2019. évi XCII. törvény indokolás
2019. évi XCII. törvény indokolás
a Magyarország Kormánya és Montenegró Kormánya között a Magyar Népköztársaság/Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság/Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság/Jugoszláv Szövetségi Köztársaság/Szerbia és Montenegró között létrejött kétoldalú nemzetközi szerződésekben való államutódlásról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2019. évi XCII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Jelen törvényjavaslat célja a Magyarország Kormánya és Montenegró Kormánya között a Magyar Népköztársaság/Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság/Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság/Jugoszláv Szövetségi Köztársaság/Szerbia és Montenegró között létrejött kétoldalú nemzetközi szerződésekben való államutódlásról szóló Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) kihirdetése.
Jugoszlávia felbomlásának következtében tagállamai sorban jelentették be függetlenedésüket. Szlovénia és Horvátország 1991. június 25-én, Macedónia 1991. szeptember 8-án, Bosznia-Hercegovina pedig 1992. március 1-jén kiáltotta ki függetlenségét. A két utolsó köztársaság, Szerbia és Montenegró 1992. április 27-én hivatalosan is megalakította a két tagra redukálódott Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, amely 2003. február 4-én átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségévé. 2006. június 3-án, a sikeres népszavazást követően, Montenegró is kikiáltotta önállóságát, így a kéttagú államszövetség is megszűnt létezni.
Montenegró 2006. június 28-án vált az ENSZ 192. tagállamává, 2017. június 5-től pedig a NATO huszonkilencedik tagállamává. Az Európai Tanács 2010. december 17-én állapodott meg arról, hogy tagjelölti státuszt ad Montenegrónak.
A Jugoszláviából kiváló államokkal kötött korábbi államutódlásról szóló jegyzőkönyvekhez hasonlóan a montenegrói féllel való megállapodás aláírása is kulcsfontosságú, hiszen – mivel a Jegyzőkönyv tartalmazza a két ország között hatályban tartandó szerződések listáját – tiszta és áttekinthető helyzetet teremt a két állam nemzetközi szerződéses kapcsolatában, továbbá hatályon kívül helyezi az idejétmúlt szerződéseket, így nagy jelentőséggel bír a két állam viszonyában, és megoldódik a korábbi nemzetközi szerződések hatálya alatt kialakult jogbizonytalanság.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. § (1) bekezdés a) pontjára, illetve 7. § (2) bekezdésére figyelemmel, a Jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés ad felhatalmazást, és az törvénnyel kerül kihirdetésre, mivel az abban szabályozott tárgykör az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
A 2. §-hoz
A Jegyzőkönyvet az Nsztv. 9. § (1) bekezdése értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a törvénytervezet e szakasza és a mellékletek tartalmazzák a belső jogba transzformált Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövegét és annak hivatalos magyar fordítását.
A Jegyzőkönyv a kétoldalú szerződések felülvizsgálatáról szóló megállapodásokhoz azokat a szerződéseket tartalmazza, amelyek a két ország viszonylatában hatályban maradnak és ezzel egyidejűleg a Jegyzőkönyv 2. Cikke rendelkezik arról, hogy az összes többi Montenegró elődállamaival kötött, listán nem szereplő megállapodást a két ország viszonylatában megszűntnek kell tekinteni.
A 4. §-hoz
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A Jegyzőkönyv 3. cikke szerint a Szerződő Felek vállalják azoknak a belső jogi eljárásoknak a lefolytatását, melyek a jelen Jegyzőkönyv hatálybalépéséhez szükségesek. A jelen Jegyzőkönyv azon diplomáciai csatornákon keresztül megküldött utolsó írásos értesítés kézhezvételét követő 30. (harmincadik) napon lép hatályba, melyben a Szerződő Felek értesítik egymást a jelen Jegyzőkönyv hatálybalépéséhez szükséges belső jogi eljárás lefolytatásáról.
A Jegyzőkönyv hatálybalépésének naptári napját, továbbá a kihirdető jogszabálynak a Jegyzőkönyv kihirdetéséről rendelkező 2. § és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg, amikor az ismertté válik.
Az 5. §-hoz
Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény tartalmazza a Jegyzőkönyv végrehajtásáért felelős miniszter megjelölését, amely a Jegyzőkönyv esetében a külpolitikáért felelős miniszter.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás