• Tartalom

2019. évi LXXIII. törvény indokolás

2019. évi LXXIII. törvény indokolás
az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvényhez
(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül.)
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
JÖVEDELEMADÓK
Személyi jövedelemadó
A családok védelméről szóló Nemzeti Konzultációban résztvevő állampolgárok jelentős többsége támogatta azt az elvet, hogy a több gyermeket felnevelő édesanyákat kiemelten kell támogatni, elismerve ezzel a családban és a munka világában tanúsított kettős helytállásukat. Ezt a támogatást méltányolva a javaslat új adóalap-kedvezményt iktat be a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénybe, amelynek szabályrendszere élethosszig tartó személyi jövedelemadó mentességet biztosít a legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott, és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt édesanyák számra a munkával szerzett jövedelmeik tekintetében.
Társasági adó
A csoportos társasági adóalanyisággal kapcsolatos adózói visszajelzések alapján pontosításra kerülnek a csoportos társasági adóalanyságra vonatkozó szabályok, amely változások elsősorban az adminisztráció egyszerűsítését és az egyértelmű jogalkalmazást szolgálják. Új társasági adóalanyként jelenik meg a szabályozásban a vagyonkezelő alapítvány. A KKV-szektor beruházási tevékenységének ösztönzése érdekében a javaslat szerint a fejlesztési adókedvezmény kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcímének értékhatára 3 év alatt kedvezőbbé válik. A fejlesztési adókedvezmény illetően továbbá a 2020. január 1-jétől kezdődően bejelentett beruházások vonatkozásában megszűnnek a létszám- és bérköltség feltételek.
A javaslat tartalmazza az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség megszüntetésével kapcsolatosan szükséges jogszabály-módosításokat is.
Egyszerűsített vállalkozó adó
Tekintettel arra, hogy ezen adónem versenyképessége az elmúlt években jelentősen romlott, továbbá arra, hogy alanyainak létszáma az elmúlt években szintén folyamatosan csökkent, a törvényjavaslat az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózás megszüntetésére tesz javaslatot 2020. január 1-jétől.
Kisvállalati adó
Kisvállalati adó vonatkozásában a törvényjavaslat a kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértékének 13 százalékról
12 százalékra csökkentéséről rendelkezik 2020. január 1-jétől. Mivel a kisvállalati adó kiváltja a szociális hozzájárulási adót, így a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összhangban indokolt a kisvállalati adókulcs csökkentése.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
Annak érdekében, hogy a nemzetközi sportszövetségek számára Magyarország olyan vonzó célponttá váljon, ahová érdemes e szervezeteknek letelepedniük, a javaslat olyan adózási szabályokat vezet be, melyek a magyar sportszervezetek munkavállalóihoz hasonlóan lehetővé teszik a nemzetközi sportszervezetek munkavállalóinak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egy kedvező adónem választását. Emellett a javaslat a sportdiplomácia keretében adott juttatások adómentességét is biztosítja.
FORGALMI ADÓK
A javaslat bővíti az Áfa törvény értelmében vett jogutódlással történő megszűnés eseteit. A javaslat 18%-ról 5%-ra csökkenti a szálláshelyadás áfa kulcsát.
HELYI ADÓK
A helyi adókról szóló törvénynek a javaslat szerinti módosításait elsősorban az adózói adminisztrációs terhek csökkentésének szándéka hatja át. A javaslat több ponton, jelentős mértékben csökkenti az adózói adminisztrációs terheket a helyi iparűzési adóban.
REKLÁMADÓ
A reklámadó mértéke 0%-ra csökken 2019. július 1-jétől kezdődően, ideiglenesen. Ez összefüggésben van azzal, hogy a lengyel kiskereskedelmi, sávosan progresszív mértékrendszerű adót összeegyeztethetőnek tartotta az Európai Unió Törvényszéke az állami támogatások uniós jogával.
JÁRULÉKSZABÁLYOZÁS
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik.
SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ
A szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség esetében a jelenlegi negyedéves helyett éves adómegállapítási időszak kerül meghatározásra a mezőgazdasági őstermelők vonatkozásában.
SZÁMVITEL
A számviteli törvény módosításának egyik elsődleges célja az uniós és hazai forrású projektek elszámolási szabályainak a gyakorlati igényekhez való igazítása, és egyben a hazai előírások közelítése a nemzetközi (IFRS-ek szerinti) előírásokhoz. A Polgári Törvénykönyv, szerződésekre vonatkozó megengedő előírásai és a számviteli törvény elsősorban a számlázásra épülő bevétel-elszámolási szabályai együttesen bizonytalanságot okoznak a több üzleti évet átfogóan teljesített szerződésekkel (projektekkel) kapcsolatos bevételek és költségek, ráfordítások számviteli elszámolásában. A javaslat az időbeli elhatárolás alkalmazásával összhangba hozza az árbevétel elszámolását és a kapcsolódó költségek, ráfordítások elszámolását a tényleges teljesítésnek megfelelően, függetlenül a számlázástól, annak módjától. A szerződés elszámolási egységére vonatkozó módosításokkal összhangban a javaslat egyértelművé teszi, hogy a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is képezhető céltartalék.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. FEJEZET
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
A(z) 1. §-hoz
A javaslat bevezeti a magánalapítvány fogalmát. Magánalapítványnak minősül az alapító, a csatlakozó vagy az alapító, a csatlakozó hozzátartozója, mint kedvezményezett érdekében a Polgári Törvénykönyv. rendelkezései szerint létrehozott alapítvány, továbbá a nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány, feltéve, hogy kizárólag magánszemély alapító, csatlakozó által rendelkezésre bocsátott vagyonnal vagy kizárólag magánszemély által a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésébe adott vagyonnal és ezek hozamaival gazdálkodik.
A(z) 2. §-hoz
A javaslat – a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályokhoz hasonlóan – rögzíti, hogy az alapítványtól származó bevétel adókötelezettségének jogcímét és a jövedelem összegét a tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani abban az esetben, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte. Ha a bevétel adókötelezettségének jogcímét nem lehet megállapítani, a bevétel egészét egyéb jövedelemnek kell tekinteni.
A(z) 3. §-hoz
A javaslat kiegészíti a rendelkezési jog gyakorlására vonatkozó szabályokat azzal, hogy nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának az alapítványt alapító (az alapítványhoz csatlakozó) magánszemély vonatkozásában az alapítvány létesítése (az alapítványhoz történő csatlakozás).
A(z) 4. §-hoz
A javaslat a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelők vonatkozásában határozza meg a szociális hozzájárulási adó költségként történő elszámolásának módját.
A(z) 5. §-hoz
A javaslat „A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye” alcímmel egészíti ki az Szja tv-nek az összevont adóalapot megállapító rendelkezéseit. A kedvezmény az adóalapot csökkentő kedvezményként kerül meghatározásra.
A javaslat meghatározza a kedvezmény érvényesítésére jogosult személyét [Szja tv. 29/D. § (3) bekezdés,] a jogosultsági időszakot [Szja tv. 29/D. § (4) bekezdés], valamint tételesen felsorolja azokat a jövedelmeket [Szja tv. 29/D. § (2) és (5) bekezdés], amelyek vonatkozásában a kedvezmény érvényesíthető. A javaslat rögzíti továbbá, hogy a kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a jogosult az adóbevallásához nyilatkozatot tesz, melyben feltünteti a jogosultságot megalapozó gyermekek nevét, adóazonosító jelét, a jogosultsági időszakot és – ha a jogosultság nem áll fenn az egész adóévben – a kedvezményre jogosító jövedelem összegét [Szja tv. 29/D. § (6) bekezdés].
A(z) 6. §-hoz
A javaslat a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével egészíti ki azon adatok felsorolását, amelyet a levont adóelőlegről a magánszemély részére kiadott igazoláson az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek fel kell tüntetnie.
A(z) 7. §-hoz
A javaslat a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével összefüggésben kiegészíti az adóelőleg megállapításával kapcsolatos szabályokat. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének évközi érvényesítése érdekében a jogosult az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató bármely kifizetőnek nyilatkozatot tehet, a munkáltatónak, rendszeres jövedelmet juttató kifizetőnek tett nyilatkozatban fel kell tüntetnie a kedvezményre jogosító gyermekek nevét és adóazonosító jelét [Szja tv. 48. § új (3b) bekezdés]. Az új rendelkezés rögzíti azt is, hogy a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének alapját képező jövedelem más kedvezménnyel nem csökkenthető, a családi kedvezményről szóló adóelőleg-nyilatkozatot azonban a magánszemély megteheti a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére. Ilyen módon az adóelőleg-alap terhére – adóelőleg alap hiányában – nem érvényesített családi kedvezményt járulékkedvezmény formájában veheti igénybe.
A(z) 8. §-hoz
A javaslat az adóelőleg-fizetés szabályait egészíti ki az új jogcímmel [Szja tv. 49. § (1) bekezdés]. Új rendelkezés rögzíti itt is, hogy a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély kedvezményre jogosító jövedelmének adóelőleg-alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető [Szja tv. 49. § új (1a) bekezdés]. Az új (1a) bekezdés beiktatása miatt technikai jelleggel módosul a 49. § (2) bekezdése is.
Új szabály rendelkezik arról is, ha a kedvezményre egyébként jogosult önálló tevékenységet végző magánszemély (pl. egyéni vállalkozó) jogosultsága a negyedév egészében nem áll fenn, a negyedéves adóelőleg megfizetésénél a kedvezményre jogosító jövedelmét arányosítani kell [Szja tv. 49. § új (7) bekezdés].
A(z) 9. §-hoz
Az egyéni cég alapításához kapcsolódó adójogi következmények alkalmazhatóak akkor is, ha az egyéni vállalkozó egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnak az Evectv.-nek megfelelő alapítása mellett dönt.
A(z) 10. §-hoz
A javaslat vállalkozói bevételnek minősíti az egyéni vállalkozó által az alapítvány tulajdonába adott készletek szokásos piaci értékét.
A(z) 11. §-hoz
Az (1) bekezdéshez:
A javaslat osztalékként nevesíti a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni értéket.
A (2) bekezdéshez:
Az osztalék fogalmának az (1) bekezdés szerinti kibővítésével összefüggő módosítás: a javaslat a bizalmi vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat kiterjeszti az alapítványokra is, azaz nem minősül osztaléknak a megszerzett jövedelem, ha a magánszemély a kedvezményezett jogállását ellenérték jelleggel szerzi meg, valamint – ha az a hozam nem elkülöníthető az alapítványi vagyontól – a megszerzett bevétel egészét osztaléknak kell tekinteni.
A(z) 12. §-hoz
A javaslat arra irányul, hogy szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) alapján létrehozott szövetkezeti hitelintézeti integrációban zajló egyesülési folyamatok során a jogutód kereskedelmi bankban részvényt szerző befektető tulajdonosok és a Holding szövetkezetben részjegyet – és ezáltal a kereskedelmi bankban közvetetten tulajdont – szerző tulajdonosok közötti egyenlőtlenséget kiküszöbölje azzal, hogy a Holding Szövetkezetben részjegyet szerző tulajdonosok értékpapír szerzését nem tekinti bevételnek, így mindkét esetben akkor keletkezik adóköteles bevétel, amikor a tulajdonos a részvényeket, vagy a Holding Szövetkezet a részjegyeit az átalakulást követően értékesíti. A javaslat alapján az Szhitv. módosításával Holding Szövetkezetnek minősülő szövetkezet létrejöttét követően megszerzett részjegyek tekintetében is alkalmazható.
A(z) 13. §-hoz
A javaslat az egyes szabályok alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezéseket iktat be az Szja tv-be.
A (2)–(3) bekezdéshez:
Az átmeneti rendelkezés a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével kapcsolatban főszabályként rögzíti, hogy a kedvezmény első alkalommal a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható. A rendelkezés azonban a munkaviszonyból származó jövedelem figyelembevételére vonatkozóan kiegészítő szabályokat is tartalmaz.
A (4) bekezdéshez:
A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 2016. február 11-étől hatálytalan. Ettől az időponttól kezdve a lakáscélokat szolgáló állami támogatások más jogszabályok alapján kerülnek folyósításra. Az ilyen támogatások adómentességére vonatkozó szabályozás ezt a változást nem követte, az adómentességet jogértelmezés biztosította. Az átmeneti rendelkezés ezt az értelmezést erősíti meg.
Az (5) bekezdéshez:
Az átmeneti rendelkezésben felsorolt jogszabályhelyek módosítása a javaslatban foglaltak értelmében a törvény kihirdetésekor lép hatályba, azonban a 2019. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazhatók.
A (6) bekezdéshez:
A mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségével kapcsolatos szabályok évközi pontosításával összefüggésben szükséges átmeneti rendelkezés, amely rögzíti, hogy a tárgyévben már megfizetett szociális hozzájárulási adót hogyan kell figyelembe venni a személyijövedelemadó-bevallásban.
A(z) 14. §-hoz
Az Szja tv. 1. számú mellékletének módosítását tartalmazó melléklet nevesítése.
A(z) 15. §-hoz
Szövegcserés módosítások.
1.    A javaslat pontosítja a bér fogalmát a Magyar Honvédségnél önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemélyek esetében úgy, hogy a többi jogviszonyhoz hasonlóan ebben az esetben is bérnek minősüljenek az illetményen kívüli egyéb jövedelemelemek is.
2.    Jogtechnikai pontosítás, a lakáscélú támogatást, otthonteremtési kedvezményeket tartalmazó kormányrendeletek címének pontosítása, tekintettel arra, hogy a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet 2016. február 11-én hatályát vesztette. A gyakorlatban az azóta bevezetett új típusú lakáscélú támogatások adómentességét jogértelmezés biztosította. A hatályos rendeletek címének beiktatása ezt az értelmezést erősíti meg.
2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
A(z) 16. §-hoz
A vagyonkezelő alapítvány, mint új jogi forma belföldi illetőségű társasági adóalanynak minősül.
A(z) 17. §-hoz
A 2/A. § (3) és (5) bekezdéséhez: A javaslat alapján a tevékenységét év közben kezdő személy is kérheti, hogy eleve csoportos társasági adóalany tagjaként kezdje meg társasági adóalanyiságát. E választásról az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg kell nyilatkozni. Ez esetben a tevékenységét év közben kezdő személy – az adóhatóság engedélyével – eleve csoportos társasági adóalanyként kezdheti meg társasági adóalanyiságát.
A 2/A. § (6) bekezdéséhez: Az egyértelmű jogalkalmazás elősegítésére külön rendelkezés is rögzíti, hogy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett szavazati jogát minden esetben egybe kell számítani. Ezért például amennyiben egyik érintettben csak a férjnek, a másikban csak a feleségnek van szavazati joga (nincs kereszttulajdonlás), azokat össze kell vonni és így a két érintett csoportos adóalanyiság tagja lehet. Az új rendelkezés tartalmi változást nem jelent, mert ez a következtetés a korábbi szabályozás alapján is fennállt.
A(z) 18. §-hoz
A vagyonkezelő alapítvány fogalmi meghatározása a rá vonatkozó külön törvény alapulvételével. A törvény a vagyonkezelő alapítvány alatt – egységesen – a közérdekű vagyonkezelő alapítványként nyilvántartásba vett jogi személyt is érti.
A(z) 19. §-hoz
Az 5. § (7a) bekezdéséhez: A vagyonkezelő alapítvány adókötelezettségét (függetlenül attól, hogy a közérdekű minősítése fennáll-e vagy sem) a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonnal analóg módon állapítja meg, azzal az eltéréssel, hogy a természetes személlyel mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelt vagyon, valamint a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány adóbevallás helyett az adóévet követő év május 31-éig – bevallást helyettesítő nyomtatványon – nyilatkozatot tesz, ha az adóévben bevételt nem szerzett, vagy az adóévben csak olyan bevételt szerzett, amelynek alapján adómentesség illeti meg. A módosítás szerint a vagyonkezelő alapítvány adókötelezettségének kezdete az alapítását szabályozó jogszabály szerinti létrejövetelének a napja.
Az 5. § (11) bekezdéséhez: A Tao. törvény 6. § (12) bekezdésének módosításával összefüggően a rendelkezés kisebb technikai átszerkesztésére kerül sor, amely tartalmi változást nem jelent.
A(z) 20. §-hoz
A 6. § (3a) bekezdéséhez: A tevékenységét év közben kezdő személy csoporttaggá válásával összefüggésben új rendelkezés mondja ki, hogy csoporttagsága azon a napon keletkezik, amelyen önálló adózóként a társasági adókötelezettsége elkezdődne. Ez alapján az újonnan létrejövő személy csoporttagsága már létezése első pillanatától fogva fennállhat.
A 6. § (3d) bekezdéséhez: A módosítás kimondja, hogy amennyiben a csoportos adóalany, vagy a csoporttagság megszűnése olyan napra esne, amely megelőzi a keletkezését, akkor úgy kell kezelni, mintha a csoportos adóalany, csoporttagság eleve létre sem jött volna.
A 6. § (12) bekezdéséhez: Az adminisztráció egyszerűsítése érdekében az adóbevallással egyenértékű tagi nyilatkozattétel eltörlésére kerül sor, de továbbra is fennmarad a tag azon kötelezettsége, hogy a bevallásokhoz nyilatkozatot tegyen a csoportképviselő részére.
A 6. § (14) bekezdéséhez: A normavilágosság érdekében külön rendelkezésben kerül kimondásra, hogy az egyedi adóalapok meghatározása során a csoporttagok kötelesek a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályainak alkalmazására, ez a módosítás azonban tartalmi változást nem jelent, mert e kötelezettség a korábbi szabályozás alapján is fennállt. Új tartalomként bevezetésre kerül, hogy a választást a csoportképviselő teszi meg.
A(z) 21. §-hoz
A 7. § (15a) és (16a) bekezdéséhez: Új rendelkezés mondja ki, hogy hogyan kell eljárni a fejlesztési tartalék, illetve a bejelentett immateriális jószág kedvezmény feltételeinek nemteljesülése miatti szankciós visszafizetési kötelezettség kapcsán, ha az adóalap-csökkentő tétel alkalmazása után az adózó csoportos adóalanyiság tagja lesz és a figyelési időszakban nem teljesülnek az adóalap-kedvezményi feltételek. Ebben az esetben a csoportképviselő útján kell a megállapított adót és a késedelmi pótlékot megfizetni. A rendelkezés külön nem mondja ki a tagi adatszolgáltatási kötelezettséget, hiszen ez a kötelezettség a Tao. törvény 6. § (12) bekezdése alapján fennáll.
A(z) 22. §-hoz
A 8. § (5e) bekezdéshez: A belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv 4. Cikk (1) bekezdés utolsó mondata szerinti lehetőséggel élve módosul a csoportos társasági adóalany tagjai kamatlevonási korlátja. A tagok első lépésben összesítik a nettó finanszírozási költségeiket és a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredményüket, majd ezt és a 939 810 000 forintos korlátot figyelembe véve meghatározzák a csoport szinten le nem vonható kamatösszeget. Második lépésben ezt a kamatösszeget kell a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredményük arányában a tagokhoz rendelni, amelyek a rájuk jutó növelő tételt veszik figyelembe az egyedi adóalapjukban. A kamatlevonás korlátozással összefüggően a csoportszinten megállapított adóalap-növelési kötelezettséget nem kell az összes csoporttag között elosztani, hanem csak az érintett (nettó finanszírozási költséggel rendelkező) tagok között.
A(z) 23. §-hoz
Az egyéni cég és az Evectv. 19/C. §-a szerint alapított korlátolt felelősségű társaság az alapítónál a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírása szerint az alapításig keletkezett, és addig fel nem használt elhatárolt veszteséggel a 17. §-ban foglaltak szerint csökkentheti adózás előtti eredményét. A társaság – ha az alapító nyilvántartásában feltüntetett összes eszköz nem kerül a társaság tulajdonába – az alapítónál nyilvántartott elhatárolt veszteségnek az átadott eszközöknek az összes eszköz értékéhez viszonyított arányos részére, minden esetben a nyilvántartott értékek alapján, két tizedesjegyre számítva alkalmazza a rendelkezéseket.
A(z) 24. §-hoz
A 18. § (10) bekezdéséhez: A technikai (tartalmi változás nélküli) szövegpontosítás egyértelműsíti, hogy a csoportos társasági adóalany különös mentessége a csoporttagok egymás közötti jogügyleteikre vonatkozik. A csoportos társasági adóalany csoporttagjainak csoporton kívüli kapcsolt ügyleteire vonatkoznak a transzferár szabályok.
A 18. § (10a) bekezdéséhez: Jogtechnikai pontosítás, a (10) bekezdésre történő felesleges utalás törlése.
A(z) 25. §-hoz
A 18/D. § (10) bekezdéséhez: A csoporttagság előtt vagy a taggá válással egyidejűleg az IFRS-ek szerinti adózásra áttért tagok esetében egyértelműsítésre kerül a minimumadó kötelezettség és az azzal kapcsolatos kimentési lehetőség. A rendelkezés szerint az áttérést megelőző adóévi fizetendő adót és a tagra a Tao. törvény 24. § (3) bekezdése szerint jutó fizetendő adót kell figyelembe venni.
A 18/D. § (11) bekezdéséhez: A minimumadó alóli kimentési kérelem a csoportképviselő útján terjeszthető elő.
A(z) 26. §-hoz
A javaslat szerint a természetes személlyel mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelt vagyonnak, valamint a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítványnak, ha az adóévben csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök birtoklása, hasznainak szedése vagy ilyen eszközzel kapcsolatos rendelkezési joga gyakorlása révén szerzett bevételt, akkor ezen bevétel után adókötelezettsége nem merül fel.
A(z) 27. §-hoz
A javaslat szerint a törvényjavaslat kihirdetését követő naptól kisvállalkozásoknál 300 millió forintra, középvállalkozásoknál 400 millió forintra csökken a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár.
A javaslat szerint 2021-től a KKV-jogcím értékhatára a kisvállalkozásoknál 200 millió forintra, a középvállalkozásoknál 300 millió forintra a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár.
A javaslat szerint 2022-től a KKV-jogcím értékhatára kisvállalkozásoknál 50 millió forintra, középvállalkozásoknál
100 millió forintra csökken.
A módosítások csak a rendelkezések hatálybalépését követően megkezdett beruházásokat érintik összhangban az uniós rendelkezésekkel.
A jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás, a kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás, és a jelenértéken legalább 300, illetve 400 millió forint értékű, kis-, illetve középvállalkozás esetén a létszám- vagy bérköltség-növelési feltétel eltörlése helyett a létszám fenntartásának kötelezettsége kerül bevezetésre.
A(z) 28. §-hoz
A 23. § (9) bekezdéshez: A módosítással tartalmi változás nélkül pontosításra kerül a csoporttagság előtt szerzett adókedvezmény csoportos társasági adóalany, majd a csoporttagság megszűnése után újból a tag általi érvényesítésére vonatkozó rendelkezés.
A 23. § (10) bekezdéshez: A látvány-csapatsportoknak és a filmalkotásra nyújtott támogatások esetében a törvény kimondja, hogy a támogatás nyújtása csoporttagonként történhet.
A 23. § (10a) bekezdéshez: Ha az adókedvezményi feltételek teljesítését vállaló és azokat ténylegesen teljesítő csoporttag csoporttagsága megszűnik és önálló társasági adóalannyá válik, akkor az adókedvezményt érvényesítheti, ha a feltételeknek továbbra is megfelel. A kedvezmény legfeljebb a csoporttagság alatt a csoportos társasági adóalany által fel nem használt keretösszeg erejéig áll rendelkezésére.
A 23. § (11) bekezdéshez: A látvány-csapatsportoknak és a filmalkotásra nyújtott támogatások esetében a kapcsolódó bejelentést a csoportképviselő teszi meg.
A(z) 29. §-hoz
A 24. § (4) bekezdéséhez: Tartalmi változást nem jelentő jogtechnikai módosítás a nyelvtanilag fölösleges szóismétlés törlése és a számviteli törvényi eredménykategória pontos átvétele.
A(z) 30. §-hoz
A 24/A. § (1) bekezdéséhez: Lehetővé válik a csoporttagság szerzésekor, illetve megszűnésekor a csoportos társasági adóalany, illetve a volt csoporttag számára adóhatósági határozattal előírt adóelőleg 80 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlása.
24/A. § (11) bekezdés a) pontjához: Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség eltörlésével összefüggően a havi, negyedéves adóelőleg kedvezményezett célra történő felajánlásának értékhatára az adóelőleg összegének 50%-áról annak 80%-ára emelkedik
A 24/A. § (3) bekezdés b) pontjához: Egy tartalmi változást nem jelentő, jogtechnikai kiegészítés egyértelműsíti, hogy a csoportos társasági adóalanynál a társasági adónemen fennálló (hiszen más adónemben nem létezik, ezért tartozása sincs) tartozását kell figyelembe venni a felajánlott összeg átutalásához.
A(z) 31. §-hoz
A 26. § (3a) bekezdéséhez: Korábbi rendelkezés visszaállítása.
A(z) 32. §-hoz
Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség megszűnésével összefüggésben szükséges az annak határidejéhez igazodó növekedési adóhitel szabályainak módosítása is. A rendelkezés értelmében a növekedési adóhitel megmarad, ugyanakkor az éves adóbevalláshoz kapcsolódóan lehet megtenni a jogintézmény választására vonatkozó nyilatkozatot. A halasztás (részletfizetés) alapján az adó megfizetése hat egyenlő részletben lehetséges, a később megfizetett adóra továbbra is kamatot kell fizetni.
A(z) 33. §-hoz
A 29/A. § (80)–(81) bekezdéshez: Adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a 2019-ben kezdődő adóévtől kezdődően az adózót nem terheli, ha a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint a jogintézmény megszüntetésével összefüggésben módosított rendelkezések hatályba lépésének, illetve az azzal összefüggésben hatályon kívül helyezett rendelkezések hatályon kívül helyezésének napja. Az adózó a 2019. adóéve utolsó hónapja 20. napjáig az állami adó- és vámhatóság felé benyújtott nyilatkozatban választhatja, hogy a 2019. adóévre a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget a jogszabályváltozástól függetlenül teljesíti, illetve alkalmazza az adóról való rendelkezés szabályait. Ebben az esetben az érintett rendelkezések módosításának (hatályon kívül helyezésének) napját megelőző napon hatályos szabályok szerint járhat el, illetve kell teljesítenie a kapcsolódó feltételeket. Ez azt jelenti, hogy az adózó 2019. adóév vonatkozásában választása szerint teljesítheti a feltöltési kötelezettséget, és ha él ezzel a választással, akkor adófelajánlást is tehet. A választás megtételének határideje a 2019. adóév utolsó hónapjának 20. napja (naptári éves adók esetében december 20.). A határidő jogvesztő. A választás a 2019. adóév utolsó hónapjának 20. napját követően pedig nem módosítható és nem vonható vissza. A 2019. adóévre vonatkozó önkéntes feltöltés esetén az adókedvezményes film- és sporttámogatás is alkalmazható, nem kötelező a felajánlást választani.
A 29/A. § (82) bekezdéséhez: A csoportos társasági adóalany a csoportos társasági adóalanyra vonatkozó kamat-levonás korlátozási szabállyal kapcsolatos számításra vonatkozó szabály módosítását, továbbá az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő csoportos társasági adóalany a minimumadóra vonatkozó szabályt a rendelkezés hatályba lépésének napját magában foglaló adóévére vonatkozóan választása szerint alkalmazhatja.
A 29/A. § (83) bekezdéséhez: A csoportos társasági adóalanynak a csoportos társasági adóalanyra vonatkozó egyéb módosításokat [5. § (11) bekezdését, 6. § (12) bekezdését, 7. § (15a) és (16a) bekezdését és 24/A. § (1) bekezdését] a módosítások hatályba lépésének napját magában foglaló adóévre kell alkalmaznia.
A 29/A. § (84) bekezdéséhez: A reklámadó 0%-os mértékének időbeli hatályával összefüggésben a javaslat a 2019. július 1. és a 2022. december 31-e közötti időszakra kizárja a nem elismert költségre vonatkozó Tao. törvényi rendelkezés alkalmazandóságát.
A 29/A. § (85) bekezdéséhez: A természetes személlyel mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelt vagyon a 2019. adóévére választása szerint alkalmazza az adómentességet és a bevallást helyettesítő nyomtatványt.
A(z) 34. §-hoz
Az egyéni cég fogalmának pontosítása az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény módosításával összhangban.
A vagyonkezelő alapítványok társasági adóalanyiságával összefüggő módosítás az osztalék fogalmában.
Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség eltörlésével összefüggő módosítás.
A(z) 35. §-hoz
1. ponthoz: A csoporttagok azonos könyvvezetési pénznemére vonatkozó feltétel törlésére kerül.
2., 13–14. ponthoz: A jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás, a kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás, és a jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás esetén az adókedvezmény akkor igénybe vehető, ha az adózó létszám vagy bérköltség feltételt is teljesít. 2020. január 1-jétől ezen feltételek megszüntetésre kerülnek, azzal, hogy a változás csak a 2020. január 1-jétől bejelentett és megkezdett beruházásokat érinti, a korábbi beruházásokra a változás nem vonatkozik. A megszüntetéssel egyidejűleg létszámfenntartási kötelezettség kerül bevezetésre.
3–12., 15. ponthoz: Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettségre vonatkozó és azzal összefüggő rendelkezések hatályon kívül helyezése.
3. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
A(z) 36. §-hoz
A javaslat szerint megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adónem.
4. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosításához
A(z) 37. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy a nemzetközi sportszövetségeknél foglalkoztatott személyek választhassák az ekho szerinti adózást – azaz 15% közterhet fizessenek. Ugyanakkor a munkavállalóknak a minimálbér összegéig az általános szabályok szerint kell adót és járulékokat fizetniük annak érdekében, hogy a legszükségesebb mértékű pénzbeli társadalombiztosítási ellátásokra jogosultságot szerezzenek. Emellett a szabály arról is rendelkezik, hogy a nemzetközi sportszövetségek foglalkoztatottjai számára nem csak forintban, hanem külföldi pénznemben is kifizethető az ekho szerint adózó jövedelem, feltéve, hogy a magánszemély külföldön is végez munkát.
A(z) 38. §-hoz
Átmeneti rendelkezés, mely biztosítja annak lehetőségét, hogy a nemzetközi sportszövetség bejegyzésének időszakában is lehessen az ekho-t választani.
A(z) 39. §-hoz
Szövegcserés módosítás, mely szerint az ekho választására évente legfeljebb 250 millió forintos összeghatárig lesz lehetősége a nemzetközi sportszövetségek foglalkoztatottjainak. Emellett a módosítás a nemzetközi sportszövetséget mentesíti a kifizetőt terhelő ekho megfizetése alól.
5. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosításához
A(z) 40. §-hoz
A 8. § (8) bekezdéshez: Az előleg-kiegészítési kötelezettség eltörlésével összefüggő módosítás.
A(z) 41. §-hoz
A 18. § (11) bekezdéshez: Az átmeneti rendelkezés alapján az előleg-kiegészítés utoljára arra a kiegészítésre vonatkozik, amelynek esedékessége megelőzi a módosító törvény hatálybalépésének napját.
A(z) 42. §-hoz
Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.
6. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosításához
A(z) 43. §-hoz
A javaslat a kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértékét 13 százalékról 12 százalékra csökkenti 2020. január 1-jétől.
7. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosításához
A(z) 44. §-hoz
A 16. § (4) és (11) bekezdéséhez: Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség eltörlésével összefüggő módosítás.
A(z) 45. §-hoz
Az átmeneti rendelkezés alapján az adóelőleg-kiegészítés utoljára arra a kiegészítésre vonatkozik, amelynek esedékessége megelőzi a módosító törvény vonatkozó rendelkezései hatálybalépésének napját.
A(z) 46. §-hoz
Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése.
II. FEJEZET
A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
8. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
A(z) 47. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a jogutódlással történő megszűnés Áfa tv. szerinti fogalmát az egyéni vállalkozó korlátolt felelősségű társasággá való átalakulásának, valamint az egyházi jogi személy egyházi törvény szerinti átalakulásának, jogutódlással történő megszűnésének vagy fenntartója megváltozásának esetével.
A(z) 48. §-hoz
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó nem egyéni cég, hanem korlátolt felelősségű társaság speciális alapítását határozza el, indokolt, hogy az egyéni céggé alakuláshoz hasonlóan a korlátolt felelősségű társasággá történő átalakítást se terhelje általános forgalmi adó. A módosítás ehhez kapcsolódóan határozza meg a jogelőd egyéni cég elévülési időn belüli egyetemleges felelősségét az átalakulásig bezárólag a szerzett vagyonhoz kapcsolódóan keletkezett kötelezettségeket illetően.
A(z) 49. §-hoz
A Javaslat a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás adómértékének 18%-ról 5%-ra történő csökkentésével összefüggésben meghatározza, hogy az új adómértéket mely ügyletekre kell először alkalmazni. Ezen átmeneti rendelkezés Áfa tv. szerinti § sorszáma annak figyelembevételével lett meghatározva, hogy az Országgyűlés a Javaslattal párhuzamosan tárgyalja az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló törvényjavaslatot is, mely utóbbi szintén új §-okkal egészíti ki az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcímét.
A(z) 50. §-hoz
A Javaslat a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfa kulcsát 18%-ról 5%-ra csökkenti.
A(z) 51. §-hoz
A Javaslat a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfa kulcsát 5%-ra csökkenti, így szükséges a 18%-os kulcsra vonatkozó előírás hatályon kívül helyezése.
III. FEJEZET
HELYI ADÓK
9. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
A(z) 52. §-hoz
A hatályos szabályok értelmében az építmény- és telekadó alól feltételes adómentességben részesülhetnek azon preferált szervezetek (pl. egyesületek, alapítványok, közszolgáltató szervezetek), amelyek a tulajdonukban álló adótárgy ingatlant alaptevékenységük, főtevékenységük kifejtésére használják (a mentesség akkor jár, ha a szervezetnek nem volt társasági adófizetési kötelezettsége az előző adóévben). Az adókönnyítésben részesülő szerveződések sok esetben azonban nem tulajdonosként, hanem az állami tulajdonban álló ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottjaként (pl. vagyonkezelőként) fejtik ki az adott ingatlanban főtevékenységüket. Ezért számukra a mentesség – a vasúti pályahálózatot üzemeltető közszolgáltató kivételével – nem vehető igénybe. Tekintve, hogy az ingatlan végső soron – attól függetlenül, hogy a szervezet milyen ok miatt válna adóalannyá – az alaptevékenységük, főtevékenységük kifejtésére szolgál, a javaslat a feltételes mentességre jogosultak alanyi körét – a mentesség céljával összhangban – a tulajdonosok mellett, kizárólag az állami tulajdonban álló ingatlanok kapcsán, a vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati joggal rendelkező, a Htv-ben preferált szervezetekre is kiterjeszti.
A(z) 53. §-hoz
A helyi adótörvény hatályos szabálya szerint az iparűzési adóelőleget ki kell egészítenie annak a vállalkozónak, amelyet a társasági adóban is adóelőleg-kiegészítési kötelezettség terhel. Figyelemmel arra, hogy az adóelőleg-kiegészítés kötelezettsége a társasági adóban megszűnik, ugyanakkor – az önkormányzatok likviditásának megőrzése érdekében – e jogintézményt a helyi iparűzési adó vonatkozásában célszerű fenntartani, indokolt, hogy a helyi adó törvény explicit módon tartalmazza, hogy mely iparűzési adóalanyok kötelesek adóelőlegüket a várható adó összegére kiegészíteni. Ennek okán a javaslat az adóelőleg-kiegészítés kötelezettségéről szóló Htv-beli szabályt kiegészíti az érintett (előleg-kiegészítésre kötelezett) adóalanyi kör, egyébként nem változó, pontos megjelölésével. Az előleg-kiegészítésre továbbra is a társasági adó alanyának minősülő, kettős könyvvitelt vezető és az adóévet megelőző adóévben 100 millió forint nettó árbevételt elérő vállalkozó (ideértve a társasági adóalanynak számító, külföldi székhelyű vállalkozót) lesz köteles.
A(z) 54. §-hoz
A hatályos szabályok értelmében az adózó az iparűzési adójáról szóló bevallási kötelezettségét – ideértve az adóbevallás kijavítását és önellenőrzéssel való helyesbítését is – elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával az állami adóhatóságon keresztül is teljesítheti. Az elektronikus bevallást támogató számítógépes rendszer az esetleges számítási hibákat, a bevallás egyes sorai közti logikai összefüggések figyelmen kívül hagyását jelzi, azonban az állami adóhatóság a hozzá beérkezett adóbevallást tartalmi vizsgálat nélkül, a befogadó nyugta kiadása mellett továbbítja a bevallási nyomtatványon megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság részére. Ez azonban azt eredményezi, hogy sok olyan bevallás érkezik az önkormányzati adóhatósághoz, mely számszaki hibát, ellentmondást tartalmaz. A 2020. január 1-jétől hatályba lépő módosítás eredményeként a Htv. rögzítené, hogy a NAV-on keresztül történő bevallás benyújtására csak akkor van mód, ha az adózó által beküldött bevallás helyes, azaz, ha a bevalláskitöltő rendszer által automatikusan jelzett esetleges hibákat az adózó javítja. Amennyiben pedig ez nem valósul meg (a hibás adatot az adózó a figyelemfelhívás ellenére nem korrigálja), úgy az állami adóhatóság az adózó bevallását a címzett önkormányzati adóhatósághoz nem továbbítja. Ebben az esetben az adózó a bevallását kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál nyújthatja be.
A(z) 55. §-hoz
2019. július 1-jétől – főszabály szerint – nem lesz szükség az iparűzési adókötelezettséggel, idegenforgalmi adókötelezettséggel összefüggésben az állami adóhatóságnál a bejelentkezéskor rendelkezésre álló, továbbá ezen megváltozott, bejelentett adóadatok székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz való bejelentésére. Ezeket az információkat ugyanis az állami adóhatóság közvetlenül juttatja el a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
A javaslat ezt az adminisztrációs tehercsökkentő intézkedést kiterjeszti a (helyi iparűzési adóalany, idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett) vállalkozó Htv-ben definiált telephelye szerinti önkormányzati adóhatóságok felé való bejelentkezési és változás-bejelentési kötelezettség teljesítésére is. Ez oly módon lehetséges, hogy az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény javaslat szerinti módosítása eredményeként lehetőség nyílik arra, hogy a helyi iparűzési adó alanya a helyi adótörvény szerinti telephelyét is bejelentse az állami adóhatósághoz. A javaslat tehát – a Htv. 42/E. §-ának módosításával – kiegészíti az állami adóhatóság önkormányzati adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét, mégpedig oly módon, hogy a korábban kizárólag a vállalkozó adóalany székhelyének fekvése szerinti önkormányzati adóhatóságnak átadott bejelentkezési, változás-bejelentési adatokat az állami adóhatóság az adózó által közölt, Htv. szerinti telephely önkormányzati adóhatósághoz is köteles eljuttatni.
Ezen túlmenően – szintén az adminisztrációs terheket csökkentendő – az adóalanyoknak az eljárási szabályok módosulása okán lehetősége nyílik arra, hogy az önkormányzati adóhatóságnál iparűzési adóügyben eljárni jogosult képviselőjüket is bejelentsék az állami adóhatóságon keresztül az iparűzési adókötelezettségükkel érintett önkormányzati adóhatósághoz. Az állami adóhatóság ezt az adatot a javaslat szerint módosuló Htv. 42/E. § alapján szintén továbbítja a székhely és az állami adóhatóságnál bejelentett Htv. szerinti telephely önkormányzati adóhatóságához.
A(z) 56. §-hoz
Lásd a(z) 58. §-hoz fűzött indokolást.
A(z) 57. §-hoz
A javaslat szerint megszűnik a naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozó társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettsége is, ha üzleti éve 2019-ben indult és adóéve utolsó hónapjának 20. napja a törvényjavaslat kihirdetését követő napot követi. A javaslat és a helyi adótörvény hatályos szabályainak összeolvasásából az következik, hogy erre az adózói csoportra nem vonatkozna az iparűzési adóelőleg-kiegészítési kötelezettség. Az érintett önkormányzatok likviditási érdekeire tekintettel ugyanakkor az iparűzési adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget ezen adózókra is indokolt a jelenlegi tartalommal fenntartani (azaz azokra a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adóalanyokra, amelyeket a hatályos szabályok szerint is terhel, terhelne adóelőleg-kiegészítési kötelezettség) a 2019-ben kezdődő adóévre is, feltéve, hogy a 2019-ben induló adóévük utolsó hónapjának 20. napja a törvény kihirdetését követő időszakra esik.
A(z) 58. §-hoz
A Htv. 3. §-ának (2) bekezdése alapján az alapítványok valamennyi helyi adó alól feltételes helyi adómentességet élveznek (a mentesség akkor jár, ha az alapítványnak az adóévet megelőző adóévben nem volt társasági adófizetési kötelezettsége). Nem indokolt ugyanakkor, hogy ez a mentesség vonatkozzék a Ptk. szerinti magánalapítványokra és a magánvagyonokat kezelő vagyonkezelő magánalapítványokra. A közérdekre tekintettel csak azokat az alapítványokat indokolt kedvezményezni, amelyek közhasznú tevékenységet folytatnak, s rendelkeznek is közhasznú státusszal. Az uniós jogi letelepedés szabadságára tekintettel ugyanakkor nem zárhatóak ki a mentességből a külföldön nyilvántartásba vett alapítványok sem.
A javaslat ezért a Htv-n belüli fogalom-meghatározással rögzíti, hogy a Htv. alkalmazásában mely szervezetet kell alapítványnak tekinteni. Egyfelől ide tartozik az a magyar bíróságok által nyilvántartásba vett alapítvány, amely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) szerinti közhasznú jogállással bír (függetlenül attól, hogy a bíróság a közhasznú jogállást más törvény rendelkezése alapján állapította meg). Továbbá ide sorolandó az a más EGT államban nyilvántartásba vett alapítvány is, amely igazolja a Civil tv. szerinti közhasznú szervezetté minősítés fennállásának a feltételeit. Erre figyelemmel a feltételes adómentesség – adóalanyi minőségüktől függetlenül – nem illeti meg a vagyonkezelő magánalapítványokat, amelyek elsődleges célja a kedvezményezett javára való vagyongyarapítás, s ezért szélesebb körben végezhetnek gazdasági tevékenységet.
A javaslat a Htv-be illesztendő átmeneti rendelkezésben a feltételes személyes, helyi adómentes státuszt biztosítja a hatályos szabályok alapján feltételes mentességre jogosult alapítványoknak, ha azok vállalják, hogy 2022. december 31-ig közhasznú jogállást szereznek. Amennyiben e vállalásuk nem teljesül, akkor a 2020. január 1-jét követő adófizetési esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell az alapítványként igénybe vett feltételes adómentesség miatt meg nem fizetett helyi adót megfizetniük. A javaslat szerint az alapítvány megszűnése esetén e fizetési kötelezettség az alapítót vagy annak jogutódját terheli.
IV. FEJEZET
EGYES ÁGAZATI ADÓK
10. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása
A(z) 59. §-hoz
A javaslat – határozott időre, 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakra – 0%-ban rögzíti az adó mértékét mind a közzétevő, mind a megrendelő esetén. Ez összefüggésben van azzal, hogy az Európai Unió Törvényszéke – szemben az Európai Bizottság döntésével – a lengyel bolti kiskereskedelmi adóban az állami támogatások uniós jogával összeegyeztethetőnek tartotta az adónem sávosan progresszív mértékrendszerét, azaz azt a mértékrendszert, amely eredetileg a reklámadóban is alkalmazandó volt. Az Európai Unió Törvényszéke előtt e tárgyban a reklámadóban is zajlik eljárás, szintén az Európai Bizottság határozata elleni jogorvoslat okán. Ezért a javaslat, az Európai Unió Bíróságának végleges döntéséig a hatályos, lineáris adómértéket felfüggeszti azáltal, hogy az adó mértékét 0%-ban határozza meg.
A(z) 60. §-hoz
A javaslat – a reklámadó 0%-os mértékének időbeli hatályával összefüggésben – 2019. július 1. és a 2022. december 31-e közötti időszakra kizárja az Rtv. releváns, eljárási természetű rendelkezéseinek alkalmazhatóságát. Ez garantálja többek között azt is, hogy ne kelljen a bevallási kötelezettséget sem teljesíteni, ha a megrendelő lenne az adó alanya, továbbá ne legyen lehetőség a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása miatti sajátos szankció alkalmazására vagy a vélelmezett adó megállapítására. Természetesen ez a rendelkezés nem érinti a korábbi, 2019. június 30-ig felmerült időszakban elkövetett jogsértések miatti szankciókat és az addig elmulasztott bevallás-benyújtás miatti vélelmezett adó megállapítását.
A javaslat rendelkezik a 0%-os adómérték alkalmazási szabályáról, figyelemmel az egyértelmű jogszabályalkotás, valamint az adóoptimalizálás minimalizálásának követelményére. E rendelkezés alapján a 0%-os adómérték az adóévi adóalap időarányos (2019. július 1-től az adóév végig eltelt napok száma és a teljes adóév naptári napjai száma szerint arányított) részére vagy – amennyiben az adózó úgy dönt – a könyvviteli zárlat alapján megállapított első féléves adóalap-rész és a teljes adóalap különbözetére vonatkozik.
A reklámadó hatályos szabályai szerint az adóelőleget főszabály szerint az előző adóévi adóalap és a hatályos mérték alapján az adóév hetedik és tizedik hónapjának 20. napjáig kell megfizetni, mégpedig egyenlő részletekben. Tekintve, hogy az adómérték a naptári évvel egyező adóév felétől 0% lesz, így az adóelőleg összege nagyobb lenne, ha a hatályos szabályok szerinti adóelőleget kellene teljesíteni. Ezért a javaslat rendelkezik arról is, hogy a 2019. július 1-jét magában foglaló adóév adóelőlegének csak a felét kell megfizetni, mégpedig az adózóra irányadó két előlegfizetési időpont közül abban, amelyet az adózó választ. Hasonló megfontolásokból a javaslat kizárja az adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget, azzal, hogy az nem áll fenn a 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban.
A hatályos reklámadó-szabályok szerint a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanyoknak az üzleti évük első napján hatályos szabályok szerint kell az adókötelezettséget teljesíteniük. Ennélfogva ezen adózói csoportban (ha üzleti évük nem július 1-jétől kezdődik), a teljes adóévük adóalapjára például a 7,5%-os mérték érvényesülne, részben még 2020-ban is. A javaslat – mérlegelve az adóalanyokra nézvést kedvező szabályozás hatását – ezúttal eltér a főszabály szerinti adókötelezettség-teljesítés rendjétől. A javaslat ezen adóalanyok számára is lehetővé teszi ugyanis az év közben hatályba lépő kedvező módosítások, például a 0%-os adómérték, valamint az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát.
11. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény módosítása
A(z) 61. §-hoz
2018. január 1-jétől az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom turizmusfejlesztési hozzájárulás-köteles szolgáltatásnak minősül. Fontos összefüggés, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevezetését az Áfa törvény azon módosítása indokolta, amely az étkezőhelyi vendéglátásban nyújtott egyes szolgáltatások áfa mértékét jelentősen, 5%-ra csökkentette.
A javaslat kibővíti a turizmusfejlesztési hozzájárulás-köteles szolgáltatások körét a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásokkal, figyelemmel arra, hogy ezen szolgáltatások áfa mértéke a jelenlegi 18%-ról 5%-ra csökken. A hozzájárulással kapcsolatos részletszabályokat a javaslat nem érinti, így a hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni ezen szolgáltatások esetében is. Ennek okán például a hozzájárulás alapjának a szálláshely szolgáltatás áfa nélküli ellenértéke minősül, a hozzájárulás mértéke pedig 4%. A hozzájárulást az önadózás szabályai szerint kell megállapítani, bevallani és megfizetni.
A változtatás révén emelkedik a turizmus fejlesztését célzó feladatok forrása, lévén a turizmusfejlesztési hozzájárulást erre lehet fordítani.
V. FEJEZET
ILLETÉKEK
12. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosításához
A(z) 62. §-hoz
(1)    A kincstári műveletek kapcsán általános mentességi rendelkezés kerül bevezetésre az Áht. 79. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó kör számlái terhére meghatározott kincstári körbe tartozó számlatulajdonosok fizetési műveletei kapcsán.
(2)    A természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között lebonyolított fizetési művelet hasonlóan mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól az ugyanezen célból a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett, a kincstár által vezetett számlára történő készpénzbefizetés, ha természetes személy a megbízó (befizető).
A(z) 63. §-hoz
A javaslat szerint mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól a postai csekkes befizetés 20 ezer forint értékig.
A(z) 64. §-hoz
A javaslat szerint a postai csekkes befizetésekre a pénzügyi tranzakciós tranzakciós illetékmaximum 6 ezer forint.
A kincstár illetékfizetésének átalakításával összefüggő módosítás.
A(z) 65. §-hoz
Hatályon kívül helyezésre vonatkozó rendelkezés.
VI. FEJEZET
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
13. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
A(z) 66. §-hoz
Tekintettel arra, hogy 2019. március 1-jével az állami szolgálati jogviszony kikerült a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok köréből, de figyelemmel arra, hogy a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 285. § (6) bekezdése alapján 2019. március 1-jét követően is rövid időszakra fennmaradhat állami szolgálati jogviszony, így átmeneti rendelkezéssel szükséges biztosítani azt, hogy e jogviszonyt továbbra is biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonynak kell tekinteni.
A(z) 67. §-hoz
Szövegcserés módosítások:
1.    A 2020. január 1-jétől fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi és napi összegét állapítja meg a rendelkezés.
2.    A nemzeti kockázatközösségbe tartozók után 2020. január 1-jétől az állam által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összegét állapítja meg a rendelkezés.
14. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
A(z) 68. §-hoz
A nyugdíjas egyházi szolgálati jogviszonyban álló személyek mentesülnek a szociális hozzájárulási adó alól. Az új szociális hozzájárulási adóról szóló törvény megalkotásakor a jogalkotónak nem volt célja, hogy a nyugdíjas egyházi szolgálati jogviszonyban álló személyek után – a korábbiakkal ellentétben – szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség keletkezzen. A módosítás ezért visszaható hatállyal reparálni kívánja e helyzetet. Az ehhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés a törvény 36. §-ában került elhelyezésre.
A(z) 69. §-hoz
A módosítás a szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség esetében – figyelemmel a mezőgazdasági termelés szezonalitására – éves adómegállapítási időszakot vezet be.
A(z) 70. §-hoz
A költségvetési bevételek folytonosságát biztosítandó, illetve annak érdekében, hogy ezen fizetési kötelezettség ne egyetlen időpontban (az adóévet követően) terhelje a termelőket, a javaslat negyedévente (a negyedévet követő hónap 12-éig) szociális hozzájárulási adó-előleg fizetését írja elő. Adóelőleg-fizetési kötelezettség terheli a biztosított mezőgazdasági őstermelőt legalább a minimálbér, vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg tárgynegyedévi összege után. Ugyancsak adóelőleg-fizetési kötelezettség terheli a biztosított mezőgazdasági kistermelőt legalább a minimálbér, vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg tárgynegyedévi összege után.
A(z) 71. §-hoz
A javaslat értelmében a szociális hozzájárulási adóban adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelő a személyi jövedelemadó bevallásában ad számot a fizetendő szociális hozzájárulási adóról. Továbbá, a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján adóelőleg-fizetésre kötelezett őstermelők esetében a személyi jövedelemadó bevallásban történik meg az esetleges éves elszámolási különbözet (a tényleges kötelezettség és az előlegként megfizetett összegek különbözete) rendezése is.
A(z) 72. §-hoz
Átmeneti rendelkezés, amely biztosítja, hogy a nyugdíjas egyházi szolgálati jogviszonyban álló személyek után 2019. január 1-jét követően se kelljen szociális hozzájárulási adót fizetni. Ezen túlmenően az átmeneti rendelkezés biztosítja az őstermelők adófizetési kötelezettségére vonatkozó új előírások alkalmazhatóságát 2019. január 1-re visszamenőleg.
VII. FEJEZET
ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK
15. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
A(z) 73. §-hoz
A javaslat a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítésével kapcsolatos adatokkal egészíti ki a kifizető, a munkáltató által havonta benyújtandó ’08-as bevallás adattartalmát annak érdekében, hogy a NAV által készítendő bevallási tervezetben ez a kedvezmény is szerepeltethető legyen.
Az Art. 50. § (2) bekezdés 34. pontjának korrekciója az őstermelő szociális hozzájárulási adó fizetésére vonatozó szabályok módosítása miatt szükséges.
A(z) 74. §-hoz
Az Art. alapján az adó- és vámhatóság a csoportos társasági adóalany létrehozását engedélyező határozatot visszavonja, ha a csoportos társasági adóalanyban részt vevő bármely csoporttagra a Tao. tv.-ben meghatározott feltételek nem vagy nem teljes körűen teljesülnek. Ugyanakkor a Tao. tv.-ből nem vezethető le, hogy ha bármely tagra nem, vagy nem teljes körűen teljesülnek a Tao. tv. szerinti feltételek, akkor a csoportos társasági adóalany automatikusan megszűnne, minderre tekintettel törvényi szinten rendezésre kerül a kérdés.
A(z) 75. §-hoz
Az Art. mellékletének módosítása a helyi iparűzési adó bejelentésével összefüggésben.
A(z) 76. §-hoz
Szövegcserés módosítás: Az egyszerűsített vállalkozói adó eltörléséhez kapcsolódó technikai módosítás.
A(z) 77. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések: A társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség eltörléséhez kapcsolódó határidő törlése, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó eltörléséhez kapcsolódó technikai módosítások. A párhuzamos szabályozás megszüntetése érdekében a csoportos társasági adóalanyiságot érintően szükséges elhagyni azt az előírást a törvényből, amely a csoporttagság megszűnésének napjára vonatkozóan tartalmaz előírást, ugyanis erre vonatkozó szabályt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény tartalmaz.
VIII. FEJEZET
SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
16. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
A(z) 78. §-hoz
Az egyéni vállalkozó általi egyéni cég, illetve korlátolt felelősségű társaság alapítás lehetősége gazdasági tartalmát tekintve az egyéni vállalkozói tevékenység sajátos továbbfolytatásának tekinthető. Az egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég, illetve korlátolt felelősségű társaság a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozik, így rendelkezni szükséges az alapított egyéni cég, illetve korlátolt felelősségű társaság nyitó adatairól, nyitó mérleg készítési kötelezettségéről.
Mivel a polgári jog szabályai korlátolt felelősségű társaság esetén alapesetben nem követelik meg a nem pénzbeli hozzájárulás könyvvizsgáló általi felülvizsgálatát, az előírt nyitó mérlegre sem indokolt a könyvvizsgálói ellenőrzés előírása.
A(z) 79. §-hoz
A módosítás meghatározza a szerződés azon elszámolási egységének a fogalmát, amelyre a teljesítés szintjét a vállalkozó méri és amelyre a számviteli elszámolásait alapozza. A szerződés elszámolási egysége fogalmának fontos eleme, hogy a szerződésnek a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére kell irányulnia. Azaz egy szerződés akkor felel meg a szerződés elszámolási egysége fogalmának, ha a vevő meghatározhatja a termék vagy szolgáltatás jellemzőit. Például egy ingatlan építésére vonatkozó szerződés akkor felel meg a szerződés elszámolási egysége fogalmának, ha a vevő meghatározhatja az ingatlan tervének főbb szerkezeti elemeit az építkezés megkezdése előtt és/vagy meghatározhatja a főbb szerkezeti változásokat, amikor az építés már folyamatban van (akár gyakorolja az erre való képességét, akár nem). Ezzel szemben egy olyan szerződés, amely szerint a vevőnek csak korlátozott képessége van az ingatlan tervének befolyásolására, – például a tervnek a vállalkozó által megadott opciók választékából történő kiválasztása, vagy csupán az alapul szolgáló tervtől való kisebb eltérések meghatározása –, nem felel meg a szerződés elszámolási egysége fogalmának.
A szerződés elszámolási egysége magában foglalhatja egy jogilag egy egységet képező szerződés egészét, vagy bizonyos feltételek teljesülése esetén az ilyen szerződések egy csoportját. Amennyiben egy jogilag egy egységet képező szerződés több részteljesítést, több teljesítési kötelmet tartalmaz, akkor ezek együttesen képezik a szerződés elszámolási egységét, nem pedig az egyes részteljesítések, teljesítési kötelmek külön-külön. A szerződések egy csoportját egyetlen elszámolási egységként kell kezelni, ha a módosításban meghatározott feltételek együttesen teljesülnek, beleértve azt is, hogy a csoportba tartozó minden egyes szerződést ugyanazon megrendelővel, vagy megrendelőkkel kötik.
A módosítás megkülönbözteti a teljesítési fok és a készültségi fok fogalmát. A teljesítési fok a szerződés elszámolási egységére vonatkozóan elszámolandó nettó árbevétel meghatározása során alkalmazott fogalom. Ezzel szemben a készültségi fok a (nem a megrendelő, hanem a vállalkozó által meghatározott jellemzőkkel rendelkező) saját termelésű készlet közvetlen önköltségének a meghatározása (a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltségének meghatározása, a saját termelésű készletek értékelése) során alkalmazott fogalom.
A módosítás meghatározza a teljesítési fok fogalmát, és előírja, hogy a teljesítési foknak a ténylegesen elvégzett szerződéses munkáknak a szerződés szerint elvégzendő összes munkához viszonyított arányát kell kifejeznie.
A teljesítési fokot többféle módon lehet meghatározni. A vállalkozónak az elvégzett munkák megbízható becslésére alkalmas módszert kell alkalmaznia. A szerződés jellegétől, a körülményektől függően a teljesítési fok meghatározásának lehetséges módszerei:
–    az elvégzett munka felmerült költségeinek a szerződéses munka becsült összes költségéhez viszonyított aránya;
–    az elvégzett munka felmérése; vagy
–    a szerződéses munka egy fizikai részének teljesítése.
A számlázás, a fizetés ütemezése, a részfizetések és előlegek gyakran nem tükrözik az elvégzett munkát.
Amennyiben a teljesítési fokot a szerződés elszámolási egysége felmerült szerződéses költségeinek az összes szerződéses költséghez viszonyított aránya alapján határozzák meg, akkor e tekintetben a szerződés elszámolási egységének költségeit kell figyelembe venni.
A teljesítéshez még fel nem használt (be nem épített) anyagokat készletként kell kimutatni mindaddig, amíg azokat fel nem használják, vagy egyéb jogcímen (például selejt) ki nem vezetik. Amennyiben a teljesítési fokot a szerződés elszámolási egysége felmerült szerződéses költségeinek az összes szerződéses költséghez viszonyított aránya alapján határozzák meg, akkor a teljesítési fok meghatározásában a teljesítéshez még fel nem használt anyagok nem vehetők figyelembe, amíg azokat a szerződés teljesítéséhez fel nem használják, tekintve, hogy addig ezen anyagok tekintetében nem történik tényleges munkavégzés.
A módosítás meghatározza a készültségi fok fogalmát is. A készültségi fok meghatározása általában műszaki adatok alapján, százalékban kifejezve történik, például olyan módon, hogy a befejezetlen termelés/szolgáltatás egyes műszaki állapotaihoz az adott műszaki állapot eléréséhez várhatóan felmerülő norma szerinti vagy előkalkulált önköltséget viszonyítják a félkésztermék, illetve a késztermék (kész szolgáltatás) teljes norma szerinti vagy előkalkulált önköltségéhez.
A(z) 80. §-hoz
A módosítás szerint a szerződés elszámolási egységének a teljesítésével arányosan (a teljesítési fok arányában) kell elszámolni a nettó árbevételt, és az összemérés elvével összhangban az így meghatározott nettó árbevételnek megfelelő (azaz az adott teljesítési fokhoz felmerült) költségeket, ráfordításokat. Ha a feltételek és körülmények változatlanok, akkor egy többéves projekt esetén az egyes üzleti években azonos lesz az árbevétel-arányos nyereség (nyereséghányad), amely a szerződés elszámolási egysége egészének nyereségét tükrözi. A feltételek és körülmények (például szerződésmódosítás, az összes szerződéses költség összegére, a teljes szerződéses árbevétel összegére vonatkozó becslés) változásának hatása a változás üzleti évében kerül elszámolásra.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a szerződés elszámolási egységének ellenértékéből az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen árbevételként elszámolt összeg meg kell, hogy egyezzen a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének a teljesítési fok arányában meghatározott összegével.
A szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege, valamint a szerződés elszámolási egységére már elszámolt árbevétel közötti különbözet aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként kerül kimutatásra az árbevétel növelésével vagy csökkentésével egyidejűleg.
A módosítás pontosítja, hogy egy szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék a kapcsolódó árbevétel elszámolásáig (amely nem feltétlenül esik egybe a számlázással) mutatható ki készletként. Az elszámolási szabályból következően – és mivel a fordulónapon a teljesítési foknak megfelelő árbevétel elszámolásra kerül – a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék csak az évközi időszakokban szerepelhet a mérlegben, a mérleg fordulónapján a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan ilyen tételek nem mutathatók ki.
A(z) 81. §-hoz
Lásd a(z) 78. §-hoz tartozó indokolást.
A(z) 82. §-hoz
Lásd a(z) 78. §-hoz tartozó indokolást.
A(z) 83. §-hoz
Lásd a(z) 78. §-hoz tartozó indokolást.
A(z) 84. §-hoz
A javaslat a módosításokkal összefüggő átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
A módosításokkal összefüggő átmeneti rendelkezések szerint a módosításokat a 2019-ben induló üzleti évről készített beszámolóban, illetve a már 2020. január 1-jét megelőzően megkötött szerződésekre is alkalmazni lehet azzal, hogy ez utóbbiak esetében a szerződés elszámolási egységére vonatkozó, egymáshoz kapcsolódó módosítások egyidejűleg alkalmazandóak.
A(z) 85. §-hoz
A javaslat egyértelművé teszi, hogy a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is képezhető céltartalék. A céltartalék képzés lehetősége a javaslat szerint kiterjesztésre kerül a szerződés elszámolási egységére is.
A módosítás alapján, ha a szerződés elszámolási egységének összes szerződéses költsége várhatóan meghaladja a szerződés elszámolási egységének teljes szerződéses árbevételét, akkor a különbözet összegében fennálló várható veszteséget (vagy a szerződés felmondásának, nem-teljesítésének költségét, ha ez kisebb, mint a szerződés teljesítéséből várható veszteség) azonnal el kell számolni az eredményben. A várható veszteség azon részét kell céltartalékként kimutatni, amely a mérlegfordulónapot követő teljesítéseken fog várhatóan felmerülni (mivel a mérlegfordulónapi teljesítési foknak megfelelő arányos várható veszteség a szerződés elszámolási egységére már elszámolásra kerül az eredményben a teljesítési foknak megfelelő árbevétel és az ezt meghaladó, kapcsolódó költségek, ráfordítások különbözeteként).
A módosítás megkülönbözteti a teljesítési fok és a készültségi fok fogalmát, és a megkülönböztetésnek megfelelően a (nem a megrendelő, hanem a vállalkozó által meghatározott jellemzőkkel rendelkező) saját termelésű készletek értékelésére vonatkozó előírásokban a „teljesítési fok” korábban alkalmazott fogalmát „készültségi fokra” cseréli.
A(z) 86. §-hoz
A szerződés elszámolási egységére vonatkozó módosításokkal összhangban az építési-szerelési, illetve technológiai szerelési munkák bekerülési értékére vonatkozó rendelkezés hatályát veszti.
IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
17. Hatályba léptető rendelkezések
A(z) 87. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
Az 1. melléklethez
1.    A javaslat adómentesnek minősíti a magánalapítvány vagyona terhére megszerzett bevételt (a vagyon hozamát kivéve) azzal a feltétellel, hogy a kedvezményezett magánszemély e jogállását nem valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, továbbá a hozamok a vonatkozó nyilvántartások alapján elkülöníthetők az alapítványi vagyontól.
2.    A javaslat új jogcímekkel egészíti ki az egyéb indokkal adómentes juttatások körét: a 2017-es vizes világbajnoksággal kapcsolódó intézkedéshez hasonlóan adómentesek lesznek azok a juttatások, amelyeket a 2020-ban megrendezésre kerülő labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggésben az Európai Labdarúgó-szövetséggel (UEFA) vagy az UEFA tulajdonában álló gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy egyéb munkaviszony jellegű szerződéses jogviszonyban álló magánszemélynek (különösen: UEFA-tisztségviselők, versenybírók, sportolók, önkéntesek, sportszervezetek képviselői) részére adnak. Ide tartoznak pl. a következő pénzben és természetben adott ellátások: napidíj, bónusz, a felmerült költségek megtérítése, pénzdíjak, átadott formaruhák, természetben biztosított ellátás, valamint a versenyekhez kapcsolódóan adott promóciós jellegű juttatások.
A nemzetközi sportszervezetek magyarországi letelepedését elősegítendő adómentesnek minősülnek egyrészt a nemzetközi sportszövetség által a sportdiplomácia keretében adott juttatások, a nemzetközi sportszövetség által foglalkoztatott személy külföldi kiküldetésére tekintettel fizetett napidíj, és a nemzetközi sportszövetségtől független sportolóknak és edzőknek biztosított ösztöndíj. Tekintettel arra, hogy a felsorolt juttatások többségét külföldi személyek szerzik meg, és így azok a vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján Magyarországon nem adókötelesek, ezért a módosítás érzékelhető költségvetési kieséssel nem jár, ugyanakkor mentesíti a nemzetközi sportszervezeteket a külföldi illetőségigazolások beszerzésének adminisztrációs terhétől.
Másrészt adómentesnek minősülnek a kormány határozatával kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek minősített esemény megrendezésével összefüggésben feladatott ellátó személyeknek kifizetett, juttatott jövedelmek a kormány határozatában meghatározott mértékig. Ilyen juttatás különösen a résztvevők napidíja, a sportolóknak fizetett pénzdíj és a természetben biztosított ellátások.
3.    Az Szja tv. hatályos rendelkezései alapján nem tekinthető birtok-összevonási célú értékesítésnek az az eset, amikor közös tulajdonban levő földterületből valamely tulajdonostárs értékesít egy másik tulajdonostárs részére tulajdoni hányadot. Ebben az esetben az ingatlanértékesítésre (termőföld értékesítésre) vonatkozó egyéb szabályok szerint kell megállapítani az adókötelezettséget, és előfordulhat, hogy az értékesítés után személyi jövedelemadót kell fizetni. A termőföldek tulajdonosi helyzetének „tisztulása” érdekében a javaslat adómentesnek minősíti azt az esetet, amikor az átruházás tulajdonostárs részére történik.
A 2. melléklethez
A Javaslat a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfa kulcsát 18%-ról 5%-ra csökkenti.
A 3. melléklethez
Az adóalanyok adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) I. mellékletének módosítása, 29. ponttal való kiegészítése eredményeként lehetőség nyílik arra, hogy a helyi iparűzési adó alanya a helyi adótörvény szerinti telephelyét is bejelentse a NAV-hoz. Ezzel párhuzamosan – a Htv. 42/E. §-ának módosításával – az állami adóhatóság önkormányzati adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettsége is kiegészül, mégpedig oly módon, hogy a korábban kizárólag a vállalkozó adóalany székhelyének fekvése szerinti önkormányzati adóhatóságnak átadott bejelentkezési, változás-bejelentési adatokat az állami adóhatóság az adózó által közölt, Htv. szerinti telephely önkormányzati adóhatósághoz is köteles eljuttatni. Kiemelendő, hogy a Htv. szerinti telephely állami adóhatósághoz való bejelentése nem kötelezettsége, csupán lehetősége az adózónak.
Ezen túlmenően – szintén az adminisztrációs terheket csökkentendő – az adóalanyoknak az Art. I. számú mellékletének a kiegészítése okán lehetősége nyílik arra is, hogy az önkormányzati adóhatóságnál eljárni jogosult képviselőjét is bejelentse a NAV-hoz, amely ezt az adatot a Htv. 42/E. § alapján szintén továbbítja a székhely és az állami adóhatóságnál bejelentett Htv. szerinti telephely önkormányzati adóhatóságához. Ezzel az adóalany önkormányzati adóhatóság felé fennálló bejelentési kötelezettsége a képviseletére jogosult személyt illetően megszűnik.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére