2019. évi XCIII. törvény indokolás
2019. évi XCIII. törvény indokolás
a Magyarország Kormánya és a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa Titkársága közötti, a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa magyarországi Képviseleti Irodájáról szóló székhely-megállapodás kihirdetéséről szóló 2019. évi XCIII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarország – közös történelmi és kulturális gyökereinkre támaszkodva – a kezdetek óta nagy érdeklődéssel követte a türk identitású népek együttműködését a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának keretein belül, és egyértelmű jelét adta annak, hogy érdeke a szervezettel való partnerségi kapcsolatok kiépítése és fenntartása. A keleti kapcsolatok fejlesztése jegyében a Türk Tanács tagállamai egyre fontosabb szerepet játszanak a magyar külpolitikai törekvésekben: Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal évek óta stratégiai partnerségi szinten vannak kapcsolataink, és erre törekszünk Kirgizisztán és Üzbegisztán vonatkozásában is.
A Keleti Nyitás politikájához igazodó térségbeli törekvéseinkkel és deklarált célkitűzéseinkkel összhangban 2018. szeptember 3-án Magyarország megfigyelőként csatlakozott a Türk Tanácshoz. Az itt elhangzott miniszterelnöki felajánlás nyomán hazánk létrehozta a Türk Tanács magyarországi Képviseleti Irodáját, amely 2019. szeptember 19-én nyílt meg ünnepélyes keretek között. A szervezet Titkárságával 2019. október 15-én, a Türk Tanács bakui csúcstalálkozóján megkötött székhely-megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) rendezi az Iroda jogi státuszát, illetve meghatározza a tagállami tisztségviselőknek biztosított mentességek és kiváltságok körét.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdése alapján kerül közzétételre az Indokolások Tárában.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. § (1) bekezdés a) pontjára, illetve a 7. § (2) bekezdésére figyelemmel, a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés ad felhatalmazást, és az törvénnyel kerül kihirdetésre, mivel az abban szabályozott tárgykör az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik.
A 2. §-hoz
A Megállapodást az Nsztv. 9. § (1) bekezdése értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
A Megállapodás hiteles angol és magyar nyelvű szövegét tartalmazza. A Megállapodás célja meghatározni az Iroda, annak helyiségei, archívumai és dokumentumai, valamint személyzete jogállását, kiváltságait és mentességeit a Fogadó országban folytatott tevékenységeik során. A Türk Tanács magyarországi Képviseleti Irodájában dolgozó külföldi tisztviselők funkcionális mentességben, illetve a budapesti nemzetközi szervezetekhez hasonló kiváltságokban részesülnek.
A 4. §-hoz
A törvény hatálybalépéséről rendelkezik.
Az 5. §-hoz
Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény tartalmazza a Megállapodás végrehajtásáért felelős miniszter megjelölését, amely a Megállapodás esetében a külpolitikáért felelős miniszter.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás