69/2019. (IV. 4.) Korm. rendelet

1. § A rendelet hatálya a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti kormányzati igazgatási szervekre, kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, továbbá a Közszolgálati Döntőbizottságra (a továbbiakban: Döntőbizottság) terjed ki.

2. § (1) A Döntőbizottság független testület, a döntőbizottsági taggá történő kinevezés nem keletkeztet foglalkoztatási jogviszonyt.

(2) A Döntőbizottság legfeljebb tizenöt közszolgálati biztosból álló testület, amelynek tagja az elnök és az elnökhelyettes is.

(3) A Döntőbizottság tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.

(4) A Döntőbizottság tagjának összeférhetetlenségére alkalmazni kell a Kit. 95. § (10) bekezdés a) pontját. Összeférhetetlenség esetén a Kit. 95. § (13) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) kell tekinteni. Ha a Döntőbizottság tagja az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, döntőbizottsági tagsága megszűnik.

(5) Ha a Döntőbizottság tagja nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy, a (4) bekezdésben foglaltak mellett a Kit. 82. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti feltételeknek is meg kell felelnie. A Kit. 82. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését a kinevezést követő harminc napon belül hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal szükséges igazolni a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezések szerint. Ha a közszolgálati biztos határidőben nem tesz eleget az e bekezdés szerinti kötelezettségének, döntőbizottsági tagsága megszűnik.

(6) A Döntőbizottság tagja megbízatásának időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(7) A Döntőbizottság tagja köteles törvényben meghatározott vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat kezelésére és őrzésére a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8) A Döntőbizottság működési szabályait az ügyrendje állapítja meg.

3. § (1) A Döntőbizottság elnökének feladatai:

(2) A Döntőbizottság elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.

4. § A Döntőbizottság tagjai havonta tiszteletdíjra jogosultak, amelyet a miniszter állapít meg.

5. § (1) A Döntőbizottság tagjainak megbízatása felmentéssel szűnik meg. A felmentést nem kell megindokolni. A felmentési idő harminc nap.

(2) A Döntőbizottság tagját erre irányuló kérelme esetén kötelező felmenteni, a felmentési idő harminc nap. A felek ettől eltérő felmentési időben is megállapodhatnak.

6. § (1) Ha az eljáró tanács elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott, arról az eljáró tanács elnöke tájékoztatja a Döntőbizottság elnökét, aki indokolt esetben dönthet a határozat Elvi döntőbizottsági határozatként történő közzétételéről a Döntőbizottság honlapján.

(2) Vitás jogalkalmazási kérdés esetén – a jogorvoslati gyakorlat egységességének biztosítása érdekében – a Döntőbizottság elnöke teljes ülést hív össze. Az ülésen a közszolgálati biztosok kétharmados többséggel a Döntőbizottság gyakorlatának elemzését követően Döntőbizottsági állásfoglalást hozhatnak. Az erre vonatkozó részletszabályokat a Döntőbizottság ügyrendje állapítja meg.

7. § A Döntőbizottság ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait – a Döntőbizottság iránymutatása mellett – a Titkárság látja el, amely a miniszter által vezetett minisztérium szervezetében működik. A Titkárságon foglalkoztatottak kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak.

8. § (1) A közszolgálati panasz (a továbbiakban: panasz) elbírálásában nem vehet részt

(2) A közszolgálati biztos független, a jogszabályok alapján meggyőződésének megfelelően dönt, a jogorvoslati tevékenységével összefüggésben nem befolyásolható és nem utasítható.

(3) A közszolgálati biztos köteles

9. § A Döntőbizottság eljárása a panasz beérkezésével indul. A panaszt papíralapú vagy elektronikus dokumentumban – az igényt alátámasztó okiratokkal együtt – kell benyújtani. Papíralapú előterjesztés esetén a panaszt és mellékleteit három példányban kell előterjeszteni. A panasz szóban is előterjeszthető a Titkárságon, amelyről a Titkárság jegyzőkönyvet vesz fel.

10. § (1) A panaszban meg kell jelölni

(1a)⁵ A panaszhoz csatolni kell az abban foglaltakat alátámasztó okirati bizonyítékok másolatát.

(2) A Döntőbizottsághoz beérkezett panaszt a Titkárság nyilvántartásba veszi. A panaszt a titkárságvezető által kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja meg.

(3) A kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja a panasz befogadhatóságát. A vizsgálatnak ki kell terjednie a Döntőbizottság hatáskörének ellenőrzésére és arra, hogy a panasz megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Ha szükséges, a Titkárság nyolcnapos határidő tűzésével hiánypótlásra szólíthatja fel a panaszost.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálat alapján a panasz nem fogadható be, a titkárságvezető javaslatot tesz a Döntőbizottság elnökének az eljárás megszüntetésére. Az eljárás megszüntetéséről a Döntőbizottság elnöke határozatot hoz, amelyet a Titkárság megküld a panaszosnak és a kormányzati igazgatási szervnek. A határozat mellékleteként a kormányzati igazgatási szerv részére meg kell küldeni a panasz másolatát.

11. § (1)⁶ A befogadható panaszt a titkárságvezető felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez. A Döntőbizottság elnöke kijelöli az eljáró tanács tagjait, köztük a tanács elnökét és előadó tagját. A Titkárság a kijelölésről szóló döntést megküldi az érintett tanácstagok részére.

(2)⁷ Az eljáró tanács kijelölését követően a Titkárság értesíti a kormányzati igazgatási szervet a Döntőbizottság eljárásának megindításáról, megküldi számára a panaszt, és tizenöt napos határidő tűzésével felhívja nyilatkozatának előterjesztésére, amely az eljárás megszüntetésére irányulhat, vagy érdemi védekezést tartalmazhat.

(3) A panasszal kapcsolatban – az eljáró tanács tagjainak egyetértése mellett – a Titkárság

(4) Az eljáró tanács

(4a)⁸ A tanú nevét és értesítési címét a bizonyítást indítványozó félnek kell bejelentenie. Ha a tanú a kormányzati igazgatási szerv alkalmazásában áll, annak székhelye is megjelölhető értesítési címként.

(4b)⁹ A tanú értesítési címét külön lapon kell bejelenteni, kivéve, ha a tanú annak feltüntetéséhez előzetesen hozzájárult, vagy ha azt valamennyi fél ismeri, vagy az valamely közhiteles nyilvántartásból bárki számára megismerhető. A külön lapot az iratok között elkülönítve, zártan kell kezelni, annak tartalmát csak a Döntőbizottság és a Titkárság jogosult megismerni.

(5)¹⁰

(6) A meghallgatásról mindkét felet értesíteni kell. A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti meghallgatás nem nyilvános, azon az eljáró tanács tagjain kívül a felek, a felek képviselői és a Titkárság ügyintézője vehet részt. A meghallgatás a felek együttes jelenlétében történik, ennek során az eljáró tanács elnöke engedélyezheti a felek és képviselőik részére, hogy a meghallgatotthoz kérdéseket intézzenek. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(7) Az eljáró tanács az eljárás bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a panaszos és a kormányzati igazgatási szerv a jogvitát egyezséggel rendezze. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, azt az eljáró tanács jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.

(8) A (3) bekezdés szerinti nyilatkozatok, adatok és egyéb bizonyítékok beszerzéséről a titkárságvezető – az előadó tag útján – tájékoztatja az eljáró tanácsot. Az eljáró tanács tagja további bizonyítást javasolhat, vagy az eljáró tanács a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hozhat.

(9) Az eljárási határidő meghosszabbításáról – a titkárságvezető javaslatára – az eljáró tanács elnöke dönt. Az eljáró tanács elnökének döntését a Titkárság megküldi a panaszosnak és a kormányzati igazgatási szervnek.

12. § (1) A panaszos a panaszt a Döntőbizottság határozatának meghozataláig módosíthatja, visszavonhatja.

(2) A panaszos, illetve a kormányzati igazgatási szerv helyett azok képviselője, meghatalmazottja is eljárhat. A panaszost meghatalmazás útján képviselheti a hozzátartozója, jogi képviselője, érdekképviseleti szerv.

13. § (1) Az eljárás során elektronikus kapcsolattartás választható. A panasz elektronikus úton történő előterjesztése az elektronikus kapcsolattartás választását jelenti, amely esetben a panaszos minden egyéb beadványát és annak mellékleteit elektronikus úton köteles előterjeszteni, és a Titkárság is ilyen módon kézbesíti részére az iratokat.

(2) A kormányzati igazgatási szervet is megilleti az elektronikus kapcsolattartás választásának joga. Ha a kormányzati igazgatási szerv elektronikus kapcsolattartást választ, minden beadványát és annak mellékleteit elektronikus úton köteles előterjeszteni. A Titkárság ez esetben elektronikusan kézbesíti a kormányzati igazgatási szerv számára az iratokat.

(3) A felek az eljárás során bármikor kérhetik az elektronikus kapcsolattartásra történő áttérést, amelyről az első iratküldés alkalmával a Titkárság a feleket tájékoztatja. Az elektronikus kapcsolattartást kérelmező fél részére a Titkárság az eljárás további szakaszában az iratokat már kizárólag elektronikus úton kézbesíti.

(4) Elektronikus kapcsolattartás választása esetén a felek utóbb bármikor kérhetik a papíralapú eljárásra való áttérést. A papíralapú kapcsolattartást választó fél számára a Titkárság az eljárás további szakaszában az iratokat már kizárólag postai úton kézbesíti.

(5) A (3) és (4) bekezdésben rögzített jogukkal a felek az eljárás során kizárólag egy alkalommal élhetnek.

(6) Ha az eljárás során csak az egyik fél választ elektronikus kapcsolattartást, a Titkárság a papír alapon benyújtott iratokat digitalizálja, továbbá gondoskodik az elektronikusan előterjesztett iratok papíralapú másolatának elkészítéséről.

(7) Az elektronikus kapcsolattartásra egyebekben az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) rendelkezései irányadóak.

(8) Ha az elektronikus kapcsolattartást választó fél a beadványát nem az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott módon vagy papír alapon terjeszti elő, beadványa hatálytalan.

(9) Az elektronikus szolgáltatás rendszerében felmerülő üzemzavar vagy üzemszünet esetén a Titkárság postai úton kézbesíti az elektronikus kapcsolattartást választó fél részére az iratokat, ilyen esetben a felek a beadványaikat papír alapon terjeszthetik elő.

14. § (1) Ha a Döntőbizottság a panaszt részben vagy egészben alaposnak tartja, a kormányzati igazgatási szervet részben vagy egészben kötelezheti a panaszos eljárási költségének megtérítésére.

(2) Eljárási költség mindaz a szükséges és igazolt költség, ami a panaszos részéről a célszerű és jóhiszemű eljárással összefüggésben felmerült, különösen a szakértői díj, a tanú megjelenésével összefüggő költség.

(3) A panaszos – az (1) bekezdés szerinti esetekben – igényelheti, hogy a Döntőbizottság kötelezze a kormányzati igazgatási szervet

(4) Az ügyvédi munkadíj összegét az eljáró tanács indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel.

15. § A Titkárság a felhívásra megjelent kormánytisztviselő, valamint a tanú részére és kérelmére – a munkából kiesett idő igazolására – igazolást állít ki a megjelenés napjáról és időtartamáról.

16. § A panasz benyújtására nyitva álló igényérvényesítési határidő elmulasztása esetén, az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelem terjeszthető elő, amellyel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt. Ha a mulasztás ténye később jutott a panaszos tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzéssel vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét, azonban a mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő körülményeket. Az igazolási kérelemről az eljáró tanács, ha tanácskijelölés még nem történt, a Döntőbizottság elnöke dönt.

17. §¹¹ Ha az ügy eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely tárgyban az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Döntőbizottság saját eljárását – a más szervnél folytatott eljárás jogerős vagy végleges befejezéséig – felfüggesztheti. Az eljárás felfüggesztésével minden határidő megszakad, a felfüggesztés megszűnésekor – az eljárási határidő kivételével – a határidő számítása újrakezdődik. Az eljárás felfüggesztéséről az eljáró tanács elnöke dönt. A felfüggesztésről szóló döntést a Titkárság megküldi a panaszosnak és a kormányzati igazgatási szervnek.

18. §¹² Ha az eljárás során a kormányzati igazgatási szerv jogutódlással megszűnik – a jogutód eljárásba történő bevonásáig vagy belépéséig vagy ha a Döntőbizottság működését elháríthatatlan esemény akadályozza, az akadály megszűnéséig – az eljárás félbeszakad. Az eljárás félbeszakadását az eljáró tanács elnöke, ha tanácskijelölés még nem történt, a Döntőbizottság elnöke állapítja meg. Az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad, a félbeszakadás megszűnésekor – az eljárási határidő kivételével – a határidők újra kezdődnek. A félbeszakadásról szóló döntést a Titkárság megküldi a panaszosnak, aki köteles bejelenteni a jogutód kormányzati igazgatási szervet a döntés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül. E bejelentést követően a Döntőbizottság az eljárást a jogutód kormányzati igazgatási szervvel szemben folytatja le.

18/A. §¹³ A felfüggesztés és a félbeszakadás időtartama az eljárási határidőbe nem számít bele.

19. § A Döntőbizottság az eljárása során a Titkárság útján gondoskodik arról, hogy a panaszos, illetve a kormányzati igazgatási szerv minden, az eljárás során felvetődött tényt, iratot, nyilatkozatot megismerhessen, és azokkal kapcsolatban álláspontját kifejthesse.

20. § (1) Előzetes időpontegyeztetés alapján a Titkárság lehetőséget biztosít arra, hogy a felek, valamint képviselőik az eljárás iratait – a határozatok tervezetei, valamint a zártan kezelt adatok kivételével – az eljárás bármely szakaszában megtekinthessék és azokról másolatot (kivonatot) készíthessenek.

(2) Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy más hatóság megkeresésére – törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben – a Döntőbizottság az eljárás iratait vagy azok másolatát (kivonatát) megküldi, illetve azokba betekintést engedélyez.

21. § (1) A Döntőbizottság határozata nem terjedhet túl a panaszon.

(2) A Döntőbizottság a következő határozatokat hozhatja:

(3) A Döntőbizottság az eljárást megszünteti, ha

22. § (1) A határozatnak tartalmaznia kell

(2) A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a Döntőbizottság döntését, az eljárási költségről való rendelkezést, továbbá a jogorvoslat lehetőségét, benyújtásának helyét és az arra rendelkezésre álló harminc napos határidőt.

(3) A határozat indokolásának tartalmaznia kell

23. § (1) A Döntőbizottság a határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére tizenöt napos határidőt szab.

(2) A határozat rendelkező részét a határozathozatal napján írásba kell foglalni, amit a tagok kézjegyükkel látnak el.

(3)¹⁵ Az indokolással ellátott határozatot – annak meghozatalától számított – tizenöt napon belül írásba kell foglalni, amelyet az írásba foglalást követő öt napon belül a Titkárság megküld a panaszos és a kormányzati igazgatási szerv részére.

24. § (1) A Döntőbizottság határozatának kiegészítését a panaszos, illetve a kormányzati igazgatási szerv a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti, ha a Döntőbizottság a panasz valamely részéről nem döntött. A kiegészítés iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kiegészítés iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni.

(2) A Döntőbizottság a határozat kijavítását – hivatalból, illetve a panaszos vagy a kormányzati igazgatási szerv kérelmére – bármikor elrendelheti

(3) A kijavítás iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kijavítás iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni. Ha a Döntőbizottság a keresetlevél továbbítása után javítja ki a határozatot, az arra irányuló kérelmet és a kijavítás tárgyában hozott határozatot megküldi a bíróság részére.

(4)¹⁶ A kijavítás és a kiegészítés tárgyában a Döntőbizottság a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül dönt.

25. § (1) A Döntőbizottság határozata a jogorvoslati határidő leteltét követő naptól kezdve végleges, ha a határozat közlésétől számított harminc napon belül egyik fél sem terjeszt elő keresetet.

(2) A fél a jogorvoslati jogáról a határozat közlését követően lemondhat. A lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. A lemondás csak akkor hatályos, ha azt mindkét fél bejelenti. A határozat az utolsó lemondó nyilatkozat beérkezését követő naptól kezdve végleges.

(3) A Döntőbizottság által jóváhagyott egyezség esetén, ha a felek az egyezség megkötésének napján a jogorvoslati jogukról lemondanak, a határozat azon a napon végleges.

(4) A határozat véglegességét a tanács elnöke, elnöki jogkörben hozott határozat esetén a Döntőbizottság elnöke állapítja meg.

26. §¹⁸ E kormányrendeletben foglalt határidők számítására a Kit. 73. §-ában foglaltak az irányadók.

27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

28. §¹⁹ E rendeletnek a Közszolgálati Döntőbizottságról szóló 69/2019. (IV. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 49/2021. (II. 5.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 3. § (1) bekezdés g) pontját, 9. §-át, 10. § (1) bekezdés b) és c) pontját és (1a) bekezdését, 11. § (1), (2), (4a)–(5) bekezdését, 17–18/A. §-át, 22. § (1) bekezdés d) pontját, 23. § (3) bekezdését, 24. § (4) bekezdését, valamint 26. §-át a Módr. hatálybalépésekor²⁰ folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.