KÜ BH 2019/91
KÜ BH 2019/91
2019.03.01.
A hatóság kötelezettsége határozata indokolási részében a tisztázott és bizonyított tényállás megállapítása, és a tényállási elemeknek az irányadó jogszabályokkal való ütköztetése, jogi álláspontjának részletes indokolása [2004. évi CXL. tv. (Ket.) 72. §; 2003. évi CXXXIII. tv. (Th.tv.) 1. § (3) bek., 3. § (1) bek.]
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes társasház. A Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Polgármesteri Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél építményadó adónemben végzett ellenőrzésének eredményeként a társasház épületében található, társasházi közös tulajdonban lévő 311,87 m2 lakás és nem lakás céljára szolgáló építményrészek után a 2015. május 15. napján kelt II/1897/8/2015. számú határozatával 2008., 2009. évekre elévülés okán megállapítást nem tett, 2010. évre 346 576 Ft adókülönbözetet, ezen belül 271 055 Ft adóhiányt, 2011. évre 492 755 Ft adókülönbözetet, ezen belül 469 845 Ft adóhiányt, 2012. évre 517 080 Ft adókülönbözetet, ezen belül 517 080 Ft adóhiányt, 2013. évre 536 416 Ft adókülönbözetet, ezen belül 536 416 Ft adóhiányt állapított meg, az adóbírság kiszabását mellőzte és késedelmi pótlékot nem számított fel. Ezzel egyidejűleg 2014. január 1-jétől 536 416 Ft éves építményadót vetett ki, amelyet a következő évekre e határozat szerint kell a felperesnek teljesíteni.
[2] A fellebbezés folytán eljárt alperes 2015. október 1-jén kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[3] Döntését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.), a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Th.tv.) 1. § (1) bekezdés, 3. § (1) bekezdés, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. §, 12. § (1) bekezdés, 52. § 6., 8., 9., 47., 50. pontok, a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő Testületének az építményadóról szóló 23/1996.(XII. 4.) rendelete (a továbbiakban: Önk.r.) rendelkezései alapján hozta meg, az alkalmazott jogszabályhelyeket idézte is.
[4] Indokolása szerint a felperes 2000., 2002., 2007. években nyújtott be építményadó bevallást. A társasház alapító okirata szerint az épületben közös tulajdonú helyiségek találhatók: légvédelmi óvóhely, közös pinceraktár, házmester lakás, mosó- és vasaló szoba, lépcsőház, amelyek után a felperes építményadó fizetésére köteles.
[5] Az alperes a 2016. február 18. napján három határozatot hozott. A BP/1008/01081/2/2016. számú határozatával a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Jegyzője II/1897/14/2015. számú fellebbezési illetéket és mulasztási bírságot előíró határozatát – kiegészített jogi indokolással – helybenhagyta. A BP/1008/01081/3/2016. számú határozatával a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Jegyzője II/25046/6/2015. számú egybefoglalt döntésének túlfizetés visszautalása iránti kérelmet elutasító határozatát – kiegészítő jogi indokolással – helybenhagyta. Végezetül a BP/1008/01081/4/2016. számú határozatával a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Jegyzője II/25046/7/2015. számú egybefoglalt döntésének túlfizetés átvezetés iránti kérelmet elutasító határozatát – kiegészített jogi indokolással – helybenhagyta.
A kereseti kérelem
[6] A felperes keresettel támadta az alperes BPB/007/04922/4/2015., BPB/1008/01081/2/2016., BPB/1008/01081/3/2016., BPB/1008/01081/4/2016. számú másodfokú határozatait, az elsőfokú határozatokra is kiterjedően. Álláspontja szerint a hatóság mind jogalap, mind összegszerűség vonatkozásában jogsértően döntött az építményadó, az átvezetések és az illeték tárgyakban is. Vitatta a jogszabályok helyes értelmezését és alkalmazását, a határozatok megfelelő indokoltságát.
Az elsőfokú határozat
[7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes BPB/007/04922/4/2015. számú határozatát – a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék Polgármesteri Hivatal Jegyzője II/1897/8/2015. számú elsőfokú határozatára is kiterjedően – hatályon kívül helyezte és az elsőfokú önkormányzati adóhatóságot új eljárásra kötelezte, egyebekben a felperes keresetét, mint alaptalant elutasította.
[8] Nem értékelte alaposnak a BPB/1008/01081/2/2016., BPB/1008/01081/3/2016., BPB/1008/01081/4/2016. számú határozatokra vonatkozó kereseti kérelemrészeket, azokat elutasította.
Felülvizsgálati kérelem
[9] Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és felperes keresetének teljes körű elutasítását, illetve az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.
[10] Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítéletnek a II/1897/8/2015. számú elsőfokú és a BPB/007/04922/4/2015. számú másodfokú határozatokra vonatkozó részeit támadta. Álláspontja szerint az ítélet a Htv. 11. § (1) bekezdése, (3) bekezdése, 12. § (1) bekezdése, 6. § (1) bekezdése, a Htv. 56. § 6.), 8.) pontja, a Thtv. 1. § (1) bekezdése, a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:85. § (1) bekezdése, az Önk.r. 2. § (1) bekezdése, 4. § (1) bekezdés a) pontja, a Htv. 52. § 47. §, 50. §, 52. § 50.) pontja, 52. § 9., 10. pontjai alapján jogsértő, mert az építményadó tárgyát képezi az osztatlan közös tulaj-donban lévő valamennyi helyiség összegzett alapterülete.
[11] A felperes ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte, változatlanul hivatkozva a határozatok jogsértő voltára.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] A felülvizsgálati kérelem részben alapos.
[13] A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül [Pp. 272. § (2) bekezdés, 275. § (2) bekezdés, BH 2002. 490.; KGD 2002.262.]. A felperes felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő, a Kúria felülvizsgálatának kereteit és tartalmát az alperes felülvizsgálati kérelme határozta meg. Nem támadta felülvizsgálati kérelmében az alperes azokat az ítéletrészeket, amelyekben a BPB/1008/01081/2/2016., BPB/1008/01081/3/2016., BPB/1008/01081/4/2016. számú határozatokra vonatkozóan tárgyalt keresetrészeket az elsőfokú bíróság elutasította, így azokat a Kúria érdemben nem vizsgálhatta felül.
[14] Az alperes felülvizsgálati kérelmét azért terjesztette elő, mert előadása szerint az elsőfokú bíróság által hozott a „BPB/007/04922/4/2015. számú határozatot – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító jogerős ítélet jogsértő”, a hatóság jogszerűen kötelezte a felperest építményadó fizetésre.
[15] A peres felek egyet értettek abban, hogy a hatóság ellenőrzése során a Th.tv., Htv., a lakások és helységek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alkalmazására volt köteles, döntését a Ket. 72. §-ában foglaltak szerint kellett megindokolnia. A határozat indokolásában a hatóságnak a Ket. 72. § (1) bekezdés e) pontja értelmében elsődlegesen meg kell állapítania a valósággal egyező tényállást, amelyet követ a tényállás alapjául szolgáló bizonyítékok, és az irányadó jogszabályok rögzítése, majd az indokolás jogi részében magyarázattal ellátva a bizonyítékokat értékelni kell, amelynek eredményeként a már bizonyított tényekkel kell ütköztetni a jogszabályokat, azaz alkalmazni kell a tényállás egyes elemeire a jogszabályhelyeket, részletesen kifejtve a hatóság álláspontját.
[16] Az alperes határozatában az indokolási rész első három bekezdésében ismertette az elsőfokú hatóság eljárását, majd a felperes fellebbezését, bevallásait, kérelmeit, amelyet követően jogszabályokat idézett a határozata végéig. Az a megállapítása pedig, hogy a felperes építményadó fizetésére köteles a „fentieknek megfelelő”, a „fentiek alapján” magyarázaton alapul, a megjelölt „fentiek” azonban csak jogszabályból idézett részek. Alperes határozatának nincsen tényállása, jogi indokolása, amely bírósági szakban nem pótolható, az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási jogszabálysértés.
[17] A perben felülvizsgált határozatokban az elsőfokú és a másodfokú hatóság is több jogszabály nagyon sok részét idézte, tényállási elemekhez való hozzárendelés nélkül. Csak törvényszövegek ismertetése nem jogi indokolás, a jogszabályhelyeket a határozatban ütköztetni kell a tényállási elemekkel, meg kell magyarázni, hogy miért az adott normát alkalmazta a hatóság.
[18] A hatóságnak rendelkezését időrendi sorrendben és logikai rendszerben kell megindokolnia. A törvényhelyeket különböző adóévekre hatályosan akkor szükséges ismertetni, ha az alkalmazott jogszabályt a jogalkotó megváltoztatta, és az a különböző adóévekben eltérő döntést eredményez. Nem elégséges azonban csak idézni a jogszabályt, a módosítást értelmezni és a tényállásra való mikénti alkalmazását indokolni szükséges.
[19] A bizonyított tényállás megállapítása, és az irányadó jogszabályok alkalmazásának indokolása a hatóság kötelezettsége, amelynek a hatóság nem tett eleget, így határozatai érdemi felülvizsgálatra nem alkalmasak. Vonatkozó tényállás és jogi indokolás hiányában nem állapítható meg, hogy a felperes a Htv. személyi, illetve tárgyi hatálya alá tartozik-e, és miért, amelyet az elsőfokú bíróságnak meg kellett volna állapítania.
[20] Jogszerűen rendelkezett a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részében az adóhatározatok hatályon kívül helyezéséről, azonban e rendelkezés alapját nem a jogerős ítélet szerinti jogértelmezés, hanem a Ket. 72. § (1) bekezdés e) pontokban meghatározottak alapján a bizonyított tényállás megállapításának és a jogi indokolásnak a teljes körű elmaradása képezte.
[21] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részeit nem érintette, a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét, az alperes határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárásban a hatóságnak a bizonyított tényállást meg kell állapítania, a hatályos joganyagot pedig akként kell alkalmaznia, hogy a határozat indokolásának jogi indokolás részében a tényállási elemeket kell ütköztetni a jogszabályokkal, indokokkal, közérthető magyarázattal látva el a jogalkalmazását. A rendelkezés teljes körű indokolását a határozatnak tartalmaznia kell, amely esetben lesz a bíróság abban a helyzetben, hogy a döntés jogszerűségét érdemben elbírálhassa.
(Kúria Kfv.V.35.309/2017.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás