Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

GK ÍH 2019/65.

GK ÍH 2019/65.

2019.06.01.
A részvények előállításának módja az alapszabály kötelező tartalmi eleme, ezért annak jogszabályoknak való megfelelését a cégbíróság nemcsak a bejegyzési, illetve változásbejegyzési eljárásban, hanem törvényességi felügyeleti eljárásban utóbb is köteles érdemben megvizsgálni, ha annak esetleges jogszabálysértése felmerül.
A kérelmező 2017. május 5-én törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a kérelmezettel szemben a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 77. § (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontjára alapítottan.
A törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére való jogosultságára vonatkozóan előadta, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB törvény) 39. § (1) bekezdésének h) pontja alapján ellátja a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét, és a Tpt. 451. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a Kormány rendeletben állapítja meg az egyes értékpapírok nyomdai úton történő előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályait és a Felügyelet (az MNB) ebből eredő együttműködési kötelezettségét. Az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól szóló 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § (3) bekezdése alapján az MNB engedélyezi az értékpapírok nyomdai úton történő előállításához szükséges védelmi tervet.
Bejelentette, hogy a Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott feladatai teljesítése érdekében engedélyezési eljárást folytat a kérelmezett cég kérelmére. Az eljárásában szerzett tudomást arról, hogy a kérelmezett nyilvánosan működő részvénytársaság, amelynek alaptőkéjét megtestesítő részvényei között a cégjegyzékének adatai szerint 2 665 000 db 24 HUF névértékű „G” sorozatú elsőbbségi részvény is van, a 2016. szeptember 21-én bejegyzett hatályos alapszabálya szerint ezek nyomdai úton előállíthatóak. A kérelmezett erre hivatkozással kezdeményezte nála a nyomdai úton történő előállításhoz szükséges védelmi terv engedélyezését.
Kifejtette, hogy álláspontja szerint a kérelmezett alapszabályának a részvények nyomdai úton történő előállítására vonatkozó rendelkezései a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:214. § (2) bekezdésébe ütközik, a Ptk. alapján ugyanis a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei kizárólag dematerializált formában állíthatók elő. Erre hivatkozással kezdeményezte a kérelmezettel szemben a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.
A kérelmezett az ellenkérelmében a törvényességi felügyeleti kérelem elutasítását kérte.
Állította, a Ptk. 3:214. § (2) bekezdése diszpozitív rendelkezés, attól az alapszabálya eltérő rendelkezést tartalmazhat, azaz a nyilvánosan működő részvénytársaságnak lehetnek nyomdai úton előállított részvényei, amennyiben azok nem nyilvánosan forgalomba hozott részvények. A „G” sorozatú részvények nyomdai úton történő előállítására a jogszabályok – a Ptk. 3:4. § (2) bekezdése, a 3:214. § (2) bekezdése – lehetőséget adnak.
Az elsőfokú bíróság a 2018. augusztus 22-én meghozott /10. számú végzésével a törvényességi felügyeleti eljárást a Ctv. 74. § (3)–(4) bekezdése alapján megszüntette. A döntését azzal indokolta, nem a cégbíróság feladata annak eldöntése, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaság a dematerializált részvényeken kívül nyomdai úton előállított részvényeket kibocsáthat-e, és ha igen, akkor azt milyen arányban vagy értékben teheti meg. Megállapítása szerint ez a kérdés törvényességi felügyeleti nemperes eljárásban megalapozottan nem rendezhető. A kérelmező az engedélyezési eljárásban a kialakított álláspontja alapján döntési jogosultsággal bír, vita vagy eltérő jogi vélemény esetén a kérelmezőnek a jogvita tisztázására peres eljárásban vagy jogszabály-módosítás kezdeményezésével van lehetősége.
A végzés ellen a kérelmező fellebbezett, kérte annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kérelemben foglaltaknak való helyt adást, másodlagosan az elsőfokú bíróság utasítását a kérelemben foglaltak alapján a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására.
Kiemelte, hogy a Ptk. 3:250. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az alapszabálynak – az általánosan kötelező tartalmi elemeken túl – tartalmaznia kell az alaptőke összegét, az alapítás során kibocsátandó részvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, valamint a részvények előállításának módját. Ezen túlmenően az alaptőkének új részvények forgalomba hozatalával történő felemeléséről szóló közgyűlési határozatban a Ptk. 3:296. § (1) bekezdés c) pontja alapján meg kell határozni – egyebek mellett – a részvények előállításának módját is.
Hivatkozott a Ptk. 3:34. § (1) bekezdésére is, amely szerint a jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el, ezért megalapozott a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelme.
Utalt arra is, hogy bár a részvények előállítási módját a cégjegyzék nem tartalmazza, azonban az alapszabály és az alaptőke emelés esetében a közgyűlési határozat kötelező tartalmi eleme a részvények előállításának módja, ezért az alapszabályon, illetve a közgyűlési határozaton alapuló bejegyzési és változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság vizsgálati jogköre kiterjed az erre vonatkozó rendelkezések vizsgálatára is.
Kifejtette, hogy az MNB törvény alapján az MNB hatásköre – a felügyeleti és az engedélyezési eljárások lefolytatása során – nem terjed ki a Ptk. rendelkezéseinek a kikényszerítésére. A kérelmezett a cégjegyzékbe bejegyzett alapszabályában foglalt rendelkezések alapján terjesztette elő a nyomdai úton történő előállításhoz szükséges védelmi terv engedélyezése iránti kérelmét, ugyanakkor az alapszabály a részvényei nyomdai úton történő előállításának lehetőségét tartalmazó részében a Ptk. rendelkezésébe ütközik. A jogszabályba ütköző alapszabály alapján a bejegyzésnek nem volt helye.
A kérelmező hivatkozott még a Ptk. 3:4. § (2) bekezdésére és a Tpt. 6. § (1) és (3) bekezdésére, Fenntartotta azt az állítását, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaság kizárólag névre szóló dematerializált formában állíthatja elő a részvényét abban az esetben is, ha a részvénysorozat forgalomba hozatala zárt körben történt az alaptőke emelés során.
Hangsúlyozta, a kérelmezett hatályos alapszabályának jogszabályba ütköző rendelkezésében megvalósuló jogszabálysértés megszüntetése érdekében a kérelmezettel szemben a cégbíróságnak kell a törvényességi felügyeleti eljárást lefolytatnia, amely eljárásban a cégbíróság az eljárása eredményeként – szükség esetén – törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazhat.
A kérelmezett a fellebbezésre észrevételt nem tett.
A fellebbezés alapos.
Az ítélőtábla megállapítása szerint helytállóan hivatkozott a kérelmező a fellebbezésében arra, hogy a cégbejegyzés, illetve a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló alapszabály, illetve közgyűlési határozat tartalmát a bejegyzési, illetve a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság abból a szempontból is vizsgálni köteles, hogy az mindenben megfelel-e a jogszabályok rendelkezéseinek.
Ha a benyújtott okiratok alakilag vagy tartalmilag jogszabályba ütköznek, ezt a cégbíróságnak hivatalból kell észlelnie. Amennyiben jogszabályba ütközést észlel, akkor pedig hiánypótlási eljárást kell lefolytatnia, amelyben a bejegyzési, illetve a változásbejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölnie [Ctv. 46. § (1) és (4) bekezdés, 50. § (1) bekezdés]. Amikor a cégbíróság a bejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelemnek helyt ad, és a kérelemben foglaltakat a cégjegyzékbe bejegyzi, ez azt jelenti, hogy a cégbíróság a benyújtott okiratokat teljes körűnek és jogszerűnek értékelte. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a cégbíróság a bejegyzési, illetve a változásbejegyzési eljárásban nem észlelt valamilyen jogszabálysértést.
Ennek orvoslására szolgál a Ctv. 74. § (1) bekezdésének a) pontjában szabályozott eljárás, amely alapján a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást folytat le (hivatalból, kérelemre vagy bejelentésre), ha a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő. Ilyen kérelem benyújtására jogosult a jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv [Ctv. 77. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont].
A kérelmező mint törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére jogosult hatóság a kérelmében a kérelmezett cégjegyzékbe bejegyzett hatályos rendelkezéseket tartalmazó alapszabályának olyan jogszabálysértésére hivatkozott, amely az alapszabály, illetve a közgyűlési határozat kötelező tartalmi eleme új részvények kibocsátásakor [alapításkor vagy új részvények forgalomba hozatalával megvalósuló alaptőke-emeléskor]. Az alapszabálynak, illetve a közgyűlési határozatnak tartalmaznia kell – egyebek mellett – az alaptőkét megtestesítő részvények előállításának módját [Ptk. 3:214. § (2) bekezdés és 3:296. § (1) bekezdés c) pont], amely nyomdai úton vagy dematerializált formában történhet [Ptk. 3:214. § (1)–(2) bekezdés].
A fent ismertetett jogszabályi rendelkezések alapján a cégbíróság az irányadó jogszabályok nem megfelelő értelmezésével jutott arra a jogi álláspontra, hogy nem tartozik a hatáskörébe annak eldöntése, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaság a részvényeit milyen formában állíthatja elő. A részvények előállításának módja a Ptk. alapján az alapszabály kötelező tartalmi eleme, ezért annak jogszabályoknak való megfelelését nemcsak a bejegyzési, illetve változásbejegyzési eljárásban, hanem törvényességi felügyeleti eljárásban utóbb is köteles érdemben megvizsgálni, ha annak esetleges jogszabálysértése felmerül.
Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság a Ctv. 72. § (2) bekezdése és az 1952. évi Pp. 259. §-a értelmében alkalmazandó 1952. évi Pp. 252. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította, továbbá a (4) bekezdés alapján a másodfokú eljárásban felmerült eljárási költségeket csupán megállapította. Az elsőfokú bíróságnak az újabb eljárásban a törvényességi felügyeleti kérelemben foglaltakat érdemben kell vizsgálnia és érdemi határozatot kell hoznia.
(Fővárosi ítélőtábla 13. Cgf. 47.012/2019/2.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére