2019. évi LXXXIV. törvény indokolás
2019. évi LXXXIV. törvény indokolás
a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításával összefüggő törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXXIV. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az Országgyűlés megalkotta a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvényt annak érdekében, hogy a gazdasági válság miatt kialakult nehéz helyzet átmeneti megoldását szolgáló konstrukciót felváltó otthonteremtési konstrukció megvalósítása által a Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevő természetes személyek kedvezményes konstrukciók keretében visszakaphassák bérelt ingatlanuk tulajdonjogát.
A 2019. január 1-jén hatályba lépett törvény által biztosított rendkívül kedvező, egyösszegű visszavásárlási konstrukció lehetővé tette, hogy a fizetési kötelezettségeiknek eleget tevő bérlők és az otthonteremtés minél szélesebb körben történő biztosítása érdekében a bérlők közeli hozzátartozói jelentős kedvezmények igénybevételével egyösszegben megvásárolják a bérelt ingatlant. Ilyen kedvezménynek minősül, hogy a vételár számítás során az állam nem számít fel kamatot, valamint a vételárba beszámításra kerül a bérlő által már megfizetett bérleti díj. Ezen egyösszegű visszavásárlási konstrukció keretében a vevő kérelmére az állam további százalékos mértékű vételár kedvezményt nyújt elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének terhe mellett.
A részletvételi konstrukció esetén a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő nyilatkozata alapján az általa bérelt ingatlan tulajdonjoga a bérlőre száll át azzal, hogy a vételárat a részletvevő a végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint megállapított időpontokban és több részletben fizeti meg, amely az általa korábban fizetett bérleti díj alapján került meghatározásra. E konstrukció keretében is érvényesül, hogy a vételár számítás során az állam nem számít fel kamatot, valamint a vételárba beszámításra kerül a bérlő által már megfizetett bérleti díj.
Jelen törvénymódosítás célja, hogy megteremtse a lehetőségét annak, hogy a januárban hatályba lépett törvényi feltételeknek megfelelő azon bérlők is élhessenek a tulajdonszerzési lehetőséggel, akik bár megfeleltek a feltételeknek, de nem, vagy a törvényi határidőn túl éltek a tulajdonszerzésre irányuló nyilatkozattételi jogukkal, illetve új határidőt állapít meg azok részére is, akik nem tudtak a törvényi határidőn belül joghatás kiváltására alkalmas, a jogszabályi követelményeknek megfelelő nyilatkozatot tenni. A törvényjavaslat továbbá lehetővé teszi a részletvétel választását azoknak is, akik korábban az egyösszegű vásárlás mellett döntöttek, továbbá a részletvételek megfizetésének és lakhatás megőrzése érdekében további biztosítékokat vezet be a javaslat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás