KÜ BH 2019/89
KÜ BH 2019/89
2019.03.01.
Elektronikus kapcsolattartásra kötelezett fél papíralapú beadványban a tárgyalás távollétében való megtartására irányuló kérelme hatálytalan, ezért a tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezménye alkalmazható [1952. évi III. tv. (Pp.) 136. § (1) bek., 157. §].
A kereseti kérelem és az elsőfokú végzés
[1] A felperes fegyelmi ügyében eljárt Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa határozatával a felperest 2 rendbeli szándékos kötelezettségszegés okán 300 000 forint pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta. Az alperes a 2016. július 1. napján kelt határozatával a felperes fellebbezését elutasítva az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[2] A felperes személyesen eljárva keresetet terjesztett elő az alperes fenti határozatával szemben, amelyben kérte az alperesi határozat – elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályú – hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra való utasítását. A keresetlevelet 2016. szeptember 6-án iktatták a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A perben tartott első tárgyaláson a bíróság a pert végzésével megszüntette, mert a felperes a tárgyaláson nem jelent meg, előzetesen nem kérte a tárgyalás távollétében való megtartását. A felperes 6. sorszámú beadványában igazolási kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a kérelemnek való helyt adás folytán kitűzött tárgyalás távollétében való megtartását. A bíróság az igazolási kérelemnek helyt adott, tárgyalást tűzött ki, de annak megtartására hatáskör változás folytán nem került sor.
[3] A hatásköri szabályok megváltozása miatt 2018. január 1. napjától a Fővárosi Törvényszék járt el és a perben a 2018. július 3. napjára kitűzött tárgyalásra szóló idézésről szóló végzésében tévesen tájékoztatta a felperest a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 340/B. § (2)–(5) bekezdésében szabályozott, az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályokról. A per tárgyalására szóló idézés átvétele után a felperes 2018. június 27-én, papíralapú beadványban kérte a tárgyalás távollétében való megtartását. A 2018. július 3. napján megtartott tárgyaláson a felperes nem jelent meg, ezért a bíróság végzésével a pert megszüntette a Pp. 157. § d) pontja alapján. A felperesnek a perben tartott első tárgyaláson való megjelenése elmulasztását arra tekintettel állapította meg, hogy a felperes elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, ezért a papíralapú beadványa hatálytalan volt.
A fellebbezés és az alperes észrevétele
[4] A felperes törvényes határidőn belül – elektronikus úton – fellebbezést terjesztett elő a végzés ellen, amelyben annak megváltoztatását és az elsőfokú bíróságnak a per érdemi tárgyalására való utasítását kérte. Állította, hogy papír alapon tett beadványában korábban kérte a tárgyalás(ok) távollétében való megtartását, túlbuzgóságból kérte azt ismételten újabb papíralapú beadványban, de a korábbi bejelentése elfogadható és elégséges lett volna.
[5] Az alperes a fellebbezésre észrevételt tett, amelyben kérte a fellebbezés elutasítását és az elsőfokú végzés helybenhagyását.
A Kúria döntése és jogi indokai
[6] A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
[7] A felperes a perben jogi képviselő nélkül járt el, ezért rá a Pp. 340/B. § (2)–(5) bekezdései nem vonatkoztak, a felperes nem volt elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, ezt az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, emiatt tévesen hagyta figyelmen kívül a felperesnek a papíralapú beadványában a tárgyalás távollétében való megtartására irányuló kérését is, melyből következően jogsértően tekintette a felperest olyannak, mint aki a tárgyaláson való megjelenést elmulasztotta.
[8] A bíróság továbbá alaptalanul hivatkozott arra, hogy a felperes a perben tartott első tárgyalást elmulasztotta, mert a perben, a hatáskör változást megelőzően a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál folyó eljárásban már a per első tárgyalásának megtartására sor került, az eljárás sem az igazolási kérelemnek való helyt adás, sem a hatáskör változás folytán nem tekinthető olyan újonnan indult eljárásnak, amelyben a bíróság újabb első tárgyalást tarthat, mert az ügy folyamatban lévőnek tekintendő a Pp. 106. § (1) bekezdése, 109. § (4) bekezdése, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 157. § (3) bekezdése értelmében, a perben már csak folytatólagos tárgyalás tartható.
[9] Mindezek alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 340/B. § (2)–(5) bekezdésében és a Pp. 136. § (1) bekezdésére tekintettel a 157. § d) pontjában foglaltakat tévesen alkalmazta, ezért a per megszüntetésére törvénysértően került sor.
[10] Mindezekre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
(Kúria Kpkf.II.38.059/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás