2019. évi LXIX. törvény indokolás
2019. évi LXIX. törvény indokolás
a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2019. évi LXIX. törvényhez
2019.07.30.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Hazánkban a belépőjeggyel látogatható élőzenei tömegrendezvényeket számos esetben nagy kiterjedésű szabadtéri helyszíneken rendezik, amelyek – ellentétben pl. egy repülőtérrel, versenypályával vagy stadionnal – folyamatos őrzés-védelem alatt nem állnak és előzetes teljes körű átvizsgálásuk sem valósítható meg. Magyarországon a sportrendezvények tekintetében általánosságban a sportról szóló 2004. évi I. törvény teszi lehetővé, továbbá labdarúgás tekintetében a kiemelt biztonsági kockázatú, illetve általánosságban a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvények tekintetében a törvény kötelezővé teszi az e Javaslatnál bizonyos esetekben szigorúbb, széleskörű biometrikus adatok kezelésével is járó olyan beléptető rendszer alkalmazását, melynek elsődleges oka és célja a nézőtéri erőszak visszaszorítása.
A belépőjegy ellenében látogatható zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó tömegrendezvényre belépő természetes személyek személyi biztonságának biztosítása, a bűncselekmények – kiemelten terrorcselekmények – hatékony megelőzésének, illetve felderítésének elősegítése érdekében indokolt, hogy a meghatározott feltételeknek megfelelő tömegrendezvények szervezői a látogatók meghatározott adatait a tömegrendezvényre való belépést megelőzően rögzítsék. Jogalkotói feladat, hogy a megfelelő védelmi szint eléréséhez, illetve az esetlegesen bekövetkező terrorcselekmény hatásainak kezeléséhez feltétlenül szükséges személyes adatok körét és kezelésének törvényes jogalapját meghatározza. A Javaslat erre tekintettel a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) módosításával meghatározza azon kritériumokat, amelyeknek megfelelő tömegrendezvények szervezői kötelesek volnának a látogatók szintén e törvényben meghatározott adatainak rögzítésére.
Az ilyen tömegrendezvényeken az aktív fizikai biztonsági intézkedések mellett a rendezvényeken részt vevő személyek beazonosítása hatékonyan segítheti elő a súlyos, a látogatók életét vagy egészségét veszélyeztető bűncselekmények megelőzését vagy azok bekövetkezése esetén az azokkal szembeni megfelelő intézkedések alkalmazását és a következmények kezelését.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
A Javaslat az Szvmt. 1. § (1) bekezdésének újraszabályozásával kiterjeszti az Szvmt. hatályát az újonnan beiktatandó VI/C. fejezet szerinti tömegrendezvény szervezőjének tevékenységével.
2. §-hoz
A Javaslat az Szvmt.-t új, VI/C. fejezettel egészíti ki, amely a tömegrendezvény szervezőjére vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmazza. E rendelkezések alapján a belépőjegy ellenében látogatható zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó tömegrendezvény szervezője – ha a belépésre jogosító, forgalomba hozott jegyek száma meghaladja a huszonötezer darabot – a tömegrendezvényre belépő természetes személyek személyi biztonságának biztosítása, valamint a bűncselekmények – kiemelten terrorcselekmények – hatékony megelőzésének, illetve felderítésének elősegítése érdekében köteles a tömegrendezvényre belépésre jogosító jegy ellenében belépni szándékozó látogató meghatározott személyes adatait rögzíteni.
Ezen adatrögzítésre főszabály szerint a tömegrendezvény helyszínén, személyazonosításra alkalmas, arcképmást tartalmazó okmány alapján – illetve az adattakarékosság elvére fi elemmel, elkerülve a szükségtelen okmánymásolást, kizárólag az arcképmás tekintetében annak másolata útján – kerülhet sor. Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy a Javaslattal célzott tömegrendezvények jellemzően igen nagy számú látogatót vonzanak, szükséges lehetőséget teremteni a jeggyel már rendelkező látogatók adatainak előzetes rögzítésére is. A Javaslat ennek módját – a technológiasemlegesség elvére is fi elemmel – nem részletezi, e lehetőség biztosításának szükségességét, illetve az adatok rögzítésének technikai lebonyolítását (így például a személyes megjelenés vagy az elektronikus úton történő adatrögzítés lehetőségét) az adatkezelő mérlegelésére bízza azzal, hogy ha a látogató személyes adatainak előzetes rögzítésére elektronikus úton kerül sor, akkor az arcképmás rögzítésére a tömegrendezvényre való belépést megelőzően, a tömegrendezvény helyszínén is lehetőség lesz, a 72/C. § (2) bekezdés a)–e) pontja szerinti adatok előzetes rögzítésére azonban ilyen esetben is köteles az adatkezelő.
Ezzel összhangban a Javaslat arra is kitér, hogy az előzetes rögzítés során megadott adatokat a tömegrendezvény helyszínén össze kell vetni a látogató okmányában szereplő adatokkal, és amennyiben az előzetesen rögzített adatok és a bemutatott okmányon szereplő adatok között eltérés állapítható meg, úgy egyrészt
– a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokra is tekintettel – az előzetes rögzítés során megadott adatokat haladéktalanul törölni kell, másrészt pedig a látogató ebben az esetben legfeljebb csak a főszabály szerinti helyszíni adatfelvételt követően léphet be a tömegrendezvény területére. Elektronikus úton történő jegyvásárlás esetén, amennyiben a látogató arcképmása az előzetes rögzítés során nem lett rögzítve, azt a tömegrendezvény helyszínén az adatok összevetésével egyidejűleg rögzíteni kell.
Szintén a személyes adatok védelmére – különösen a célhoz kötöttség és a korlátozott tárolhatóság elvére – figyelemmel az előzetes rögzítés során megadott adatokat a tömegrendezvény befejezését követően akkor is haladéktalanul törölni kell, ha a látogató a tömegrendezvény kezdetének időpontjától a tömegrendezvény befejezésének időpontjáig a tömegrendezvényre nem lépett be. A Javaslat tehát a tömegrendezvényre ténylegesen belépők meghatározott személyes adatainak kezelésére kötelezné a tömegrendezvény szervezőit, amely adatokat a tömegrendezvény befejezésének időpontjától számított 90 napon belül törölniük kell. A büntetőeljárás során fontos szerepet tölt be a kiemelt bűncselekmények felderítésekor a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása, amelynek törvényi határideje főszabály szerint 90 nap. A titkos eszközök és módszerek használata nélkül előfordulhat, hogy egyes kiemelt bűncselekmények felderítése és bizonyítása lehetetlenné válik. Ezért a társadalom védelme indokolja, hogy a bűncselekmény felderítése, az elkövető felkutatása érdekében a látogatók adatai rögzítésre kerüljenek a titkos adatgyűjtés időtartama alatt.
A Javaslat végül, de nem utolsó sorban arról is rendelkezik, hogy a rögzített adatokat – az adatrögzítés céljával összhangban – mely bűnüldöző szervek számára lehet átadni.
3. §-hoz
Az átmeneti rendelkezés a tömegrendezvények megszervezése során a kötelező adatkezeléssel kapcsolatban felmerülő technikai igényekre figyelemmel a szervezők részére kellő felkészülési időt biztosít.
4. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás