86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet

1. § (1) E rendelet alkalmazásában államigazgatási feladatot ellátó, államigazgatási hatáskörrel, hatósági jogkörrel rendelkező helyi önkormányzati szerven a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét, a jegyzőt, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjét kell érteni.

(2) E rendelet alkalmazásában polgármester alatt a főpolgármestert és a megyei közgyűlés elnökét, jegyző alatt a főjegyzőt is érteni kell.

(3) E rendelet alkalmazásában központi kormányzati igazgatási szervek területi szerve alatt a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 2. § (2) bekezdésben meghatározott szerv területi szervét kell érteni.

(4) E rendelet alkalmazásában funkcionális feladatokon az alábbiakban felsorolt igazgatási funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított szervezeti egységek által ellátott szervi működést szolgáló – nem szakmai feladatellátáshoz kötődő – belső igazgatási feladatokat kell érteni:

(5) E rendelet alkalmazásában, a kormányhivatalok kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek továbbképzéséhez és előírható képzési és továbbképzési kötelezettségeihez kapcsolódóan

2. § (1) A megyei kormányhivatal illetékessége a székhelye szerinti megyére terjed ki. A Budapest Főváros Kormányhivatala illetékessége Budapest főváros területére, a Pest Megyei Kormányhivatal illetékességi területe Pest megyére terjed ki.

(2) Kormányrendelet a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területét egyes államigazgatási feladatok tekintetében az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.

(3) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja.

(4) A járási (fővárosi kerületi) hivatalok (a továbbiakban: járási hivatal) székhelyeit – a fővárosi kerületek kivételével – az 1. melléklet tartalmazza. A járási hivatalok illetékessége az 1. mellékletben meghatározott településekre terjed ki. A járási hivatal a feladatait az illetékességébe tartozó települések tekintetében kirendeltségek és települési ügysegédek útján is elláthatja.

(5) Kormányrendelet a járási hivatal illetékességi területét egyes államigazgatási feladatok tekintetében az 1. mellékletben meghatározott illetékességtől eltérően is megállapíthatja.

(6) Ha kormányrendelet a feladatellátásért felelős szervként, valamint eljáró hatóságként a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalát jelöli ki, a megyeszékhely szerinti járási hivatal illetékességi területe a járási hivatal székhelye szerinti megyére terjed ki. Kormányrendelet a megyeszékhely szerinti járási hivatal illetékességi területét egyes államigazgatási feladatok tekintetében ettől eltérően is megállapíthatja. Ha kormányrendelet a feladatellátásért felelős szervként, valamint eljáró hatóságként kijelölt fővárosi kerületi hivatalt jelöl ki, a fővárosi kerületi hivatal illetékességi területe Budapest fővárosra terjed ki. Kormányrendelet a kijelölt fővárosi kerületi hivatal illetékességi területét egyes államigazgatási feladatok tekintetében ettől eltérően is megállapíthatja.

3. § (1) A járási hivatal által működtetett kormányablak és okmányiroda – ha jogszabály kivételt nem tesz – az ország területére kiterjedő illetékességgel ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.

(2) Hivatalból indult eljárásra az a kormányablak vagy okmányiroda illetékes, amely a járási hivatal illetékességi területén az ügyfél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye (székhelye, telephelye) van. Amennyiben a járási hivatal illetékességi területén több kormányablak vagy okmányiroda is működik, az eljárásra a kormánymegbízott által a kormányhivatal ügyrendjében meghatározott kormányablak vagy okmányiroda az illetékes.

3/A. §² (1) Az eljáró hatóság egészeként kizárt kormányhivatal helyett az 1/A. mellékletben meghatározott másik kormányhivatal jár el.

(2) Az eljáró hatóság egészeként kizárt járási hivatal helyett az 1/B. mellékletben meghatározott másik járási hivatal jár el.

(3) Ha az 1/A., illetve 1/B. mellékletben meghatározott kormányhivatal, illetve járási hivatal sem járhat el hatóságként, az eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján kijelölt hatóság jár el.

4. § (1) Amennyiben települési képviselő-testület határozatával kezdeményezi a településnek másik járási hivatal illetékességi területéhez történő átcsatolását, illetve új járás kialakítását, a fővárosi és megyei kormányhivatal megvizsgálja az átcsatolás, illetve új járás kialakításának indokoltságát. Indokoltnak minősül különösen a kezdeményezés, ha ezzel az államigazgatási feladatok hatékonyabb ellátása biztosítható, vagy ha a közlekedési feltételek jelentősen megváltoznak.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal kormánymegbízottja a képviselő-testületi határozatot – a település besorolásának megfelelő járási hivatal hivatalvezetőjének, átcsatolási javaslata esetén a képviselő-testület által indítványozott másik járási hivatal hivatalvezetője, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal véleményének a csatolásával – küldi meg a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter).

(3) A miniszter a javaslatát az általános önkormányzati választások évében április 30-ig nyújtja be a Kormány számára, valamennyi, az adott időszakban beérkezett kezdeményezés tekintetében. A Kormány döntése alapján településnek másik járáshoz történő átcsatolására, illetve új járási hivatal kialakítására az általános önkormányzati választások napjával kerülhet sor.

5. § (1) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal irányítására a minisztert jelöli ki.

(2) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatali feladatok ellátásához szükséges informatikai rendszerekre vonatkozóan a közigazgatás-fejlesztésért felelős minisztert jelöli ki

6. § (1) A szakmai irányító miniszter a Kit. 40. § (2) bekezdése szerinti közreműködési jogosultságát a (2)–(8) bekezdésben, továbbá a 7–9. §-ban foglaltak szerint gyakorolja.

(2) A miniszter irányításért való felelőssége keretében meghatározza a szakmai irányító miniszterek és a fővárosi és megyei kormányhivatalok közötti kapcsolattartás módját, és koordinálja annak megvalósítását.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében a szakmai irányító miniszterek kötelesek együttműködni a miniszterrel. Az együttműködés keretében a szakmai irányító miniszterek elektronikus úton megküldik a miniszternek a fővárosi és megyei kormányhivatalok számára előkészített szakmai iránymutatásokat, módszertani és egyéb útmutatókat (a továbbiakban együtt: szakmai anyagok) és adatszolgáltatásra vonatkozó megkereséseket.

(4) A miniszter a szakmai anyagokat és adatszolgáltatásra vonatkozó megkereséseket haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezéstől számított öt napon belül megvizsgálja és megküldi a címzett fővárosi és megyei kormányhivatalok részére.

(5) A miniszter szükség esetén felhívja az érintett szakmai irányító minisztert vagy minisztereket a szakmai anyagok és adatszolgáltatásra vonatkozó megkeresésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben az ellentmondás feloldására. A közös álláspontnak megfelelő módosításokat a szakmai irányító miniszter átvezeti a szakmai anyagokon vagy az adatszolgáltatásra vonatkozó megkereséseken, és megküldi a miniszter részére, aki a szakmai anyagot vagy az adatszolgáltatásra vonatkozó megkeresést haladéktalanul megvizsgálja és megküldi a címzett fővárosi és megyei kormányhivatalok részére.

(6) A szakmai irányító miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatalok által használt egyes informatikai rendszerek üzemeltetését és fejlesztését érintő változásokról a minisztert értesíti.

(7) A szakmai irányító miniszterek tárgyév január 31. napjáig megküldik a miniszternek a fővárosi és megyei kormányhivatalok által lefolytatandó, tárgyévet követő évre vonatkozó országos hatósági ellenőrzési tervet és végrehajtásának tervezett költségét. Amennyiben a szakmai irányító miniszter a tárgyévet követő évre vonatkozó országos hatósági ellenőrzési terv végrehajtásának tervezett költségét meghaladó ellenőrzést rendel el, annak forrását a szakmai irányító miniszter köteles biztosítani, a többletköltség számítása az ellenőrzésre külön miniszteri rendeletben megállapított költségátalány alapján történik.

(8) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a szakmai irányító miniszter jogosult az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) a felügyeleti szervre ruházott jogkörök gyakorlására és – ha fellebbezésre van lehetőség – a fellebbezés elbírálására, ha a döntés a fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozik.

7. § (1) A kormányablakok működésének szakmai irányítását a miniszter – az informatikai vonatkozású kérdéskörökben az e-közigazgatásért felelős miniszter közreműködésével – látja el.

(2) A miniszter szakmai irányítást gyakorol a kormányablakok ügyfélszolgálati tevékenysége felett, amelynek keretében ellátja az ügyfélszolgálati működés fejlesztésére, elemzésére és monitoringjára vonatkozó feladatokat.

8. § (1) A kizárólag a fővárosi és megyei kormányhivataloknál, illetve a járási hivataloknál alkalmazott és a szakmai munkával összefüggő, a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló kormányrendelet szerinti biztonsági okmányok egységessége érdekében a kibocsátói feladatokat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a szakmai irányító miniszter, valamint az általa kijelölt szerv látja el, és viseli az ezzel kapcsolatosan felmerülő költségeket. A biztonsági okmányokon a fővárosi és megyei kormányhivatal, járási hivatal nevét fel kell tüntetni.

(2) A kizárólag a fővárosi és megyei kormányhivataloknál, illetve a járási hivataloknál alkalmazott és Ákr. szerinti hatósági ellenőrzés lefolytatására jogosító, a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló kormányrendelet szerinti biztonsági okmányok egységessége érdekében a kibocsátói feladatokat a miniszter látja el.

(3) A (2) bekezdés szerinti azonos jogosultságokat biztosító biztonsági okmányok kibocsátásáról a miniszteren kívül más nem rendelkezhet.

9. § A miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatalok bevonásával kezdeményezi és ellenőrzi

9/A. §³ A miniszter a 9. § b) pontja szerinti feladatát a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság bevonásával látja el.

10. § (1) A kormánymegbízott szabadsága tekintetében a Kit. szerinti munkáltatói jogköröket a miniszter által kijelölt politikai felsővezető gyakorolja.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja. A fővárosi és megyei kormányhivatalnál szolgálatot teljesítő katonák, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjai, illetve a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetve a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium állományába tartozó, de a fővárosi és megyei kormányhivatalnál munkát végző kormánytisztviselők esetében a munkáltatói jogok gyakorlásának szabályait jogszabály határozza meg.

(3) A járási hivatal kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat – figyelemmel a (4) bekezdésre – a járásihivatal-vezető (a továbbiakban: hivatalvezető) gyakorolja. A járási hivatal kormánytisztviselőjének, kormányzati ügykezelőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a hivatalvezető tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a kinevezni javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek, kormányzati ügykezelőnek, illetve nem kerülhet felmentésre.

(4) A kormánymegbízott gyakorolja a járási hivatal vezetője helyett a járási hivatal kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói tekintetében

(5) A kormánymegbízott a járási hivatal kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói tekintetében a (4) bekezdésben meghatározott munkáltatói jogokat célhoz kötötten, meghatározott esemény bekövetkezte esetén, továbbá a szakkérdések elbírálásával összefüggő feladatok hatékony ellátása érdekében gyakorolhatja. A kormánymegbízott az érintett hivatalvezetőket írásban tájékoztatja az általa elrendelt intézkedésekről. Ha az intézkedés elrendelése okafogyottá válik, a kormánymegbízott haladéktalanul írásban visszavonja a döntését.

11. § (1) A kormányhivatalok kormánytisztviselőinek besorolásánál – a Kit. 271. §-a alapján – a munkavégzésre irányuló jogviszonyban, különösen a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, Kit. szerinti politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas jogviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban, a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszonyban, a szakcsoporti tagsági viszonyban, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenységre irányuló jogviszonyban, továbbá az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenységre irányuló jogviszonyban töltött időt, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 62/A. §-a szerinti és a Kit. 104. § (9) bekezdése szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamot kell alapul venni, azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a tizennégy éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból – tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e, vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség – hat hónapot be kell számítani.

(3) Az országgyűlési, az európai parlamenti, az önkormányzati képviselői, a nemzetiségi szószólói és a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartamát – ha e megbízatás megszűnését követően a tisztviselő ismételten közszolgálati jogviszonyt, illetve kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít – a közszolgálati, illetve kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni.

(4) A kormányhivatali kormánytisztviselő a Kit. 271. § (11) bekezdésében meghatározott előmeneteli fokozatba akkor is sorolható, ha közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, vagy vállalja, hogy e szakvizsgát három éven belül megszerzi.

(5) A kormányhivatali kormánytisztviselőt a munkáltatói jogkör gyakorlója magasabb előmeneteli fokozatba sorolhatja, ha a közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettség megszerzésére vállalt kötelezettségét a kormányhivatali kormánytisztviselőnek fel nem róható okból három éven belül nem tudja megszerezni.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a Kit. 58. § (2) bekezdése alapján – mérlegelési jogkörében eljárva, a területi kormányzati igazgatási szerv szakmai összetétele, a területi kormányzati igazgatási szerv által ellátandó feladatok jellege és a helyi munkaerőpiac helyzetének figyelembevételével szabályzatában állapítja meg a területi kormányzati igazgatási szerv álláshelyei betöltésének szakmai és képesítési feltételeit

12. § (1) A kormányhivatali kormánytisztviselő a továbbképzési kötelezettségét

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott továbbképzések közszolgálati, valamint belső továbbképzések lehetnek. A belső továbbképzések aránya legfeljebb az előírt kötelezettség 25%-a lehet.

(3) A közszolgálati továbbképzési programok fejlesztéséről és megvalósításáról az Egyetem gondoskodik.

(4) A területi kormányzati igazgatási szerv által szervezett belső továbbképzések

(5) A területi kormányzati igazgatási szerv által szervezett belső továbbképzés a területi kormányzati igazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint jóváhagyott programokból állhat.

(6) A belső továbbképzési programok jóváhagyására vonatkozó eljárásrendet a területi kormányzati igazgatási szerv dolgozza ki.

(7) A jóváhagyás során vizsgálni szükséges a belső továbbképzési program

(8) A jóváhagyási eljárásban részt vevő hivatali szervezeti egységeket a területi kormányzati igazgatási szerv szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(9) A területi kormányzati igazgatási szerv a belső továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében a belső továbbképzésekről nyilvántartást vezet.

13. § (1) A kormányhivatali kormánytisztviselő továbbképzési kötelezettsége a próbaidő leteltét követő napon kezdődik.

(2) A részmunkaidőben foglalkoztatottak továbbképzési kötelezettségét arányosan kell megállapítani.

(3) Ha a továbbképzésre kötelezett kormányhivatali kormánytisztviselő a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási díj igénybevétele miatt vagy egyéb okból három hónapot meghaladóan fizetés nélküli szabadságot vagy táppénzellátást vesz igénybe, vagy tartós külszolgálatot teljesít, a továbbképzési kötelezettséget időarányosan kell teljesíteni.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a kormánytisztviselőnek biztosítani a továbbképzési tervvel összhangban – különösen a személyes jelenlétet igénylő – továbbképzésben való részvétel feltételeit.

14. § (1) A Kormányhivatali Kormánytisztviselői Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KKTK) a miniszternek a kormányhivatalok kormánytisztviselői továbbképzéssel összefüggő feladatait segítő szakmai tanácsadó és véleményező testülete.

(2) A KKTK elnöke az Egyetem rektora. A KKTK tagjai a miniszter által az Egyetem rektorának javaslatára felkért tagok, valamint a Magyar Kormánytisztviselői Kar által delegált tag. A KKTK miniszter által felkért tagjainak megbízatását a miniszter – az Egyetem rektorának javaslatára – indokolás nélkül visszavonhatja.

(3) A KKTK működési rendjének szabályait ügyrendjében állapítja meg.

(4) A KKTK feladatai a kormányhivatalok kormánytisztviselői továbbképzés vonatkozásában:

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti egyenértékűség megállapítására a munkáltató vagy a kormányhivatalok kormánytisztviselői kérésére kerül sor.

(6) Ha a (4) bekezdésben meghatározott feladatok a kormányhivatalok kormánytisztviselői továbbképzését és a közszolgálati továbbképzést egyaránt érintik, a KKTK és a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (KTK) döntésének összehangolásáért az Egyetem rektora felel.

(7) A KKTK – a miniszter, az ágazati irányítást, felügyeletet ellátó intézmények, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok által meghatározott képzési igények alapján – képzésfejlesztési feladatot határoz meg az Egyetem számára.

(8) A KKTK feladatainak ellátását a KKTK Titkársága segíti. A KKTK Titkársága a KKTK ügyrendje alapján a KKTK üléseinek előkészítésével, lebonyolításával, valamint dokumentálásával kapcsolatos döntés-előkészítési és adminisztratív feladatokat látja el.

(9) A KKTK Titkárságának feladatait – az Egyetem bevonásával – a miniszter által vezetett minisztérium látja el.

15. § (1) A közszolgálati továbbképzési programokat minősíteni kell (a továbbiakban: minősített továbbképzési program). A minősítésről, valamint a programjegyzékre történő nyilvántartásba vételről a KKTK programminősítési eljárás alapján dönt a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül. A minősített továbbképzési program a közszolgálati továbbképzési programjegyzék részévé válik.

(2) A KKTK jogosult a minősített továbbképzési program programjegyzékről való törlésére, ha a továbbképzési program nem felel meg a minőségirányítási szabályzatban előírt feltételeknek.

16. § (1) Az Egyetem a minősített továbbképzési programok szakmai és tartalmi megfelelőségének biztosítása érdekében minőségirányítási rendszert működtet. A minősített továbbképzési programok minőségirányítási folyamatairól a miniszter a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszterrel közösen kiadja a kormányhivatalok kormánytisztviselői továbbképzésének egységes minőségirányítási szabályzatát. A szabályzat kiadására az Egyetemnek a KKTK által véleményezett javaslata alapján kerül sor.

(2) A minősített továbbképzési programok teljesítésének mérése tanulmányi pontokkal történik.

(3) A kormányhivatali kormánytisztviselő által teljesített továbbképzésekről a továbbképzést megvalósító szerv tanúsítványt állít ki a minőségirányítási szabályzatban meghatározott tartalommal.

17. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszonyban álló továbbképzése tervszerűen, egyéni továbbképzési tervek alapján történik.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévben meghatározott továbbképzési kötelezettség teljesítését évente tanulmányi pontokkal tárgyév február 28-áig határozza meg.

(3) Az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséről a tárgyév február 28-áig a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik. Az egyéni továbbképzési terv tartalmazza a közszolgálati és belső továbbképzéseket.

(4) Az éves továbbképzési tervet a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévben felmerülő továbbképzési igények alapján módosíthatja.

18. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója az egyéni továbbképzési tervek összesítésével készíti el a kormányzati igazgatási szerv éves továbbképzési tervét (a továbbiakban: intézményi továbbképzési terv), amelyet tárgyév március 15-éig megküld az Egyetem részére.

(2) Az intézményi továbbképzési terveket az Egyetem tárgyév március 31-éig országos szinten összesíti (a továbbiakban: országos továbbképzési terv).

(3) A területi kormányzati igazgatási szerv a szervezeti továbbképzési terv végrehajtásáról tájékoztatót készít, amelyet tárgyévet követő év március 15-éig megküld az Egyetem részére. A tájékoztató alapján az Egyetem a tárgyévet követő év április 30-áig a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszternek, valamint a miniszternek jelentést készít a megvalósított továbbképzésekről, valamint a felhasznált pénzügyi forrásokról.

(4) Az Egyetem kialakítja és működteti a továbbképzésekkel összefüggő tervkészítési feladatok ellátását támogató informatikai alkalmazást, valamint kidolgozza a tervkészítéshez és az értékeléshez szükséges módszertani ajánlásokat.

19. § (1) A kormányhivatalok kormánytisztviselői képzésének és továbbképzésének ágazati irányítása a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter feladata.

(2) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter irányítási és felügyeleti jogkörében különösen

20. § (1) A közszolgálati továbbképzéshez szükséges pénzügyi forrást a kormányzati igazgatási szerv biztosítja.

(2) A közszolgálati továbbképzés, a közigazgatási szakvizsgák, valamint a Kormány által előírt továbbképzés költségeit a területi kormányzati igazgatási szerv az Egyetemnek a közszolgálati, illetve a Kormány által előírt továbbképzésre kötelezett foglalkoztatotti létszám alapján továbbképzési hozzájárulásként (a továbbiakban: normatív hozzájárulás) fizeti meg. A normatív hozzájárulás alapja a költségvetési törvényben a Kttv. tekintetében meghatározott illetményalap 73%-a, amelyet a kormányzati igazgatási szerv két egyenlő részletben minden év január 31-éig, illetve június 30-áig a területi kormányzati igazgatási szervnél tárgyévben közszolgálati továbbképzésre, illetve Kormány által előírt továbbképzésre kötelezett kormányzati szolgálati jogviszonyban állók létszámának alapulvételével fizet meg az Egyetem részére. Az Egyetem a kormányzati igazgatási szerv részére igazolást állít ki a továbbképzési hozzájárulás megfizetéséről.

(3) Ha a területi kormányzati igazgatási szerv a normatív hozzájárulást megfizeti, azonban a kormánytisztviselő nem vesz részt a továbbképzésben, az Egyetem utólag nem számol el a fel nem használt normatív hozzájárulás összegével, a keletkezett többletet az Egyetem a továbbképzési rendszer működtetésére használja fel.

(4) A területi kormányzati igazgatási szerv személyében bekövetkező jogutódlás vagy a Kit. 114. § (10) bekezdésében meghatározott jogviszonyváltás esetében a jogutód munkáltató szerv a tárgyévre vonatkozó normatív hozzájárulás időarányos részét megfizeti a jogelőd részére.

(5) A (4) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni a Kit. 104. § (9) és (10) bekezdése esetén is, azzal, hogy a fogadó, illetve az új jogviszony szerinti kormányzati igazgatási szerv fizeti meg a tárgyévre vonatkozó normatív hozzájárulás időarányos részét azon kormányzati igazgatási szerv részére, amely a kormánytisztviselőt a kinevezés módosítását vagy a jogviszony megszűnését megelőzően foglalkoztatta.

(6) Ha a kormányzati igazgatási szervnél a tárgyév január 1-jét követően keletkezik továbbképzési kötelezettség, akkor a kormánytisztviselő után a kormányzati igazgatási szerv a normatív hozzájárulást időarányosan fizeti meg az Egyetem részére a tárgyév végéig.

(7) A kormányhivatali kormánytisztviselő közszolgálati továbbképzési kötelezettségeinek teljesítésére felhasznált költség kizárólag a programjegyzéken szereplő programok útján használható fel.

21. § (1) A Kit. 267. § (1) bekezdése alapján meghatározott közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú képzésben résztvevő fogyatékossággal élő kormánytisztviselőkre a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 20. alcímének rendelkezéseit az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A képzés, továbbképzés szervezéséért felelős intézmény a fogyatékossággal élő kormánytisztviselők kérelmére, a fogyatékosságot igazoló szakvélemény megállapításai alapján köteles az alábbi kedvezmények biztosítására:

(3) A hallgató kérelmére – indokolt esetben a fogyatékosságot igazoló szakvélemény alapján – a képzés szervezéséért felelős intézmény a (2) bekezdésben szabályozott kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére.

22. § (1) A kormányhivatalok kormánytisztviselői számára a munkáltatói jogkör gyakorlója által kötelezően előírt képzés, továbbképzés, átképzés elismert költségtípusai:

(2) A képzési díjat és a tananyagköltséget a képzés szervezéséért felelős intézmény határozza meg és a képzés első oktatási napját megelőző kilencven nappal honlapján közzéteszi.

23. § (1) A Kit. 267. § (1) bekezdésében foglaltak szerint közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés, valamint a kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzés megszerzésére irányuló hallgatói jogviszony létesítésére háromoldalú képzési megállapodást kötnek.

(2) A kormányhivatalok kormánytisztviselői a képzési megállapodás keretében vállalják különösen, hogy a

(3) A munkáltató a képzési megállapodás keretében a képzés sikeres elvégzése érdekében vállalja különösen, hogy a kormányhivatalok kormánytisztviselőit mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól

(4) A képzés szervezéséért felelős intézmény a képzési megállapodás keretében vállalja különösen, hogy

(5) A munkáltatót és a képzésért felelős intézményt tájékoztatási kötelezettség terheli egymás irányában a kormányhivatalok kormánytisztviselőinek kormánytisztviselői jogviszonyában és hallgatói jogviszonyában bekövetkezett lényeges változással kapcsolatban.

24. § (1) A kormányablak-ügyintézői képzésre és a kormányablak-ügyintézői vizsgára a kormányhivatalok kormánytisztviselőinek továbbképzési rendszerén belül kerül sor.

(2) A kormányablak-ügyintézői képzés

(3) A kormányablak-ügyintézői képzés és a kormányablak-ügyintézői vizsga tekintetében a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szakmai iránymutatást nyújt, különösen a

(4) A kormányablak-ügyintézői képzés

(5) A kormányablak-ügyintézői képzés sikeres teljesítését követően a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter a 2. melléklet szerinti adattartalommal bizonyítványt állít ki.

(6) A kormányablak-ügyintézői képzés és vizsga részletes követelmény- és szabályrendszerét a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter adja ki.

25. § (1) Az újonnan kinevezett és a kormányablakban kormányablak szakügyintézői vagy kormányablak-ügyintézői feladatkörben foglalkoztatott kormányhivatalok kormánytisztviselőinek a továbbképzési kötelezettség kezdetétől számított egy éven belül – ha a kormányablak-ügyintézői vizsga megszerzésére irányuló képzés a továbbképzési kötelezettség kezdetének időpontjához képest később indul, a képzés indulásától számított egy éven belül – kormányablak-ügyintézői vizsgát kell tenniük.

(2) A kormányzati szolgálati jogviszony jogviszonyváltással történő keletkezése esetén a kormányablakban kormányablak szakügyintézői vagy kormányablak-ügyintézői feladatkörben foglalkoztatott kormányhivatalok kormánytisztviselőinek a továbbképzési kötelezettség kezdetétől számított egy éven belül – ha a kormányablak-ügyintézői vizsga megszerzésére irányuló képzés a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének időpontjához képest később indul, a képzés indulásától számított egy éven belül – kormányablak-ügyintézői vizsgát kell tenniük.

(3) Kormányablakban kormányablak szakügyintézői vagy kormányablak-ügyintézői feladatkörbe történő sorolás esetén a kormányhivatalok kormánytisztviselőinek a továbbképzési kötelezettség kezdetétől számított egy éven belül – ha a kormányablak-ügyintézői vizsga megszerzésére irányuló képzés a kormányablak szakügyintézői vagy kormányablak-ügyintézői feladatkörbe történő sorolás időpontjához képest később indul, a képzés indulásától számított egy éven belül – kormányablak-ügyintézői vizsgát kell tenniük.

(4) Ha kormányablak-ügyintézői vizsgakötelezettségét a kormánytisztviselő az (1)–(3) bekezdésben meghatározott határidőn belül számára felróható okból nem teljesíti, őt másik feladatkörbe kell áthelyezni.

(5) A kormányablak-ügyintézői vizsga letételére nyitva álló határidőbe nem számít bele a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó kiküldetés időtartama.

(6) Az (1)–(3) bekezdés szerinti képzési kötelezettség alól mentesülnek azon kormánytisztviselők, akik 2016 szeptembere előtt a kormányablak-ügyintézői képesítés megszerzésére az Egyetem által

26. § (1) A vezetőképzésre az e rendelet szabályait kell alkalmazni a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.

(2) A vezetőképzés vezetői utánpótlás képzéséből, a vezető rendszeres továbbképzéséből és a vezető magas szintű kiválósági képzéséből áll.

(3) A vezetőképzés programjait a továbbképzési programkínálaton belül az Egyetem fejleszti és működteti. A vezetőképzési programok megvalósítására az Egyetem jogosult. A vezetőképzésben alkalmazott programot, a minősítést követően, a KKTK felveszi a minősített programjegyzékre.

(4) A vezetőképzésben teljesítendő programot fel kell tüntetni a vezető egyéni továbbképzési tervében.

27. § Az átképzés keretében a területi kormányzati igazgatási szerv másik álláshelyhez rendelt feladatok, illetve a betöltött álláshely feladatainak hatékonyabb ellátását biztosító iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges továbbképzést lehetővé teszi.

28. § Szakmai tájékoztatót a területi kormányzati igazgatási szerv, illetve a területi kormányzati igazgatási szerv felkérésére az Egyetem szervezhet, illetve bonyolíthat le. Igény esetén a szakmai tájékoztatón való részvételt – a képzési kapacitásoktól függően – bármelyik területi kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselője számára biztosítani kell.

29. § (1) A szakmai irányító miniszter legkésőbb az ellenőrzési időszakot megelőző 45. napig országos hatósági ellenőrzési tervet készít az irányítási jogkörébe tartozó feladatok tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalok által lefolytatandó hatósági ellenőrzésekről, és gondoskodik annak az általa vezetett minisztérium honlapján történő közzétételéről.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal a szakmai irányító miniszterek által kiadott országos hatósági ellenőrzési tervek alapján készíti el hatósági ellenőrzési terveit az ellenőrzési időszakot megelőző 15. napig.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzési jelentést készít és megküldi a szakmai irányító miniszternek az ellenőrzési időszakot követő 30. napig.

(4) A szakmai irányító miniszter az ellenőrzési időszakot követő 60. napig a beérkezett ellenőrzési jelentések alapján elkészíti a hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos országos beszámolóját területi és hatásköri bontásban, és gondoskodik annak az általa vezetett minisztérium honlapján történő közzétételéről.

(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal a szakmai irányító miniszter által készített beszámoló közzétételével tesz eleget ellenőrzésijelentés-közzétételi kötelezettségének.

(6) A szakmai irányító miniszter az ellenőrzésről készített beszámolót a közzétételét követő 30 napon belül véleménynyilvánítás céljából megküldi a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak.

30. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal összevonja azon feladat- és hatáskörébe tartozó ellenőrzéseket, amelyek tekintetében – az ellenőrzés helyének és időpontjának összehangolhatóságára figyelemmel – az együttes eljárás lehetséges.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdés szerinti összevont ellenőrzésekről előzetesen, naptári évre vonatkozóan éves összevont ellenőrzési tervet készít.

(3) Az éves összevont ellenőrzési tervet a kormánymegbízott a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig hagyja jóvá, és ezzel egyidejűleg megküldi a miniszter részére.

31. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalra irányuló ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat a 3. melléklet határozza meg.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal tekintetében átfogó ellenőrzés lefolytatására is sor kerülhet.

(3) A miniszter a szakmai irányító miniszter által irányított feladatok tekintetében az ellenőrzést a szakmai irányító miniszter közreműködésével látja el.

(4) A szakmai irányító miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatal általa irányított feladatai tekintetében az ellenőrzést a miniszter előzetes jóváhagyásával és közreműködésével látja el.

32. § A kormánymegbízott

33. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, kormányrendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügy (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) intézését a kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott figyelemmel kíséri.

(2) A kiemelt jelentőségű ügyet megállapító kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott

(3) A (2) bekezdés b), c), e)–h) és j) pontja szerinti megkereséssel érintett szerv a megkeresést érdemben megvizsgálja, és észrevételeiről, intézkedéséről vagy az intézkedés mellőzésének okáról a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tájékoztatja a kormánymegbízottat.

(4) A kormányrendeletben kijelölt, a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv hetente tájékoztatja a kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízottat a kiemelt jelentőségű ügy állásáról.

(5) A kormányrendeletben kijelölt, a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv a kormánymegbízott (2) bekezdés szerinti intézkedésére okot adó körülmény észlelése esetén haladéktalanul írásbeli jelzéssel él a kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott felé. A kormánymegbízott a jelzést nyolc napon belül kivizsgálja, és észrevételeiről, intézkedéséről vagy az intézkedés mellőzésének okáról írásban tájékoztatja a jelzéssel élő szervet.

(6) A kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott

(7) A (2) bekezdésben meghatározott hatásköröket a kiemelt jelentőségű ügyet megállapító kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott nem gyakorolhatja az önálló szabályozó szervek, a Magyar Nemzeti Bank, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében.

34. § (1) A kormánymegbízott minden év február 28. napjáig a fővárosi és megyei kormányhivatal előző évi tevékenységéről, valamint a (2) bekezdésben meghatározott kérdésekről szóló összegző beszámolót készít, amelyet megküld a miniszter részére.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal beszámolójának tartalmaznia kell különösen:

35. § A hivatalvezető

36. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában. Ennek keretében koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, valamint képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatokat lát el.

37. § (1) A járási hivatal a kormánymegbízott irányítása mellett közreműködik a 36. §-ban meghatározott feladatok ellátásában.

(2) A járási hivatal a települési önkormányzatok közfoglalkoztatási feladatai végrehajtásának elősegítése érdekében ellátja a települési, nemzetiségi önkormányzatok, azok társulásai, valamint a hatóságok közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó együttműködéséhez szükséges koordinációs és kommunikációs feladatokat.

(3) A járási hivatal a (2) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során

(4) A járási hivatal a (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a (3) bekezdés a) pontjában felsorolt szerveknek utasítást nem adhat, köteles azonban jelezni a hatáskörrel rendelkező szerveknek, ha közfoglalkoztatással kapcsolatos szabálytalanságot vagy jogszabálysértést észlel.

38. § (1) A Kormány az egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskör gyakorlására a járási hivatalt az 1. mellékletben meghatározott illetékességi területen kijelöli.

(2) A járási hivatal egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatásköre a 4. mellékletben megjelölt jogszabálysértések ellenőrzésére és jogkövetkezményeinek alkalmazására irányuló eljárás lefolytatására terjed ki.

(3) A járási hivatal egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatásköre nem érinti az ugyanazon jogszabálysértés ellenőrzésére és jogkövetkezményeinek alkalmazására irányuló eljárás lefolytatására más jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező hatóság feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét.

(4) A járási hivatalnak az egyszerűsített hatósági ellenőrzés során feltárt jogsértés jogkövetkezményének alkalmazására irányuló eljárásában az ügyintézési határidő 20 nap.

39. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a Kit. 42. § (3) bekezdésében meghatározott koordinációs jogkörében ellátott koordinációs feladat- és hatáskörében különösen

40. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a Kit. 42. § (4) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörében ellátott ellenőrzési feladat- és hatáskörében

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése érdekében jogosult a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőitől e feladata tekintetében határidő tűzésével adatokat, felvilágosítást kérni, e szervek irataiba – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – betekinteni.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal az ellenőrzések tapasztalatairól tájékoztatja a felügyeleti szervet, illetve az ágazati minisztert, szükség esetén – különösen, ha jogszabálysértést tapasztal – kezdeményezi intézkedését, gyakorolja a 61. §-ban meghatározott jogait.

(4) A miniszter gondoskodik az ellenőrzések tervezésének és végrehajtásának egységes rendjéről.

(5) A miniszter – a rendészetért felelős miniszter minden év december 1-ig tett javaslata alapján – a következő évre vonatkozóan minden év december 31-ig ellenőrzési tervet ad ki a jogorvoslattal nem érintett, azon jegyzői hatáskörbe tartozó államigazgatási ügyek felülvizsgálata érdekében, amelyekben nincs ellenérdekű fél.

41. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzati szervek tekintetében

42. § A fővárosi és megyei kormányhivatal – a miniszter irányításával – ellenőrzi a járási hivatalok tevékenységében az Ákr. megfelelő alkalmazását.

43. § (1) A kormánymegbízott a Kit. 45. §-ában meghatározott véleményét megküldi a miniszternek és az államháztartásért felelős miniszternek, valamint az érintett szerv tevékenységének szakmai irányítását ellátó, a Kormánynak alárendelt szerv vezetőjének és az érintett területi államigazgatási szerv vezetőjének.

(2) A vélemény kikérésének elmulasztása esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal jelzéssel él a miniszter felé, aki a kérdésben egyeztetést kezdeményezhet.

44. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal az államigazgatási feladatokat ellátó, államigazgatási hatósági jogkörben eljáró helyi önkormányzati szervek vonatkozásában jogosult

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ellenőrzés során feltárt vagy más módon tudomására jutott jogszabálysértés esetén gyakorolja a 61. §-ban meghatározott jogait.

45. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a képzési, továbbképzési feladatai körében

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal összehangolja a közigazgatási szervek által az ügyfelek számára nyújtott elektronikus ügyintézést támogató képzéseket, továbbképzéseket, biztosítja azok megfelelő nyilvánosságát, terjeszti az elektronikus ügyintézés módszereit.

46. § (1) A Kormány – ha törvény vagy nemzetközi szerződés másképpen nem rendelkezik – a külföldi hatósági határozat végrehajtására irányuló megkereséssel kapcsolatban intézkedésre jogosult szervként a járási hivatalt jelöli ki.

(2) A Kormány a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3a) bekezdése alapján kisajátítási hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.

(3) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatalt jelöli ki.

(4) A megyei kormányhivatal látja el

(5) A megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala látja el a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggő ellenőrzési feladatokat.

(6) A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékének vezetésével és a Névjegyzéken szereplő jelnyelvi tolmácsok továbbképzésével összefüggő feladatok ellátására Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.

(7) A Kormány az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 6. §-ában meghatározott előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatok ellátására a Pest Megyei Kormányhivatalt jelöli ki.

(8) A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti integrált ügyintézési és tájékoztatási pont személyes ügyfélszolgálati, tájékoztatási tevékenységével összefüggő feladatok ellátására Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.

(9) A Kormány a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 5. § (2) bekezdése szerinti ügyekben eljáró szervként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.

(10) A Kormány a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletben és a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben meghatározott irányító hatóságok egyes szakértőt igénylő feladatainak átmeneti ellátására – indokolt esetben – a fővárosi és megyei kormányhivatalokat jelölheti ki összeférhetetlenségi szempont figyelembevételével.

(11) A (4) bekezdésben meghatározott feladatokat Csongrád megye tekintetében a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatala látja el. Ha jogszabály e feladatok tekintetében megyei kormányhivatalt említ, azon a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatalát is érteni kell.

47. § (1) A kormányhivatal a járási hivatalokban integrált ügyfélszolgálatot (kormányablak) működtet.

(2) A kormányablak a jogszabályban meghatározott hatáskörét a járási hivatal szerveként, annak nevében gyakorolja. Ahol e rendelet a kormányablak hatáskörét említi, azon a járási hivatal hatáskörét kell érteni.

(3) Integrált ügyfélszolgálatnak kell tekinteni a kormányhivatalok által működtetett mobilizált kormányablak ügyfélszolgálatot is.

(4) A kormányhivatalok gondoskodnak a

48. § (1) A kormányablak az 5. mellékletben meghatározott ügyekben kizárólagos hatáskörben vagy az ügyre vonatkozó jogszabályban meghatározott, az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság helyett jár el. Az 5. mellékletben meghatározott ügyekben azonnali ügyintézésre van lehetőség.

(2) Az 5. mellékletben meghatározott ügy akkor tekinthető azonnal intézhetőnek, amikor az ügyfél az azonnali elintézéshez szükséges valamennyi jogszabályi feltétel fennállását a kérelem benyújtásakor igazolja, vagy azok – szükség esetén automatikus információátadás útján – azonnal a kormányablak rendelkezésére állnak.

49. § A kormányablak a 6. mellékletben meghatározott ügyekben kizárólagos hatáskörben vagy az ügyre vonatkozó jogszabályban meghatározott, az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság helyett jár el, az eljárásra meghatározott ügyintézési határidőn belül.

50. § (1) A kormányablaknál továbbítás céljából előterjesztett kérelmet a kormányablak haladéktalanul, de legkésőbb a benyújtást követő munkanapon továbbítja ügyintézés céljából az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.

(2) Az ügyfél az (1) bekezdés szerinti kérelemhez kapcsolódó hiányosságok pótlását – ideértve az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiadott hiánypótlási felhívás teljesítését is – a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál és a kormányablaknál is teljesítheti. A hiányosságok pótlása során az ügyfél köteles feltüntetni az ügyben eljáró hatóság megnevezését, valamint az ügyszámot. Ha az ügyfél a hiányosságok pótlását a kormányablaknál teljesíti, a kormányablak azt a teljesítést követően haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.

(3) Ha a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság hívta fel hiánypótlásra az ügyfelet, a hiánypótlásra nyitva álló határidő megtartottnak tekintendő, ha az ügyfél a hiánypótlást határidőben a kormányablaknál teljesíti.

(4) A kormányablaknál továbbítás céljából előterjesztett kérelmek esetén – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az ügyfél a közigazgatási hatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat a kormányablaknál is megfizetheti.

51. § (1) A kormányablak az 5. és 6. melléklet szerinti ügyekben a 48. és 49. §-ban meghatározottak mellett az ügyfél kérésére részletes tájékoztatást nyújt az eljárás menetéről, az adott eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről, valamint szükség esetén segítséget nyújt az ügyfélnek a beadvány kitöltésében.

(2) A tudástárban meghatározott ügyekben a kormányablak az ügyfél kérésére részletes tájékoztatást nyújt az eljárás menetéről, az adott eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről.

52. § A kormányablak hatósági szolgáltatásként – ahol ennek technikai feltételei adottak – a 7. mellékletben meghatározott szolgáltatásokat biztosítja.

53. § (1) A kormányablak hivatalból jár el a 8. mellékletben meghatározott ügytípusok és intézkedések kapcsán.

(2) A kormányablak a 9. mellékletben meghatározott ügyekben az ügyfél kérésére részletes tájékoztatást nyújt az ügyfél által kezdeményezett egyedi eljárás nyilvántartásból megismerhető ügyintézési állapotáról.

54. § (1) A kormányablak a 48–53. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében az ügyfél elektronikus nyilatkozatát úgy is fogadhatja, hogy az ügyfél szóban előterjesztett nyilatkozatát elektronikus úton rögzíti, majd azt az ügyfél az elektronikus dokumentumhitelesítés szabályai szerint hitelesíti.

(2) A kormányablak a 48–53. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében jogosult az ügyfél által benyújtott papíralapú iratokról hiteles elektronikus másolat készítésére, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és annak végrehajtási rendeleteinek rendelkezései szerint.

(3) A kormányablaknál továbbítás céljából előterjesztett kérelmet és mellékleteit – a kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon – egy példányban kell benyújtani. A kormányablak által hitelesített másolatként továbbított iratot a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság az eljárásához köteles elfogadni akkor is, ha kormányrendelet az irat eredeti példányban történő benyújtásáról rendelkezik. Jogszabály úgy is rendelkezhet, hogy a kormányablak az irat eredeti példányát is továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.

(4) Ha a (2) bekezdés alapján a kormányablak az ügyfél vagy más személy jognyilatkozatát tartalmazó közokiratnak minősülő iratokról vagy a kormányhivatal iratkezelési szabályzatában e rendelkezés szerinti eljárás alkalmazására kijelölt iratról készít hiteles elektronikus másolatot, a másolat eredeti papíralapú iratát visszaadja az ügyfélnek vagy a képviseletében eljáró személynek.

(5) Az 5. és 6. melléklet szerinti ügykörökben a papíralapú iratok tárolásáról, illetve az 50. § szerinti kérelmek tekintetében azon papíralapú iratok tárolásáról, amelyekről az eljáró hatósághoz kizárólag a hiteles elektronikus másolat került továbbításra, az a kormányhivatal gondoskodik, amelyhez tartozó kormányablakban keletkezett vagy átvételre került az irat. A tárolás piaci szolgáltatás igénybevételével is biztosítható.

(6) A kormányhivatal iratkezelési szabályzatában a (3) bekezdés szerinti eljárás alkalmazhatóságát csak az irathoz kapcsolódó eljárás tekintetében illetékes szakmai irányító miniszter egyetértésével írhatja elő.

(7) Ha a (2) bekezdés alapján a kormányablak a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó iratról készít hiteles elektronikus másolatot, a kormányhivatal köteles gondoskodni a papíralapú irat egy eredeti példányának megőrzéséről és annak a megkereső hatóság vagy más szerv részére történő bemutatásáról.

(8) A kormányablak a 48–53. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a kormányablakok technikai feltételeit meghatározó miniszteri rendeletben megfogalmazott követelmények és feltételek szerint az informatikai üzemeltetési és szolgáltatói feladatok ellátását az e-közigazgatásért felelős miniszter biztosítja, és ezen feladatok ellátása érdekében bevonja a fővárosi és megyei kormányhivatalokat és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t.

55. § (1) A telefonon történő tájékoztatás elsődlegesen az országos telefonos ügyfélszolgálat útján történik. A kormányablaknál a személyes kiszolgálás elsőbbséget élvez a telefonos tájékoztatással szemben.

(2) A kormányablak a telefonos kapcsolatnál az ügyfelet nem azonosítja, így telefonon keresztül ügyintézést vagy személyes adatok kezelését érintő tájékoztatást nem nyújt.

56. § A kormányablak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerint az állam által kötelezően nyújtott azonosítási szolgáltatás, valamint a rendelkezési nyilvántartás ügyfél-regisztrációs eljárás szerveként jár el.

57. § A kormányablak illetékfizetéssel járó eljárása esetén az illetéknek az eljárás megindítását megelőzően történő megfizetésénél az átutalásban a következő adatokat kell szerepeltetni:

58. § (1) A járási hivatalok települési ügysegédei (a továbbiakban: ügysegéd) – kormányrendeletben meghatározott feladataik mellett – közreműködnek az e §-ban foglaltak szerint a kormányablak feladatai ellátásában.

(2) Az ügysegéd ügyfélfogadást a w ww.kormanyhivatal.hu honlapon, a kormányzati telefonos ügyfélszolgálattól lekérdezhető, illetve a helyben szokásos módon közzétett helyszínen és időpontban biztosít az ügyfelek számára.

(3) Az ügysegéd az 51. § szerinti ügyfél-tájékoztatás, valamint a 7. és 9. mellékletben felsorolt ügykörök, illetve szolgáltatások közül a (2) bekezdés szerinti tájékoztatásban közzétett ügyintézési, illetve kapcsolódó szolgáltatásokat biztosítja. A szolgáltatás kiterjed a kormányhivatalok irányításáért felelős miniszter által utasításban meghatározott ügykörökre.

(4) Az ügysegéd a járási hivatal vezetőjének döntése alapján egyes ügykörök intézését előzetes időpontfoglaláshoz kötheti. Az erre vonatkozó információkat az ügyintézéssel kapcsolatos (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell.

59. § (1) A miniszter az e §-ban meghatározottak szerint gondoskodik az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet szerinti tudástár (a továbbiakban: tudástár) kormányhivatalokra vonatkozó tudásanyagának kezeléséről.

(2) A tudástár kormányhivatalokra vonatkozó tartalmának feltöltéséért az ügykör tekintetében szabályozásra feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter (a továbbiakban: szakminiszter) felelős. Ennek keretében a szakminiszter köteles gondoskodni

(3) Ha egy ügykör tekintetében több szakminiszter érintett, az ügykörhöz kapcsolódóan a tudástár tartalmának hatályosítását a szabályozási területért első helyen felelős szakminiszter köteles elvégezni.

(4) A tudástárban új ügykör bejegyzés véglegesítésére, a tudástárban lévő ügykörök tartalmának végleges módosítására, illetve törlésére a miniszter formai és tartalmi ellenőrzését követően kerülhet sor.

(5) A tudástár szakmai tartalmát, az ügykör jogszabályoknak megfelelő elintézhetőségét nem befolyásoló, de a tudástár alkalmazását megnehezítő elírás, hiányosság észlelése esetén a hibát a miniszter – a szakminiszter egyidejű értesítése mellett – kijavítja.

(6) A tudástár szakmai tartalmát közvetlenül érintő, az ügykör elintézhetőségét közvetlenül befolyásoló hiba észlelése esetén a miniszter a szakminiszterhez fordul, aki köteles a tartalmi hiba kijavításáról a megkeresés kézhezvételét követő három munkanapon belül gondoskodni. A tartalmi hiba kijavítására kizárólag a szakminiszter egyetértésével kerülhet sor. Ha a tartalmi hiba kijavításának módjáról vagy annak szükségességéről vita van a miniszter és a szakminiszter között, a felek kötelesek egyeztetés keretében megkísérelni a vita rendezését.

60. § (1) A fővárosi kormányhivatal kormánymegbízottja gyakorolja a 39–43. §-ban meghatározott jogköröket, ha az államigazgatási szerv székhelye Budapest, és illetékessége a főváros mellett valamely megyére vagy további megyékre is kiterjed. E jogkörökben tett intézkedésről a fővárosi kormányhivatal tájékoztatja az érintett kormányhivatalokat.

(2) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal nem az államigazgatási szerv területi szervének székhelye szerinti megyében, de annak illetékességi területén működik, feladatainak ellátása érdekében a kormányzati igazgatási szerv területi szerve tekintetében gyakorolhatja a 39. § a) és c) pontjában, valamint a Kit. 42. § (2) bekezdésében meghatározott jogokat. E jogkörében tett intézkedéséről tájékoztatja az érintett szerv székhelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatalt.

61. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a 44. §-ban meghatározott szervek ellenőrzése és a 40. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése során feltárt vagy más módon tudomására jutott jogszabálysértés esetén

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett szerv köteles a fővárosi és megyei kormányhivatal megkeresését érdemben megvizsgálni, és saját intézkedéséről vagy annak mellőzése okáról a hivatalt – a megkereséstől számított 30 napon belül – tájékoztatni.

62. § (1) A kormányhivatal – amennyiben törvény másképp nem rendelkezik – jogosult mind a hatósági, mind a működéséhez kapcsolódó egyéb ügyviteli eljárást elektronikusan lefolytatni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében a kormányhivatal jogosult a részére benyújtott papíralapú iratokról a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezései szerint hiteles elektronikus másolat készítésére, valamint jogosult határozatait és egyéb jognyilatkozatait elektronikus formában meghozni, és arról az érintettet – amennyiben a papíralapú irat szükséges – a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezései szerint készített hiteles elektronikus másolattal értesíteni.

(3) A kormányhivatal – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – más szervekkel elsősorban elektronikus úton, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával tartja a kapcsolatot, kivéve, ha a dokumentumnak vagy az azokról készített hiteles elektronikus másolatnak az elektronikus úton történő továbbítása nem lehetséges.

(4) A kormányhivatal feladatai elvégzéséhez az Ákr. hatálya alá nem tartozó eljárások esetében is igénybe veheti az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendelet rendelkezései szerinti szolgáltatásokat, ezek joghatása ez esetben megegyezik a hatósági eljárásokban kiváltott joghatással.

62/A. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló a 2019. évi CX. törvény (a továbbiakban: törvény) 1. § (3) bekezdése alapján a jegyzői építésügyi igazgatási feladatok átvételéről kötendő megállapodás alapjául a települési önkormányzatnak a megállapodás megkötésének időpontjában meglévő vagyonleltára szolgál. A megállapodást a törvényben meghatározott felek e rendelet 10. melléklete szerinti megállapodás-minta alapján kötik meg.

(2) A megállapodás-minta egyes pontjainak a megállapodásban történő alkalmazása – az Átvevő fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott döntése alapján – az ingyenes használatba kerülő vagyonelemektől, illetve a köztisztviselők, valamint státuszaik átvételétől függően történik.

(3) A megállapodás alapján az érintett vagyonelemek tényleges birtokba adása jegyzőkönyv felvételével történik, melyre 2020. március 1-jével kerül sor.

(4) A birtokba adási eljárás levezetője a kormánymegbízott. A kormánymegbízott dönt a birtokba vételi eljárás pontos időpontjáról, továbbá a használatba vevőn és a polgármesteren kívüli jelenlévőkről, a birtokba vételről készített jegyzőkönyv hitelesítésének módjáról, továbbá adott esetben a nevében és helyette eljáró meghatalmazott személyről. A jegyzőkönyvet a kormánymegbízott és a polgármester írja alá.

63. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet 5. melléklet 54–59. pontja 2019. július 1-jén lép hatályba.

64. §⁶

65. §⁷