2019. évi LXXXIII. törvény indokolás
2019. évi LXXXIII. törvény indokolás
az egyes törvények ipar- és kereskedelemszabályozási szempontból történő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi LXXXIII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat 1. alcímében szereplő rendelkezések megalkotásának célja egyrészt a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről szóló (EU) 2018/958 (2018. június 28.) európai parlamenti és tanácsi irányelvnek [a továbbiakban: (EU) 2018/958 irányelv] való megfelelés. Az (EU) 2018/958 irányelvben foglaltak szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó, általuk bevezetett új törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések, vagy a hatályos rendelkezésekhez fűzött módosításaik alkalmasak legyenek az elérni kívánt cél megvalósításának biztosítására, és ne lépjék túl az adott cél eléréséhez szükséges mértéket. Ennek érdekében szükséges a szabályozott szakmákkal kapcsolatos korlátozó rendelkezések elfogadása előtt kötelezően elvégzendő arányossági értékelés szempontjainak nemzeti jogszabályban történő rögzítése az (EU) 2018/958 irányelv 3–8. cikkében foglaltaknak megfelelően.
Másrészt az 1. alcímben szereplő rendelkezések az Európai Bizottság által 2018/2293. számon indított kötelezettségszegési eljárásban vállaltak végrehajtását célozzák, továbbá két területen (a szakképzésben folytatott továbbtanulás és a szakma gyakorlása) előnyös rendelkezéseket vezetnek be az elismerési eljárásba.
A törvényjavaslat 2–3. alcímében szereplő rendelkezések megalkotásának célja a kettős felhasználású termékek külkereskedelmét, valamint a haditechnikai termékek gyártását szabályozó törvények módosítása.
A törvényjavaslat 4. alcímében szereplő rendelkezések megalkotásának célja az, hogy a nemesfém forgalmazáson túlmenően a nemesfém felvásárlás tevékenységére is kiterjedjen a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) hatálya és ezáltal a felvásárlási tevékenység szabályozottá (a Kertv. alapján bejelentés-kötelessé) váljon, ezzel is csökkentve a felvásárlás általi pénzmosás megvalósulásának esélyét.
A törvényjavaslat 5–6. alcímében szereplő rendelkezések megalkotásának célja a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről és a 764/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2019/515 (EU) rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2019/515 rendelet] foglaltaknak való megfelelés. Az (EU) 2019/515 rendelet 2020. április 19-től teljes egészében kötelezően és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Az (EU) 2019/515 rendelet hatályon kívül helyezi az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 764/2008/EK rendeletet (a továbbiakban: 764/2008/EK rendelet). A 764/2008/EK rendelet 2020. április 19-ével veszti hatályát. Ehhez igazodva szükséges a 764/2008/EK rendeletre való hivatkozások, valamint az (EU) 2019/515 rendelettel össze nem egyeztethető rendelkezések hatályon kívül helyezése.
A törvényjavaslat 7. alcímében szereplő rendelkezések megalkotásának célja, hogy a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény rendelkezései megfeleljenek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseinek, mely a Nemzeti Akkreditáló Hatóságot elektronikus ügyintézést biztosító szervnek minősíti. Alapvető feltétel, hogy az ügyfelek által benyújtott kérelem is elektronikus formában kerüljön benyújtásra. A jelenlegi törvény nem tartalmazza részletesen, hogy a Hatóság mely döntésével szemben van helye közigazgatási per indításának, illetve az eljárás felfüggesztésének lehetőségét. Tekintettel az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárás – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénytől eltérő – specifikus voltára, indokolt a törvény kiegészítése. Jelenleg a kérelemre indított felügyeleti vizsgálati eljárás esetében a hivatalból helyszíni szemle lefolytatására kirendelt értékelő csoporttag díja a Nemzeti Akkreditáló Hatóságnál költségként merült fel. Ennek ellentételezéseként, amennyiben a felügyeleti vizsgálati eljárás eredményeként megállapításra kerülne, hogy a kérelem megalapozott volt, a lefolytatott eljárás költségei az ügyfél felé történő áthárítására lehetőséget ad.
Az előterjesztés 1. mellékletét képező törvénytervezet indokolása a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) bekezdése alapján az Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz, a 10. §-hoz és a 12. §-hoz
Az (EU) 2018/958 irányelv 13. cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2020. július 30-ig megfeleljenek.
Az (EU) 2018/958 irányelv kizárólag az átültetési határidőt követően elfogadott jogszabályok vonatkozásában várja el az általa kimondott arányossági értékelésnek való megfelelést, ezért nem igényli a jelenleg hatályos, szakmai követelményekre vonatkozó jogszabályok módosítását.
Az (EU) 2018/958 irányelv által megfogalmazott norma az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti szükségességi-arányossági tesztnek feleltethető meg tartalmilag. Utóbbi alapján az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvényben kell megállapítani, illetve alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
A fentiekkel összhangban a törvényjavaslat meghatározza az (EU) 2018/958 irányelv 3–8. cikkében foglaltakkal összhangban az új intézkedések előzetes értékelésének és nyomon követésének, a megkülönböztetés tilalmának, a közérdekű célokon alapuló indokolásnak, az arányosságnak, valamint az érdekelt felek tájékoztatásának és bevonásának törvényi szabályozási szintet igénylő követelményeit.
A 2. §-hoz
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési törvény) 13. §-át érintő módosítás azt célozza, hogy azokban az esetekben, ahol egy külföldi középiskolai bizonyítvány (például az eredmények gyengesége miatt) nem jogosít az adott országban felsőoktatásban való továbbtanulásra, de a külföldi szakképzésben való továbbtanulásra lehetőséget ad, az a hazai, érettségi bizonyítványhoz kötött szakképzésben való részvételt is tegye lehetővé.
A 3. §-hoz
Az Elismerési törvény 18. §-a azt a helyzetet rendezi, amikor egy adott, például dél-amerikai ország felsőoktatási rendszerében az első ciklusú képzés öt vagy hat éves, az ahhoz tartozó szakképzettség a hazai mesterfokozathoz tartozó szakképzettségként legyen elismerhető.
A 4–8. §-hoz és a 14. §-hoz
A módosítások az Európai Bizottság által 2018/2293. számon indított kötelezettségszegési eljárásban vállaltak végrehajtását célozzák.
Az Elismerési törvény 28. §-át érintő módosítok az úgynevezett alkalmazkodási időszakot vagy alkalmassági vizsgát megállapító hatósági döntés tartalmát pontosítják. Mindkét esetben utalással egészül ki a normaszöveg arra, hogy az alkalmazkodási időszakot töltő vagy alkalmassági vizsgát tevő személy jogállásának részletes szabályait az eljáró hatóság állapítja meg.
Az Elismerési törvény 29. §-át érintő módosítás célja az, hogy az úgynevezett általános elismerési rendszer hatályára vonatkozó rendelkezéseket átemelje a törvénybe. Ennek révén a most hatályos sommás utalás helyett (amely szerint akkor alkalmazandó az általános elismerési rendszer, ha a kérelmező szakmai képesítése nem felel meg az adott fejezetben foglalt feltételeknek) tételesen felsorolja a jogszabály, hogy mely esetekben tartozik az elismerési eljárás az általános rendszer hatálya alá.
Az Elismerési törvény 31. §-át módosító rendelkezés a tantárgy koncepciójával egészíti ki a külföldi és hazai képzés összevetésének szabályait.
Az Elismerési törvény 38–39. §-át és a 41. §-át érintő módosítások a határon átnyúló szolgáltatás szabályait pontosítják.
Az Elismerési törvény 38. §-a a határon átnyúló szolgáltatás meghatározását tartalmazza, míg a 39. § módosítása világossá teszi, hogy mód van a hazai jogalkotó számára, hogy határon átnyúló szolgáltatás esetében valamely szakmai szervezet vagy testület engedélyének beszerzését, szakmai szervezet vagy testület általi nyilvántartásba vételt, vagy szakmai szervezetben vagy testületben tagság betöltését írja elő, amennyiben az ilyen nyilvántartásba vétel vagy ideiglenes felvétel nem késlelteti és semmilyen módon nem nehezíti a szolgáltatás nyújtását, valamint nem ró további kötelezettséget a szolgáltatásnyújtóra.
Az Elismerési törvény 41. §-a pontosítja, hogy az úgynevezett előzetes ellenőrzés kizárólag közegészségügyi vagy közbiztonsági vonatkozású szakma esetében lehetséges, továbbá egyértelműsíti, hogy a hazai hatóság a képesítés előzetes ellenőrzését mellőzheti.
A 11. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezést tartalmaz, hogy az egyes miniszterek a gyakornoki időszak beszámításának feltételeit megállapítsák.
A 13. §-hoz
Az a)–b) pont szerinti szövegcserés módosítások az Európai Bizottság által 2018/2293. számon indított kötelezettségszegési eljárásban vállaltak végrehajtásához kapcsolódnak.
A 15. §-hoz
A jelenleg hatályos szöveg csak az uniós rendeletekben meghatározott információ-megosztásra ad felhatalmazást, ezért szükséges a törvényi rendelkezések módosítása, hogy az Európai Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikájának joganyagában előírt jelentéstételi és információ megosztási kötelezettség teljesítésére törvényi felhatalmazás jöjjön létre. Ugyanezen célból szükséges a Magyarországra nézve nemzetközi jogi kötőerővel rendelkező szerződések alapján létrejött nemzetközi szervezetek részére történő adatszolgáltatás szabályozása.
A külkereskedelmi államigazgatási szerv diszkrecionális hatáskörébe kell utalni azoknak az adatigényléseknek a teljesítését, amelyeket olyan harmadik fél terjeszt elő, amelyet az Európai Unió Tanácsa jelölt ki az adatok gyűjtésére és kezelésére, illetve azokat az eseteket, amikor az adatszolgáltatás nemzetközi jogalanyisággal nem rendelkező politikai együttműködések – non-proliferációs exportellenőrzési rezsimek – vagy az azokban részes más államok részére történik. A non-proliferációs exportellenőrzési rezsimeket a kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló 13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet határozza meg.
A 16. §-hoz
A haditechnikai termék, szolgáltatás hatályos fogalommeghatározása hibás jogértelmezésre ad okot, ezért szükséges módosítani. Világossá kell tenni, hogy azt a terméket kell haditechnikaként kezelni, ami rajta van az ellenőrzési listán.
A 17. §-hoz
A jogi normát egyértelműsítő módosítások.
A 18. §-hoz
Aránytalan többletterhet jelent a gazdálkodókra nézve a nemzetbiztonsági ellenőrzés előírása, így törölni szükséges. Állami beszállítóknál lehet helye nemzetbiztonsági ellenőrzés kikötésének, de minden vállalkozásra általános feltételként előírni nem indokolt. A közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény 3. § (1) bekezdése tartalmazza a bírságra vonatkozó mérlegelési kritériumokat, ezért a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvényben (a továbbiakban: Httv.) ezen rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolt.
A 19. §-hoz
A módosítás a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni nemzeti kockázatértékelés felülvizsgálata eredményeképp megfogalmazott intézkedésekről szóló 1691/2018. (XII. 17.) Korm. határozat 1. mellékletében meghatározott, a nemzeti kockázatértékelés felülvizsgálata eredményeképpen az 1. melléklet 4. sorában megfogalmazott intézkedést hajtja végre. A módosítás célja az, hogy a nemesfém forgalmazáson túlmenően a nemesfém felvásárlás tevékenységére is kiterjedjen a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) hatálya és ezáltal a felvásárlási tevékenység szabályozottá (a Kertv. alapján bejelentés-kötelessé) váljon, ezzel is csökkentve a felvásárlás általi pénzmosás megvalósulásának esélyét.
A módosítás egyértelművé teszi a forgalmazási tevékenység fogalmának felvásárlásra való kiterjesztésével, hogy a Kertv. 12. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt felhatalmazás, módosítás nélkül is kiterjed a nemesfém tárgyak felvásárlására is.
A 20. §-hoz
A „műszaki szabály” fogalma helyett a „nemzeti műszaki szabály” fogalmának átvezetését igénylő módosító rendelkezés.
A 21. §-hoz
A jogharmonizációs záradék módosítandó törvényben történő elhelyezését szolgáló rendelkezés.
A 22. §-hoz
A nemzeti műszaki szabály fogalmának átvezetését biztosító rendelkezés.
A 23. §-hoz
A jogharmonizációs záradék módosítandó törvényben történő elhelyezését szolgáló rendelkezés, tekintettel arra, hogy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) hatályos szövege a 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre utal, melyet az (EU) 2019/515 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyez.
A 24–27. §-hoz
Az akkreditáló szerv (a továbbiakban: NAH) az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően elektronikus ügyintézést biztosító szervnek minősül. Az elektronikus ügyintézés még hatékonyabb elősegítése érdekében a NAH a KÖFOP projekt keretein belül célul tűzte ki a papírmentes iroda koncepciójának megvalósítását a gyakorlatban is. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy az ügyfelek által benyújtott kérelem is elektronikus formában kerüljön benyújtásra. A NAH a papírmentes iroda megvalósításával kívánja elősegíteni a bürokrácia csökkentését; az ügyintézési határidők rövidülését, ezzel pedig egy egységesebb és egyszerűbb folyamat kialakítását az akkreditáció területét érintően.
A jelenleg hatályos törvény nem tartalmazza az eljárás felfüggesztésének lehetőségét. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) taxatíve meghatározott esetekhez képest a NAH akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárása specifikus, ezért az Ákr.-től eltérő szabályozás, a NAH eljárásaira alkalmazható, specifikus tételes kiegészítés indokolt. Az eljárás felfüggesztésének bevezetése nemzetközi kötelezettségünkre tekintettel indokolt. Ez akkor valósul meg, amikor egy magyar és egy külföldi telephellyel is rendelkező szervezet a külföldi telephely tekintetében az eljárást a külföldi akkreditáló szervezet végzi el. Ennek biztosítására kötelezik a hatóságot az akkreditáló szervezeteket tömörítő nemzetközi szervezet minden tagszervezetére kötelező előírásai.
Az opponensekre vonatkozó módosítások egyrészt pontosítást tartalmaznak, másrészt összhangban vannak a NAH azon célkitűzésével, mely egy hatékonyabb döntéshozatali eljárást tesz lehetővé a szakmai szempontok és elvárások sérülése nélkül. Az opponens kijelölése minden esetben szükséges a NAH-ra vonatkozó MSZ EN ISO/IEC 17011:2018 szabvány szerint. Az opponens a rendszeren kívül álló független és pártatlan szakértő, aki az egész eljárást áttekinti. A pártatlanság garantálása ilyen módon is a legalapvetőbb kötelezettségünk. Ez teszi lehetővé, hogy a Magyarországon kiadott akkreditálási okiratok a világ közel száz országában elfogadottak legyenek, aminek eredményeként a magyar áruk, magyar megfelelőségértékelési bizonyítvánnyal mehetnek ezen országokba. Így időt és pénzt takarítanak meg a magyar exportáló cégek.
A kérelmező elnevezésében történő változás a jelenlegi törvény szerint nem minősül jelentős változásnak. Tekintettel arra, hogy a NAH az akkreditált státuszt a kérelmező kérelmében megjelölt szervezet nevére adja ki, így az akkreditált szervezet nevében bekövetkező változás is jelentős változásnak minősül. Az akkreditált szervezet elnevezésében/nevében bekövetkező változás adódhat jogi, szervezeti formai, felépítési, de egyéb okból is.
A hamis adatszolgáltatás olyan jelentős körülmény, amely indokolja az akkreditált státusz részleges, vagy teljes körű felfüggesztésének biztosítását a NAH számára.
A kérelemre indított felügyeleti vizsgálati eljárás lefolytatása esetén a NAH köteles minden esetben értékelő csoporttagot hivatalból kirendelni a helyszíni szemle lefolytatására, amely a NAH számára költséget jelent. Mivel jelenleg a kérelemre indított felügyeleti vizsgálati eljárás esetén a NAH nem számíthat fel díjat, így ez a NAH-nál költségként merül fel. Amennyiben a felügyeleti vizsgálati eljárás eredményeként megállapításra került, hogy a kérelem megalapozott volt, a lefolytatott eljárás költségeinek ügyfél felé történő áthárítása indokolt. Amennyiben a kérelem megalapozatlan volt, a lefolytatott felügyeleti vizsgálati eljárás költségeit a NAH viseli.
A 28. §-hoz
A záró rendelkezések tartalmazzák a hatályba lépésre vonatkozó rendelkezéseket.
A 29. §-hoz
A záró rendelkezések tartalmazzák az átmeneti rendelkezéseket.
A 30. §-hoz
A záró rendelkezések tartalmazzák az Európai Unió jogának való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás