BÜ BH 2019/7
BÜ BH 2019/7
2019.01.01.
I. A rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetés alkalmazása során az alacsonyabb rendfokozatban eltöltendő időt meg kell határozni, az egy évtől két évig terjedhet [Btk. 139. § (3) bek.].
II. Amennyiben a bíróság elmulasztja a rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetés tartamának meghatározását, az végrehajthatatlan és – a büntető anyagi jog más szabályának megsértése miatt – törvénysértő. Az ilyen törvénysértés felülvizsgálati ok [Be. 649. § (1) bek. b) pont ba) alpont].
[1] A törvényszék katonai tanácsa a 2018. február 5. napján tárgyalás mellőzésével meghozott és 2018. február 22. napján jogerőre emelkedett végzésében a rendőr főtörzsőrmester terhelttel szemben 3 rendbeli hivatali visszaélés büntette [Btk. 305. § c) pont] miatt háromszáz napi tétel, napi tételenként 1500 forint, összesen 300 000 forint pénzbüntetést szabott ki és mellékbüntetésül a terheltet egy rendfokozattal visszavetette. Rendelkezett arról, hogy a pénzbüntetést – meg nem fizetése esetén – 1500 forintonként egy nap fogházbüntetésre kell átváltoztatni és annak megfizetésére tízhavi részletfizetést engedélyezett.
[2] A jogerős határozat ellen 2018. június 4. napján a fellebbviteli főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) 416. § (1) bekezdés b) pontjának II. fordulatára alapítottan.
[3] Indokai szerint a katonai tanács törvényesen járt el tárgyalás mellőzésével a terhelttel szemben, törvényes a kiszabott pénzbüntetés, és megfelel a büntető anyagi jog szabályainak a rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetés alkalmazása is, azonban a katonai tanács elmulasztotta a mellékbüntetés tartamának meghatározását, holott a Btk. 139. § (3) bekezdése szerint az alacsonyabb rendfokozatban eltöltendő idő tartama egy évtől két évig terjedhet.
[4] Ezért a katonai mellékbüntetésre vonatkozó rendelkezés törvénysértő voltára tekintettel azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott végzést változtassa meg és az alacsonyabb rendfokozatban eltöltendő idő megjelölésével hozzon a törvénynek megfelelő határozatot.
[5] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt fenntartotta.
[6] A jogerős ügydöntő határozat meghozatalára, valamint a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére az 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) hatálya alatt került sor. 2018. július 1-jén ugyanakkor hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.).
[7] A Be. 868. § (1) bekezdése alapján a törvény rendelkezéseit – a 868-876. §-ban meghatározott eltérésekkel – a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell. A felülvizsgálati eljárás tekintetében a törvény ilyen eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz, ezért a Kúria az indítványt a 2018. július 1. napján hatályba lépett Be. alapján bírálta el.
[8] A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, mivel a nyilvános ülés tartását sem a terhelt, sem a védő nem indítványozta.
[9] A Kúria a megtámadott határozatot az indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül; emellett a 659. § (6) bekezdése alapján vizsgálta a 649. § (2) bekezdése szerinti esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt.
[10] A felülvizsgálati indítvány alapos.
[11] A Kúria egyetértett azzal, hogy a hivatali bűncselekmények elkövetése a terhelt, mint a rendőrség hivatásos állományú tagja esetében a rendfokozat sérelmével járt, azonban – elsősorban a jogerős határozatban rögzített rendvédelmi előéletére figyelemmel – a rendőr főtörzsőrmester esetében a lefokozásra mint a legsúlyosabb katonai mellékbüntetésre nincs szükség. Az eggyel alacsonyabb – törzsőrmesteri – rendfokozatba visszavetés azonban elengedhetetlen.
[12] Ezért a törvényszék katonai tanácsa törvényesen járt el, amikor a katonai ügyész indítványára a korábbi Be. 547. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a rendőr főtörzsőrmester terhelttel szemben a pénzbüntetés mellett a Btk. 136. § (1) bekezdésének a) pontja alapján katonai mellékbüntetésként rendfokozatban visszavetést is alkalmazott.
[13] Elmulasztotta ugyanakkor a rendfokozatban visszavetéssel egyidejűleg az alacsonyabb rendfokozatban eltöltendő idő meghatározását.
[14] Így a bíróság által alkalmazott katonai mellékbüntetés végrehajthatatlan, és – a büntető anyagi jog más szabályának megsértése miatt – törvénysértő.
[15] Az ilyen törvénysértés a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja, illetve a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint is felülvizsgálati ok.
[16] A Be. 662. § (2) bekezdés b) pontja szerint a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, ha az alapügyben a bíróság a Btk. más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabott ki.
[17] Erre figyelemmel a Kúria törvénysértést kiküszöbölve megváltoztatta a megtámadott határozatot és meghatározta az alkalmazott mellékbüntetés tartamát.
[18] A katonai mellékbüntetés tartama a Btk. 139. § (3) bekezdése szerint egy évtől két évig terjedhet.
[19] Az ilyen jellegű cselekmények országos elszaporodottságára és arra figyelemmel, hogy a terhelt a cselekményeivel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőreinek tényleges ellenőrző tevékenységét a három értesített vállalkozó tekintetében meghiúsította, a Kúria a mellékbüntetés tartamát a törvényi maximumban, két évben állapította meg.
(Kúria Bfv. I. 872/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás