2019. évi LXV. törvény indokolás
2019. évi LXV. törvény indokolás
a képviselők mentelmi jogával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló
2019. évi LXV. törvényhez
2019. évi LXV. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A mentelmi jog a parlamenti demokrácia egyik fontos tartozéka. Amint arra az Alkotmánybíróság rámutatott, a mentelmi jog a képviselőt a törvényhozás tagjaként megillető olyan jogosultság, amely a parlament működésének szabadságát, függetlenségét, a végrehajtó és bírói hatalom befolyásától való mentességét biztosítja. Vagyis a mentelmi jog nem a képviselő egyéni kiváltsága, hanem a parlament tagjaként illeti meg. E jogintézmény célja tehát nem a képviselő személyének a védelme, hanem alapvetően a parlamenti munka külső befolyástól mentes szabadságát, zavartalanságát hivatott biztosítani.
A mentelmi jog a védettség két típusát biztosítja a képviselőknek: a felelősségmentességet és a sérthetetlenséget. A mentelmi jog többek között a képviselővel szembeni büntetőeljárástól is védi a képviselőt. Az egyes országok eltérően szabályozzák ezen védelem terjedelmét. Vannak országok, amelyek nem biztosítanak fokozottabb védelmet, míg más országokban abszolút védelem illeti meg a képviselőket. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 73. § (1) bekezdése szerinti mentesség az alábbi bűncselekmények elkövetése esetén nem mentesíti a képviselőt a felelősségre vonás alól: közösség elleni izgatás, nemzeti jelkép megsértése, a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősített adattal. Ezen felül a felelősségmentesség nem vonatkozik a képviselők polgári jogi felelősségére, továbbá a mentelmi jog nem terjed ki a közigazgatási hatósági eljárásokra. A magyar szabályozás sajátos abból a szempontból, hogy a mentelmi jog nemcsak a képviselőt, hanem a választáson induló képviselőjelöltet is megilleti a képviselőkkel azonos tartalommal.
A mentelmi jogról – a szabálysértési eljárás kivételével – önként lemondani nem lehet, ami a parlamenti demokrácia védelmének fontos alapköve. A képviselő mentelmi jogát csak a parlament, a képviselőjelölt mentelmi jogát pedig csak a Nemzeti Választási Bizottság függesztheti fel.
Amint az a fentiekből is kitűnik, a mentelmi jog által biztosított védettség a magyar szabályozás szerint sem korlátlan, hiszen bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén nem mentesíti a képviselőt a felelősségre vonás alól, míg más esetekben az Országgyűlés vagy a Nemzeti Választási Bizottság döntésén múlik, hogy az felfüggesztésre kerül-e vagy sem. A magyar parlament működésében töretlen gyakorlat, hogy magánvádas ügyekben nem, míg közvádas ügyekben – figyelemmel a hangsúlyosabb társadalmi- és közérdekre – felfüggesztésre kerül a mentelmi jog.
Az igazságszolgáltatás akadálytalan működése, valamint a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülhetetlensége a jogállam működésének alapját képezi. Ennek biztosítása érdekében − a parlament működésének függetlenségét biztosító garanciák szem előtt tartásával – indokolt olyan szabályozás kialakítása, amely értelmében azon büntetőeljárásokra, amelyekben a vádemelésre még a képviselőjelölt nyilvántartásba vételét megelőzően került sor, vagy amelyek kapcsán a képviselőjelölt személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a mentelmi jog nem képezi a büntetőeljárás lefolytatásának és ezáltal az igazságszolgáltatás működésének az akadályát. Ezen büntetőeljárások ugyanis nincsenek és nem is hozhatóak összefüggésbe a képviselőjelölt jelölti minőségével.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 11. §-a értelmében az európai parlamenti képviselők választásán jelöltként igazolt személyt a mentelmi jog szempontjából úgy kell tekinteni, mintha európai parlamenti képviselő lenne. E törvény 10. § (2) bekezdése szerint az európai parlamenti képviselőt az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 79. § (2) bekezdése szerint a képviselők választásán jelöltként igazolt személyt a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg. Az európai parlamenti képviselők választásán jelöltként igazolt személyt a hatályos rendelkezések alapján is az országgyűlési képviselők választásán jelöltként igazolt személlyel azonos mentelmi jog illeti meg, ez azonban a fenti két törvény rendelkezéseinek együttes értelmezéséből vezethető le. A törvényjavaslat 1. §-a ezt egyértelműsíti.
2. §
A módosítás értelmében, ha vádemelésre vagy személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésre a képviselők választásán jelöltként igazolt személlyel szemben az igazolást megelőzően került sor, a mentelmi jog nem képezi az adott büntetőeljárás lefolytatásának akadályát.
3. §
Hatálybaléptető rendelkezést tartalmaz.
4. §
Sarkalatossági záradékot tartalmaz.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás