BÜ BH 2019/72
BÜ BH 2019/72
2019.03.01.
Az elektronikus ügyintézés lehetőségét csak a 2018. január 1. napját követően megindult büntetőeljárásokban kötelező biztosítani, ezt megelőzően arra csupán külön nyilatkozat megtételével lehetett áttérni. Ezért az ilyen nyilatkozat hiányában az elektronikus úton küldött nyilatkozat nem tekinthető joghatályosnak [1998. évi XIX. tv. (korábbi Be.) 74/C. § (2) bek., 74/D. § (5) bek.; 2015. évi CCXXII. tv. 17. §].
[1] A kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt indított büntetőügyben az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2018. május 24-én tartott tanácsülésen meghozott végzésével elutasította az I. r. terhelt és védője által előterjesztett igazolási kérelmeket, valamint a törvényszék ítélete ellen benyújtott fellebbezéseket.
[2] Az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék a 2018. január 11-én kihirdetett ítéletével az I. r. terhelt bűnösségét kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. § (1) bek. 4. ford., és (3) bek.] állapította meg. Ezért őt 6 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, 8 év közügyektől eltiltásra és 60 napi tétel, mindösszesen 60 000 forint pénzbüntetésre ítélte, valamint vele szemben 15 000 forint vagyonelkobzást rendelt el.
[3] Miután az elsőfokú ítélet kihirdetésére az I. r. terhelt és védője távollétében került sor, azt az elsőfokú bíróság azzal a törvényi figyelmeztetéssel kézbesítette részükre, hogy a kézbesítéstől számított nyolc napon belül fellebbezést nyújthatnak be ellene.
[4] Az elsőfokú ítéletet az I. r. terhelt édesanyja 2018. március 26-án, védőjének meghatalmazottja ugyancsak ezen a napon vette át.
[5] Az I. r. terhelt az elsőfokú ítélet ellen a 2018. április 13-án postára adott beadványában jelentett be fellebbezést felmentésért, és egyúttal igazolási kérelmet is előterjesztett. Ebben arra hivatkozott, hogy abban a téves feltevésben volt, miszerint a védője a törvényes határidőn belül elektronikus úton nyújtott be fellebbezést a javára. Azt, hogy ez nem történt meg, a fellebbezése benyújtása napján tudta meg, amikor a bíróság rövid úton értesítette arról, hogy az elsőfokú ítélet vele szemben jogerőre emelkedett.
[6] Az I. r. terhelt védője 2018. április 13-án ugyancsak postára adott beadványában jelentett be fellebbezést felmentésért, és egyúttal igazolási kérelmet is előterjesztett. Ebben arra hivatkozott, hogy 2018. április 3-án elektronikus úton már bejelentette a fellebbezést az I. r. terhelt felmentése érdekében megalapozatlanság címén, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése érdekében.
[7] A védő – a törvényszékre 2018. április 27-én érkezett beadványában – az igazolási kérelmét és a fellebbezését részletesen is megindokolta. Ekkor azt is előadta, hogy az elektronikus rendszer feladási és letöltési igazolást nem küld. Egyben csatolta a magyarorszag.hu oldalról letöltött üzemeltetési információt annak alátámasztására, hogy a rendszer 2018. április 3-án 11.04 órától 11.43 óráig üzemkiesés miatt nem működött.
[8] Az ítélőtábla az igazolási kérelmekről az 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.) 66. § (1) bekezdés második mondata, a fellebbezésekről a korábbi Be. 359. § (1) bekezdése alapján eljárva döntött.
[9] Az elsőfokú ítélet kihirdetésére az I. r. terhelt és védője távollétében a korábbi Be. 322. § (2) bekezdése alapján került sor.
[10] Az elsőfokú ítélet rendelkező része a korábbi Be. 325. § (2) bekezdésében írtaknak megfelelően tartalmazta azt, hogy az I. r. terhelt és védője a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül fellebbezhet az ítélet ellen.
[11] Az iratok szerint az elsőfokú ítéletet az I. r. terhelt részéről édesanyja 2018. március 26-án, az I. r. terhelt védőjének a meghatalmazottja szintén ezen a napon vette át.
[12] A korábbi Be. 64. § (2) bekezdése alapján a fellebbezésre nyitva álló nyolc napos határidő mindkét érintett esetében 2018. március 27-én indult, és annak utolsó napja mind az I. r. terhelt, mind a védője esetében 2018. április 3. napja volt.
[13] Az ítélőtábla a korábbi Be. 65. § (2) bekezdés második mondatára alapított igazolási kérelmeket a következők miatt ítélte alaptalannak.
[14] A korábbi Be. 70. § (4) bekezdése szerint a kézbesítés szabályszerű, ha a hivatalos iratot a címzett vagy helyette a külön jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette.
[15] A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Kormányrendelet 9. § (1) bekezdése, a 16. § (3) bekezdés a) pontja, valamint a 21. § (1) bekezdése szerint jelen ügyben az elsőfokú ítélet kézbesítésére szabályszerűen került sor.
[16] A korábbi Be. 324. § (1) bekezdés a) pontja alapján az elsőfokú ítélet ellen a terheltnek önálló fellebbezési jogosultsága van, ami a védőjétől függetlenül megilleti.
[17] Az ítélőtábla az elektronikus úton benyújtható iratokkal kapcsolatban a következőkre mutatott rá:
[18] A 2017. évi CXLIV. törvény 2018. január 1-jei hatállyal iktatta be az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseket (74/C-74/O. §), melyeket a módosító törvény hatályba lépését (2018. január 1.) követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
[19] Miután az I. r. terhelttel szembeni büntetőeljárás a törvényszéken 2017. július 5-én indult, ezért a védőnek a konkrét ügyben elektronikus kapcsolattartásra, ezáltal az Országos Bírósági Hivatal által biztosított elektronikus felületen fellebbezés benyújtására egyébként sem volt törvényi lehetősége. Ha a jogszabályi rendelkezések ellenére a védő a megfelelő elektronikus oldalon nyújtotta volna be a fellebbezését, arról – állításával ellentétben – a rendszer befogadás visszaigazolást küldött volna, vagy értesítette volna a benyújtót, ha az nem felel meg az informatikai követelményeknek.
[20] Minderre tekintettel az ítélőtábla az I. r. terhelt és védőjének igazolási kérelmét alaptalannak, a fellebbezéseket pedig a kifejtettekre tekintettel elkésettnek találta.
[21] Az elkésett fellebbezéseket és igazolási kérelmeket elutasító végzés ellen az I. r. terhelt és védője jelentett be fellebbezést.
[22] A védő a fellebbezése szerint a 2018. április 3-án, elektronikus úton benyújtott jogorvoslati nyilatkozatát azért kell joghatályosnak elfogadni, mert a lakhelyelhagyási tilalom részleges feloldása iránt 2018. március 21-én elektronikus formanyomtatványon terjesztette elő kérelmét, amely beadványát a törvényszék befogadta, és – álláspontja szerint ugyan többszörös jogszabálysértéseket tartalmazóan, de – a kérelemben döntött.
[23] A korábbi Be. 74/D. §-ában, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 17. §-ában foglaltakat részletesen citálva azt az álláspontját fogalmazta meg, hogy miután az eljárás során a törvényszék nem figyelmeztette arra, hogy nyilatkozni köteles az elektronikus kapcsolattartásról, így – az előzmények ismeretében – ráutaló magatartással a törvényszék elfogadta az általa választott kapcsolattartási módot.
[24] Hivatkozott arra is, hogy igazolási kérelmében megjelölte a mulasztás okát, és az összes körülményre tekintettel a mulasztás vétlenségét is valószínűsítette (igazolta). Az önhiba hiányának igazolására csatolta az elektronikus rendszer szolgáltatója által részére adott tájékoztatás alapján, a magyarorszag.hu oldalról letöltött üzemeltetési információt, amely szerint 2018. április 3-án 11:04-től 11:43-ig üzemkiesés volt az elektronikus rendszer működésében.
[25] Téves következtetésként értékelte az ítélőtáblának azt a megállapítását is, hogy „ezért a védőnek a konkrét ügyben elektronikus kapcsolattartásra, ezáltal az Országos Bírósági Hivatal által biztosított elektronikus felületen fellebbezés benyújtására egyébként sem volt törvényi lehetősége. Ezért irreleváns a védőnek azon hivatkozása, hogy az üzemzavar nem az OBH elektronikus felületén, hanem a központi elektronikus szolgáltató rendszerben következett be.”
[26] Érvelése szerint ez a megállapítás azért sem foghat helyt, mivel a Be.-ben az elektronikus kapcsolattartás választási lehetőségét kizáró, tiltó rendelkezés nincs. A korábbi Be. 606/C. § (1) bekezdése is azt rögzíti csupán, hogy 2018. január 1. napja után indult ügyekben kell alkalmazni az elektronikus kapcsolattartást.
[27] Ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy 2018. április 3-án, a törvényszék ítélete elleni fellebbezése elektronikus benyújtásakor az üzemzavar, az üzemkiesés nem az OBH rendszerében történt, hanem a KESZER-ben (Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer), ami azt jelenti, hogy az AVDH (Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés) szolgáltatásban volt fellelhető a hiba, amelyet előre nem jelzett a rendszer.
[28] Annak kiemelése mellett, hogy a korábbi Be. 65. § (4) bekezdése alapján az igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálni, indítványozta, hogy a Kúria az ítélőtáblát kötelezze a másodfokú eljárás lefolytatására.
[29] A Legfőbb Ügyészség az elutasítás indokával egyetértve tett indítványt a támadott végzés tanácsülésen történő helybenhagyására.
[30] A fellebbezések nem alaposak.
[31] Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó elsődleges szabályokat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény a (továbbiakban: E-ügyintézési törvény) határozza meg.
[32] Tekintettel arra, hogy az E-ügyintézési törvény alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, így a büntetőeljárásban közreműködő szervek 2018. január 1-jétől kötelesek az ügyek elektronikus intézését biztosítani, valamint az elektronikus kapcsolattartásra köteles személyek is ezen időponttól kötelesek az ügyeket az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint intézni; a Be. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit is csak a 2018. január 1. után indult büntetőeljárásokban kell alkalmazni.
[33] Az ítélőtábla a végzésében helytállóan foglalt állást abban, hogy az elektronikus kapcsolattartásra az eljárási cselekmény idején hatályos korábbi Be. 74/D. § (5) bekezdése alapján a büntetőeljárás résztvevője a 74/C. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételével térhet át abban az esetben, ha az nem kötelező.
[34] Eszerint a büntetőeljárásban az elektronikus kapcsolattartás során kizárólag az E-ügyintézési törvény 17. § (1) bekezdésének megfelelő nyilatkozat tehető [korábbi Be. 74/C. § (2) bek.].
[35] Ha az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy vagy a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője a beadványát a korábbi Be. 74/C. § (2) bekezdése szerint, azonban az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó nyilatkozat hiányában nyújtotta be, az eljáró bíróság, ügyész, illetve nyomozó hatóság elektronikus úton figyelmezteti őt arra, hogy a továbbiakban a kapcsolatot elektronikus úton az erre vonatkozó nyilatkozat 74/C. § (2) bekezdése szerinti megtételével tarthatja [korábbi Be. 74/D. § (5) bek.]. Ilyen nyilatkozat megtételére azonban nem került sor.
[36] Helyesen hivatkozott a Legfőbb Ügyészség arra, hogy a védő által igazolt üzemzavart egyébként sem lehet elfogadni kimentésként, mert a korábbi Be. 74/I. § (2) bekezdése szerint elektronikus kapcsolattartás esetén a törvény által meghatározott, illetve a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság által megállapított határidőbe nem számít bele az a nap, hónapokban és években meghatározott, illetve megállapított határidő esetén az a lejárati nap, amely során legalább négy órán át jogszabályban meghatározottak szerinti üzemzavar vagy üzemszünet állt fenn. A védő 40 percig tartó üzemzavart jelzett.
[37] A Kúria tehát megállapította, hogy a védő az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó törvényi szabályok megtartása és figyelembevétele nélkül járt el, ami az igazolási kérelem méltányos elbírálását nem nyitja meg.
[38] Az I. r. terhelt ugyanakkor önálló fellebbezési jogosultsággal rendelkezik. Erre tekintettel az a hivatkozása, hogy abban bízott, miszerint a védője fog fellebbezni, nem méltányolható indok.
[39] Az ítélőtábla tehát törvényesen járt el, amikor az igazolási kérelmeket, és az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezéseket elutasította.
[40] A kifejtettek alapján a Kúria az ítélőtábla végzését – a Be. 614. § (3) bekezdés b) pontjára figyelemmel – a Be. 614. § (4) bekezdése alapján, tanácsülésen helybenhagyta.
(Kúria Bpkf. II. 1.126/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás