2019. évi LXXXII. törvény indokolás
2019. évi LXXXII. törvény indokolás
az ingatlan-nyilvántartást, valamint egyes közigazgatási hatósági eljárásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXXII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat részben az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.), valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) főként technikai módosítására tesz javaslatot, azonban mind az Inytv., mind az Fttv. esetében érdemi módosítási javaslatokat is tartalmaz.
A törvényjavaslat célja továbbá, hogy az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból, valamint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerből történő adatszolgáltatások szabályait rendezze a megfelelő tárgyi hatállyal rendelkező törvényekbe illesztéssel.
A törvényjavaslat további célja a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankciótv.) hatálybalépésének 2021. január 1-jére történő módosítása és ezzel együtt a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény hatályának 2021. január 1-ig történő meghosszabbítása.
A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény (a továbbiakban: Büromódtv.) módosításával kapcsolatban elérni kívánt közpolitikai cél a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) Társasházi Tisztségviselők Nyilvántartására vonatkozó IV/A Fejezete hatálybalépésének 2021. január 1-jére történő módosítása.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Inytv. 89/A. §-ának e törvény szerinti hatályon kívül helyezésével a kapcsolódó eljárás illetékmentességére vonatkozó szabály okafogyott, így deregulálható.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat 2. §-ában foglalt rendelkezés, pontosítás. Az ingatlanok címadatát – a közterület ingatlanok kivételével – az ingatlan-nyilvántartás az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) meghatározott központi címregiszterből (a továbbiakban: KCR) történő automatikus adatátvétel útján származtatott adatként tartalmazza [Inytv. 5. § (3a) bekezdés]. A közterület ingatlanok esetében azonban az ingatlanügyi hatóság továbbra is ingatlan-nyilvántartási közigazgatási eljárás keretében vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson az ingatlanok címadatait, ezért az Inytv. által felsorolt ingatlanadatok között szükséges feltüntetni az ingatlanügyi hatóság által feltüntetett címadatokat is, nemcsak a KCR-ből automatikus adatátvétel útján átvett címadatokat.
A 3. §-hoz
Az Inytv. 28. § (2) bekezdés d) pontja újraszabályozásának indoka a következő: a hatályos szabályozás szerint két alrészlet azonos művelési ágba sorolása esetében a két érintett alrészlet közötti alrészlet-határ megszűnése vázrajzkészítési kötelezettséget von maga után. Az alrészlet-határ megszűnése azonban hivatalból is átvezethető. A jelenlegi szabályozás alapján a kérelmezőnek földmérő vállalkozót kell megbíznia a vázrajz készítésével, azt az ingatlanügyi hatóságnál záradékoltatnia, ezt követően vezethető át az alrészletek módosulása. Tekintettel azonban arra, hogy az alrészlet-határ hivatalból is megszüntethető, a módosítással ügyteher csökkenés jelentkezik mind az állampolgár (vázrajz készítési kötelezettség megszűnése), mind pedig az ingatlanügyi hatóság részéről (záradékolási eljárás elmaradása).
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat az írásra vagy olvasásra képtelen személy ingatlan-nyilvántartásban bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozatának alaki kellékeit szabályozó Inytv. 33. § (3) bekezdésének a módosítását javasolja. Az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat vonatkozásában a Ptk. 6:7. § (4) bekezdése az írni, illetve olvasni nem tudó személyek írásbeli jognyilatkozatát közokirati, illetve többlet garanciákat is rögzítő teljes bizonyító erejű magánokirati formához köti, azonban az érintett személyre bízza annak eldöntését, hogy az adott jogügylet során melyik okirati formát választja. A jelenleg hatályos Inytv. 33. § (3) bekezdése szerint az írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló bejegyzéshez a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges, amelyben e körülményre utalni kell. Tehát az Inytv. a Ptk. rendelkezéseihez képest szigorúbb szabályokat rögzít, mivel ilyenkor kizárólag a közokirati formában tett nyilatkozatot tekinti bejegyzésre alkalmasnak.
A javaslat értelmében az érintett – választásától függően – már teljes bizonyító erejű magánokiratban is tehet nyilatkozatot. A módosító javaslatot az előterjesztő támogatja, az érdekeltek álláspontját tekinti irányadónak, különös tekintettel arra, hogy a most javasolt szabályozás az ingatlan-nyilvántartási eljárást nem bonyolítja, a kormányhivataloknak többletterhet nem okoz.
Az 5. §-hoz
Szövegcserés módosítások.
A hatályban lévő polgári perrendtartásról szóló törvényre történő hivatkozás módosítása.
Az Inytv. 61/C. §-nak felvezető szövegrésze pontatlan hivatkozást tartalmaz: az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 123. § (1) bekezdésének h) pontja határozza meg semmiségi okként a súlyos eljárási szabálysértést, nem a g) pont.
Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat szolgáltatásait már a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat biztosítja.
A 6. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból, valamint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerből történő adatszolgáltatások szabályait rendezi. Ezen rendszerekből történő adatszolgáltatások nem tartoznak az Inytv. tárgyi hatálya alá, ráadásul ezen rendszerek működtetésére, vezetésére, abból történő egyéb adatszolgáltatásra vonatkozóan külön, kifejezetten az adott szakterületet szabályozó törvény van hatályban. Erre tekintettel, a szabályozás tartalmát változatlanul hagyva veszti hatályát az Inytv. 72. § (4)–(6) bekezdése, a vonatkozó törvények vagyis az Fttv., valamint a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény egyidejű kiegészítése mellett.
A zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonását a tulajdonos 2017. december 31-ig kérhette, így az Inytv. és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény vonatkozó rendelkezéseinek hatályban tartása okafogyott.
A 7. §-hoz
Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból, valamint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerből történő adatszolgáltatások szabályait rendezi. Ezen rendszerekből történő adatszolgáltatások nem tartoznak az Inytv. tárgyi hatálya alá, ráadásul ezen rendszerek működtetésére, vezetésére, abból történő egyéb adatszolgáltatásra vonatkozóan külön, kifejezetten az adott szakterületet szabályozó törvény van hatályban. Erre tekintettel, a szabályozás tartalmát változatlanul hagyva kiegészítésre kerül a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény.
A 8. §-hoz
A vizsgálat és záradékolási eljárással kapcsolatos beadványok megnövekedett darabszáma miatt gyakorlattá vált, hogy a gyorsabb ügyintézés érdekében az ügyfelek az ingatlanügyi hatóság megkérdezése nélkül, a vizsgálati és záradékolási díj befizetésével egyidőben a soron kívüli eljárás díját is megfizetik. A hatósági ügyintéző eljárási idejét és adminisztrációs terheit növeli, hogy miután a soron kívüliségre vonatkozó határidőt nem tudja tartani, még a soron kívüli eljárás eljárási díjának visszafizetéséről is intézkednie kell. A felesleges adminisztrációs terhek csökkentése érdekében elengedhetetlen a vizsgálat és záradékolási eljárások esetében az eljárások soron kívül történő lefolytatásának írásbeli engedélyhez kötése.
Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból, valamint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerből történő adatszolgáltatások szabályait rendezi. Ezen rendszerekből történő adatszolgáltatások nem tartoznak az Inytv. tárgyi hatálya alá, ráadásul ezen rendszerek működtetésére, vezetésére, abból történő egyéb adatszolgáltatásra vonatkozóan külön, kifejezetten az adott szakterületet szabályozó törvény van hatályban. Erre tekintettel, a szabályozás tartalmát változatlanul hagyva kerül kiegészítésre az Fttv.
A 9. §-hoz
Az alapponthálózati pontokkal kapcsolatos szabályokról szóló 51/2014. (IV. 29.) VM rendelet jogharmonizációja miatt indokolt a normaszövegben rögzíteni, ezt tartalmazza a törvényjavaslat 9. §-a.
A 10. §-hoz
Az Fttv. 17. §-ában a felmérési, térképezési, vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárásokra vonatkozó hatályos rendelkezések eltérő értelmezésével találkozunk a jogalkalmazói körben és a bírósági gyakorlatban is. „Amennyiben a kijavítás ellentétes a fennálló birtoklási viszonyokkal, úgy a kijavítás a természetbeni határvonalat nem változtathatja meg, arra csak a kiigazítással érintett szomszédos földrészlet tulajdonosának hozzájárulása esetén, véglegessé vált közigazgatási határozat vagy jogerős bírósági ítélet alapján van lehetőség.” szövegrészt értelmezik úgy is, hogy a természetbeni határvonallal ellentétesen nem, vagy csak a tulajdonos hozzájárulása és hatósági, bírósági döntés alapján lehet térképezési hibát kijavítani, vagy ezektől függetlenül bármikor. A felmérési, térképezési, vagy területszámítási hiba kijavításának az a lényege, hogy az bármikor elvégezhető legyen. Az idézett – a módosítás szerint törölt – mondat arra utal, hogy a természetbeni állapottal ellentétes térképi hibajavítás esetén a természetbeni határvonal (például a kerítés) egyezséggel, vagy polgári jogi úton (például birtokvédelmi eljárás keretében) módosítható. Ez független a térképi hibajavítástól és félreértésre adhat okot, ezért a törlése indokolt.
A 11. §-hoz
A földmérési jel elmozdítása, megrongálódása, megsemmisülése esetén az ingatlan tulajdonosa (jogszerű használója) mentesül a költségek megfizetése alól, ha a Ptk. szerinti deliktuális felelősség szabályai szerint bizonyítja, hogy az adott helyzetben úgy járt el, ahogy az általában elvárható, azaz magatartása nem felróható, ez indokolja az Fttv. 27. § (6) bekezdésének újraszabályozását.
A 12. §-hoz
A kormányhivataloknál dolgozó földmérési ügyintézők részére szükséges lehetőséget biztosítani, hogy belső képzéssel is szerezhessenek kreditpontokat, mert a tanfolyamokon, konferenciákon – esetenként önerőből, munkaidőben, az ország különböző pontjain megrendezett eseményeken – való részvétel nem várható el az ügyintézőktől. A jelenleg hatályos a földmérő igazolványról, az ingatlanrendező földmérő minősítésről, valamint a földmérési szakfelügyelői feladatokról szóló 52/2014. (IV. 29.) VM rendelet 11. § (1) bekezdését az Fttv. 28. § (7a) bekezdése támasztja alá. Ugyanezen rendelet 11. § (6) bekezdése ellentmond a 11. § (1) bekezdésének. Az ellentmondás feloldása miatt szükséges a – (6) bekezdés alkalmazhatóságának biztosítása érdekében – az Fttv. 28. § (7a) bekezdését újraszabályozni.
A 13. §-hoz
Az ingatlan-nyilvántartásban az elektronikus ügyintézés (a továbbiakban: E-ING) bevezetéséhez az adatbázisok átalakítása létfontosságú. Az ennek során létrehozott adatbázis szerkezet alkalmas lesz az alaprajzok, az ingatlanokhoz fűződő jogok és a földhasználat állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő feltüntetésére. Ugyanígy a háromdimenziós állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis is az E-ING projekt keretében fog megvalósulni, ezért ezen adatbázisok állami alapadatként történő kezelését el kell halasztani.
A 14. §-hoz
Szövegcserés módosítások.
Pontosító szöveg. Vannak olyan esetek, amikor a földmérő igazolvány kiállítása iránti kérelem elutasításra kerül. Ebben az esetben is lefolytatásra kerül az eljárás, ezért javasolt a pontosítás.
A normaszövegben indokolt a terminus technicus pontos megnevezése, amely jelenleg elírás következtében rosszul van rögzítve.
A földmérési munka megrendelésére nincs alakszerű forma, ezért a földmérési munka végzését sem tudja igazolni. A földmérési munka végzése, igazolása a Ptk. szerinti megbízási vagy vállalkozási szerződés megkötéséhez kötött.
A törvény szövege bárki számára elérhető nyilvános adatokról rendelkezik. A természetes személyazonosító adatai közé tartozik az anyja neve, születései ideje, helye, születési neve, a kérelmező természetes személy neve mellett. A személyes adatok védelme érdekében ezen adatok a jövőben nem lesznek elérhetőek. Ennek ellenére a földmérő vállalkozó azonosítása továbbra is teljes mértékben megtörténhet bárki számára.
Vannak olyan esetek, amikor rendőrségi jegyzőkönyv állapítja meg a károkozó kilétét. Célszerűbb és egyszerűbb, ha egyből a károkozót terheli a költségek megfizetése.
Az uniós jogszabályhely pontos megjelölése miatt indokolt a javítás.
A 15. §-hoz
Az alaprajz nem csak egyéb önálló ingatlanok átvezetésére szolgál, hanem az egyéb önálló ingatlannak minősülő társasház, illetve szövetkezeti ház helyiségeinek és a közös tulajdonban maradó épületrészek, helyiségek feltüntetésére. Emellett a társasházban vagy szövetkezeti házban – az Inytv. 12. §-a szerint – kialakított egyéb önálló ingatlanokon kívül más egyéb önálló ingatlan (például önálló tulajdonú épület, pince, garázs) is létezik, amelyek ingatlan-nyilvántartási átvezetése nem alaprajz, hanem külön jogszabályban meghatározott változási vázrajz alapján történik. Ennek következtében szükséges a megfogalmazás pontosítása.
A 16. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
Az 1/A. alcímben a vizsgálat és záradékolási eljárás 25 napos ügyintézési határideje a közigazgatási hatósági eljárási és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 21 napos ügyintézési határidőjének módosítására szolgált, de az elhúzódó hatályba lépés miatt a célját nem érte el. A 25 napos határidő teljes eljárásban nem teljesíthető, ha hiánypótlási felhívásra, helyszíni ellenőrzésre is szükség lehet az eljárás során, így e rendelkezés törlésére indokolt. Ennek okán az általános 60 napos határidőt kell a jövőben alkalmazni.
Az Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. adatszolgáltatásának egyszerűsítésre révén volt hatályban az Fttv. 5. § (8) bekezdés a) pontja. Arra tekintettel, hogy a Kft. ilyen feladata megszűnt, valamint hogy beolvadt a Nemzeti Földügyi Központba, a rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolt.
A 17–18. §-hoz
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosításának célja, hogy a beiktatott rendelkezések által jogszabályi lehetőséget teremtsen a felügyeleti szerv számára a Szankciótv. módosításával összhangban arra, hogy a hatóság döntését – amennyiben az nem tesz eleget a rá vonatkozó hivatalbóli módosítási vagy visszavonási kötelezettségének – a büntetőügyben hozott ítéletnek megfelelően megváltoztassa vagy megsemmisítse és szükség esetén a döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítsa, mi által elkerülhetővé váljon az, hogy meghatározott személy által elkövetett valamely cselekményt két, egyébként más jogágba tartozó, párhuzamos vagy egymást követő eljárás eredményeképpen mindkét eljárásban azonos tartalmú – közigazgatási és büntetőjogi – szankcióval egyaránt sújtsanak.
A 19–22. §-hoz
A Szankciótv. kiegészítésének célja, hogy – összhangban az Alkotmánybíróság 8/2017. (IV. 18.) AB határozatában rögzített követelményekkel – a beiktatott rendelkezések által elkerülhetővé váljon az, hogy meghatározott személy által elkövetett valamely cselekményt két, egyébként más jogágba tartozó, párhuzamos vagy egymást követő eljárás eredményeképpen mindkét eljárásban azonos tartalmú – közigazgatási és büntetőjogi – szankcióval egyaránt sújtsanak. A módosítás figyelemmel van egyúttal arra, is, hogy a jogellenes magatartások köre, melyek közigazgatási jogkövetkezménnyel sújthatók, jóval szélesebb, mint a büntetőjogilag releváns cselekmények köre, erre tekintettel, nem mentesülési ok a közigazgatási szankció kiszabása esetén az, ha a büntetőbíróság a felmentését arra alapítja, hogy valamely cselekmény nem minősül bűncselekménynek, mint ahogyan az sem, ha bizonyítottság hiányában menti fel a vádlottat. Ezekben az esetekben ugyanis annak ellenére – tekintettel a büntetőjog ultima ratio jellegére –, hogy a büntetőbíróság megállapítása szerint nem valósult meg bűncselekmény, illetve nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése, a közigazgatási anyagi jogban foglalt közigazgatási szabályszegés megvalósul, és a hatóságnak erre tekintettel meg kell tennie mindent annak érdekében, hogy a közigazgatási szabályszegésért való felelősség megállapítása esetén alkalmazza a közigazgatási szankciót.
Külön kiemelendő továbbá az is, hogy a vádlott büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok alapján történő felmentése sem képezheti közvetlenül a közigazgatási szankció alkalmazhatóságának kizárását, hiszen a büntetőjogban e helyütt szabályozott esetek köre nem egyértelműen feleltethető meg a közigazgatási jogban szabályozott eljárási képességre vonatkozó szabályozásnak. Ezekben az esetekben tehát a közigazgatási hatóság feladata az, hogy az eset összes körülményére tekintettel döntsön arról, hogy a közigazgatási szankció alkalmazásának jogszabályi feltételei fennállnak-e vagy sem.
A Szankciótv. kiegészítésének további célja, hogy a beiktatott rendelkezések által elkerülhetővé váljon az, hogy meghatározott személy által elkövetett valamely cselekményt két, egyébként más jogágba tartozó, párhuzamos eljárás eredményeképpen mindkét eljárásban azonos tartalmú – közigazgatási és büntetőjogi – szankcióval egyaránt sújtsanak. Ennek megfelelően, ha a hatóság eljárása során tudomást szerez az eljárása alapját képező jogsértő magatartás miatt folyamatban lévő büntetőeljárásról, vagy törvényi kötelezettségének megfelelően maga kezdeményezi a büntetőeljárás megindítását, úgy ezzel egyidejűleg a folyamatban lévő eljárását a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.
A fentiekkel összefüggésben a 19. §-ban szereplő elévülési szabályok kiegészítésének célja, hogy amennyiben a büntetőeljárás során nem születik olyan jogerős döntés, amely a közigazgatási szankció alkalmazását kizárná, akkor a hatóságnak a büntetőeljárás lezárása után egy év áll majd a rendelkezésére a hatósági eljárás lefolytatására, valamint a közigazgatási szankció alkalmazására.
A 23. §-hoz
A közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény hatályának meghosszabbítását tartalmazza a Szankciótv. hatályba lépésének 2021. január 1-jével történő eltolása miatt.
A 24–25. §-hoz
A törvényjavaslat egyik céljával – a Büromódtv. módosításával – összhangban a Tht. Társasházi Tisztségviselők Nyilvántartására vonatkozó IV/A. Fejezete hatálybalépésének 2021. január 1-jére történő módosítását, valamint a Büromódtv. 32. § (3) bekezdésének a Tht. 64/A. §-át megállapító rendelkezése eltérő szöveggel történő hatályba léptetését szabályozó rendelkezés, amellyel biztosítható, hogy a társasház közgyűlése által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet nyilvántartásba vételtől függetlenül 2021. május 1. napjáig elláthassa.
A 26. §-hoz
A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXIII. törvény hatályon kívül helyezését tartalmazó rendelkezés, tekintettel arra, hogy a jogalkotási törvény, valamint a jogbiztonság követelményének eleget téve átlátható módon, egységesen és ebben a törvényjavaslatban szerepeltessen minden, a Szankciótv. későbbi hatálybalépésével összefüggő jogszabály módosítás. Így a törvényjavaslat változatlan tartalommal újra szabályozza azokat a szabályozásokat, amik a Szankciótv. hatályba lépésével összefüggenek, és mindezt 2021. január 1-jével lépteti hatályba.
A 27. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
A 28. §-hoz
A Szankciótv. hatályba léptetését tartalmazó rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás