlési határozatait hatályon kívül helyezte. A választottbírósági kifogás körében, vizsgálva, hogy a felperes a 2016. december 7-i taggyűlés időpontjában az alperes tagja volt-e, a Ptk. 3:92. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja, az 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 5. § (1) és (3) bekezdése, 8. § (1) bekezdése, a Ptk. 7:87. § (1)–(2) bekezdése idézését követően rögzítette, hogy a felperes a 2016. augusztus 22-én jogerős részhagyatékátadó végzéssel igazolta az alperes üzletrésze tulajdonjogának megszerzését. A Ptk. 3:170. § (1)–(2) bekezdése értelmében azonban az öröklés önmagában nem elegendő a taggá váláshoz, a tagok szabályozhatják, hogy az üzletrész öröklését követően ki lehet a társaság tagja. Mivel az örökhagyó az alperes ügyvezetői tisztségét is betöltötte, 2016. július 20-tól 2016. december 7-ig az alperesnek nem volt ügyvezetője, akihez joghatályos nyilatkozat lett volna intézhető. A felperes csak a részhagyatékátadó végzés 2016. augusztus 22-én dr. Ő. F.-nek történt személyes átadását, és számára 2016. november 17-én postai úton megküldését igazolta, azt „nem igazolta, hogy a tagjegyzékbe való bejegyzés iránti kérelmét 2016. december 7-i taggyűlést megelőzően vagy a taggyűlésen előterjesztette volna.”
Rámutatott, hogy a felperes a 2017. április 5-én kelt, az alperes ügyvezetőjének címzett levelével, valamint az ugyanezen a napon kelt nyilatkozatával igazolta, hogy kérte a társaság vezető tisztségviselőjétől a tagjegyzékbe bejegyzését, függetlenül attól, hogy az ügyvezetőt név szerint nem tüntette fel. A bejegyzési kérelem hatályossá válásától a 30 napos jogvesztő határidő anélkül telt el, hogy az arra jogosultak az üzletrész magukhoz váltásáról nyilatkoztak volna és annak forgalmi értékét a felperesnek kifizették volna, így az ügyvezető az örökös felperes tagjegyzékbe bejegyzését nem tagadhatta meg.
Ezt követően az elsőfokú bíróság a meghallgatott tanú nyilatkozata alapján megállapította, hogy a felperes 2016. augusztus 22-én a társaság székhelyén bejelentette az üzletrész megszerzését és átadta a részhagyatékátadó végzést, amit a társaság iratai között elhelyeztek. A Ptk. 3:170. § (1) és (2) bekezdése az örökös tagjegyzékbe való bejegyzésének feltételeit rögzíti, a kérelem benyújtásának jogkövetkezményei a bejegyzés megtagadásakor vehetők figyelembe. A rendelkezés a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságok és kötelezettségek gyakorlását nem érinti. Ebből következően, mivel a felperes az örökhagyó üzletrészét az örökség megnyíltának időpontjában szerezte meg, majd a részhagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően, 2016. augusztus 22-én az üzletrész tulajdonjogának megszerzését bejelentette az alperes részére, ezért a bejegyzés megtagadásának elmulasztására tekintettel tagsági jogviszonya ezen időponttól kezdődően áll fenn. A felperes a 2016. december 7-ei taggyűlést megelőzően már az alperes tagjának minősült. A felperes ezért, mint az alperes tagja a Ptk. 3:35. § szerint jogosult volt az alperes 2016. december 7-én meghozott 5/2016. és 6/2016. számú taggyűlési határozatainak hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelem benyújtására.
Az iratokhoz csatolt, 2016. december 7-én megküldött e-mailben az alperes taggyűlés összehívására jogosult tagja tájékoztatta a felperest az alperes taggyűlésének 2016. december 7-én 18 órára összehívásáról, és közölte vele a napirendi pontokat. Ez az irat azonban nem felelt meg a Ptk. 3:190. § (1) bekezdésében és az alperes társasági szerződésének 11.2. pontjában rögzített rendelkezéseknek, mivel nem tértivevényes postai küldeményként küldték meg a tagnak, és a postára adás, valamint a taggyűlés időpontja közötti 15 napos határidőt sem tartották be.
Az elsőfokú bíróság mindezen indokok alapján megállapította, hogy az alperes 2016. december 7-én meghozott taggyűlési határozatai jogszabálysértők és az alperes társasági szerződésébe ütköznek, ezért azokat hatályon kívül helyezte. A választottbírósági alávetést is elfogadó 5/2016. számú taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésére tekintettel a perben a választott bírósági kikötés sem alkalmazható, így a per megszüntetésének nincs helye.
A részítélettel szemben az alperes fellebbezett, elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését kérte a taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránti kereset tekintetében a felperes perköltségben marasztalása mellett, másodlagosan a részítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását indítványozta. Arra hivatkozott, hogy a felperes írásban és szóban sem jelentette be valamennyi tagnak a belépési szándékát a taggyűlésen, és azt megelőzően sem, ügyvezető hiányában nem is tehette. Az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy a felperes csak 2017. április 5-én kelt nyilatkozatával jelentette be a belépési szándékot, önmagában cáfolja a bejelentés korábbi megtételét. A felperes téves jogi álláspontja szerint az örökhagyó halálával vált ipso iure a tagjává, ezért a felperes a taggyűlésen a Ptk. 3:170. § (1) bekezdésében foglaltakról tájékoztatást követően sem tett belépési nyilatkozatot. Az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben a Ptk. 3:170. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat kizárólag az ügyvezető részére, a Ptk. 3:91. § (1) bekezdése szerint kizárólag írásban tehető meg, nem pedig a tagok, vagy a „társaság” felé. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az általa felhívott BDT 2014.3164. számú eseti döntést, mely szerint az új tagot a tagsági jogok csak a tagsági jogviszonyának az ügyvezetőhöz történt szabályszerű bejelentésének időpontjától, és nem az üzletrész megszerzésének időpontjára visszamenő hatállyal illetik meg.
Állította, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértően hagyta figyelmen kívül az ítélőtábla 16.Cgf.47.013/2017/3. számú jogerős végzésében a felperes tagsági jogviszonyának hiányára vonatkozóan írtakat, a végzés értelmében ugyanis a felperes a taggyűlésen nem gyakorolhatott szavazati jogot tagsági jogviszonyának hiányában. Az elsőfokú bíróság a végzésben írtak mellőzésének nem adta indokát.
Kiemelte, hogy a felperes a taggyűlés megtartásának időpontjában nem volt a tagja, így nem kellett arra meghívni, a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül hagyandó volt. A taggyűlésen valamennyi tag jelen volt, a Ptk. 3:17. § (5) bekezdése szerint szabályszerű taggyűlést tartottak. Ezáltal a taggyűlés szabályszerűen módosította a társasági szerződést, ebből következően annak 12. §-ában foglalt választottbírósági alávetés is érvényesen létrejött. Az elsőfokú bíróság a határozat végrehajtását nem függesztette fel, a cégbíróság a szerződésmódosítást a cégjegyzékbe bejegyezte, így a módosított társasági szerződés 12. §-a alapján kellett volna a hatásköri kifogását, a per megszüntetése iráni kérelmét elbírálni.
Kiemelte, hogy mivel a felperes a keresetlevél benyújtásakor nem volt a tagja, ezért annak hiányában a Ptk. 3:35. §-a alapján nem volt jogosult perindításra. Az elsőfokú bíróságnak ezért, amennyiben a hatásköri kifogást megalapozatlannak tartja, a keresetet kereshetőségi jog hiányában kellett volna érdemben elutasítania. A tagsági jogviszony esetleges utólagos létrejötte sem orvosolja a keresetindítási jog hiányát, de az elsőfokú bíróság megállapításával szemben a felperes 2017. április 5-én sem jelentette be a megválasztott ügyvezetőnek a taggá válási szándékát.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében a részítélet helybenhagyását, alperes perköltségben marasztalását kérte.
A fellebbezés az ügy érdemét érintően az alábbiakra tekintettel megalapozott.
Az elsőfokú bíróság helyesen indult ki abból, hogy mind az alperes eljárási kifogása, mind pedig a felperes perindítási jogosultsága (kereshetőségi joga) fennállásának megítélése során elsődlegesen a felperes alperesi társaság tagjává válása vizsgálandó. E körben az elsőfokú bíróság a tényállást helytállóan tárta fel, a helytállóan feltárt tényállásból azonban téves jogi következtetésre jutott.
A perben nem volt vitatott tény, hogy a felperes öröklés jogcímén megszerezte az alperes elhunyt tagjának az alperesben meglévő üzletrészét, ezzel az üzletrész tulajdonosává vált.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 12. § (2) bekezdés b) pontja értelmében 2016. március 15-étől az alperesi gazdasági társaságnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseit kellett alkalmaznia akkor is, ha a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről addig még nem döntött. Ezért figyelemmel K. Gy. tag elhunytának 2016. július 20-i időpontjára, irányadók a Ptk. 3:170. §-ban írtak is.
A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó korábbi szabályozástól [2006. évi IV. törvény 128. § (1) bekezdés] eltérően nem teszi lehetővé a tag halála esetére az üzletrész örökösre átszállásának kizárását, azonban továbbra is szem előtt tartva a korlátolt felelősségű társaságok személyegyesítő jellegét, a Ptk. 3:170. §-ában meghatározott eljárási rendet állít fel arra az esetre, ha az üzletrész örököse a társaság tagjává kíván válni. Helytállóan állapította meg ezért az elsőfokú bíróság, hogy az öröklés önmagában nem elegendő a taggá váláshoz.
A Ptk. 3:170. § (1) bekezdése értelmében a tag halála esetén örököse az örökösi minőség igazolása mellett kérheti az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését.
A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az ügyvezető megtagadhatja az örökös bejegyzését, ha a társasági szerződés által erre feljogosított személyek a társasági szerződésben meghatározott feltételek szerint az üzletrész magukhoz váltásáról az örökös bejegyzési kérelmének hatályossá válásától számított harminc napos, jogvesztő határidőn belül nyilatkoznak, és az üzletrész forgalmi értékét az örökösnek vagy a jogutódnak kifizetik. Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely harminc napnál hosszabb határidőt állapít meg.
A Ptk. gazdasági társaságok közös szabályai között elhelyezett 3:91. § (1) bekezdése szerint a társasággal kapcsolatos jognyilatkozatot írásban lehet megtenni. E jogszabály hely azt is kimondja, hogy ezt a rendelkezést alkalmazni kell a társaság határozatára, valamint jognyilatkozatnak és határozatnak a címzettel való közlésére.
A Ptk. ezen rendelkezéséhez fűzött kommentár kifejezetten rámutat, hogy a gazdasági társaságok életében különös jelentősége van annak, hogy a jognyilatkozatok rögzített, utólag is ellenőrizhető formában jöjjenek létre.
Az írásbeliség ezért nélkülözhetetlen az örökös Ptk. 3:170. § (1) bekezdésében foglalt tagjegyzékbe bejegyzési kérelme esetén is.
A Ptk. egyértelmű rendelkezése szerint a bejegyzési kérelmet az ügyvezetőhöz szükséges intézni. Miután a jogalkotó a Ptk. 3:197. § (1) bekezdése alapján tagokról tagjegyzéket vezetni köteles ügyvezető számára teszi lehetővé az örökös bejegyzésének megtagadását a társasági szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a bejegyzés iránti, írásban megtett jognyilatkozat csakis az ügyvezetőhöz címzetten hatályosulhat.
Az ítélőtábla megítélése szerint továbbá a bejegyzési kérelem tekintetében irányadó az üzletrész átruházás közös szabályaiból [Ptk. 3:168. § (2) bekezdés] következő azon szabály is, miszerint az üzletrész megszerzőjének közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek kell elismerni. Ugyanakkor nem lehet irányadónak tekinteni a Ptk. 3:169. § (2) bekezdésének azon rendelkezését, miszerint az üzletrész új jogosultját a társasággal szemben a nyilvántartásba vételtől függetlenül a bejelentéstől illetik meg a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságok, mivel örökléssel az örökhagyónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az örökösre ipso iure nem szállnak át.
Az idézett rendelkezések összevetéséből az következik, hogy a tag halála esetén az örökös tagjegyzékbe bejegyzési kérelme akkor válik hatályossá, ha a bejegyzési kérelem írásban megtett, annak címzettje az ügyvezető, a kérelem előterjesztésével egyidejűleg az ügyvezető felé igazolt az örökösi minőség, és az örökös közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik a társasági szerződés rendelkezéseinek magára nézve kötelező elismeréséről.
A társasági szerződésben az üzletrész magukhoz váltására feljogosított személyeknek a Ptk. 3:170. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozat megtételére, az üzletrész forgalmi értékének örökösnek megfizetésére írt harminc napos jogvesztő határidő csakis a bejegyzési kérelem hatályossá válásától kezdődően nyílik meg.
Az adott ügyben, amint azt az elsőfokú bíróság is helytállóan megállapította, az alperesnek 2016. július 20-tól 2016. december 7-ig nem volt ügyvezetője, akihez a Ptk. 3:170. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozat intézhető lett volna. Még a felperes sem állította, hogy 2016. december 7-én, vagy a kereset benyújtását közvetlenül megelőző napon, 2016. december 8-án a 2016. december 7-én megválasztott ügyvezetőhöz címzetten bejegyzési kérelmet terjesztett volna elő. Figyelemmel arra, hogy a felperes az ügyvezető 2016. december 7-i megválasztását követően a határozatok felülvizsgálata iránti keresete 2016. december 9-i előterjesztéséig nem tett olyan írásbeli nyilatkozatot az alperes ügyvezetőjéhez címzetten, amelyben az örökösi minőségének igazolása mellett a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte el, a feljogosított tagok számára sem nyílhatott meg a Ptk. 3:170. § (2) bekezdésében írt határidő. Erre tekintettel a felperes az alperes tagjává sem válhatott a kereset benyújtását megelőzően.
Mivel a felperes üzletrész tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó 2016. augusztus 22-i bejelentése a fent kifejtettekből következően nem hatályosulhatott, az elsőfokú bíróság tévesen vont le következtetést a bejegyzés megtagadásának elmulasztásából a felperes 2016. december 7-i taggyűlést megelőző taggá válására.
A módosított társasági szerződésbe foglalt választottbírósági kikötés a Ptk. 3:92. § (1) bekezdése alapján a tagok megállapodása arra nézve, hogy a társasági jogi jogvitákban, ideértve a határozatok bírósági felülvizsgálata iránti pereket is, alávetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság kizárólagos „hatáskörének és illetékességének”.
A felperes a kereset előterjesztésekor nem volt az alperes tagja, ezért rá nézve a választottbírósági kikötés nem terjedt ki. Ezen indokra tekintettel helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor az alperes eljárási kifogását elbírálva a per megszüntetését mellőzte.
A Ptk. 3:35. §-a szerint a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.
A Ptké. 10/A. § (2) bekezdése kimondja, hogy a Ptk. 3:35. §-a alkalmazásában a keresetindításra vagy a jogi személy határozata ellen benyújtott kereset tárgyában meghozott ítélet elleni felülvizsgálat kezdeményezésére való jogosultságnak, kereshetőségi jognak, illetve perbeli legitimációnak (a továbbiakban: keresetindítási jog) a per során folyamatosan, a per befejezéséig – ideértve a rendkívüli jogorvoslatot is – fenn kell állnia.
Ez utóbbi rendelkezések helyes értelmezése szerint kereshetőségi joggal a korlátolt felelősségű társaság szervei által hozott határozat vonatkozásában a tag, a vezető tisztségviselő és a felügyelőbizottsági tag rendelkezik, a kereshetőségi jog alapjául szolgáló jogviszonynak pedig a kereset előterjesztésétől kezdődően a per befejezéséig folyamatosan fenn kell állnia.
A felperesnek a jelen per megindításakor az alperessel tagsági jogviszonya nem állt fenn, ezért tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a felperes kereshetőségi jogát fennállónak tekintve a kereset érdemi vizsgálatába bocsátkozott, és annak eredményeként taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyező határozatot hozott.
A Ptk. 3:36. § (1) bekezdése a határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset előterjesztésének szubjektív és jogvesztő objektív határidejét szabályozza, amikor kimondja, hogy attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna, a határozat meghozatalától számított egyéves jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
Ezen jogszabályi rendelkezések a határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset érdemi elbírálása során bírnak jelentőséggel, ugyanis ezen határidők szabják meg a határozat jogsértő, társasági szerződésbe ütköző volta alapjául tett tényelőadások, bizonyítékok figyelembe vehetőségét.
A másodfokú tárgyaláson az alperes hivatkozott a PJD 2017.18. számú határozat I. pontjára, mely szerint a Ptk. 3:36. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell megjelölni azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyekre a felperes a határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetét alapítja. A keresetindítási határidőn túl előterjesztett indokok nem vizsgálhatók.
A jelen ügyben a felperes kereshetőségi joga hiányában nincs jelentősége, hogy a felperes a határozatok jogsértő volta alapjául megjelölt tényekre az eljárásban mikor hivatkozott, ezért szükségtelen volt a felperes részére határidő biztosítása az alperes által felhívott eseti döntésre nyilatkozattétel céljából.
Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság tévesen rendelkezett a határozatok hatályon kívül helyezéséről, az ítélőtábla a jelen eljárásban még alkalmazandó a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 213. § (2) bekezdése alapján meghozott részítéletével a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság részítéletét megváltoztatta, és az alperes 2016. december 7-én meghozott 5/2016. és 6/2016. számú taggyűlési határozatai hatályon kívül helyezése iránti keresetet elutasította.
Az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárásban felmerült perköltség viseléséről nem rendelkezett, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a peres felek jelen másodfokú eljárással felmerült költségét csupán megállapította, ezen költségek viseléséről az elsőfokú bíróságnak kell döntenie az eljárást befejező határozatában.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.179/2018/4.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás