2019. évi XCV. törvény indokolás
2019. évi XCV. törvény indokolás
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2020. évi egységes költségvetéséről szóló 2019. évi XCV. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság) a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény 1. § (2) bekezdésének megfelelően, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 9. §-a hozta létre autonóm államigazgatási szervként 2010. augusztus 11. hatállyal.
A Hatóság a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből és költségvetési hozzájárulásból fedezi. A Hatóság önálló szabályozó szerv.
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 134. § (1) bekezdése pontosította a gazdálkodás kereteit. Kiemelendő a vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásának fordulata.
Az Mttv. 134. § (2)–(3) bekezdései alapján, a Hatóság egységes költségvetését – mely tartalmazza a Hatóság, a Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács), a Televíziós Film Mecenatúra (a továbbiakban: Mecenatúra) és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) költségvetését – az Országgyűlés önálló törvényben fogadja el. A törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága – a Hatóság Elnöke által a tárgyévet megelőző év szeptember 15-ig megküldött javaslata alapján – a tárgyévet megelőző év október 31-ig nyújtja be az Országgyűlésnek.
A Médiatanács az Mttv. alapján működő szervezet, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik. A Médiatanács az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy, költségvetését a Hatóság egységes költségvetésének részeként hagyja jóvá az Országgyűlés.
Az egységes költségvetés tartalmazza továbbá a média területét érintő Médiatanács kezelésében lévő bevételi és kiadási előirányzatokat is.
A filmalkotások készítésével és terjesztésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXII. törvény az Mttv. módosításával 2019. január 1-ével felállítani rendelte a jogi személyként működő Televíziós Filmkollégiumot.
A Mecenatúra egy elkülönített pénzalap, amelynek kezelője a Televíziós Filmkollégium.
A Mecenatúra a feladatai ellátásával kapcsolatos kiadásokat költségvetési támogatásból, valamint egyéb bevételekből fedezi.
A Mecenatúra költségvetését az Mttv. 137/F. § (13) bekezdése szerint, a Hatóság Mttv. 134. § (2) bekezdése szerinti egységes költségvetésének mellékleteként, az Országgyűlés hagyja jóvá.
Az MTVA az Mttv. 136. § (6) bekezdése szerint önálló jogi személy, melynek kezelője a Médiatanács. Az MTVA éves költségvetését a Hatóság egységes költségvetésének mellékleteként az Országgyűlés hagyja jóvá.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság költségvetése
KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK
1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK
Tervjavaslat: 10 000,0 M Ft
A Hatóság köztisztviselőinek illetménye a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) rendelkezései, valamint a hatályban lévő Közszolgálati Szabályzat és elnöki döntés figyelembevételével került meghatározásra.
A személyhez kapcsolódó térítések, juttatások és ezek vonzataként jelentkező járulékok az érvényes jogszabályoknak, valamint Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvénynek megfelelően kerültek a költségvetési tervjavaslatba.
A terv 700 fős létszámmal készült.
1.1. Foglalkoztatottak személyi juttatásai
Tervjavaslat: 9 660,9 M Ft
A foglalkoztatottak személyi juttatásai 9 660,9 M Ft-ot tesznek ki, amelynek a 65,9%-át (6 366,3 M Ft) a törvény szerinti illetmények, munkabérek adják.
A törvény szerinti illetmények, munkabérek előirányzat a Hatóság Elnökének döntése alapján meghatározott módon számított illetményalap alkalmazásával alakult ki.
A terv 3 havi jutalommal számol, amely teljesítményértékeléshez van kötve. A Hatóságnál minden évben teljesítményértékelést végeznek a Hatóság speciális feladataival összhangban. A Hatóság – mint önálló szabályozó szerv – elnöke saját hatáskörben jogosult az Mttv. 110/A. §-a szerint megállapítani a Hatóságnál dolgozó köztisztviselők (vezetők és beosztottak egyaránt) személyzeti és bérpolitikáját. A teljesítményértékelési rendszerben meghatározott szempontok szerint és az ott kapott értékelés mértéke szerint minden munkavállaló év közben, illetve év végén elosztva, összesen maximum 3 havi bérének megfelelő teljesítménybérben részesülhet. A normatív jutalmak 1 573,6 M Ft-os tétele a második legnagyobb jogcím az előirányzaton belül.
A céljuttatásra szánt kiadások folyamatosan csökkennek, a 2017. évi 100,0 M Ft-ról 2018-ban 40,0 M Ft-ra, jelen tervben pedig nullára csökkent a tervszám. A jubileumi jutalom tervszáma kiemelkedő növekedést mutat az előző évekhez képest, amit az magyaráz, hogy 2020-ban kerül sor a Hatóságnál dolgozó munkavállalók részére az 5, illetve 10 éves törzsgárda jutalmak kifizetésére. A béren kívüli juttatások soron szintén jelentős összeg látható (720,0 M Ft), de az előző évinél ez 20%-kal alacsonyabb mértékű.
1.2. Külső személyi juttatások
Tervjavaslat: 339,1 M Ft
A külső személyi juttatások előirányzata biztosít fedezetet a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében nem saját foglalkoztatottaknak fizetett díjazások kiadásaira, valamint a reprezentációs kiadásokra.
2. MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK
Tervjavaslat: 2 050,0 M Ft
A munkaadókat terhelő járulékok a 2020. évre érvényes járulékkulcsokkal kerültek megtervezésre. 2019. januártól összevonásra került a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás, ezért az egészségügyi hozzájárulás összege nulla.
A szociális hozzájárulási adó 2019. július 1-től 17,5%, így a 2020. évi tervezet is ezzel az értékkel számol.
A munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó nem változott, mértéke 15%.
3. DOLOGI KIADÁSOK
Tervjavaslat: 13 000,0 M Ft
A dologi kiadások tervjavaslata a 2019. I. félévi tény adatok, a 2019. II. félévében várható teljesítések, valamint a 2019. évi törvény szerinti előirányzat alapján került összeállításra. A dologi kiadások főösszege a 2019. évi törvény szerinti előirányzat összegénél 8,3%-kal magasabb.
3.1. Készletbeszerzés
Tervjavaslat: 200,0 M Ft
Ezen a tételen a szakmai anyagok (könyv, folyóirat, informatikai és mérési célú eszközök, amelyek legfeljebb egy évig szolgálják a tevékenységet), valamint üzemeltetési anyagok (papír, irodaszer, nyomtatvány, hajtóanyag, illetve egyéb üzemeltetési anyagok) kerültek megtervezésre.
3.2. Kommunikációs szolgáltatások
Tervjavaslat: 2 666,0 M Ft
Ez a jogcím biztosít fedezetet az informatikai szolgáltatások (számítógépes rendszerek tervezése, üzemeltetése, adatbázisok, szoftverek készítése, módosítása, továbbá az informatikai eszközök bérlése, karbantartása, illetve az adatátviteli célú távközlési díjak és egyéb informatikai szolgáltatások) és az egyéb kommunikációs szolgáltatások költségeire.
Az egyéb kommunikációs szolgáltatások soron a vezetékes és mobil távközlési díjak, a műsorvételi és műsorközlési jogdíjak kerültek megtervezésre.
3.3. Szolgáltatási kiadások
Tervjavaslat: 2 735,0 M Ft
A dologi kiadások legjelentősebb előirányzata – az áfát leszámítva – a szolgáltatási kiadások. Ezek között szerepel egyebek mellett a közüzemi díjak kiadása, mintegy 145,0 M Ft értékben.
A bérleti és lízingdíjak összege – figyelemmel a piaci tendenciákra –, az előző évi tervnél magasabb mértékben került megtervezésre (185,0 M Ft).
Szintén jelentős kiadási tétel a tárgyi eszközökön, készleteken (kivéve informatikai eszközök) végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások költsége is, mint például a járművek és a műszerek karbantartási kiadásai. Ennek a jogcímnek a tervszáma 440,0 M Ft.
A szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások (tanulmányok, tanácsadás, fordítás) kiadásai jelentősebb összeget, 815,0 M Ft-ot képviselnek. Ez a tervszám a korábbi évek csökkenő tendenciája után emelkedést mutat.
A kategórián belüli legnagyobb tétel az egyéb szolgáltatások költsége 1 150,0 M Ft értékben. Ezen jogcím meghatározó eleme a mérésügyi- és ingatlan üzemeltetési kiadás (63,3%), de itt kerülnek elszámolásra a pénzügyi tevékenységhez kapcsolódó banki költségek, tranzakciós díjak is.
3.4. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások
Tervjavaslat: 405,0 M Ft
A jogcímen belül a kiküldetések kiadásai mintegy 33,3%-ot képviselnek, s ezen belül pedig a külföldi kiküldetések 96,3%-ot tesznek ki, amelyek valamennyi, a személyi juttatások között nem elszámolható kiadást, így különösen az utazási- és szállásköltségeket, az elszámolható élelmezési, utasbiztosítási stb. kiadásokat, a saját személygépkocsi igénybevételével kapcsolatos költségtérítést tartalmazzák.
A reklám- és propaganda kiadások között kerülnek elszámolásra a Hatóság tevékenységét bemutató, népszerűsítő, és egyéb ismeretterjesztő célokat szolgáló reklám- és marketing anyagok, valamint hirdetések, közvélemény kutatási, médiafigyelési- és médiaelemzési szolgáltatások költségei. Ennek tervszáma 270,0 M Ft.
3.5. Különféle befizetések és egyéb dologi kiadások
Tervjavaslat: 6 994,0 M Ft
Ezen a rovaton kell elszámolni a működési célú, előzetesen felszámított áfát, a fizetendő áfát, a kamat kiadásokat, egyéb pénzügyi műveletek kiadásait (ideértve az év közbeni valutakészletek, illetve a devizaszámlán lévő deviza forintra történő átváltásakor realizált árfolyamveszteséget, és a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséghez kapcsolódó realizált árfolyamveszteséget).
E költségvetési sor legjelentősebb tételei az áfa kiadások, összegszerűen 6 776,1 M Ft értékben, ami a teljes előirányzat 96,9%-a.
Itt került megtervezésre az egyéb dologi kiadások tétele is 215,9 M Ft értékben. Ez a jogcím magában foglalja a tevékenység ellátásával kapcsolatban felmerülő adó- (áfa nélkül), vám-, illeték- és más adójellegű befizetéseket, a kötelező jellegű díjakat (pl. úthasználati díjat, a járművek műszaki vizsgáztatásának díját). Fedezetet biztosít továbbá a közbeszerzési díjra, a más rovaton nem szerepeltethető dologi jellegű kiadásokra (pl. kötbér, jótállás, késedelmi kamat).
4. EGYÉB MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁSOK
Tervjavaslat: 8 600,0 M Ft
Ezen kategória magában foglalja a nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő kiadásokat (tagdíjak), valamint a korábbi években pénzeszköz átadás címen nyilvántartott kiadási tételeket. Ennek a jogcímnek a tervszáma a 2019. évinél 0,6%-kal magasabb, és tartalmazza a Hatóságnak a frekvenciadíjak fel nem használt részéből kigazdálkodott jelentős összegű működési támogatását az MTVA részére.
4.1. Nemzetközi kötelezettségek
Tervjavaslat: 20,0 M Ft
Ezen a rovaton kell elszámolni a nemzetközi szervezetekben történő részvétel után fizetendő tagsági díjakat.
4.2. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre
Tervjavaslat: 50,0 M Ft
Az egyéb működési célú kiadásokon belül, az államháztartáson belüli támogatásra 50,0 M Ft-ot tartalmaz a tervjavaslat.
4.3. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre
Tervjavaslat: 8 530,0 M Ft
Az előirányzat az együttműködési megállapodásokon alapuló pénzeszközátadások mellett tartalmazza az MTVA részére nyújtandó támogatást is. Ezt az összeget (8 400,0 M Ft) az MTVA a műsorszórási költségeinek finanszírozása közérdekű célra használhatja fel, figyelemmel az m4 és m5 csatornák fenntartására és HD terjesztésére, és az ehhez szükséges csatornakínálat- és kapacitásbővítésre valamint az európai elérhetőséget nyújtó sugárzásra.
4.4. Tartalékok
Tervjavaslat: 0 M Ft
Az Mttv. 134. § (1) bekezdésben foglaltak alapján, a Hatóság a bírság nélküli közhatalmi bevételének 25%-áig tartalékot képezhet, amelyet többek között a következő évek működési tartalékára használhat fel. Elnöki döntés alapján azonban 2020-ra nem képez tartalékot a Hatóság.
5. BERUHÁZÁSOK
Tervjavaslat: 4 750,0 M Ft
A felhalmozási kiadások tervjavaslata a 2019. I. félévi tény adatok, a várható teljesítések és a 2019. évi törvény szerinti előirányzatok figyelembe vételével került kialakításra.
Ez az előirányzat a 2019. évi tervhez (2 500,0 M Ft) képest megnőtt, ugyanis a következő évben folytatódnak a mérésügyi és informatikai fejlesztések.
5.1. Immateriális javak beszerzése, létesítése
Tervjavaslat: 480,0 M Ft
Az immateriális javak beszerzése, létesítése terv soron az új szoftverek licenc,- használati- és tulajdonjogára fizetendő összegek szerepelnek.
A jogcímcsoport egyik jelentős eleme a mérési célú szoftverek beszerzésére tervezett 120,0 M Ft. Ezen a soron kell elszámolni azokat a mérési célú szoftvereket, amelyeket a Hatóság használati joggal vesz meg.
A szoftverek, licencek beszerzésére tervezett 240,0 M Ft azokra a tételekre nyújt fedezetet, amelyek biztosítják a folyamatos működést (pl. Adobe, IT monitoring stb. licencek).
A szoftvertermékek beszerzésére 120,0 M Ft-os keret áll rendelkezésre, amely lehetővé teszi a saját tulajdonjogú szoftverek megvásárlását, testre szabását, egyedi rendszerek kifejlesztését.
5.2. Ingatlanok beszerzése, létesítése
Tervjavaslat: 1 276,3 M Ft
Az ingatlanok beszerzése soron a budapesti ingatlanok beruházásaira 1 076,3 M Ft, a Budapesten kívüli ingatlanok értéknövelő beruházásaira pedig 200,0 M Ft betervezett összeg szerepel a tervben.
Ezen a jogcímen kerülnek elszámolásra a Hatóság különböző telephelyeinek építési jellegű átalakítása, modernizálása, mint például a mérőlaborok, irattár, iktatóhelyiségek, konyhák modernizálása, átépítése.
5.3. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése
Tervjavaslat: 600,0 M Ft
Az informatikai eszközök beszerzési terve a Hatóságnak a számítástechnikai eszközök vásárlására irányuló igényeit tartalmazza. Az előző évi csökkentett tervhez képest 2020-ra 600,0 M Ft a tervezett keret, mivel szükségessé vált a meglévő hálózati infrastruktúra és a biztonsági rendszerek továbbfejlesztése.
Ezen jogcím kerete teszi lehetővé az informatikai rendszerek működtetéséhez szükséges tűzfal rendszer folyamatos fejlesztését, központi switch beszerzéseket, a munkaállomások színvonalának fenntartását biztosító beszerzéseket, illetve a speciális feladatokat ellátó IT eszközök megvásárlását.
5.4. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése
Tervjavaslat: 1 550,0 M Ft
Az egyéb tárgyi eszköz beszerzések tervszáma a 2019. évi költségvetési tervhez képest jelentősebb emelkedést mutat, amely jórészt az Infokommunikációs Erőforrások Divízió (a továbbiakban: IKD) által koordinált műszer vásárlásokat és mérőhelyek kialakítását biztosítja. Fedezetet nyújt továbbá az IKD által működtetett SIMON mérőrendszerhez kapcsolódó bővítésekre, az elavult, elhasználódott műszerek cseréjére, új technológiájú berendezések, illetve új szolgáltatások mérésére alkalmas műszerek beszerzésére. A két jogcímre (műszerek vásárlása, mérőhelyek kialakítása) együttesen 1 160,0 M Ft került betervezésre.
Szintén kiemelendő jogcím az egyéb gép, berendezés, üzemviteli eszközök vásárlása, amelyre 240,0 M Ft-os keretet tartalmaz a terv. Ennek terhére számolható el a különböző telephelyeken üzemelő klímaberendezések cseréje, korszerűsítése, valamint a kisebb értékű mérési és híradástechnikai eszközök kiadásai.
5.5. Beruházási célú előzetesen felszámított áfa
Tervjavaslat: 843,7 M Ft
A beruházási áfa a 2020-ra érvényes 27%-os kulccsal került a tervbe.
KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK
1. MŰKÖDÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÁLLAMHÁZTARTÁSON BELÜLRŐL
Tervjavaslat: 2 282,3 M Ft
Ezen az előirányzaton az MTVA-tól a Médiatanács hivatali szervének működését biztosító forrás szerepel 2 282,3 M Ft összeggel. A támogatás összege fedezi a teljes Médiafelügyeleti Divízió kiadásait, a Nemzeti Filmiroda kiadásait, valamint a Médiatanács Titkárság Főosztály kiadásait, amely magában foglalja a Médiatudományi Intézet kiadásait is.
2. KÖZHATALMI BEVÉTELEK
Tervjavaslat: 29 111,3 M Ft
2.1. Igazgatási szolgáltatási díjak
Tervjavaslat: 685,8 M Ft
Elektronikus hírközlési igazgatási eljárási díj
Tervjavaslat: 252,2 M Ft
A Szupergyors Internet Projekt és a Digitális Nemzet Fejlesztési Program végrehajtásához kapcsolódó szélessávú hálózatfejlesztési beruházások ugyan még 2019-ben éreztetik hatásukat az engedélyezés területén, azonban már 2020-tól fokozatosan kevesebb építési engedéllyel kell számolni.
A jogcímen belül további fontos változás hogy 2019. július 31-én hatályba lépett az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet módosítása, melynek értelmében a jövőben nem kell a kérelmezőknek fizetniük a hiteles tulajdoni lapok TakarNet rendszerből történő hatósági lekérdezéséért. Így erre a jogcímre a Hatóság már nem tervezett bevételt a 2020-as évre.
A hírközlési hálózatok és antennatartó szerkezetek építése tekintetében 2020 és 2021 között a 2019-es évhez képest kevesebb bevétel várható, majd 2022-től az 5G-hez kapcsolódóan megugró fejlesztésekkel kell számolni.
Rádióamatőr vizsgadíjak
Tervjavaslat: 0,2 M Ft
A rádióamatőr vizsgázók által fizetendő vizsgadíjakból befolyó összeg. Nehezen határozható meg, hogy egy évben hány fő szeretne vizsgázni, ezért a több éves tapasztalat alapján lett megtervezve a díj a 2020-as évre vonatkozóan.
Mozgókép szakmai hatósági és eljárási díj
Tervjavaslat: 433,4 M Ft
A kiskorúak védelme érdekében történő korhatár besorolásra tervezett 11,0 M Ft, a mozibemutató, valamint a forgalmazott DVD-k, Blu-ray-ek korhatár megállapítását szolgálja.
Az art filmek száma a korábbi éveknek megfelelően várható, így az árbevétele is az előző évekhez hasonlóan 2,4 M Ft összegben prognosztizálható.
Az egyéb mozgóképszakmai eljárás díja (420,0 M Ft) jogcímen belül a filmszakmai szervezetek regisztrációja mellett a két jelentős – a bevételt nagymértékben befolyásoló – eljárás a támogatásra jogosultság megállapítása és a költségellenőrzési eljárás díja, amely elsősorban a megrendelésre készülő filmalkotások (bérmunkák) eljárási díjaiból adódik. Az ilyen konstrukcióban készülő filmek száma és a megrendelés volumene 2016. évben ugrásszerűen nőtt, 2017. évben is igen magas volt, a 2018. évi bérmunka megrendelések pedig még folyamatosan érkeznek. A jelenleg folyamatban lévő törvénymódosítás, amely megemeli a közvetett támogatási limitet, várhatóan élénkülést fog eredményezni a filmiparban.
2.2. Frekvenciadíjak
Tervjavaslat: 23 324,3 M Ft
A 2020. évi tervezés keretét alapvetően a mobilszolgáltató cégekkel megkötött hatósági szerződések határozzák meg. A közhatalmi bevételek 80,1%-át teszik ki a frekvenciadíjak, melyek részletes bemutatása az alábbi, jogcím szerinti bontásban történik.
Jogcím megnevezése |
Tervjavaslat összege |
Mobil koncessziós díj összesen |
4 918,5 |
900 MHz (GSM) frekvenciadíj |
2 016,0 |
1800 MHz (DCS) frekvenciadíj |
2 902,5 |
2100 MHz (UMTS) sávdíj |
2 025,0 |
Műsorszóró állomások frekvenciadíja összesen |
626,6 |
URH frekvenciadíj összesen |
520,5 |
Mikrohullámú frekvenciadíj összesen |
1 895,0 |
Egyéb frekvenciák használati díja |
46,0 |
2012. évi pályázat frekvenciadíja összesen |
677,5 |
900 MHz (E-GSM) sávdíj |
486,0 |
26 GHz sávdíj |
191,5 |
2014. évi pályázat frekvenciadíja összesen |
9 013,7 |
450 MHz sávdíj |
265,7 |
800 MHz sávdíj |
5 400,0 |
900 MHz sávdíj |
450,0 |
1800 MHz sávdíj |
670,5 |
2600 MHz sávdíj |
2 227,5 |
3400–3800 MHz sávdíj (2016. évi pályázat) |
648,0 |
2019. évi pályázat frekvenciadíja összesen |
2 953,5 |
700 MHz sávdíj |
487,5 |
2100 MHz sávdíj |
1 170,0 |
2600 MHz sávdíj |
0,0 |
3600 MHz sávdíj |
1 296,0 |
Frekvenciadíjak mindösszesen |
23 324,3 |
Mobil koncessziós díj
Tervjavaslat: 4 918,5 M Ft
A három nagy mobilszolgáltató (Magyar Telekom Nyrt., Telenor Zrt., Vodafone Zrt.) 2005. év előtt elnyert 900 MHz-es és 1800 MHz-es sávjai tartoznak ide, amelyben frekvenciahasználati jogosultsággal rendelkeznek Magyarország teljes területén, a földfelszín tekintetében, beleértve a metróalagutakat is. A szolgáltatók a szerződésekben meghatározott frekvenciasávokban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 72. pontjában foglalt meghatározás szerinti mobil elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására jogosultak.
A szerződés alapján szerzett frekvenciahasználati jogosultság szerint a szolgáltatóknak kizárólagos joguk van arra, hogy a jogosultsággal érintett frekvenciasávokban a frekvenciahasználathoz szükséges frekvenciakijelölés és rádióengedély kiadása érdekében eljárjanak.
A GSM 900 MHz frekvenciasávban a 2015. január 15-től érvényes hatósági szerződések alapján a sávdíjakat követő évben kell megfizetniük a szolgáltatóknak négy egyenlő részletben. A befizetések várható időpontjai: február, május, augusztus, november hónapok közepe.
A Vodafone Zrt. két negyedévet előre, már a 2019-es év folyamán befizetett, így ez az összeg (360,0 M Ft) nem került bele a 2020-as tervszámba. Az éves várható összeg így ebben a frekvenciasávban 2 016,0 M Ft.
Az 1800 MHz-es sáv díjfizetési szempontból két fő egységre bontható, amelyeket a hatályos hatósági szerződések definiálnak. Az 1998. évben megnyert frekvenciablokkok után (mindhárom szolgáltató 2*15 MHz-es sávot nyert) a követő negyedévben történik a számlázás és befizetés, melynek összege 2 227,5 M Ft.
A Telenor Zrt. 2004. évben megnyert és 2013. októberétől használt DCS „G” blokkja után a frekvencialekötés és -használat díjáról szóló 1/2011. (III. 31.) NMHH rendelet (a továbbiakban: tarifarendelet) szerint kell fizetni a sávdíjat. Ennek összege a 2014. évi sávrendezés és engedélyezés utáni 2*15 MHz-es blokkra 56,25 M Ft/hó. A számlázás ezen a jogcímen havi ütemezésű maradt, melynek éves tervösszege 675,0 M Ft.
Az előzőek alapján az 1800 MHz-es blokk 2015. év előtt is használt blokkjai után összesen 2 902,5 M Ft bevétel várható.
2100 MHz (UMTS) sávdíj
Tervjavaslat: 2 025,0 M Ft
A tarifarendelet 2011. április 1-jei hatállyal módosította az UMTS frekvenciasáv után fizetendő díjakat. Megszűnt a felhasznált csatornák darabszámától függő díj, a szolgáltatóknak havonta kizárólag sávdíjat kell fizetniük, mely az egységdíj, az értékesített frekvenciasávok szélessége és az arra vonatkozó sávszorzó szorzataként megképződő havi fix összeg.
A korábban alkalmazott negyedéves számlázás helyébe a havi fix összegű kiszámlázás lépett, mivel már nem kell a szolgáltatók havi adatközlésére várni. Ennek értelmében, a használt sáv után a szolgáltatók már egységesen, a sávszélesség alapján fizetik a díjat, mely beruházás ösztönző lépésként minősíthető.
A sávdíj mértéke 2014. január 1. óta nem változott, így a korábbi évhez hasonló bevétel várható.
Műsorszóró állomások frekvenciadíja
Tervjavaslat: 626,6 M Ft
2020-ban kisebb növekedés várható a földfelszíni televízió műsorszórás engedélyezésében. Az 5. országos hálózat teljes mértékben ki fog épülni, emellett egy-két új telephely létesítése is várható a többi hálózatban is, így ezek frekvenciahasználati díj bevétel növekedést eredményeznek. A 700 MHz-es sáv kiürítése miatt szükséges frekvenciacserék és a hálózatbővítés okán kis mértékű növekedés jelezhető előre a frekvencialekötési díjak tekintetében is.
A digitális helyi televíziók esetében is folyamatban van a 2020-ban lejáró szerződések meghosszabbításának előkészítése, a legtöbb televízió esetében teljesítményemelés várható, mely pozitív hatással lesz a frekvenciahasználati, valamint a frekvencialekötési díjakból származó bevételekre is.
URH frekvenciadíj
Tervjavaslat: 520,5 M Ft
Az URH rendszerek száma már több éve stagnál. Ennek egyik oka, hogy a korszerű nyilvános rádiótelefon szolgáltatások több területen is betörtek erre a piaci szegmensre is. A másik ok, hogy a korszerű digitális modulációk olyan hatékony spektrum használatot indukálnak, melynek következtében nem kell sávszélesség bővítést alkalmaznia a felhasználónak, és így a tarifája nem módosul. A bevételi terv 2020-tól enyhe növekedést mutat. Ennek oka, hogy a 2020. szeptember hónaptól a MÁV Zrt. a GSM-R rendszere után már teljes díjat fizet, ugyanis a kiépítéshez biztosított 48 hónapos kedvezményes időszak lejár.
Mikrohullámú frekvenciadíj
Tervjavaslat: 1 895,0 M Ft
A mikrohullámú eszközök használata, ezen belül a pont-pont közötti kapcsolatok száma növekszik. A legnagyobb felhasználók a nyilvános mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó cégek, amelyek általában a bázisállomások bekötéséhez, vagy gerinchálózatuk átviteli kapacitásának bővítéséhez alkalmazzák az eszközöket. A berendezések darabszámának növekedéséhez nagyban hozzájárult, hogy az idén a DIGI elindította nyilvános mobil rádiótelefon szolgáltatását, valamint a vidék fejlesztés keretében az Antenna Hungária Zrt. több települést is mikrohullámú szakasszal tudott bekötni a szélessávú adatátviteli rendszerbe.
A rendszerek további bővítése feltételezhető, hiszen az idén további frekvenciákat lehet allokálniuk a szolgáltatónak a bázisállomásaik részére, amely fejlesztésekkel jár majd.
Egyéb frekvenciák használati díja
Tervjavaslat: 46,0 M Ft
E kategóriába azon rendszerek tartoznak, amelyek a fentiekbe, illetve a műsorszórás kategóriáiba nem illenek. Tekintettel az ilyen típusú rendszerekben üzemeltetett alacsony állomásszámra és díjtételre, ez nem szignifikáns összeg a bevételekben.
2012. évi pályázat frekvenciadíja
Tervjavaslat: 677,5 M Ft
A 2013. október 11-én módosított hatósági szerződések biztosítják a három nagy szolgáltató 2012. évben elnyert 900 MHz (E-GSM) frekvenciasáv blokkjainak használatát, valamint ezek határozzák meg a sávdíjak értékét, melynek alapján ezen a jogcímen 486,0 M Ft bevétel kalkulálható.
2020-ban 90,0 M Ft-tal kevesebb bevétel került tervezésre, mivel két negyedéves díjat a Vodafone Zrt. 2019-ben a fizetési határidő előtt kifizetett.
A 2012. évi pályázat szerint, a 26 GHz-es mikrohullámú sávban a fix sávdíjas mikro bevételek 2014. óta konstans értéken vannak és a jövőben sem várható ennek módosulása. A sávokat használó szolgáltatók továbbra is aktívan üzemeltetnek eszközöket ebben a spektrumban is. 2020. évben 191,5 M Ft bevétellel tervez a Hatóság.
2014. évi pályázat frekvenciadíja
Tervjavaslat: 9 013,7 M Ft
A 450 MHz sáv pályáztatása még 2013-ban sikeresen lezárult, melyből 2020. évben 265,7 M Ft bevétel prognosztizálható.
A 800 MHz-es sávban a három szolgáltató havi 450,0 M Ft-os fizetési kötelezettséggel bír, amelyet a számlaegységesítési megállapodásnak megfelelően, a negyedév első hónapjának közepén számláz ki a Hatóság 30 napos fizetési határidővel. 2020-ban 5 400,0 M Ft a várható bevétel ebben a sávban.
A 900 MHz-es sávban szintén minden blokk elkelt, a három szolgáltató havi 37,5 M Ft-os fizetési kötelezettség szerint teljesít. A terv szerint 450,0 M Ft bevétel várható ezen a jogcímen.
Az 1800 MHz-es sávban szintén minden megpályáztatott blokk értékesítésre került. A két nyertes szolgáltatónál havi 55,9 M Ft-os fizetési kötelezettség jelentkezik. Ezen a jogcímen a várható teljesítés 670,5 M Ft.
A 2600 MHz-es sávban négy blokk kelt el. A három sávban a nyertes szolgáltatóknak havi 140,6 M Ft-os díjfizetési kötelezettségük keletkezett. A negyedik blokk esetén (FDD sáv) a Vodafone Zrt. a szerződése szerint halasztott fizetéssel nyerte meg ezt a sávot, az 1 393,1 M Ft kumulált összeget kamatokkal együtt 2017. májusban és augusztusban kellett megfizetnie és ezen időponttól kezdődően folyamatos a díjfizetési kötelezettsége. 2020. évben 2 227,5 M Ft összegű bevétellel tervez a Hatóság.
3400–3800 MHz sávdíj (2016. évi pályázat)
Tervjavaslat: 648,0 M Ft
A 2016. első félévében lezárult pályázat alapján a 3400–3800 MHz-es frekvencia tartományban 2*30 MHz duplex és 20 MHz szimplex sáv használati joga került értékesítésre. A sávok használatához kiadott határozatok hosszútávra rögzítik a frekvenciadíjakat. Ezek alapján 2020. július hónaptól a szolgáltatóknak (Vodafone Zrt., Digi Kft.) magasabb havidíjat kell fizetniük, mert lejár a kiépítési időszakra biztosított 50%-os kedvezményük.
2019. évi pályázat frekvenciadíja
Tervjavaslat: 2 953,5 M Ft
Mivel a pályázati eljárás még nem zárult le, nehezen tervezhető a bevétel a 2020-as évre vonatkozóan.
A piaci jelzések alapján feltételezhető, hogy a 700 MHz-es sáv teljes spektruma elkel. Ennek viszont csak 2020. október után lesz bevétel növelő hatása, melynek várható összege 487,5 M Ft.
Feltételezések szerint, a 2100 MHz-es sávot teljes mértékben megvásárolják a szolgáltatók, melynek 2020-as bevételi terve így 1 170,0 M Ft.
Pesszimista becslést alkalmazva elképzelhető, hogy a 2600 MHz-es sáv nem kerül értékesítésre, így erre a sávdíjra bevétel nem lett tervezve 2020-ra.
A 3600 MHz-es sávban potenciális túlkínálat alakulhat ki, így ennek következtében csak a spektrum kb. 80%-a kerül eladásra. Ebben a sávban 2020-ra 1 296,0 M Ft bevétel várható.
2.3. Azonosítók díja
Tervjavaslat: 2 500,0 M Ft
Ez a bevételi jogcím a lekötési, a használati és a számhordozás díjaiból áll.
A hírközlő hálózatok működéséhez és működtetéséhez, illetőleg a szolgáltatások nyújtásához szükséges számok, címek és ezek tartományai – összefoglaló néven az azonosítók – korlátozott erőforrások. A rendelkezésre álló azonosítókat az ANFT, az Azonosítók Nemzeti Felosztási Terve tartalmazza, amely az azonosítók összességének az egyes tevékenységek és szolgáltatások közötti felosztását, az azonosítók típusát, felosztását és terjedelmét határozza meg.
Az azonosító díjak beszedése az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz szükséges azonosítók lekötésének és használatának díjáról szóló 5/2012. (I. 24.) NMHH rendelet alapján történik.
2020. évre a 2019. évivel megegyező nagyságrendű azonosító díjbevételt prognosztizált a szakterület.
A kijelölhető azonosítók nagy száma miatt előzetes lekötések nem indokoltak, ezért lekötési díjbevétel tervezése nem szükséges.
A számhordozási díjak éves átlagban kiegyenlítődnek, mivel az egyik szolgáltatótól „elhordozott” számok díjai néhány nap differenciával megjelennek a fogadó szolgáltatónál, így egyenlegében nulla összeggel kalkulált a Hatóság.
2.4. Felügyeleti díj
Tervjavaslat: 2 104,6 M Ft
A felügyeleti díj mértékét, valamint a felügyeleti díjjal kapcsolatos adatszolgáltatást a felügyeleti díjról szóló 7/2016. (X. 14.) NMHH rendelet szabályozza.
Az elmúlt tizenöt év adatai alapján a 2020-as évre a Hatóság a szolgáltatók számának minimális csökkenésével, és az általuk befizetett felügyeleti díj 0,2%-os növekedésével számol.
A tervezés így kellő tartalékot tartalmaz arra az esetre, ha a jelenlegi fejlődési tendenciában jelentős mértékű, kedvezőtlen változás következne be.
2.5. Egyéb bírság
Tervjavaslat: 496,3 M Ft
A bírság nagyságrendje nehezen becsülhető, mivel a kirótt bírságok nagymértékben függenek a szolgáltatók jogkövető magatartásától. A tervösszeg a 2019 első féléves tényadatok (246,5 M Ft) és a 2019. évi várható teljesítés (506,5 M Ft) bázisán került megtervezésre.
2.6. Késedelmi pótlék
Tervjavaslat: 0,3 M Ft
Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) értelmében az adók, díjak módjára behajtható bevételekhez kapcsolódó késedelmi pótlékot a közhatalmi bevételek között kell kimutatni, így ezen a jogcímen 0,3 M Ft bevételt prognosztizál a Hatóság.
3. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK
Tervjavaslat: 6 994,4 M Ft
3.1. Kiszámlázott áfa
Tervjavaslat: 6 973,9 M Ft
Az általános forgalmi adó bevételek az adóköteles bevételek után befolyt áfa összegét tartalmazzák, a 2020. évre érvényes 27%-os kulccsal. A tervezés szempontjából releváns főbb adóköteles bevételek a frekvenciadíjak, valamint az azonosítók díja jogcímeken befolyó bevételek.
3.2. Biztosítók által fizetett kártérítés
Tervjavaslat: 0,5 M Ft
Az Áhsz. értelmében, ezt a jogcímet külön soron kell nyilvántartani. Bázis alapon tervezve 0,5 M Ft bevétel szerepel a javaslatban.
3.3. Egyéb működési bevételek
Tervjavaslat: 20,0 M Ft
Ezen soron a kötbérből, kártérítésből, késedelmi kamatból, jogtanácsosi díjakból, perköltségekből, alkalmazottak térítéséből származó és előző évi kiadások megtérülésével kapcsolatos bevételek szerepelnek.
Ez a bevétel típus is a jellegéből adódóan kizárólag bázis alapon tervezhető.
4. FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK
Tervjavaslat: 5,0 M Ft
Ezen a jogcímen jelenik meg a felesleges és az elhasználódott eszközök értékesítéséből származó bevétel. Az értékesítési bevételek jelentősebb tétele a lecserélt gépjárművek eladásából származó bevételek.
5. FELHALMOZÁSI CÉLÚ ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK
Tervjavaslat: 7,0 M Ft
A munkavállalók részére nyújtott kölcsönök visszatérüléséből számított összeg szerepel a tervsoron.
2–3. §-hoz
A Médiatanács költségvetése
A MÉDIATANÁCS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSE
A Médiatanács hivatali szerve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala.
A Médiatanács munkájának támogatásával kapcsolatos teendők kiadásait a Hatóság költségvetése tartalmazza. A Médiatanács a 641/2011. (V. 18.) számú határozatában úgy döntött, hogy a saját költségvetésének előirányzatai csak a tagok tiszteletdíjait és a szakértői díjak fedezetét tartalmazzák.
A hatályos államháztartási számviteli rendnek megfelelően, a Médiatanács működési költségvetése tartalmazza a Médiatanács kezelésében lévő előirányzatok után kiszámlázott, valamint az előzetesen felszámított és fizetendő áfa összegeit is.
A társszabályozó hatóságokkal kötött szerződésekben foglalt feladatokra, az együttműködés magas szintű folyamataira, a felek közötti kapcsolatok erősítésére hivatkozva határozott a testület az 1286/2013. (VIII. 28.) számú döntésében arról, hogy fentieken kívül, előirányzati fedezetet biztosít a pénzeszközök átadására is az egyéb működési célú kiadások előirányzaton.
KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK
1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK
Tervjavaslat: 102,0 M Ft
A Médiatanács létszáma 5 fő, mely a Médiatanács elnökéből és annak tagjaiból áll.
Az Mttv. 2019. augusztus 1-i módosítása érintette a Médiatanács elnökének és tagjainak illetményére vonatkozó szabályozást is.
Az Mttv. 130. § (1) bekezdése szerint: „A Médiatanács elnöke az Elnök havi illetménye 10%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult.”
A tagok tiszteletdíjának összegéről ugyanezen § (2) bekezdése rendelkezik: „A Médiatanács tagja az Elnök havi illetménye 40%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult.”
Az Elnök illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-a, azaz havi 4,0 M Ft.
Fentieknek megfelelően, a Médiatanács elnökének illetménye 0,4 M Ft, a tagoké pedig 1,6 M Ft havonta.
A tervezet jutalommal nem számolt.
A Médiatanács elnökének és tagjainak tiszteletdíjaként a fentiek alapján összesen 81,6 M Ft került betervezésre.
A Médiatanács munkájának szakértői támogatására a személyi juttatások között 20,4 M Ft megbízási díj van előirányozva.
Az összes személyi juttatási előirányzat terve 102,0 M Ft.
2. MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK
Tervjavaslat: 18,0 M Ft
A tiszteletdíjak és a megbízási díjak után számított szociális hozzájárulási adó összege 17,5%-os mértékkel kerültek tervezésre, számszerűen 18,0 M Ft összegben.
3. DOLOGI KIADÁSOK
Tervjavaslat: 479,0 M Ft
A dologi kiadások között került betervezésre a Médiatanács munkájának támogatására a külső szakmai szolgáltatások fedezete 49,8 M Ft összegben és a médiapiaci bevételek – NAV felé továbbutalandó – áfa tartalma (429,2 M Ft), melynek összege együtt 479,0 M Ft.
4. EGYÉB MŰKÖDÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK
Tervjavaslat: 28,0 M Ft
A társszabályozó szervezetek működésének finanszírozására 28,0 M Ft támogatás került a tervbe.
KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK
1. MŰKÖDÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÁLLAMHÁZTARTÁSON BELÜLRŐL
Tervjavaslat: 197,8 M Ft
A működési célú támogatás előirányzata mintegy 18%-os növekményt tartalmaz az előző évhez képest, ami a Médiatanács tagok megnövekedett tiszteletdíjával van összefüggésben.
2. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK
Tervjavaslat: 429,2 M Ft
A működési bevételek előirányzata teljes összegében a Médiatanács kezelésében lévő bevételi előirányzatok áfa köteles bevételeinek áfa vonzatát tartalmazza.
A MÉDIATANÁCS KEZELÉSÉBEN LÉVŐ ELŐIRÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSE
KIADÁSOK
Tervjavaslat: 1 600,0 M Ft
A kiadási előirányzatok a bevételi előirányzatokkal egyezően kerültek a tervbe.
BEVÉTELEK
Tervjavaslat: 1 600,0 M Ft
A Médiatanács kezelésében lévő előirányzataként kerültek tervezésre a Hivatal által kiszámlázandó, de véglegesen az MTVA-t illető médiaszolgáltatási-, frekvencia- és támogatási pályázati díjak, valamint a kötbér, a bírság és az óvadék összege.
A Médiatanács kezelésében lévő előirányzatok bevételi oldala az alábbi.
A médiaszolgáltatási díjak tervezett összegében figyelembevételre kerültek a legnézettebb országos kereskedelmi televíziók – az előző évhez képest nagyságrendileg változatlan – bevételei (RTL Klub Zrt. – 71,0 M Ft, TV2 Zrt. – 95,5 M Ft), az országos rádiós kereskedelmi jogosultság hasznosításából származó bevétel (Hold Rádiós és Televíziós Reklám Kft. – 893,4 M Ft), valamint minden más kereskedelmi rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatás várható bevétele (510,1 M Ft).
A minden más kereskedelmi rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatás csoport várható médiaszolgáltatási bevétele jelentősen elmarad a 2019. évre tervezettől (710,8 M Ft), amely az alábbi főbb okokkal magyarázható:
– A Prodo Voice Zrt. (Music FM) 2019 februárjában befejezte tevékenységét, ugyanis lejáró szerződése nem került meghosszabbításra. E szerződés évi 159 M Ft-os bevételt jelentett, amely összeggel mindenképpen kevesebb bevétellel lehet 2020-ra kalkulálni.
– Összesen 27 kereskedelmi frekvenciás televízió ideiglenes hatósági szerződései járnak le 2020 szeptemberében. Ezen időpont után, mint bejelentéses médiaszolgáltatók folytathatják tevékenységüket, ami nagyságrendileg kb. 25 M Ft-os csökkenést jelent.
A fentiek eredményeként, összesen mintegy 1 570,0 M Ft-os médiaszolgáltatási bevétel szerepel a tervben.
A kötbér és bírság együttes tervezett összege (5,0 M Ft) a 2019. évi tervvel egyezően került a javaslatba.
A frekvencia pályázati díj előirányzata a 2019. évivel megegyező összegben (5,0 M Ft) szerepel a tervben, mivel kiemelkedő frekvencia-értékesítés nem szerepel a 2020. évi tervek között, így ezzel kapcsolatban felmerülő nagyobb összegű pályázati díj bevétel sem prognosztizálható.
A támogatási pályázati díjak esetében 57%-os csökkenéssel számol a tervezet (15,0 M Ft) az előző évhez képest (35,0 M Ft). A jelentős csökkenés magyarázata, hogy az újonnan létrejövő Televíziós Film Mecenatúra több olyan pályázati eljárás lefolytatását veszi át a Médiatanácstól, ami lényeges nagyságrendű támogatási pályázati díj bevételt jelentett a korábbi években.
Az óvadék előirányzaton 5,0 M Ft pénzforgalmi teljesítés várható 2020-ban.
4. §-hoz
A Televíziós Film Mecenatúra költségvetése
KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK
A Mecenatúra 2020. évi működési költségvetésének kiadási oldala:
1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK
Tervjavaslat: 150,0 M Ft
Az Mttv. vonatkozó rendelkezései szerint, a Mecenatúra költségvetése biztosítja a Filmkollégium, valamint a Mecenatúra Felügyelőbizottsága tagjainak és elnökeinek a tiszteletdíját.
A Filmkollégium öt tagból álló testület, melynek elnöke az államtitkár illetménye 75%-ának, továbbá tagjai az államtitkár illetménye 65%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesülnek.
A Filmkollégium elnökének és tagjainak tiszteletdíjaként a fentiek alapján összesen 40,1 M Ft került tervezésre.
A Felügyelő Bizottság három tagból álló testület, tiszteletdíjukat a Médiatanács elnöke állapítja meg.
A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíjaként 16,2 M Ft szerepel a személyi juttatások előirányzatán belül.
A Filmkollégium a pályázatok szakmai értékelésére eljáró bíráló bizottságokat hoz létre. A bíráló bizottságok tagjainak tiszteletdíjai fedezetére összesen 48,0 M Ft került a tervbe.
A Mecenatúra munkájának szakértői támogatására a személyi juttatások között 40,0 M Ft megbízási díj van előirányozva.
Reprezentációs kiadásokra 5,7 M Ft-ot tartalmaz a terv.
Az összes személyi juttatás terve 150,0 M Ft.
2. MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK
Tervjavaslat: 30,0 M Ft
A tiszteletdíjak és a megbízási díjak után számított szociális hozzájárulási adó mértéke az érvényben lévő szabályok szerint 17,5%-kal került figyelembevételre és összegszerűen 30,0 M Ft-ot tesz ki.
3. DOLOGI KIADÁSOK
Tervjavaslat: 162,1 M Ft
A dologi kiadások között kerültek betervezésre a Mecenatúra munkájának támogatására az üzemeltetési anyagok beszerzése 5,2 M Ft összegben, a külső szakmai szolgáltatások fedezete, bérleti és tanácsadási-szakértői díjak, valamint egyéb szolgáltatási kiadások összességében 77,7 M Ft összegben. A kommunikációs szolgáltatások előirányzatra 30,0 M Ft, a kiküldetés, propaganda, reklám előirányzatra 14,8 M Ft, valamint a fizetendő áfa előirányzatra 34,4 M Ft szerepel a tervben. A dologi kiadások együttes összege 162,1 M Ft.
4. EGYÉB MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁSOK
Tervjavaslat: 3 150,0 M Ft
Az egyéb működési célú előirányzaton kerül elszámolásra a filmalkotások támogatására tervezett 3 150,0 M Ft.
5. BERUHÁZÁSOK
Tervjavaslat: 7,9 M Ft
A beruházások előirányzata magában foglalja az egyéb tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére tervezett 6,3 M Ft-os, valamint a beruházási célú előzetesen felszámított áfa 1,6 M Ft-os összegét.
KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK
1. MŰKÖDÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÁLLAMHÁZTARTÁSON BELÜLRŐL
Tervjavaslat: 3 500,0 M Ft
A működési költségvetés bevételi főösszege 3 500,0 M Ft, amely teljes egészében központi költségvetéstől kapott támogatásból áll.
5. §-hoz
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap költségvetése
KIADÁSOK
Az MTVA tevékenységét az Mttv. 136. § (1) bekezdése határozza meg. Feladatai, kiadásai is ennek megfelelően oszlanak meg.
Az MTVA egyrészt műsorokat gyárt és vásárol, gazdálkodik a rábízott közszolgálati ingatlan- és médiavagyonnal, másrészt finanszírozó a közszolgálati médiaszolgáltató, a Médiatanács, annak hivatala, és a Közszolgálati Közalapítvány, továbbá a közszolgálati feladatokat ellátó leányvállalatai tekintetében, valamint média mecenatúra pályázatok útján támogatásokat nyújt.
A költségvetés összeállítása során is e funkcióknak megfelelően kerültek meghatározásra az egyes kiadási sorok.
A központi költségvetésből kapott közszolgálati hozzájárulás egy részét az MTVA pénzalapi funkciójának megfelelően továbbutalja a Médiatanács, a Médiatanács hivatali szerve, valamint a Közszolgálati Közalapítvány részére, valamint az alábbi jogcímeknek megfelelően.
Az MTVA pályázatok útján a Médiatanács döntése alapján támogatásokat folyósít a közösségi médiaszolgáltatások támogatására, amely célra 1,3 milliárd forint került tervezésre.
Az MTVA feladata a közszolgálati médiaszolgáltató működésének finanszírozása. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. működésére 1,7 milliárd forintot tartalmaz a tervezet.
A Magyar Rádió Művészeti Együttesei Nonprofit Kft. – korábban Közszolgálati Kulturális Nonprofit Kft. – az MTVA kezelésében lévő gazdasági társaság, működéséhez az MTVA hozzájárul. Ennek összege megegyezik a 2019-ben az MTVA költségvetésből erre a célra szánt kiadással.
Az MTVA – a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény szerinti feladatok ellátására – a rádiós és televíziós műsorszámok gyűjtésének, nyilvántartásának, megőrzésének és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételének elvégzésére létrehozta az MTVA Digitalizációs Nonprofit Kft.-t, amely működésének finanszírozását az MTVA támogatás útján biztosítja.
A Közszolgálati Médiaakadémia Alapítványt az MTVA azzal a céllal hozta létre, hogy biztosítsa a mindenkori közmédia számára – magyar és nemzetközi felsőoktatási intézményekkel együttműködve – a belső és külső képzéseket, ösztöndíj és gyakornoki programok útján segítse a közszolgálati újságíróképzést és egyéb szakmai programokat. Az Alapítvány működéséhez az MTVA támogatást nyújt.
A szerzői jogi törvény alapján az Alapnak ún. „must carry” jogdíjat kell fizetnie a jogkezelőnek.
Az MTVA médiaszolgáltatás támogatási és vagyonkezelési tevékenységének kiadásai tartalmazzák az MTVA működésének, a műsorgyártásnak és a vagyongazdálkodásnak valamennyi személyi, járulék, dologi és felhalmozási kiadását.
A kiadások között az átlátható elszámolás miatt külön soron mutatjuk be az Mttv. 134. § (5) bekezdése szerinti befizetések felhasználását. A Hatóság által biztosított forrás a műsorterjesztési költségek jelentős részét hivatott finanszírozni. A műsorterjesztési költségek forrásátcsoportosítással finanszírozott része e miatt ezen a soron szerepel, míg a fennmaradó rész az MTVA dologi költségei között.
Az MTVA kamatfizetési és egyéb pénzügyi ráfordításai soron a folyószámla- és rulírozó hitel kamata, bankköltségek, pénzintézeti jutalékok, árfolyamveszteség/nyereség hatása, a nemzetközi szerződésekhez kapcsolódó bankgaranciák éves és kibocsátási díja került tervezésre.
BEVÉTELEK
Az MTVA bevételeit az Mttv. 136. § (3) bekezdése határozza meg. Ennek megfelelően a bevételek tervezése a következő tényezők figyelembevételével történt.
A közszolgálati hozzájárulás Magyarország elfogadott 2020. évi költségvetésének megfelelően került meghatározásra.
A médiaszolgáltatási díj a kereskedelmi médiaszolgáltatók által befizetett médiaszolgáltatási díjat, a pályázati díjak a frekvencia pályázati díjak és a támogatási pályázati díjak MTVA-t illető bevételi hányadát tartalmazzák.
A médiaszolgáltatási szerződésszegési kötbér, bírság, óvadék tartalmazza a médiaszolgáltatók által befizetett összegeket, amelyeket az Mttv., illetve a médiaszolgáltatási szerződés megsértése miatt szab ki a Médiatanács.
A médiaszolgáltatással kapcsolatos bevételi tételek a Hatóság tervei alapján kerültek meghatározásra.
Az Mttv.-nek a Hatóság és a Médiatanács gazdálkodására vonatkozó szabályai, különösen az Mttv. 134. § (5) bekezdése megfelelő alkalmazásával, a közfeladat ellátásának folyamatos magas szintű biztosítása érdekében a Hatóság elnöke dönthet arról, hogy forrást biztosít az MTVA részére. Az MTVA gazdálkodásához az utóbbi években a Hatóság csoportosított át forrást az Mttv. 134. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján. A 2020-as év során is szükséges a forrásátcsoportosítás, ami az MTVA műsorterjesztési költségeinek egy jelentős részét hivatott finanszírozni. Az Mttv. alapján a kereskedelmi és vagyongazdálkodási bevételek az MTVA-t illetik. Ezen a jogcímen a reklám és az egyéb vállalkozási bevételeket szerepeltetjük bruttó módon. A tervezés során a reklámpiac helyzetét és a 2020-as bevételi várakozásokat vettük alapul.
6. §-hoz
A § a maradványok felhasználásáról szóló szabályozást tartalmazza.
7. §-hoz
A § a törvény hatályba léptetéséhez szükséges rendelkezést tartalmazza.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás