2019. évi LXXIV. törvény indokolás
2019. évi LXXIV. törvény indokolás
„A terrorizmushoz vezető radikalizáció megelőzése: regionális politikai válaszok és kockázatcsökkentés” című regionális konferenciáról szóló, levélváltás útján létrejövő megállapodás kihirdetéséről szóló 2019. évi LXXIV. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Jelen törvényjavaslat célja „A terrorizmushoz vezető radikalizáció megelőzése: regionális politikai válaszok és kockázatcsökkentés” című regionális konferenciáról szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kihirdetése.
A Megállapodás a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) alapján nemzetközi szerződésnek minősül, ezért kötelező hatályának elismerésére az Nsztv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Nsztv. 7. § (1) bekezdés a) pontjára és (3) bekezdésére tekintettel a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismeretében az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés esetében erre felhatalmazást ad.
A 2. §-hoz
A Megállapodást az Nsztv. 9. §-a értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a törvényjavaslat e szakasza rögzíti a belső jogba transzformált Megállapodás hiteles angol és hivatalos magyar nyelvű szövegét.
A Megállapodás levélváltás útján került létrehozásra. Az angol és a magyar nyelvű szöveg közti eltérés esetén az angol szöveg irányadó. Ezért a törvény a Megállapodásnak mind a hiteles angol nyelvű szövegét, mind pedig hivatalos magyar nyelvű fordítását kihirdeti.
A Megállapodás 15 cikkből áll, és tételesen meghatározza az Egyesült Nemzetek Szervezetének (a továbbiakban: ENSZ) és Magyarország Kormányának a regionális konferencia szervezésével kapcsolatos kötelezettségvállalásait, valamint a részt vevő tisztviselőket és szakértőket – az 1946. február 13-án elfogadott, az Egyesült Nemzetek Szervezetének kiváltságairól és mentességeiről szóló egyezmény, illetve a szakosított ügynökségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1947. november 21-én elfogadott egyezmény alapján – megillető kiváltságokat és mentességeket.
A Megállapodás 1. cikke utalást tartalmaz Magyarország Kormányának 2019. január 25-i levelére, amelyben kifejezte készségét arra vonatkozóan, hogy otthont adjon a konferenciának. A rendezvény megszervezésért az ENSZ köszönetét fejezi ki a Megállapodás 2. cikkében.
3. cikke bemutatja, hogy a konferenciát az ENSZ-nek a tagállamok terrorizmusellenes ügynökségeinek vezetői számára 2018. június 28–29-én New Yorkban tartott, első magas szintű konferenciája folyományaként hívják össze, és módot ad a résztvevő országoknak, hogy átgondolják az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiája releváns aspektusai gyakorlati megvalósítását, különösen az államok kapacitásának kiépítésére. Ilyen módon az esemény az ENSZ 2020 júniusában tartandó második magasszintű ülését készíti elő, melyen a konferencia eredményeit dokumentálják és előadják.
4. cikkéből kitűnik, hogy hozzávetőleg 130 fő részvételére lehet számítani a konferencián, a Magyarország Kormánya és a Terrorizmus Ellenes Hivatal által közösen meghívottak listáját a csatolt 1. melléklet tartalmazza.
5. cikke részletesen meghatározza, hogy hány fő delegálható a meghívott tagállamokból (legfeljebb 2), a nemzetközi, regionális és szubregionális szervezetekből (legfeljebb 2); minden releváns ENSZ-szervezetből (legfeljebb 3); továbbá rendelkezik a tudományos, nem-kormányzati és magánszektorbeli szervezetek és intézmények bevonásáról.
A 6. cikk megerősíti, hogy a konferencia résztvevőinek száma 130 fő és a résztvevők pontos listája a konferenciát megelőzően kerül kialakításra.
A 7. cikk rendelkezik arról, hogy a konferencia nyelve angol.
A Megállapodás 8. cikke rögzíti az ENSZ felelősségét a ENSZ-szervezetek részvételének és hozzájárulásának összehangolásáért, a munkatársak utazási-, szállás-, és napi ellátási költségeinek megszervezéséért és fedezéséért.
9. cikke rendelkezik arról, hogy Magyarország Kormánya felel a konferencia helyszínének és szükséges felszerelésének beszerzéséért, az irodai kellékek, írószerek és irodai berendezések biztosításáért; a konferencia során a vendéglátás biztosításáért és az ezzel kapcsolatos költségek viseléséért. Hasonlóképpen a Kormány feladata a szállás és repülőjegyek megszervezése és fedezése azon képviselők számára, akiket mindhárom ülésre elnökként, vezérszónokként és képviselőként hívnak meg. Továbbá ugyanezen cikk előírja, hogy a külügyminisztériumi kapcsolattartó ponton túl a biztonsági ügyekhez is kapcsolattartó pontot kell kijelölni; és Magyarország Kormánya köteles segítséget nyújtani az esetleg szükséges vízumkiadás során.
A Megállapodás 10. cikke értelmében a fentiekben nem említett résztvevők költségeinek; repülőjegy, szállás és egyéb felmerülő költségek fedezése az egyéni résztvevők vagy az illetékes szervezeteik felelőssége.
11. cikk leszögezi, hogy a részt vevő tisztviselőket és szakértőket – az 1946. február 13-án elfogadott, az Egyesült Nemzetek Szervezetének kiváltságairól és mentességeiről szóló egyezmény, illetve a szakosított ügynökségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1947. november 21-én elfogadott egyezményekben biztosított kiváltságok és mentességek illetik meg.
12. cikke rendelkezik arról, hogy a szükséges rendőri védelem biztosítása a Kormány által kijelölt vezető tisztségviselő közvetlen felügyelete és ellenőrzése alatt áll, aki szorosan együttműködik az ENSZ kijelölt vezető tisztviselőjével. E cikk előírja továbbá az ENSZ és Magyarország Kormányának kijelölt biztonsági tisztviselői elérhetőségi adatainak cseréjét legkésőbb 10 nappal a konferencia első napja előtt.
13. cikke határozza meg azokat a jogcselekményeket, követeléseket vagy egyéb kereseteket, amelyek kezelése Magyarország Kormányának felelőssége.
A Megállapodás 14. cikke a felek közötti vitarendezésre irányadó rendelkezéseket tartalmazza, miszerint a Megállapodásban meghatározott kivételekkel a viták tárgyalások útján vagy bármely más, egyeztetett vitarendezési módon oldandók meg. Egyébiránt azokat a végső döntés meghozatala érdekében bármelyik fél kérésére be kell nyújtani három olyan választottbíróból álló bíróság elé, amelyek közül egyet az ENSZ főtitkára, egy másikat Magyarország Kormánya, a harmadikat, azaz az elnököt pedig másik két választottbíró nevezi ki.
Összhangban a Megállapodás 15. cikkében foglaltakkal a levélváltásban testet öltő Megállapodás Magyarország Kormánya által az ENSZ-hez küldött értesítés keltének napján lép hatályba, miután a Megállapodás hatályba lépéséhez szükséges belső eljárás megfelelően befejeződött, és a konferencia időtartama alatt, valamint az előkészítéséhez szükséges további időtartamra, és a rendelkezéseivel kapcsolatos minden ügy rendezéséhez szükséges további időtartamra marad érvényben.
A 4. §-hoz
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, továbbá a kihirdető jogszabály hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg.
Az 5. §-hoz
A Megállapodás végrehajtására a törvény – az Nsztv. 10. § (1) bekezdés f) pontja alapján – a külpolitikáért felelős minisztert jelöli ki.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás