2019. évi XCI. törvény indokolás
2019. évi XCI. törvény indokolás
a Magyarország és a Marokkói Királyság között létrejött kiadatási egyezmény kihirdetéséről szóló
2019. évi XCI. törvényhez
2019. évi XCI. törvényhez
Általános indokolás
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A Magyarország és a Marokkói Királyság között létrejött kiadatási egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) aláírására 2019. október 21-én került sor Marrákesben. Az Egyezmény megkötése kiadatási kötelezettséget teremt Marokkó és Magyarország között és egyértelműen szabályozza a kiadatás feltételeit, elősegítve ezzel a nemzetközi bűnözés elleni hatékonyabb fellépést.
Az Egyezmény egyes cikkei megfelelnek a modern kiadatási egyezmények nemzetközileg elfogadott rendelkezéseinek, valamint a hatályos magyar jogszabályoknak.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat 1. §-a a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (1)–(3) bekezdésének, valamint 10. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően tartalmazza az Egyezmény kötelező hatályának elismerésére adott országgyűlési felhatalmazást.
A 2. és 3. §-hoz
A Javaslat 2. §-a és 3. §-a a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően rendelkezik az Egyezmény kihirdetéséről.
Az Egyezményben Magyarország és a Marokkói Királyság kötelezettséget vállal arra, hogy kiadatási kérelem előterjesztése esetén kiadják egymásnak a körözött személyeket. Az Egyezmény meghatározza a kiadatási bűncselekményeket, a kiadatási kérelem megtagadásának kötelező és mérlegelhető okait, a kiadatási kérelem megküldésére, fogadására és az egyéb hivatalos levelezésre kijelölt központi hatóságokat, a kommunikáció módját, a kiadatási kérelem tartalmi elemeit, az ideiglenes kiadatási letartóztatás feltételeit, a körözött személynél talált tárgyak átadását, a kiadatási kérelemmel kapcsolatban hozható döntéseket, továbbá költségviselési, adatvédelmi és egyéb garanciális szabályokat tartalmaz.
A 4. §-hoz
A Javaslat – a 2–3. §-ok kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba. A 2. § és 3. § hatálybalépése az Egyezmény hatálybalépéséhez igazodik. „A jelen Egyezmény a diplomáciai úton érkezett azon utolsó írásbeli értesítés kézhezvételétől számított harmincadik (30.) napon lép hatályba, amelyben a Felek a jelen Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges belső jogi eljárások lezárulásáról értesítik egymást”. Ennek oka, hogy az Egyezmény kötelező hatályának elismerésére a Felek által alkalmazandó alkotmányos vagy belső jogi szabályokkal és eljárásokkal összhangban kerül sor. Az Egyezmény hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben közzétett egyedi közleményével állapítja meg.
Az 5. §-hoz
A Javaslat az igazságügyért felelős minisztert jelöli ki arra, hogy gondoskodjon a törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről.
Az 1. melléklethez
Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövegét tartalmazza.
A 2. melléklethez
Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövegét tartalmazza.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás