2019. évi LXXII. törvény indokolás
2019. évi LXXII. törvény indokolás
az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvényhez
(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül.)
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
JÖVEDELEMADÓK
Társasági adó
Az uniós jogharmonizációs kötelezettséggel összefüggésben kiegészülnek a tőkekivonás megadóztatásával kapcsolatos rendelkezések és bevezetésre kerülnek az ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülésre vonatkozó rendelkezések.
Kedvezőbbé válik a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségének támogatása kapcsán a támogatás maximuma. Pontosításra kerülnek az energiahatékonysági beruházások elszámolható költségének meghatározására vonatkozó rendelkezések, és az IFRS-ek szerint beszámolót készítőkre vonatkozó rendelkezések.
FORGALMI ADÓK
A cigaretta jövedéki adómértéke 3 lépcsőben emelkedik az uniós adóminimum elérése érdekében.
Az általános forgalmi adó tekintetében a javaslat jogharmonizációs célú lépéseket tartalmaz, melyek fő célja a Közösségen belüli termékértékesítéseket érintő egyes ügyletekre vonatkozó egyszerűsítések bevezetése és tagállami gyakorlatok egységesítése. A javaslat továbbá meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetővé teszi az áfaalap utólagos csökkentését behajthatatlan követelés esetén.
ILLETÉKEK
A javaslat módosítja az alapítvány fogalmát, amelynek eredményeként a jövőben – illetőségüktől függetlenül – csak a közhasznú jogállású alapítványok érvényesíthetnék a személyes illetékmentességet.
HELYI ADÓK
A javaslat a sportvállalkozások helyi iparűzési adóelőnyéről való uniós adatszolgáltatás szabályait fogalmazza meg.
KÖNYVVIZSGÁLAT
A könyvvizsgálatra vonatkozó hazai szabályozás az elmúlt években jelentősen megújult az Európai Unió könyvvizsgálatra vonatkozó irányelvi és rendeleti előírásaira tekintettel. Az irányelvi és a rendeleti szabályokkal összefüggő, az uniós tagállamok által kialakított szabályozási megoldások a hazai szabályok kisebb pontosítását indokolják.
A nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítása tekintetében a közfelügyeleti hatóság feladatait a törvényben foglaltak és a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján − a közfelügyeleti hatóság végső felelőssége mellett – a Kamara látja el. A javaslat a közfelügyeleti hatóság végső felelősségének érvényesítése érdekében kibővíti a közfelügyeleti hatóság által gyakorolt hatásköröket a Kamara minőségellenőrzési eljárásai tekintetében (jóváhagyási jog egyes szabályzatok, módszertani kézikönyv, minőségellenőrzési kérdőívek, stb. elfogadása során).
A jelenleg hatályos előírások szerint az MNB mint a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó hatóság, az ellenőrzési eljárásai során kérhet adatokat a kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől. Az MNB pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletére irányuló tevékenysége a hivatalból lefolytatott helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzési eljárásokat is magában foglalja, azonban tágabb körben értelmezendő, többek között kiterjed az adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésére, továbbá az engedélyezési és a piacfelügyeleti eljárásra is. Ezen tevékenységek során is szükség lehet arra, hogy az MNB a kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől adatok rendelkezésre bocsátását kérje. A javaslat ennek érdekében kibővíti az MNB felügyeleti tevékenységével összefüggően a titoktartási kötelezettség alóli felmentés körét.
VÁMIGAZGATÁS
Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény egyes rendelkezéseit célzó módosítások egyértelművé teszik a jogalkalmazók számára azon előírásokat, amelyek az üzemszüneti eljárásban alkalmazandó papíralapú eljárás során a gazdálkodó saját informatikai rendszeréből kinyomtatható vám-árunyilatkozatok vámhatóság előtti alkalmazásához szükségesek. Harmadrészt a joganyag koherenciáját elősegítő szövegpontosító rendelkezések kerültek átvezetésre.
NEMZETKÖZI ADÓÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS
Az Aktv. módosításának egyik célja, hogy megvalósítsa az adózás területén való közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló 2018/822/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést. Az uniós szabályozás indoka, hogy egyes pénzügyi közvetítők és az adótervezésben közreműködő más személyek elősegíthetik az ügyfeleik jövedelmének offshore területekre történő kihelyezését, ezért az adókikerülés elleni fellépés jegyében szükségessé vált az ilyen jellegű adótervezési konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség és az ennek eredményeként rendelkezésre álló információk tagállami adóhatóságok közötti automatikus cseréjének uniós szintű előírása.
Az Aktv. módosításának további célja, hogy megvalósítsa az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló 2017/1852/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést. A szabályozás azon vitás helyzetek hatékony rendezését célozza, amelyekben a különböző tagállamok eltérő módon értelmezik vagy alkalmazzák a kétoldalú adóügyi megállapodások és egyezmények rendelkezéseit, illetve a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, Magyarországon a 2006. évi XXXVI. törvénnyel kihirdetett egyezményt. A szabályozás az Európai Unióban határon átnyúlóan tevékenykedő vállalkozások és természetes személyek tekintetében az említett egyezmények értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos, kettős adóztatáshoz vezető jogviták hatékony rendezését célozza, a 2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévben szerzett jövedelemre vagy vagyonra vonatkozó vitás kérdésekhez kapcsolódó panaszok tekintetében.
Az Aktv. módosításának további célja az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárások hazai szabályozásának kialakítása, figyelemmel az európai uniós vitarendezési eljárás új szabályaira is. A szabályozás részletezi a vitarendezésre irányuló panasz benyújtásának tartalmi elemeit, a panasz elbírálásának folyamatát, a magyar illetékes hatóság általi egyoldalú vitarendezés módját, illetve a kölcsönös megállapodás hazai végrehajtását.
A nemzetközi megállapodást kihirdető törvény módosításának célja, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való esetleges megállapodás nélküli kilépésével előálló jogi helyzetet rendezze. Erre úgy kerül sor, hogy az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény mellékletébe az Egyesült Királyság is bekerül annak érdekében, hogy Magyarország a jövőben is információt tudjon cserélni a volt tagállammal.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
1. §-hoz
A 4. § 23. pont g) alpontjához: A kapcsolt vállalkozás fogalom pontosítása.
A 4. § 57–60. pontjához: A belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv átültetésének kötelezettségével összefüggésben bevezetésre kerül az ugyanazon tényállás államok közötti eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek, a strukturált jogügylet, a hibrid gazdálkodó szervezet és az önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephely fogalma.
2. §-hoz
Tőkekivonásra vonatkozó különös rendelkezések
A belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv átültetésének kötelezettségével összefüggésben bevezetésre kerülnek a tőkekivonásra vonatkozó különös rendelkezések. Az uniós elvárásoknak megfelelően tőkekivonás esetén az áthelyezett eszközök, tevékenységek kivonáskori piaci értékének a kivonáskor fennálló számított nyilvántartási értékével vagy annak megfeleltethető értékével csökkentett összege növeli az adóalapot. Az adóalap-növelési kötelezettség akkor áll fenn, ha a törvény egyéb rendelkezései alapján a kivonásra okot adó körülmény miatt ezen adóalap-növeléssel megegyező adóalap-növelési kötelezettség nem merül fel. A szabályozás az adóztatás alá vonandó tényállásokat és az adófizetési kötelezettség részletszabályait határozza meg. A szabályozás arról is rendelkezik, a törvényben jelzett kivonásokat úgy kell tekinteni, mintha a kivonásra kerülő eszközök, tevékenységek vonatkozásában a kivonásra tekintettel a 7–8. § szerinti adóalap-módosító tételek alkalmazására okot adó körülmény bekövetkezne.
Ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezések
A belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló,
2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv átültetésének kötelezettségével összefüggésben bevezetésre kerülnek az ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezések.
2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv átültetésének kötelezettségével összefüggésben bevezetésre kerülnek az ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezések.
E rendelkezések szerint az adózó nem alkalmazhatja a költség, ráfordítás figyelembevételére, az adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket, ha ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülés jön létre és a tényállásban kapcsolt vállalkozás érintett vagy a tényállás alapjául szolgáló megállapodásban a különbség az ellenértéket bizonyítható módon befolyásolja vagy befolyásolta. A törvényjavaslat a rendelkezés alkalmazásával összefüggő részletszabályokat is tartalmaz.
3. §-hoz
A 18. § (6) bekezdéséhez: A módosítás alapján nem pénzbeli hozzájárulás esetén nemcsak a már többségi befolyással rendelkező tag tekintetében alkalmazandóak a transzferár szabályok, hanem a nem pénzbeli hozzájárulással többségi befolyással rendelkező taggá (részvényessé) váló tag (részvényes) tekintetében is. A szabályozás továbbá kiterjesztésre kerül a Ptk. 3:175. § (3) bekezdésében szabályozott esetre, amikor a társaság akként dönt, hogy az általa ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadja, vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonja, tekintettel arra, hogy ezen tényállásoknál tartalmilag szintén alaptőke kivonás történik.
4. §-hoz
A 18/C. § (9d) bekezdéséhez: A lízingbe vevő által a könyvekbe felvett használati jog eszköz IFRS-ek szerinti sajátosságára tekintettel külön törvényi rendelkezésben kerül rögzítésre, hogy az 1. számú melléklet alkalmazásában ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jogként kell tekinteni erre az eszközre és az adózási értékcsökkenését ekként kell kezelni. A módosítás új rendelkezésként lép életbe abban az esetben, ha a használati jog eszköz az IFRS-ek szerint nem minősül sem tárgyi eszköznek, sem immateriális jószágnak. Ha az IFRS-ek szerinti tárgyi eszköz, illetve immateriális jószág besorolás fennáll, akkor továbbra is a 18/C. § (9a) bekezdése, illetve a 18/C. § (9b) bekezdése és 1. számú melléklet 5. pontja alkalmazandó.
A 18/C. § (13a) és (13b) bekezdéshez: IAS 37 14. pontja értelmében, ha az abban leírt feltételek nem teljesülnek, céltartalékot nem szabad megjeleníteni. Ha a lakástakarékpénztárak kiegyenlítési céltartalék esetében nincs fix kötelem, akkor az IAS 37 10. pontjában szereplő előírásokat figyelembe véve céltartalékot nem lehet képezni. Az ezzel kapcsolatos fogalmi egységesítés részeként a Tao. törvény rendelkezése szövegpontosítás keretében kiegyenlítési céltartalék helyett az azzal azonos tartalmú kiegyenlítési tartalékra vonatkozik, és annak kapcsán írja elő az adóalap módosítását a lakástakarékpénztárakra.
5. §-hoz
A látvány-csapatsportban működő sportszervezetek – az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i a 651/2014/EU bizottsági rendelettel (csoportmentességi rendelet) összhangban – pályázhatnak a saját tulajdonban lévő vagy a tulajdonos által kizárólagos használatba adott sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségének támogatására. A javasolt módosítás az e jogcímen igénybe vehető támogatás összegének maximumára vonatkozik. A létesítmény működési veszteségének 50%-ában, legfeljebb a 300 millió forintban meghatározott korlát módosul az elszámolható költségek 80 százalékára, de legfeljebb a 30/I. § (3) bekezdés szerinti esetekben sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként a 600 millió forintra. Tehát a támogatás igénybevételének alapját a módosítás szerint nem a működési veszteség adja, hanem a látvány-csapatsport támogatási rendszer többi jogcíméhez hasonlóan támogatási intenzitás kerül meghatározásra.
6. §-hoz
Az energiahatékonysági beruházások adókedvezménye esetében az uniós joggal összhangban módosul az elszámolható költségek köre. Elszámolható költségnek az energiahatékonysági beruházás, felújítás célját szolgáló, a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése fog minősülni a jövőben. A módosítás továbbá tisztázza, hogy az elszámolható költségek megállapítására vonatkozó különbözeti megközelítést akkor kell alkalmazni, ha az előbb említett módon a költségek köre nem határozható meg.
7. §-hoz
A 29/A. § (77) bekezdéséhez: A működési költségek támogathatósági maximuma módosított szabályát először a 2020–2021-es időszakra benyújtott sportfejlesztési programra kell alkalmazni.
A 29/A. § (78) bekezdéséhez: A működési költségek támogathatósági maximuma korábbi szabályokat utoljára a 2019–2020-as támogatási időszakra 2019. április 30-ig benyújtott, majd jóváhagyott sportfejlesztési programmal összefüggésben alkalmazható.
A 29/A. § (79) bekezdéséhez: A belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv átültetésének kötelezettségével összefüggő átmeneti rendelkezés, amely szerint a hitelintézetek első alkalommal a 2022. december 31-ét követően kezdődő adóévben alkalmaznak egyes hibrid struktúrákkal összefüggő rendelkezéseket az átmeneti rendelkezésben felsorolt esetekben.
8. §-hoz
A jogszabályszövegben szereplő számok összehangolása. Az adózás előtti eredményre vonatkozó 243.952.500 forint összeghatárral összhangban a nem kereskedelmi tevékenységből származó jövedelem összeghatára 24.395.250 forint lesz.
9. §-hoz
A működési költség támogathatósági maximuma módosításával összefüggően feleslegessé vált definíciók törlése.
2. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosításához
10. §-hoz
A kisvállalati adóalanyiság a törvény erejénél fogva megszűnik, amennyiben a kisvállalati adóalany ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik, illetve ha a Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei a meghatározott szintet meghaladják. A módosítás ezeknél az adózóknál a kisvállalati adózás választását is kizárja azzal, hogy a kisvállalati adóalanyiság választásának feltételei bővülnek. A kisvállalati adóalanyiság választásakor vizsgálni kell az ellenőrzött külföldi társaság meglétét, valamint a Tao. tv. szerinti finanszírozási költségek várható nagyságát is.
11. §-hoz
A módosítás szerint a személyi jellegű kifizetéseken felüli módosító tételek egyenlege csökkenthető az adózó külföldi telephelyének betudható jövedelem külföldön megfizetett (fizetendő) adóval csökkentett részével is.
12. §-hoz
Szövegcserés pontosítások:
A 19. § (5) bekezdéséhez: Jogtechnikai pontosítás a jogalkalmazás egyértelműsítése érdekében.
A 20. § (4) bekezdés b) pontjához: A módosítás szerint a kapott (járó) osztalék címén elszámolt bevételnek a kisvállalati adóalap megállapításakor csökkentő tételként történő figyelembe vételének feltétele az is, hogy az osztalék összegét az azt megállapító társaság ne számolja el az adózás előtti eredménye terhére ráfordításként.
A 23. § (2) bekezdés b) pontjához: A módosítás szerint az adóelőleg meghatározásánál csökkentő tételként a bevételként elszámolt osztalék összege a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentve vehető figyelembe, továbbá abban az esetben, ha az osztalék összegét az azt megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredménye terhére ráfordításként, összhangban az adóalap meghatározásának szabályaival.
A 24. § (1), (2) bekezdéséhez: A módosítás szerint a külföldön adóztatható, osztaléknak nem minősülő jövedelmek meghatározott részével kizárólag a személyi jellegű kifizetéseken felüli módosító tételek egyenlege csökkenthető, nem a teljes adóalap.
II. Fejezet
A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
3. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
13. §-hoz
A Javaslat az (EU) 2018/1910 tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Módosító Irányelv) a vevői készletre vonatkozó rendelkezéseit ülteti át. A hatályos uniós jogi szabályok értelmében amennyiben az adóalany a saját tulajdonában álló terméket ad fel vagy fuvaroz, fuvaroztat a Közösség egyik tagállamából egy másik tagállamba, akkor a termékek nyomon követhetősége érdekében ezt úgy kell tekinteni, mintha az adóalany Közösségen belüli termékértékesítést teljesített volna a feladás tagállamában, és Közösségen belüli termékbeszerzést a termék rendeltetése szerinti tagállamban. Ez a rendelkezés azonban azzal is jár, hogy az adóalanynak nyilvántartásba kell vetetnie magát áfa szempontból minden olyan tagállamban, ahová terméket fuvaroz, fuvaroztat.
Léteznek ugyanakkor olyan üzleti konstrukciók, melynek keretében az eladó készletet tart fenn egy tagállamban, amely készletből a potenciális vevő a termék lehívásával szerez tulajdonjogot (vevői készlet). A vevői készletből történő értékesítés esetében tehát a hatályos uniós jogi feltételek mellett a terméket értékesítő adóalany végez egy Közösségen belüli termékértékesítést és egy Közösségen belüli termékbeszerzést a terméknek a vevői készletbe történő továbbításával, továbbá egy belföldi értékesítést a készlet helye szerinti tagállamban, amikor a vevő lehívja a készletből a terméket.
Annak érdekében, hogy az értékesítő adóalany ne kényszerüljön arra, hogy minden olyan tagállamban bejelentkezzen adóalanyként, ahol vevői készletet tart fenn, a Módosító Irányelv egyszerűsítő intézkedéseket vezet be. Ennek értelmében amennyiben vevői készletbe történő terméktovábbítás történik, úgy a termék továbbítása nem minősül adóztatandó tényállásnak, amennyiben a vevői készletre vonatkozó összes feltétel fennáll, ugyanakkor, akkor amikor a vevő lehívja (megvásárolja) a terméket a készletből, akkor úgy kell tekinteni, hogy az értékesítő Közösségen belüli termékértékesítést, a vevő Közösségen belüli termékbeszerzést teljesített. A Módosító Irányelv ezen egyszerűsítés alkalmazását szigorú feltételekhez köti, így például a termék továbbításakor ismertnek kell lennie a potenciális vevőnek és az adószámának abban a tagállamban, ahová a terméket továbbítják. A termék továbbítás tényét az összesítő nyilatkozatban fel kell tüntetni, valamint mind a terméket továbbítónak, mind a termék potenciális vevőjének részletes nyilvántartással kell rendelkeznie ezen termékekről.
A szabályozás időkorlátot is szab, amelyen belül ez az egyszerűsítés alkalmazható, továbbá rendelkezik arról, hogyan kezelendő az a helyzet, amikor a feltételek nem teljesülnek, vagy a termékeket visszaviszik abba a tagállamba, ahonnan azokat eredetileg feladták.
14. §-hoz
A Javaslat a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítésekre vonatkozó rendelkezéseket vezeti át a szabályozásban a beszerző oldaláról. A Javaslat előírja, hogy amennyiben a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés feltételei nem állnak fenn, és emiatt a terméktovábbítást Közösségen belüli értékesítésként kell kezelni, ennek megfelelően abban az időpontban a Közösségen belüli termékbeszerzés tényállása is beáll.
15. §-hoz
Láncértékesítésről van szó, ha a terméket egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt a sorban első értékesítőtől a sorban utolsó beszerző részére fuvarozzák el. Ebben az esetben csak az egyik értékesítést lehet úgy tekinteni, hogy az fuvarozással történt. A Javaslat a Módosító Irányelv láncértékesítésre vonatkozó rendelkezéseit ülteti át azzal, hogy meghatározza, hogy amennyiben a fuvarozást olyan adóalany végezte, vagy végeztette, aki (amely) a láncban egyszerre volt beszerző és értékesítő (közbenső szereplő), melyik értékesítéshez kell a fuvart társítani. Ennek azért van jelentősége, mivel határon átnyúlóan történő értékesítések esetében ezen szabály alapján lehet egyértelműen meghatározni, hogy az értékesítési láncban melyik volt az az értékesítés, amelyik Közösségen belüli termékértékesítés vagy termékexport címén adómentességet élvezhet, az adómentességre vonatkozó egyéb feltételek teljesítése esetén.
A Javaslat szerint a főszabály értelmében a fuvarozással történő termékértékesítés a közbenső szereplő részére történő termékértékesítés. Amennyiben azonban a közbenső szereplő közli a részére értékesítő adóalannyal azt az adószámot, amelyet a termék feladási helye szerinti tagállam állapított meg a számára, a fuvarozással egybekötött értékesítés a közbenső szereplő általi termékértékesítés lesz.
16. §-hoz
A törvényjavaslat szabályozza, hogy mit kell adóalapnak tekinteni abban az esetben, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, hanem annak megtérítése másik termékkel, szolgáltatással történik. Tekintettel arra, hogy az egycélú utalvány ellenérték fejében történő átengedését termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak kell tekinteni, míg a többcélú utalványét nem, a Javaslat pontosítja, hogy amennyiben az ellenérték megtérítése többcélú utalvánnyal történik, az nem esik ezen rendelkezés hatálya alá.
17. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi önellenőrzés keretében az adóalap csökkentését behajthatatlan követelés jogcímén. Az utólagos adóalap csökkentés abban az esetben lehetséges, ha az adóalap csökkentéssel érintett ügyletben részt vevő felek, illetve az ügylet körülményei megfelelnek a törvényben előírt követelményeknek. További kötelezettség a Javaslatban meghatározott adattartalmú értesítés megtétele a partnernek, és az önellenőrzés bevallásával egyidejű, erre a célra rendszeresített nyomtatványon való adatszolgáltatás az adóhatóság felé. Az adóhatóság az önellenőrzés ellenőrzése során megvizsgálja, hogy az adóalany a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelelően járt-e el. A Javaslat rendezi azt az esetet is, amikor a behajthatatlan követelés miatt történt adóalap csökkentést követően az adós mégis rendezi tartozását vagy annak egy részét. Ez utóbbi esetben is önellenőrzés útján kell a korrekciót elvégezni.
18. §-hoz
A Módosító Irányelv egyértelművé tette, hogy a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés feltétele az is, hogy a terméket beszerző adóalany vagy adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy adószámmal rendelkezzen a termék feladási helyétől eltérő tagállamban, vagyis az az adómentesség anyagi jogi feltétele. A Javaslat ezt a módosítást vezeti át.
19. §-hoz
A Módosító Irányelv értelmében a Közösségen belüli termékértékesítés esetén az adómentesség nem alkalmazható, ha az értékesítő adóalany a termékértékesítést nem vagy nem megfelelően tüntette fel az összesítő nyilatkozatában. Ugyanakkor az adóalanynak lehetőséget kell adni arra, hogy az összesítő nyilatkozat megfelelő korrigálásával eleget tegyen az adómentességre vonatkozó feltételnek, akkor, ha megfelelően és az adóhatóság számára kielégítően igazolni tudja ezt a hibát, hiányosságot. A Javaslat ezt a módosítást vezeti át.
20. §-hoz
Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében az adómentességeket megszorítóan kell értelmezni. Ennek érdekében az Áfa tv. az exporthoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások esetében kimondja, hogy a mentesség alkalmazásának feltétele, hogy azokat közvetlenül azon személy részére nyújtsák, aki az exporttal kapcsolatos adómentes ügyletet teljesíti. Az import kapcsán ez a rendelkezés hiányzott, ezt pótolja a Javaslat.
21. §-hoz
A Javaslat megteremti az összhangot a vám és az áfa szabályok között figyelemmel arra, hogy a vámhatóság nem hoz határozatot a termék vámjogi szabadforgalomba bocsátásáról.
22. §-hoz
A termékexport adómentességéhez szükséges, hogy a termék igazoltan elhagyja a Közösség területét. A hatályos rendelkezések ilyen igazolásként kizárólag a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolását nevesítik mint elfogadható igazolást. A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy az adóalany számára a termék Közösség területén kívülre történő kivitelét ne a kiléptető, hanem a kiviteli hatóság igazolja.
23. §-hoz
A Közösség területére feldolgozásra behozott, majd ezt követően a Közösségen kívülre kivitt termék esetében az adómentességhez szükséges igazolni, hogy a termék elhagyta a Közösség területét. A hatályos rendelkezések ilyen igazolásként kizárólag a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolását nevesítik mint elfogadható igazolást. A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy az adóalany számára a termék Közösség területén kívülre történő kivitelét ne a kiléptető, hanem a kiviteli hatóság igazolja.
24. §-hoz
A Közösség területéről igazoltan kivitt termékekhez kapcsolódó szolgáltatások meghatározott esetben adómentességet élveznek. A hatályos rendelkezések ilyen igazolásként kizárólag a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolását nevesítik mint elfogadható igazolást. A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy az adóalany számára a termék Közösség területén kívülre történő kivitelét ne a kiléptető, hanem a kiviteli hatóság igazolja.
25. §-hoz
A Javaslat technikai jellegű módosítást tartalmaz. A Javaslat ugyanis hatályon kívül helyezi az utas fogalmát az árrés adózásra vonatkozó szabályoknál, amelyre ezen rendelkezés visszahivatkozik. A Javaslat törli ezt a hivatkozást.
26. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az adómentesség nem minden a vámszabad területre bevitt, vámszabad raktárba betárolt termékértékesítésre vonatkozik, hanem csak arra a termékértékesítésre, melyet egyúttal vámszabadterületi eljárás, vámszabad raktári eljárás hatálya alá vontak. Továbbá a Javaslat előírja, hogy amennyiben a törvényben meghatározott valamilyen vámfelfüggesztéssel járó eljárás hatálya alatt álló termékhez kapcsolódik olyan szolgáltatás, amelyhez a törvény egyébként adómentességet rendel, úgy ezt a mentességet megszorítóan kell alkalmazni.
27. §-hoz
A Javaslat az Európai Bíróságnak a mentességek megszorítóan történő értelmezésével összhangban a mentesség alkalmazhatóságát közvetlenül a terméket értékesítő vagy beszerző személy részére nyújtott szolgáltatásokra korlátozza az adómentesség egyéb feltételeit teljesítő szolgáltatások vonatkozásában.
28. §-hoz
A Javaslat megteremti az összhangot a vám és az áfa szabályok között figyelemmel arra, hogy a vámhatóság nem hoz határozatot a termék vámjogi szabadforgalomba bocsátásáról.
29. §-hoz
A Javaslat értelmében a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő számára az eredetileg levonható, előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának minősül, ha a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó arról értesíti, hogy behajthatatlan követelés címén az adó alapját csökkenti. Az ebből fakadó korrekciót az értesítés időpontját tartalmazó adómegállapítási időszakban kell elvégezni. A korrekciót tartalmazó bevallással egyidejűleg az adóalany köteles külön nyilatkozni azon korrekció összegéről, amelyet e jogcímen hajt végre, valamint a fentiek szerinti adóalap-csökkentést végrehajtó partner nevéről és adószámáról.
30. §-hoz
A Javaslat megteremti az összhangot a vám és az áfa szabályok között figyelemmel arra, hogy a vámhatóság nem hoz határozatot a termék vámjogi szabadforgalomba bocsátásáról.
31. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy abban az esetben, ha az ellenérték megtérítése részben vagy egészben többcélú utalvánnyal történik, az a bizonylat kibocsátására vonatkozó szabályok vonatkozásában a pénzzel, pénzhelyettesítő eszközzel történő fizetéssel esik egy tekintet alá.
32. §-hoz
A Javaslat a vevői készletre vonatkozó szabályok tekintetében a tételes mennyiségi nyilvántartás vezetését írja elő a belföldről másik tagállamban fenntartott vevői készletébe terméket továbbító adóalany számára. A tételes mennyiségi nyilvántartás részletes szabályait a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet határozza meg.
33. §-hoz
A Javaslat a vevői készletre vonatkozó szabályok tekintetében a tételes mennyiségi nyilvántartás vezetését írja elő a belföldön fenntartott vevői készletből vásárolni szándékozó adóalany részére. A tételes mennyiségi nyilvántartás részletes szabályait a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet határozza meg.
34. §-hoz
Az adósemlegesség elve megköveteli, hogy az adóalany teljes egészében mentesüljön az adólevonásra jogosító termékértékesítésével, szolgáltatásnyújtásával összefüggésben felmerülő előzetesen felszámított adó terhe alól. Az alapelv érvényesülését alapvetően az adólevonási jogra vonatkozó szabályok biztosítják. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor az adóalany bár minden tőle elvárhatót megtett az őt indokolatlanul terhelő áfa összegének visszaszerzése érdekében, de annak megtérülésére nem került, nem kerül sor. Ilyen eset például, hogy az adóalany rá tévesen áthárított adót fizetett meg a partnerének, de a partner megszűnése miatt a tévesen megfizetett adó összegének a partnertől történő visszatéríttetésére nincs lehetőség. A különös adóvisszatérítés keretében az adóalany közvetlenül az adóhatóságtól kérheti az érintett összeg visszatérítését, feltéve, hogy igazolja egyrészt azt, hogy az adósemlegesség elve szerint jogosult a visszatérítésre (vagyis, hogy a visszatérítés nélkül indokolatlan áfa teher sújtja), másrészt azt, hogy a visszatérítésre más módon nem volt, illetve nincs lehetősége. További feltétel, hogy az adó visszatérítésére abban az esetben kerülhet sor, ha az a költségvetés részére megfizetésre került.
35. §-hoz
A Javaslat meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát.
36. §-hoz
A Javaslat az (EU) 2018/1910 és az (EU) 2019/475 tanácsi irányelvekre vonatkozó jogharmonizációs klauzulát rögzíti.
37. §-hoz
A hatályos szabályok értelmében is van lehetőség arra, hogy a külföldi adóalanyok belföldön a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítő szabályokat alkalmazzanak. Tekintettel arra, hogy a hatályos szabályok nem egyeznek meg a Javaslat szerinti szabályokkal, a Javaslat rendelkezik arról, hogyan szükséges kezelni azokat a termékeket, amelyek a hatályos szabályok szerint vannak belföldi vevői készletben. A Javaslat értelmében a belföldi vevői készletbe 2020. január 1-jét megelőzően betárolt termékek tekintetében a régi szabályok folyamatos kivezetése érdekében még a régi vevői készletre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, azonban legkésőbb 2020. december 31-én le kell zárni a régi vevői készletre vonatkozó szabályokat, vagyis amennyiben ebben az időpontban még van a belföldi vevői készletben 2020. január 1-je előtt abba továbbított termék, akkor 2020. december 31-én úgy kell tekinteni, hogy megtörténik azok Közösségen belüli beszerzése. A Közösségen belüli termékbeszerzés után az adót pedig a terméket egy másik tagállamból belföldre átmozgató adóalany köteles rendezni ebben az esetben. A belföldi adóalany által a Közösség másik tagállamában fenntartott vevői készlet esetében pedig az adófizetési kötelezettség keletkezése attól függően alakul, hogy a készlet helye szerinti tagállamban mikor merül fel ezen termékek tekintetében Közösségen belüli beszerzés jogcímén adófizetési kötelezettség.
38. §-hoz
A Javaslat meghatározott esetekben lehetővé teszi, hogy azt a tényt, hogy a termék elhagyta a Közösség területét, a kiviteli hatóság igazolja. Az átmeneti rendelkezés értelmében ez a lehetőség nem csak a rendelkezés hatályba lépése után teljesített ügyletekre alkalmazandó, hanem lehetséges azokat a módosítás hatályba lépése előtt teljesített ügyletekre is alkalmazni.
39. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy többcélú utalvánnyal történő fizetés esetén sem kell meghatározott feltételek mellett számlát adni. A Javaslat ezt a rendelkezést már a 2019. január 1-jén vagy azt követően teljesített ügyletek esetében is alkalmazhatóvá teszi.
40. §-hoz
A Javaslat a vevői készletre, a láncértékesítésre, valamint a Közösségen belüli termékértékesítés adómentességére vonatkozó új szabályok tekintetében meghatározza, hogy azokat mely esetben kell először alkalmazni.
41. §-hoz
A Javaslat értelmében a behajthatatlan követelés jogcímén történő adóalap-csökkentési szabályok a 2020. január 1. előtt, de 2015. december 31. után teljesített ügyletek esetében is alkalmazhatóak.
42. §-hoz
A Javaslat az árrés adózás kiterjesztéséhez kapcsolódó átmeneti szabályokat tartalmazza.
43. §-hoz
A Javaslat szerinti változtatások technikai jellegűek, azok a Javaslat általi rendelkezések kapcsán szükséges hivatkozás módosításokat takarják.
44. §-hoz
Az (EU) 2019/475 tanácsi irányelv módosította egyrészt a 2006/112/EK (Áfa) irányelv, másrészt a 2008/118/EK (Jövedéki adó) irányelv területi hatályát az olasz Campione d’Italia település és a Luganói-tó olaszországi vizei tekintetében. E módosítás alapján az olasz Campione d’Italia település és a Luganói-tó olaszországi vizei 2020. január 1-jétől az általános forgalmi adó szempontjából olyan területnek fognak minősülni, amely bár az Európai Unió és ezzel együtt a tagállam vámterületének részét képezik, de az Áfa tv. alkalmazása szempontjából ún. harmadik állam területével esik egy tekintet alá.
45. §-hoz
A Módosító Irányelv kiegészíti az összesítő nyilatkozat tartalmát a vevői készletbe történő terméktovábbítására vonatkozó adatokkal. A Javaslat ezt ülteti át.
46. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyezi a régi vevői készletre vonatkozó szabályokhoz kapcsolódó rendelkezéseket. A Javaslat hatályon kívül helyezi továbbá az árrés adózás kapcsán az önálló pozíciószámonként történő árrés számítására vonatkozó szabályokat, valamint az utasra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezésével tágítja az árrés adózás alkalmazását.
4. Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény módosítása
47. §-hoz
A Javaslat technikai módosítást tartalmaz.
48. §-hoz
A Javaslat technikai módosítást tartalmaz.
5. Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény módosítása
49. §-hoz
A módosítás meghatározza a dohánytermékek tekintetében a töltőfolyadékok, valamint az új dohánytermék-kategóriák esetében az utasok személyi poggyászában vámmentesen behozható adómentességi mennyiséghatárt.
6. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
50. §-hoz
A módosítás a jogalkalmazás számárára a rendelkezés átfogalmazásával a szabályozási tartalom szándékolt módosítása nélkül, nyelvtanilag is egyértelművé teszi, hogy a diplomaták és a nemzetközi szervezetek tagjai mentességénél az értékkorlát személyenként és naptári évenként az áfatartalommal együtt számolt adótartalmat jelenti, továbbá hogy a mennyiségi korlátok csak a felsorolt termékek felsorolt felhasználására vonatkoznak, a fel nem sorolt termékekre és felhasználásokra nincs mennyiség korlátozás. Emellett az is szükségessé teszi a vonatkozó szabályok módosítását, hogy a mentesített szervezetek tagjainak használatában is megjelentek a földgáz és elektromos meghajtású járművek, amelyek üzemanyag-felhasználásánál a jelenlegi törvényi mennyiségi korlátszabály – a mértékegység nem megfelelő volta miatt – nem volt egyértelműen alkalmazható, másrészt az új üzemanyagok fizikai jellemzői miatt nem is indokolt mennyiségi korlátozást előírni.
51. §-hoz
Az európai uniós adóminimum elérése érdekében szükséges a cigaretta jövedéki adómértékének fokozatos, előre rögzített módon történő emelése, egyidejűleg a fogyasztási dohány adómértékének a cigaretta adómértékéhez történő közelítése, tekintettel a fogyasztási dohány termékhelyettesítő jellegére.
52. §-hoz
Technikai pontosítás, az új dohánytermék-kategóriák folyadékot tartalmazó termékei esetében is meg kell határozni a kereskedelmi célú mennyiség mértékét.
53. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés, az Uniós jogszabályváltozás miatt szükséges módosítás, amelynek jogalapja az (EU) 2019/475 tanácsi irányelv.
III. Fejezet
HELYI ADÓK
7. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
54. §-hoz
A Htv. 2018. január 1-jétől hatályos szabályai alapján a sportvállalkozásokat adóelőny illeti meg a helyi iparűzési adóban. Ennek keretében a nettó árbevételüket csökkenthetik például a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet értékesítéséből, származó árbevétellel. Az adóalap-csökkentésre jutó adó (adóelőny) az adóalany választása szerint vagy az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy sportlétesítményekre nyújtott – a 651/2014/EU bizottsági (csoportmentességi) rendelet szerinti – működési támogatásnak minősül.
Az európai uniós versenyjogi szabályok értelemben az adózó által érvényesített kedvezmény formájában megvalósuló támogatási programokról az állami adó- és vámhatóságnak kell adatot szolgáltatnia a Támogatásokat Vizsgáló Iroda (TVI) részére.
Az állami adóhatóság adatszolgáltatása azonban a helyi iparűzési adóban a sportvállalkozások számára nyújtott, működési támogatásnak minősülő kedvezmény vonatkozásában – információ és hatáskör hiánya okán – jelenleg nem teljesíthető. Éppen ezért a javaslat rendezni kívánja az adatszolgáltatás ezen speciális esetét. Ennek keretében arról rendelkezik, hogy a sportvállalkozásoknak a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségüket elektronikus úton az állami adóhatóságon keresztül kell teljesíteniük. Az állami adóhatóság az ezen adóbevallásban feltüntetett adatokból kinyeri a kedvezményre vonatkozó adatokat, s amennyiben a sportvállalkozás által benyújtott adóbevallás alapján a sportvállalkozás által igénybe vett helyi iparűzési adócsökkentés a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti működési támogatásnak minősül (és annak összege meghaladja az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget), az állami adóhatóság a támogatás igénybevételéről adatot szolgáltat a TVI részére az Art. szerinti tartalommal és határidőben.
55. §-hoz
Amennyiben a sportvállalkozás az állami adóhatósághoz való adóbevallás-benyújtási kötelezettségére vonatkozó rendelkezés hatályba lépését (2020. január 1.) megelőzően, már benyújtotta a helyi iparűzési adóbevallását, a javaslat előírja, hogy az önkormányzati adóhatóság – a TVI részére történő adatszolgáltatás teljesítése érdekében – elektronikus úton küldje meg az állami adóhatóság részére az adóbevallást. Amennyiben a bevallás benyújtása 2019. július 15-ig megtörténik, akkor 2019. augusztus 15-ig, ha pedig ezt követően, 2019. december 31-ig történik meg, akkor 2020. február 15-ig kell az önkormányzati adóhatóságnak a bevallást megküldenie az állami adóhatósághoz. A javaslat szerint az állami adóhatóságnak az így továbbított adóbevallás alapján az Art. hatályos szabályai szerint, azaz 2019. szeptember 15-éig, vagy 2020. szeptember 15-ig kell teljesítenie adatszolgáltatási kötelezettségét a TVI felé a sportvállalkozások számára nyújtott, működési támogatásnak minősülő helyi iparűzési adókedvezményről.
56. §-hoz
Átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a sportvállalkozások állami adóhatósághoz való adóbevallás-benyújtási kötelezettségére vonatkozó, 2020. január 1-jétől hatályos rendelkezést már a szabály hatálybalépését magában foglaló adóévben is alkalmazni kell a naptári évtől eltérő üzleti évet választó sportvállalkozások esetén a szabály hatálybalépésekor éppen tartó adóévben esedékes helyi iparűzési adókötelezettség teljesítése során.
IV. Fejezet
ILLETÉKEK
8. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
57. §-hoz
A javaslat szerint – a vonatkozó feltételek teljesítése, nevezetesen a Civil törvény szerinti közhasznúság kritériumainak megvalósulása esetén – külföldi alapítványok is igénybe vehetik a személyes illetékmentességet magyarországi vagyonszerzéseikkel és a Magyarországon kezdeményezett közigazgatási hatósági, bírósági eljárásaikkal összefüggésben. A magyarországi kedvezményezett alapítványok esetén a mentesség feltétele, hogy az illeték-kötelezettség keletkezését megelőzően ne álljon elő társasági adófizetési kötelezettség. Utóbbi a külföldi alapítványok esetén nem értelmezhető. Ezért rögzíteni szükséges, hogy a kedvező illetékszabály külföldi alapítvány esetén akkor érvényesíthető, ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás kezdeményezését megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységükből származó jövedelmük után nem keletkezett a magyarországi társasági adónak megfelelő közteher-fizetési kötelezettségük.
58. §-hoz
Az Itv. 87. §-a nem csak a késedelmi pótlékra, hanem az Itv. által rögzített illetékmentességi rendelkezések megsértésére vonatkozó egyéb jogkövetkezményeket is rögzít. Erre tekintettel a javaslat a § előtti „Késedelmi pótlék” cím helyébe a „Jogkövetkezmények” címet helyezi.
59. §-hoz
Lásd a 61. §-hoz fűzött indokolást.
60. §-hoz
Lásd a következő §-hoz fűzött indokolást.
61. §-hoz
Az alapítványokra vonatkozó hatályos fogalom-meghatározás szerint az illetékszabályok alkalmazási körében kizárólag a Magyarországon bejegyzett, tartós közérdekű célra alapított alapítványok tekinthetőek alapítványnak. E szabályozást az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében kifogásolja. Bár Magyarország a szabályozásban nem látja az uniós jog sérelmét, a letelepedés szabadsága megítélése szerint nem sérül, e jogvitát nem kívánja folytatni. Az alapítvány fogalmának módosítását az is indokolja, hogy a társadalmi közös célokat elősegítő alapítványokat jobban leírja, illetve körülírja a közhasznúság fogalma, a jelenlegi közérdekű alapítvány szóhasználat helyett.
A javaslat mindezen okok miatt újrakodifikálja az alapítvány fogalmát. A javaslat szerint egyfelől ide tartozik az a magyar bíróságok által nyilvántartásba vett alapítvány, amely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (az előbbiekben és a továbbiakban: Civil tv.) szerinti közhasznú jogállással bír (függetlenül attól, hogy a bíróság a közhasznú jogállást más törvény rendelkezése alapján állapította meg). Továbbá ide sorolandó az a más EGT államban nyilvántartásba vett alapítvány is, amely igazolja a Civil tv. szerinti közhasznú szervezetté minősítés fennállásának a feltételeit. Erre figyelemmel az illetékmentesség – elnevezésüktől függetlenül – továbbra sem illeti meg a Ptk. szerint létrehozott, nem közcélú, magánérdekű alapítványokat és a vagyonkezelő magánalapítványokat, amelyek elsődleges célja a kedvezményezett javára való vagyongyarapítás.
Tekintettel azonban arra, hogy a közhasznú jogállás feltételei között a legalább két éve tartó működés is szerepel, az alapítvány létrehozásához pedig elengedhetetlen a működéséhez szükséges vagyon rendelkezésre bocsátása, a szabályozás az újonnan létrejött alapítványoknak az alapítás évében és az azt követő két évben feltételes jelleggel adja meg az Itv. szerinti alapítvány státuszát. A javaslat szerint ezért e szervezeteknek a mentesség érdekében vállalniuk kell, hogy a létrehozásuk évét követő 2. év végéig megszerzik a Civil tv. szerinti közhasznú jogállást, vagy – más EGT tagállamban nyilvántartásba vett alapítványok esetén – a közhasznú jogállás feltételeit a magyarországi honosság kivételével teljesítik. Amennyiben e vállalásukat nem teljesítik, az alapítványként igénybe vett feltételes személyes illetékmentesség miatt meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetniük azzal, hogy az alapítvány megszűnése esetén e fizetési kötelezettség az alapítót vagy annak jogutódját terheli.
Ezzel összefüggésben a javaslat átmeneti rendelkezésben az újonnan létrejött alapítványokhoz hasonló feltételes státuszt biztosít a hatályos szabályok alapján személyes mentességre jogosult – vagyis a közérdekű célra alapított – alapítványoknak azzal, hogy vállalniuk kell, hogy 2022. december 31-ig közhasznú jogállást szereznek. Amennyiben e vállalásuk nem teljesül, 2020. január 1-je után esetükben is az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell az alapítványként igénybe vett feltételes személyes illetékmentesség miatt meg nem fizetett illetéket megfizetniük azzal, hogy az alapítvány megszűnése esetén e fizetési kötelezettség is az alapítót vagy annak jogutódját terheli.
V. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
9. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
62. §-hoz
Az Egyesült Királyság megállapodás nélküli Európai Unióból való kilépésével összefüggésben szükséges, hogy a korábban a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004/883/EK rendelet rendelkezései alapján irányadó szabályok alkalmazását átmenetileg, 2020. december 31-éig a két állam közötti viszonosságot biztosító dokumentum alapján a hazai szabályozás módosításával biztosítsa Magyarország.
A törvényjavaslat erre tekintettel a következő változtatásokat javasolja: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt kiküldetésekre vonatkozó szabály az egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetére szükséges módosításáról szóló 2019. évi XV. törvénnyel érintett módosításával összhangban a kilépési időpont előtt megkezdett kiküldetéseket figyelmen kívül kell hagyni a belföldi munkavégzés óta eltelt három évet meghatározó feltétel vizsgálatakor 2020. december 31-ig. Az európai uniós szabályokkal összhangban a törvényjavaslat rögzíti, hogy a Magyarországra irányuló kiküldetések között legalább két hónapnak el kell telnie.
A törvényjavaslat a bizalomvédelem elvét tiszteletben tartva rögzíti, hogy az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésekor
a) az Egyesült Királyságból Magyarországra történő folyamatban lévő kiküldetések a kiküldetések megkezdésekor ismert időtartamig, de legfeljebb 2020. december 31-éig minősülnek kiküldetésnek;
b) a Magyarországról az Egyesült Királyságba történő folyamatban lévő kiküldetések a kiküldetések megkezdésekor ismert időtartamig, de legfeljebb 2020. december 31-éig minősülnek kiküldetésnek.
Ezen átmeneti rendelkezés a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény szerinti § sorszáma annak figyelembevételével lett meghatározva, hogy az Országgyűlés a Javaslattal párhuzamosan tárgyalja az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot is, mely utóbbi szintén új §-okkal egészíti ki a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény Átmeneti rendelkezések alcímét.
VI. Fejezet
ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK
10. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
63. §-hoz
Az „alapok alapját végrehajtó szervezet” értelmező rendelkezések közötti szerepeltetése az Art. 131. § (14) bekezdés i) pontjának módosításával összefüggésben szükséges, amely rendelkezés alapján az alapok alapját végrehajtó szervezet is megkereséssel fordulhat az adóhatósághoz. Az európai uniós forrásból nyújtott támogatások kapcsán Magyarország által teljesítendő indikátorok Európai Bizottság részére történő megadása érdekében.
64. §-hoz
A rendelkezés a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratok esetében határoz meg az általánosnál hosszabb, 10 éves iratmegőrzési kötelezettséget.
65. §-hoz
A rendelkezés biztosítja az EKAER tekintetében a bejelentés utólagos módosításának a lehetőségét, amelyet pótlék megfizetése mellett lehet kezdeményezni.
66. §-hoz
Az Art. 131. § (14) bekezdés i) pontja alapján jelenleg csak a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból támogatást folyósító szerv igényelhet adótitoknak minősülő adatot az adóhatóságtól, ugyanakkor erre szüksége lehet az irányító hatóságnak, az alapok alapját végrehajtó szervezetnek, valamint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak is. Az európai uniós forrásból nyújtott támogatások kapcsán ugyanis Magyarország köteles meghatározott, az operatív programban rögzített indikátorokat teljesíteni, valamint ezekről rendszeresen adatot szolgáltatni az Európai Bizottság részére. Az egyik ilyen releváns indikátor „a foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál”. Ezen indikátor vonatkozásában az Európai Bizottság elvárja az indikátor adatok megbízhatóságát és saját módszertana szerinti kimutatását, miszerint ezen indikátor értéket ún. teljes munkaidő-egyenértékben (full time equivalent; FTE) szükséges megadni, férfi/nő bontásban. Ez az adat azonban nem egyezik meg a KSH módszertana szerint számított foglalkoztatási adattal, a szükséges adatok hiteles és nyilvános adatbázisokban sem érhetőek el, ugyanakkor azok az állami adóhatósághoz benyújtott bevallásokból kinyerhetőek. Ha a törvény biztosítja az adóhatóság részére az érintett foglalkoztatási adatok megkeresésre történő átadását, nem kell az érintett vállalkozásokat kötelezni további adatszolgáltatás teljesítésére. A bizottsági elvárásnak megfelelő formátumú, ellenőrzött és hiteles tagállami adatszolgáltatásra érdemi megoldást jelent, ha támogató szervként akár az Irányító Hatóság, akár az MFB Zrt. hozzáférést nyerne az indikátor számításához szükséges releváns alapadatokhoz. A módosítás ennek a lehetőségét biztosítja.
67. §-hoz
A GINOP-5.3.11-18 Kisgyermeket nevelők munkaerőpiaci visszatérésének támogatása, a GINOP-5.1.10-18 Álláskeresők vállalkozóvá válásnak támogatása, valamint a GINOP-5.2.7-18 Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása tekintetében a NAV rendelkezésére álló adatoknak a Kincstár részére történő átadásának törvényi szintű előírása annak érdekében, hogy a Kincstár részére a megfelelő adatok rendelkezésre álljanak a támogatások jogosultsági vizsgálatához.
68. §-hoz
A rendelkezés az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló 2017/1852 irányelv 15. cikk (4) bekezdésének való megfelelést biztosítja. Az irányelv alapján a tagállamoknak lehetővé kell tenniük az eredeti adómegállapítás módosítását és végrehajtását tekintet nélkül a nemzeti jogszabályok által előírt elévülési időkorlátra. Módosítás biztosítja az elévülési szabályok egységesítését az európai uniós vitarendezési eljárás, az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás és a választottbírósági egyezmény szerinti vitarendezési eljárás esetén.
69. §-hoz
EKAER-rel kapcsolatos mulasztási bírság kiszabásának nincs helye, ha az adózó igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
70. §-hoz
Átmeneti rendelkezés a vitarendezési eljáráshoz kapcsolódóan.
71. §-hoz
A rendelkezés az Art. jogharmonizációs záradékaként tartalmazza, hogy a szabályozás az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló, 2017. október 10-i (EU) 2017/1852 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
72. §-hoz
Jogalkalmazást segítő pontosítás, továbbá indokolt az Art. felhatalmazó rendelkezéseinek kiegészítése, mivel az EKAER-t érintő bejelentés módosítása rendeleti szabályok megalkotását is szükségessé teszi.
VII. Fejezet
VÁMIGAZGATÁS
11. Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben,
1975. november 14-én kelt vámegyezmény és módosításai kihirdetéséről szóló
2013. évi XLII. törvény módosítása
1975. november 14-én kelt vámegyezmény és módosításai kihirdetéséről szóló
2013. évi XLII. törvény módosítása
73. §-hoz
A nemzetközi szerződés közelmúltban történő módosítása mutatott rá arra a hiányosságra, hogy az érintett törvény felhatalmazó rendelkezése csak meghatározott tárgykörben teszi lehetővé a rendeletalkotást. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi szerződés legutóbbi módosítása miniszteri szintű végrehajtási szabályok megalkotását teszi szükségessé, ezért indokolt a felhatalmazó rendelkezések egy olyan ponttal történő kiegészítése, amely ezt lehetővé teszi.
12. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
74. §-hoz
A normaszövegben alkalmazott hivatkozási helyek kerültek pontosításra.
75. §-hoz
A Vámkódex 158. cikk (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók a vám-árunyilatkozatot az elektronikus adatfeldolgozási eljárástól eltérő módon is benyújtsák. Ennek különösen üzemszüneti eljárásban van jelentősége, amikor rendszerleállás esetén a gazdálkodóknak papíralapú eljárásra kell áttérniük oly módon, hogy az elektronikus adatfeldolgozó rendszereik segítségével nyomtatják ki a vám-árunyilatkozatot a saját rendszereikből. Ennek egységesítése és nyomon következősége érdekében olyan szabályrendszer kidolgozása indokolt, amely a jogalkalmazók számára egyértelmű iránymutatást ad. A papír alapon (egységes vámokmányon, továbbá az adatfeldolgozó rendszerek segítségével a meghatározott alaki és tartalmi követelmények mellett kinyomtatott okmányokon) benyújtott vám-árunyilatkozatok használata esetén – a vámhatóság által használt vám-árunyilatkozat feldolgozó rendszerben történő feldolgozás megkönnyítése érdekében – különösen üzemszüneti eljárás esetén lehetőségük van az ügyfeleknek arra, hogy a papír alapon benyújtott vám-árunyilatkozat adatait számítógépes feldolgozásra közvetlenül alkalmas módon (xml formátumban) rögzítve is benyújtsák. Az így benyújtott adatoknak joghatásuk azonban nincs, hiszen ebben az esetben a papír alapon benyújtott vám-árunyilatkozat bír joghatással.
VIII. Fejezet
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETÉT ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
13. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról
76. §-hoz
A (EU) 2018/574 bizottsági végrehajtási rendelet 25. cikk k) pontja szerinti nemzeti rendszergazda feladatokat a dohánytermékek nyomon-követhetőségéről és biztonsági eleméről szóló 72/2018. (IV. 16.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el. A módosítás a NAV nemzeti rendszergazdai feladatköréhez kapcsolódó, adatkezelésre és adatfeldolgozásra vonatkozó törvényi szintű rendelkezést tartalmazza.
IX. Fejezet
KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
14. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló
2007. évi LXXV. törvény módosítása
2007. évi LXXV. törvény módosítása
77. §-hoz
A javaslat – összhangban a kamarai tag könyvvizsgálókra vonatkozó rendelkezésekkel – rögzíti, hogy nem adható jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedély annak a gazdálkodó szervezetnek, amelyet fegyelmi eljárás keretében töröltek a Kamara nyilvántartásából, az erről szóló határozat véglegessé válásától számított három évig.
78. §-hoz
A jelenleg hatályos előírások szerint az MNB mint a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó hatóság, az ellenőrzési eljárásai során kérhet adatokat a kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől. Az MNB pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletére irányuló tevékenysége a hivatalból lefolytatott helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzési eljárásokat is magában foglalja, azonban tágabb körben értelmezendő, többek között kiterjed az adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésére, továbbá az engedélyezési és a piacfelügyeleti eljárásra is. Ezen tevékenységek során is szükség lehet arra, hogy az MNB a kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől adatok rendelkezésre bocsátását kérje. A javaslat ennek érdekében kibővíti az MNB felügyeleti tevékenységével összefüggően a titoktartási kötelezettség alóli felmentés körét.
A javaslat az MNB közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók feletti felügyeleti tevékenységével összefüggésben bővíti a titoktartási kötelezettség alóli felmentések körét.
79. §-hoz
A nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítása tekintetében a közfelügyeleti hatóság feladatait a törvényben foglaltak és a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján – a közfelügyeleti hatóság végső felelőssége mellett – a Kamara látja el. A javaslat a közfelügyeleti hatóság végső felelősségének érvényesítése érdekében kibővíti a közfelügyeleti hatóság által gyakorolt hatásköröket a Kamara minőségellenőrzési eljárásai tekintetében.
80. §-hoz
A javaslat egyértelművé teszi, hogy a Kkt. szerinti minőségellenőrzési eljárás alatt a kamarai minőségellenőrzési eljárást és a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzési eljárást is érteni kell.
X. Fejezet
NEMZETKÖZI ADÓÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS
15. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása
81. §-hoz
Ezek a rendelkezések az Aktv. új III/A. Fejezetében szabályozott, az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás tekintetében tartalmaznak fogalom-meghatározásokat. Ennek megfelelően a következő fogalmakat és azok meghatározását tünteti fel: vitás kérdés, kettős adóztatás, kis-és középvállalkozás, érintett személy, meg nem határozott fogalmak jelentése.
A módosítás továbbá az Aktv. új IV/A. Fejezetében szabályozott, az adóegyezmények szerinti kölcsönös egyeztető eljárás tekintetében tartalmaz fogalom-meghatározásokat. Ennek megfelelően a következő fogalmakat és azok meghatározását tünteti fel: adóegyezmények szerinti kölcsönös egyeztető eljárás, vitás kérdés, érintett államok, érintett személy, külföldi illetékes hatóság.
82. §-hoz
Ezek a rendelkezések az Aktv. új V/F. Fejezetében szabályozott, a határokon átnyúló adótervezési konstrukciókkal összefüggő automatikus információcsere tekintetében tartalmaznak fogalom-meghatározásokat. Ennek megfelelően a következő fogalmakat és azok meghatározását tünteti fel: automatikus információcsere, CCN-hálózat, határokon átnyúló konstrukció, adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció, ismertetőjegy, adótervezésben közreműködő, érintett adózó, kapcsolt vállalkozás, központi adattár, hatáskörrel rendelkező hatóság, nehezen értékelhető immateriális javak, piacképes konstrukció, személyre szabott konstrukció.
83. §-hoz
Ezek a rendelkezések új III/A. Fejezettel, azon belül a 41/A–Z. §-okkal egészítik ki az Aktv. hatályos rendelkezéseit. Az új szabályok az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás szabályait részletezik.
A 41/A. § tartalmazza, hogy az európai uniós vitarendezési eljárást milyen ügyekben lehet megindítani.
A 41/B. § tartalmazza, hogy egy vitás kérdés rendezésére irányuló kérelem benyújtásának milyen eljárási követelményei vannak. A szakasz részletezi továbbá, hogy a kérelem rendezésére irányuló panaszt tartalmától függően milyen illetékes hatóság részére kell benyújtani. A kapcsolt vállalkozásokat érintő szokásos piaci ár, valamint kizárólag a telephelynek betudható nyereség megállapítására irányuló eljárásban az állami adóhatóság, minden más esetben az adópolitikáért felelős miniszter jár el. A magyar illetőségű természetes személyekre, valamint kis-és középvállalkozásokra speciális eljárási szabályok vonatkoznak.
A 41/C. § rendelkezési között találhatók a panasz kötelező tartalmi elemei, a hiánypótlás szabályai, valamint a panasz befogadására vonatkozó szabályok is. A magyar illetőségű természetes személyekre, valamint kis-és középvállalkozásokra speciális eljárási szabályok vonatkoznak.
A 41/D. § tartalmazza a panasz visszavonásának szabályait. A magyar illetőségű természetes személyekre, valamint kis-és középvállalkozásokra speciális eljárási szabályok vonatkoznak.
A 41/E. § tartalmazza a panasz befogadására vonatkozó hatóságai döntés eljárási szabályait annak határidejét. A rendelkezés leírja, hogy az illetékes hatóságnak milyen körülmények esetén van joga elutasítani a panasz befogadását.
A 41/F. § rendelkezik arról, hogy az illetékes hatóság panaszt elutasító döntésével szemben az érintett adózónak jogorvoslati joga van. A rendelkezés tartalmazza ezen jogorvoslati lehetőség speciális eljárási szabályait is.
A 41/G. § tartalmazza a vitás kérdés rendezésének speciális módját, ha az illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy képes azt egyoldalú módon, a másik illetékes hatóság bevonása nélkül megoldani. A rendelkezés ennek az eljárási módnak a szabályait mutatja be.
A 41/H. § tartalmazza a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásának alapvető szabályait és az arra rendelkezésre álló határidőt. A kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatására nyitva álló idő főszabály szerint 2 év, ami az érintett illetékes hatóságok valamelyikének kérelmére egy évvel meghosszabbítható. A kölcsönös egyeztető eljárás megindításának speciális módja, ha az a tanácsadó bizottság döntését követően egy illetékes hatóság kezdeményezésére indul meg.
A 41/I. § részletezi, hogy amennyiben az illetékes hatóságok a kölcsönös egyeztető eljárás során megállapodásra jutottak, akkor ezt a megállapodást milyen eljárási szabályok mentén kell az adózóval közölni, majd végrehajtani. A végrehajtás nélkülözhetetlen feltétele, hogy az érintett adózó nyilatkozzon a megállapodás elfogadásáról és lemondjon a vitás kérdés rendezéséhez kapcsolódó minden egyéb jogorvoslati lehetőség érvényesítéséhez fűződő jogáról. Amennyiben más fórumon az adózó már jogorvoslati eljárást kezdeményezett, azt meg kell szüntetnie. A rendelkezés tartalmazza, hogy a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatban foglaltakat az elévülési időre tekintet nélkül végre kell hajtani.
A 41/J. § a kölcsönös egyeztető eljárás nemzeti eljárásokkal való kölcsönhatásait és az azoktól való eltéréseket mutatja be. Fontos szabály, hogy Amennyiben az érintett személy a vitás kérdéssel kapcsolatban bármely érintett tagállamban jogorvoslati eljárást kezdeményez, akkor a kölcsönös egyeztetési eljárásban a panasz befogadására vonatkozó döntés elbírálására, valamint a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatására nyitva álló határidő megszakad. Amennyiben az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult, a bírósági ítélettől a magyar illetékes hatóság nem tud eltérni. Ebben az esetben a magyar illetékes hatóság a kölcsönös egyeztető eljárást lezárja. Az illetékes hatóság megtagadhatja a tanácsadó bizottság általi vitarendezési eljárás igénybevételét, amennyiben Magyarországon a vitás ügy tárgyában meghatározott típusú büntetések kiszabására, illetve jogkövetkezmények alkalmazására került sor. Amennyiben olyan eljárás van folyamatban, ami ezekhez vezethet, akkor az illetékes hatóságnak a kölcsönös egyeztető eljárás felfüggesztésére van lehetősége.
A 41/K. § tartalmazza, hogy a vitás kérdés rendezésére kérelemre mikor kell a tanácsadó bizottságot felállítani, illetve melyek azok az esetek, amikor a tanácsadó bizottság általi vitarendezési kérelmet nem lehet előterjeszteni. A rendelkezés részletezi a kérelem tartalmát, benyújtásának módját és annak határidejét is. A magyar illetőségű természetes személyekre, valamint kis-és középvállalkozásokra speciális eljárási szabályok vonatkoznak. Az illetékes hatóság eseti jelleggel megtagadhatja a tanácsadó bizottság általi vitarendezési eljárás igénybevételét, amennyiben a vitás kérdés nem érint kettős adózást.
A 41/L. § tartalmazza, hogy a panaszban szereplő vitás kérdés tárgyában a tanácsadó bizottság általi vitarendezés mikor indul hivatalból.
A 41/M. § tartalmazza, a tanácsadó bizottság felállításának határidejét, ami az érintett személy erre irányuló kérelmének kézhezvételét követő 120 nap. Ezen túl a tanácsadó bizottság összeállítására és összetételére vonatkozó eljárási szabályok is ebben a szakaszban találhatók. A tanácsadó bizottság főszabály szerint egy elnökből, érintett tagállamonként egy-egy az illetékes hatóságok által kijelölt képviselőből és érintett tagállamonként egy-egy független szakértőből áll. A tanácsadó bizottság elnöke csak bíró lehet, amely követelménytől az illetékes hatóságok által kijelölt képviselők és a független szakértők egyhangú döntéssel eltérhetnek.
A 41/N. § tartalmazza az érintett személy részére rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőség bemutatását, amennyiben a tanácsadó bizottságot az illetékes államok határidőn belül nem állították fel.
A 41/O. § tartalmazza a tanácsadó bizottságba jelölhető független szakértőkkel és azok helyetteseivel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi feltételeket. Meghatározott körülmények között egy független szakértő kijelölésével szemben az illetékes hatóság a másik érintett illetékes hatóságnál kifogással élhet.
A 41/P. § tartalmazza a tanácsadó bizottság eljárásának részletes szabályait leíró működési szabályzat elkészítésének kötelezettségét és az annak tartalmával szemben támasztott elvárásokat.
A 41/Q § meghatározza működési szabályzat elkészítésnek határidejét és a szabályzat összeállításának elmulasztása esetén alkalmazható jogkövetkezményeket. A működési szabályzatot főszabály szerint az illetékes hatóságoknak kell kölcsönös megállapodással elkészíteni, amennyiben erre a megadott határidőben nem kerül sor, akkor a szabályzatot tanácsadó bizottság elnöke és a független szakértők állítják össze. Az érintett személy bírósághoz fordulhat, amennyiben a működési szabályzat összeállítására a rendelkezéseknek megfelelően nem kerül sor.
A 41/R. § tartalmazza a tanácsadó bizottság eljárására vonatkozó szabályokat. A bizottság meghatározott körülmények fennállása esetén döntést hozhat a panasz befogadhatóságának tárgyában, valamint véleményt alkot a panaszban foglalt vitás kérdés rendezéséről.
A 41/S. § tartalmazza a tanácsadó bizottság döntési mechanizmusának, formájának leírását. A tanácsadó bizottság egyszerű többséggel fogadja el a véleményét. Szavazategyenlőség esetén a tanácsadó bizottság elnökének szavazata dönt.
A 41/T. § tartalmazza a tanácsadó bizottság eljárásával összefüggő költségek viselésének részletszabályait.
A 41/U. § tartalmazza az érintett tagállamok illetékes hatóságainak megállapodásának szabályozását, döntés meghozatalát a vitás kérdés feloldására vonatkozóan tanácsadó bizottság eljárása esetén. A tanácsadó bizottság véleményének kézbesítésétől számított 6 hónapon belül az érintett tagállamoknak még lehetőségük van a megállapodásra, döntés meghozatalára a tanácsadó bizottság véleményétől függetlenül. Megállapodás hiányában az illetékes hatóságoknak a tanácsadó bizottság véleménye alapján kell meghozniuk döntésüket. A rendelkezés tartalmazza továbbá a döntés közlésének elmulasztásakor igénybe vehető bírósági jogorvoslati lehetőséget.
A 41/V. § tartalmazza a vitát lezáró döntés érintett személy által történő elfogadását követő végrehajthatóságra vonatkozó szabályokat tanácsadó bizottság eljárása esetén. A rendelkezés alapján a döntéssel összefüggésben a kapcsolódó adókötelezettségek módosításáról is rendelkezni kell. A rendelkezés tartalmazza továbbá a döntés végrehajtása elmulasztása esetén igénybe vehető bírósági jogorvoslati lehetőséget.
A 41/W. § biztosítja a perindítás lehetőségét az érintett személy és a vitás kérdésben érintett tagállamok illetékes hatóságai részére a tanácsadó bizottság független szakértő tagjaival szemben fennálló összeférhetetlenség megállapítása iránt.
A 41/X. § a vitarendezést lezáró döntés teljes körű vagy kivonatolt formában történő nyilvánosságra hozatalának szabályait tartalmazza, a titoktartási szabályok megfelelő alkalmazásával.
A 41/Y. § az alternatív és az állandó vitarendezési bizottság létrehozására, illetve eljárására vonatkozó szabályozást tartalmazza.
A 41/Z. § a tanácsadó bizottság független szakértőinek Európai Bizottság által vezetett listájára való kijelölése feltételeit, valamint az adópolitikáért felelős miniszter kijelöléssel, jelölés visszavonásával kapcsolatos jogköreit, azok gyakorlásának feltételeit, eljárását tartalmazza.
84. §-hoz
A módosítás új IV/A. Fejezettel, azon belül a 42/A–I. §-okkal egészíti ki az Aktv. hatályos rendelkezéseit. Az új szabályok az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás szabályait részletezik.
A 42/A. § tartalmazza, hogy az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárást milyen ügyekben lehet megindítani, alkalmazni.
A 42/B. § tartalmazza a vitás kérdés rendezésére irányuló kérelem benyújtásának eljárási követelményeit. A szakasz részletezi továbbá, hogy a kérelem rendezésére irányuló panaszt annak tartalmától függően milyen illetékes hatóság részére kell benyújtani. A kapcsolt vállalkozásokat érintő szokásos piaci ár, valamint kizárólag a telephelynek betudható nyereség megállapítására irányuló eljárásban az állami adóhatóság, minden más esetben az adópolitikáért felelős miniszter jár el.
A 42/C. § rendelkezései a panasz kötelező tartalmi elemeit, a hiánypótlás szabályait, valamint a panasz befogadására vonatkozó szabályokat írják elő.
A 42/D. § a panasz visszavonásának szabályait tartalmazza.
A 42/E. § tartalmazza a panasz befogadására vonatkozó hatósági döntés eljárási szabályait, annak határidejét. A rendelkezés részletezi, hogy az illetékes hatóságnak milyen körülmények esetén van joga elutasítani a panasz befogadását.
A 42/F. § rendelkezik arról, hogy az illetékes hatóság panaszt elutasító döntésével szemben az érintett adózónak jogorvoslati joga van. A rendelkezés tartalmazza ezen jogorvoslati lehetőség speciális eljárási szabályait is.
A 42/G. § tartalmazza a vitás kérdés rendezésének azt a speciális módját, amikor az illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy képes azt egyoldalú módon, a másik illetékes hatóság bevonása nélkül megoldani. A rendelkezés ennek az eljárásnak a szabályait mutatja be.
A 42/H. § tartalmazza, hogy az érintett államok kölcsönös egyeztető eljárást folytathatnak le, amennyiben az érintett államok befogadják a vitarendezésre irányuló panaszt. A kölcsönös egyeztető eljárásra nyitva álló határidőt a szabályozás nem tartalmazza, mivel az adóegyezmények nem tartalmaznak határidőt az eljárás lezárására vonatkozóan. A rendelkezés részletezi, hogy amennyiben az illetékes hatóságok a kölcsönös egyeztető eljárás során megállapodásra jutottak, akkor ezt a megállapodást milyen eljárási szabályok mentén kell az adózóval közölni, majd végrehajtani. A végrehajtás nélkülözhetetlen feltétele, hogy az érintett adózó nyilatkozzon a megállapodás elfogadásáról, és lemondjon a vitás kérdés rendezéséhez kapcsolódó minden egyéb jogorvoslati lehetőség érvényesítéséhez fűződő jogáról. Amennyiben más fórumon az adózó már jogorvoslati eljárást kezdeményezett, azt meg kell szüntetnie. A rendelkezés tartalmazza, hogy a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatban foglaltakat az elévülési időre tekintet nélkül végre kell hajtani.
A 42/I. § a kölcsönös egyeztető eljárás nemzeti eljárásokkal való kölcsönhatásait és az azoktól való eltéréseket mutatja be. Az eljárás bármely hatósági vagy bírósági jogorvoslat igénybe vételére tekintet nélkül kezdeményezhető. Amennyiben az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett, és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult, akkor a kölcsönös egyeztető eljárás tovább folytatódhat, ugyanakkor a bírósági ítélettől a magyar illetékes hatóság nem térhet el az eljárás során.
85. §-hoz
Ezek a rendelkezések új V/F. Fejezettel, azon belül a 43/U–Z. §-okkal egészítik ki az Aktv. hatályos rendelkezéseit. Az új szabályok a határokon átnyúló adótervezési konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatás és automatikus információcsere egyes szabályait részletezik.
A 43/U. § a határokon átnyúló adótervezési konstrukciók közreműködőinek az állami adó- és vámhatóság felé fennálló adatszolgáltatási és változás-bejelentési kötelezettségét (belső adatszolgáltatási kötelezettség), valamint e kötelezettség adattartalmát rögzíti. Az új szabályok alapján a kötelezettség teljesítésének határideje a § (1) bekezdésében található időpont-meghatározások közül a legkorábbi időponttól számított 30 nap. Piacképes konstrukciók esetében egyes új adatok tekintetében az új adatok rendelkezésre állástól számított negyedév utolsó napja. A módosítás meghatározza, hogy az adatszolgáltatás, valamint az automatikus információcsere mely adókra terjed ki. Így rögzíti, hogy e szabályok alkalmazására az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és a járulék kivételével az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (tehát az Art.) szerinti adóval összefüggésben kerül sor.
A 43/V. § szerint több tagállam felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség esetén a § meghatározza, hogy melyik tagállamnak kell adatot szolgáltatni, valamint rendelkezik az adótervezésben közreműködő mentesítéséről, ha az bizonyítja, hogy ugyanarról az információról egy másik tagállamban már szolgáltatott adatot, vagy az adatszolgáltatást más közreműködő teljesítette.
A 43/W. § szintén adatszolgáltatás alóli mentesítést, valamint mögöttes felelősségi szabályokat tartalmaz. Így az adótervezésben közreműködőnek nem kell adatot szolgáltatnia, ha annak teljesítése a tevékenységét szabályozó jogszabályban rögzített titoktartási kötelezettségének megsértését eredményezné. Ilyenkor az adótervezésben közreműködő haladéktalanul értesíti a többi adótervezésben közreműködőt, illetve ilyen közreműködők hiányában az érintett adózót az adatszolgáltatási kötelezettség fennállásáról. Ebben az esetben az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének határideje az értesítés kézhezvételét követő 30 nap. Adótervezésben közreműködő hiányában, vagy annak mentessége esetén a szabályozás másik adótervezésben közreműködőt, ennek hiányában az érintett adózót nevezi meg az adatszolgáltatási kötelezettség alanyaként. A § a továbbiakban rendezi az érintett adózóra vonatkozó adatszolgáltatás szabályait.
A 43/X. § több érintett adózó esetén határozza meg az adatszolgáltatási kötelezettség alanyát, a kötelezettség teljesítésének határidejét, valamint rendelkezik az érintett adózó mentességéről.
A 43/Y. § tartalmazza az állami adó- és vámhatóság ún. külső, uniós tagállamok hatáskörrel rendelkező hatósága felé irányuló, automatikus információcsere keretében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségét. A szabályozás meghatározza e kötelezettség teljesítésének határidejét, adattartalmát, rendelkezik az automatikus információcserével kapcsolatos belső és külső adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének formájáról, és az adatközlés nyelvhasználati szabályairól, valamint az automatikus információcsere értékelési adatainak átadásáról.
A jogkövető magatartás biztosítása és az esetleges jogsértés következményeinek különös szabályként történő meghatározása céljából – a 2018/822/EU irányelv vonatkozó rendelkezését figyelembe véve – a módosítási javaslat 43/Z. §-a rögzíti az egyes adatszolgáltatási vagy értesítési kötelezettségek teljesítésének elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság által alkalmazandó adóigazgatási szankció lehetőségét, amely alapján az adatszolgáltatásra, értesítésre kötelezett – 500 ezer, az adóhatósági felhívás ellenére nem, vagy nem megfelelően teljesítő adózó esetén 5 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A javaslat alapján ugyanakkor nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
86. §-hoz
A módosítási javaslat szerinti új 45/I. § meghatározza, hogy az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás új szabályait a 2019. július 1-től kezdődően benyújtott, a 2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévben szerzett jövedelemre vagy vagyonra vonatkozó vitás kérdésekhez kapcsolódó panaszok tekintetében kell alkalmazni. A § meghatározza továbbá, hogy a vitás kérdésben érintett tagállamok illetékes hatóságai az alkalmazhatóság tekintetében ettől eltérően is megállapodhatnak.
87. §-hoz
A módosítási javaslat szerinti új 45/J. §-a átmeneti szabályokat tartalmaz, melyek alapján adótervezésben közreműködő és az érintett adózó 2020. augusztus 31-ig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak azokról az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókról, amelyek végrehajtásának első lépésére 2018. június 25-e és 2020. július 1-je között került sor. A javaslat szerint e kötelezettség teljesítésének elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az általános szabályok szerinti jogkövetkezmények alkalmazandók azzal, hogy az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabását az adózói kimentő igazolás megalapozottsága esetén mellőzheti.
A javaslat alapján az állami adó- és vámhatóság külső, vagyis az uniós tagállamok felé történő automatikus információcsere keretében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségét első alkalommal 2020. október 31-ig teljesíti.
A javaslat átmeneti rendelkezésként rögzíti azt is, hogy az állami adó- és vámhatóság a központi adattár működésének megkezdéséig a CCN-hálózatot használja az automatikus információcserére.
88. §-hoz
A rendelkezés tartalmazza, hogy a Választottbírósági Egyezmény alapján folytatott vitarendezési eljárás megindításának feltétele az eljárás lefolytatása iránti kérelem illetékes hatósághoz való elévülési időn belüli beérkezése.
89. §-hoz
A módosítás tartalmazza az adóegyezmények alapján lefolytatott kölcsönös egyeztető eljárás megindítására vonatkozó szabályokat, attól függően, hogy a kérelemmel érintett adókötelezettség a 2018-as vagy az azt megelőző adóéveket érinti.
90. §-hoz
A rendelkezés az Aktv. jogharmonizációs záradékaként tartalmazza, hogy a szabályozás az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló, 2017. október 10-i (EU) 2017/1852 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
91. §-hoz
A rendelkezés az Aktv. jogharmonizációs záradékaként tartalmazza, hogy a szabályozás az adózás területén való közigazgatási együttműködésről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. június 5-i 2018/822/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
92. §-hoz
A rendelkezés a módosító törvényjavaslat 3. mellékletére utalva vezeti be az Aktv. 4. mellékletét.
16. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény módosítása
93. §-hoz
Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. Az Egyesült Királyság Európai Unióból való esetleges 2019-es kiválása miatt szükségessé vált az automatikus információcsere folytonosságának biztosítása. Ezt teremti meg a rendelkezés, amely felveszi a Megállapodást kihirdető törvény mellékletébe az Egyesült Királyságot. E rendelkezés a mellékletre való utalást tartalmazza.
XI. FEJEZET
EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
17. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása
94. §-hoz
A GINOP-5.3.11-18 Kisgyermeket nevelők munkaerőpiaci visszatérésének támogatása, a GINOP-5.1.10-18 Álláskeresők vállalkozóvá válásnak támogatása, valamint a GINOP-5.2.7-18 Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása tekintetében a NAV rendelkezésére álló adatoknak a Kincstár részére történő átadásának az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben való előírására tekintettel szükséges a párhuzamos szabályozás megszüntetése és adott rendelkezés pontosítása.
XII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
18. Hatályba léptető rendelkezések
95. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
19. Az Európai Unió jogának való megfelelés
96. §-hoz
A javaslat a jogharmonizációs záradékot rögzíti.
1. melléklethez
A 2019/475/EU irányelv módosította egyrészt a 2006/112/EK (Áfa) irányelv, másrészt a 2008/118/EK (Jövedéki adó) irányelv területi hatályát az olasz Campione d’Italia település és a Luganói-tó olaszországi vizei tekintetében. E módosítás alapján az olasz Campione d’Italia település és a Luganói-tó olaszországi vizei 2020. január 1-jétől az általános forgalmi adó szempontjából olyan területnek fognak minősülni, amely bár az Európai Unió és ezzel együtt a tagállam vámterületének részét képezik, de az Áfa tv. alkalmazása szempontjából ún. harmadik állam területével esik egy tekintet alá.
2. melléklethez
A Javaslat a Módosító Irányelvnek megfelelően kiegészíti az összesítő nyilatkozat tartalmát a vevői készletbe történő termék továbbítására vonatkozó adatokkal.
3. melléklethez
A határokon átnyúló adótervezési konstrukciók a határokon átnyúló adótervezési konstrukciónak van-e adókikerülésre utaló olyan jellemzője, amely alapján az adott konstrukció adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozhat.
A mellékletben szereplő különös ismertetőjegyek akkor vehetők figyelembe, ha a konstrukció nem felel meg a „fő előny vizsgálatára irányuló teszten”. Erre akkor kerül sor, ha megállapítható, hogy a konstrukció alkalmazásának fő célja vagy fő céljainak egyike az adóelőny elérése. Az adóelőnyt a javaslat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (2) bekezdésének megfelelően határozza meg, amely szerint az adóelőnyt alapvetően az adómentesség és az adókedvezmény elérése jelenti.
A fő előny vizsgálatára irányuló teszthez kapcsolódó általános ismertetőjegyek a következők:
1. az adózó vagy valamely résztvevő titoktartást vállal, hogy nem fedi fel más adótervezésben közreműködők vagy az adóhatóságok felé az adóelőny elérhetőségének módját;
2. a közreműködő az adóelőny összege, vagy a konstrukció sikeressége alapján meghatározott díjazásban részesül;
3. a konstrukcióban több adózó által felhasználható, egyediesítést mellőző formadokumentumokat/konstrukciókat alkalmaznak.
A különös ismertetőjegyek között – a 2018/822/EU irányelv alapján – négy kategóriát különböztet meg a melléklet:
– a fő előny vizsgálatára irányuló teszthez kapcsolódó ismertetőjegyeket (pl. fiktív felvásárlás és más adójoghatósághoz történő veszteség-allokáció vagy a nyereség tőkévé, ajándékká vagy más, alacsonyabb adómérték alá eső vagy adómentes bevétellé alakítása);
– a határokon átnyúló ügyletekhez kapcsolódó ismertetőjegyek (pl. a kifizetés címzettje egyetlen adójoghatóságban sem rendelkezik illetőséggel vagy rendelkezik ilyennel, de ott nincs társasági adó vagy annak mértéke nulla vagy közel nulla);
az automatikus információcserére és a tényleges tulajdonlásra vonatkozó ismertetőjegyek (pl. a pénzügyi számlákra vonatkozó adatcsere veszélyeztetését eredményező konstrukció – többek között olyan termék igénybe vétele, amely formailag nem, de tartalmilag pénzügyi számlának minősül – a nagybetűs fogalomhasználat itt az irányelv rendelkezései alapján az Aktv. V/B. fejezete és 1. melléklete által korábban átvett, a pénzügyi számlainformációkra vonatkozó 2014/107/EU irányelv (DAC2) fogalomhasználatot veszi át.) A javaslat itt az Aktv. V/A. fejezetére való utalással adóadminisztrációs könnyítésként az Amerikai Egyesült Államok FATCA-szabályozásával kapcsolatos pénzügyi számlainformáció cserére is kiterjeszti az ismertetőjegyek alkalmazhatósága alóli kivételek körét.
– a transzferárazással kapcsolatos ismertetőjegyek (pl. egyoldalú minimum mentesítési szabályok alkalmazását célzó konstrukció).
4. melléklethez
Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. Az Egyesült Királyság Európai Unióból való 2019-es kiválása miatt szükségessé vált az automatikus információcsere folytonosságának biztosítása. Ezért teszi a módosítás az Egyesült Királyságot a Megállapodást kihirdető törvény mellékletébe.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás