2019. évi LXXXV. törvény indokolás
2019. évi LXXXV. törvény indokolás
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás kihirdetéséről szóló 2019. évi LXXXV. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) létrehozásának célja a felek közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése, elősegítése, különösen az egymás területén megvalósuló beruházási tevékenység feltételeinek kedvezőbbé, biztonságosabbá tételével és így a beruházások ösztönzésével.
A felek között létrejött beruházásvédelmi megállapodás jogi kereteket teremt az egymás területén megvalósuló beruházások tekintetében. Meghatározza a beruházás fogalmát, megfogalmazza a kedvező beruházási feltételek megteremtésének szükségességét. A Megállapodás a beruházók beruházási vitáival kapcsolatban a tisztességes és méltányos elbánást írja elő. Lényeges rendelkezés a nemzeti elbánás és a legnagyobb kedvezmény elve alkalmazásának előírása, megadva az indokolt kivételeket. Rendelkezik a keletkezett jövedelmek átutalásáról, az esetleges államosítás esetén követendő gyakorlatról. A Megállapodás rendelkezik a Szerződő Felek valamint a beruházó és az állam között keletkezett viták rendezésének módjairól. A Megállapodás biztosítja az Uniós joggal való összhangot, szolgálva ezzel a jogbiztonságot.
A Megállapodás egyik legfőbb rendeltetése, hogy a felek beruházói számára biztosítottak legyenek a beruházásaik védelmét jelentő jogi garanciális elemek. A beruházók számára különösen fontos az esetlegesen – akár az állammal szemben is – felmerülő jogviták korrekt, pártatlan választottbíráskodás mellett történő rendezése. A Megállapodás bevezeti a beruházási bírósági rendszert (továbbiakban: ICS), mely rendelkezik fellebbviteli testülettel, a bírók pártatlanságának és függetlenségének elérése érdekében garanciákat biztosít, továbbá jelentős transzparencia szabályok érvényesülnek.
A Megállapodás Magyarország részéről történő aláírására az ahhoz szükséges jogi felhatalmazás megszerzését követően, 2019. június 26-án került sor.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. és 2. §-hoz
A Megállapodás a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. § a) pontja szerinti nemzetközi szerződésnek minősül, arra ennek megfelelően az Nsztv. előírásai vonatkoznak.
Az Nsztv. 7. § (1) bekezdés a) pontjára és (3) bekezdés b) pontjára való tekintettel a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismeretében az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés esetében az Országgyűlés erre felhatalmazást ad.
Az aláírást követően a Megállapodás hatálybalépése érdekében annak kötelező hatályát az Országgyűlés – a Megállapodás kihirdetéséről szóló törvénytervezet elfogadása útján – ismeri el. A Kormány így a Megállapodás szövegének végleges megállapítását követően a törvényjavaslatot benyújtotta az Országgyűlésnek a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére vonatkozó felhatalmazás megadása céljából.
A 3. §-hoz és az 1. melléklethez
Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a törvényjavaslat e szakasza és az 1. melléklet tartalmazzák a belső jogba transzformált megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét.
A Megállapodás 1. fejezete célkitűzéseket és fogalmi meghatározásokat tartalmaz. A megállapodás célja, hogy javítsa a Felek közötti beruházási kapcsolatokat. Lényeges, hogy a „beruházó” fogalmi meghatározása alapján biztosított a Megállapodásban rögzített védelmi és garancia rendszer. A Megállapodás a beruházó által a másik szerződő fél területén létrehozott beruházásai tekintetében alkalmazandó. A „beruházás” fogalma szélesen definiált. Példaként beruházásnak minősül egy külföldi befektető gazdasági társaságban való részesedése, részvények, kötvények és egyéb részesedések egy vállalkozáson belül, beleértve az abból eredő jogokat, továbbá a gazdasági tevékenység megvalósításához vásárolt ingatlan, olyan jog vagy kedvezmény, ami a külföldi befektetőt megilleti.
A Megállapodás 2. fejezete tartalmazza a leglényegesebb beruházásvédelmi kérdéseket. Olyan szabályozási elemeket tartalmaz, amelyek rögzítik a Felek szabályozási jogát. E szerint a Megállapodás rendelkezései nem befolyásolják a Felek azon jogát, hogy a jogos szakpolitikai céljaik eléréséhez szükséges szabályozási intézkedéseket fogadjanak el olyan területeken, mint a közegészség, a biztonság, a közerkölcs védelme, a szociális védelem vagy a fogyasztóvédelem valamint a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme. A szabályozási keretnek a beruházás szempontjából negatív változása sem feltétlenül jelenti a Megállapodás megsértését. A Megállapodás rendelkezést tartalmaz az esetlegesen korábban nyújtott állami támogatásokat illetően.
Rögzíti a nemzeti és a legnagyobb kedvezményes elbánás elvét. A nemzeti elbánás elve szerint a külföldi beruházót a fogadó állam nem részesítheti hátrányosabb elbánásban, mint amelyet a gazdaság hazai szereplőinek biztosít. A legnagyobb kedvezmény elve alapján a szerződő államok beruházói kölcsönösen jogosultak azokra a kedvezményekre, amelyeket egy harmadik ország beruházója megkapott vagy meg fog kapni a beruházást fogadó országban. A legnagyobb kedvezmény elve alól kivételt képeznek azok a kedvezmények, amelyeket az egyik Szerződő Fél egy harmadik ország beruházójának vámunióban, szabadkereskedelmi övezetben, pénzügyi unióban, többoldalú beruházásvédelmi megállapodásban való részvétele kapcsán ad. Rögzítik továbbá a Felek, hogy más nemzetközi beruházási szerződésekben és egyéb kereskedelmi megállapodásokban lefektetett lényeges kötelezettségek önmagukban nem minősülnek „elbánásnak”, ezért azok, a Fél e kötelezettségekből fakadóan elfogadott vagy fenntartott intézkedése hiányában nem jelentik a cikkben foglalt kötelezettség megsértését. Az egyértelműség érdekében az „elbánás” fogalma nem terjed ki olyan vitarendezési eljárásokra vagy mechanizmusokra, mint amilyen a más kétoldalú, regionális vagy nemzetközi megállapodásban előírt vitarendezési eljárás vagy mechanizmus.
A 2. fejezet a beruházók beruházási vitáival kapcsolatban a tisztességes és méltányos elbánást írja elő, illetve rendelkezik a beruházók és a beruházások fizikai biztonságának biztosításról. Tartalmazza a veszteségek miatti kártalanítás szabályait, rendelkezik a beruházók beruházásainak vagy azok hozamainak rendkívüli helyzetben – háború, fegyveres összetűzés, zavargások, országos szükségállapot vagy hasonló események miatt – bekövetkező veszteségeiért történő kártalanításról. Rögzíti a kisajátítás szabályait. A külföldi befektető által megvalósított beruházást nem államosíthatják, nem sajátíthatják ki vagy vonhatják olyan intézkedés/ek alá, amelynek hatása egyező az államosítással vagy a kisajátítással. Annak megítélése, hogy a hozott intézkedés vagy intézkedés sorozat a kisajátítással azonos hatású-e, tényeken alapuló, eseti elbírálást igényel, amelynek szempontjait a Megállapodás rögzíti. Ezen előírások alól kivételt képez a közérdekből történő kisajátítás. Ebben az esetben a kisajátítás jogszerűen, hátrányos megkülönböztetéstől mentesen, késedelem nélkül, megfelelő és tényleges kártalanítás mellett történhet.
A 2. fejezet tartalmazza a beruházásból származó jövedelmek átutalásának szabadságát, felsorolva azon fizetéseket, amelyek esetében szabad az átutalás. Az átutalásokat szabadon átváltható pénznemben vagy a beruházás pénznemében kell késedelem nélkül teljesíteni, a beruházást fogadó állam területén teljesítendő közterhek befizetését követően. Rendelkezik a beruházáshoz kapcsolódó jogátruházás kérdéseiről, miszerint ha valamely Fél vagy annak ügynöksége kifizetést teljesít kártalanítás, garancia vagy biztosítási szerződés keretében a másik Fél területén lévő egyik beruházója által eszközölt beruházás tekintetében, úgy a másik Félnek – egy ilyen beruházást illetően – el kell ismernie a jog vagy jogcím átszállását vagy átruházását, illetve az ilyen beruházással kapcsolatos követelés engedményezését. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti jogait és követeléseit.
A Megállapodás 3. fejezet A. szakasza rendelkezik az szerződő államok között keletkezett viták rendezésének módjáról. A keletkezett vitát a vitában álló feleknek lehetőleg peren kívül, konzultációk útján kell egymással rendezniük. Az egyik szerződő fél beruházója írásban kérheti a másik szerződő felet a tárgyalásos vitarendezésre. A konzultációt a kérelem beérkezésének időpontjától számított 30 napon belül kell megtartani. A konzultáció a kérelem beérkezésének napjától számított 45 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek a folytatásról döntenek. A romlandó vagy szezonális árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó konzultációra rövidebb határidőt szab meg. Az egyeztetés során a Feleknek elegendő ténybeli információt kell biztosítaniuk, amely lehetővé teszi a kérdéses intézkedés által e Megállapodás rendelkezéseinek működésére és alkalmazására gyakorolt hatásának vizsgálatát. A Felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy a 9. melléklet szerint (Közvetítői mechanizmus) értelmében közvetítői eljárást kezdeményeznek bármely olyan intézkedés tekintetében, amely hátrányosan érinti a Felek közötti beruházásokat.
A vitarendezési eljárások szabályai alapján, amennyiben a Feleknek a konzultációra előírt egyeztetés során nem sikerül rendezniük a jogvitát, a konzultációt kérelmező Fél kérheti egy választottbírói testület felállítását. A választottbírói testület vitarendezési eljárásaira az e cikkben meghatározott szabályok és eljárások, valamint a 7. melléklet (Eljárási szabályzat) és a 8. melléklet (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) az irányadók. A választottbírói testület három választottbíróból áll. A meghallgatás helyszínét a Felek közös megegyezéssel határozzák meg, de eltérő megállapodása hiányában a meghallgatást Brüsszelben tartják, ha a panaszos Fél Vietnám, illetve Hanoiban, ha a panaszos Fél az Uniós Fél. A meghallgatásoknak alavetően nyilvánosnak kell lenniük, kivéve, ha arról a 7. melléklet (Eljárási szabályzat) másképp rendelkezik. Belső tanácskozásai esetében a választottbírói testület zárt ülésen ülésezik, amelyen csak választottbírók vesznek részt. A választottbírói testület a létrehozásának napjától számított 120 napon belül bocsátja ki zárójelentését, mely semmiképpen sem haladhatja meg a választottbírói testület létrehozásának időpontjától számított 150 napot. A rendelkezéseknek való megfelelés érdekében hozott intézkedések meglétével vagy összeegyeztethetőségével kapcsolatban írásban kérhető az eredeti választottbírói testület, hogy döntsön az ügyben. A Felek bármikor kölcsönösen elfogadott megoldást találhatnak az e szakasz szerinti jogvitában. A megállapodás tartalmazza a választottbírók névjegyzékére, az igazságszolgáltatási fórum megválasztására, határidőkre, felülvizsgálatra vonatkozó információkat.
A Megállapodás 3. fejezet B. szakasza rendelkezik az egyik szerződő állam és a másik szerződő állam beruházója között, az egyik szerződő állam területén lévő beruházásával kapcsolatban keletkezett viták rendezésének módjáról. A beruházásvédelmi megállapodásban a modern beruházásvédelmi szabályok az új Beruházási Bírósági Rendszeren keresztül lesznek végrehajthatók. A rendelkezések tartalmaznak alternatív (konzultáció, közvetítői eljárás) vitarendezési módokat is. Amennyiben a vita nem rendezhető a konzultáció iránti kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül, úgy a felperes, meghatározott követelményeknek megfelelve, keresetet nyújthat be a megállapodás szerint létrehozott Bírósághoz. A megállapodás rögzíti az irányadó vitarendezési szabályokat és a kereset benyújtására vonatkozó eljárási és egyéb követelmények. A legújabb trendeknek megfelelően rögzítésre került a harmadik fél általi finanszírozás szabálya, amely esetén az ilyen finanszírozásban részesülő, jogvitát folytató félnek értesítenie kell a jogvitát folytató másik felet és a Bíróság tanácsát, vagy ha a Bíróság tanácsát nem hozták létre, a Bíróság elnökét a finanszírozási megállapodás meglétéről és jellegéről, valamint a finanszírozást végző harmadik fél nevéről és címéről.
A Bíróság kilenc taggal rendelkezik, amely tagok közül három az Unió valamely tagállamának állampolgára, három tag Vietnám állampolgára, három tag pedig harmadik ország állampolgára. Bíróság tagjai száma három többszörösével növelhető vagy csökkenthető. A Bíróság tagjainak olyan képesítéssel kell rendelkezniük, amelyet saját országuk előír a bírói kinevezéshez, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogásznak kell lenniük. A Bíróság tagjait négyéves, egyszer megújítható időtartamra nevezik ki. A Bíróság három tagból álló tanácsban tárgyalja az ügyeket: egyikük az Unió tagállamának állampolgára, egyikük Vietnám állampolgára és egyikük valamely harmadik ország állampolgára. A tanács elnöki tisztségét a harmadik ország állampolgárának kell betöltenie. A bíróság a munkarendjét saját maga állapíthatja meg. A Bíróság által hozott ítéletek ellen benyújtott fellebbezések elbírálására állandó Fellebbviteli Bíróság kerül létrehozásra. A testület hat tagból áll, akik közül kettő az Unió valamely tagállamának állampolgára, kettő tag Vietnám állampolgára, kettő tag pedig harmadik ország állampolgára, négyéves, egyszer megújítható időtartamra kinevezve. Három tagból álló tanácsban tárgyalja a fellebbviteli ügyeket.
A megállapodásban az etikai rendelkezések biztosítják, hogy a Bíróság és a Fellebbviteli Bíróság tagjait olyan személyek közül válasszák, akik függetlenségéhez nem fér kétség. A megállapodás különösen rendelkezik arról, hogy a beruházó által a vitarendezés céljából választható, fent említett választottbíróságok nem rendelkeznek hatáskörrel arra, hogy megállapítsák egy adott sérelmezett intézkedésnek a beruházást fogadó ország joga szerinti jogszerűségét. A választottbíróságnak a Felek bíróságai és hatóságai által követett és alkalmazott fennálló jogértelmezést kell elfogadnia és a választottbíróság hazai jogra vonatkozó értelmezése nem köti az adott Fél bíróságait és hatóságait. Az eljárások átláthatóságára az UNCITRAL átláthatósági szabályai alkalmazandók. A megállapodás már rendelkezik a költségek biztosítására adott fedezetről, miszerint a felperes biztosítékadásra kötelezhető, ha megalapozott a gyanúja annak, hogy nem lesz képes betartani a felmerült költségekről szóló esetleges határozatot. A költségek megállapítása során a megállapodás már a vesztes fizet elvét képviseli. Kivételes körülmények esetén – és amennyiben az ügy körülményei alapján indokolt – a Bíróság feloszthatja a költségeket a jogvitát folytató felek között. A megállapodás rögzíti keresetek vagy azok egy részének egyesítésére vonatkozó szabályokat.
A Megállapodás 4. fejezete intézményi, általános és záró rendelkezéseket tartalmaz. Létrehozásra került egy bizottság, amely biztosítja e megállapodás megfelelő működését, felügyeli és elősegíti e megállapodás végrehajtását, vizsgálja a 3. fejezet (Vitarendezés) B. szakaszával kapcsolatos kérdéseket, illetve elfogadhatja e megállapodás rendelkezéseinek értelmezéseit. A megállapodás rögzíti, hogy fizetési mérleg problémák alapján rendkívüli intézkedések hozhatók. A különleges körülmények között hozott intézkedéseknek azonban méltányosnak kell lenniük, nem alkalmazhatóak önkényesen, sem indokolatlan hátrányos megkülönböztetésként. A Szerződő Felek alapvető biztonsági érdekeik védelmében is hozhatnak rendkívüli intézkedéseket. Rendelkezik a hatálybalépés, időbeli-, területi hatály, megszűnés és módosítás kérdéseiről. A megállapodást a Feleknek a vonatkozó alkalmazandó jogi eljárásaiknak megfelelően jóvá kell hagyniuk. A megállapodás attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek az e megállapodás hatálybalépésével kapcsolatos, alkalmazandó jogi eljárásaik befejezéséről szóló értesítést egymásnak megküldték. A Megállapodás határozatlan időtartamra jön létre. Az Unió és Vietnám írásban értesítheti a másik Felet a megállapodás megszüntetésére irányuló szándékáról. A megállapodás megszüntetése az értesítést követő hatodik hónap utolsó napján lép hatályba. A beruházások biztonsága érdekében arról is rendelkeztek a Szerződő Felek, hogy a Megállapodás felmondása előtt megvalósult beruházásokra vonatkozóan a Megállapodás egyes rendelkezései a felmondást követő további – eltérő megállapodás hiányában – tizenöt évig érvényben maradnak. Az IPA hatálybalépését követően felváltja majd a jelenleg 21 db EU-tagállam és Vietnám között hatályban lévő kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásokat.
A megállapodás mellékletei annak szerves részét képezik.
A Megállapodás 1. melléklete a Felek illetékes hatóságait sorolja fel a beruházási és szabályozási intézkedések kérdésében, az Európai Unió részéről az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága vagy – az állami támogatásokról szóló uniós jog alkalmazásakor – valamelyik tagállam közigazgatási szerve, hatósága, bírósága vagy törvényszéke minősül illetékes hatóságnak, vietnámi részről Vietnám kormánya vagy Vietnám miniszterelnöke, egy közigazgatási szerv, hatóság vagy egy bíróság.
A Megállapodás 2. melléklete azon ágazatokat, alágazatokat illetve tevékenységeket tartalmazza, amelyek terén Vietnám a 2.3. cikkel (Nemzeti elbánás) összhangban nem álló beruházással kapcsolatban bármilyen intézkedést elfogadhat vagy fenntarthat, amennyiben az ilyen intézkedés nem ellentétes a szabadkereskedelmi megállapodás 8–B. mellékletében szereplő kötelezettségvállalásokkal. Ilyen ágazatnak minősül többek között az újságok és hírügynökségek tevékenysége, az alapfokú és középfokú oktatási szolgáltatások, az erdészet és vadászat, továbbá a lottó, a fogadás és a szerencsejáték.
A Megállapodás 3. melléklete a Felek beruházások kezeléséről szóló egyetértési megállapodásának megerősítését tartalmazza, valamint az ebből származó bejelentési eljárás menetét. Az Európai Unió érintett tagállamai a következők: Németország, Spanyolország, Hollandia, Ausztria, Románia és az Egyesült Királyság.
A Megállapodás 4. melléklete rögzíti a Felek egyetértését a kisajátításról, többek között a közvetlen és közvetett kisajátítás definíciójáról, illetve tartalmazza azon kritériumrendszert, a mely alapján egy adott intézkedés közvetett kisajátításnak minősül.
A Megállapodás 5. melléklete az államadósságról rendelkezik, különös tekintettel az megegyezéses adósságátalakításra, adósságinstrumentumok módosítására illetve az adósságcserére.
A Megállapodás 6. melléklete tartalmazza a beruházási megállapodások jegyzékét, amelyben beruházásvédelmi megállapodások szerepelnek, melyek hatályukat vesztik jelen megállapodás hatálybalépésével.
A Megállapodás 7. melléklete a választottbírósági eljárás szabályzatáról rendelkezik, magában foglalja az eljárás szereplőinek fogalmát, az értesítés menetét, az írásbeli beadványok rendszerét, a helyettesítést, a meghallgatást, az érvek kifejtését, az írásbeli kérdéseket, a titoktartást, az ex parte kapcsolatfelvételt, a sürgősségi eljárást, az egyéb eljárásokat illetve a fordítást és tolmácsolást.
A Megállapodás 8. melléklete tartalmazza a választottbírók és a közvetítők magatartási kódexét, mely többek között rendelkezik a választottbírók kötelezettségeiről, a választottbírók függetlenségéről és pártatlanságáról, a titoktartásról, a közvetítőkről és a kiadásokról.
A Megállapodás 9. melléklete rendelkezik a közvetítői mechanizmusról, az eljárásban történő információkérésről, a közvetítők kiválasztásáról, az eljárási szabályzatról, a végrehajtásról, a határidőkről, továbbá a költségekről.
A Megállapodás 10. melléklete a közvetítői mechanizmust részletezi a beruházók és a Felek közötti vitarendezés esetén, szabályokat tartalmaz a közvetítők kiválasztásáról, az eljárás lefolytatásáról, a végrehajtásról, a határidőkről, továbbá a költségekről.
A Megállapodás 11. melléklete rendelkezik a Bíróság tagjai, a Fellebbviteli Bíróság tagjai és a közvetítők magatartási kódexéről, többek között az eljáró személyek felelősségéről, a nyilvánosságra hozatali kötelezettségről, a tagok kötelezettségeiről, függetlenségükről és pártatlanságukról, a titoktartásról és a konzultatív testületről.
A Megállapodás 12. melléklete tartalmazza a párhuzamos eljárásokra vonatkozó szabályokat.
A Megállapodás 13. melléklete rendelkezik a Fellebbviteli Bíróság munkarendjéről.
A 4. §-hoz
A 4. § a törvény hatálybalépéséről rendelkezik.
Az 5. §-hoz
Az 5. § a törvény végrehajtásáért felelős minisztert nevezi meg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás