BÜ BH 2019/8
BÜ BH 2019/8
2019.01.01.
I. A korábbi eljárási törvény alapján előterjesztett fellebbezés elbírálását a Be. hatálybalépése, azaz 2018. július 1. napja után eljárva a bíróság mellőzi, és erről az előterjesztőt tájékoztatja, ha e törvény alapján nincs helye fellebbezés előterjesztésének.
A másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek kizárólag a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén van helye a harmadfokú bírósághoz. A fellebbezés kizárólag az ellentétes döntést, illetve a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését vagy részét sérelmezheti, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett [Be. 615. § (1), (2) és (3) bek., 870. § (3) bek.].
II. A másodfokú bíróság határozata azon a napon emelkedik jogerőre, amikor azt meghozták, feltéve, hogy harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye. Amennyiben a korábbi törvény által a másodfokú ítélet elleni biztosított fellebbezés elbírálását a Be. hatálybalépése, azaz 2018. július 1. napja után eljárva a bíróság mellőzi, a másodfokú ítélet a törvény erejénél fogva a meghozatala napján jogerős [Be. 458. § (2) bek. a) pont, 870. § (3) bek.].
[1] A törvényszék katonai tanácsa a 2017. szeptember 14. napján kihirdetett ítéletével a rendőr százados terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett csalás vétségében [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §), ezért egy évre próbára bocsátotta; továbbá rendelkezett a polgári jogi igényről és a bűnügyi költségről.
[2] Az első fokon megállapított tényállás lényege szerint a b.-i tartózkodási hellyel rendelkező, ám a tárgybeli időszakban a megyei rendőr-főkapitányság állományában szolgálatot teljesítő vádlott 2014. október 6. napja és 2015. július 2. napja között az erre rendszeresített nyomtatványban nyolc alkalommal összesen 20 időpontot valótlanul feltüntetve hazautazási költségtérítést igényelt akkori munkáltatójától, a megyei rendőr-főkapitányságtól a szolgálati helye és a tartózkodási helye között, mely cselekményével összesen 37 008 forint kárt okozott a megyei rendőr-főkapitányságnak.
[3] A védelmi fellebbezés alapján eljárva, a lefolytatott részbizonyítás eredményeként az ítélőtábla katonai tanácsa a 2018. június 29. napján meghozott ítéletével a terheltet a folytatólagosan elkövetett csalás vétsége miatt emelt vád alól felmentette, a vele szemben alkalmazott próbára bocsátást megrovásra enyhítette, a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[4] A másodfokú ítélet ellen a terhelt jelentett be fellebbezést, a terhére rótt közbizalom elleni bűncselekmény vádja alóli felmentés érdekében, melyet később írásban részletesen indokolt.
[5] A Legfőbb Ügyészség a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 870. § (3) bekezdése alapján a másodfellebbezés mellőzését indítványozta.
[6] A másodfokú ítélet meghozatalára és a fellebbezés bejelentésére a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) hatálya alatt került sor. 2018. július 1-jén ugyanakkor hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.).
[7] A Be. 868. § (1) bekezdése szerint a törvény rendelkezéseit – a 868-876. §-ban meghatározott eltérésekkel – a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.
[8] Ezen – eltérő – rendelkezések között a 870. § (3) bekezdése azt rögzíti, hogy a korábbi jogszabály alapján előterjesztett panasz, felülbírálati indítvány, fellebbezés vagy egyéb indítvány elbírálását e törvény hatálybalépése után a nyomozó hatóság, az ügyészség, illetve a bíróság mellőzi, és erről az előterjesztőt tájékoztatja, ha e törvény alapján nincs helye panasz, felülbírálati indítvány, fellebbezés vagy egyéb indítvány előterjesztésének, vagy annak címzettje e törvény alapján nem jogosult a döntésre.
[9] A másodfokú ítélet meghozatala és a másodfellebbezés bejelentése idején hatályban volt korábbi Be. 386. § (1) bekezdés c) pontja szerint a másodfokú bíróság ítélete ellen – többek között – akkor volt helye fellebbezésnek a harmadfokú bírósághoz, ha a másodfokú bíróság az első fokon elítélt vádlottat felmentette. A törvény a másodfellebbezés bejelentését további feltételhez nem kötötte, azonban kimondta, hogy a fellebbezésben bizonyítást indítványozni, új tényt állítani vagy új bizonyítékra hivatkozni nem lehet, lévén, hogy a harmadfokú eljárásban nincs helye bizonyításnak, és a másodfokon irányadónak tekintett tényállás a harmadfokú bíróságot is köti [korábbi Be. 388. § (1)–(2) bek.].
[10] Ehhez képest a 2018. július 1. napján hatályba lépett Be. 615. § (1), (2) és (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek kizárólag a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén van helye a harmadfokú bírósághoz. Ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság az első fokon elítélt vádlottat felmentette. A fellebbezés pedig kizárólag az ellentétes döntést, illetve a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését vagy részét sérelmezheti, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett.
[11] A jelen ügyben ez azt jelenti, hogy harmadfokú bírósági eljárás lefolytatására az ítélőtábla katonai tanácsa ítéletének kizárólag a terheltet a folytatólagosan elkövetett csalás vádja alól felmentő rendelkezése adhatott volna alapot, és ilyen fellebbezést kizárólag az ügyészség nyújthatott volna be.
[12] A terheltet mind első fokon, mind másodfokon elmarasztalta az eljárt katonai tanács a hamis magánokirat felhasználásának vétségében, ezért a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletét e részében helybenhagyó döntése nem ellentétes az elsőfokú bíróság ítéletével. Az előbb idézett törvényi rendelkezések alapján tehát ezen ítéleti rendelkezések miatt nincs helye másodfellebbezésnek.
[13] Ekként a Kúria a vádlotti másodfellebbezés elbírálását a Be. 870. § (3) bekezdése alapján mellőzte.
[14] Minthogy a másodfellebbezés elbírálására érdemben nem került sor, mivel azt az időközben hatályba lépett törvény kizárja, a másodfokú bíróság ítélete a meghozatala napján jogerőre emelkedett. Ennek megállapítása és a jogerősítési záradék határozatra való rávezetése a Be. 459. § (1) bekezdése folytán annak a bíróságnak a feladata, amelynek eljárásában a határozat jogerőre emelkedett.
[15] A Be. 870. § (3) bekezdése sajátos helyzetet teremtett a korábbi törvény alapján benyújtott, de az új törvény alapján már el nem bírálható jogorvoslatok tekintetében, nincs azonban a Be. 458. § (2) bekezdés a) pontjától eltérő rendelkezés, mely szerint a másodfokú bíróság határozata azon a napon emelkedik jogerőre, amikor azt meghozták, feltéve, hogy harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye. A jelen ügyben a korábbi törvény által biztosított fellebbezési jog 2018. július 1. napján, az új törvény hatálybalépésével elenyészett, ezért a Kúria álláspontja szerint másodfokú ítélet a törvény erejénél fogva a meghozatala napján jogerőre emelkedett.
[16] Ezért a Kúria felhívta a másodfokú bíróságot a jogerősítési záradéknak a másodfokú határozatra történő felvezetésére.
(Kúria Bhar. I. 1.115/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás